Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-13 / 189. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1975. augusztus 13! A biztonságos termelés útja A korszerűsítés eredményei a Bajai Finomposztó Vállalatnál • A vállalatnál újonnan beállított Schmidt szövőgépek. A mezőgazdasági # termékek előállításának folyamatában mindig akad ki nem számítható bi- zonytajansági tényező. Az utóbbi évek statisztikai adataiból azonban kiderül, hogy egyre folyamatosabb, egyenletesebb a termelés. A mezőgazdaság általános fejlődésének folyamatában leggyorsabban a gabonatermesztés nőtt mintegy 3—4 százalékkal. Az ország biztonságos kenyérellátása mellett búzatermesztésünk' megteremtette az export lehetőségét, amit a hozamok nagyarányú növeléséved. értünk el. Előmozdította ezt a hazai és a külföldi forrásból átvett tudomány, valamint a nemzetközi kapcsolatok kieszélesítése. A biológiailag kiváló új fajták, a nagyobb műtrágyaadagok. nem utolsósorban az anyagi-műszaki ellátás gasabb színvonala mind-mind iiozzájárult. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa is elismerését fejezte ki a mező- gazdaság sikereiért. Megerősítette az eddig folytatott gazdaság- politika helyességét, megjelölte a fejlődés további útját. Az eddigi eredmények alapján széles körben el kell terjeszteni az iparszerű termelési módszereket. Azt azonban senki se tévessze szem elől, hogy a lehetőségek kihasználása elsősorban a mezőgazdasági nagyüzemek érdeme, ugyanakkor van még mit tenniük. Ehhez továbbra is a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok eredményei és az élenjáró hazai gazdaságok tapasztalatai adják a támpontot. A helyes döntés teljes súllyal nehezedik a mezőgazdasági szakemberek vállára. Az, hogy miként kamatoztatják a rendelkezésükre álló szellemi és anyagi erőforrásokat, technikai eszközöket, főképpen rajtuk múlik. A hatékonyság növelése reális lehetőség, amivel élni kell. Ki ne emlékezne például az 1970-es nehéz aratásra. Igaz, az emlékekből nem lehet megélni, de a tanulságok levonhatók. A kedvezőtlen időjárással, mint az idén is, bármikor számolhatunk, és erre fel kell készülni. Hogy egy-egy nehéz aratás alkalmával mennyi gabona maradt a földeken, azt nem mérte senki. A szakemberek azonban tudják, a mezőgazdasági kísérleti intézetek számítási adataiból, hogy milyen jelentős minőség- romlás és mennyiségi veszteség következik be, még kedvező időjárás esetén is, ha elhúzódik a betakarítás. A számítások szerint ezekből a veszteségekből 2,2—2,6 év alatt megtérülne egy kombájn ára. A legjobb a 10—12 napos aratás lenne. Ehhez viszont több kombájnra van szükség. Hogy ezt elérjük, 35—40 mázsás hektáronkénti átlagterméssel számolva, minden 120 hektárra egy, másodpercenkénti 5 kilogramm magot áteresztő képességű betakarító gép szükséges. Így növekszik a technológiai biztonság. Csökken az aratási veszteség, korábban befejezhető a tarlóhántás. Biztonságosabb és gazdaságosabb a termény tárolása és nem utolsósorban jelentős energiát takaríthatunk meg. B. Z. Főiskolás számítógép • A Dunaújvárosi Műszaki Főiskolán elkészült a szovjet gyártmányú R—20-as típusú számítógéppel fölszerelt, oktatási célokat szolgáló központ. Az új tanévben már ennek segítségével sajátítják el a hallgatók a kohászati rendszerszervezés alapjait. (MTI-fotó, Danis Barna felvétele — telefotó — KS) A Bajai Finomposztó Vállalatnál egyre inkább beérnek az év végére befejeződő, az egész termelést érintő rokonstrukció gyümölcsei. A korszerűsödő termelés felfutásának ütemére jellemző, hogy 1975 első felében, a múlt év azonos időszakához képest, 40 százalékkal magasabb — 330 mii. lió forintos — árbevételt értek el. Az év első hat hónapjában egymillió 483 ezer négyzetméter szövetet és takarót bocsátott ki a vállalat. E mellett értékesítettek 881 ezer négyzetméter kötöttkelmét, ami két és félszeresénél is több az 1974 első felében gyártott mennyiségnek. Tavaly 55,9 millió forint nyereségre tett szert a Finomposztó, az idén már az első hat hónap vállalati eredménye több mint 43 millió forint lett. A vázolt növekedés-bővülés főbb okai között Kiss Zoltán főkönyvelő a rekonstrukciós fejlesztés tervszerű megvalósítása mellett új termékcsoportok és cikkek — bútorszövet, dekorációs függöny stb. — forgalomba- hozatalát is említette. Mint elmondotta, a géppark korszerűsítésével együttjáró termelékenységnövekedés takarékos gazdálkodással párosul a vállalatnál. A kötöttárukhoz például eddig teljes mennyiségben tőkés országból szerezték be a fonalat, most viszont jelentős részét az NDK-ból importálják. Az eredmények elérésében a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny is sokat segített. Az év hátralevő időszakában a vállalat dolgozói legfontosabb feladatuknak továbbra is a rekonstrukció zökkenőmentes megvalósítását, az új gépek fogadását és az építkezések határidőre történő befejezését tekintik. A nagyobbodó termelőkapacitás minél jobb kihasználása végett lépéseket tesznek az eddiginél is gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására. A növekvő eredmények mellett sem feledkeznek meg az anyag- és energiatakarékosságról, valamint a minőség javításáról. Az ez évi 90—100 millió forintos nyereségtervük teljesítése érdekében előbbre akarnak lépni az üzem- és munkaszervezésben is. A. T. S. A HARMADIK TURNUS Diákok a Kecskeméti Konzervgyárban Azt hiszem, lesz bőven mesél- nivalójuk otthon ... — Az ellátásra nincs panasz? — Hát, ez bizony központi problémánk — mondja mosolyogva a táborvezető. — Lányaink nagy része úgy jött ide. hogy majd lehetősége nyílik egy kis fogyókúrára. Valósággal el van keseredve némelyik, mert szinte mind hízott. Reggelit, tízórait és ebédet itt a gyárban kapunk —, az utóbbinál két menü között választhatunk — vacsorázni pedig a Hírős étterembe járunk. A mennyiség és minőség kitűnő, s bizony nem csoda, ha „nem tudnak uralkodni magukon” a fogyókúrázók. A tájékoztató után természetesen meglátogattuk a táborélet utolsó napjait töltő lányokat. Az étteremben éppen tízóraiztak. Körte és túróstáska volt a „menü”, s mellé rengeteg vidámság. — Nagyon jó volt itt — mondja az egyik kis szöszi —, de azért nem haragszom, hogy holnap ilyenkor már Szombathely felé roboghatunk. — Nemsokára kezdődik a suli — mondja egy másik. — Jövőre, az érettségi után már nem jöhetek táborba ... Pedig — teszi hozzá, ide visszajönnék. Néhány perc múlva vége a tízórainak. s követtük a lányokat a munkahelyükre. Az egyik körte- felező brigádnál érdeklődtünk arról, hogy milyen emlékekkel térnek haza. — Nekem a strand tetszett a legjobban — mondotta Csató Ildikó. Soha nem jártam még Kecskeméten, nem is gondoltam, hogy ilyen szép ez a város. — A Technika Háza is~ gyönyörű — teszi hozzá Simon Ilona — Nálunk is épül most