Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-18 / 219. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. szeptember 18. 1 Kommunisták és ifjúkommunisták Kiskunmajsán a nagyközségi pártbizottság fCiclz'linillSlíCQVl kétévenként megtárgyalja a tagfelvételek ta- ^ ti ti 111 U J 3 ti II pasztalatait, vagyis azt, hogy az alapszervezetekben dolgozó kommunisták hogyan valósították meg a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos 1972. novemberi határozatát. A pártbizottság legutóbbi, júliusi ülésén a majsai kommunisták ismét napirendre tűzték a fenti témát, s megvitatták, hogy az elmúlt két év alatt az alapszervezetek hogyan foglalkoztak a pártba jelentkező dolgozókkal, s milyen eredményeket értek el a fiatalok párttaggá való nevelésével kapcsolatban. Lakásaink karbantartása Igények és akadályok I. Való igaz, amit beszélgetésünk elején Kalmár Pál, a nagyközségi pártbizottság titkára mondott, az emberekkel való foglalkozás, munkájuk, magatartásuk, aktivitásuk alapos megismerése külső tényezőktől is függ. Kis- kunmajsának jelenleg 14 és fél ezer lakosa van, csaknem hétezren tanyán élnek. A nagyközség területe majdnem akkora, mint Kiskunhalasé. A szétszórt tanyavilágban élők irányítása, s egyáltalán a velük való rendszeres kapcsolattartás nagyon nehéz. Ez a probléma természetesen a párt szerveinek munkáját is befolyásolja. Az iparosodás egyik társadalmi következménye — ami egyben Kiskunmajsa politikai életére is kihat —, hogy a nagyközség üzemeibe, kihelyezett* telepeire máshonnan érkező munkások jelentős része egy idő után továbbáll. Az ottmaradó segéd- és betanított munkások közül sokan nem rendelkeznek azzal a politikai képzettséggel, amely a kommunistává való nevelés alapvető követelménye lenne. Tényként állapította meg a pártbizottság, hogy az elmúlt két évben az alapszervezetek kommunistái a korábbiakhoz viszonyítva sokkal többet és jobban foglalkoztak a párton kívüli munkatársaikkal is, de még további közös erőfeszítés, a dolgozók látókörének, ismereteinek bővítése szükséges ahhoz, hogy a kommunisták elfogadják a pártba való jelentkezésüket. Ehhez tehát még további munka és idő kell. Elsősorban ezekkel magyarázható az, hogy bár az elmúlt két év alatt az alapszervezetek 17 új tagot vettek fel a párt soraiba, a majsai kommunisták létszáma 1973 óta nem emelkedett. Két évvel ezelőtt ugyanis 19 alapszervezetben 414 párttag dolgozott. Az átszervezések során néggyel csökkent az alapszervezetek száma, s így jelenleg a 15 alapszervezetnek 411 tagja van. A nagyközségbe érkezett párttagok átigazolása útján 34 kommunistával gyarapodott az alapszervezetek létszáma, de 55- en más városba, községbe mentek dolgozni, illetve hatan kiléptek, négy kommunistát töröltek a párt soraiból, négyet pedig a szervezeti szabályzat súlyos megsértése miatt kizártak. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új párttagokkal szemben támasztott követelmények elbírálásában nem alakult ki mindig egységes gyakorlat. Az alapszervezetek tagjai néhány esetben elegendőnek tartották, hogy a felvételét kérő munkatársuk jól dolgozik. Viszont hiányzott belőle az a tulajdonság, ami alkalmassá teszi kommunista emberré válását. Hiba volt tehát, hogy nem mindenkor vizsgálták az emberi tulajdonságokat, csupán az illető munkáját értékelték. Azok az alapszervezetek jártak el helyesen, amelyeknek tagjai huzamosabb ideig foglalkoztak a jelöltekkel, s feladatokkal bízták meg őket. A MEZOGEP Vállalat 6-os számú gyáregységében, a Drótfonatgyártó Vállalatnál dolgozó kommunisták jó munkát végeztek a tagfelvételek során. A két év alatt felvett 17 új tag több mint fele fizikai dolgozó, örvendetes, hogy közülük tízen 30 éven aluliak, párttagságra érdemes KISZ-esek, akiknek egyik ajánlójuk az ifjúsági szövetség alapszervezete volt. A két év alatti pártépítő munka legfontosabb eredménye, hogy a párt