Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-02 / 180. szám
1975. augusztus 2. • PETŐFI NÉPE • 3 Félmillióval több háztartás kap gázt Túlteljesítik a földgázprogram negyedik ötéves tervi előirányzatát Üdülőterületeink ellátásáról öt évvel ezelőtt, 1970-ben hagyta jóvá a kormány a földgázfelhasználás központi fejlesztési programját, amelynek teljesítéséről rendszeresen beszámolnak a nehézipari ágazat vezetői. A központi fejlesztési program megvalósításának első évében 1 815 000 háztartás használt gázt vezetékhálózatból, vagy propánbután palackból. A programnak megfelelően különösen gyors ütemű fejesztésre került sor a negyedik ötéves tervben. Így az előirányzott 22 helyett 23 milliárd köbméter földgázt használt, illetve használ fel az ország ebben a tervidőszakban, elsősorban a hazai termelési előirányzat túlteljesítése révén. Különösen fontos hozzájárulást adtak ehhez az eredményhez az algyői új gáztermelő és előkészítő üzemek, amelyeknek kapacitása az idén már meghaladja hazai termelés 50 százalékát. •Jelentősen bővült az ország földgázszállító hálózata is. A tervidőszak első négy évében 546 kilométer hosszú gázszállító vezetéket helyeztek üzembe, s az idén átadandó új szakaszokkal együtt a negyedik ötéves tervben előirányzottnak megfelelően, mintegy 900 kilométerrel gazdagodik az országos hálózat. A legfontosabb szállítóvezeték a Testvériség gázvezetékrendszer, amelynek Beregdaróc és Lenin- város közötti első szakasza, valamint a Leninváros—miskolci vezeték már gázt szállít, a Miskolc—kazincbarcikai vezetéket pedig néhány hét múlva helyezik üzembe. A tervidőszakban hat várossal és hat községgel bővült a földgázzal ellátott települések száma, így 1975 végén 38 város és 50 község részesül földgázellátásban. A földgáztermelés és -szállítás dinamikus fejlesztése tette lehetővé a háztartások gázellátásának gyors javítását is. Az 1970. évi 1 815 000 helyett 1975 végén már mintegy 2 300 000 — tehát csaknem, 500 000-rel több — háztartás részesül vezetékes, vagy pb-palackos gázellátásban, s így a negyedik ötéves tervben mintegy másfél millióval több ember mindennapi életét könnyíti meg a gázellátás fejlesztése. Teljesül tehát a tervidőszak előirányzata, amely szerint az év végén már vezetékes vagy palackos gázzal látják el a háztartások 65 százalékát. Ebből 700 000 háztartás kap gázt hálózati vezetékből, több mint 1 500 000 pedig pb-palackokból. A városi gázról a födgázra történő átállás 1975-ig esedékes programját vidéken már a múlt év végére teljesítették. Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár és Szeged ellátása már teljesen földgázon alapul, s Budapesten az átállítási előirányzatot várhatóan 18 százalékkal teljesítik túl. A központi fejlesztési program alapján jelentősen bővült a gázfűtés aránya. Az előzetes számítások szerint ez év végén több mint 300 000 háztartásban oldják meg a fűtést vezetékhálózati vagy pb-palackos gázzal, csaknem két- szerannyi otthonban, mint 1970- ben. Közvetett módon, tehát hőközpontok és fűtőerőművek révén azonban további, mintegy 85 000 lakás fűtésének tüzelőanyaga, energiája is földgáz. A hazai energiaellátás szerkezetében a terveknek megfelelően bővül a szénhidrogének aránya, s ezen belül még gyorsabban nő a földgáz részaránya. Jó néhány erőműben és más korszerű fűtőberendezésnél ugyanjs földgázzal helyettesíthető a fűtő- és tüzelőolaj. Az ország energiaellátásában a földgáz részaránya 1970-ben még 13,6 százalék volt, az idén várhatóan 20 százalék körül alakul, s számítani lehet arra, hogy az olajfelhasználás egy részének helyettesítése révén jelentősége még tovább nő. (MTI) Csak jóminőségű lisztet... — Elnézést egy pillanatra, amíg ezt az őrlemény mintát megvizsgálom, tessék helyet foglalni. Simity Etelka, a Kecskeméti Gazdasági Malom fiatal meósa öt perc alatt végzett az anyaggal, ezután mosolyogva fordult felém. — Ne haragudjon, de nagyon sürgős volt ez a kontrollvizsgálat. — Kontrollvizsgálat. ilyenről csak az orvosnál hallottam. — Ó, hát ez nem is olyan, csak a szóhasználat azonos. Én a reggeli és a délutáni őrlést hasonlítót« tam össze. — És az eredmény? — Semmi eltérés, az őrlemény nedvességtartalma és minősége is azonos a reggelivel. — Üj lisztből vette a mintát? — Fele-fele, vagyis még keverni kell az ó és az új búzát, mert teljesen új lisztből nehéz volna jó kenyeret sütni. — Ezt ilyen pontosan tudja? — Hát persze, hiszen én csinálok próbasütéseket, így a kenyér színéről, illatáról, valamint az állagáról is meg tudom állapítani, milyen a liszt minősége. — Csak érzékszervvel? — Nem, műszeres vizsgálatokkal kombinálva. A búza nedvességtartalmát például az úgynevezett szárítószekrényes vizsgálattal állapítom meg, ezenkívül még a központi laborban is megnézik, milyen a liszt sütőipari értéke. Ott ugyanis több a műszer és jobbak a felszerelések. — Itt nem bővítik a labort? — Azt hiszem igen. Egy hónapja dolgozom ebben az üzemben, pontosabban a laborban, és rémé/ Együttműködés az MHSZ és a Tsz-szövetség között A Homokhátsági Termelőszövetkezetek titkára, dr. Magony Imre és az MHSZ megyei titkára: Bognár Ferenc alezredes együttműködési megállapodást írt alá. Az ünnepélyes aktuson megjelent Lengyel László, a megyei pártbizottság, Végh István a kecskeméti járási pártbizottság munkatársa is. E megállapodást megelőzően már sok helyen kialakultak a két testület között az együttműködés jó feltételei, hiszen a Magyar Honvédelmi Szövetség területi vezetőségei, klubjai nagyon sok tsz-fiatalt képeznek ki különböző szakágazatokban' rádiósnak, gépkocsivezetőnek, távirásznak. ejtőernyősnek és sorolhatnánk tovább. E megállapodásnak tulajdonképpen az a célja, hogy a párt honvédelmi politikáját hatékonyabban, tudatosabban valósíthassa meg a két vezető testület. E kezdeményezést nyilvánvalóan tartalommal töltik meg, s ezáltal még többet tudnak tenni a honvédelmi nevelésben, a mezőgazdaságban dolgozók, és elsősorban a fiatalok között. A Magyar Szocialista Munkáspárt programnyilatkozata többek között kiemeli: „A szocialista társadalom fejlődésében nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a társadalmi szervek... Működésük a közösségi élet sokrétű kibontakozását... a sport szervezett fejlesztését szolgálja.” Az MHSZ egyik fontos feladata a honvédelmi tömeg- és minőségi sportok szervezése, amelybe be kell vonni a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat is. Az első lépés már megtörtént a Homokhátsági TESZÖV-vel, de jó lenne, hásonló megállapodást kötni a megye többi mezőgazdasági szövetkezetével is, valamint a gazdasági vezetők segítségével kiváló feltételeket alakítottak ki a lakosság honvédelmi elő- és utóképzésére, sporttevékenység folytatására. A TOT Elnöksége egy korábbi határozatában kimondta, hogy fokozott mértékben kell figyelembe venni a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak, főleg a fiataloknak a sport iránti érdeklődését és ehhez igazodva kell megszervezni a honvédelmi elő- és utóképzést, a mezőgazdaságban dolgozók mind jobban megközelítik az ipari munkások élet- körülményeit, s a kultúra és a sport iránti igényeik is ilyen mértékben növekednek. Az MHSZ-ben tanuló, sportoló, tevékenykedő fiatalok azon túl, hogy megszerzik a haza védelméhez szükséges előképzést, egyben a mezőgazdaság javát is szolgálják, amikor képesítést szereznek a járművezetésből, a rádiózásból és sorolhatnánk tovább. Nagyon új és szokatlan még az MHSZ és a Tsz-szövetség közötti megállapodás. Célja világos, egyértelmű. Végrehajtása, megvalósítása pedig az ország, a fiatalság ügyét szolgálja. Sok ilyen megállapodásra lenne szükség, amely tartalmának kibontakoztatásával jobban elmélyítené a szocialista hazafiságot, a proletár internacionalizmust, a haza védelmének ügyét, s edzettebbé tenné fiataljainkat. Nyilvánvalóan azért hangzott el e szerződés megkötésekor az a javaslat, hogy a terT melőszövetkezetek és az MHSZ kössenek ilyen szerződéseket, s határozzák meg azokban éves feladataikat. G. G. A „VEF“- világmárka A rigai „VEF”-gyár tudós-mérnök kollektíváját Szovjet Állami Díjra jelölték a megbízható és hosszú életű rádiókészülékek tömeggyártási technológiájának kidolgozásáért. A „VEF”-gyár jó minőségű tranzisztoros rádióit negyven országban, köztük hazánkban is, vásárolják. A gyakorlat azt mutatta, hogy a rigai gyár tranzisztoros rádióinak élet- képessége tizenegyszerte hosz- szabb az átlagosnál. Egy „VEF” márkájú tranzisztort egész télre lehelyeztek a szibériai Angara folyó medrébe. Kiszáradása után űködött. mint annak- DAPRESS—APN) ugyanúgy előtte. (B tJI Az életszínvonal emelkedésésével párhuzamosan — miként országosan, úgy megyénkben is — a hatvanas évek óta egyre sürgetőbben jelentkezik, s vár kielégítésre a széles tömegek üdülési igénye. Mindez fokozott felelősséget és tennivalókat ró a helyi tanácsokra, amelyek lehetőségeikhez mérten a követelményeknek igyekeznek is eleget tenni. Bács-Kiskun megye területén 14 üdülőhelyet tartanak számon, amelyek jórészt a tanácsi szervező munka hatására lé" tesültek. Közülük a legjelentősebbek a Tőserdő, a Szelidi", a Vadkerti-tó és Kunfehértó. Mellettük azonban feltétlenül említést érdemel Tiszakécske Tisza-parti része, amely sok vonatkozásban vetekszik némely nagyobb üdülőhellyel is, valamint a bajai Petőfi-sziget, ahol mind több új beruházásra kerül sor. • Simity Etelka meós a mérési eredményeket is pontosan feljegyzi a naplóban. (Szilágyi Mihály felvétele.) lem rövidesen megérkeznek a munkámhoz szükséges, de még hiányzó eszközök. Erre ígéretet is kaptam. Ha meglesznek a műszerek, akkor bonyolultabb minőségvizsgálatokat Is el tudok végezni. Ez nemcsak nekem, hanem a vállalatnak is hasznos, mert a sütőipar csak a jó minőségű lisztet veszi át. B. Z. Az említett négy nagy üdülőkörzetet a megyei tanács pár éve regionális szerepkörrel ruházta fel, ami lényegében annyit jelent, hogy túl a helyi jellegen, szélesebb terület lakosságának az ellátására hivatottak. E négy helyen együttvéve egy-egy nyári vasárnapon mintegy 30—35 ezer vendég keres szórakozást, felüdülést. Sőt, ifjúsági találkozók, s egyéb nagyobb rendezvények alkalmával ennél is több. Az idegenforgalom, a kereskedelem és a vendéglátás irányító szerveinek érthetően gondot okoz, hogy az igények a hét többi napján merőben eltérnek a hétvégiektől. A vasárnapi forgalommal szemben ugyanis a többi napokon ezeket az üdülőhelyeket mindössze öt-hétezren látogatják. Ami a perspektívát illeti, két fő jellegzetességről kell szólnunk. Egyrészt mind több a kirándulni, túrázni, fürödni, pihenni vágyók száma. Másrészt hagyományos hazai üdülő- és kiránduló- helyeink — a Balaton, a Velenceitó, a Dunakanyar — nihetetlenül zsúfoltakká váltak, telítve vannak. A tömegek igényeit tehát más tájak, köztük természetesen megyénk felé is kell terelni. Ezért nem lokális, hanem népgazdasági jelentőségű feladat az üdülőhelyek fejlesztése. Üdülőterületeink egyik jellegzetessége, hogy zömmel hétvégi családi házak, kisebb részt pedig vállalati, intézményi kezelésű üdülők épültek rajtuk. Ezért keresni kell a módot a saját kis nyári lakkal, bungalóval nem rendelkezők elhelyezésére is. Szükség van ezenkívül a közmű- hálózat — bár eléggé költséges, mégis elengedetetlen — további fejlesztésére, nem utolsó sorban pedig a kereskedelmi és vendéglátóhálózat bővítésére. Egyenként sorravéve a fenti gondokat: Szelíden a népi tói nagy. de hézagpótló szálloda mellett pár éve kialakult!. — a Kastély Szálló épületében, a Kalocsai Városi Tanács kezelésében Öntők együttműködése A Szovjetunió és a KGST-tag- országok — Jugoszláviával közösen — megkezdték az öntödei gépgyártás távlati prognózisának kidolgozását, különös figyelemmel a szocialista gazdasági integráció fejlődésére. A tervek szerint egy széria — különféle rendeltetésű — ejlennyomásos öntőgépet alkotnak bolgár kutatók által kidolgozott módszer szerint. Az új technológiát a szovjet és a bolgár üzemekben bevezetik. Szovjet és NDK-beli szakemberek közösen dolgoznak az öntőgépek és automata gépsorok gyártásának szakosítása kiszélesítésén. Az érdekelt országosak az NDK már szállított automatizált öntödei gépsorokat traktoripari alkatrészek gyártásához. Csehszlovákia és a Szovjetunió a túlnyomásos öntvénygyártás területén alakított ki együttműködést. Gyártják a biztonsági öveket — az ifjúsági üdülő. Az utóbbi két évben egyszerű kempingek létesültek a Szelidi-tónál, Vadkerten és Kunfehértón. Kezdeményezés történt többhelyütt öltözők. kölcsönzőhelyek, gyermek- játszóterek, szabadtéri színpad stb. kialakítására is, de az eredmény még mindig kevés. ban megfelelő, nem mondható el azonban ugyanez a csúcsforgalmú szombat-vasárnapokról. A csak az idényben — három hónapra — benépesülő üdülőhelyeken nem kívánható meg városias jellegű üzletek létesítése; a legjárhatóbb út pavilonok és egyszerűbb idényjellegű üzletek tető alá hozása, s némelyik szakmában több helyi magánkereskedőnek működési engedély adása. Főként az olcsó, meleg ételeket kínáló kifőzésekben, továbbá a gyümolcs-zöldségboltokban van hiány. A következtetéssel kapcsolatosan életrevaló javaslat hangzott el a DUTIB egyik ülésén. A Szelíden levő 26 vállalati, szövetkezeti üdülő egyikében sem lenne ugyanis kifizetődő saját konyhát fenntartani. Jelenleg az üdülők maguk kénytelenek főzni. Az ötlet: az üdülőt fenntartó vállalatok, a férőhelyek arányában, járuljanak hozzá egy nagyobb köz- étkeztetési konyha és étterem • Az Üdülő- közönség ellátását szolgáló kereskedelmi egységek közül képünk a Tőserdő vegyes- élelmiszerboltját mutatja be. (Tóth Sándor felvétele.) A közművekről szólva, örvendetes, hogy a Tisza mentén tavaly regionális vízmüvet helyeztek üzembe, de ezzel szemben például Szelíden még mindig nincs elegendő ivóvíz. Bár ez utóbbi 7—8 millió forintot felemésztő feladat — mindenképp megoldandó! Szinte mindenütt előrelépés tapasztalható a szervezetett szemét- és hulladékgyűjtésen, de még korántsem kielégítő. A feladatokoz tartozik egyébként a szennyvízelvezetés, a villanyhálózat-fejlesztés, néhol pedig az útépítés. Ami viszont mindenütt várat még magára, az a szervezett szúnyogirtás. Mindennapos, elsőrendű követelmény a kereskedelmi ellátás és a vendéglátás minél jobb megszervezése. A négy nagyobb üdülőhelyen csaknem félszáz üzlet, vendéglő, pavilon, vagy alkalmi elárusítóhely áll nyaranként a vendégek rendelkezésére. Hétköznapokon az ellátás általálétrehozásának költségeihez, amely napi háromszori étkezést tenne lehetővé. A gondolat tetté válására minden remény megvan, az erők összefogása jó kezekben van, s a szervezés munkájához . tudomásunk szerint, hozzá is fogtak már. A kereskedelmi és vendéglátói teendőkhöz még annyit: a hétvégi ellátást — rugalmas munkaerő-gazdálkodással — javítani lehet és kell. Szaporítani kell a hűtőberendezések számát,, a romlandó áruk frissen^ és ’ az üdítőitalok kellő hőfokon tartása érdekében. Végül mindent elkövetni az üdülőhelyeken, hogy tejből, pékáruból, gyümölcsből stb. sehol se legyen hiány. Mindez sok gondoskodást, alapos szervezést kíván, de bízunk abban, hogy az illetékesek, az ellátásért felelősek már ezen a nyáron pótolják a hiányosságok nagyobbik felét. J. T. Helyben a jogtanácsos • Az AFIT soproni Autófelszerelések Gyárában megkezdték a gépkocsi biztonsági övék sorozatgyártását. A svéd licenc alapján készülő biztonsági öv hamarosan kapható lesz az üzletekben. A tervek szerint az idén százezer darabot, jövőre pedig háromszázezer darabot gyártanak. (MTI foto: Hadas János felvétele—KS) • Az élet nincs tekintettel kényelemszeretetünkre. Akarjuk, nem akarjuk, gyakran kerülünk olyan helyzetbe, amikor kénytelenek vagyunk intézkedni. Magánügyben, hivatalos ügyben járjuk a hivatalokat, kiüijük a fogadóórákat. beadványok szövegezésén rágódunk, bosszankodunk, ha tárgyi tévedés, alaki hiba miatt új írást kérnek tőlünk. Szabadságot kérünk munkahelyünkön. idegeskedünk a várakozás, az ide-oda küldözgetés miatt, az asztal másik oldalán ülőket pedig nem egyszer mi idegesítjük terjedelmes mondókánkkal. Amire kiderítjük dolgaink elintézésének módját, rendszerint rájövünk: tizedannyi idővel, energiával is a végére járhattunk volna. Ha a magunk botcsinálta prókátorsága helyett valaki lépésről lépésre megmagyarázza teendőinket, könnyebben kibogozzuk a csomót. Nagyon sokan csupán tanácsért keresik fel az ügyvédi munkaközösségek irodáit. Ahogy a csöpögő vízcsapot is szerelővel javíttatják meg, mert nem értenék hozzá, így ügyes-bajos dolgukba se akarnak belekontárkodni. Egyszerű számítással eldöntik, hogy kevésbé költséges az eljárások ,'ágát-bogát ismerő szakértő igény- bevétele. mintha a maguk ideiéiből, nyugalmából fizetik meg a tanulópénzt. A hozzáértő tanács birtokában később is nyugodtan alszanak, nem tartanak félreértéstől, jogi vitáktól. Az egyedüli intézkedők másképp végzik el a számítást. Nemcsak a kiaidást tartják feleslegesnek, abban a hiedelemben élnek, hogy a jogász segítsége a nagy bajban utolsó tartalék, kár hétköznapi ügyekre elpazarolni. • Pedig legtöbbször ezekbőT a kis ügyekből dagadnak^ későbbi, fenyegetőnek látszó bajok. Vállalati. termelőszövetkezeti jogtanácsosok a megmondhatói, hányszor nyújtanak „elsősegélyt” az aznap kapott hatósági határozat, bírósági idézés riadalmában, ök. a munkahelyen leggyorsabban elérhető jogászok ilyenkor, az orvoshoz hasonlóan, gyakran megkérdezik: miért csak most jött? A tanács már kevés, hivatalos jogi képviseletre, ügyvédre van szükség. Január óta ötvenegy vállalatnál nem küldik ügyvédhez a feleket a vállalati jogtanácsosok. Ahol jogsegélyszolgálat működik, nemcsak felvilágosítanak, ha szükséges, intézkednek is. A szolgálat tagjai a vállalat alkalmazásában álló jogászok, akik felhatalmazást kaptak a dolgozók jogi képviseletére is. Ügyfelük megbízólevelet ír alá. ennyi a dolga, az intézkedés már az ő kötelességük. Nem 'szívességből, nem ellenszolgáltatásért, hanem jól felfogott társadalmi érdekből. • A szolgálatot a vállalat tartja fenn a Minisztertanács és a SZOT határozatára —. egyszerű számítás alapján. A vállalatnak és a dolgozónak egyaránt érdeke, hogy csak a legszükségesebb időt, energiát fecsérelje ügyei bonyolítására. A jogászok szakszerű intézkedései drága munkaórákat, napokat mentenek meg: ez is a munkaszervezés, a takarékosság egyik változata. De a szigorú közgazdasági tényezők mellett valami más is szerepel a számításban. További, bár számokkal nehezen kifejezhető érdekazonosság: országos feladatainkat kiegyensúlyozott, munkájukban örömet találó emberekkel alkarjuk megvalósítani, akik nem maradnak magukra ügyeikkel, bajaikkal. Ezért szegődik a munkahely a dolgozó ügyvédjévé. Ott kap tanácsot, ott intézkednek helyette, ahol a kenyerét keresi. Megosztják vele hétköznapi gondjait, hogy gond- talanabbul foglalkozhasson közös „ügyintézést” igénylő közös dolgainkkal. V. E.
