Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

1975. szeptember 26. • PETŐFI NEPE Mi 3 MEGKEZDŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA Lázár György nagy tapssal fo­gadott expozéja után megkezdő­dött a kormányprogram fölötti vita, melyben Méhes Lajos Győr- Sopron megyei képviselő, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtit­kára, Győré Sándor tsz-elnök, Pest megyei képviselő, PályiSán- dorné üzemvezető, Veszprém me­gyei képviselő szólalt fel, majd Biszku Béla, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő fűzött kiegészítést a kormány munkaprogramjához. Biszku Béla felszólalása Mindenekelőtt megállapíthatjuk, — mondotta felszólalásában Bisz­ku Béla —, hogy a kormány munkaprogramja egészében és részleteiben egyaránt megfelel a Hazafias Népfront választási fel­hívásában megfogalmazott össz- nemzeti céloknak. Amikor az or­szággyűlés állást foglal a kérdés­ben, valójában arról dönt, hogy mit teszünk, mit kell tennünk a fejlett szocialista társadalom épí­téséért. Terveink realizálásának leg­főbb záloga — hangsúlyozta Biszku Béla —, hogy tovább erő­södik a munkásosztály vezető szerepe, a szövetkezeti paraszt­sággal való szilárd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívével való szoros ösz- szefogása. A kormány munkaprogramjá­nak alapvető vonása, hogy céltu­datosan is helyesen önti konkrét formába a kongresszusi határo­zatok által előírt teendőket — állapította meg a Központi Bi­zottság titkára. Ugyanakkor vé­gigvonul a programon az a hatá­rozott törekvés, hogy a munkát, a végrehajtást minden vonalon to­vább kell javítani, figyelembe vé_ ve a változó körülményeket. Csak olyan feladatokat jelöl ki, amelyeknek a teljesítéséhez megvan az erő, megvannak a lehetőségeink. Kiviláglik az is, hogy a feladatok sikeres végre­hajtását a kormány még több tervszerűséggel, szervező mun­kával kívánja előmozdítani, s ezekoen az erőfeszítésekben szá­míthat a párt, a Központi Bizott­ság teljes támogatására. Tekintetbe veszi a kormány- program, hogy a munka döntő területe a gazdaság, s ennek kérdéseire kiemelt figyelmet for­dít. A kitűzött cél eléréséhez ar­ra van szükség, hogy a gazdasági munka minden felelős tényezője, minden, munkahely kollektívája minden brigád és minden egyes dolgozó a követelményeket tisz­tán lássa. Fel kell számolni a vezetők egy részénél tapasztalha­tó passzív magatartást, mert ez lefékezi a dolgozók tettrekészsé- gét is. Amint már említettem) az előttünk álló időszakban is vár­ható, hogy bizonyos kedvezőtlen körülmények megnehezítik a dol­gunkat .Természetüket, várható ha_ tásukat már a miniszterelnöki expozé is jellemezte. Igaz, hogy a népgazdaságunkat negatívan érintő külső feltételieket nem áll módunkban megváltoztam, azok tőlünk független folyamatok kö­vetkezményei. Hibát követnénk «1 azonban, ha minden gazdaság gi problémánkat erre vezetnénk vissza, és nem néznénk szembe a a saját munkánk gyengeségeivel, a gazdaságpolitika megvalósításá­ban tapasztalható következetlensé­gekkel. Világosan kell látnunk, hogy a gazdasági munka színvona­lának a javítása, az anyagi és szellemi erőinkkel való ésszerűbb gazdálkodás, a megváltozott kö. rülményekhez való gyorsabb al­kalmazkodás a kedvezőtlen hatá­sok ellensúlyozásának döntő fel­tétele. Még azt szeretném hozzá­tenni, hogy ezeket a nehézsége­ket sem lebecsülnünk, sem túlbe­csülnünk nem szabad. Már az utóbbi egy-két év tapasztalatai 'is megmutatták, hogy ezek megfe­lelő munkával és módszerekkel ellensúlyozhatok, kivédhetők. Eh­hez a pártnak és a kormánynak átgondolt koncepciója van. A kor­mány munkaprogramja is rámu­tat, hogy egyszerre kell javíta­nunk népgazdaságunk egyensú­lyát és továbbfejlesztenünk