Petőfi Népe, 1975. szeptember (30. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

1975. szeptember 18. • PETŐFI NEPE • 3 NEM CSÁRDÁK, NAGYÜZEMEK! A zugpálinkafőzők nyomában A Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságán nagyon pontos kimutatást vezetnek a leleplezett pálinkafőzőkről, a lefoglalt készülékekről és szeszmennyiségekről. Augusztus 31-ig a megyében 498 szesz előállítására alkalmas készüléket és 11 ezer 900 liter pálinkát foglaltak le. Ezek már megdön­tötték a korábbi rekordokat, ugyanis 1968-ban 448 pálinka­főzőt, míg 1973-ban 10 934 liter pálinkát foglaltak le. A je­lenlegi adatok azt bizonyítják, hogy ötvennel több a lefoglalt pálinkafőző, s ezerrel több a pálinka. A legtöbb gondot okozó terület — ez ma már köztudomású — Kiskőrös és környéke. Ezért kerestük fel az ottani szakasz parancsnokát Somodi Fe­renc pénzügyőr főhadnagyot, s kértünk tőle tájékoztatást. Az általa elmondottak — sajnos — azt bizonyítják, hogy nem csökkent a nyerészkedők száma, csupán működési területük helyeződött át. Három hónap alatt 1800 tonna cukor Kiskőrösön júliusban 40 pálin­kafőző készüléket, ezer liter pá­linkát, augusztusban 24 pálinka­főzőt és 1300 liter pálinkát fog­laltak le — tudtuk meg —, de az esetek száma egyáltalán nem csökken. Ezt a következő nem éppen szívderítő adatok is bizo­nyítják. Kiskőrösön az elmúlt három hónapban ' 1779 tonna cukrot értékesítettek, vagyis ha­vonta 593 tonnát. Ennek nyilván­valóan nagyobb részéből cukor­cefre, illetve pálinka készült. Akadnak olyan érvek, hogy a cukorfelvásárlás ugyan jelentős, de csökken a gázpalackkölcsön­zések száma. Ez nem lehet mu­tatója a pálinkafc-ésnek, hiszen a tanyákban, eldugott helyeken főzött pálinka hagyományos tü­zeléssel is készülhet. Az igaz azonban, hogy az értékesítésre kerülő pálinka ára növekedett, ugyanis az utóbbi két hónapban 5 ezer forint alatt nem szablak ki bírságot. Logikus, hogy a zug­főző a leleplezés, a várható bün­tetés összegét is ráterheli a fo­gyasztóra. Segítenek a rendőrök A zugpálinkafőzők leleplezésé­ben nagy* segítséget nyújtanak a pénzügyőröknek a közlekedési ALKOTÓMŰHELY Szegény ember szőlője Illés Sándor, a Magyar Nem­zet fömunkatársa, író és újság­író már évek óta gyűjti könyv­tárakban, levéltárakban, egyko­ri dokumentumok alapján a Ko­csis Pál szőlőnemesítő életrajz­regényéhez szükséges anyagot. — Rövidesen befejezem a vi­lághírű kecskeméti nemesítöről szóló regényem. Nemcsak róla írok, arról a hősi küzdelemről, amely a homok meghódításáért folyt, hanem megrajzolom az egykori Kecskemétet is. A hírős város társadalmi helyzetét az első vilggháború előtti, valamint a két világháború közötti kort. Felidézem azt az ősi tradíciót, amely minden kecskeméti polgár jó tulajdonsága: fát ültetni, sző­lőt telepíteni, megkötni, megsze­lídíteni a futóhomokot. Szerepel a regényben Kada Elek, Mathi- ász János és Hankovszky Zsig- mond is. Az új nemesítők közül a maiak, Kocsis Pál tanítványai. A könyv címe a kiváló nemesitő egyik szőlőfajtájának a nevét viseli: Szegény ember szőlője. Illés Sándornak nemrég je­lent meg a tizenharmadik köny­ve Bakonyi legények címmel a Móra Könyvkiadó gondozásában. Sobri Jóska kalandos életerői szól. A múlt században sokat fog­lalkoztak a betyár életével. — Ki volt Sobri Jóska? Mar­cona, könyörtelen betyár? Éppen az ellenkezője, szelídtekintetű szépszál legény, aki . a néphit szerint csak a gazdagokat bán­totta, a szegényeken mindig se­gített. Azt kutattam, mi lett vol­na ebből az eszes, bátor legény­ből, ha nem haramia válik belő­le, ha mások az életkörülmények, nem kellett volna bujkálniok a magyar legényeknek az osztrák katonaság elől. A szabadságharc előtti Magyarország korrajza a könyv. Az író tizennegyedik könyve is rövidesen megjelenik a Szép- irodalmi Könyvkiadó gondozásá­ban. A mai faluról szól, címe: A túlsó part. Ez az 1950-ben meg­jelent Vihar a Tiszán című regé­nyének folytatása, de ugyanak­kor önálló mű is. A szereplők ugyanazok. A Vihar a Tiszán az­zal fejeződött be, hogy Varga Nagy András fiát elvitte a sze­kér a városi gimnáziumba. Ez a könyv arról szól, mi lett a gye­rekből. A történet felöleli az utóbbi huszonöt esztendőt. K. S. járőrök, a járművek ellenőrzésé­vel. Így kerültek napvilágra Frei Jakab Soltvadkert, Kertész utca 41. szám alatti lakos üzelmei. Augusztus 19-én a soltvadkerti tanács költségvetési üzemének gépkocsiját állították meg az Akasztó és Solt közötti úton. A rendőröknek feltűnt, hogy a gép­kocsi ülésén két húszliteres kan­nában kotyog valami. Tudták, hogy pálinkáról van szó, s mire Frei Jakab hazatért, a pénzügy­őrök már jártak a lakásán. Meg kell mondani, nagyon jól elrej­tette a pálinkafőző készüléket, ugyanis a belső kamrában he­lyezte el az üstöt, ahova még a vizet is bevezette, sőt a szenny­víz elvezetéséről is gondoskodott. A főzőt az udvarról, s az utcá­ról nem lehetett felfedezni. Mon­dani sem kell, a pálinkafőző ké­szüléket is lefoglalták, akárcsak a pálinkát. Frei Jakab ellen el- iárást indítottak, s nyilván sok­ba kerül neki a tilosán főzött pálinka. A nagyobb jövedelem reményében Budapesten van állandó lakása Balázs Pálnénak, aki jelenleg Kecelen, a Thököly út 15. szám alatt lakik. Férje a Vörös Zászló Termelőszövetkezet autóvillamos­sági szerelője, s nyilván jól ke­res. Az asszony nem dolgozik, bár volna munkalehetőség a köz­ségben. Balázsné úgy vélte, hogy ennek ellenére érdemes olyan dologgal foglalkozni, amely ke­vés munkával nagy anyagi hasz­not hajt, s ezért hozzákezdett a pálinkafőzéshez. Szeptember 2-án, amikor a pénzügyőrök megláto­gatták, javában működött a pá­linkafőző, s a kamrában már szállításra várt 120 liter pálinka. A pénzügyőrök természetesen a szeszt, a készüléket, no meg a gázpalackot is lefoglalták, s ez­után kérdezték meg Balázsnétól, miért főzte a pálinkát? A vála­sza nem volt meglepő, mert ki­jelentette, így könnyebb a meg­élhetés. Valóban, mert a 10 fo­rintos cukorból készült pálinkát 70 forintért árusítják. A tiszta haszon csupán ennél a tételnél durván 6 ezer forint. Szigorúbb jogszabályok kellenének A tilos pálinkafőzők érvénye­sülésének első lehetősége, hogy Kiskőrös körzetében 60—70 ki­lométeres távolságban nincs le­gális szeszfőzde, tehát még az az egyéni termelő, aki esetleg gyü­mölcscefréjéből szeretne pálinkát nyerni, kénytelen a tilosban jár­ni. A dolognak azonban a leglé­nyegesebb része az anyagi ha­szonszerzés, a munka nélküli jö­vedelem biztosítása. Nyilvánvaló ezeknek az embereknek a visz- szaszorításához nem elegendő el­kobozni a gázpalackot, a szesz­lepárló csöveket, az üstöket, és a pálinkát, tovább kellene lépni. Nincs legális lehetőség arra, hogy a pénzügyőr a cukorcefrét meg­semmisítse, vagy lefoglalja. Arra sincs mód, hogy a sorozatosan leleplezett és