soraiba olyan fiatalok és idősebbek kerültek, akik becsületesen dolgoznak, van kezdeményező készségük, s képviselni tudják a párt politikáját. A párttagságra a KISZ kis- kunmajsai bizottsága, illetve az alapszervezetek tudatosan készítik fel a fiatalokat. Mint azt Török Ferenc, a KISZ-bizottság titkára mondta, a 15 KlSZ-alap- szervezetnek csaknem 400 tagja van. A Dózsa György Gimnáziumban és a MEZŐGÉP Vállalat 6-os számú gyáregységében 3—3 alapszervezet működik. A Drótfonatgyártó Vállalat ifjúkommunistái is egyre jobban dolgoznak. Az ifjúsági szövetség különböző feladatokkal bízza meg a fiatalokat, s munkájuk, emberi magatartásuk, a közösségi életben való aktivitásuk, politikai tájékozottságuk alapján mérik fel azt, hogy kik érdemesek a pártba való felvételre. Az értékmérés egyik lényeges része a társadalmi munka. A KISZ-titkár ezek közül megemlített néhányat: tavasszal a majsai fiatalok felszabadulási emlékparkot létesitettek. Balatonakaliban a KISZ járási bizottsága úttörő- és KISZ-es váltótáborának építésében is kivették a részüket a kis- kunmajsai KISZ-esek. Az elmúlt évben a MEZŐGÉP gyáregységnél dolgozó ifjúkommunisták kezdték a munkát, a tábor területét a Drótfonatgyártó Vállalat KISZ-esei által társadalmi munkában készített drótfonattal körülkerítették. Az idén is részt vettek a tábor építésében. Ezenkívül a MEZÖGÉP-nél dolgozó KISZ-esek 17 ezer forintot, a Drótfonatgyártó Vállalat ifjúkommunistái pedig 10 ezer forintot fizettek be a vietnami ezerszemélyes szakmunkásképző intézet felépítésére. Egyéni feladatvállalásaik megvalósításából, munkájuk eredményéből, becsületes helytállásukból arra lehet következtetni, hogy a közeljövőben egyre több kiskunmajsai ifjúkommunista érdemli ki az ifjúsági szövetség ajánlását, illetve a piros tagsági könyvet. Tárnái László Általánosan ismert jelenséget fogalmazott meg a megyei népi ellenőrzési bizottság, amikor a lakáskarbantartó ipar szolgáltató tevékenységét és az ezzel ösz- szefüggő áralkalmazási, számlán zási kérdéseket vizsgálva elkészítette a témát összefoglaló jelentését. Ebben többék között a következőket olvashatjuk: „Az életszínvonal növekedésével. a lakásállomány gyarapodásával, a lakáskultúra fejlődésével, a lakások alapterületének: átlagos nagyobbodásával egyidő- ben emelkedett a lakáskarbantartási igény is. Ezt az ipari szolgáltató szervek, a kisiparosok az igényeknek megfelelően a fejlődés ellenére sem tudják kielégíteni ...” A tanácsok feladata •Az általánosítási lehetőség érdekében a NEB az 1973. és az 1974. évekre kiterjedő vizsgálata során 11 tanácsi szakigazgatási szervet, 3 érdekképviseleti szervet, 11 vállalatot és szövetkezetét, 7 ingatlankezelő vállalatot, illetve költségvetési üzemet, valamint 24 magánkisiparost és működési egedéllyel rendelkező szakmunkást ellenőrzött. Ugyanakkor megkereste azokat a személyeket, akik karbantartást végeztettek, s kikérte véleményüket. összesen 329 értékelhető kérdőív érkezett be. Köztudott, hogy a megye lakosságának döntő többsége a falvakban és a külterületeken él. A megye lakásállományának 88,5 százaléka 1970-ben magán- tulajdonban volt, s a lakáskarbantartások zömét az 1960-as évek közepéig általában ki-ki saját erőből végezte, a községek és külterületi lakott helyek lakásainál ma is ez jellemző. Azonban a városiasodással, az állami lakások, a többszintes épületek számának gyarapodásával arányosan szükségszerűen fokozódott az igény a karbantartás szervezett formában történő megoldására. Az állami, lakóépületek gondozására létrehozott ingatlankezelő szervezetek a célcsoportos lakóházjavítási kerettel arányosan, tervszerűen növelték lakáskarjantartási 'kapacitásukat és általában megfelelően teljesítették a rájuk háruló feladatokat. Az állami tulajdonban levő, bérlet útján hasznosított épületek kezelése és állagvédelme döntő mértékben a helyi tanácsok feladata. A megyei tanács szakigazgatási szervei rendszeresen készítenek középtávú építőipari kapacitásmérleget s meghatározzák a fontosabb kivitelező szervek beruházási, felújítási és karbantartási feladatait. A helyi tanácsok általában nem rendelkeznek ilyen tervvel. A fejlesztést gátolja ... A lakossági igények szervezett kielégítésére elsősorban a szövetkezeti építőipar és a magánkisipar készült fel. Azonban a szövetkezetek vállalkozása is — hasonlóan más gazdasági egységekhez — elsősorban a nagyobb beruházási munkálatok elvégzésére irányul. így aztán a karbantartás hiánya az állami és középületek, a magántulajdonban levő házak összességénél jelentkezik. A kivitelező szervek általában semmilyen jellegű karbantartási munkát nem vállalnák szívesen a nagy élőmunkaigény, az alacsony termelési éj*ték, a bonyolult üzemszervezési feladatok miatt. Ezt a nehézséget a gyakorlatban egyáltalában nem ellensúlyozza, hogy a karbantartás úgynevezett szabadáras vállalkozás. De nem csupán az alacsony termelési érték az akadálya a karbantartási tevékenység fejlesztésének. Ezeket az okokat a népi ellenőrök a következőkben látják: hiányzanak a több szakmával rendelkező, jól felkészült szakemberek, s ennek oka, hogy például a szövetkezetben alacsony a bérszínvonal. Jelentős továbbá — elsősorban a kőműves szakmában — a munkaerővándorlás, valamint a szakemberek utánpótlása is. Ugyanakkor hiányoznak a korszerű kisgépek: festékszóró, csiszoló, szögbelövő stb. A felsorolt okok összessége a fejlesztést gátolja, s. így az össztevékenységen belül a szükségesnél alacsonyabb a szolgáltatás aránya. Dicséretes, hogy a magánkisipar — jellegének megfelelően — jelentős részt .vállal a feladatokból. A lakáskarbantartási igényeknek több mint az ötven százalékát teljesíti a megyében. Csökkentették az összeget A megyei tanács végrehajtó bizottsága a lakáskarbantartás teljesítményértékét 1975-re 150 millió forintban irányozta elő, ami több mint kétszerese az 1970-es összegnek. Az eddigi teljesítést figyelembe véve azonban az előirányzat realizálása nem várható. A lemaradás a már említett okokkal van összefüggésben. A terv teljesítése érdekében a megyei tanács kétoldalú megállapodások alapján szolgáltatásfejlesztési alap juttatásával támogatta a kapacitás-bővítést. Ezt a fejlesztési alapot pályázati felhívás alapján osztották szét. De később hét szolgáltató szervnél csökkentették az összeget, illetve az egészet visszavonták, mert nem látták biztosítottnak a vállalás teljesítését. A felszabadult pénzt a mosás-vegytisztítás fejlesztésére fordították. A tanácsi szervek az egyes szektorok munkáját külön-külön segítik, de a szektorok közötti együttműködés koordinálása nem elég átfogó. A járási hivatalok a községi tanácsoknak gyakorlati segítséget nyújtanak a karbantartó feladatok elvégzéséhez, ugyanakkor a helyi tanácsok a KIOSZ helyi szerveivel tartanak szoros, rendszeres kapcsolatot. Segíti a szolgáltatás növelését a KISZÖV is. Például a kölcsönös támogatási alapból a vizsgált időszakban négy szövetkezet 790 ezer forintot kapott a lakossági építőipari szolgáltatások fejlesztésére. Gál Sándor (Folytatjuk.) • Bizonyítékok késztetnek a be-, illetve felismerésre: nem tudunk értekezni*. A gyanú értekezletről értekezletre járva szilárdult meggyőződésemmé. Csak a tudatlanság lehet a magyarázata, hogy annyiszor rosszul csináljuk. Kormányelnököknek, államférfiaknak rövid eszmecsere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyeztetéséhez. Mi a saját munkahelyünkön messze túlteszünk rajtuk. Órákig ülünk, tárgyalunk, vitatkozgatunk, közben egyre idegesebben szívjuk a cigarettánkat, mert telik az idő, vár a munka. A megbeszélés végén, míg mögöttünk kiszellőztetik a helyiséget, a folyosón percek alatt összefoglaljuk a tárgyalás érdemi részét. Az előző órákból ennyi volt a hasznosan töltött idő, a többit elfecséreltük. A munkaidő alatt tartott munkaértekezlet a munkában gátolt meg bennünket. • Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természetét. Nem felejtenénk el, hogy minden tanácskozás egy vagy több, l pontosan meghatározott téma köré csoportosul. Ügy, ahogyan azt a meghívók szabályosan fel is tüntetik. Az értekezlet világosan körülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelősséget áthárítani, éppenséggel mentséget gyártani folyamatos mulasztásokra, ahogyan sokan vélik. Ok a tudatos félreérték. Többnyire hosszan fejtik ki véleménynüket, aggályos szőrszálhasogatással ecsetelik nehézségeiket, a szükséges, mindig másoktól várt el- intézendőket. A furfangosak azt gondolják, hogy a meghívón szereplő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett színhelyére csalták őket. Megragadják az alkalmat, itt és most beszélnek arról, amit máskor, máshol valóban fontos lenne elmondani, de itt és most nem. Pusztán azért nem. mert nem tartozik a tárgyhoz. A sértődékenyek, az intriku- sok az objektivitás látszatát keltő hozzászólásokba bújtatják személyes sérelmeiket. Az anek- dotázó hajlamúaknak a témáról hasonló, régi történetek jutnak eszükbe, kedélyesen elmesélge- tik. Szakmai tudásuk csillogtatására néhányan a tárgyról gyorsan más témára váltanak, bonyolult fejtegetésekbe bonyolódnak. Akadnak, akik ilyenkor érzik szükségét, hogy elmélyüljenek a „nagy politikában”, megfeledkezvén, hogy most a munkájukkal politizálhatnának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó híján is, szólnak, hallatni akarják hangjukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátorkodnak elő. nehogy sült halnak nézzék őket. És közben telik az idő. Mérgelődünk, feszengünk, de valami rosszul értelmezett udvariasságból, mégsem szólunk rá egymásra. Nagyobb baj, hogy az értekezletek vezetői is hozzánk hasonlóan udvariasak. Nem szakítják félbe a mellébeszélőket, a fecse- gőket, hogyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon, és elvonja az embereket a hasznos munkától. • A nagy népgazdasági háztartásban is rákényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan megnézzük a forintok helyét. Takarékoskodunk anyaggal, energiával, más költségekkel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. Dehát időmilliomosok sem vagyunk! V. E. • A jásszentlászlói termelőszövetkezetben befejezés előtt áll az új szárító és zöldlisztkészítő üzem építése. A kivitelezést a helyi termelőszövetkezet a dunavarsányi Petőfi Tsz szakembereivel együtt végzi. A több. mint 12 millió forintos beruházás lehetővé teszi, hogy évente 300 vagon lucernalisztet tudjanak készíteni. Jővőre tovább emelik a pillangósok vetésterületét, hogy a feldolgozónak elegendő nyersanyagot termeljenek. (Pásztor Zoltán felvétele) Új fajta optikai elektronikus készülékek a vakok tájékozódására Elektrophtalm és Heliotrop néven két új fajta optikai elektronikus készüléket konstruált a varsói lengyel optikai művek, hogy segítse a vakok tájékozódását. A készülékek még a kutatás szakaszában vannak. A készülék lehetővé teszi vakok számára, hogy képérzetük keletkezzék. Segítségével érzékelhetik egyszerű, a környezetből kiemelkedő tárgyak formáját Lehetővé teszi például, hogy megkülönböztessenek egy kést egy villától, vagy a nagyobb tárgyakat a kisebbektől. Az elektrophtahn a felfogott fényjeleket elektromossakká alakítja át, amelyeket egy elektróda-komplexum közvetít a vak agyához. A konstrukcióhoz 300 kicsiny árampont szükséges, amelyeket a homlokra kell rögzíteni. Ez igen nagy követelményeket támaszt a miniatürizált elektronikával szemben, amely a készülék 95 százalékát alkotja. A másik készülékből az úgynevezett Heliotrop szemüvegből, a varsói optikai művek már tavaly 15 mintadarabot vizsgált. Jövőre bizonyos konstruktív változások után megkezdődik a gyártás. A Heliotrop szemüveg lehetővé teszi a vak számára, hogy észrevegye a fényforrásokat, megbecsülje intenzitásukat, s így az eddiginél biztonságosabban közlekedjen. KENDŐZETLENÜL Mit ér az ilyen válasz? Olvasóink előtt bizonyára ismeretes, hogy ebben a rovatunkban mindig közérdekű problémákat teszünk szóvá. Olyan hibákat, visszásságokat ostorozunk, amelyek sokak számára okoznak, okozhatnak kellemetlenséget. Bírálatainkat általában vizsgálat és érdemi intézkedés követi. Általában! Mert esetenként még kapunk formális választ is. Például a napokban ilyen levelet küldött a budapesti központú Ásványolajforgalmi Vállalat igazgatója, Ter- nyák Benő, akinek válaszával nem érthetünk mindenben egyet, s az üggyel kapcsolatos korábbi véleményünket tehát változatlanul fenntartjuk. Júniusi számunkban közöltük a Miért bizalmatlan az ÁFOR? című sorokat. Megírtuk, hogy a tüzelőutalványaikért olajat vásárolni szándékozó kecskemétiek nem vehetik igénybe a Volán jól bevált szállítószolgáltatását. Az ok: az ÁFOR kecskeméti kirendeltségén valamiféle belső utasítás érteimében csupán egy darabka papírosnak tekintik az utalványt, melyért cserébe nem hajlandók olajat adni. Aztán elmondtuk, a „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal” tipikus esetéről van itt szó, s erre bizonyíték, hogy az egyéni megrendelőtől ugyanakkor ellenvetés nélkül fogadják el az utalványt, figyelmen kívül hagyva a tényt, miszerint a vásárló a speciális tartály ás szállítóeszköz hiányában nem tud mit kezdeni a több száz liternyi olajával. Cikkünket így fejeztük be: Bár e „házi törvény” óhatatlanul a megcsontosodott bürokráciát, a gyakorlattól való elszakadást sejteti, de ha már ragaszkodik is álláspontjához az ÁFOR. készüljön fel az olajvásárlás dömpingjére — főleg, amikor maga is olcsóbban értékesít — és szervezze meg vállalaton belül a házhoz szállítást. E felvetésünkre érkezett meg az Ásványolajforgalml Vállalat vezetőjének mindössze egyetlen mondatból álló levele, melyet szó szérint idézünk: „Az ÁFOR IV. számú Tájegysége á 105/1975. számú Vállalati előírás szerint járt. illetve jár el a tüzelőutalványok beváltásával és elszámolásával kapcsolatban.” Nos, e sorok arra engednek következtetni, hogy a vállalati központban ez esetben enyhén szólva közönyösen foglalkoztak a tevékenységüket érintő lakossági észrevétellel, jogos panasszal. És nemhogy a kellő orvoslásukról gondoskodnának, de a hibák megértésére sem törekednek. Mert nem azt vontuk kétségbe, hogy a tüzelőutalványok olajra történő beváltásának kecskeméti gyakorlata eltér a belső szabályzattól. Mi pontosan ez utóbbit kifogásoltuk, s tesszük most is. Annak ellenére, hogy a cég nagybetűs jelöléssel is kifejezést ad „Elő- írás”-a helyességének. És csak úgy mellékesen jegyezzük meg, hogy kíváncsian oivastuk volna annak a bizonyos 105-ös számú utasításnak az indokolását. Az idén július közepéig meghirdetett kedvezményes olajvásárlási akción már túl vagyunk. A megyeszékhelyiek, kiknek feltett szándékuk volt beszerezni a folyékony tüzelőt, nyilván haza is szállították az árut. Jórészt a lovas kocsival rendelkező magánfuvarosok segítségével, kik a profiljukba kevésbé illő munkákért alighanem borsos összeget kértek. És az érintett utalványtulajdonosok következésképp nem is örülhettek a csökkentett olajárnak, hiszen amit nyertek a vámon, elveszítették a réven. Esetleg rá is fizettek. Mindezt egy értelmetlennek tűnő és kizárólag öncélú vállalati intézkedés miatt, amely meghiúsította egy másik vállalat, történetesen a Volán kecskeméti szállítószolgálatának rendeltetés- szerű működését. A lakossági szolgáltatások fejlesztése, javítása pártkongresszusi határozatból adódó feladat. Nem szabad erről megfeledkeznie az Ásványolajforgalmi Vállalatnak sem. Merjük remélni, hogy vezetői levonják az ügy tanulságát, s intézkednek, hogy a következő évi tüzelőutalvány-akció lebonyolítása már zökkenőmentes legyen! Veiket Árpád Kár az időért Befejezés előtt
