Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

1975. szeptember 25. • PETŐFI NEPE • 3 KÉPERNYŐ Tűnődés és összegezés Akik látták a Beszélgetés Or- tutay Gyulával című kétrészes portréfilmet, bizonyára egyetér­tenek velem abban, hogy egy halkszavúságában is erős sod­rású, hatalmas monológot hal­lottunk. S hogy egy több évtize­des történelmi szakasz számos .lényes, s sokat érintő jelensége- eseménye bontakozott ki előt­tünk. „A felelősség egyre növekvő súlyával” szólott tűnődve a tu­dós, akinek ritka szerencsés és gazdag életében remekül megfért együtt közédetiség és tudomány, politika és irodalom, a művelő- 'déspolitikai irányító-szervező te­vékenység és a rendszerező ku­tatás. S annyi más még. Baráti és munkakapcsolatait aligha lehetne egykönnyen át­tekinteni. Ahogyan a második vi­lágháború ellőtt József Attila, Rad­nóti Miklós, Sárközi György és más szellemóriások köréhez tar­tozott, úgy forrt össze az élete a felszabadulás után a kószák azinte valamennyi jelentős embe­rével, Vas Zoltánnal, Révai Jó­zseffel, Kodály Zoltánnal pél­dául. Vagy Erdeivel, Darvassal, Illyéssel és Veres Péterrel. A neveket a végtelenségig sorolhat­nánk. Fontos állami és közéleti meg­bízásait, beosztásait sem pró­báljuk felsorolni. Az, hogy egye­temi rektor és tanszékvezető volt, s a Hazafias Népfront főtitkára, az Akadémia egyik vezetője, épp úgy súlyt ad az életének, mint az, hogy miniszter volt sokáig, vagy hogy a múzeumi fejlesztés első ötéves terve az ő nevéhez fű­ződik,. Elégedettség volt a hang­jában, amikor ezt mondta: „Több mint százötven néprajzost adtunk az országnak”. Találóan jellemezte valaki teg­nap reggel a műsort: „Azért tar­tom jónak, mert Ortutay nem akart előadást tartani, szónokol­ni, hanem egyszerűen csak hoz­zánk beszélt, keresetlen őszinte­séggel, úgy, mintha csak a szo­bánkban társalognánk, egészen mindennapi dolgokról.” Igaza van az illetőnek: Ortutay „csak” eltűnődött a hosszú monológja alatt. Eltűnődött és számvetést készített. S ez a tűnődés és ösz- szegezés nagyon rokonszenves volt. A hatalmas élettapasztalat, a sokféleképpen átélt valóság, a kor egészének ismerése és értése adta a nyugalmat, a biztonságot a vallomáshoz. Ügy beszélt önma­gáról a tudós, hogy közben ró­lunk is vallott, mindnyájunkról: a tegnapról és a mánkról, úgy, hogy közben kiviláglott a szavak mögül a biztató holnap is. V. M. Nagyüzem a cukorgyárakban harminc éve történt Diplomáciai kapcsolat a Szovjetunióval Folyamatosan érkezik a termés a földekről Kedvez az időjárás, országszer­te jó ütemben halad a cukorré­pa betakarítása. A földeken fo­lyamatos a munka, nincs fenn­akadás a szállításnál sem. A cu­korgyárakban is zavartalan az át­vétel, miután új, nagy teljesítmé­nyű rakodóberendezésekkel bő­vítették a gépparkot. A helyzet annyira kedvező, hogy a terme­lőktől az ipar azt kérte: a szál­lítmányokat a tervezettnek meg­felelő ütemben küldjék a gyárak­ba, mert a nagy meleg miatt a ki­szedett, de fel nem dolgozott cu­korrépa gyorsan elromlik és ez kiesést jelentene. A cukorrépát 123 ezer hektár­ról takarítják be a gazdaságok. Idén 1040 mezőgazdasági üzem foglalkozik cukortermeléssel. El­mélyült a koncentráció, ameny- nyiben a tavalyi 85 helyett idén 124 hektárnyi termőterület jut átlagosan egy-egy gazdaságra. Növelte a termelési kedvet, hogy