a gazdaságot. Meggyőződésünk, hogy ez lehetséges és jobb munkával el is érhető. A kormány programja helye­sen vázolja fel azokat az intéz kedéseket, amelyek a tervgazdál­kodás további javításához, a ter­melés szerkezetének folyamatos korszerűsítéséhez, a beruházások hatékonyságának annyira kívána­tos fokozásához, az ésszerű taka­rékosság általános érvényesítésé­hez szükségesek. Ezeknek a kö­vetelményeknek megfelelően ter­vezi meg az állam irányító, gaz­daságszervező feladatait. Fejlődésünk megköveteli, hogy a gazdasági életben is erősítsük a központi irányítást, egyidejű­leg növeljük a vállalatok önál­lóságát és felelősségét. A köz­ponti irányítás hatékonyságának növelése és a vállalati önállóság érvényesítése a gazdaság tervsze. rű fejlesztésében előttünk álló feladatok megoldásának két — összetartozó és a gyakorlatban -is együtt érvényesítendő — olda­la. A maguk helyén, a célszerű­ségnek megfelelően mind a ket­tőt alkalmazni kell. Ez a fel­fogás nézetünk szerint összhang­ban van az irányítási rendszer alapelveivel, amelyeket a XI. kongresszus is • megerősített. Alapvető fontosságú, hogy a vállalatok reális gazdasági felté­telek között dolgozzanak. Nem hfelyénvaló, hogy miközben az államháztartás részesedése a tár­sadalmi tiszta jövedelemből csők. kent és gondokkal is küzdve, nagy erőfeszítések árán teljesíthe­ti feladatait, aközben egyes vál­lalatok részesedése indokolatlan mértékben nőtt. Ezt a termelés­sel nem arányos bérnövelésre is felhasználták. Mindez összessé­gében rontja a népgazdaság egyensúlyi helyzetét. Az irányí­tási rendszer további finomítá­sával, a szabályozók helyesbíté­sével gondoskodnunk kell róla hogy a vállalatok valóban lehe­tőségeik arányában vegyék ki a részüket a fejlesztési beruházá­sokból, a feladatok teljesítéséből. Nemcsak gazdasági, hanem fontos társadalompolitikai kér­dés is, hogy ■ csökkentsük, szün tessük meg az elosztásban még tapasztalható aránytalanságokat Már évek óta visszatérően han­goztatjuk, hogy nem engedhet­jük meg a munkából származó, illetőleg a végzett munkával nem arányos jövedelmek szerzését A belpolitikai életben fő tö­rekvésünk az állami munka fej­lesztése, a szocialista demokrácia elmélyítése. Az állami irányító munka minden síkján és minden láncszemében növelnünk kell a hatékonyságot, hogy biztosíthas­suk céljaink, terveink, politikánk, társadalmi érdekeink érvényesü­lését. A tanácsok úgy tehetnek a leg­jobban eleget az államigazgatási feladatoknak, ha egyidejűleg erő­sítik népképviseleti, önkormány­zati funkciójukat is. Ez fontos összetevője a szocialista demok­ráciának, amelynek a továbbfej­lesztése a kormányprogramban megjelölt időszak egyik legfon­tosabb társaidökm^l^ik^Iiíg^j telménye. cialista integráció kibontakoztatá­sában, a testvérországokkal való gyümölcsöző együttműködésben. Ma a helsinki csúcstalálkozó után megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi erőviszonyok kedve­zően változtak a béke erői ja­vára. A csúcstalálkozónak a tör­ténelmi jelentősége abban áll, hogy elismerte a második világ­háború után létrejött tényleges európai helyzetet, beleértve a ha­tárokat. Emellett új lehetősége­ket tárt fel a béke biztosításá­ban. a különböző társadalmi rendszerű államok együttműkö­désében. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy illúziókban ringassuk ma­gunkat. Azok az erők, amelyek eleve ellenezték a csúcstalálko­zót. majd a hosszú viták folya­mán is mindenáron meg akar­ták torpedózni a legjobb szán­dékokat, nem tették le a fegy­vert, hanem jelenleg is aktívan működnek. Mi a biztosítéka annak, hogy a helsinki elvek a gyakorlatban is mindinkább tért fognak hódíta­ni? Mindenekelőtt az, hogy az ott elfogadott elvek megfelelnek az európai népek legelemibb ér­dekeinek, békéjének és biztonsá­gának. E realitással mindenki­nek számolnia kell. A Magyar Népköztársaság mindent megtesz, hogy a helsinki megállapodás szellemében tovább erősödjön az európai országok békéje, együtt­működése. Ehhez a küzdelemhez szilárd pozíciót biztosít a Szovjetunió, a szocialista országok növekvő szerepe, befolyása, a Varsói. Szer­ződés ereje, a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsában meg­valósuló és napról napra bővülő együttműködése. Tisztelt országgyűlés! A kormány munkaprogramja, amelyhez most a parlament jóvá­hagyását kéri, felelősen és reáli­san irányozza elő a társadalom és a kormányzat teendőit. Ha azo­kat végrehajtjuk, ha tervszerűen és jól dolgozunk, ha feladatain­kat a valóságos követelmények színvonalán teljesítjük, akkor a következő években is elérhetjük céljainkat: népgazdaságunk to­vábbra is tervszerűen, dinamiku­san fejlődik, tovább épül szocia­lista társadalmunk, emelkedik az életszínvonal. A kormány munkaprogramját a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nek elfogadásra ajánlom. A kormány elnöke a szocialis­ta építőmunka külső feltételeivel, hazánk külkapcsolataival, a nem­zetközi helyzettel is foglalkozott. Helyzetértékelése ebben a tekin­tetben is reális és meggyőző. Kül­politikánk célja: békés építőmun­kánk pilléreinek további szilár­dítása, külső feltételeinek állan­dó javítása azáltal, hogy erősít­jük kapcsolatainkat a Szovjet­unióval, a szocialista országok­kal; híven teljesítjük kötelezett­ségeinket, amelyeket a Varsói Szerződésben vállaltunk; mind teljesebben részt veszünk a szo­Biszku Béla felszólalása után budapesti és Borsod megyei kép­viselők emelkedtek szólásra, majd Böndor József építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter beszélt lakásépítésünk és nagyberuházá­saink helyzetéről. Az országgyűlés további négy képviselő hozzászólásával fejezte be csütörtöki munkanapját. Az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Péter János és Raf- fai Sarolta. A képviselők ma dél­előtt 10 órakor a kormány mun­kaprogramjának megvitatásával folytatják tanácskozásukat. (MTI) Kádár János fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára csütörtö­kön a KB székházában fogadta a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak hazánkban tartózkodó kül­döttségét, élén Pjotr Mironovics Maserovval, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagjával, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének tagjával, a Belorusz Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának első titkárával. A Szívélyes, meleg légkörben lefolyt találkozón ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az országgyű­lés elnöke, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagyköve­te. (MTI) SZMBT-kiildöttség Budapesten A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Szovjet- Magyar Baráti Társaság küldött-' sége Nyikolaj Fjodorovics Riba- kovnak, a Mari Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság SZMBT- tagozata elnökének, a köztársa­sági rádió- és televízióbizottság elnökének vezetésével. A delegá­ciót Veres József, az MSZMP KB tagja, az MSZBT alelnöke fogad­ta. Jelen volt Dasztem Ahmeto- vics Raimbekov, a szovjet nagy­követség első titkára. Délután a küldöttség ellátogatott a Barátság Házába, ahol Nagy Mária, a tár­saság főtitkára fogadta. A talál­kozón részt vett Veres József al- elnök és Ivan Vasziljevics Szali- mon tanácsos, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője. Az ENSZ-közgyulés felszólalói üdvözölték a politikai légkör enyhülését Az ENSZ-közgyűlés 30. ülés­szakán folytatódik az