Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

1975. augusztus 3. • PETŐFI NEPE » 3 Jobban = szervezettebben • tylND BONYOLULTABB életünk, összefüggések szövevé­nyében létezünk, kapjuk meg a szükséges javakat, termelünk, művelődünk. Az ipari koncentrá­ció, a városiasodás, és a munka- megosztás alaposan növelte a szervezés jelentőségét. Hebehur­gya előkészítés, az adottságok alá- vagy túlbecsülése, a folya­mat felületes tervezése: a gon­datlan szervezés bosszant, ká­rokat okoz. Tapasztalható időnként, he­lyenként, hogy apróságok miatt marad el a várt eredmény, mér­gelődünk, szenvedünk hiányt valamiben. „Rossz a szervezés”, mondogatjuk ilyenkor és a leg­többször joggal. Ki ne tudna emlékeiből efféle eseteket felhoz­ni. Megyek az utcán, s látom, hogy a frissen aszfaltozott jár­dát felbontják, mert valamelyik közmű nem értesítette a taná­csot a tervezett munkáról. Mér­gelődünk -- ha nagyritkán —az egyik üzletben szárad az oda­szállított sok kenyér, a másik­ban egy szeletet se kapni, ha az A utcában lakó gyerek kényte­len a B utcai óvodába járni és fordítva. Vagyis az ésszerűtlen- ségek, az adott lehetőségek rossz kihasználása miatt borzolódunk. • A SZÜKSÉG, a követelő igények persze lenyesegetik a körültekintés hiányából adódó hibákat, kialakulnak a lebonyo­lítás legcélszerűbb formái. Az efféle ügyekhez főként józan ész, s némi felelősségtudat kell. A jó társadalmi közérzet megkí­vánja, hogy egyikben se szűköl­ködjünk. A kissé önkényes cso­portosításomban „köznapinak” mondott szervezetlenségek az előbb említett módon, némi jó­akarattal könnyen eltüntethetők. Napról napra fontosabbá vá­lik a nagyobb közösségek, egysé­gek, üzemek létét szervező, tu­dományos igényű tevékenység. Könyvtárnyi mű jelent meg az utóbbi években efféle témákról. A méretek növekedése, az élező­dő verseny, a szakosodás, a ter­melés növelése, a hazai és nem­zetközi termelési együttműködés feltételezni, megkívánják az át­gondolt szervezést. Erre figyelmeztetett az MSZMP 1971-ben kidolgozott, az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sét szorgalmazó határozata is. Ez a tevékenység — megállapí­tották — több törődést, hozzáér­tést, megbecsülést igényel, hi­szen részben ettől függ a terme­lékenység, a dolgozók haúgüla-' ta, a munka hatékonysága. A megyei pártbizottság az el­múlt években többször is meg­vizsgálta, mit tettek a pártszer­vek, a vállalatok, gazdasági irá­nyító testületek a fontos határo­zat érvényesítéséért. A végre­hajtó bizottsági üléseken, az üzemi látogatások során az a vé­lemény alakult ki, hogy szerve­zettebben dolgoznak a nagyüze­mek, mint korábban, de a mun­kafolyamatok jobb megtervezé­sével, a termelés legkorszerűbb formáinak kialakításával, a meg­levő szellemi és anyagi energia jobb felhasználásával lényegesen növelhetők az eredmények. Vagy­is: van még tennivaló. • A BAJAI FINOMPOSZTÓ példája is bizonyítja, hogy érde­mes újra, meg újra a gyár szerkezeti felépítését, a gyártás menetét az ésszerűség, a haté­konyság, a korszerűség szem­pontjából elemezni. Most már tudják, hogyf a jó szervezés ön­magában csökkentheti a gondo­kat, javíthatja minden egyes dolgozó munkájának színvona­lát. Igazolódott, hogy kellő kép­zettségű, áttekintőképességű, di­namikus szervező beállítása nem fényűzés! Az idő- és az anyag- pocsékolás a luxus. A félegyházi Április 4. gyár­ban, a kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalatnál, az. említett ba­jai üzemben gondoskodnak a szer­vező rendszeres