a kereskedelem megfelelő gépkínálatot biztosított: az AG- ROTRÖSZT raktáraiban géptar­talékok is vannak. A hazai gyárt­mányú cukorrépabetakarító-gé-. pékből minden igényt kielégíte­nek és a jól bevált KSZ—6-os önjáró cukorrépabetakarító-gé- pekből. is 50 áll a termelők ren­delkezőire. A gépek nagy része már gazdára talált és a földeken dolgozik. A felszáradt utakon meggyor­sult a szállítás. A MÁV és a Vo­lán Tröszt szállítmányai menet­rendszerűen érkeznek az átvevő központokba és a gyárakba. A cukorrépa-betakarítás főszezonjá­ban a vasút naponta 24—26 ezer tonnányi cukorgyári alap­anyagot szállít majd. A Volán Tröszt összesen 2,4 millió tonná­nyi cukorrépa fuvarozására vál­lalkozott, a termés egy részét közvetlenül a szántóföldről továb­bítják az üzemekbe. (MTI) Új lelőhelyek Zaporozsje körzetében Előzetes számítások szerint mintegy 320 millió tonna vasérc­készlettel rendelkezik az ukraj­nai Zaporozsje körzetében felfe­dezett új lelőhely. Az itteni ér­cek könnyen dúsíthatok és a fel­színhez közel húzódnak, ezért ol­csó külszíni fejtéssel kitermelhe­TIZENNYOLC MŰVÉSZ BEMUTATKOZÁSA Kiállítások a munkahelyeken Az SZMT kulturális munkabi­zottsága az utóbbi esztendőkben egyre eredményesebben törek­szik arra, hogy az üzemekbe és más munkahelyekre eljussanak a művészi alkotások. Ennek érde­kében igyekeznek minél több kiállítást rendezni és művész— munkás találkozókat szervezni. Az ilyen irányú tevékenységben különösen egyes bajai, kiskun- halasi és kecskeméti üzemek mutattak eddig példát. A szak­maközi művelődési otthonok töob helyen figyelmet érdemlő ered­ményeket értek el a képzőművé­szeti kultúra terjesztésében. Kis­kunhalason például egész éven át, megszakítás nélkül látható valamilyen, tárlat. Az SZMT Művelődési Központ lő profilja egy idő óta a mun­kahelyi kulturális élet irányítása, a munkásművelődés szervezése. A képzőművészeti világhét ke­retében ezen a héten Bács-Kis- kun megye területén húsz külön­böző munkahelyen rendeznek valamilyen kiállítást, összesen tizennyolc művész alkotásait lát­hatják a képzőművészet iránt érdeklődők. Ebből hetet a megye- székhelyen, ötöt Baján és ugyan­annyit Halason, s hármat Kis­• Kossy Irén grafikája. kunfélegyházán rendeznek. A ba­jai finomposztóban, a halasi és bajai Ganzban, a Kecskeméti Konzervgyárban és a ZIM-ben, a halasi Fémmunkásban és má­sutt láthatják kiállítva az alko­tásokat az érdeklődők. Többek között közönség elé lép műveivel Klossy Irén, ifj. Éber Sándor, Palkó József, Dugár András, Baloghné Boros Ilona és Lisztesné Cser Éva. Kovács Endre, az SZMT Művelődési Központ igazgatója elmondta, hogy a kiállításokkal összhangban a TIT közreműkö­désével ismeretterjesztő előadá­sokat is tartanak a képzőművé­szeti világhét keretében. Azt re­mélik, hogy a mostani rendez­vénysorozat nagyban hozzájárul a dolgozók művészeti ismereteinek gyarapításához, ízlésük további fejlődéséhez. tők. Az új lelőhely sorrendben a negyedik, amelyet az utóbbi években Zaporozsje közelében fe­deztek fel. A lelőhely értékét fo­kozza, hogy a közelben már több hatalmas kohászati kombinát üzemel. (APN—KS) Egy hét múlva lezárják a Nyugati pályaudvar utascsarnokát A Nyugati pályaudvar csarno­kának vágányai között már épí­tik a perontető alapjait. A MÁV vezérigazgatóságán összeállították az október 1. és december 15. kö­zött érvényes forgalmi korlátozá­sok rendjét, s 30 ezer példányban elkészült az a röplap is, amelyen az állomás közlekedési változásai­ról tájékoztatják az utazókat. A Nyugati pályaudvar utascsar­nokát — mint azt a MÁV vezér- igazgatója korábban bejelentette — egy hét múlva, október 1-én elzárják a forgalom elől, s meg­kezdődik a csaknem százeszten­dős csarnok újjáépítésre váró tetőszerkezetének bontása.. A Nyugati pályaudvar bontásá­val, majd újjáépítésével kapcso­latos munkálatok természetesen átmenetileg nehézségeket, kelle­metlenséget okoznak mind az utasoknak, mind a vasutasok­nak. A MÁV az előkészületek so­rán mindent megtett a zavartalan forgalom érdekében, intézkedései­hez azonban a forgalomátterelés idején az utasok megértése, tü­relme, a vasutasok és a közön­ség kölcsönös megértése is szük­séges. (MTI) Harminc évvel ezelőtt, 1945. szeptember 25-én vette fel a diplomáciai kapcsolatot a felszabadult Magyarország felsza­badítójával, a Szovjetunióval. • G. Puskin, a Szovjetunió első nagykövete a demokratikus Magyar- országon, katonai tiszteletadás közepette megérkezik az Országháza előtti Kossuth térre. (Magyar archiv-fotó — KS.) Akkor, három évtizeddel ez­előtt ez az esemény alapvető for­dulatot hozott a fiatal magyar demokrácia életében, . Az ország még romokban hevert, nyugati felében alig félesztendős volt a népi hatalom. Külkapcsolatai a területén folyt hosszan tartó harc és a régi hatalmi rend összeom­lásának következtében ’ szinte tel­jesen megszakadtak. Nemzetközi tekintélyén csorbát ejtett volt urainak átkos politikája az, hogy az országot kiszolgáltatták a hit­leri Németországnak. Ilyen körülmények között az elszánt akarattal újjáépülő or­szág, a megfeszített erővel új éle­tet létrehozó magyar nép, a de­mokratikus rend támogatása cél­jából döntő fontosságú volt a szov­jet kormánynak a normális dip­lomáciai kapcsolatok felvételét - kezdeményező lépése. A második világháború győztes nagyhatalma, a Magyarország felszabadításáért annyi élettel, vérrel, szenvedéssel áldozó Szovjetunió kifejezésre juttatta, hogy nemzetközi tekin­tetben, a diplomácia színterén is egyenrangú félnek tekinti hazán­kat. Az antifasiszta koalíció ve­zető, és a hitleri fasizmus elleni közös harcban oroszlánrészt vál­laló tagja ezzel a lépésével segí­tette Magyarországot, hogy kitör­jön nemzetközi elszigeteltségéből és felsorakozhasson a demokrati­kus haladás táborába. A nemzet­'közi elismerés természetesen kedvező hatással volt a belső fej­lődésre is, az országban is nö­velte azoknak az erőknek a nép­szerűségét, amelyek a legkövetke­zetesebben küzdöttek a demokra­tikus átalakulásért. A Szovjetunióval való diplomá­ciai -kapcsolat azért is döntő fon­tosságú volt az új Magyarország számára, mert ilyen módon, ak­kor került közvetlen kapcsolat­ba a szocialista nemzetközi poli­tikával és a szocialista diplomá­ciával. A következő években, év­tizedekben a kapcsolatból és köz­vetlen hatásból a testvéri együtt­működés, valamint a többi euró­pai szocialista országgal kialakí­tott és egyben együttesen képvi­selt szocialista külpolitikai irány­vonal fejlődött ki. Ez a külpoli­tika hatalmas sikereket mondhat magáénak. Az erőviszonyoknak a szocialista tábor javára tör­tént megváltozásának és az egyez­tetett politikának köszönhető