szabálysértési bír­sággal sújtottakat a bíróság ezért szabadságvesztés büntetésre ítél­je. Márpedig ha azt szeretnénk, hogy Kiskőröst és környékét ne úgy emlegessék, mint a tilos pá­linkafőzők hazáját, mindezeket a szankciókat — mérlegelve az el­követők büntetésének eddigi mér­legét —, be kellene vezetni. Gémes Gábor Még lehet pályázni! Felszabadulásunk 30. évfor­dulójának tiszteletére a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága és a Magyar Könyvkiadók és Könyv- terjesztők Egyesülése — más tö­megszervezetekkel — olvasó- és rejtvénypályázatot hirdetett meg az Olvasó Népért Mozgalom ke­retében. „Volgától az Elbáig” — ez a pályázat címe. Eddig több mint 30 ezer helyes rejtvény- megfejtést és sok tartalmas pá­lyaművet küldtek be az olvasók. A pályázat utolsó rejtvénye augusztusban jelent meg a Ma­gyar Ifjúságban és a Magyar Nemzetben, s minthogy válto­zatlanul sokan . érdeklődnek a pályázt iránt, érdemes ismertet­ni a tudnivalókat. A pályázaton mindenki részt vehet, aki az alábbi tíz könyvből négyet elol­vas. Dimov: Dohány; Otcena- sek: Romeo, Júlia és a sötétség; Szimonov: Nappalok és éjszakák; Polevoj: Egy igaz ember; Ka­rinthy Ferenc: Budapesti tavasz; Nagy Lajos: Pincenapló; Andrze- jewski: Hamu és gyémánt; Lalic: Siralomhegy; Sadoveanu: Mitrea Kokor útja és Apitz: Farkasok közt védtelen — ez az a tíz regény, amelyekből olvasmányél­ményeik alapján legfeljebb 8 gépelt oldalas pályamunkát kell a résztvevőknek írniuk arról, hogy a könyveket összevetve mi­lyen azonosságokat és különbsé­geket fedeztek fel az egyes or­szágok felszabadulásának esemé­nyei között, illetve melyik könyv nyerte meg legjobban a tetszé­süket. A pályaműveket — névvel és lak­címmel ellátva — a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága címére (1062. Bp., Népköztársaság útja 125.) kell el­küldeni. A munkákat szakemberekből álló zsűri értékeli ég javasolja díja­zásra. A november 7-i ünnepi irodal­ma esten hirdetik ki az eredményt: ki nyerte a kéthetes külföldi utazást, ki kapta 4000, illetve 3000 forintos házi­könyvtárat, valamint a különböző ér­tékű könyvutalványokat. Az egyik ajánló • Tartós és folyamatos társa­dalmi igény fogalmazódik meg, amikor a KISZ legkülönbözőbb fórumain arról szólnak, hogy az ifjúkommunisták közösségeiben, az alapszervezetekben alakuljon ki az aktívagárda. Tagjai példa- mutatással ösztönözzenek máso­kat is: szaktudásukkal, fegyelme­zett munkával segítsék megvalósí­tani a termelési feladatokat és kö­zösségi magatartásukkal, politikai felvértezettségükkel tartalmában mélyítsék és formájában színesít­sék a mozgalmi életet; tegyék má­sok számára is vonzóvá. Róluk azt mondják: cselekvő emberek, közösségi emberek, köz­életi emberek. Figyelnek rájuk, mások is szívesen követik őket. Nemcsak hirdetik az „igét”, ha­nem (a cselekvésekre vonatkoz­tatva) „ragozzák” is — szokták mondani róluk tréfásan, s éppen ezért kell az alapszervezetek ve­zetőségeinek részükre tartalmas megbízatásokat adni, amelyek rá­juk szabottak, de a közösség is azt várja, tőlük, hogy jól teljesítsék. — Miért szólunk az aktívagár­dáról. amikor a KISZ-párttagság nevelő- és , ajánló munkájáról, szerepéről beszélünk? A XI. kongresszus határozata kimondja: „A Kommunista Ifjú­sági Szövetség az ifjúsági veze­tők és aktivisták tervszerű ne­velésével váljék a párt egyik leg­fontosabb utánpótlási forrásává.” Az