hasonló, de az hangversenyterem lesz. — Jó volt a kaja, a kollégiumban is nagyon jól éreztük magunkat. szóval, emlékezetes marad ez a kecskeméti két hét — mondja Bognár Kati. — Nagyon kedvesek az itteniek, megszerettük a táborvezetőt és Balázs Évát, a helyettesét... Elbúcsúzúnk a szorgalmas, vidám lányoktól, akik városunkkal is megeismerkedve jelentős segítséget nyújtottak a konzervgyárnak. i O. L. • Vidám hangul ,n f olyik a tízórai. A Kecskeméti Konzervgyár II. telepén június 29-én alaposan megnövekedett a létszám, az itt dolgozókhoz százhúsz fiatal lány és fiú csatlakozott. . . — Az idén, mondhatánk, hogy kísérleti jelleggel létesült ez az építőtábor — mondja Kiss Piroska. a gyár termelési főosztályának munkatársa. — Az eddigi tapasztalataink igen kedvezőek, gyárunk jelentős segítséget kap a táborozóktól. Az első turnusban fővárosi, harmadik kerületi fiúk és lányok dolgoztak, őket Nógrád megyei lányok váltották, -s 'most fejezik be a táboréletet a Szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium lányai, őket az utolsó turnusban Tolna megyei lányok követik. Gyárunk természetesen mindent elkövet, hogy a diákok jól érezzék magukat, s a munka mellett megfelelő szórakozási lehetőségeket találjanak. A teljesítményük — nem utolsósorban a brigádok közötti vetélkedés eredményeként — átlag száznegyven százalék körül mozog. Körtét feleznek, dzsemet csomagolnak, s mindig a soron levő munkában segítenek. Egy-egy turnus verenyének jutalmazására átlag 15 ezer forintot fordítunk. — Nem nagyon kell biztatni a lányokat — erősíti meg Kiss Piroska szavait Mohácsi József né táborvezető. — Nyugodtan mondhatom. mindnyájan igen jól érzik magukat. Kecskemét nagyon tetszik ezeknek a dunántúli lányoknak, akik közül alig néhányan jártak itt rövid időre. A 14 tagú tábortanács, Kovassy Zsuzsa irányításával nagyon sokat segít az „unaloműzésben”. Nem egy kislány elmondta már, hogy nem is hitte volna, hogy milyen gazdag kultúr- és sport- program részese lehet. A központi rendezvények is igen jól sikerültek. Járt már nálunk a Pécsi Fúvós-ötös és egy székesfehérvári neves pol-beat zenekar. A városnéző séták is mindig újabb és újabb élményekkel gazdagítanak benünket Többször voltunk már a strandon, s bizony a lányok igen nagy elismeréssel emlékeznek a gyönyörű fedett uszodára. A saját szervezésű rendezvényeken általában sokat nevetünk, s magam is külön örülök, • A körtefelezők egyik brigádja. • Miss Kecskemét ’75 munka közben. Lajos Erika, aki ősszel megy a gimnázium harmadik osztályába, lett a szépségverseny győztese. hogy ilyen vidám társaságban lehetek. Rendeztünk már népdal- versenyt. szépségvversenyt. sőt — még láb-szépségversenyt is. Sport, zene és irodalmi kérdésekből szellemi vetélkedő is volt. A gyári KISZ-fiatalok az igen szép klubjukban láttak vendénül bennünket. ahol táncoltunk. A gyári MHSZ lövészvérsenyt szervezett és igen szép. értékes képzőművészeti könyvekkel jutalmazta a legjobb eredményt elérőket. Az intézkedési tervek lényege • „Amiért megdolgoztunk, az legyen a miénk, nem hagyjuk, hogy veszendőbe menjen.” így nyilatkoztak a látástól vakulásig, sőt néhol éjszaka is dolgozó aratók. S a városi ember, ha nem lehetett segtíségükre, azért velük szorított. Csak ne essen az eső. Legyen még az ország kenyere. A mindennapi, a mai és a holnapi. Nincsenek kenyérgondjaink, mégis természetesen hat a velünk született ősi ösztönös aggodalom a gabona, az élet iránt. Már-már rácsodálkozunk erre a tudatalatti elhalványuló életérzésre, amely még tükrözi a minden munka lényegét, az ember heroikus küzdelmét a természettel szemben. Sajnos jellemzőbb, hogy elfeledkezünk e naponta megújuló küzdelemről, s ezért nem becsüljük eléggé munkánkat, emberi mivoltunk lényegét. Gyakorta hagyjuk, hogy veszendőbe menjen az, amiért már megdolgoztunk. 0 Az MSZMP Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozata nyomán minden gazdálkodó és költségvetési szerv elkészítette az idei évre a takarékossági intézkedések konkrét, részletes tervét. A tervekben előirányzott milliós értékű anyagéi energiamegtakarítások országos összegzése mintegy hétmil- liárd forintra rúg. Végeredményben tehát óriási- érték megtakarítására vállalkoztak az üzemek, az intézmények. Persze az intézkedési tervek lényege, értelme az intézkedés. A tapasztalatok szerint a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények többsége nem csak fo- gadkozott, hanem cselekedett is. Országszerte jó ütemben halad a takarékossági tervek végrehajtása. Az élenjáró munkahelyeken nemcsak a vállalások teljesítését figyelték és kérték számon rendszeresen, hanem a tapasztalatok alapján a takarékossági tervet menetközben újabb intézkedésekkel is kiegészítették. Így a nyilvánvaló anyag- és energiamegtakarítások párosulnak a felesleges készletek hasznosításával, hatásosabb ösztönzéssel, ésszerűbb fejlesztéssel és munkaerő-gazdálkodással. következetesebb beruházásokkal. • Időnként mindenütt érdemes alapos számadást készíteni az elért eredményekről és a meglevő tennivalókról. Azért is, hogy a tervek valóra váljanak, s minden munkahely erejéhez mérten kivegye részét az ország gazdasági gondjainak megoldásából. Ehhez a 7 milliárd forintnyi érték megtakarítása jelentős hozzájárulás lehet. A konkrét megtakarításokon túl az elhatározott inézkedések folyamatos számonkérése és újabb gazdasági tartalékok feltárása nélkülözhetetlen szemléletformáló erő is. Hozzájárulhat olyan közszellem és magatartás kialakításához, hogy a takarékosság, a tartalékok feltárása ne legyen kampány, hanem váljon az emberek vérévé, mindennapi munkájuk szerves részévé. Ily módon a jövőbein külön takarékossági tervek összeállítása nélkül is a munkahelyi kollektívákat és az egész országot gyarapítsa mindaz, amit az emberi akarat, erőfeszítés, a munka teremtett, s ne menjen belőle semmi veszendőbe. • Hazánk, a természeti erőforrások, a nyersanyagok hiányáért és közepes fejlettségéért forintban és devizában mérhető felárat fizet előnyösebb helyzetben levő külkereskedelmi partnereinek. Több, jobb, ésszerűbb, takarékosabb munkával kell ezt a jelenleg még külföldi adósságainkat halmozó felárat végül is kiegyenlítenünk. Az ország töretlen gazdasági fejlődése, népünk jobb élete, nagyobb kenyere a tét. A hosszú, nehéz küzdelem egyik ütközete csupán a kenyérgabona-betakarítás. . Természeti, gazdasági hátrányainkat a világpiacon nem ellensúlyozhatjuk egyetlen sikeres kampánnyal, huszáros rohammal. A vállalatok és szövetkezetek munkájának, magatartásának tartós és lényeges változása szükséges ahhoz, hogy népgazdaságunk erősíthesse pozícióját a nemzetközi gazdasági versengés szigorított feltételei között is. K. J. Miről írnak megyei laptársaink? Szociális betegotthon Borsodban Országszerte, s így megyénkben is gondot okoz. hogy egészségügyi hálózatunk nélkülözi az úgynevezett elfekvő osztályokat, ahol tartós, illetve a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők kapnának helyet. Ezzel kapcsolatban a Borsod megyeiek követést érdemlő kezdeményezést tettek. Bővebbet a Miskolcon megjelenő ÉSZAK-MAGYAROR- SZÁG-ból tudunk meg. Mint a lap írja, Edelényben most folynak a megyei szociális betegotthon kivitelezési munkálatai. A jelentős költséggel — milliós ráfordítással — épülő egészségügyi létesítményben olyan korszerű technikai feltételeket alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az oda beutaltak a magas színvonalú kórházi ápolásnak megfelelő gyógykezelésben részesüljenek. Dollármegtakarítás szocialista szerződéssel Az olaj és termékei világpiaci árának emelkedése nagy terhet ró a magyar népgazdaságra is. Az ilyen kiadások lényeges csökkentésére az egyik legismertebb módszer a szigorú takarékosság. De a szakemberek más megoldással is próbálkoznak, s mint arról a DOLGOZOK LAPJA tájékoztat, igen sikeresen. Kiderül az írásból, hogy a Komáromi Kőolajipari Vállalat és a Minerálimpex Külkereskedelmi Vállalat vezetői egy évvel ezelőtt szocialista szerződésben vállalták, hogy hazai gyártású olajterméket kísérleteznek ki a drága és nehezen beszerezhető importáruk pótlására. Az együttműködés értelmében a külkereskedők rendszeresen informálják a komáromiakat, hogy milyen ellátási nehézségek uralkodnak a külföldi piacokon, s milyen termékekből tudnak a szükségesnél kevesebbet beszerezni. Az adatok birtokában a kőolajipari cég időben felkészül a behozatalt helyettesítő termékek előállítására. A Minerálimpex úgynevezett adalékanyagokat is a gyártók rendelkezésére bocsát, melyeket a laboratóriumokban vizsgálnak meg alaposan. Mindez nélkülözhetetlen segítséget jelent ahhoz, hogy a külföldivel egyenértékű, vagy annál jobb minőségű kőolaj- termékeket kísérletezzenek ki. Viszonzásul a kőolajipari vállalat gondoskodik az üzletkötők, piackutatók szakmai továbbképzéséről. A külkeresek és az üzemiek közös munkája nyomán az elmúlt 1 év alatt számos olajipari term k hazai előállítására került sor. Az esztendő első felében az ilyen jellegű megtakarítás már eléri a 680 ezer dollárt. Jelenleg az ipari és közlekedési kenőolajok gyártását végzik a vállalatnál, de dolgoznak a fűrészgépolaj, a hőközlőolaj, a speciális mezőgazdaságii hidraulikaolaj és kompresszorolaj előállításán is. Új kikötő a Balatonon Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda Balatonudvariban levő táborában nyaranta mintegy 15 ezer fiatal üdül az ország különböző részéből. Ha a fiatalok kirándulni indultak, eddig legr alább öt kilométert kellett gyalogolniuk a legközelebbi kikötőbe, Balatonakaliba. Néhány napja már nincs szükség a hosszú túrára, ugyanis átadták rendeltetésének a Balaton 22. közforgalmú hajókikötőjét, mely a Kiliántelepi nemzetközi ifjúsági tábornál épült. Erről a SOMOGYI NÉPLAP-ban olvastunk, amely még a következőket írta: A több millió forintos létesítmény olyannyira kiépített, tiogy a sétahajók és a menetrend. szerint közlekedő MAHART-járatok fogadására is alkalmas. Tehát üzembe helyezésével nemcsak a táborlakók, de a környéken levő szakszervezeti és vállalati üdülők vendégei utazási lehetősége is lényegesen megváltozott, zökkenőmentessé vált. összeállította: Velkei Árpád
