Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-05 / 182. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1975. augusztus 5. Kádár János nyilatkozata a Pravdában A moszkvai Pravda hétfőn kö­zölte azt a nyilatkozatot, amelyet Kádár Jánps, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára Helsin­kiből történt hazaérkezése után a Ferihegyi repülőtéren adott az európai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet zárószakaszá­ról, a magyar küldöttség munká­járól Megyeri Károlynak, a Ma­gyar Televízió elnökhelyettesé­nek. (TASZSZ) Jubileumi ünnepség Kubában Kubában megkezdődött az or­szág első marxista—leninista pártja megalakulásának félévszá- zados évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő ünnepség- sorozat. Kuba útjain jelenleg fáklyás staféta halad. A Demajaguában július 26-án. a nemzeti felkelés évfordulóján meggyújtott fáklyát Oriente tartomány fiataljai indí­tották el útjára, majd Camaguey tartomány ifjú képviselői vették át. A staféta augusztus 16-án ér a célba: az elé a havannai ház elé, ahol Jósé Marti, a nagy ku­bai forradalmár és gondolkodó született. (MTI) FASISZTA PROVOKÁCIÓK PORTUGÁLIÁBAN A PKP kész megvizsgálni a válság megoldásának lehetőségeit Magyar-szovjet fesztivál Simó Endre, az MTI tudósító­ja jelenti: Lisszabonban hétfőn délelőtt Otela Sáráivá de Carvalho tá­bornok részvételével összeült az amadorai kerület kommandó egy­ségének közgyűlése, hogy fon­tos katonai és politikai kérdések­ben foglaljon állást. Az ezred katonáinak múlt heti küldöttértekezletén menesztették Jaime Neves ezredest, az alaku­lat parancsnokát és nyolc tiszt­társát, mert szembefordultak a forradalommal. Otelo Sáráivá de Carvalho, a COPCON főnöke jó­váhagyta a katonák döntését, és leváltotta az amadorai egység ki­lenc tisztjét, köztük az ezredest. Az amadorai közgyűlésen a Ne­ves-ügyön kívül egy ennél fontosabb kérdést is megvitat­nak: a Fegyveres Erők Mozgal- ga legfelsőbb tanácsa direktóriu­mának összetételét, és politikai vonalát. Az egység katonái szom­baton kifogást emeltek a három­tagú direktórium „egyik tagjá­nak” magatartásával szemben. Megfigyelők véleménye szerint a katonák Costa Gomes elnököt támadják azért, mert az utóbbi időben egyre inkább hangoztatja Portugáliának a nyugati szövet­ségi rendszerhez való tartozását, és a pluralista demokrácia (pol­gári demokrácia) mellett foglal állást. A l’Humanité lisszaboni tudó­sítója megállapítja, hogy a por­tugál forradalom jelenleg „nehéz és veszélyes szakaszon” megy át. A tudósító szerint a kormány megalakítását akadályozzák a hadseregen belül mutatkozó el­lentétek is: Calvalho tábornok ál­lítólag elutasította a neki fel­ajánlott miniszterelnök-helyettesi tisztet, s e magatartását a COP­CON egyes egységei is támogat­ják, amelyek — mint mondják — „meg akarják őrizni önálló­ságukat”. „Világosan le kell szögeznünk, hogy országunkban folytatódik az ellenforradalmi összesküvés és a reakció újabb államcsínyre ké­szül” —r jelentette ki Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára Evorában, a mun­kásmozgalmi múltjáról és jele­néről híres Alentejo tartomány egyik nagyvárosában. Mielőbb olyan kormányt kell alakítani, amelyik tekintélyét és erejét a forradalom szolgálatába állítja. A PKP kész megvizsgálni a válság megoldásának lehetősé­geit minden olyan erővel — kezd­ve a Fegyveres Erők Mozgalmá­val — amely érdekelt a forra­dalom kibontakoztatásában, az antimonopolista és a nagy föld­birtok ellen irányuló politika megvalósításában és a végigvite- lében. Cunhal pártja nevében köve­telte, hogy az állami szervek szi­gorúan avatkozzanak be és bün­tessék meg a demokratikus rend ellen vétőket. Az észak-portugáliai Vila No­va de Famalicaóban tovább tart a kommunistaellenes támadás: szélsőjobboldali provokátorok im­már három napja ostromolják a kommunista párt bizottságának épületét. A tömeg által körül­zárt épület védelmére kivezé­nyelt biztonsági erők hétfőre vir­radóra fegyverüket használták, és kioltották egy 34 éves férfi életét. Egy 18 éves támadót sú­lyosan megsebesítettek. Lisszaboni kommunista forrás­ból származó értesülés szerint a fasiszta provokáció még min­dig nem fejeződött be: a táma­dók „erősítést” hoznak a közeli településekről, embereket heccei­nek fel a kommunisták ellen. Az észak-portugáliai Braga mellett, Provoa de Lanhosóban is támad a jobboldal: vasárnap szétzúzták a Portugál Demokra­tikus Mozgalom és a PKP helyi­ségeit, s elégették a két párt épületének berendezéseit és irat­tárát. (MTI) Nagy eseményre készül az or­szág: az I. magyar—szovjet ba­rátsági esztivál augusztus 8. és 16. között rendezik meg Magyar- országon. Fiatalok százai készülődnek lá­zas izgalomban, s nemcsak a Szovjetunióban, ahol idestova már időszerű a bőröndök, sport­tarisznyák összekészítése, hanem itthon is, ahol a vendégvárás elő­készületei már a „célegyeneshez” értek. A KISZ KB-ban már elkészült a fesztivál forgatókönyve, amely a részletes programot úgyszólván másodpercnyi pontossággal tar­talmazza. Készülnek a megyék is, a testvérkapcsolatok jegyében vár­ják szeretettel a szovjet testvér- területek (Odessza, Csebokszári, stb.) fiait, lányait. A Mezöhegye- si Állami Gazdaság lovasbemu­tatót rendez a vendégek tisztele­téire. Újszegeden, a KISZ veze­tőképző táborban labdarúgó-mér­kőzésen, kézilabda-meccsen és lóvészversenyen mérik össze tu­dásukat. A tatabányai Viscosa gyár ifjúmunkásai bemutatót tar­tanak, hogyan készítik a müsely- met, a celofánt. A Komárom me­gyeiek „napfény-progiamjában” ilyen kellemes pontok is foglal­tatnak: strandolás a _ Tatai tó­ban, dunai sétahajózás. Kőszegen, a vár megtekintése után, a ve- lemi KISZ-táborban adnak mű­sort egymásnak a szovjet és a magyar fiatalok. S hogy a folk­lór se maradjon ki, Mikófalván tősgyökeres, magyaros lakodalom­ba cseppennek a szeretettel várt vendégek. A Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza is fölkészülten fo­gadja majd a fesztivál résztve­vőit, otthont adva egyúttal a fesztivál klubjának is, amely a szovjet és a magyar fiatalok egyik „főhadiszállása” lesz. Na­ponta különböző rendezvények, találkozók, és kiállítások várják az érdeklődőket. A gazdag programot teljes egé­szében fölsorolni lehetetlen. Azt azonban megemlíteném, hogy a kettős ifjúsági fesztivál célja nem csupán a szórakozás. A fia­talok politikai delegációja há­romnapos közös szemináriumon vesz részt, majd aláírják a Kom- szofnol és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közötti újabb öt évre szóló együttműködési megállapodást. Az I. magyar—szovjet barát­ságfesztivál hazánk felszaba­dulása és a fasizmus fölött ara­tott győzelem 30. évfordulója je­gyében rendezik meg. Ez az új típusú, ifjúsági és politikai ren­dezvény várhatóan hozzájárul ifjúsági szervezeteink hagyomá­nyos, testvéri barátságának to­vábbi erősítéséhez. B. E. Ford romániai, jugoszláviai látogatása Gerald Ford amerikai elnök 26 órás romániai látogatása alkal­mával, román—amerikai közös közleményt és a román—ameri­kai kereskedelmi egyezményt ki­egészítő jegyzőkönyvet írt alá Ni- colae Ceausescu román elnökkel. A román—amerikai államfői tárgyalásokról kiadott közlemény szerint a két elnök eszmecserét folytatott az országaik között ki­alakult kapcsolatok és nemzetkö­zi téren való együttműködésük fejlesztéséről és bővítéséről. Mindketten elégedettek tárgyalá­saik eredményeivel és egyetér­tettek abban, hogy folytatni kell a legmagasabb szintű román— amerikai párbeszédet. A 24 órás hivatalos látogatáson Jugoszláviában tartózkodó Ge­rald Ford amerikai elnök tegnap „munkareggeli” keretében tanács­kozott Bijedics jugoszláv minisz­terelnökkel. Megbeszéléseikbe Mi­nies jugoszláv és Kissinger ame­rikai külügyminisztert is bevon­ták. Ezt követően az amerikai államfő két ország barátságát szimbolizáló fát ültetett el a belgrádi Barátság-parkban. Ford elnök hétfőn a délelőtt* órákban újabb megbeszélést foly­tatott Tito jugoszláv államfővel. A tárgyalásról a két elnök nyilat­kozatot adott az újságíróknak. Ford közölte, hogy a tárgyalások középpontjában a kétoldalú kap­csolatok mellett a közel-keleti helyzet megvitatása állt. Mint mondotta, az Egyesült Államok továbbra is „életbe vágóan érde­kelt” abban, hogy haladás történ­jék a térség problémáinak meg­oldásában. „Jeleztem, hogy ru­galmasságra és mérsékletre van Európai körútja utolsó állomásaként Belgrádba érkezett Gerald Ford amerikai elnök és kísérete. A belgrádi Régi Palota fogadó­termében (balról jobbra): Jovanka Broz Tito, Gerald Ford, Joszip Broz Tito és Mrs. Betty Ford. (Telefotó — AP—MTI—KS) szükség az összes érdekelt felek részéről” — jelentette ki az ame­rikai elnök. A kétoldalú kapcso­latokat érintve Ford úgy nyilat­kozott. hogy „személyes figyelmet fog szentelni” az amerikai fegy­verek beszerzésére vonatkozó ju­goszláv igénynek. Hasonló szel­lemben nyilatkozott Jugoszlávia és az Egyesült Államok gazdasá­gi kapcsolatainak kérdéséről is. Tito elnök rövid nyilatkozatá­ban azt mondotta, hogy a jugo­szláv és amerikai nézetek „csak­nem azonosak a Közel-Kelet kérdésében, különösen azok után, amiket Ford elnöktől az Egyesült Államok jövőben teendő akciói­ról hallottam”. Államcsíny a Comore-szig eteken A Comore-szigetek fővárosában, Moroniban vasárnap vértelen puccs zajlott le. mely megfosztotta hatalmától Ahmed Abdallah ál­lamfőt. Az államcsínyt a Comore-szigéti Ellenzéki Pártok Egyesült Frontja hajtotta végre azzal a céllal, hogy helyreállítsa a szigetek és Franciaország kapcsolatait. A sikeres puccs után Ali Soilih, a front szóvivője rádióbeszédben hívta fel a szigetcsoport politikai szervezeteit, hogy az összes poli­tikai pártok részvételével hozzanak létre új alkotmányozó nemzet- gyűlést. A Madagaszkártól 500 kilomé­terre északnyugatra levő szi­getcsoport négy nagyobb sziget­ből áll: Grande Comore, Moheli, Anjouan és Mayotte. A sziget- csoport mintegy 400 000 főnyi la­kossága főként a vanília, rizs és szegfűszeg termeléséből él. A lakosság többsége az 1974. de­cember 22-én megtartott népsza­vazáson a Franciaországtól való elszakadás és függetlenség mel­lett döntött, mindössze a 45 000 lakosú Mayotte szigeten volt for­dított eredményű a referendum. Erre a tényre hivatkozva a fran­cia parlament június 30-án mó­dosította a népszavazással kap­csolatos korábbi álláspontját, és úgy ítélte, hogy újabb, szige- tenkénti szavazással kell a füg­getlenségről dönteni. A módo­sított törvényt Ahmed Abdal­lah akkori miniszterelnök tör­vényellenesnek és alkotmány eile- nesnek minősítette, s július 6-án egyoldalúan kikiáltotta a Como­re-szigetek függetlenségét. Negy­vennyolc órával később Abdalla- hot államelnöknek választották. A Mayotte-szigeti képviselők ez­zel egyidőben hűsényilatkozatot küldtek a francia államfőnek. A puccs közvetlen előzménye az volt, hogy az elmúlt héten Abdallah államfő felszólította Franciaországot, haladéktalanul vonja ki képviseletét a szige­tekről, s egyúttal leszögezte azt is, hogy a jövőben nem tart igényt a Franciaországgal való együttműködésre. A Comore-szigeti Ellenzéki Pártok Egyesült Frontjának égi­sze alatt végrehajtott államcsíny vezetőjének és értelmi szerzőjé­nek Said Mohamed Jaffar her­ceget, a Comore-szigetek volt miniszterelnökét tartják. A szi­getországban a legfrissebb jelen­tések szerint nyugalom uralko­dik. (AFP, Reuter) Röviddel Ford elnök hivatalos jugoszláviai látogatásának befe­jezése előtt amerikai—jugoszláv közös nyilatkozatot tettek közzé. Gerald Ford és kísérete késő dél­után elutazott Belgrádból. A re­pülőtéren az amerikai elnököt Tito elnök búcsúztatta. NIGÉRIA A héten kinevezik az új minisztereket Nigéria új katonai vezetői ezen a héten megkezdik az új kor­mánybiztosok (miniszterek) ki­nevezését, hogy ezzel megtörtén­jék az új kormány kialakítása a múlt héten megbuktatott Go- won tábornok volt kabinetje he­lyébe. A nigériai szövetségi államok­ban a múlt héten felesketett ka­tonai kormányzók feltehetőleg szintén biztosokat neveznek ki an­nak érdekében, hogy ezzel segítsék a hatékonyabb közigazgatást. La- gosból nem érkeztek olyan jelen­tések, hogy felléptek volna az új nigériai kormány ellen. Az egye­temisták, a szakszervezeti veze­tők és a lapkommentátorok azon­ban sürgették a demokratikus kormányzás visszaállítására irá­nyuló intézkedések meghozatalát. • Diplomáciai források szerint az új nigériai rendszer képviselői a hét végén felvették a kapcso­latot Gowon volt elnökkel. Az új nigériai államfő Gowont nyug­állományba helyezte és hangsú­lyozta, hogy visszatérhet az or­szágba, ha a dolgok rendeződ­nek. (UPI, Reuter) Meghalt Benoit Frachon Benőit Frachon. a francia munkás- mózgalom régi harcosa, a CGT dísz- elnöke. az FKP Politikai Bizottságá­nak tagja hétfőn hajnalban 82 éves korában elhunyt. Benoit Frachon 1893. május 13-án született. Apja bányász volt. ő maga 13 éve« korától kezdve egy gépgyár­ban dolgozott, s már kora fiatalságától kezdve tevékenyen részt vett a mun­kásmozgalomban. A CGT-nek 1909 óta, az FKP-nek 1921 óta tagja. A St. Etienne-i fémipari munkások hosszú sztrájkjának szervezése miatt 1924-ben letartóztatták. 1928 és 1933 között az FKP országos titkára volt 1936-ban a CGT helyettes titkárává választották. A háború alatt Jacques Duclos-val együtt az illegalitásból irányította az FKP küzdelmét. 1945 és 1967 között pedig a CGT főtitkáraként működött. 1967-ben a CGT elnökévé, 1975 júniu­sában a CGT diszelnökévé választot­ták. Tevékeny szerepet (átszőtt a nem­zetközi szakszervezeti mozgalomban Is, a Szakszervezeti Világszövetségnek alelnöke volt. ' Waldheim-Rabin találkozó Stockholmban NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR India arca Az indiai kormány javaslatot terjesztett a parlament két háza elé. Ebben arra kéri a honatyá­kat, módosítsák a választási tör­vényt, méghozzá visszamenőleges hatállyal. A módosítás lényege: ne számítson törvényszegésnek, ha állami tisztviselők részt vesz­nek a választási kampányban. Nem nehéz megjósolni, hogy a törvényjavaslat újra kiváltja bizonyos nyugati — és pekingi körök dühödt kifakadásait. Azt is könnyű megjövendölni,hogy e javaslat kapcsán is órákon be­lül újra Találkozunk.. .olyan. - vá­dakkal, amelyek szerint „India elveszti arcát”, mert, íme, ebben az- országban felrúgják a demok­rácia szabályait. A mostani törvényjavaslatnak Ugyanis félreérthetetlen és köz­vetlen köze van mindahhoz, amiért a világ második legné­pesebb országában néhány hét­tel ezelőtt bevezették a rendkí­vüli állapotot. Az előzmények közismertek. Egy allahabadi bíró­ság elmarasztalta — a jobboldali ellenzék feljelentésére — Indi­ra Gandhi miniszterelnököt azért, mert a kormányfő egyik titkára egy államban aktívan részt vett a választási kampányban. Pusztán formai hibáról van szó. Ezt azok is pontosan tud­ták, akik ennek a helyi bíróság­nak a döntését jeladásként akar­ták felhasználni a miniszterel­nök lejáratására és eltávolításá­ra. Indira Gandhi annak fogta fel ezt az akciót, ami volt: a reakció összpontosított támadásának és aszerint járt el. Bevezette a rend­kívüli állapotot, lesújtott a za­varkeltőkre. Az intézkedések — mint erre R. Rao, az Indiai Kommunista Párt Országos TáhácSáÁiák^ főtit­kára mostani nxilatkozat4te%&uis rámutatott — meghiúsították a reakció terveinek megvalósulá­sát. A helyzet megszilárdítása, az élelmiszerspekulánsok megfélem- . lítése máris azt eredményezte, hogy a gazdasági helyzet érezhe­tően javult, több éhes száj ju­tott élelemhez. Azok, akiknek valóban kedves India fájdalmas, szenvedésektől barázdált arca, kedvesebb, mint a burzsoá parlamentarizmus formá­lis játékának betartása, csak he­lyeselni tudják Indira Gandhi intézkedéseit. A svéd főváros nemzetközi repülőterén találkozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár (középütt) Jichak Rabin izraeli miniszterelnökkel (balszélen) és tájékozódó megbeszéléseket folytatott vele a közel- keleti helyzetről. (Telefotó — AP—MTI—KS) Japán terroristák támadása Kuala Lumpurban Hétfőn reggel több fegyveres férfi — feltehetőleg a „japán vö­rös hadsereg” nevű anarchista szervezet tagjai — hatolt be az Egyesült Államok. Svédország és más államok malaysiai nagykö­vetségének otthont adó irodahá­zába. s az amerikai konzuli kép­viselet helyiségeit megszállva tú­szokat foglyul ejtett, a nagykö­vetség őrét megsebesítette. Túsz­ként elrabolták Frederik Ber- genstrhale malaysiai svéd • ügyvi­vőt és titkárnőjét és Robert Stebbius amerikai konzult. Ame­rikai nagykövetségi szóvivő sze­rint az állig fegyverzett táma­dók a „japán vöi\ps hadsereg” ja- pán börtönökben őrizetben tartott hét tagjának szabadon bocsátását követelték. A támadók követeléseik telje­sítésére először 4 órás határidőt szabtak, majd meghosszabbítot­ták az ultimátumot. A malaysiai kormány a terrorcselekményről értesülve rendkívüli ülésre gyűlt • össze. Japán börtönökben ülő hét tár­suk közül — akiknek szabadon bocsátását követelik — kettőt az év elején Svédországban tartóz­tattak le terrorcselekmények miatt. A véd hatóságok kitolon­colták őket és átadták a japán hatóságoknak. A másik öt bebör­tönzött terroristát 1972 elején Ja­pánban vették őrizetbe. Bomba- merényleteket. gyilkosságokat és egyéb terrorcselekményeket kö­vettek el. A japán Kvodo hírügynökség hétfőn délután közzé tett jelenté­se szerint Miki Takco japán mi­niszterelnök hozzájárult a Kulala Lumpurban levő diplomata iro­• A malaysiai fővárosban Kuala Lumpurban japán terroristák megszállták az amerikai nagy­követséget és tűzharcot vívtak az épületet körülvevő bizton­sági erőkkel. Képünkön: el­szállítanak egy sebesült rend­őrt. daházban túszokat ejtett terroris­ták Japánban bebörtönzött hét társának a szabadon bocsátásá­hoz. Nem sokkal a hírügynökség közleményét megelőzve, a japán Air Lines légitársaság szigapu- ri irodájának szóvivője kijelen­tette: nem sokkal hétfő éjfél előtt gépet indítanak a malaysiai fővárosba, ugyanis a túszokat fogva tartó támadók korábban követeltek egy gépet. A hírügy­nökségi jelentések ellentmondó értesüléseket közölnek a fogva tartottak számáról. Egyes forrá­sok 20. mások 30. 40, sőt 50 túsz­ról számolnak be.

Next

/
Thumbnails
Contents