ifjúkommunisták nevelése, az egyéni feladatvállalások és a KISZ-megbízatások rendszerén keresztül valósul meg. Azok tel­jesítése során dől el elsősorban, hogy ki felel meg majd azoknak a magasabb követelményeknek, amelyeket a párt támaszt tagjai iránt. A tervszerű párttaggá ne­velés éppen emiatt a már jól dol­gozó, példamutató KISZ-tagok csoportjára, az aktívagárdára keli, hogy épüljön. Mint minden nevelőmunkát, természetesen ezt is tervezni kell: el kell dönteni az alapszerveze- lekben, hogy kik lesznek azok, akikre idővel kimondhatja majd a taggyűlés: párttaggá ajánljuk. mert eszmeileg-politikailag fejlett, jól dolgozik, szocialista módon tud élni és másoknak példát mu­tat. A nevelést tehát a „testrg szabott” vállalások és megbízatá­sok teljesítése jelenti. Ehhez a munkához viszont fel­tétlenül szükséges a pártszerveze­tek olyan irányítása, amely tar­talmában segíti a KISZ-nek ezt az igen jelentős feladatát; hogy a párttaggá nevelés tényleg nevelés legyen, az ajánlás pedig ne csak formalitás. Ez olyan alkotó kap­csolatot feltételez, amit elsősor­ban a KISZ-alapszervezetekben tevékenykedő párttagok alakíthat­tak ki közösen a KISZ-vezetőség tagjaivál. • Az aktívagárda szeredét és jelentőségét a párttaggá nevelés­ben, de a párt és a KISZ alkotó kapcsolatát is szemléletesen iga­zolja. hogy Kecskeméten az idei évben június végéig a párt sorai­ba felvett KISZ-tagok 77 százalé­kának egyik ajánlója a KISZ-tag- gyűlés volt. Az fijúsági mozgalom politikai jellegének erősödéséről beszélünk, amikor a párttaggá ne­velés és ajánlás feladatát egyre magasabb szinten végzik el az alapszervezetekben. Cs. K. A tudományos kutatás új hajléka Két és fél milliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak j Az idei szélsőséges időjárás sú­lyos veszteségeket okozott a me­zőgazdaságnak. Az Állami Bizto­sító eddigi adatai szerint a mező. gazdasági üzemeknek nyújtott kártérítés összege ebben az évben eléri a 2,5 milliárd forintot, ta­valy 2 milliárd forintot kaptak a gazdaságok. Az esős idő hatására az idén különösen nagy pusztítást okozott a belvíz, amely összesen 208 ezer hektáron károsított különböző szántóföldi növényeket. A kárt szenvedett 36 állami gazdaság kö­zül mindössze 8-nak. 482 terme­lőszövetkezet közül pedig csak 161-nek volt kiegészítő vízkárbiz­nodóíínartujirí A tosítása. Ezért az Állami Biztosí­tó csak 37 ezer hektárnyi terület­re nyújthatott kártérítést, amely, nek összege így, is mintegy 165 millió forint, szemben az elmúlt évi 78.6: millió forinttal. Nem kímélte a mezőgazdaságot a jég­verés sem. A tavalyihoz képest nemcsak a jégveréses napok szá­ma növekedett, de nagyobb terü­leten is pusztított a jég, és a ká­rok is súlyosabbak voltak. Az idén eddig 842 miliő forintot fi­zettek ki jégkárokra, több mint kétszeresét a tavalyinak. A mező- gazdaság vihar-, árvíz- és állat- kárai a múlt év azonos időszaká­hoz hasonlóan alakultak. (MTI) A megyeszékhely központjában, az E— 5-ös nemzetközi köz­lekedési főútvonal mentén épül az Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló In­tézet új székháza. Az ötszintes létesít­ményt, mintegy 15 millió forint költség­gel a Bács megyei Állami ^Építőipari vállalat.dolgozói épí­tik: -Air átrtttas*-hTf- tárideje: 1976. de­cember 31. A tudo­mányos munkának e korszerű, új otthoná­ban elsősorban az úgynevezett különle­ges feladatok osztá­lya kerül majd a rendeltetéséhez méltó helyre. Az itt dolgo­zók tennivalói közé tartozik egyebek közt a vegyi sugár­veszéllyel kapcsola­tos valamint a mik­robiológiai és toxikológiai vizs­gálatok elvégzése. Különös fi­gyelemmel foglalkoznak a nö­vényvédő szerek okozta ártalmak­kal, azok megelőzésével. A né­9 Szigetvári Károly az új épület vázszerke­zetének hegesztésén dolgozik. hány percet igénybe vevőtől egé­szen a több napon át tartóig — havonként 5—6 ezer vizsgálatot végeznek el az intézet munka­társai. 9 Az élelmiszerekben fellelhető ólomnyomok után egyelőre még a régi, Munkácsy utcai épü­letben kutat nehéz nevű mű­szerével — az atom-abszorpciós láng-fotométerrel — az intézet dolgozója, Szórád Erika. (Pásztor Zoltán felvételei) Az évszázad építkezése: a Bajkál-Amúr vasút A BAM — a bajkál—amuri vasúti fővonal — a transzszibériai vasútvonallal párhuza­mosan, attól 500 kilométerre északra húzódik majd. Hossza 3200 kilométer lesz. Miért ne­vezi a szovjet sajtó az évszázad építkezésé­nek azt az alig néhány ezer kilométer hosszú vasutat, amely mindössze egyharmada a Moszkva—Vlagyivosztok vasútvonalnak és alig több, mint két százaléka a Szovjetunió jelenlegi vasúthálózatának? A BAM-ot egyrészt a munka bonyolult fel­tételei és méretei, másrészt az általa várható társadalmi-gazdasági változások miatt neve­zik az évszázad építkezésének. Közelebb a természeti kincsekhez A vasút az Irkutszki terület, a Burját ASZSZK, a Csitai és Amuri terület, a Habarovszki te­rület nehezen hozzáférhető, ed­dig alig meghódított, természeti kincseken gazdag részét szeli át. A Jakut ASZSZK területén az utóbbi évek egyik legnagysze­rűbb felfedezése a Csaro-tokkini és az Olekmo—Amgini vasérc­lelőhely. Ez utóbbitól nem mesz- sze épül a BAM egyik elágazása. A becsült készletek elérik a 40— 50 milliárd tonnát. Az „Aldanzoloto” kombinát is gazdag nyersanyagbázissal ren­delkezik, többek között kitermel­hető arannyal, ezenkívül Aldan- ban több tucat flogopit-csillám lelőhely található. A központi Aldonon nemrég hatalmas apa- tit-lelőhelyeket fedeztek fel. Ez az ásvány a műtrágyagyártás egyik alapanyaga. Előzetes becs­lések szerint az itteni készletek több millió tonnát tesznek ki. • Az új vasútvonal kulcsot je-' lent a Burjátföld északi részé­nek föld alatti raktáraihoz, ahol molibdén, ritka fémek, nikkel és azbeszt található. A vasútvonal felépítése után felhasználható a 25 évvel ezelőtt felfedezett Odo- kani rézbánya, a világ egyik legnagyobb színesfém-lelőhelye, ahol az ország legnagyobb, nyílt­színi fejtéssel művelhető színes­fém-bányáját nyitják meg. Az új vasútvonal bekapcsolja az ország gazdasági életébe az ott található természeti kincse­ket. gazdasági és társadalmi vi­rágzást indít meg Szibéria eddig kevésbé meghódított területein. Nehéz akadályok, vad körülmények A BAM építése hatalmas rá­fordításokat, óriási mennyiségű technikai eszközt, igen nehéz ter­mészeti akadályok leküzdését je­lenti. A munkálatok teljes kibon­takozása idején a vasútvonal te­rületén több mint 4000 nagy tel­jesítményű buldózer, traktor, exkavátor és daru, több mint tízezer, egyenként 10—20 tonna teherbírású tehergépkocsi, több száz különleges rendeltetésű gép fog dolgozni. Az építőknek csaknem 300 millió köbméter talajt kell meg­mozgatniuk, 40 000 hektár erdőt kell kiirtaniuk, több mint 25 ki­lométernyi alagutat kell elké­szíteniük. A vasútvonal hét hegyláncon halad keresztül. Ezek közül né­gyet alagutak segítségével hódí­tanak meg. Több mint három­ezer folyón, patakon, vízmosáson keresztül építik a hidakat és vízáteresztőket. És mindezt mi­lyen körülmények között... Örök fagy, jegesedés, egyes he­lyeken télen mínusz 60 Celsius- fok várja az építőket. Az örök fagy egész sor ve­szélyes meglepetést tartogat. Né­ha mozdulatlan a föld. ám más­kor váratlanul felpúposodik, kö­veket lök a mocsarak felszínére, olvadni kezd, elriasztva az álla­tokat, fenyegetve az embereket. A vasútvonalnak vannak olyan szakaszai, ahol hat méter vastag jéglencsék találhatók. Ezek ren(Ö- kívül nagy terhelést képesek el­viselni. Egyes esetekben az örök­ké fagyott talajt nem szabad érinteni, máshol meg kell moz­gatni. S ehhez komoly műszaki eszközök és nagy tudás szüksé­ges. Kik lesznek az építők? A BAM építkezéséhez erős, bátor, hozzáértő emberek kelle­nek. Felkészítésük állami ügy. Az építők nagy részét — akik a Komszomol önkéntesei — a szakmai középiskolák képezik ki. 1978-ig 43 ezer munkást külde­nek a BAM-ra, közülük kétezret már 1975-ben. a Szovjetunió kö­zép- és felsőfokú oktatási minisz­tériuma 1975 és 1980 között 4800 fiatal szakembert biztosit az építkezésnek. Ezek a2 intézke­dések nem helyettesítik a lelke­sedést, ám eredményesebbé te­szik, támogatják azt. Hiszen a BAM-ra olyan szakmai közép­iskolát végzett dolgozók kerül­nek, akik itt kívánnak dolgozni. A Komszomol Központi Bi­zottságánál több tízezer önkén­tes munkás kérelme fekszik. Az elhagyott tájakon természe­tesen nem lehet rögtön teljesér­tékű városi komfortra számítani. De az építők ezt maguk is tud­ják, és nincsenek rózsás illú­zióik. A vasútvonal legfontosabb szakaszán az építkezés első hó­napjaiban az ott dolgozó 900 Komszomol-tagból mindössze hár­man utaztak vissza, mivel nem tudtak megbirkózni a felmerült nehézségekkel. Űjabb települések Az építők normális munka- és életkörülményeinek biztosítása állami szinten folyik. A vasút­vonalon idővel 200 állomást és kitérőt építenek. Hatvannégy ál­lomáson komfortos falvakat épí­tenek, melyek városi kényelmet biztosítanak a vasútvonalon dol­gozóknak. A legkisebb falvak­ban legalább 400—500 lakos lesz. Hol élnek azok az építők, az a húszezer, aki már 1975-ben építi a vasútvonalat? Az építőknek korszerű házakat készítenek, ház­gyárak épülnek, közöttük olyan hatalmasak is, mint az amúri te­rületen fekvő Simanovszk váro­sában. Nyizsnye-Udinszkban már 1975-ben dolgozni kezd egy évi ötezer házgyári elemet1 előállító üzem. A házakat már az üzem­ben ellátják beépített szekrény­nyel, központifűtés-szerelvény- nyel, villanyvezetékkel, hideg- és meleg vízvezetékkel, tusokkal, konyhai tűzhelyekkel. A vasútvonal mentén 8,7 mil­lió négyzetméter lakott területet építenek be. Az épületeket a szi­gorú természeti körülményeknek megfelelően alakítják ki. Milyen lesz a BAM, amelyet az elsőosztályú vasútvonalak normái szerint terveznek és épí­tenek. A vasútvonalon korszerű vas­úti eszközök közlekednek, többek között háromszekciós Diesel-moz­donyok, melyek összteljesítmé­nye 9000 lóerő. Ezek olyan olaj­tartályokból álló szerelvényt is képesek továbbítani, melyek sú­lya meghaladja a 7000 tonnát. A vasútvonalat korszerű irányító eszközökkel látják el, beleértve a központi diszpécserszolgálatot iS. (BUDAPRESS—APN)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents