Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

4 t PETŐFI NEPE • 1975. szeptember. 26. Szemlélet és cselekvés Beszélgetés a környezetvédelemről • A legközvetlenebb és legfőbb feladatunk — állapította meg a párt Központi Bizottságának jú­liusi ülése —, hogy negyedik ötéves tervünket sikeresen befe­jezzük és ezzel az ötödik ötéves tervet jól megalapozzuk. Mind­ezek alapja és kiindulópontja az 1975. évi tervek, célok teljesítése. A mostani esztendőnek ugyanis kulcsszerepe van. Nem mintha az előző évek ter­vének nem lett volna fontos hi­vatása. Mindenki tapasztalhatta saját munkájában, hogy egyetlen hónap, negyedév, év terve nem valósult meg egykönnyen. Min­den eredményért keményen meg ■kellett dolgoznia munkásnak, veze­tőnek egyaránt. Hiszen a tervek realitása még nem jelenti, hogy zsebünkben az eredmény. Eddig is szükség volt tehát a . felelősségteljes fáradozásra, ám a következő hónapok még többet igényelnek Az ötéves terv hát­ralevő feladatainak teljesítéséhez az eddiginél jobb munkát kell végezni, hatékonyabbá kell ten­ni a gazdálkodást. • Melyik munkahelyen mit je­lent a jobb munka? Erre nem lehet receptet adni. Minden ága­zatban, nagyvállalatnál, gyáregy­ségben, műhelyben más és más szükséges ahhoz, hogy terveiket teljesítsék. A hatékonyabb gaz­dálkodás feltételeinek megterem­tése az adott terület vezetőinek dolga, kötelessége, az igazgatóé, a gyárvezetőé, a műhely- és cso­portvezetőé. Nekik kell biztosí­taniuk intézkedéseikkel a munka technikai és emberi feltételeit, a tervek teljesítését. Szót sem érdemelne ez, annyira természetes — ám sajnos olykor csak a gondolat mezején. A gya­korlatban nem is ritkán fordul elő, hogy a helyi vezetők a köz­ponti intézkedést várják akkor is, amikor ők tehetnének lépéseket, de hiányzik belőlük a racionali­tás iránti fogékonyság. A helyzet javulásáért sokat te­hetnek a munkahelyi pártszerve­zetek. Az ő elsőrendű feladatuk, hogy a politikai munka eszközei­vel segítsék a népgazdaság ter­veinek, céljainak mind hiányta­lanabb teljesítését. Éppen a Köz­ponti Bizottság júliusi ülése fi­gyelmeztetett rá, hogy ezen a terű - létén is előbbre kell lépni, min­denekelőtt azzal, hogy a pártszer­vezetek fokozzák a terv megvaló­sítását célzó intézkedések politi­kai támogatását. Máskor is, most is kísélrt az a veszély, hogy $ tennivalókat egy­mástól függetlenül, esetenként ép­pen egymás ellenére akarjuk megoldani. Az anyaggal, energiá­val, munkaerővel és a többi anyagi, szellemi erőforrással való takarékosság például a hatékony­ság növelésének fontos tényezője. De csak akkor, ha a takarékos­ság a gazdálkodás minden terü­letén általánossá válik, s nem merül ki egy-egy mégoly jól si-> került kampányban, ha a megta­karítással valóban csökkennek a költségek, ráfordítások, javul a munka szervezettsége, minősége. Mégis tapasztalni a megtakarítás egyoldalú hajszolását, a látszat- intézkedéseket. Hogyan lehet a gazdasági jelle­gű feladatokat a politikai munka eszközeivel támogatni? Egyáltalán melyek ezek az eszközök? Akár­hogy is nézzük, nem új eszközök­re van szükség, s nincsenek is ilyen új eszközök. A szocialista építés elveinek következetesebb képviseletéről, a politikai munka eddig is alkalmazott módszerei­nek ésszerűbb, célszerűbb fel- használásáról van szó. Arról', hogy a gazdaságban még következete­sebben érvényesüljön a párt po­litikája. • A pártmunka eszközei igen sokfélék. Az egyik a felvilágosító szó, az értelmes beszéd. A másik — a konkrét cselekvés, a tett. A kettő tulajdonképpen mélyen összefügg, szétválasztása egyiket is, másikat is megfosztja erejétől, illetve csökkenti hatá­sát. Együttes alkalmazásuk jelent­het tényleges politikai támoga­tást. Éppen ezért döntő szerepe van az egyes párttagok munká­jának, személyes példamutatásá­nak, s annak, hogy a pártszerve­zet milyen intézkedéseket támo­gat jó szívvel, s melyek ellen lép fel teljes határozottsággal. Ez utóbbi különösen fontos, mert ez az alapja a szemléleti, cselekvési egységnek. Márpedig jól dolgozni csak úgy lehet, ha a tevékenysé­gek egy irányba tartanak. • Az év hátralevő hónapjai­ban a pártszervezetek politikai támogatásának erősítésével sokat lehet tenni minden munkahelyen a termelés gazdaságosságának, wmő§égójn%l5iejlesztéséért, a terv­en megfogalmazódott, acélok .va­-Aöfa, váltásáért .r»h Ihftnnn B. M. A környezetvédelem elsődleges célja: önmagunk, társadalmunk anyagi és szellemi javainak vé­delme, magunk, utódaink egész­ségének és munkaképességének fenntartása, az élet egyre jobb minőségének megteremtése. A téma ma már az egész vi lágon egyre nagyobb gondként je­lentkezik. A Föld egész területén, minden országban növekvő mér­tékben, politikai és földrajzi ha­tároktól függetlenül mutatkoznak a károsító jelenségek. Leküzdé­sük tehát csakis nemzetközi ösz- szefogással lehetséges. Minden országnak megvannak a sajátos problémái. Többek kö­zött gondot okoz a ■ mezőgazda­ságban egyre nagyobb mértékben alkalmazott különböző vegysze­reknek a csapadékkal vagy az öntözés útján a talajvízbe való jutása. Sok helyen megoldatlan az iparszerű állattenyésztő tele­pek trágyájának, szennyvizének tisztítása, hasznosítása. Jelenleg vitathatatlan ezeknek a telepek­nek környezetszennyező hatása. Erről beszélgettünk Stefano- vics Pál akadémikussal, a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem ta­lajtani tanszékének vezetőjével. Ez a tanszék egyúttal a környe­zetvédelem oktatásának megszer­vezéséért is felelős. A profesz- szor tagja volt annak a bizott­ságnak, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának javas­latára hoztak létre. Feladata volt a környezetvédelmi oktatás meg­szervezésének előkészítése a kö­zépiskolákban, valamint a főis­kolákon és egyetemeken. Két évip dolgoztak a bizottság tagjai és mintegy öt kötetre való anyagot gyűjtöttek össze, i- iBL_KJpávaly;',‘4íészültünk el a 1 knüíikávat. ' Gödöllőre e&yúttapc&z országban elsőként környezetvé­Szemben a „sárga sátánnal Gondolatok egy ankét után Van Jack Londonnak egy ke­véssé ismert regénye, magyar cí­mén; A sárga sátán. A nagy író e könyve lapjain az itallal való találkozásaira emlékezik, meg- rázóan. A már gyermekkorában belé tukmált — s majdhogynem halálát okozó — szeszekre, a ké­sőbbi, ifjúkori nagy virtus-ivá- szatokra, majd a férfikorban végképp vérébe rögződött hajna- li-nappali-éjféli kortyokra. Ez a döbbenetesen érdekfeszítő irodalmi alkotás járt az eszem­ben, amíg az Alkoholizmus Elle­ni Bizottság — négy megve egészségügyi vezetőit fogadó — békéscsabai táj értekezletén a té­mához hozzászólókat hallgattam. A számadatokat, amelyek arról tanúskodnak, hogy alkoholfo­gyasztásban a világstatisztika szomorúan „előkelő” helyén ál­lunk. A Békés megyei kórház idegosztálya „lakóinak” az egy­ötöde alkoholos eredetű megbe­tegedéssel áll kezelés alatt. A belügyi szervek képviselője az al­kohol bűnözésben játszott sze­repéről szólt. Békés megyében az összes bűncselekmények 31 szá­zalékának volt kísérő jelensége az alkohol, míg a hivatalos sze­mélyek elleni cselekményeknek több mint a háromnegyed részét motiválta. Karcag két évvel ezelőtti, 380 millió forintra rúgó éves keres­kedelmi forgalmából 42 millió jutott szeszes italokra, a tejfo­gyasztás pedig csupán 5 millió forintot tett ki! • Békésben már sikerült odáig lépni, hogy megszigorították az italboltok rendőri ellenőrzését, társadalmi aktivisták, önkéntes rendőrök bevonásával. Köztudott, hogy ezek az üzletek igen gyakran a kiindulópontjai szabálysér­téseknek, sőt bűncselekmények­nek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem ritkán a fiatalokat is „nyakló nélkül” kiszolgálják sze­szes itallal. Olykor talán kissé rapszodiku­san, de a megvitatott jelenséghez illő szenvedélyességgel követték egymást a hozzászólások. Hangot kapott az a követel­mény, hogy a vonatkozó kor­mányhatározatok következetes alkalmazása mellett a legszéle­sebb társadalmi rétegek tevékeny közreműködése sem nélkülözhető e népbetegség visszaszorításához, illetve a lehetőség szerinti felszá­molásához. Az eddigi „hivatalos” szemlélet helyébe — amely a tapasztalatok szerint nem mindig célravezető —, emberközeli tá­mogatásnak, célratörő, humaniz­musnak kell lépnie. Sokat segít­hetnek a cél érdekébe^ a már gyógyult alkoholisták jA, ehhez azonban mindenekelőtt mozgósí­tásukra, jobbik esetben klubsze­rű összefogásra van szükség, ami­re Békéscsabán máris jó példá­val szolgálnak. A gyógyult alko­holisták klubja, amely eddig más intézménnyel „társbérletben” volt kénytelen működni, rövidesen önálló helyiséget kap — talán azóta már meg is nyílt — a vá­ros központjában. Egyébként sem véletlen, hogy Békéscsaba vált a tá j értekezlet házigazdájává. Amiről otthon, Bácsban még aligha beszélhe­tünk, ott már az alkoholizmus elleni szervezett összefogásnak számos jó módszere alakult ki. Hovatovább két évtizedes múltra tekint vissza például nálunk a már említett klubmozgalom. Ha­tékonyan végzik az alkoholisták felkutatását, s ugyanígy az utó­gondozásukat is. Jó kapcsolatokat sikerült kiépíteniük a megye il­letékes egészségügyi szerveinek, emellett pedig nem egy országos méretű kezdeményezést is indí­tottak már. Alkoholizmus-ellenes társadalmi bizottságuk munkájá­ba egyre több tekintélyes politi­kai és társadalmi személyiséget vonnak be, ami megint csak a siker egyik záloga. Az értekezlet résztvevőinek mindegyike egyetértett abban, hogy az eredményes „csabai pél­da” követésre méltó. Szóba került a vitában az a kettős szemlélet, az az ellentétes szemszög is, amelyből az italfo­gyasztás ügyét egyrészt a társa­dalom, az egészségügy, — a má­sik oldalról pedig a kereskede­lem értékeli. Az itálíogyasztás statisztiku­sai nem- elég, ha csupán a ven­déglátás „mutatóit” vizsgálják. Az utóbbi évek tapasztalatai sze­rint ugyanis legalább ennyire so­kat mond a kereskedelem, a bol­tok italforgalma. Sokan a zaklatott élettempóval igyekeznek a töményfogyasztás növekedését magyarázni. De hát a tőkés államokban legalább ennyire hajszás az élet, s kétség­kívül súlyosabbak a gondok, mégis jó néhány nyugati állam lakossága — szerencséjükre — mögöttünk kullog a listán ... Egyértelmű volt a vélekedés: nem mindenáron a teljes abszti­nenciára, az ‘egyetlen kortyot sem” elvre kell, hogy irányuljon a törekvés. A cél: a módjával való, mértékletes italfogyasztás elérése; a szélsőségek, az egész­ségkárosító túlzások kordába szo­rítása. A szenvedélynek egyszer már rabjává vált, de sikeresen kigyógyult embernél pedig arra kell törekedni, hogy az ital ko­rábbi, szinte egész életét betöltő szerepét tartalmas tevékenység, a szabad idő igényes, értelmes eltöl­tése, egészséges, — a visszaesés­től is. óvó — szeretetteljes baráti társaság váltsa fel. Évekkel ezelőtt egy, hazánkban járt finn egészségügyi szakember úgy nyilatkozott, hogy Magyaror­szágon az alkoholizmus elleni harcot — az alkoholisták elleni küzdelemmel tévesztik össze. Ezért is fontos a társadalmi ita- lozási szokások mielőbbi feljét- len megváltoztatása; s az elné­zés, illetve lenézés helyébe lépő segítő humánum. A tájértekezlet egyik legfőbb érdeme éppen az volt, hogy a prevenciót, a meg­előzést hangsúlyozta. Végső kicsengésként megálla­píthatjuk e nagy fontosságú, négy megye gondjait és eredményeit summázó összejövetel után, hogy az olykori látszólagos kudarcok ellenére is általános és töretlen a szándék, hogy a társadalom egé­széért végzett munkát, az egész­séget -szolgáló nemes küzdelmet annak teljes és maradéktalan si­keréig folytatni kell. J. T. delmi szakmérnökképzést is kezdtünk. A negyven hallgató jövőre végez. Néhány Bács-Kis- kun megyei is van köztük. A leendő szakmérnökök a napok­ban országjáró körútra indultak. Ennek során eljöttek Kecskemét­re is, többek között tanulmányoz­ták a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet szennyvíz, tisztító és -hasznosító módszere­it. A professzor szerint: — A kecskeméti termelőszövet­kezet kezdeményezése rendkívül figyelemre méltó, mert az or­szágban elsőnek vágott bele ilyen kísérletbe. Végleges ítéletet nem 1 mondhatunk, hiszen csak a kez­detén vagyunk a módszer beve­zetésének. Véleményem szerint érdemes a példát követni. Igaz, hogy más körülmények, lehetősé­gek vannak a homokon, az Al­földön a környezetvédelemre, mint a hegyvidéken. A kecske­méti közös gazdaságnak nagy le­hetősége, hogy a homok szűrőha­tását igénybe tudja venni, i A hallgatók Bugacon is láto­gatást tettek. — A környezetvédelem fontos része az a törekvés, amely a ter­mészet érdekeit védi. Ennek ered­ménye a Kiskunsági Nemzeti Park létrehozása, amelyet öröm­mel üdvözöltünk. A hallgatók a .kecskeméti Zöld­ségtermesztési Kutatóintézetben a talajvédelem formáit tanulmá­nyozták. — A környezetvédelemmel kapcsolatban hazánkban is szá­mos intézkedés született. Ipar­szerű állattenyésztő telepet a jö­vőben csak úgy szabad építeni, ha már a tervezés során figye­lembe veszik környezetszennyező hatását. Gondoskodni kell tehát megfelelő tisztítóberendezésekről, a melléktermékek kellemetlen hatásának csökkentéséről. Ma már csaknem minden felső­fokú tanintézmény elkészítette a környezetvédelemre vonatkozó sajátos oktatási tervét. A külön­böző társadalmi és szakmai szer­vezetek is igyekeznek felhívni a figyelmet a helyzet súlyosságára. — Ez azonban nem elég — han­goztatja a professzor. — A kör­nyezetvédelem hatékony megoldá­sának döntő tényezője, hogy az egész társadalomban szemlélet- változás következzék be, amely egyúttal meghatározza a maga­tartást „is; mindenki ismerje fel a környezetet károsító jelenségek társadalmi veszélyességét. K. S. Kamcsatkai utazások Évről évre több turista láto­gat a Csendes-óceánba nyúló Kamcsatka-félszigetre. a vulká­nok és nagy számú hőforrások hazája sajátos egzotikumával vonzza a természet kedvelőit. A Kamcsatka Utazási Iroda az Aeroflottal közösen repül őutakat szervez a félszigetre. A túristák Kamcsatka kialudt vulkánjainak tetejéről gyönyörködhetnek a különleges tájakban, megtekint­hetik fentről a hatalmas krátere­ket, a kirándulás betetőzéséül pedig a Nalicseva folyóvölgy hő­forrásaiban fürödhetnek. Az örökké havas vulkánokkal körül­vett folyóvölgy messze földön hí* rés rendkívül gazdag növényze­téről és számos, helyen feltörő termálvizéről. A félszigetet sok apró tó ékesíti, amelyeknek kü­lönlegessége, hogy mindegyiknek más színű a vize. (APN—KS) Fürdőzés a Nalicseva folyó­völgy gyógyforrásaiban. A PETŐFI NÉPE KRESZ ISKOLÁJA SZERKESZTI GÉMES GÁBOR KÖZÚTI JELZŐTÁBLÁK (4.) 3. ábra 4. ábra Gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel be­hajtani tilos (3. ábra) azt jelzi, hogy az útra gépjárművel — kivéve a kétkerekű motorkerék­párt, — valamint mezőgazdasági vontatóval és lassú járművel behajtani tilos. Felhívjuk a fi­gyelmet, hogy az ábra szimbólu­ma a jelenlegi KRESZ-ben le­vőhöz képest nem változott, tar­talma azonban — éppen n gép­jármű fogalmának változása miatt — igen. Szeretnénk meg­jegyezni, hogy az oldalkocsis mo­torkerékpár behajtása is tilos, mivel a jogszabály a hatály alól csak a kétkerekű motorkerék­párt veszi ki. Ugyanakkor a Motorkerékpár­ral behajtani tilos táola (4. ábra) mindenfajta motorkerékpár szá­mára behajtási tilalmat jelent. Az új táblák közé tartozik a Hosszúság korlátozása (5. ábra), ez azt jelzi, hogy az úton a táb­lán megjelöltnél — rakományá­val együtt — hosszabb járművel (járműszerelvénnyel) közlekedni tilos. A Tehergépkocsival behajtani tilos (6. ábra) tábla azt jelzi, hogy az útra tehergépkocsival — kivéve a legfeljebb 2,5 tonna megengedett legnagyobb összsú­lyú, zárt kocsiszekrényű teher­5. ábra 6. ábra Az Előzni tilos jelzőtábla (I. ábra) azt jelzi, hogy az úton előzni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik kétkerekű motorke­rékpároknak, segédmotoros ke­rékpárnak és kerékpárnak, vala­mint állati erővel vont járműnek és kézi kocsinak gépjárművel való előzésére, továbbá az úttest közepén levő vágányon haladó villamos előzésére. E tábla tar­talma a jelenlegihez képest lé­nyegesen megváltozott. A tábla általános előzési tilalmat ír elő, tehát nemcsak a gépi meghajtású járművek előzését tiltja. E tila­lom hatálya alól a szabály az egy nyorpon haladó járműveknek az állati erővel vont járműnek es a kézi kocsiknak csupán gép­járművel történő előzését veszi ki. Ez azt jelenti, hogy egyrészt — a gépjármű forgalmának meg­változása folytán — mezőgaz­dasági vontatóval, lassú jármű­vel, segédmotoros kerékpárral és villamossal — ha kiegészítő tábla kivételt nem tesz — semmilyen járművet sem szabad előzni, másrészt ezek a járművek egy­mást sem előzhetik. (Segédmoto­ros kerékpárral sem szabad előzni kerékpárt stb.) Nem vo­natkozik viszont az előzési ti­lalom az úttest közepén levő vá­gányon haladó villamos előzé­sére. Ezt tehát minden járművel meg szabad előzni, és az itt ha­ladó villamos is előzhet minden járművet. Az úttest szélén levő vágányon haladó villamost azon­ban előzni e tábla hatálya alatt semmivel sem szabad. Üj tábla a Tehergépkocsival előzni tilos (2. áora.) A tábla azt jelzi, hogy az úton 3,5 ton­nát meghaladó megengedett leg­nagyobb összsúlyú tehergépkocsi­val, valamint vontatóval, mező- gazdasági vontatóval és lassú járművel előzni tilos; ez a tila­lom nem vonatkozik kétkerekű motorkerékpár, segédmotoros kerékpár és kerékpár, valamint állati erővel vont jármű és kézi­kocsi előzésére, továbbá az út­test közepén levő vágányon ha­ladó villamos előzésére. gépkocsit —, valamint vontatóval, mezőgazdasági vontatóval és las­sú járművel behajtani tilos. Ha a tábla súlyhatárt is megjelöl — szimbólum alatt feltünteti a ton­nát — csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb összsú­lyú ilyen járművel tilos behaj­tani. i 7. ábra 8. ábra Mezőgazdasági vontatóval be­hajtani tilos (7. ábra) azt jelzi, hogy az útra mezőgazdasági von­tatóval és lassú járművel be­hajtani tilos. Járműszerelvénnyel behajtani tilos (8. ábra) azt jelzi, hogy az útra járműszerelvénnyel — kivé­ve a vonójárműből és egytenge­lyes vagy félpótkocsiból álló jár­műszerelvényt — behajtani ti­los. 9. ábra 10. ábra Ha a tábla súlyhatárt is meg­jelöl (9. ábra) csak olyan jármű- szerelvénnyel tilos behajtani, amelyben a pótkocsi (bármelyik pótkocsi) megengedett legna- gyoob összsúlya ezt a súlyhatárt meghaladja. A Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos (10. ábra) és a Kerékpárral behajtani tilos táb­lákkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy ezek a táblák a se­gédmotoros kerékpár, illetve a kerékpár betolását nem tiltják az ilyen járművet toló személy ugyanis gyalogosnak tekintendő. A Segédmotoros kerékpárral be­hajtani tilos tábla hatálya alatt kerékpárral be szabad hajtani és viszont, ha tehát mindkét jár­mű behajtását tiltani akarják, mindkét táblát ki kell tenni, vagy egy tilalmi jelzőtáblában mindkét szimbólumot szerepeltet­ni kell. Robbanó vagy tűzveszélyes anyagot szállí­tó járművel behajtani tilos (11. ábra) azt jelzi, hogy az útra olyan jár­művel behajta­ni tilos, amely robbanó anya­got vagy — kivéve a jármű tar­tályában levő üzemanyagot — tűzveszélyes anyagot szállít 11. ábra 12. ábra 13. ábra Ha a jelzőtáblán (12, 13. ábra) több szimbólum van feltüntetve az útra a jelképekkel jelzett valamennyi járművel behajtani tilos. (A következő folytatást keddre közöljük). m BIZTONSÁGI KORMÁNYKERÉK Frontális összeütközésnél az autó vezetőjére, az jelenti az egyik legna­gyobb veszélyt, hogy mellkasa a kormány keréknek feszül, bordái eltörnek és veszélyes — többnyire halálos — belső sérüléseket okoznak. Ennek el­kerülésére már eddig is többféle megoldást vonultattak fel a konstruktő­rök. Mindenekelőtt puha habanyaggal borították be a volán küllőit. Más­részt a kormányrudazatot úgy képezték ki, hogy az bizonyos erőhatásra teleszkópszerűen viselkedjék, vagy csuklósán elmozduljon. Az európai Ford-gyár legújabb autótípusait a képen látható kivitelű biz­tonsági korm’ánykerékkel hozzák forgalomba. A volán küllős központi ré­széhez egy erős, műanyagból készült „harmonika” csatlakozik, amelynek végén a kormányrúd csúszó hüvelye kap helyet. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a gépkocsi a harmonika összenyomódása után is kor­mányozható marad. t

Next

/
Thumbnails
Contents