tájékoztatásáról, lehetővé teszik alapos informá­lódását és javaslatainak gyors, érdemi mérlegelését. A megye- székhely híres élelmiszeripari üzemében egy ilyen felmérés után hozták létre — átcsoporto­sítással — szállítási osztályt. A minimumra csökkentek azóta az élőáru-szállítással kapcsolatos ká­rok. • ELÉGSZER nem ismétel­hető, hogy egy-egy — szükséges — álláshely létesítése önmagá­ban keveset használ, javít. Még a mindenütt kidolgozott üzemi tervektől sem emelkedik a ter­melés, ha a jó elgondolások el­sikkadnak a végrehajtás során. A megszokotthoz való ragasz­kodás, a vélt egyéni vagy mű­helyérdekek védelme sokhelyütt nehezíti a korszerű szervezési formák kialakulását. Csak akkor haladhatunk előre, ha minél töb­ben keresik a maguk munkájá­ban, környezetében a gazdálko­dás leghatékonyabb, legolcsóbb formáit és szívesen alkalmazzák i a tudományosan kidolgozott módszereket. H. N. Megtartotta küldöttértekezletét az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága • Laczy Endre megyei titkár szóbeli kiegészítőjét tartja. Tegnap kecskeméten a Cifra­palotában, az Építő-, Fa- és Épí­tőanyag-ipari Dolgozók Szakszer­vezete 17 megyénkben alap­szervezetének 120 küldötte gyűlt össze több mint tízezer szervezett munkás képviseleté­ben, hogy értékelje az elmúlt négy évben végzett munkát, és megválassza a megyei bizottság új tisztségviselőit. A vezetőség­választó küldöttértekezleten részt vett Erdélyi Ignác, a me­gyei pártbizottság titkára, Bor­sodi György, az SZMT vezető tit­kára, valamint dr. Csenki Fe­renc, a megyei tanács vb-titkára. Az Építők Szakszervezetének központi vezetőségét Kovács Pál vezetőségi tag képviselte. Az egy­begyűlteket az értekezlet elnöke, Dörner Henrik, a Bács-megyei Állami Építőipari Vállalat igaz­gatója üdvözölte.. Ezután Laczy Endre, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára szó­beli kiegészítést fűzött a küldöt­tekhez írásban eljuttatott megye­bizottsági beszámolóhoz. Az előadó a megyei bizottság és az alapszervezetek munkáját értékelve először a gazdasági célkitűzések megvalósítását se­gítő szakszervezeti tevékenysé­get méltatta. Megállapította, hogy az elmúlt négy évben erő­södött a megye építőiparának technikai bázisa, s szervezettebb lett a termelés, amiben része van a szakszervezeti szerveknek is. A megye építőiparának helyzetét ecsetelve Laczy Endre hangsú­lyozta, hogy a jövőben magasabb színvonalra kell emelni a mély­építő és a szakipari tevékeny­séget, s ebben a maga eszkö­zeivel vegyen részt a szakszerve­zet is. A későbbiekben a szocialista- brigádmozgalom eredményeit vette számba a megyei titkár. Felhívta a figyelmet, hogy a szép sikereket felmutató mozgalom­ból száműzni kell a formális elemeket. Az újítómozgalomra kitérve az újítók táborának szé­lesedéséről adott számot az elő­adó. Az üzemi demokrácia érvé­nyesítéséről szólva hangsúlyozta: a dolgozókat meg kell tanítani, . hogy élni tudjanak jogaikkal, s legyenek tudatában tulajdonosi felelősségüknek is. Laczy Endre tájékoztatójából kitűnt, hogy a vizsgált időszak­ban az építőipari vállalatoknál kedvezőbbé vált a munkavédel­mi és az egészségügyi helyzet. A munkavédelmi oktatások szín­vonala emelkedett, a balesetek körülményeit a korábbiaknál alaposabbal) vizsgálják ki, s a dolgozók tájékozottabbak a bal­esetekkel kapcsolatos jogi kérdé­sekben. A munkavédelmi őrháló­zat kiépítésében viszont nem si­került előbbre jutni, mert a gaz­dasági vezetés sok helyen kizá­rólag szakszervezeti feladatnak tekinti azt. Ezt