Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-05 / 182. szám
1975. augusztus 5. • PETŐFI NÉPE 3 Megkezdődött a paradicsomfeldolgozási idény a Kecskeméti Konzervgyárban Realitások Mért marad el? Ismeretesek azok a bosszúsé- gok, melyek művelődési házakban beharangozott színházi előadások elmaradásakor keletkeznek. Sajnos, gyakrabban van rá példa a kelleténél. Hányszor tapasztaljuk, hogy a „tővárosi művészek” egyetlen telefonnal „sutba dobják” a tervezett műsort. Sajnos, az új megyei művelődési központban is — már a kezdet kezdetétől — többször maradnak el a beígért rendezvények, mint amennyit figyelmen kívül hagyhatunk. Természetesen mindig lehet — és kell is — számítani valami, lyen előre nem látható akadállyal. Ám mit szóljon az ember, ha egy intézményben — ahol a szervezést külön részleg végzi, s ahol ezt módszerként is kötelességük terjeszteni — egyetlen hónap alatt már a hónap első napjaiban több érdekesnek ígérkező esemény elmaradását említik az érdeklődőknek? S csupa olyasmit, ami a kinyomtatott műsorfüzetekben olvasható. Nézzük a példákat. Elmarad a találkozás a leendő elsőosztályosok szüleivel. Nem tartják meg a Népszava-estet. Mi akadályozza a megtartást? Az irodalombarátok egyik „csemegéje” lehetett volna a találkozó Raffai Saroltával. Nem lehet, mert ezt sem tartják meg. Húzzuk át a füzetben *>zt Is. Ugyanígy a tervezett Tiszatáj-es- tet Is. Elmarad. De miért? Mindenki lemondta a szereplést? Egytől egyig meggondolták az illetők? Lehetetlen. De akkor miért maradnak el ezek a felsorolt — s hasznosnak Ígérkező — események? V. M. Tiszthelyetteseket avattak Szolnokon Szolnok főterén vasárnap délelőtt nagy nyilvánosság előtt, ünnepélyesen avatták fel a magyar néphadsereg új tiszthelyetteseit. A Himnusz elhangzása után — felolvasták Czinege Lajos vezér- ezredes. honvédelmi miniszter díszparancsát, majd az ifjú tiszt- helyettesek esküt tettek. Ezt követően Pacsek József miniszter- helyettes mondott ünnepi beszédet. Ezúttal először az ország különböző tiszthelyettes-iskoláiról kikerült fiatalok a katonai képzés két esztendeje alatt szakmát is szereztek maguknak. A népszerű folyóirat augusztusi száma ezúttal is gazdag anyagot kínál. Az egyik neves közgazdász professzor A Szovjetunió és a gazdasági verseny című írásában történeti áttekintéssel igazolja, hogy a Szovjetunió mindig is a gazdasági együttműködést szorgalmazta. A szerző képet ad arról is, hogyan változott meg a Szovjetunió helye és szerepe a nemzetközi gazdasági versenyben. A szerző cáfolja egyes nyugati közgazdászok helytelenül fogalmazott megállapításait e témában. A kétarcú sivatag című cikk az egyik türkméniai homoksivatag kutatóállomásának érdekes munkájával ismerteti meg az olvasót. Egy másik írás Az ólomhegy kincse címmel a Kabard-Balkar Érik a paradicsom a Duna— Tisza közi homoktalajokon, megkezdődött a feldolgozási idény a Kecskeméti Konzervgyárban. Elsőként a Pest megyei Kocsérról, az Üj Élet Tsz szállított nagyobb mennyiségű árut, majd a szanki Haladás, a lakiteleki Szikra és a lászlófalvi Egyetértés Termelő- szövetkezet paradicsomszállítmánya futott be a gyár I. telepére. Kiskunfélegyházáról az Egyesült Lenin Tsz és a Jászszent- lászló Termelőszövetkezet küldött paradicsomot. A változékony időjárás miatt a termés érése az idén lassúbb, mint más években. Ezért naponta legfeljebb tizenöt-húsz vagon érett, vagy savanyításra alkalmas paradicsom érkezik a feldolgozó üzembe. Ha az időjárás nem változik a jelenleginél kedvezőtlenebbre, akkor ezen a héten Bácskából is várható nagyobb paradicsomszállítmány. A Szikrai Állami Gazdaság, amely a paradicsom gépesített termesztésére rendezkedett be, augusztus 8-a körül kezdi meg az érett termés szállítását. A megyében több helyen • Megérkezett a friss paradicsom a gyárba, ahol többszöri mosás után kerül a feldolgozó üzembe. Török Istvánná a mosó és paradicsomtovábbító berendezésre ügyel. • A jobb oldali képen: Még kevés á riyersáru, ezért' a konzervüzemnek egyetlen gépso- ~u J ra dolgozik. Ötkilogrammos üvegekbe zárják a paradicsompürét a töltőgépnél dolgozó asszonyok. ASZSZK legnagyobb vállalatáról, a Kaukázus hegye közt létesült molibdén- és wolfram- kombinátról szól. A Szovjetunióban látható című rovat Vlagyimir egyik páratlan szépségű műemlékét, a XII. századi Dimitrij-székesegy- házat mutatja be. A Hol dolgozzanak a bányászfeleségek? című riport az egyik bányászváros példáján mutatja be a Szovjetunió szociálpolitikáját és munkaerő-gazdálkodását. A többi között megtudjuk, hogy a bányászvárosban elsősorban nőket foglalkoztató textilkombinátot építenek. A folyóirat mellékletében fotóriport számol be a Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjetunióról? című vetélkedő fődíjának, a Latvija mikrobusz átadásáról. felállított paradicsomlé üzemek, ahonnan tartályokban érkezik a gyárba a paradicsomzúzalék, A Kossuth Könyvkiadó gondozásában most jelent meg N. V. Faggyejevnek KGST című könyve. A szerző — a KGST főtitkára — munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa fennállásának negyedszázados évfordulója tiszteletére írta. A mű áttekintést ad a szocialista országok KGST-n belüli együttműködésének történetéről, felvázolja a fejlődés távlatait, különös tekintettel a szocialista gazdasági integráció komplex programjának megvalósítására. A kötet utal a gazdasági szervezet létrejöttének körülményeire, céljaira, és elveire. az olvasó megismerheti a KGST felépítését és kapcsolatát a nemzetközi szervezetekkel. A augusztus második felében kezdik meg működésüket. K. A. mű alapos ismereteket kínál az együttműködés egyes területeinek — a tervezési, a tudományos- technikai. a külkereskedelmi, a valutáris-pénzügyj együttműködésnek — a fejlődéséről, helyzetéről. Különösen nagy érdeklődésre tarthatnak számot a kooperációval. valamint a hitelkapcsolatokkal foglalkozó fejezetek. A könyv ezenkívül tömören ismerteti az egyes KGST-országok gazdaságának mai, alapvető jellemzőit. A kötetet haszonnal forgathatja mindenki, aki a KGST- együttműködés, illetve a szocialista gazdasági integráció iránt érdeklődik. H a jól mennek a dolgok, az ember hajlamos arra, hogy feledje a gondokat, s a valóságosnál egy kicsit rózsaszínűbben lássa a világot. Amikor azt tapasztaljuk, hogy körülöttünk viszonylag kiegyensúlyozott az élet, a kirakatok. a bolti pultok tömöttek, nincs áruhiány, a keresett cikkek — főleg az élelmiszerek, ruhafélék stb. — a rendelkezésünkre állnak, ilyenkor a megelégedettség az alapvető vonása életünknek. Azon sem lehet csodálkozni, hogy az emberek többsége nem azt vizsgálgatja, vajon a népgazdaság, az ország háztartása hogyan alakul. Ugyan hány egyén lenne képes arra, hogy miközben a saját kis nyaralóját vagy családi házát építi, a nagy- beruházások helyzetén elmélkedjen? Ismerjük be, az „egyszerű” állampolgártól nem lehet azt kívánni, hogy folyton magasabb régiókban'gondolkodjon, s egyéni életét mindegyre a közösség ügyével vesse össze. Azonban az sincs rendjén, ha valaki teljesen figyelmen kívül hagyja a nagyobb összefüggéseket. Például, amikor az ország külkereskedelmi mérlege deficitet mutat közben a lakosság egy része költekezik, s elvárja, hogy neki aztán , semmiféle problémája ne legyen. Ügy véli, oldják meg a népgazdaság és a nemzeti vagyon elosztásának kérdését az ország vezetői, ahogy tudják. Neki pedig hagyjanak békét, mert ő most a saját egyéni gyarapodásával van elfoglalva. TV/findez természetesen túlzás, ■‘-’'A és leegyszerűsített változata a dolgoknak, ennél sokkal bonyolultabb az életünk, s az emberi reagálások is sokszínűbbek. Csak a szélső pontokat villantottuk fel, jelezve, hogy azért nincs minden rendben a közösség érzékelő szervében és tudati állapotában. Jól mutatta ezt az a közlemény is, amely egy hónappal ezelőtt jelent meg az MSZMP Központi Bizottságának üléséről, s amely számot adott az elmúlt évi december 5-i határozat végrehajtásáról az idei esztendő első felének .tükrében. Megállapítva a dinamikus fejlődést, azt is kénytelen volt leszögezni: „Hazai gazdasági munkánkban lassú az előrehaladás a termelési szerkezet átalakításában, továbbra sem kielégítő a munkaidő és a termelő berendezések kihasználása, a készlet- és anyaggazdálkodás. .A, tervezettnél nagyobb a fogyasztás és a beruházások növekedése. Mindez nehezíti tervcéljaink elérését.” Ebből következik a következő összefüggés, hogy „ ... a gazdasá-' gi munka jelenlegi feltételei között csak olyan termelési és fogyasztási célokat tűzhetünk magunk elé, amelyek minden oldalról megalapozottak, szerények, de biztonságosan szolgálják népünk életszínvonalának emelését.” Nincs tehát lemondás az élet- színvonal további fejlesztéséről, kivívott szociális vívmányaink okos és célszerű bővítéséről, de be kell látnunk, hogy a világban végbemenő gazdasági folyamatok kedvezőtlen hatása alól mi sem vonhatjuk ki magunkat. Annál is inkább, mivel nemzeti jövedelmünknek több mint negyven százaléka a külkereskedelemből származik, országunk tehát sokkal érzékenyebb a nemzetközi piac árarányainak ingadozására, mint azok az országok, ahol nem ennyire „nyitott” a gazdaság. Nem mindegy tehát, miből menynyit viszünk ki és hozunk be, hogy amit termelünk, eladható-e a tőkés piacokon, és van-e rá szükség a szocialista országokban. Nem mellékes, hanem na- gyonis fontos, körülmény, hogy takarékosan bánunk-e. a behozott anyagokkal, energiahordozókkal, pazaroljuk-e a külföldi fizetőeszközöket vagy okosan és célszerűen vásárolunk, nem költve olyasmire, amit idehaza is elő tudunk állítani. * I gaz, az elmondottakra legnagyobb befolyást a gazdasági vezetők gyakorolhatnak, az üzemek, vállalatok, minisztériumok és kereskedelmi szervezetek. De nem lehet mellékes az állampolgár magatartása sem. Hiszen az egyén valahol, a maga munkahelyén, közösségi ember, szemlélete, gondolkodásmódja nem lehet kettős, nem választható el a magánélet szférája a csoport- és népgazdasági érdekektől. Az önző, harácsoló ember megőrzi rossz jellemvonásait akkor is, amikor népvagyont bíznak rá. A „civil” közömbösség és érdektelenség megnyilvánulhat a kollektívában, a munkahelyi magatartásban is. Ezért nem válaszhatjuk külön az egyén tudatbeli, gondolkodásbeli állapotát a nagyobb egésztől, nem nyugodhatunk bele, hogy egyesek legyintenek, amikor a népgazdaság helyzetét tárjuk fel előttük. Természetesen nem arról van szó, hogy pánikot keltsünk — ennek veszélye nem is áll fenn ismerve népünk hangulatát, a meglevő bizalmat és bizakodást —, hanem a realitást igényelhetjük csupán, de ezt minden körülmény között. Az állami szervek ezt oly módon is tudtul adják időnként, hagy áthárítanak a terhekből, csökkentik a közpénzből adott árkiegészítéseket. De be kell vallanunk, ezek még mindig nagyon messzi vannak azoktól a radikális intézkedésektől, melyekre a nyugati országokban — gyorsuló inflációval kísérve — kerül sor. Szocialista társadalmunkban az ilyen jellegű intézkedés mindig párosul a -szinte „ellentételként” adott kedvezményekkel, szociális és egyéb lehetőségek feltárásával. ■^Tálunk, minden nehézség el- •*-^1 lenére, nem mennek rosszul a dolgok rr ez az általános közhangulat. Ez a vélemény hatalmas politikai siker, az építőmunka nagy erőforrása, tartós és maradandó lendítőerőnk, mely személyes tapasztalatokra épül, megalapozott és átmeneti jelenség. Egészítsük ki ezt a valóság még jobb megismerésével, helyzetünk még reálisabb értékelésével, az összefüggések feltárásával, szé- pítgetés nélküli őszinteséggel. A gondok megosztása, az igazságos teherviselés érdekében hozott intézkedések megértése és megértetése nem mindig népszerű feladat, de a többség helyeslésével feltétlenül találkozik. Az ország háztartásának javítása nem képzelhető el az egyének felelősség- teljes segítése, beavatkozása nélkül. Segítsünk valamennyien abban, hogy ez a felismerés valóban országos üggyé, feladattá váljon. T. P. Megjelent a Szovjetunió augusztusi száma • Lászlófalván az Egyetértés Tsz és a Kecskeméti Konzervgyár közös átvevőtelepén az idén 180 vagon paradicsomra számítanak. A helybeli, valamint a lakiteleki Szikra, a városföldi Dózsa és a tiszakécskei Tiszagyöngye Tsz szállítja ide termését. Képünkön Kovács Emma a gyár áruátvevője vizsgálja a konzerv- paradicsomot. Faggyejev könyve a KGST-ről Szegedi naptár A szegedi ünnepi hetek programja a következő: Augusztus 12. kedd: Szeged híres város... Népdalok, magyar nóták, cigánydalok. Újszeged, szabadtéri színpad, 20 óra. Augusztus 15. péntek: Ibsen: Peer Gynt, dráma. Dóm téi\ 20 óra. Építők Szakszervezete természetjáróinak II. országos találkozója, megnyitó ünnepség, Újszeged, szabadtéri színpad. Augusztus 16. szombat: Kodály: Háry János, daljáték, Dóm tér, 20 óra. Nemzetközi motorcsónakverseny a Tiszán (augusztus 16—17.). Augusztus 17. vasárnap: Ibsen: Peer Gynt, dráma, Dóm tér, 20 óra. Térzene. Közreműködik a Hódmezővásárhelyi Honvéd Zenekar. Széchenyi tér, 11 óra. Nemzetközi salakmotorverseny, "EOL Stadion. Parkokba kerül • A Szikrai Állami Gazdaság faiskolájában a jól Ismert és keresett gyümölcsfacsemeték mellett különböző díszfákat is nevelnek. A tíz hektár díszfa kitermelését az ősszel kezdik. Juhász Sándor kis traktorával 4—5 hektárt kultivátoroz meg naponta. (Pásztor Zoltán felvétele) ÚJABB RENDSZEREKET HAGYOTT JÓVÁ A MÉM Temelési rendszerekben egyesülnek az állattenyésztők Idén félmillió hektáron gazdálkodnak növény- termesztési rendszerekben az üzemek. A kedvező tapasztalatok alapján sorra alakulnak meg az állattenyésztési termelési rendszerek is. A mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter nyolc újabb rendszert hagyott jóvá, ezzel számuk 10-re nőtt. Az együttműködő termelők abból indultak ki: a gyors ütemű intenzív fejlesztéssel kapcsolatos költségek az állattenyésztés legtöbb ágazatában meghaladják egy-egy üzem lehetőségeit. Ezért szí ,ség van a termelők összefogására, a széles körű integrációra, amely biztosítja a maximális üzemi és ágazati jövedelmet. Az állattenyésztési termelési rendszerek a vállalati kategóriába tartoznak, létesítésüket — a növénytermesztőkhöz hasonlóan — a mezőgazdasági üzemek, közös vállalkozások és a feldolgozó vállalatok egyaránt kezdeményezhetik. A kialakult gyakorlatnak megfelelően a rendszerek önálló működését és a tagként részt vevő gazdaságok tevékenységének koordinálását az úgynevezett rendszergazda — egy-egy állami gazdaság vagy termelőszövetkezet — biztosítja, amely kidolgozza, és a pertnerüzemek adottságaira alkalma a korszerű eljárásokat, módszereket. A rendszert vezető gazdaság szaktanácsadást nyújt, szakmai képzést és továbbképzést tesz lehetővé a gazdaságok számára, az üzemben pedig megszervezi az eszközök helyes felhasználását, valamint az üzem működéséhez szükséges állatállomány és a gépek beszerzését. A partnerüzemek ugyanakkor kötelezettséget vállalnak arra, hogy betartják a rendszer gazdája által előírt technológiát, korszerű munkaszervezetet alakítanak ki. továbbá biztosítják a termelés folytatásához szükséges pénzügyi fedezetet. A rendszergazda a közös termelési érdekeket elősegítő szolgáltatásokért a tisztes anyagi haszon erejéig térítési díjat számít fel, ennek mértékében az együttműködő felek szerződésben állapodnak meg A termelési rendszerekhez csatlakozó gazdaságok intenzív fejlesztésre kötelezték el magukat. Az üzemi korszerűsítés ütemét természetesen a meglevő lehetőségeik is -meghatározzák, ezért termelési színvonalukban még különbségek mutatkoznak. Fejlesztési, szakmai elképzeléseik azonban már egyre egyöntetűbbek, s valamennyi üzem korszerűsítési programját az intenzív áll^'- nyésztésre való törekvés jellemzi. (MTI)