általános politikai vita. Oskar Fischer, az NDK külügy­minisztere beszédében egyebek között hangoztatta, hogy a poli­tikai légkör javulására különösen kedvező hatással voltak az olyan események, mint az indokínai há­ború befejezése, az európai biz­tonsági és együttműködési érte­kezlet sikeres lezárása. A politi­kai enyhülést most katonai eny­hüléssel kell kiegészíteni -r mondotta Fischer. Milos Minies jugoszláv külügy­miniszter az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres befejezését méltatva síkraszállt a helsinki záródokumentum kö­vetkezetes és maradéktalan meg­valósításáért. Max van der Stoel holland külügyiniszter síkra szállt a vi­lágszervezet egyetemessége mel­lett. Afganisztán képviselője* felszó­lalásában ugyancsak üdvözölte az új szovjet kezdeményezéseket, ' méltatta az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezését. A Csád Köztársaság külügymi­nisztere hangoztatta, meg kell előzni a nukleáris fegyverek to­vábbi elterjedését, s biztosítani kell a leszerelési világértekezlet mielőbbi összehívását. Imelda Marcos, a Fülöp-szigeti elnök külön képviselője rámuta­tott, hogy a fegyverkezési hajsza beszüntetése eredményeként a megtakarított összegek egy részét a fejlődő országok gazdasági és szociális haladásának céljaira le­hetne fordítani. (TASZSZ, UPI) ..UJkiWCfJji.JOfji'Jl' fadíszéiért roen. Jié'G HadefőCsökkéntési tárgyalások A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről tárgyaló küldöttségek visz- szaérkeztek Bécsbe. Mint isme­retes, közös megállapodással két­hónapos nyári szünetet tartottak, s ezt az időt a küldöttségek fel­használták kormányuk tájékoz­tatására és konzultációkra. Bécsi körökben nagy érdeklő­dés előzi meg a tanácskozások újabb fordulóját, mivel úgy vélik, hogy az európai biztonsági érte­kezlet után a haderőcsökkentés­ben történő előrehaladás újabb tényezője lehetne az európai eny­hülési folyamatnak. Az osztrák fővárosban csütör­tökön hivatalosan közölték, a he­tedik forduló a ma pénteken tar­tandó plenáris üléssel kezdődik meg. Csütörtökön a szocialista országok képviselői egyeztető megbeszéléseket tartottak, és kon­zultáltak egymással a nyugati államok küldöttei is. (MTI) mi i \ p'1 Wr Ü3P» WELTHER DANIEL: Szibéria 4. A föld ékessége Az a közmondás járja: „Nem is járt Szibériában, aki nem lát­ta a Bajkált.” A mondás minden bizonnyal igaz, mert ennyi termé­szeti szépséget együtt ritkán lát­hat az ember. Éppen ezért a Baj- kál nemcsak a közvetlen környé­ken népszerű, hanem bármily messze van is, az egész országban büszkeséggel emlegetik ezt a rendkívüli természeti tüneményt. Amint a tajgán átvágott ország­úton közeledünk feléje, az út egyik meredekéről kápráztatóan kék színekben pompázik a majd­nem mindig felhőtlen ég sátra alatt, s így tárulkozik az ember elé. A tó nyugati partján hatal­mas, hófödte hegyek nyúlnak az égbe, mintegy féltve, ölelő kar­jukba zárva. A Bajkál az Angara szülőany­tájain ja, amelyen már három hatalmas vízierőmű épült. Nagyságra a világ legnagyobb nyolc tava kö­zött van, de mélységre és víz- mennyiségre a világ legnagyobb­ja. Talán kevésbé ismert érdekes­sége az, hogy 452 méter maga­san van a tenger szintje felett. Ezt a hatalmas medret 336 ki- sebb-nagyobb folyó táplálja. Akik kiszámították, mesélik: a Bajkál olyan hatalmas vízmennyiséget bír, hogyha minden beletorkolló folyót lezárnának, az Angara négyszáz éven át kapna „anyai” táplálékot. A tóról legtöbbet a limnológiai intézetben tudnak. Az erre járó a csodálatos természeti tünemény­ben gyönyörködik, látja a jókedvű kirándulókat, a külföldi csoporto­kat, hallja a sokféle idegen be­szédet és elgondolkodik egy 636 kilométer hosszú tó életéről. De az intézet ismeri a Bajkál min­den titkát. Egészen különös, és európai számára szinte felfoghatatlan a tó vizének tisztasága. A környé­ken lakó ötvenezer ember a Baj­kál vizét tisztítatlanul kapja, de még a szanatóriumok is. Erre egyszerűen nincs szükség. Magam és az arra járók is megpróbálták: a tó mellett sétálva csupán poha­rat merítve ittunk a tó már 9 fokos vizéből. Azért volt ilyen „meleg”, mert július végén már első hetében járt a nyár. Ha min­den jól megy, akkor a 12 fokig is eljut, ami arra is alkalmas, hogy a környékbeliek megfüröd- jenek benne. A víz tisztasága mi­att rendkívüli az átlátszósága is. Aki egy vagy két kopejkást dob a víz szélébe, 10—15 méteres mélységben is jól láthatja azt. Hatalmas a Bajkál növény- és állatvilága. Ezt köszönheti első­sorban annak, hogy vize rendkí­vül tiszta, de köszönheti oxigén­gazdagságának is. Amíg például • Faliás a tóparton. a Fekete-tengernek csak a felső rétegeiben van élet, a Bajkál tó­ban fenékig megtalálhatók a különböző élőlények. Az eddigi kutatások szerint 1800-féle élő­lényt találtak benne, amiből 600 növényi és 1200 állati. Az élőlé­nyek háromnegyed része olyan, hogy csak a Bajkálban és sehol másutt a világon nem fordul elő. Hatalmas halmennyiség van ebben a Balatonnál ötvenszer na­gyobb tóban, több, mint a Balti tengerben együttvéve. A háború idején, de még utána is 1969-ig úgymond rablógazdálkodás folyt a hallal. De rádöbbenve a púsz- tulás veszélyére, megszüntették az ipari halászatot. A halfélesé­gek közül a legismertebb a vi­lághírű omul, amelynek íze, za- mata még a királyi udyarokban is elismert volt. Másik halkülön­legesség a Golomenka, amely élve szüli utódait. Ez a halféleség 35 százalék zsírtartalommal rendel­kezik, amely teljeáfen mentes a koleszterintől, tehát a gyógyászat­ban is szerepet játszik. De zsír- tartalma miatt a fókák is nagyon kedvelik, ötven méteres mélység­ben él egy rákfajta, amely évente hússzor szűri meg a tó vizét, ami annyit jelent, hogy a teljes víz­tömeg 11 százalékának tisztasága eme rákfajtának és még egy szi- vacsféleségnek köszönhető. De van a tóban lazac is, amely megnö­vekedhet 120 kilogrammosra, és azért is hasznos, mert még 19— 20 éves korában is ad ikrát. Sőt, nem is keveset, mennyisége egye­denként elérheti a kilenc kilog­rammot is. Nagyon kedvelt'a szi­bériai pisztráng, amely a tavat tápláló folyókból kerül a háló­ba, évente mintegy 30 ezer má­zsát adva. Értékes állat a fóka, amelynek száma az utóbbi idő­ben 70 ezerre szaporodott (1960- ban 25 ezer). Ezek szőrméjéből drága bundát készítenek. Az in­• A fenséges Bajkál. tézetben bemutatták az élőlények teljes biológiai körforgalmát, ma­gyarul szólva a felfalás körfor­galmát, amelyben a fókának igen nagy szerepe van. A tókörnyék legnevesebb vad­félesége a coboly. Igen ritka állat, négyzetkilométerenként csupán egy darab van belőle. Éppen ezért igen drága. Egyetlen állat szőr­méje kikészítve 900 dollárt ér. Ezt a coboly-fajtát már több he­lyen próbálták mesterségesen te­nyészteni, de semmire sem ju­tottak, mert a2 erre való coboly szürkéskék pihéje utánozhatatlan. A kutatómunkát ötven hajó se­gíti, amelyeken igen jelentős tu­dóscsoport tevékenykedik, össze­sen 1360-an dolgoznak, közülük hatan a tudományok doktora, negyvenketten kandidátusi foko­zattal rendelkeznek. A Bajkál környéke belátható időn belül a szovjet emberek nagy sokaságának egészségét fog­ja szolgálni. Már készen állnak a szanatóriumok. De ezzel nem elé­gednek meg. Ezt a teljesen tiszta, a kórokozóktól szinte érintetlen levegőt, Nizzát meghazudtoló napfényáradatával méginkább az ember szolgálatába állítják. (Folytatása következik.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents