Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1975. augusztus 2, Ünnepélyesen aláírták Helsinkiben az EBK záróokmányát (Folytatás az 1. oldalról.) Anton Buttigieg máltai miniszterelnök-helyettes, túlnyomórészt a Földközi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott. Megelégedéssel állapította meg, hogy az európai biztonsági értekezlet aláírásra kerülő záróokmánya külön foglalkozik a mediterrán térséggel és ezt küldöttsége genfi tevékenységének tudta be. Joop de Uyl holland miniszterelnök egyebek között hangsúlyozta: A biztonsági értekezlet befejeződése nem egyéb, mint valami óinak a bhki|< « « kezdete. Egv olyan korszaknak a • kezdete, amelyben eleget kell tennünk a Helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum rendelkezéseinek. Egyúttal valóra kell váltanunk az európai népek várakozásait és reményeit, melyeket a dokumentumban foglaltakhoz fűznek. Ha záróokmányban foglalt elveket és szándékokat átültetjük a gyakorlatba, akk( . új légkör fog kialakulni Európában — mutatott rá a holland kormányfő, majd kijelentette : Amikor felmérjük ennek az értekezletnek az eredményeit, sajnálkozva kell megállapítanunk, hogy a katonai vonatkozások egyike azoknak a területeknek, amelyekben az európai biztonsági értekezlet a legkevésbé mondható eredményesnek — annak ellenére, hogy bizonyos bizalomépítő intézkedéseket sikerült közös megegyezéssel kidolgozni. Amire szükségünk van most, az konkrét döntések a leszerelés terén, őszintén remélem — fűzte hozzá —. hogy az európai biztonsági konferencia sikeres befejeződése lehetővé teszi a haladást a bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon. André Saint- Mleux monacói miniszterelnök rövid beszédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentu- not és azt a artós béke biztosítása újabb lehetőségének minősitette. Trygve | Bratteli " norvég miniszterelnök bevezetőül hangsúlyozta: ennek a konferenciának az összehír vását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szovjetunió viszonyában. Továbbá pozitív fejlődés ment végbe Európában a kelet és a nyugat közötti kapcsolatokban. A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra. hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniuk és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konstruktív együttműködést. A Nyu- gat-Berlinre vonatkozó négyoldalú megállapodásnak és az NSZK, valamint a kelet-európai országok között létrejött szerződéseknek továbbra is igen nagy jelentőségük van az európai helyzet alakulása szempontjából — fűzte hozzá Bratteli, majd így folytatta:. Más részről az a véleményem, hogy hangsúlyoznunk kell: ennek a konferenciának nem az a célja, hogy bármilyen vonatkozásban is átformálja Európa biztonsági struktúráját. A meglevő szövetségek a jövőben is lényeges elemét képezik a jelenlegi biztonsági rendszernek Európában. Ezek a szövetségek elengedhetetlen feltételei az enyhülés folyamatának. Nem valószínű, hogy ez belátható időn belül megváltoznék. Norvégia — jelentette ki a továbbiakban Bratteli — ismételten hangsúlyozta, hogy az enyhülés folyamatát ki kell terjeszteni katonai területre is. A békének és a biztonságnak a világ eme részében oszthatatlannak kell lennie. De ugyanakkor Európa békéje és biztonsága nem választható el a más földrajzi területeken végbemenő fejleményektől sem — hangsúlyozta a norvég miniszterelnök befejezésül. V Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövőjét, Európa biztonságát és békéjét illetően. „Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztethetik az enyhülést és újból súlyosabbá tehetik a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a népek biztonságát. Ebből kiindulva Románia ügy - véli,' hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniok kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát,, elősegítsék egy újfajta nemzetközi politika kialakítását, amelyben minden egyes nemzet képes lesz arra, hogy anyagi és emberi erőforrásait független gazdasági és társadalmi fejlődésre, a jólétre és a boldogságra fordítsa.” A záróokmányban foglaltakat elemezve Ceausescu többek közt kijelentette: „Románia megítélése szerint rendkívül nagy jelentőséggel bír az a tény, hogy közös egyetértéssel olyan rendelkezéseket fogadtunk el, amelyeknek célja a kölcsönös bizalom fokozása, továbbá az, hogy megnyissuk az utat újabb lépések előtt a leszerelés problémájának megoldása felé Európában. Jóllehet nem teljes mértékben kielé- gítőek, a záróokmányban a hadgyakorlatok előrejelzésére vonatkozóan kidolgozott rendelkezések jelentős szerepet töltenek be az európai biztonság megszilárdításában.” A konferencia utáni teendőkkel foglalkozva a román küldöttség vezetője hangot adott annak a véleményének, hogy „az erre vonatkozó rendelkezések a gyakorlati a kormányok, ugyan nem teljes mértékben elégítik ki a Román Szocialista Köztársaság kormányának várakozásait, és az európai népek óhaját arra vonatkozóan, hogy a jövőben összehangolják a biztonság érdekében kifejtett erőfeszítéseiket, mégis az a véleményünk, hogy megfelelő kilátásokat nyitnak a tevékenység folytatására ezen a téren ... Romániának az a meggyőződése, hogy egy állandó szervezetet kellene létesíteni, amely biztosítaná, hogy folyamatosan konzultáljanak az európai országok közötti kapcsolatokban felmerülő fontosabb problémákról és fokozzák az együttműködést a kontinens biztonságának és békéjének teljesebbé tétele érdekében”. Walter Kleber liechtensteini miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az aláírásra kerülő záróokmány hosszú fáradozások eredménye, a diplomaták munkája most véget ért, a következő feladat megvalósítás, ami a kormányzati szervek, de minden egyes ember feladata is. Ezután Gian Luigi Berti sanmarinói külügyi államtitkár (külügyminiszter) szólalt fel. Beszédében a biztonsági értekezlet sikeres befejezését „új korszak kezdetének” nevezte Európa történelmében. Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök beszédének alaphangja az volt, hogy többet várt az értekezlettől, mint amennyit ez valójában elért. „A 35 részt vevő ország egyetértésére, a kongresszusra alapuló záróokmány árrá szolgál, hogy ' körülhatárolják,‘W1 W75-bM’Beérhető enyhülés lehetőségeit és határait.” Agostino Ca- saroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az Egyházi Közügyek Tanácsának titkára elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia résztvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában és kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásával délután 4.30 órakor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munka- ulése. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével tegnap a Parlament Gobelin-termében értekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok elnökei. A tanácsi vezetők az V. ötéves terv teendőiről tájékozódtak. Ma- darassi Attila pénzügyi államtitkár a tanácsok 1976—1980-ra szóló középtávú pénzügyi tervének összeállításáról; szabályozási gazdálkodási rendszerük kiigazításáról beszélt. Ezt követően Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese ismertette, hol tarc az V. ötéves terv kidolgozása. Az értekezlet napirendjére tűzték az ifjúságpolitika időszerű állami feladatainak megvitatását is. Erről Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára tartott előadást. Elmondta, hogy pozitív változás következett be az ifjúságnak a szocializmushoz való viszonyában, az új nemzedék megítélésében, s az ifjú generációról történő gandoskodásban; bár a tapasztalatok szerint előfordul, hogy az ifjúsági törvény végrehajtását helyenként csak az anyagi vagy szociálpolitikai jellegű kérdésekre szűkítik le, s nem eléggé folyamatos, rendszeres a helyi tanácsok, illetve tanácsi intézmények ifjúságpolitikai tevékenységének ellenőrzése. Hangsúlyozta, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésére. a pályakezdés feltételeinek javítására. Az Állami Ifjúsági Bizottság javasolja, hogy az V. ötéves terv idején tartsák be a tanácsi elosztású lakások kiutalásánál azt, hogy a fiatalok az otthonok 50 százalékát kapják; támogassák fokozottabban az ifjúsági lakásépítő szövetkezeteket. (MTI) Ezután a záródokumentumnak a részt vevő országok legmagasabb szintű politikai vezetőinek ünnepélyes aláírásával véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Ezután a francia abc szerint következtek tovább az aláírások. Tizennegyediknek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről ismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányait aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta át minden egyes államférfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után Urho Kekkonen finn köztársasági elnök mondott zárszót. Urho Kekkonen záróbeszéde Kekkonen elnök záróbeszédében többek között kijelentette: Népeink, amelyeknek oly sok tragédiát kellett átélniük, végre a mai napon hátat fordíthatnak a múltnak és előretekinthetnek a jobb jövő felé. Tudjuk, hogy milyen törékeny lehet a béke, és hogy a haladást csak lépésről lépésre lehet elérni. A mai napon végétért ez, a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány^ nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összes részt vevő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét,- amelyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Természetes tehát, hogy a konferencia záróokmányának világos akciótervet kell tartalmaznia arra vonatkozóan, hogy milyen eszközökkel lehet biztosítani ennek a folyamatnak a továbbvitelét. Az értekezlet után a részt vevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Két esztendő elteltével pedig ismét találkozunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai biztonság és együttműködés javításával kapcsolatos létfontosságú kérdéseket. A finn államfő ezután megköszönte, hogy az értekezlet résztvevői Helsinkit választották a konferencia első és harmadik szakaszának színhelyéül. Kijelentette: ezt úgy tekintjük, mint elismerését annak a politikának, amelyet mi folytatunk, és szeretném erről a helyről kijelenteni, hogy országom a jövőben is ezt a politikát kívánja folytatni. A konferencia véget ér. de az itt képviselt országok közötti sokoldalú együttműködés folytatódik. Végül szeretném megragadni az alkalmat, hogy őszinte megelégedésemet fejezzem ki afelett, hogy az itt részt vevő országok következő találkozójának házigazdája Jugoszlávia lesz, amelynek kormánya olyan határozottan összeforrott a mi közös célkitűzéseinkkel. Ezennel bezártnak nyilvánítom az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakaszát — fejezte be beszédét Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. Kádár János találkozója újságírókkal Barabás Miklós, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője találkozott újságírókkal és válaszolt kérdéseikre. „Érzésem és meggyőződésem szerint az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jól sikerült” — mondotta Kádár János a szovjet televíziónak adott emlékeztet# a, ibássau útra, amelyet végig kellett járni a mai napig, amikor az ezen a konferencián képviselt összes európai államok, az Egyesült Államok és Kanada állást foglaltak a béke megszilárdítása és a békés egymás mellett élés tartós gyakorlati érvényesítése érdekében. Itt nagyon különböző országok ,részéről szólaltak fel — folytatta Kádár János —, különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői, és mégis ebben az egy alapkérdésben egyetértés volt. A Szovjetunió, a Magyar Népköz- társaság, a többi szocialista ország erre törekedett, és most örülnünk kell annak, hogy a sok évvel ezelőtt felvetődött gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívás fogalmazott meg Európa népeihez, testet öltött és megvalósult. Azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddigi úton azért tudtunk végigmenni mostanáig, mert keményen kellett dolgoznunk és küzdenünk ennek az értekezletnek az ellenzőivel szemben. Ez a jövőben is így lesz. Előrehaladás magától nem születik, de jobb feltételek között fogunk küzdeni. Nagy megelégedéssel szeretnék szólni Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs csütörtökön elhangzott felszólalásáról, amely emelkedett hangú volt, a lényegről szólt. Meggyőződésem szerint az értekezleten képviselt valameny- nyí küldöttség megelégedéssel és örömmel hallgatta. Az itt képviseltek ' mindnyájan tisztában vannak a Szovjetunió óriási világpolitikai szerepével, és ezért a Szovjetunió által megütött alaphang, Brezsnyev elvtárs felszólalása nagy biztatás volt a jövőre nézve is. A mi szocialista országaink küldötteinek itt köny- nyíi dolguk volt. Országainkban nincsenek olyanok, akik a nemzetközi helyzet feszültségében, a fegyverkezésben lennének érdekeltek. A mi népeink békét kívánnak, a szovjet nép béketörekvése közismert, és Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs ezzei az óriási háttérrel léphetett itt fel. A Newsweek amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdése a keleti és a nyugati felszólalások közötti bizonyos hang- súlybeli különbségekre vonatkozott. Kádár János válaszában rámutatott, hogy Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford felszólalásában, valamint az összes további beszédekben fellelhető a közös alapvető mondanivaló is: érdekeltek vagyunk abban, hogy az európai béke megszilárduljon és a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Most, a békés egymás mellett élést nem lehet másképpen érteni, mint hogy az kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A magyar küldöttség vezetője hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista országok lennének érdekelve. Az egymást követő felszólalásokból hallani lehetett: mindenki kijelentette, érdekelt a békében és a békés egymás mellett élésben. Kádár János hangsúlyozta, az itt elért politikai előrehaladás megkönnyítheti az előrelépést a fegyverkezés csökkentése és a katonai enyhülés terén is. Ez utóbbi gondolatot húzta alá delegációnk »vezetője a jugoszláv tv-nek adott nyilatkozatában is, amelyben egyszersmind elismeréssel szólott Tito elnök előző napi felszólalásáról is. • Kádár János csütörtök este baráti eszmecserét folytatott a finn kormány fogadásán Erich Honeckerrel. (Telefoto—ZB—MTI—KS.) • Leonyid Brezsnyev és Maka- riosz elnök a Finlandia-palotá- ban (Telefoto—AP—MTI—KS.) Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward Gierekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón foglalkoztak az értekezlet kérdéseivel, érintették a nemzetközi élet egyéb problémáit is. Megállapították, hogy a két ország kapcsolatai harmonikusan fejlődnek, és további intézkedéseket tesznek azok bővítésére. * Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára találkozott Helsinkiben Nicolae Ceausescuval. a Román KP főtitkárával. Az elvtársi beszélgetés során1 a felek leszögezték, hogy az európai biztonság és együttműködés szem• A pénteki ülés egyik szünetében szívélyes eszmecsere alakult ki Tito elnök és Kekkonen elnök között. (Telefoto— —AP—MTI—KS.) Találkozások — megbeszélések pontjából rendkívül jelentős a helsinki konferencia. Véleményt cseréltek a pártjaik közötti kapcsolatok. valamint a gazdaságipolitikai és más területeken megvalósuló együttműködés további fejlesztésének kérdéseiről. * A péntek délelőtti ülés szünetében Kádár János találkozott újságírókkal és válaszolt a szovjet televízió tudósítójának, a Newsweek amerikai magazin moszkvai tudósítójának és a jugoszláv televízió munkatársának kérdéseire. * Leonyid Brezsnyev az SZKP KB főtitkára megbeszélést tartott Helmut Schmidttel. az NSZK szövetségi kancellárjával. Véleményt cseréltek a kétoldalú kapcsolatok néhány kulcskérdéséről és kijelentették, hogy egyaránt törekszenek a megértés és együttműködés további elmélyítésére. A találkozó tárgyszerű és konstruktív légkörben folyt le. * Találkozóra került sor pénteken Púja Frigyes külügyminiszter és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter között. Eszmecserét folytattak a magyar—amerikai kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Ugyancsak találkozott Henry Kissingerrel Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere is. « Todor Zsivkov. a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is megbeszéléseket folytatott tegnap délelőtt folyamán. Találkozott Helmut Schmidttel. az NSZK kancellárjával és Erich Honeckerrel, az NSZEP KB első titkárával. Schmidt kancellár előzőleg Ceausescu ’román elnökkel konzultált. * Costa Gomes portugál államfő Urho Kekkonen finn elnökkel folytatott húszperces eszmecserével kezdte meg pénteken kétoldalú megbeszéléseit, ezt követőleg Arias Navarro spanyol miniszter- elnökkel tárgyalt. * Találkozóra került sor pénteken Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Az eszmecsere során, amelyen részt vett Púja Frigyes magyar, és Pedro Cortina y Mauri spanyol külügyminiszter, a két rszág kapcsolatairól és nemzet- ki. < kérdésekről volt szó. (MTI)