a békés egymás mellett élés eszmé­jének és gyakorlatának térhódí­tása, az enyhülés irányába tett lépések, a helsinki konferencia — általában együttesen és egyen­ként a szocialista országok súlyá­nak, nemzetközi tekintélyének világméretű növekedése. Ezért emlékszünk megelégedés­sel és megbecsüléssel a 30 évvel ezelőtti eseményre. N. J. WELTHER DANIEL: Szibéria tájain 3. Ahol a jövőt tervezik Borisz Arsaenyevics Latisev, az Irkutszk területi tervbizottság elnökhelyettese, Szibéria lelkes barátja, a vele folytatott be­szélgetés során sok érdekességet mondott el a még mindig eléggé kiismerhetetlen földrészről. Ezen a hatalmas területen, amelyet ná­lunk csak megyének nevezné­nek,, a fő figyelem a nyersanyag­kitermelő iparágak irányába for. dúl. Közülük a legfontosabb a vaskohászathoz készítendő hat­millió tonna dúsított érc, amely­hez. 15 millió tonna vasércet bá­nyásznak. Egyelőre az a helyzet, hogy a félkészárut Nyugát-Szi- béria kohászati vasműveibe szál­lítják, majd a,kész fém számuk­ra szükséges hányadát visszakap­ják. Ez azonbaünerh olcsó do­log, hiszen az e2er kilométeres szállítási távolság megdrágítja a készterméket. Latisev elvtárs el­mondja, hogy a KGST keretében már felvetődött, hogy közös ösz- szefogással, helyben fejlesztik a vaskohászatot. Tekintettel arra, hogy általá­ban nyersanyag-kitermeléssel vagy annak félkészáruvá feldol­gozásával foglalkoznak, a terü­let teljes ipari termelésében 70 százalékot foglal el a kitermelő­ipar aránya, amelybe beleérten­dő az energiatermelés is. A me­gye ipari össztermelése több mint hat milliárd rubelt tesz ki, amiből négy milliárdot a nehéz­ipar ad. A terület potenciális nyers­anyag-adottságai miatt nagy le­hetőségekkel rendelkezik a kül­földi kapcsolatok kezdeményezé­sére és tartására is. Japánnal már vannak partmenti kapcsolatok. Közvetlen a kapcsolat Mongóliá­val. Nyugattal nincs közvetlen nexusuk, amiben szerepet ját­szik a nagy távolság. Az iparról talán még csak annyit, hogy a terület 2 millió 400 ezer lakosából 380 ezret fog­lalkoztat, akik 800 millió rubeles évi jövedelmet biztosítanak. Az iparral kapcsolatban még meg kell jegyezni, hogy a koncentrá­ció következményeképpen a la­kosság 76 százaléka városban éL Falun viszonylag kevés az em­ber. A mezőgazdaságban össze­sen százezer ember dolgozik, fe­le az állami gazdaságokban, fele pedig a kolhozokban. A mező- gazdaság bruttó termelési értéke 500 millió rubel, annak ellenére, hogy a földterületnek mindössze 3 százalékát művelik meg. A kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére a gazdaságok kivétel nél­kül rentábilisak. A szemestermék- előállításra és az állattenyésztés­re beállított üzemek közül a szov- hozok tavaly 17 millió, a kolho­zok 7 millió rubel nyereséget ad­tak. A mezőgazdaság számára kedvezőtlen feltételek jellemzésé­re el kell mondani, és ez bizo­nyosan feltűnik a hazai mezőgaz­dászoknak, hogy az éves közép­hőmérséklet mínusz 5—6 fok (dé­len mínusz 0,9, északon mínusz 8 fok), s bár mindössze 400 mil­liméter a csapadék évenként, a terület a legfontosabb mezőgaz­dasági termékekből teljesen ön­ellátó. A szakértők szerint még sok mezőgazdaságilag megművel­hető területet lehet elhódítani a táj gától, ami a terület 90 száza­lékát borítja, az azonban mo­dern technikát és ezzel együtt természetesen, nagy befektetést igényel. Az erdőgazdálkodás hatalmas bevétel forrása, hiszen a terület összesen nyolc milliárd köbméter tartalékfával rendelkezik, amely­ből mostanság 30 milliót termel­nék ki évente, ami 70 millió köb­méterre fokozható. A fakiterme­lésben nagy szerepet játszhat a KGST-országok összefogása. Az elnökhelyettes tájékoztatása sze­rint ebben az évben már bol­gárok fognak dolgozni a fakiter­melési kooperációban. Szibériának ez a keleti területe sok-sok tervre ösztönöz. Közöt­tük előkelő helyet foglal el az energiatermelés, illetve azoknak az iparágaknak a fejlesztése, amelyek energiaigényesek. Ir­kutszk körzetében készül a világ legolcsóbb alumíniuma, amely iránt nagy az érdeklődés első­sorban Japánban és a skandináv államokban. Latisev elvtárs arról is tájé­koztatott, hogy a jelenleg meg­levő hatalmas energiabázisok még nem elégítik ki a feldolgozóipar igényét. Jelenleg 50 milliárd ki­lowatt órát termelnek évente, amelynek 50 százalékát a bratszki erőmű adja. Ez azonban a ter­vekhez képest kevés. A gondot az Uszty-Ilimszki, 1977-ben elké­szülő új erőmű fogja enyhíteni, de tulajdonképpen ez a kapaci­tás is már teljes egészében le van kötve. A vízből származó villamos energiának már azért is nagy jelentősége van a területen, mert olcsó. Jellemző, hogy míg a bratszki erőmű másfélszer ki­sebb, mint a kraszmojarszki, ugyanakkor másfélszer több ener­giát szolgáltat, mert a Bajkál jó vízszabályozó. A továbbiakban egyik alapvető feladatuknak tekintik a faanyag­nak a hulladékot is magába fog­laló teljes feldolgozását. De je­lentősen fellendül a sókitermelő • A megyei párt- és tanácsszékház Irkutszkban. iparág is, hiszen a területen 300 trillió tonna kitűnő minőségű sóval rendelkeznek. Ziminszkben épül egy elektro-vegyikombináí, ahol évente 2 millió tonna bányá­szott sót dolgoznak fel. A BAM új transzibériai vasúiból 284 ki­lométeres szakasz épül a terüle­ten és 720 kilométer hosszan a meglevő mellé a második vágányt fektetik le, amelyet teljes egé­szében villamosítanak. Az elkövetkező ötéves tervben a vasútépítés a terület összberu- házásának 30 százalékát köti le. Ezen a vasútépítési szakaszon most 20 ezer ember dolgozik, s várható, hogy 1979-re elkészül­nek a munkával. Ez annál is in­kább lehetséges, mert a Szovjet­unió különböző köztársaságai tö­meges védnökséget vállaltak az építkezés vonalán. Egy-egy léte­sítendő állomás egy-egy köztársa­ság védnöksége alatt áll. ök ter­vezik a településeket, hozzák a gépeket, összeállítják a szerelvé­nyeket és építenek. A BAM kör­nyéke 60 ezer négyzetkilométert tesz ki, amelyen körülbelül tíz­ezer ember él. Többségük vadá­szattal foglalkozik, tehát olyan emberek, akik építőmunkával még sohasem foglalkoztak. A fakitermelés délről északra húzódik. Egyelőre a terület éven. te egymillió tonna cellulózt ad, a termelés 1980-ra azonban meg­duplázódik. Az elnökhelyettes véleménye szerint ezen a téren a szocialista integrációnak kor­látlan lehetőségei vannak. Uszty. Ilimszk már elsőként is jól pél­dázza az együttműködés sikerét. Az ott szerzett tapasztalatok majd megmutatják, hogy milyen mó­don szükséges és érdemes tovább­fejleszteni szinte az egész világ érdeklődését ébrentartó cellulózé ipart. (Folytatása következik)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents