Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-14 / 190. szám
1975. augusztus 14* ® Petőfi nép*? A napsugaras testvérmegyékről, a baráti kapcsolatok fejlesztéséről nyilatkozik J. M. Sabalov, a krími ifjúsági küldöttség vezetője Mély történelmi igazságot fejezett ki tömören Kádár János- ■ nak, az I. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztiyál résztvevőihez intézett levele, amely hivatkozik arra, hogy „a magyar—' szovjet barátság 1917-ben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hajnalán, az oroszországi polgár- háború közös harcainak tüzében, az 1919-es Magyar Tanácsköztársaság idején született”. Ebből a megállapításból indul ki beszélgetésünk Jurij Mihajlo- vics Sabalovval, a Krím területi Komszomol-bizottság másodtitkárával is, aki a testvérmegyébe, Bács-Kiskunba érkezett küldöttséget vezeti. Hivatkozik rá, hogy 50 esztendeje épp a Krím félszigeten fejezték be a fehérgárdisták és az intervenciósok szétzúzását. S akkor a Vörös Hadsereg déli forradalmi hadi tanácsában dolgozott a magyar Kun Béla is, aki később a terület egész gazdasági és kulturális életét irányító forradalmi tanács elnöke lett. A korabeli dokumentumokból az egyik szimferopoli iskola úttörői gazdag gyűjteményt állítottak össze. Azt sem felejtik el, hogy a Perekop földszorost ostromló, felszabadító fegyveresek sarában küzdött Zalka Máté, a későbbi legendás hírű Lukács tábornok. Ennyit az új korszak hajnalát jelző múltbeli szálakról. De egyetlen ugrással mégsem érkezhetünk el a jelenbe, a hazánkat felszabadító katonák között ott voltak azoknak a fiataloknak a szülei, vagy hozzátartozói is, akik most eljöttek, hogy megismerkedjenek a testvérmegyével. ök a régi hagyományokhoz híven a mindennapi munkában állnak helyt. A folytatás tehát örök. — Milyen előzmények után indultak útnak? — Mindenekelőtt igyekeztünk „felkészülni” Magyarországból és Bács-Kiskun történelméből, társadalmi életéből, hogy már ismerősökként érkezzenek meg azok is, akik eddig még nem jártak itt — válaszol a delegáció vezetője. — Műsorösszeállításokkal is készültünk, hogy felmutathassunk valamit Krím gazdag kultúrájából, kielégíthessük a vendéglátók érdeklődését. Odahaza őszintén irigyeltek bennünket mindazok, akikkel az utazásról beszéltünk, mert tudták, hogy igazi barátokkal, elvtársakkal találkozunk. Elhoztuk a Krím területi párt- és Komszomol-bizottság jókívánságait is. S újra beigazolódott, hogy adódnak az életben olyan pillanatok, amelyeket nem lehet elfeledni. Emlékezetes marad számunkra az a forró fogadtatás, amellyel Budapesten, majd Bács-Kiskun határában. a megyeszékhelyen és Baján vártak bennünket. — Mivel foglalkozik most odahaza a Komszomol területi bizottsága? — összesen 210 ezer tagot számlál szövetségünk a félszigeten abból a félmillió fiatalból, akik 14—28 évesek, vagyis a Komszomol-korosztályba tartoznak. A munkát 30 városi és járási szervezet irányítja. Az egész Szovjetunióbán a krimi terület az egyedüli olyan megye, ahol két város is — Szevasztopol és Keres — kiérdemelte a „hős” jelzőt a fasiszta megszállók elleni harcban tanúsított helytállásáért. Igyekszünk méltók lenni a szüntelen helytállásra kötelező hagyományokhoz. A Komszomol idei, XVII. kongresszusának határozatai szerint a munkára nevelést szolgálják azok a vállalások, amelyek a jelenlegi, kilencedik ötéves terv befejező »esztendejét viszik sikerre. Igen elterjedt az a versenyforma, amely a „Dolgozz magadért és a barátodért” jelszóval indult. Ugyancsak ösztönzi az alapszervezeteket, hogy aláírhassák az SZKP soron levő kongresszusára készülő Komszo- mol-jelentést. A szabad idő tartalmas felhasználásáról egyebek között az öntevékeny művészeti együttesek, vagy az érdeklődési körök szerint alakult klubok gondoskodnak, amelyek egyre gyarapszanak — olyannyira, hogy hirtelen össze sem tudnám számolni valamennyit. — Hogyan értékeli a Bács- Kiskun megyei KI SZ-bizott Sággal való együttműködést? —' Mindenekelőtt egy erős. erkölcsi ösztönző hatás bontakozott ki a kapcsolatból, amelyet belső érzelmek fűtenek. Legutóbb a krími agrártudományi egyetem hallgatói érdemelték ki jó munkájukért a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának zászlaját. A mi zászlónkat pedig immár harmadszor nyerték el a Kiskun- halasi Állami Gazdaság ifjúkommunistái az internacionalista nevelésben elért eredményeikért. Igen lényeges, hogy megvalósulhatott a kertészeti egyetemisták nyári, valutát nem igénylő csereakciója, amely kölcsönös tapasztalatszerzésekkel jár. Ezenkívül évente ötven úttörőt és ifjúkommunistát fogadunk a Krímben, szeptemberben a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok érkeznek hozzánk Bács-Kiskun- ból. A látogatásokat természetesen hasonlóképpen viszonozzuk. — -Milyen lehetőségek kínálkoznak arra, hogy torábtfejlődjék a barátság? — Reméljük, hogy a jövőben méginkább megerősödnek a testvéri kapcsolat szálai. A munka- módszerek cseréjén kívül például az ifjú alkotók kiállításainak kölcsönös megrendezését tervezzük. Azt hiszem, mindent kifejez, ha azt mondom: szeretnénk, hogy rendszeresebbé váljanak a barátság és a barátkozás alkalmai, amelyek így a hétköznapokat is" mind jobban áthatják majd. Hiszen nagyon szerencsés, hogy a napsütötte jelzővel illetett Krím területe épp a napsugaras Bács-Kiskunnal alakított ki több mint egy évtizedes testvérviszonyt, s minden alapunk megvan arra, hogy a kapcsolataink is ilyen napfényesek legyenek. Halász Ferenc KÖZÉLELMEZÉS Mit esznek FALUN II. az óvodások? Diákújságírók - nyári iskolában — Mi volt az ebéd? — így fogadja a megye falvaiban több ezer édesanya délutánonként a hazatérő óvodást. A válasz- szal a legtöbbször elégedettek. Az óvó nénitől tudják, hogy általában az étvággyal sincs baj. Elég sokat mozognak a gyerekek, s közösen jobban csúszik még a nemszeretem étel is. Minden második... Órákig elnézném, amint a tisz- - tán. rendesen öltöztetett apróságok kanalazzák a levest, birkóznak a hússzeletekkel, ügyesked nek az evőeszközökkel. A jól fejlett gyerekek, az elégedett arcok láttán szinte további vizsgálódás nélkül írhatnám, hogy nincs gond az óvodások étkeztetésével. Állás- foglalásom megfogalmazása előtt — több szem többet lát! — mások véleményét is megkérdeztem, adatokat gyűjtöttem. Mindenekelőtt arra voltam kíváncsi hogy a falusi kicsinyek hány szó. -.éka ebédel az óvodában. Szárrüásaim szerint minden második apróság. A gyerekek hozzávetőlegesen egyharmada egyelőre csak iskolás korban kerül közösségbe. y Az óvodába felvett kisfiúk, kislányok se mindnyájan veszik igénybe a „napközis ellátást”. E tekintetben Bácsalmáson a. leg- jobbank a viszonyok. Kedvező az arány Kiskunmajsán, Izsákon, Ti- szakécskén. Soltvadkerten, Kun- szentmiklóson. Szabadszálláson. A mélykúti, madarasi. garai. keceli óvodások közül minden második jut viszonylag csekély térítésért meleg ételhez. Zöldség, gyümölcs Egy-két helyen még többen elebédelhetnének, ha a szülők igényelnék: Tiszakécskén például — mint erről Lovas Béla igazgatási csoportvezető tájékoztatta lapunkat. Kecelen és másutt az adott lehetőségek korlátozzák az igények kielégítését. A kiporciózott adagok elegendők, helyenként bőségesek. Izsákon, Tiszakécskén gyakran repe- táznak a kicsinyek, annyit eszik mindenki, amennyit kíván. Gondolható. hogy másutt is így van. Az étrendet „nagyjából” az életkori sajátosságoknak figyelembevételével készítik. Majd mindenütt arra törekszenek, hogy minél több tejterméket, főzeléket, baromfihúst kapjanak a gyerekek. Az előírt heti két alkalomnál majd mindenütt többöször tálalnak főzeléket. Tiszakécskén — például — június első hetében kétszer adtak zöldborsót. egyszer • kelkáposztát. Gyümölcs csak egyszer került az asztalra. Sajnos, elég sok helyen nincs külön óvodás konyha. Mélykúton, Szabadszálláson. Kecelen. Kun- szentmiklóson. Bácsalmáson — hiányos a felsorolás.— az iskolai napközis konyháról szállítják az ételt. Kölcsönös jóindulattal is nehezen egyeztethetők az eltérő igények. Szalai Lászlóné szabad- szállási vezető óvónő erről ígv vélekedik. „Az iskolai napköziben jól főznek, elég sok zöldséget, gyümölcsöt kapnak a gyerekek, gyakran kerül a tányérokba főzelék. A szakácsnő igyekszik érvényesíteni a korszerű táplálkozási követelményeket, de keveset tehet. A beszerzési nehézségek aka- dáivozzák elképzelései megvalósítását. A kialakult norma a régi árakhoz igazodott. Olvkor hiányzik ilyen-olyan nyersanyag a piacról.” Sági Béláné. a bácsalmási I. sz. óvoda vezetője is így nyilatkozott, noha nem beszéltek össze. Nyilván a gondok általánosak, mert szinte szó szerint ezeket irta Bagó Antalné, a tiszakécskei óvoda szakácsa. „Sokszor azért hiányzik az idényjellegű gyümölcs, vagy főzelék, mert nem bírja el a keret. Csak 5—6 forintos gyümölcsből tudnánk rendszeresen adni. de ilyenhez ritkán jutunk.” Saját konyhát! Az életkoori sajátosságok következetes érvényesítése még az óvodás konyhákon is problematikus. A szorongató és sürgető igények miatt kénytelenek mások számára is főzni. Ha jól emlékszünk Soltvadkerten például az öregek napközi otthona szállít a legkis- sebbeknek szánt ételekből. Szakács legyen a talpán, ki eltalálja ennyiféle ember szájaízét. Arra kellene törekedni, hogy az óvodások étkeztetését ne kapcsolják a közélelmezés más formáihoz. Az egy község, egy nagy konyha elméletet a gyakorlat csak némi módosításokkal igazolja, noha a koncentráció alapjában helyes törekvés. Sok függ a szakácsnők, óvónők szemléletétől. Az egyik nagyközségben a gyerekek kórusban tiltakoznak. ha reggelire vagy uzsonnára tejet kapnak. (Háromszor étkeznek a kicsinyek, most mi elsősorban az ebédeltetésről írunk; ez a megnyilvánulás más ételeknél is előfordul, ezért említjük.) Lassan a tea kiszorítja a kávét, kakaót, tejet. Az óvónőt kérdezzük: „Mit tettek e tápláló ételek megszerettetéséért?” Mosolyogva válaszolt: „Magam is képzős koromban ittam utoljára tejes reggelit, uzsonnát.” Ne „magyarosan”! Tudjuk, hogv János étkezési szokásai már Jancsiként kialakulnak. Érdemes lenne még tudatosabban befolyásolni a gyerekek és az ételeket kiválasztó, elkészítő felnőttek ízlését. Húsz-negyven év múltán mutatkozik annak hatása. hogy mit esznek az óvodások. Az ebédektől is függ. hogy milyen erős. egészséges lesz a most növekvő nemzedék. A „jó” magyar konyha hagyományai még fel-feltünedeznek" a szükségesnél zsírosabb, fűszeresebb ételekben, a vitaminok hiányában, a viszonylag szűk választékban. Dicséretes, hogy sok konyhavezető igyekszik megszabadulni a beidegzett szokásoktól, de a folyamat gyorsabb is lehetne. Hadd idézzük ismét Bagó Antalnál: „Javaslom a szakácsok és a konyhai dolgozók tapasztalatcseréjét á jobb és korszerűbb táplálkozás érdekében és kivitelezésére. Megjegyzem, hogy minden közétkeztetési helyen, óvodában különösen. kötelezővé tenném vizsgázott szakács alkalmazását, munkájának időnkénti értékelését.” Heltai Nándor Erőnkhöz mérten lapunk is kiveszi részét a jövő újságíró-nemzedékének formálásából. A szerkesztőség KISZ- alapszervezete rendszeresen foglalkozik á Bács-Kiskun- ban megjelenő diáklapok és az itt működő, házi rádióstúdiók ifjú szerkesztőinek képzésével. Hasonló céllal, ugyanakkor jóval nagyobb lehetőségekkel találkozott száz lelkes fiatal a Somogy megyei Kiskorpádon. A szaktáborozás a napokban fejeződött be, s az ország minden részéből összesereg- lett hirlapírójelöltek között ott volt több megyénkbeli diáklap és helyi ifjúsági kiadvány ,,munkatársa’’ is. A diákújságírók és -rádiószerkesztők országos táborát immár negyedik alkalommal rendezte meg a KISZ Központi Bizottságának középiskolás osztálya. Pápa, Salgóbánya és Nyíregyháza- Sóstó után most a kiskorpádi Braun Éva tábor adott otthont 10 napra a fiataloknak, akik megismerkedtek Kaposvárral, Somogy ország gyorsan fejlődő székhelyével is. A rendezők nevében Frank Iván a KISZ Központi Bizottságának munkatársa foglalta össze a tanulságokat: — Kétségtelen, hogy a négy tábor közül ez a tíz nap kívánta meg a legkeményebb munkát. A résztvevők hamar megtalálták azokat a témákat, amelyekkel valóban érdemes foglalkozni, bekapcsolódtak a tábori újság szerkesztésébe, ügyesen mozogtak a gyárlátogatásokon, érdekes kérdéseket tettek fel a munkásoknak és a vezetőknek. A rádiósok minden reggel 20 perces krónikát állítottak össze. Nem kis dolog az sem, hogy a Pécsi Rádió sugározta a tábor életéről szpló, 40 perces zenés műsorunkat. Célkitűzéseink között szerepelt, hogy szakmai segítséget nyújtsunk a szerkesztői feladatok elvégzéséhez, s így tovább javuljon a diáksajtó színvonala. Ugyanakkor jó ismerkedési lehetőségek is teremtődtek az ország valamennyi megyéjéből idesereglett diákok számára. Elégedetten zárhattuk a tábort — abban a reményben, hogy a jövő nyáron, ha nem is ugyanezekkel a fiatalokkal, Szolnokon újra találkozunk. Tápodi Katalin Mikrofilm - új lehetőségek Egyéves tanfolyam — Kórházban is hasznos Nemcsak a szakemberek körében beszélnek már arról, hogy a század második felében az információrobbanás korát éljük és a legszűkebb szakterületeken is nagyon nehéz naprakészen birtokba venni az ismereteket. Azt sem kell különösebben bizonygatni, hogy a termelés és a társadalmi élet más területein a minőségi fejlődés információkkal árasztja el az embert. Nagyobb alaposság, több adat, tény kell a jo döntéshez, ami a továbblépés alapfeltétele. Talán emlékeznek még rá — annak idején éppen ezért is — örömmel számoltunk be arról, hogy megnyílt a Bács-Kiskun megyei Tanács Mikrofilmtechnikai Dokumentációs Központja. Ezzel egyidőben a lehetőség is megteremtődött az új formák elterjesztéséhez, amely jelentős tartalmi változást hoz az ügyirat- kezelésben és felhasználásban egyaránt. A sok és néhány viszonya Beszélgetőpartnereim: dr. Egyedi Ernő, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője, valamint Zseni József, a mikrofilmes központ igazgatója. Hogy az új technika mit jelent, azt jól érzékelteti néhány példa. Vannak könyvritkaságok, vagy kevés példány számban megjelel szakkönyvek stb., amelyekhez nagy összegekért sem lehetne hozzájutni Egy ilyen, mondjuk 500 oldalas könyvet öt filmlapra néhány perc alatt lefényképeznek. Korlátlan mennyiségben tudják sokszorosítani, s egy példány mindössze 15 forintba kerül. A másik. A megyei tanács egyéves összes „irattermését” egy hét alatt lefilmezik, s az néhány fiókban elfér, bármikor visszakereshető, használható. Mikrofilmes rendszerszervezők — A közeljövőben milyen intézmény használja majd a mikrofilmes rendszert? — A kecskeméti tüdőkórház. Most ott dolgozunk — válaszolta az igazgató. / Októbertől a gyógyítás szolgálatában A Ceglédi úti tüdőkórházban dr. Jármai Árpád igazgató asztalán vaskos dossziék hevernek; mindegyikben sok-sok gyógyítással kapcsolatos irat, amelyből há- ' rom szobában 8—10 ezret — tízévi munka dokumentációját — őriznek. Ezek kezelése, tárolása hónapról hónapra nagyobb gond, ^ nem túlzók, ha gzt mondom, a mikrofilm számukra menekvés a nehezen kezelhető kórlapáradattól. Hogy ebben magasabb szintre lépnek, kedvező hatása a gyógyító munkában is jelentkezni fog. — Jelenleg az előkészítés folyik, de október 1-től a mikrofilmes rendszer már bekapcsolódik a gyógyító munkába. Mos— Hogyan kívánják a gyakorlati életben hasznosítani a már rendelkezésre álló új technikát? — kérdeztem Zseni József igazgatótól. — Legfontosabbnak a mikrofilmtechnika megismertetését, és • A képen látható iratköteg- mennyiség és a néhány tucat kézben tartott mikrofitmlap egy és ugyanaz. Nem kell sokat gondolkodni azon. hogy melyik formában emberhez méltóbb? ... • Szigeti Jenőné a kecskeméti tüdökórházban október 1-től, ezzel a leolvasó-berendezéssel dolgozik már. megkedveltetését tartjuk. Először szeretnénk fölébreszteni az érdeklődést, majd kielégíteni a jelentkező igényeket. A hagyományos ügy- és iratkezelés ma még az általános. Elsőként tehát a nem, vagy csak a hosszú idő után selejtezhető iratok és okmányok rögzítése a legcélszerűbb. Távolabbi terveink szerint —a sorrendről a tanácsi testület dönt — a tanácsi műszaki, pénzügyi, ipari, egészségügyi és igazgatási irattári anyagait dolgozzuk fel; aztán bérmunka alapján az ipari üzemek és egyéb intézmények anyagait. Ehhez a feladathoz különböző munkahelyeken megfelelő alapképzettségű és szemléletű emberek szükségesek. Szeptembertől — ennek érdekében — a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Közgazdász Továbbképző Intézetével közösen a mikrofilmtechnika alkalmazásáról az államigazgatásban és a költségvetési gazdálkodásban egyéves tanfolyamot szervezünk, neves előadókkal, egyetemi tanárokkal, tudományos kutatókkal. Aki sikeresen vizsgázik, tr mikrofilmes rendszerszervező- szakképzettségről oklevelet ks^T Üj szakma ez, s mondhatom, hogy szép. Elsősorban tanácsi vezető tisztviselők, és ügyintézők részvételére gondolunk, de várjuk a mikrofilmmel szimpatizáló más vállalatok és intézmények munkatársait is. — Így önök belső rendszerszervezőtől tudnák átvenni a munkát, aki a területet közvetlen a gyakorlatból ismeri? ... — Igen, ez a célunk. Ugyanis, szeretnénk a megye városaiban kihelyezett felvevő kamerákkal is dolgozni és ezekhez is képzett szakemberek kellenek. tani betegeink kórlapjai kerülnek filmre és majd az újak, s ezzel együtt a visszatérők is; tehát, mi nem archív természetű, hanem úgynevezett „élő anyagot” használunk. Nézem az orvosi szobában a leolvasó berendezést. Rendkívül egyszerű és — ha szabad így mondanom — nagyon sokat tud. Egy asztalfiókban elfér mindaz, ami most szekrényeket tölt meg, s néhány mozdulat, már kivetíthető a röntgenfelvétel akár a falra is nagyban, olvasható a 15 évvel azelőtt kiállított zárójelentés a „képernyőn”. Megkérdezem: — Nincs ellenérzés, hogy a már megszokott kórlapkezelés szinte máról holnapra megváltozik? — Nagyon sok gyakorlati dolog miatt nincs, ami majd köny- nyebbséget jelent. Persze, nekünk is változtatni kell a megszokott munkán, mert ez a technika és rendszer nagyobb körültekintést, pontosságot követel. Az átállásban ezért a folyamatosságot is be kell tartani. Az első három hónap tapasztalatait decemberben majd értékelni fogjuk. * A mikrofilmtechnikai központ kész. Az ügyintézés korszerűsítése, a fejlődés velejárója, mint ahogy a bürokrácia leküzdése társadalmi feladat; az új intézmény pedig így jelentős eszköz. Észre kell venni, hogy valami történt; hinni kell, hogy változtatni érdemes, akkor új viszonyok teremtődnek, új távlatok nyílnak. Jövőre, ha befejeződik a rendszerszervező tanfolyam, már száz-egynéhány ember látja és tudja a munkahelyén, a gyakorlati életben, hogy mi a teendő? Csató Károly