követően a szakszervezet szociálpolitikai tevékenységével foglalkozott az előadó. Először az üdültetési gondokról beszélt, majd az építőiparban dolgozó nők helyzetéről adott összefogla­lást. A megyebizottság tapaszta­lata szerint a nők keresete egyenlő munkavégzés esetén sem éri el a férfiakét. Kevés közöttük a szakmunkás, s képzésükért a gazdasági és mozgalmi szervek vezetői nem tettek meg mindent. A megyei titkár megelégedés­sel nyugtázta, hogy a szakszer­vezet és a KISZ viszonya az utóbbi időben javult, s az ifjú­sági törvény érvényesítése révén tágult az építőiparban dolgozó fiatalok tanulási, sportolási és egyéb lehetőségeinek köre. Az agitációs-, propaganda- és ne­velési feladatokat érintve töb­bek közt ezt mondta az előadó: — A szakszervezeti tagok esz­mei-politikai nevelésének szín­vonalát a jövőben tovább kell emelni, a tisztségviselők példa- mutatásával, valamint a szocia- lista-brigádmozgalom emberfor­máló erejének fokozottabb ki­használásával. Laczy Endre előadását követő­en tartalmas vita bontakozott ki a szakszervezeti élet valamennyi területén elért eredményeket és a további feladatokat felsorakoz­tató írásbeli beszámoló és az elhangzottak felett. Hozzászólt többek között Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Borsódi György, az SZMT veze­tő titkára. Az Építők Szakszer­vezetének központi vezetősége nevében Kovács Pál szólt a kül­döttekhez. A tanácskozás végén tizenhéttagú megyei bizottságot választottak, amelynek elnöke Szakáll János, titkára Laczy Endre lett. Az SZMT küldöttér­tekezletére tizenhét, az Építők Szakszervezetének kongresszu­sára tizennégy küldöttet válasz­tottak. • A. T. S. • A küldöttek elfogadják a napirendet. (Pásztor Zoltán felvételei.) Szövetkezeti gépgyártók A Kecskeméti Autó- és Gépja­vító Ipari Szövetkezet hosszú évek óta jelentős részt vállal a különböző konzervgyári beren­dezések készítésében. Csontos Gáspár elnökkel és Balogh István műszaki vezetővel a napokban ar^ ról beszélgettünk, hogy a gép­gyártók milyen új gépekkel segí­tik a konzervipart. A szövetkezet két vezetője el­mondta, hogy az ötven dolgozót foglalkoztató gépgyártó részleg a múlt évben 11 millió forintos termelési értéket állított elő. az idén az év első felében pedig már elérték az 5,5 milliót. Fel­adatuk a konzervgyáraktól ka­pott tervek alapján elkészíteni a különböző gépek mintapéldá­nyait, s az üzemi próbák után a szükségleteknek megfelelő szá­mú gépet. Ilyen például a meggyszártépő berendezés, amely­ből az elmúlt évek folyamán mintegy 300-at készítettek, s az­óta rendszeresen foglalkoznak a felújításukkal. Az idén a sze­zonra 50 ilyen berendezést küld­tek vissza üzemképesen a gyá­raknak. Régi termékük a bab- hegyvágó gép és a konténerürítő berendezés is. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat részére most egy olyan új paprikacsu- mátlanító gépet készítenek, amelynek használatával mintegy harminc munkaerőt lehet megta­karítani. A Szegedi Konzervgyár paprikafúró-berendezést kért. A tervek szerint a szezonra mind- kéj új gépet használatba vehetik a megrendelők. A szövetkezet vezetői elmon­dották, azt is, hogy a 600 négy­zetméteres új műelycsamokban — amely 3 millió forintos be­ruházással készült el — megkez­dődött a termelés. Három mun­kahelyről vonták össze a dolgo­zókat, akik ezentúl megfelelő kö­rülmények között végezhetik munkájukat. Egy-két forgácsoló­gép végleges elhelyezését most végzik, a lakatosok viszont már teljes erővel dolgoznak az új helyen. A szövetkezet gépjavító, illetve -gyártó részlege részt vesz annak a nagyszabású programnak a megvalósításában is, amelynek célja, a levegőszennyezés, a por, füst és zajártalom megszünteté­se. A SZOT Munkavédelmi Tu­dományos Kutatóintézetével szo­cialista szerződést kötnek, s le­gyártják részükre azokat a be­rendezéseket, amelyek szüksége­sek az előbb említett célok eléré­séhez. A Baromfifeldolgozó Vál­lalat kecskeméti toliüzeme részé­re toliporleválasztó berendezést gyártottak. Most a csepeli Zrí­nyi Nyomda részére készítenek félmillió forintért egy „hangfa­lat”, amely védelmet nyújt az ottdolgozóknak a zajártalom el­len. O. L. • Nagy figyelmet igényel az esztergapad elhelyezése. Rebek László és Pogány Lajos ezt a fontos munkát végzik. (Opauszky .László felvételei.) ' • Balogh István műszaki vezető átveszi szállítás előtt az egyik babhegyvágó berendezést Kiss Ist­ván lakatos csoportvezetőtől. • Az új műhelycsarnokban készül már a paprika­fúró gép, amelyen Molnár József lakatos dolgo­zik. Kereskedelemfejlesztés Kecskeméten Az utóbbi hőnapokban- években rendszeresen be­számoltunk olvasóinknak Kecskemét kerdkedelmi arculatának változásairól. Számos cikk foglalkozott például a Kéttemplom közzel, a portálok, kiraka­tok hibáival-erényeivel. S általában mindegyik írá­sunkat azzal zártuk, hogy a témára alkalomadtán visszaté­rünk. Ezt tesszük lényegében most is, amikor — talán né­hány korábbi megállapítást ismételve is — arról adunk szá­mot: a rövidesen lezáruló tervciklusban mennyit és hogyan gyarapodott Kecskemét kereskedelme, illetve, hogy milyen „újdonságokra” számíthatunk az esztendő — s ezzel együtt a jelenlegi tervidőszak — még hátralevő részében. Új boltok, áruházak Mindenekelőtt túlzás nélkül megállapítható, hogy a város ke­reskedelme a számos gátló körül­mény ellenére 600 és egynéhány éves történelme során ily rövid idő alatt sohasem fejlődött any- nyit. mint éppen az elmúlt öt esztendőben, a június l-i állapot­nak megfelelően csupán ebben a tervszakaszban a kereskedelmi hálózat tizenkétezer négyzetmé­terrel gyarapodott. Legjelentősebb beruházásaink közül említsük meg az Alföld Aruházat, amely ez idő szerint már a negyeidmilliárd forintot meghaladó évi forgalmat bonyo­lít le. A BÉK Vállalat a Széche­nyi- és a Műkertvárosban nyitott ABC-áruházat; megnyílt a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz, a húsipar és a MEZÖTERMÉK kö­zős Agrokonzurn boltja, a Jalta borozó; s az utóbbi évek eredmé­nyeihez tartozik a BVV Hullám éttermének, az UNIVER autós­csárdájának, és az előbb említett tsz Szélmalom-csárdájának a megnyitása is. Mind a városköz­pontban, mind a peremrészeken eredményesen fejlesztette háló­zatát a MEZÖTERMÉK. Több ipari vállalat is ebben a ciklusban kapcsolódott be foko­zott mértékben a közvetlen ke­reskedelmi tevékenységbe. Így a Kecskeméti Baromi if eldoleozó Vállalat, amely a napokban im­már második mintaboltját nyitot­ta meg. a Sütőipari Vállalat — amelynek üzletei közül első he­lyen a korszerű Szolnoki úti em­lítendő —, de ebbe a. kategóriába kell sorolni a megye háziipari szövetkezeteinek Szabadság téri mintaboltját is. Az UNIVER Szövetkezet amel­lett. hogy Kadafalván, Talfájá- ban új üzleteket épített, több ta­nyai boltjának felszerelését, be­rendezését is^ korszerűsítette. A nagy kapacitású bázisraktár létrehozásával, valamint a város különböző pontjain kialakított öt miniteleppel a propán-butángáz- értékesítés korábbi gondjai lénye­gében megszűntek. A városközpont építkezéseihez szorosan kapcsolódva, s a Két­templom közben levő — átmeneti­leg más célra használt — helyisé­gek üzletekké történő visszaalakí­tásával nagy mértékben gazdago­dott a város kereskedelme. Példa­ként említsük meg a szalagházi élelmiszerboltot, s a — méreteit és korszerűségét tekintve — az országban szinte egyedülálló la­kásfelszerelési kisáruházat. A Kéttempom közi üzletsorban ka­pott helyet a többi közt az or­szág első vidéki „Aranypók” divatáruüzlete, valamint az AM­FORA és a BRK szaküzletei. Az eddig felvázolt eredmé­nyek után szóljunk most már ar­ról, hogy a közvéleményt érthe­tően élénken foglalkoztatja az a kérdés; az év hátralevő hónap­jaiban milyen üzletek átadására kerül sor. A téma közérdekű volta miatt elsősorban a rohamosan növek­vő Széchenyiváros ABC-áruhá- zának sorsáról beszéljünk. A na­pokban történt meg a műszaki átadás, majd pedig a legkorsze­rűbb technológiához igazodó be­rendezés munkái kerülnek sorra. A beruházás elhúzódásának okai közül egyébként a legnyomósabb, hogy a több évvel ezelőtti ter­vezés és a jelenlegi megvalósí­tás időpontja között sokat vál­tozott a kereskedelmi technoló­gia. A környék lakói a késés mi­att joggal bosszankodnak, am nál nagyobb lesz azonban az örö­mük, ha az év vége felé Kecske­mét legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű áruházát monddhat- ják majd magukénak. A Hunyadivárosban ennél ko- lábban, valószínűleg még szep­temberben egy 600 négyzetméte­res ABC-áruházat nyit az UNI­VER Szövetkezet. Szemtanúi voltunk a városköz­pont kereskedelme olyan egysé­gekkel való gyarapodásának, mint — csak a legutóbbi hetek­ben — a MEZÖTERMÉK és a Baromfifeldolgozó Vállalat sza­lagházi üzletei. Ugyanebben az épületben napokon belül meg­nyílik a megyei állatforgalmí és húsipari vállalat szaküzlete, míg a negyedik negyedévben két vendéglátó egység — presszó és ételbár — elkészültére számít­hatunk. A közeljövőben nyílik meg a Kéttemplom közben a VIDIA Kereskedelmi Vállalat speciális ajándéktárgyakat, konyhai fel­szereléseket és kisebb szerszá­mokat kínáló boltja, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vál­lalat zenemű- és könyvüzlete. Később, a negyedik negyedév­ben tár majd kaput vásárlói előtt a BRK bőrdíszmű- és női cipő szaküzlete, s a Hungária Válla­lat ételbárja. Bizonyára Kecskemét környé­kéről is sok-sok vevőre számít-. hat majd, a mintegy 2400 négy­zetméter alapterületű DOMUS Lakberendezési Áruház, amely­nek építése jövőre fejeződik be. Végezetül a közvéleményt ugyancsak régóta foglalkoztató témáról, a fedett piaccsarnok építéséről ejtsünk, szót. Az elké­szült kivitelezési tervek alapján a BÁÉV nagyszabású munkára készül fel, a város illetékesei pe­dig rugalmas intézkedésekkel készítik elő a jelenlegi pi^c olyan átmeneti „széttelepítését”, amely mintegy két évre lehetővé teszi a piaci élelmiszer-kereske­delem, illetve a lakosság árube­szerzésének zavartalanságát. Az év utolsó napjaiban tele­pül ma ki a piac — jelenlegi helyének közvetlen közelébe. Az új piaccsarnok kizárólag az élel­miszer-kereskedelmet szolgálja majd. A városi tanács, másrész­ről a KISOSZ és a KIOSZ ve­zetői megállapodtak abban, hogy a ruházati és iparcikkeket for­galmazó kereskedők és kisiparo­sok a Csokonay és a Kaszap ut­ca sarkán kialakítandó piacté­ren kapnak majd helyet. Ezzel megteremtődnek a korszerűbb, az igényeket az eddiginél jobban kielégítő feltételek Kecskemét piaci kereskedelme számára. J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents