Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-19 / 220. szám

4 • PETŐFI NEpe • 1975. szeptember 19. Más gazdaságoknak is segítenek A kellemes kora őszi napsütésben emberek hajlonganak az Izsáki Allafmi Gazdaság sző­lőskertjeiben — munkájukat segítik a nagy teljesítményű kombájnok is. A traktorvon- tatasú gyűjtőkocsik egymás után telnek meg az „aranyló fürtökkel, amit mohón várnak a gazdaság központi pincészetének feldolgo- zogepe1. Bgy-egy szállítmány perceken belül eltűnik a zúzó-bogyozók garatjában, hogy át­adja helyét az utánuk következőnek. • Zakar Károly pincevezető az egyik francia gyártmányú szőlőprést ellenőrzi. (Szilágyi Mihály felvétele) Lakásaink karbantartása II. Ingatlankezelő vállalatok Sajátos módon alakult ki Bács-Kiskun megyében az álla­mi lakásokat kezelő és fenntartó szervezet. A tanácsi bérla­kások gondozását különböző gazdálkodó egységek végzik. Így például Kecskeméten az ingatlankezelő vállalat, Baján a vá­rosgazdálkodási vállalat, a többi városban pedig a helyi költ­ségvetési üzemek. Ezek az ingatlankezelő szervezetek első­sorban a saját kezelésben levő állami lakóépületek fenntar­tására rendezkedtek be. Kisebb hányad a lakosság részére végzett munka. A költségvetési üzemeknél pedig elenyésző a magánosok megrendelésére történő lakáskarbantartás. — Jó az idei termés, több lesz mint amire számítottunk — mondja Zakar- Károly pinceve­zető. A tervek szerint az idén 110 ezer mázsa szőlőt dolgozunk lel, de ehhez még hozzászámít­juk a Jászsági Állami Gazdaság által termelt 30—35 ezer mázsát is, amire szerződést kötöttünk. De_ nemcsak velük, hanem a Fel- győi Állami Gazdasággal, az izsá- ki Aranyhomok Termelőszövetke­zettel és az orgoványi Sallai Tsz­szel is jók a kapcsolataink. Ne­kik is mi dolgozzuk fel a termést, így jön össze az előbb említett 110 ezer mázsa. — Milyen az idei mustok cu­korfoka? — Eddig megegyezik a tavalyi­val, de ha az idő kedvező ma­rad, akkor egyes fajtáknál ma­gasabb is lehet. A leánykát pél­dául ezután szüreteljük és a für­tök már most több cukrot tar­talmaznak, mint, az eddig feldol­gozott korai fajták. Most a Chasselast és az1 ezerjót szedjük, igaz, ez utóbbit később kellene, a sok eső miatt azonban pusztul­nak a fürtök, így kénytelenek vagyunk betakarítani. A célunk ugyanis az, hogy a megtermelt mennyiségből egy szem se vesz- szen kárba. Bár a munka dan­dárja még ezután jön, mégis, már most, a szüret elején fel kell készülnünk minden eshetőségre. Októberre beérik a nagy terüle­ten termesztett sárfehér, olasz- rizling és a kövidinka is, ezek adják a tömeget. — Akkor is győzik majd a fel­dolgozást? — Természetesen, hiszen a gé­pek jelenleg csak félig vannak leterhelve, csúcsidőszakban vi­Döntött a Legfelsőbb Nem ismerték a bútor árát Egy vidéki iparcikk-kiskeres­kedelmi vállalat raktárában egy házaspár importból származó bú­torgarnitúrát választott ki. A vé­telárat kifizették és a bútorokat hazaszállították. Nem sokkal ké­sőbb a vállalatnál megállapítot­ták: a számlázásnál tévedtek, ke­vesebbet számítottak fel. Ezért a vevőket felszólították: vagy kifi­zetik a négyezer forint árkülön­bözetet, vágy az eredeti vétel­árért más bútorokat vásárolnak. A házaspár egyikre sem volt haj­landó, mire az árkülönbözet meg­fizetéséért a vállalat fizetési meg­hagyást bocsátott ki ellenük. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a vevő­ket az árkülönbözet megtéríté­sére kötelezte. A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás­ra, a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondta ki: rA. — Az eljárt bíróságok nem tisztázták, hogy a házaspár által Vásárolt bútoroknak van-e és mi­lyen jellegű hatósági áruk. vagy szabadáras terméknek minősül- nek-e. Arra vonatkozóan is el­lentmondóak az adatok, hogy a bútoroknak mennyi volt a bolti fogyasztói áruk. Mindezeken túl menően, a megyei bíróság ítélete azért is jogszabályt sértő, mert a bizonyítási adatokból nem von­ható le az a következtetés, hogy a szerződés megkötésére a fele­ket ugyanaz a téves feltevés in­dította volna. A szolgáltatásban egyedül a vállalat tévedett. A vállalat dolgozói — kellő körül­tekintés nélkül — maguk idézték elő a tévedést. Az alkalmazottak tévedését a vevők'fel sem ismer­hették. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság mindkét alsófokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a já­rásbíróságot új eljárásra, vala­mint új határozat hozatalára kö­telezte. Halálos baleset, kétharmados felelősség Tragikus szerencsétlenség tör­tént egy város közelében, a fő­útvonalon. Egy tisztviselő által vézetett személyautó, amelyben rajta kívül, felesége és négyéves gyermekük ült, esős időben, ned­ves. csúszós úttesten, 80—90 kilo­méteres sebességgel robogott. szont 4500 mázsa szőlőt is fel­dolgozunk naponta. És ami a legfontosabb, a mustnak is van elegendő tárolónk, befogadóké­pességük meghaladja a 110 ezer hektolitert, és ha az óborok pa­lackozása és elszállítása is a ter­vezett ütem szerint halad, akkor nem lesz gondunk. — Nem bizony, erősíti meg az előbbi állítást Voltner István présgépkezelő. Még a múlt év esős őszén sem estünk kétségbe, most a fürtök egészségesebbek, mint tavaly, ami könnyíti a mun­kánkat — Mégis, mire kell ügyelni a legjobban? — Előfordul, hogy a szőlő héja a nagy nyomástól rátapad a gép fakosarára és ilyenkor szétspric­celné a levet, ha nem lazítanánk fel a törkölyt. — Ezt naponta többször is meg kell csinálni — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiskovács Imre, a másik gép kezelője. — Teljesít­Bíróság Szemben velük 65—75 kilo­méteres iramban közeledett egy vállalat motorkerékpárja, ame­lyet egyik dolgozójuk vezetett, a motorkerékpárosról később kide­rült. hogy egyik szemének látó­képessége erősen csökkent, amit a kormányszerkezet előtti mű­anyag szélvédő még csak foko­zott. Szemüveg sem volt rajta. Mindketten az úttest felezővo­nala mellett haladtak. Amikor egymás mellé kerültek, a kerék­pár az autó bal első kereke gu­miabroncsának oldalfelületébe ütközött, azt kihasította és úgy­nevezett durdefektet okozott. En­nek következtében az auóvezető elveszítette uralmát a volán fe­lett, hirtelen balra letért az út­testről és ott — egy fának üt­közve megállt. A baleset követ­keztében a férj a helyszínen, a gyermek másnap a kórházban meghalt, de súlyosan megsérült az asszony és a motorkerékpáros is. Ilyen előzmények után az öz­vegy a motorkerékpáros vállala­ta ellen kártérítési pert indított azon a címen, hogy a rendkívül súlyos balesetet alkalmazottjá­nak többszörös közlekedési sza­bálysértése okozta. Az alsófokú bíróságok ítélete ellen emelt tör­vényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új el- ‘ járásra utasította. — A baleset időpontjában mindkét jármű közvetlenül az úttest képzeletbeli felezővonala közvetlen közelében haladt, hol­ott az úttest, hat méter széles volt. s így elegendő hely mutat­kozott a biztonságos közlekedés­re, tehát mindkét vezető közle­kedési szabálysértést követett el — hangzik a határozat. De meg­szegték a KRESZ-nek azt a ren­delkezését is, amely szerint csak olyan sebességgel szabad halad­ni, amely mellett a közlekedés biztonságos, a vezető járművé­nek ura maradhat, s az esetle­ges balesetet el tudja kerülni. A motorkerékpáros szabálysértést követett el azzal is, hogy á've­zetői engedélyében foglalt előírás ellenére szemüveg nélkül veze­tett, holott ennek fokozott jelen­tősége volt. Minthogy az ő köz­lekedési szabályszegései súlyo­sabbak és jelentősebbek, mint az autóvezetőé, ezért a vállalat a kár kétharmad részét köteles vi­selni. Az összegszerűséget a me­gyei bíróságnak kell megállapí­tania. A H. E. ményben dolgozunk, nem lehet lazsálni. Sőt, amíg a szüret tart, szombat-vasárnap is bejövünk. Ha kell, a kocsik ürítésénél segí­tünk, ha kell, máshol. Nem azt tartjuk fontosnak, hogy kit, hová osztottak be, hanem hol van leg­nagyobb szükség az emberre. Szeretnénk, ha fennakadás nél­kül lezajlana a szüret. Erre min­den reményünk megvan, a gépek üzemképesek. Műszak után kar­bantartják őket a szerelők. Így reggel mindig üzembiztos beren­dezésekkel kezdhetjük a mun­kát. A gazdaságok éppen hogy csak túljutottak a szüret elején, az Izsáki Állami Gazdaságban mé­gis csaknem 16 ezer mázsa sző­lőt dolgoztak fel eddig. A termés betakarításának kétharmada a két kombájnra vár, de a munká­ban részt vesznek diákok és a családtagok is. Remélhető, hogy a két hónapra tervezett szüretet sikerül idejében befejezni Bóna Zoltán Halászó majmok Jáva szigetének lakosai már régóta tudják, a tudósok azonban csak nemrégiben fedezték fel: a jávai majmok kitűnően tudnak úszni. Angolul úgy is Myjdk őket: „crab eaters” (rákevők). •Nap ttiint nap lemerülnek a víz­be, hogy rákokat, halakat fog­janak. — Már kezdenek „testet öl­teni” a takarékossági intézkedési terv elképzelései — mondja Ke­lemen József, a Gyapjú- és Tex- til-nyersanyagforgalmi Vállalat kiskunfélegyházi üzemegységve­zetője. — Tavasz óta természe­tesen mi is részt veszünk a KB december 5-i határozatának meg­valósításában, s minden jel arra mutat, hogy az év végéig jelen­tős mértékben segítjük a válla­lati terv teljesítését. — Hogyan tudnak takarékos­kodni a gyapjúmosók? — Üzemünk lényegében több, jórészt különálló, illetve különbö­ző munkát végző részlegből áll, s ezek mind más módon tudnak takarékoskodni. A raktárban pél­dául a jobb helykihasználás ré­vén 45 vagon gyapjúval többet Árképzési nehézségek Megállapították a népi ellenő­rök, hogy a megrendelők a vég­zett munkával elégedettek. írás­beli kifogás alig fordult elő a vizsgált időszakban (1973—1974- ben), peres eljárás pedig egyálta­lán nem volt. Pedig nem egyszer elhúzódtak a munkálatok, de en­nek okai között ott találjuk az anyaghiányt — faanyag, épület- gépészeti szerelvények hiányát, víz-villanyszerelési cikkek hiá­nyát is Ezeken túl azonban nagy ne­hézséget jelent mind az ingatlan- kezelőnek, mind pedig a lakás- karbantartást végző költségvetési szerveknek az árképzési munka maradéktalan elvégzése. Sokféle árfomát alkalmaznak, mert bár a karbantartás fogalomköre tisztá­zott, de annál kevésbé az árkép­zésre, a számlázásra vonatkozó jogszabályok egyértelmű alkal­mazása. Ennek tulajdonítható a vizsgálatok során tapasztalt sok­színűség is. A Kecskeméti Ingat­lankezelő Vállalatnál például há­romféle árat ás árképzést alkal­maznak. Ez az egyébként is hiá­nyos felkészültségű árképzéssel foglalkozó emberek munkáját nagyban nehezíti. Indokolt lenne évenkénti utókalkuláció alapján megállapított vállalati díjjegyzék elkészítése, s ennek évenkénti jóváhagyása. A már említett Kecskeméti In­gatlankezelő Vállalatnál alkalma­zott. 1972-ben készített árjegyzék nem megfelelő. Jogszabályelle­nes az is, hogy a lakosságot 100 százalékban terhelő munkák ár- kíalakítása során 10 százalékos felárat érvényesít a vállalat. Előfordult az is — a jánoshalmi költségvetési üzemnél —, hogy a bérlőt terhelő költséget is a bér­be adó Viselte. De folytathatjuk a- -példákat::a.bécsalmási- költség- vetési üzemnél az elvégzett munkáról nem készítenek felmé­tudnak tárolni. Miért takarékos­kodás ez? Több százezer forint évi díjat fizetett a vállalat azért a bérelt raktárért, amelyre ez­után nincs szükségünk. A válogatóüzemben a Radnóti brigád javaslatára a Petőfi bri­gád is vállalta, hogy munkakez­dés előtt személyenként 1—1 mázsa gyapjú válogatásával se­gítik az ebben a munkakörben dolgozókat. Ez a két meós kol­lektíva naponta 12 mázsával já­rul hozzá az üzem eredményei­hez, s emellett saját munkáju­kat is becsülettel elvégzik. A termelékenységet növeli az is, hogy Dinnyés Józsefné üzemve­zető, az üzemegység pártszerve­zetének titkára megszervezte az előválogató csoportot. Itt jórészt gyermekgondozási segélyről visz- szatért kismamák dolgoznak, akik rési naplót, nincs méretjegyzék, a mennyiségeket csak becsléssel állapítják meg. Ebből adódik, hogy a számlán szereplő meny- nyiség lényegesen eltér az elő­kalkulációban beállított mennyi­ségtől. Általánosságban elmondható, hogy a vizsgált egységek a leg­fontosabb árképzési segédletek­kel rendelkeznek ugyan, de hiá­nyos az informáltságuk, nem já­ratják azokat a szaklapokat, amelyek részletesen közük a vál­tozásokat. Lakásfenntartó szövetkezetek Bács-Kiskun megyében az első lakásfenntartó szövetkezet 1961 novemberében alakult Kecskemé­ten 38 lakással. Az azóta eltelt három középtávú tervciklus alatt számuk jelentősen növekedett. Jelenleg — Kiskőrös kivételével — a megye minden városában működnek lakásfenntartó szövet­kezetek, amelyek 2—9 szintes épületekben mindössze 2—300 la­kással gondolnak és ez a szám 1975 végéig mintegy 3—500-ra fog emelkedni. így érthető, ha e szövetkezeteknél az állagmeg­óvást biztosító folyamatos kar­bantartási igények jelentős nö­vekedésével kell számolni. A negyedik ötéves terv négy­ezer szövetkezeti lakás építését írja elő. Ennek kétharmadát a lakásépítő szövetkezeteknél kell megvalósítani, főként a mun- káslakás-építési akció keretében és a vállalati támogatású lakás­építés fokozott növekedésével. A kecskeméti szövetkezeti lakásál­lomány állagmegóvása érdekében 1970-ben létrehozták a karban­tartó társulást. Ez kettős felada­tot lát él: végzi a közös haszná­latú helyiségek és egyéb, a kö­zösséf? érdekeit érintő karbantar­tási, felújítási munkákat, ugyan­a hároméves szünet után újra nagy gyakorlatra tehetnek szert. Az új csoport létrehozása óta egy műszak alatt mintegy 20 mázsá­val több gyapjú kerül ki a válo­gatóból. A mosóüzem rendkívül vízigé­nyes, ezt bizonyítja, hogy évente átlag 96 ezer köbméter vízre van szükség. A mosási technológia megfelelő átalakításával a múlt év első feléhez viszonyítva jú­nius végéig 7481 köbméterrel kevesebb vizet használtak. Eb­ben az üzemben több újítás segí­ti a takarékoskodást. Dobák Mi- lós üzemvezető és Retkes Mátyás művezető a bontógép átalakítá­sával évente 120 ezer forintot takarítanak meg. Most dolgoznak a gőzfelhasználás csökkentését eredményező újításon, bízunk ab­ban, hogy sikerül. akkor lakáson belüli szolgálta­tást is nyújt: festés, mázolás, víz- és villanyszerelés. Meg kell azonban jegyezni, hogy a társu­lás anyagi, technikai felszerelt­sége messze elmarad más válla­latokétól, és a szövetkezetekétől. Kisiparosok Említettük már, hogy Bács- Kiskun megyében a lakáskarban­tartási feladatoknak több, mint ötven százalékát a kisiparosok látják el. Az építőiparral foglal­kozó kisiparosok száma 1973. ja­nuár elsején a megyében 1173 volt, míg 1974. december 31-én — vagyis két. év múlva — ez a szám már 1533-ra emelkedett. Az ellátatlanabb területeken a KIOSZ helyi csoportjai az ille­tékes iparhatóságokkal együtt közösen vállalják a kisiparosok bevonásával a szolgáltatási célok megvalósítását. Munkatervükben negyedévenként szerepel a lét­számok egyeztetése. Ilyenkor ál­lapítják meg, hogy mely szak­mákban vált szükségessé újabb iparengedélyek kiadása. A Kis­kunfélegyházi Városi Tanács V. B. iparhatósága például a karban­tartási feladatok teljesítése érde­kében arra is ösztönözte a válla­latokat, hogy segítsék elő má­sodállású iparjogosítványok ki­adását, s az arra képesített dol­gozóiknak adjanak ilyen enge­délyt. Ugyanakkor szorgalmazta a nyugdíjasok foglalkoztatását iá. A számlázási rend a kisiparo­soknál is jogszabályilag rende­zett, de a vonatkozó rendeletek — talán kényelmi szempontok miatt is —, nem érvényesülnek. Így azután a felszámított díjak helyességét utólag lehetetlen el­lenőrizni. Az előre megállapodott összegtől való eltérést szóban kö­zösen tisztázzák a megrendelő­vel. Ugyancsak szóban történik a vállalási határidőkben való megállapodás is. A vizsgált idő­szak alatt a kisiparosok munká­jával és számlázásával kapcso­latban panasz nem volt. összefoglaló jelentése végén a megyei népi ellenőrzési bizott­ság javaslatokkal fordul a kü­lönböző főhatóságokhoz, érdek- képviseleti szervekhez, a helyi tanácsokhoz. A javaslatok lénye­ge a szervezett karbantartásra, az utánpótlásra, az ár- és idő- normák jobb kialakítására irá­nyul. Gál Sándor A varrodában dolgozók felada • ta a feldolgozó üzemekből visz- szaérkező hatalmas zsákok javí­tása. Korábban nem sokat törőd­tek a zsákokban maradt gyapjú­hulladékkal. Most már összegyűj­tik, s az idén már 18 mázsa az eredményük. Ha azt vesszük, hogy egy mázsa gyapjú ára 8 ezer forint, akkor azonnal bizo­nyítva van, hogy mennyire érde­mes egy kevés munkatöbblettel összegyűjteni ezt a hulladékot. — A közeli lakótelep sokat „szenved” az üzem füstjétől. Mi­korra várható változás? — Hamarosan megkezdődik az építkezés, s végre áttérhetünk a széntüzelésről a gáz használatá­ra. Sajnos, még egy évet vár­niuk kell a környékben lakók­nak, mert csak a jövő év szep­temberére várható a gáztüzelés bevezetése. Ez különben szintén hozzájárul a takarékoskodáshoz, hat emberrel kevesebbre lesz szükség az új tüzelési móddal. O. L. t Dinnyés Józsefné üzemvezető (középen) segít az előválogatásban Tapodi Sándorné és Nagy Sán- dorné kismamáknak. # A mosóüzemben több újítás védi a dolgozók egészségét is. Dobák Miklós üzemvezető automata gőzszelepet készített a mosószerfelfőző-tartályra. (Opauszky László felvételei) • Endre János Imréné és Mészáros Lászlóné nagy teljesítményű porszívóval „takarítják” a zsáko­kat, s készítik elő a javításra. Eközben össze­gyűjtik a zsákban maradt hulladékot. Mi újság a gyapjúmosóban?

Next

/
Thumbnails
Contents