Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-13 / 189. szám

1975. augusztus 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Jól gyümölcsözik a propagandamunka Beszélgetés Papp Györggyel, a bajai városi pártbizottság első titkárával Lengyel vitorlásvendégek a Duna-túrán Az MSZMP X. kongresszusa, valamint a megyei és városi pártértekezletek nagy figyelmet fordítottak az eszmei és po­litikai munka hatékonyságának növelésére. Baján, a városi pártbizottság ennek megfelelően dolgozta ki az ideológiai cél­kitűzések megvalósításának helyi feladatait, a gazdaságpoli­tikai tennivalókkal együtt. Természetesen ezzel egyidőben folyt a tudati tényezők alakításának erősítését szolgáló mun­ka is. A pártmunka eredményességét befolyásoló propagandára különös gondot fordítanak Baján. Ennek módszereiről, ered­ményeiről beszélgettünk Papp Györggyel, a városi pártbi­zottság első titkárával. — Elöljáróban, azt kérdeztük, milyen fejlődést ért el a pro­pagandamunka Baján, a két kongresszus közti időben? — Az elmúlt években hosszabb távú tervek alapján végeztük a pártoktatás magasabb szintű elő­készítését, kidolgoztuk tömegpro­pagandánk tervét. A pártalap- szervezetek javaslata alapján ösz- szegeztük az elképzeléseket, s ezek után határoztuk meg, hogy milyen irányban haladjunk, mi­lyen formákat kell erősíteni a pártoktatásban, milyen legyen a résztvevők összetétele. — Ezt az összehangolt tervün­ket jól egészítette ki a KISZ és a szakszervezet politikai oktatási terve, amely együttesen szolgál­ta a káderképzést, a marxista vi­lágnézet megalapozását, a párt politikájának egységes értelme­zését. Mindebből következett az egységes cselekvés, a pozitív szemlélet kialakítása, a gondol­kodásmódban, magatartásban a nem kívánatos jelenségekkel szemben. — Az oktatási terv kialakítá­sánál figyelembe vettük a város sajátos arculatát, az ipar jelentős fejlődését. Azt sem hagytuk szá­mításon kívül, hogy az iparral együtt emelkedik a munkások létszáma, változik • gondolkodás- módjuk. Jelentős a városban az értelmiségiek és egészségügyi dol­gozók száma is. Gyakran nevez­nek bennünket iskolavárosnak, ami nem túlzás. — Milyen eredményeket ér­tek el a pártpropaganda-célki- tűzések megvalósításában? Alkatrészhiány hátráltatja a munkát a solti üzemben Ezerkilencszázhetvenkettő áp­rilis 1-e nevezetes dátum a solti Szikra Termelőszövetkezet életé­ben. A közös gazdaság ezen a na­pon vette át a helyi vegyesipari szövetkezettől a motortekercselő üzemet. A szövetkezet vezetői akkor úgy gondolták, hogy saját kezelésben levő üzemben sokkal gyorsabban javítják majd meg a hibás villanymotorokat. Sőt a he­lyi és a környékbeli megrende­lőket is ki tudják elégíteni. Mun­ka van bőven, hiszen akad olyan gazdaság, amelyik 40 villanymo­tort szállított tekercselésre. El­képzelhető ezek után, hogy a 7—8 tekercselő alig győzi a mun­kát. Szakember még csak akadna, de a műhelylétszám emelésének gátat szab a szűk és elavult léte­sítmény.. Pedig új gépekre, beren­dezésekre is szükség van. A megoldást a közonti üzem­csarnok felépítése jelenti, 'mert abban helyet kaphat a tekercselő műhely. Ezzel gyökeresen megja­vulna az ott dolgozók munkakö­rülménye. sőt a létszám emelésé­nek sem lenne akadálya. Akkor a jelenlegi 100—130 helyett ha­vonta 150—200 kijavított villany- motor hagyhatná el az üzemet. Ehhez viszont jóval több alkat­részre van szükség. Anyaghiány miatt a múlt évben nem teljesí­tette a tervét a tekercselő üzem, a kilátások az idén sem jobbak. A bajai típusú vízszivattyúhoz például nem kapható ventillátor, hiányzik a kapcsolótábla, a pajzs, és a motor fő része, az öntvény. A Niagara szivattyúkhoz nincs la­pátkerék. ami főként a kiskert- tulajdonosoknak okoz gondot. Hiába járt a szövetkezet anyag- beszerzője Diósgyőrött. Székes­fehérvárott, egyik helyen sem kapta meg á hiányzó darabokat. A villanymotorokra pedig most és a jövőben is nagy szükség van, ezek a gépek a mezőgazdasági üzemek nélkülözhetetlen eszközei. Ha nem dolgozhatnak, nemcsak az adott gazdaságnak, hanem mindnyájunknak veszteség. B. Z — A városi pártbizottság a kö­zelmúltban értékelte a propagan­damunkát és elhatározta, hogy a következő ötéves tervben a XI. kongresszus határozataira építve kidolgozza a tömegpropaganda hosszabb távú tervét, amelynek végrehajtását minden oktatási év végén értékeljük és megtesszük a szükséges finomításokat. — Az elmúlt oktatási évben a propagandamunkában kiemelkedő eredményeket ért el a Ganz Vil­lamossági Művek bajai gyára, a a bajai Finomposztó Vállalat, a Kismotor- és Gépgyár bajai gyár­egysége stb. Hasonló eredmények­ről számolhatunk be az Augusz­tus 20. Tsz, a kórház, a városi tanács, az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság, az ÉPFA, a DÉMÁSZ, a FOKA és más alap­szervezeteknél is. — Várakozáson felüli az érdek­lődés a marxizmus—leninizmus esti egyetem iránt. Az elmúlt négy évben a kihelyezett tagoza­ton városunkban 113-an végeztek. Meg kell jegyeznem, hogy éven­te Jiárom-négyszeres a túljelent­kezés erre az oktatási formára. Továbbra is kedvelt a marxista középiskola, amelyet az elmúlt négy évben 484-en végeztek. A Kecskeméten működő öthónapos pártiskolát négy év alatt 41-en választották. Bajáról. — Alig néhány éve honosodott meg nálunk a különböző speciális kollégiumok rendszere, amelye­ken 62 hallgató fejezte be tanul­mányait. Nagyon jónak értékel­jük a vezetési kérdésekkel, a káder- és személyzeti munkával foglalkozó speciális kollégiumot. A tömegpropaganda különböző tanfolyamain kialakultak azok a formák, amelyek jól szolgálják a Rártpolitika megismerését. Eze­ken a tanfolyamokon állandóan emelkedik a résztvevők száma. — Fontosnak tartóm a megyei oktatási igazgatóságon szervezett bentlakásos tanfolyamokat. Erre minden évben biztosítjuk a meg­felelő létszámot. Az itt tanuló a pártmunka különböző terüle­tén dolgozó — propagandisták politikai és általános műveltsége jelentősen javult. — Hogyan készül fel a ba­jai városi pártbizottság a kö­vetkező pártoktatási évre? _ Augusztus nálunk is az új p ártoktatási évre való felkészü­lés ideje. A városi pártbizottság még júniusban értékelte az el­múlt oktatási évet, amelynek összesített anyagát eljuttattuk pártszervezeteinkhez, titkári ér­tekezleten is megbeszéltük azt. — Ügy véljük, hogy pártszer­vezeteinkben jó ütemben halad a következő pártoktatási év elő­készítése. Elvégezték saját mun­kájuk értékelését és kialakították elképzeléseiket az új oktatási formákra vonatkozóan. Jó alapot adtak és nagymértékben segítet­ték a propagandamunkát az olyan események, mint a XI. pártkong­resszus, felszabadulásunk 30. év­fordulójára való készülődés, és a képviselőválasztás. — Pártszervezeteink előtt vilá­gos, hogy a propagandamunkának a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtását kell szolgálnia. Szeptemberben megkezdődik az új politikai oktatási év. Az el­múlt' négy esztendő tapasztalatai segítenek abban, hogy ’ a követ­kező pártoktatási év szervezet­ten, megfelelő színvonalon kez­dődjék. — Párt- és tömegszervezeti ok­tatásunk hatékonysága lesz biz­tosítéka annak, hogy megfelelő­en váltsuk valóra pártunk cél­kitűzéseit, tovább erősítsük ide­ológiai, szervezeti és cselekvési egységünket — fejezte be nyilat­kozatát Papp György elvtárs. Szabó Ferenc • Magyar vizeken hajózik az a négy lengyel vitorláshajó, amely hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából Duna-túrán vesz részt. A hajók tízfőnyi legénységgel augusztus végére érik el Baját. (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felv. — KS) Az OKISZ felhívása az újítómozgalom fellendítésére Az OKISZ elnöksége felhívta a több mint ezer Ipari szövetke­zetét, hogy vegyenek részt a most kibontakozó újítási versenyben. Ennek elősegítésére minden szö­vetkezetnél újítási versényfele- lősöket neveznek ki. Eddig még a szövetkezetek nem vettek részt újítási versenyben, s az újítások száma is elenyésző volt. Az OKISZ-elnökség által meg­hirdetett versenypályázattól az újítókedv és a takarékossági mozgalom fellendülését várják a szövetkezetekben* A verseny eredményeket az országos Ta­lálmányi Hivatal és az GKISZ a későbbiekben közösen értékeli. (MTI) GYERMEKINTÉZMÉNYEKRŐL - SZÁMOKBAN Bölcsődék, óvodák, napközik A nők egyre nagyobb iramú bevonása a társadalmilag szervezett munkába, s a foglalkoztatottsági színvonal továb­bi emelésének igénye Bács-Kiskunban is sürgeti a gyermek- intézmények hálózatának fejlesztését. Ezt szorgalmazza az 1974. január 1-én életbe lépett népesedéspolitikai határozat, amely a népesség számának növekedése érdekében a három- gyermekes családeszményt állította előtérbe. Az említett ha* tározathoz kapcsolódó ösztönzők hatására örvendetesen emel­kedett az újszülöttek száma. S ha figyelembe vesszük, hogy az 50-es évek első felében született lányok várhatóan 1977— 78-ig lesznek a legaktívabb (20—29 éves) szülőképes korban, akkor ennek demográfiai következményei ugyancsak az in­tézmények fejlesztését sürgetik. A gyermekintézmények azonban — a társadalmi igény eltérő erőssége miatt — kü­lönböző mértékű fejlesztést igényelnek. MÉM-tájékoztató a betakarításról Kedden a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban a nagy nyári mezőgazdasági munkák befejezéséről tájékoztattak. Az aratás országszerte véget ért, a termelők a rendkívüli időjárás elle­nére nagy erőfeszítések árán a raktárakba küldték a gabonát. A Ga­bona Tröszt vállalatai augusztus 10-ig 2,5 millió tonna gabonát vet­tek át. Az olajlen betakarítását országszerte megkezdték és a silókukorica vágásához is hozzáláttak. (MTI) Bács-Kiskun megye bölcsődei ellátottsága kétharmada az or­szágos átlagnak: 1974-ben ezer bölcsődéskorú gyermekre 65 hely jutott, ami 6 százalékkal halad­ja meg az 1970. évit. a fejlesztési terveket is figyelembe véve, a megye 1980-ban éri el az 1970. évi országos 90-es színvonalat. Lényegesen jobb a helyzet Kecskeméten: 89 hely jut ezer bölcsődéskorú gyermekre, de még ez is csak 90 százaléka az országosnak. Kedvezőtlen viszont, hogy a negyedik ötéves terv­időszak eddig eltelt éveiben a bölcsődei hálózatfejlesztés üteme nem tudott lépést tartani a böl­csődéskorú gyermekek számának növekedésével. A száz bölcsődei helyre jutó beírt gyermekek száma 1970-től 1974-ig a megyében 108-ról 120- ra, míg országosan 104-ről 113-ra, Kecskeméten ugyanakkor 123-ról 134-re emelkedett. A bölcsődék zsúfoltak és a fel­vételre várakozók száma több mint kétszeresére nőtt a megyé­ben. Számuk 1974-ben meghalad­ta a 260 főt. Emellett említést érdemel, hogy a betegség és Kisfiúknak dolgoznak A Mezőtextil Ipari Szövet­kezet félegyházi részlege igen jól zárta az első félévet. Az ötven­négy szorgalmas lány és asszony jelenleg négy termék előállításán dolgozik. Belföldi megrendelésre fiúk részére készítenek frottír­köntösöket. A 25 ezres megrende­lésből már határidőre átadtak 15 ezret. Ugyancsak belföldi szük­ségletek kielégítésére gyártják az egyre keresettebb bébi farmer- nadrágokat. A 20 ezer darabos megrendelést augusztus 20-ra szeretnék teljesíteni. A harma­dik gyártmányuk a munkás-vé­dőkesztyű, ebből ebben az évben 40 ezret készítenek. A negyedik cikkük: 20 ezer hálóing szovjet exportra kerül. A termelési feladatok példás teljesítésén túl a négy szocialis­ta brigád 30 tagja jelentős részt vállal az óvodák és iskolák, va­lamint a városi szociális otthon lakóinak patronálásában. Felvételeink a kis szövetkezet két szorgalmas dolgozóját ábrá­zolják munka közben. • Tíz éve dolgozik itt, a jobb ol­dali képen látható Hajdú Sán- dómé. a Béke brigád tagja. Az ő kollektívájuk már kilencszer nyerte el a megtisztelő szo­cialista címet. (Opauszky László felvételei.) • Fülöp Józsefné, a hétszeres szocialista Petőfi- brigád vezetője a fiúköntösöket ellenőrzi szállítás előtt. egyéb ok miatt távollevő gyer­mekeket figyelembe véve, tehát a gondozott gyermekekhez mért bölcsődei helykihasználás 1970- hez képest csökkent: a megyé­ben átlagosan nincs 90 százalék, s Kecskeméten sem éri el a 94 százalékot. A beírt gyermekek számánál valamelyest jobban, mintegy 26 százalékkal növekedett a gondo­zónők száma. Jelenleg 340 gon­dozónő foglalkozik a legifjab- bakkal. Ezzel egyidejűleg azon­ban a szakképzett gondozónők aránya 1970-től 1974-ig 92 szá­zalékról 82 százalékra esett visz- sza. A létszámgyarapodás tehát elsősorban szakképzetlenekkel történt, s ez volt a tendencia a megyeszékhelyen is. Az ellátási feszültségek növe­kedését mi sem jellemzi jobban, mint hogy a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma négy év alatt megközelítően 60 százalékkal emelkedett, számuk 1975-ben várhatóan eléri a 11 ezer főt. E nagymértékű növeke­désben közrejátszik a népesedés- politikai határozat ösztönző ha­tása és a szülőképes korú nők számának emelkedése. A gyermekekről való társadal­mi gondoskodáshoz hozzátarto­zik a csecsemőotthoni ellátott­ság fejlesztése is. Míg csökkent a gondozottak, nőtt a gondozónők száma. Kedvezőtlen . jelenség azonban a szakképzetlen gondo­zónők arányának az. 1970. évi 35 százalékról 1974-re 46 száza­lékra történt növekedése. A hnegye óvodai ellátottsága hasonló az országos szinthez. Az ezer óvodáskorúra jutó helyek száma 1974-ben 636 volt, közel 20 százalékkal magasabb az 1970. évinél. A megyeszékhelyen — az erőteljesebb fejlesztés elle­nére — rosszabb az ellátottság: ezer óvodáskorú gyermekre 560 férőhely jutott, mindössze 88 szá­zaléka a megyei átlagnak. A kö­vetkező tervidőszakban tehát az. eddiginél koncentráltabban — elsősorban Kecskeméten — in­dokolt fejleszteni a megye óvo­dai hálózatát, figyelembe véve az óvodáskorú gyermekek számá­nak a megyei átlagnál sokkal dinamikusabb növekedését. A fejlesztéseknél számítani lehet arra a széles körű társadalmi ösz- szefogásra is, amelyre az elmúlt években bőven adódott köve­tendő példa. Ennek köszönhető, hogy a negyedik ötéves tervidő­szakra előirányzott 1400 óvodai hely már 1972. év végére meg­valósult. Az ötödik ötéves tervidőszak fejlesztési célkitűzései szerint a megye óvodai ellátottsága 1980- ra eléri a 75 százalékos színvo­nalat. A száz óvodai helyre jutó beírt gyermekek száma 1970-től 1974-ig a megyében 101-ről 110- re, országosan 109-ről 114-re emelkedett. Ezzel egyidejűleg Bács-Kiskunban némileg ' csök­kent a helyhiány miatt elutasí­tott gyermekek száma, de még így is megközelíti az 1500 főt. Ez pedig jelentősen fékezi a nők foglalkoztatásának további javí­tását. A megyeszékhelyen az óvodai hálózat zsúfoltságát jel­zi, hogy 1974-ben száz férőhelyre 130 beírt gyermek jutott az 1970. évi 122-vel szemben. Viszont csak így sikerült elérni, hogy az elutasított gyermekek száma alig Több mint egybarmada az 1970. évinek: 230 fő. Mintegy másfélszeresére emel­kedett a megyében az óvónők száma, 1974-ben már több mint kilencszáz óvónő foglalkozott a gyermekekkel. Emellett azonban —a bölcsődei gondozónőknél ta­pasztaltakhoz hasonlóan — meg­kétszereződött a képesítés nél­küli óvónők aránya: 1974-ben megközelítette a 20 százalékot. A megyei átlagnál is erőteljeseb­ben, több mint 70 százalékkal nőtt az óvónők száma Kecske­méten, s így a megye összes óvónőjének közel egyötödét a megyeszékhely óvodái foglalkoz­tatják. f Megyénk általános iskoláiban a napközisek száma elmarad az országostól. 1974-ben az összes tanuló alig több mint egyötöde napközis, szemben a? országos 28 százalékkal, s az 1970. évi 15 százalékos megyei mutató­val. 1974-ben a megyében az is­kolák 35 százaléka napközis is­kola, szemben 1970. évi 26 szá­zalékkal és az országos 45 száza­lékos aránnyal. Ebben az emel­kedésben is részint az iskolák számának 19 százalékos csök­kenése (elsősorban a kis létszá­mú tanyai iskolák körzetesítése következtében), részint a nap­közis iskolák számának 11 száza­lékos növekedése játszik közre. A jelentős fejlődés ellenére a négy évvel korábbihoz mérten, több mint kétszeresére (1046-ra) emelkedett a megyében a nap-, közit igénylő, de helyniány miatt elutasított tanulók száma. Az országos átlaghoz hasonlóan a napközit igénylő tanulók 92 szá­zaléka részesült napközis ellá­tásban. Kecskemét el átottsága jobb a megyei átlagnál, 1974-ben az összes tanuló 37 százaléka, s az összes iskola 53 százaléka volt napközis. A megyei átl ignál erőteljesebb kecskeméti fejlesz­tést a továbbiakban is indokolt­tá teszi a napközis ellátás iránti, sokkal nagyobb igény. Erre utal a. napközit igénylő, de helyhiány miatt elutasított tanulók számá­nak az 1970. évi 29 főről 1974- re 198 főre való emelkedése. A megye gyermekintézmény­ellátottságának jelenlegi helyzete arra enged következtetni, hogy a továbbiakban a helyek számá­nak tervezésénél fokozottabban kell figyelembe venni a megfele­lő korú gyermekek számának várható alakulását, és a terüle­ti megoszlást. Körültekintőbben kell összehangolni az igényeket a pénzügyi lehetőségekkel, kü­lönös tekintettel az ellátás több területén az országos szinttől va­ló nagymértékű elmaradásra. Megyei szinten célszerű az erőket a bölcsődei hálózat fej­lesztésére jobban koncentrálni, s az anyagi eszközök szétosztásá­nál arányaiban többet fordítani a megyeszékhely feszültségeinek mérséklésére, mert az ellátás iránti igények Kecskeméten fo­kozódnak a legdinamikusabban. A munkaerő-ellátás fejlesztésénél javítani szükséges a szakképzet­tek arányát, s indokolt megvizs­gálni a hatékonyabb anyagi ösz­tönzés lehetőségét is. , Wolfárt Mária a KSH közgazdásza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents