Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-03 / 181. szám
1975. augusztus 3. • PETŐFI NEPE » 3 Jobban = szervezettebben • tylND BONYOLULTABB életünk, összefüggések szövevényében létezünk, kapjuk meg a szükséges javakat, termelünk, művelődünk. Az ipari koncentráció, a városiasodás, és a munka- megosztás alaposan növelte a szervezés jelentőségét. Hebehurgya előkészítés, az adottságok alá- vagy túlbecsülése, a folyamat felületes tervezése: a gondatlan szervezés bosszant, károkat okoz. Tapasztalható időnként, helyenként, hogy apróságok miatt marad el a várt eredmény, mérgelődünk, szenvedünk hiányt valamiben. „Rossz a szervezés”, mondogatjuk ilyenkor és a legtöbbször joggal. Ki ne tudna emlékeiből efféle eseteket felhozni. Megyek az utcán, s látom, hogy a frissen aszfaltozott járdát felbontják, mert valamelyik közmű nem értesítette a tanácsot a tervezett munkáról. Mérgelődünk -- ha nagyritkán —az egyik üzletben szárad az odaszállított sok kenyér, a másikban egy szeletet se kapni, ha az A utcában lakó gyerek kénytelen a B utcai óvodába járni és fordítva. Vagyis az ésszerűtlen- ségek, az adott lehetőségek rossz kihasználása miatt borzolódunk. • A SZÜKSÉG, a követelő igények persze lenyesegetik a körültekintés hiányából adódó hibákat, kialakulnak a lebonyolítás legcélszerűbb formái. Az efféle ügyekhez főként józan ész, s némi felelősségtudat kell. A jó társadalmi közérzet megkívánja, hogy egyikben se szűkölködjünk. A kissé önkényes csoportosításomban „köznapinak” mondott szervezetlenségek az előbb említett módon, némi jóakarattal könnyen eltüntethetők. Napról napra fontosabbá válik a nagyobb közösségek, egységek, üzemek létét szervező, tudományos igényű tevékenység. Könyvtárnyi mű jelent meg az utóbbi években efféle témákról. A méretek növekedése, az éleződő verseny, a szakosodás, a termelés növelése, a hazai és nemzetközi termelési együttműködés feltételezni, megkívánják az átgondolt szervezést. Erre figyelmeztetett az MSZMP 1971-ben kidolgozott, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítését szorgalmazó határozata is. Ez a tevékenység — megállapították — több törődést, hozzáértést, megbecsülést igényel, hiszen részben ettől függ a termelékenység, a dolgozók haúgüla-' ta, a munka hatékonysága. A megyei pártbizottság az elmúlt években többször is megvizsgálta, mit tettek a pártszervek, a vállalatok, gazdasági irányító testületek a fontos határozat érvényesítéséért. A végrehajtó bizottsági üléseken, az üzemi látogatások során az a vélemény alakult ki, hogy szervezettebben dolgoznak a nagyüzemek, mint korábban, de a munkafolyamatok jobb megtervezésével, a termelés legkorszerűbb formáinak kialakításával, a meglevő szellemi és anyagi energia jobb felhasználásával lényegesen növelhetők az eredmények. Vagyis: van még tennivaló. • A BAJAI FINOMPOSZTÓ példája is bizonyítja, hogy érdemes újra, meg újra a gyár szerkezeti felépítését, a gyártás menetét az ésszerűség, a hatékonyság, a korszerűség szempontjából elemezni. Most már tudják, hogyf a jó szervezés önmagában csökkentheti a gondokat, javíthatja minden egyes dolgozó munkájának színvonalát. Igazolódott, hogy kellő képzettségű, áttekintőképességű, dinamikus szervező beállítása nem fényűzés! Az idő- és az anyag- pocsékolás a luxus. A félegyházi Április 4. gyárban, a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatnál, az. említett bajai üzemben gondoskodnak a szervező rendszeres tájékoztatásáról, lehetővé teszik alapos informálódását és javaslatainak gyors, érdemi mérlegelését. A megye- székhely híres élelmiszeripari üzemében egy ilyen felmérés után hozták létre — átcsoportosítással — szállítási osztályt. A minimumra csökkentek azóta az élőáru-szállítással kapcsolatos károk. • ELÉGSZER nem ismételhető, hogy egy-egy — szükséges — álláshely létesítése önmagában keveset használ, javít. Még a mindenütt kidolgozott üzemi tervektől sem emelkedik a termelés, ha a jó elgondolások elsikkadnak a végrehajtás során. A megszokotthoz való ragaszkodás, a vélt egyéni vagy műhelyérdekek védelme sokhelyütt nehezíti a korszerű szervezési formák kialakulását. Csak akkor haladhatunk előre, ha minél többen keresik a maguk munkájában, környezetében a gazdálkodás leghatékonyabb, legolcsóbb formáit és szívesen alkalmazzák i a tudományosan kidolgozott módszereket. H. N. Megtartotta küldöttértekezletét az Építők Szakszervezetének megyei bizottsága • Laczy Endre megyei titkár szóbeli kiegészítőjét tartja. Tegnap kecskeméten a Cifrapalotában, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete 17 megyénkben alapszervezetének 120 küldötte gyűlt össze több mint tízezer szervezett munkás képviseletében, hogy értékelje az elmúlt négy évben végzett munkát, és megválassza a megyei bizottság új tisztségviselőit. A vezetőségválasztó küldöttértekezleten részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, Borsodi György, az SZMT vezető titkára, valamint dr. Csenki Ferenc, a megyei tanács vb-titkára. Az Építők Szakszervezetének központi vezetőségét Kovács Pál vezetőségi tag képviselte. Az egybegyűlteket az értekezlet elnöke, Dörner Henrik, a Bács-megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója üdvözölte.. Ezután Laczy Endre, az Építők Szakszervezete megyei bizottságának titkára szóbeli kiegészítést fűzött a küldöttekhez írásban eljuttatott megyebizottsági beszámolóhoz. Az előadó a megyei bizottság és az alapszervezetek munkáját értékelve először a gazdasági célkitűzések megvalósítását segítő szakszervezeti tevékenységet méltatta. Megállapította, hogy az elmúlt négy évben erősödött a megye építőiparának technikai bázisa, s szervezettebb lett a termelés, amiben része van a szakszervezeti szerveknek is. A megye építőiparának helyzetét ecsetelve Laczy Endre hangsúlyozta, hogy a jövőben magasabb színvonalra kell emelni a mélyépítő és a szakipari tevékenységet, s ebben a maga eszközeivel vegyen részt a szakszervezet is. A későbbiekben a szocialista- brigádmozgalom eredményeit vette számba a megyei titkár. Felhívta a figyelmet, hogy a szép sikereket felmutató mozgalomból száműzni kell a formális elemeket. Az újítómozgalomra kitérve az újítók táborának szélesedéséről adott számot az előadó. Az üzemi demokrácia érvényesítéséről szólva hangsúlyozta: a dolgozókat meg kell tanítani, . hogy élni tudjanak jogaikkal, s legyenek tudatában tulajdonosi felelősségüknek is. Laczy Endre tájékoztatójából kitűnt, hogy a vizsgált időszakban az építőipari vállalatoknál kedvezőbbé vált a munkavédelmi és az egészségügyi helyzet. A munkavédelmi oktatások színvonala emelkedett, a balesetek körülményeit a korábbiaknál alaposabbal) vizsgálják ki, s a dolgozók tájékozottabbak a balesetekkel kapcsolatos jogi kérdésekben. A munkavédelmi őrhálózat kiépítésében viszont nem sikerült előbbre jutni, mert a gazdasági vezetés sok helyen kizárólag szakszervezeti feladatnak tekinti azt. Ezt követően a szakszervezet szociálpolitikai tevékenységével foglalkozott az előadó. Először az üdültetési gondokról beszélt, majd az építőiparban dolgozó nők helyzetéről adott összefoglalást. A megyebizottság tapasztalata szerint a nők keresete egyenlő munkavégzés esetén sem éri el a férfiakét. Kevés közöttük a szakmunkás, s képzésükért a gazdasági és mozgalmi szervek vezetői nem tettek meg mindent. A megyei titkár megelégedéssel nyugtázta, hogy a szakszervezet és a KISZ viszonya az utóbbi időben javult, s az ifjúsági törvény érvényesítése révén tágult az építőiparban dolgozó fiatalok tanulási, sportolási és egyéb lehetőségeinek köre. Az agitációs-, propaganda- és nevelési feladatokat érintve többek közt ezt mondta az előadó: — A szakszervezeti tagok eszmei-politikai nevelésének színvonalát a jövőben tovább kell emelni, a tisztségviselők példa- mutatásával, valamint a szocia- lista-brigádmozgalom emberformáló erejének fokozottabb kihasználásával. Laczy Endre előadását követően tartalmas vita bontakozott ki a szakszervezeti élet valamennyi területén elért eredményeket és a további feladatokat felsorakoztató írásbeli beszámoló és az elhangzottak felett. Hozzászólt többek között Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és Borsódi György, az SZMT vezető titkára. Az Építők Szakszervezetének központi vezetősége nevében Kovács Pál szólt a küldöttekhez. A tanácskozás végén tizenhéttagú megyei bizottságot választottak, amelynek elnöke Szakáll János, titkára Laczy Endre lett. Az SZMT küldöttértekezletére tizenhét, az Építők Szakszervezetének kongresszusára tizennégy küldöttet választottak. • A. T. S. • A küldöttek elfogadják a napirendet. (Pásztor Zoltán felvételei.) Szövetkezeti gépgyártók A Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet hosszú évek óta jelentős részt vállal a különböző konzervgyári berendezések készítésében. Csontos Gáspár elnökkel és Balogh István műszaki vezetővel a napokban ar^ ról beszélgettünk, hogy a gépgyártók milyen új gépekkel segítik a konzervipart. A szövetkezet két vezetője elmondta, hogy az ötven dolgozót foglalkoztató gépgyártó részleg a múlt évben 11 millió forintos termelési értéket állított elő. az idén az év első felében pedig már elérték az 5,5 milliót. Feladatuk a konzervgyáraktól kapott tervek alapján elkészíteni a különböző gépek mintapéldányait, s az üzemi próbák után a szükségleteknek megfelelő számú gépet. Ilyen például a meggyszártépő berendezés, amelyből az elmúlt évek folyamán mintegy 300-at készítettek, s azóta rendszeresen foglalkoznak a felújításukkal. Az idén a szezonra 50 ilyen berendezést küldtek vissza üzemképesen a gyáraknak. Régi termékük a bab- hegyvágó gép és a konténerürítő berendezés is. A Kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalat részére most egy olyan új paprikacsu- mátlanító gépet készítenek, amelynek használatával mintegy harminc munkaerőt lehet megtakarítani. A Szegedi Konzervgyár paprikafúró-berendezést kért. A tervek szerint a szezonra mind- kéj új gépet használatba vehetik a megrendelők. A szövetkezet vezetői elmondották, azt is, hogy a 600 négyzetméteres új műelycsamokban — amely 3 millió forintos beruházással készült el — megkezdődött a termelés. Három munkahelyről vonták össze a dolgozókat, akik ezentúl megfelelő körülmények között végezhetik munkájukat. Egy-két forgácsológép végleges elhelyezését most végzik, a lakatosok viszont már teljes erővel dolgoznak az új helyen. A szövetkezet gépjavító, illetve -gyártó részlege részt vesz annak a nagyszabású programnak a megvalósításában is, amelynek célja, a levegőszennyezés, a por, füst és zajártalom megszüntetése. A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutatóintézetével szocialista szerződést kötnek, s legyártják részükre azokat a berendezéseket, amelyek szükségesek az előbb említett célok eléréséhez. A Baromfifeldolgozó Vállalat kecskeméti toliüzeme részére toliporleválasztó berendezést gyártottak. Most a csepeli Zrínyi Nyomda részére készítenek félmillió forintért egy „hangfalat”, amely védelmet nyújt az ottdolgozóknak a zajártalom ellen. O. L. • Nagy figyelmet igényel az esztergapad elhelyezése. Rebek László és Pogány Lajos ezt a fontos munkát végzik. (Opauszky .László felvételei.) ' • Balogh István műszaki vezető átveszi szállítás előtt az egyik babhegyvágó berendezést Kiss István lakatos csoportvezetőtől. • Az új műhelycsarnokban készül már a paprikafúró gép, amelyen Molnár József lakatos dolgozik. Kereskedelemfejlesztés Kecskeméten Az utóbbi hőnapokban- években rendszeresen beszámoltunk olvasóinknak Kecskemét kerdkedelmi arculatának változásairól. Számos cikk foglalkozott például a Kéttemplom közzel, a portálok, kirakatok hibáival-erényeivel. S általában mindegyik írásunkat azzal zártuk, hogy a témára alkalomadtán visszatérünk. Ezt tesszük lényegében most is, amikor — talán néhány korábbi megállapítást ismételve is — arról adunk számot: a rövidesen lezáruló tervciklusban mennyit és hogyan gyarapodott Kecskemét kereskedelme, illetve, hogy milyen „újdonságokra” számíthatunk az esztendő — s ezzel együtt a jelenlegi tervidőszak — még hátralevő részében. Új boltok, áruházak Mindenekelőtt túlzás nélkül megállapítható, hogy a város kereskedelme a számos gátló körülmény ellenére 600 és egynéhány éves történelme során ily rövid idő alatt sohasem fejlődött any- nyit. mint éppen az elmúlt öt esztendőben, a június l-i állapotnak megfelelően csupán ebben a tervszakaszban a kereskedelmi hálózat tizenkétezer négyzetméterrel gyarapodott. Legjelentősebb beruházásaink közül említsük meg az Alföld Aruházat, amely ez idő szerint már a negyeidmilliárd forintot meghaladó évi forgalmat bonyolít le. A BÉK Vállalat a Széchenyi- és a Műkertvárosban nyitott ABC-áruházat; megnyílt a Magyar—Szovjet Barátság Tsz, a húsipar és a MEZÖTERMÉK közős Agrokonzurn boltja, a Jalta borozó; s az utóbbi évek eredményeihez tartozik a BVV Hullám éttermének, az UNIVER autóscsárdájának, és az előbb említett tsz Szélmalom-csárdájának a megnyitása is. Mind a városközpontban, mind a peremrészeken eredményesen fejlesztette hálózatát a MEZÖTERMÉK. Több ipari vállalat is ebben a ciklusban kapcsolódott be fokozott mértékben a közvetlen kereskedelmi tevékenységbe. Így a Kecskeméti Baromi if eldoleozó Vállalat, amely a napokban immár második mintaboltját nyitotta meg. a Sütőipari Vállalat — amelynek üzletei közül első helyen a korszerű Szolnoki úti említendő —, de ebbe a. kategóriába kell sorolni a megye háziipari szövetkezeteinek Szabadság téri mintaboltját is. Az UNIVER Szövetkezet amellett. hogy Kadafalván, Talfájá- ban új üzleteket épített, több tanyai boltjának felszerelését, berendezését is^ korszerűsítette. A nagy kapacitású bázisraktár létrehozásával, valamint a város különböző pontjain kialakított öt miniteleppel a propán-butángáz- értékesítés korábbi gondjai lényegében megszűntek. A városközpont építkezéseihez szorosan kapcsolódva, s a Kéttemplom közben levő — átmenetileg más célra használt — helyiségek üzletekké történő visszaalakításával nagy mértékben gazdagodott a város kereskedelme. Példaként említsük meg a szalagházi élelmiszerboltot, s a — méreteit és korszerűségét tekintve — az országban szinte egyedülálló lakásfelszerelési kisáruházat. A Kéttempom közi üzletsorban kapott helyet a többi közt az ország első vidéki „Aranypók” divatáruüzlete, valamint az AMFORA és a BRK szaküzletei. Az eddig felvázolt eredmények után szóljunk most már arról, hogy a közvéleményt érthetően élénken foglalkoztatja az a kérdés; az év hátralevő hónapjaiban milyen üzletek átadására kerül sor. A téma közérdekű volta miatt elsősorban a rohamosan növekvő Széchenyiváros ABC-áruhá- zának sorsáról beszéljünk. A napokban történt meg a műszaki átadás, majd pedig a legkorszerűbb technológiához igazodó berendezés munkái kerülnek sorra. A beruházás elhúzódásának okai közül egyébként a legnyomósabb, hogy a több évvel ezelőtti tervezés és a jelenlegi megvalósítás időpontja között sokat változott a kereskedelmi technológia. A környék lakói a késés miatt joggal bosszankodnak, am nál nagyobb lesz azonban az örömük, ha az év vége felé Kecskemét legnagyobb és legkorszerűbb ilyen jellegű áruházát monddhat- ják majd magukénak. A Hunyadivárosban ennél ko- lábban, valószínűleg még szeptemberben egy 600 négyzetméteres ABC-áruházat nyit az UNIVER Szövetkezet. Szemtanúi voltunk a városközpont kereskedelme olyan egységekkel való gyarapodásának, mint — csak a legutóbbi hetekben — a MEZÖTERMÉK és a Baromfifeldolgozó Vállalat szalagházi üzletei. Ugyanebben az épületben napokon belül megnyílik a megyei állatforgalmí és húsipari vállalat szaküzlete, míg a negyedik negyedévben két vendéglátó egység — presszó és ételbár — elkészültére számíthatunk. A közeljövőben nyílik meg a Kéttemplom közben a VIDIA Kereskedelmi Vállalat speciális ajándéktárgyakat, konyhai felszereléseket és kisebb szerszámokat kínáló boltja, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat zenemű- és könyvüzlete. Később, a negyedik negyedévben tár majd kaput vásárlói előtt a BRK bőrdíszmű- és női cipő szaküzlete, s a Hungária Vállalat ételbárja. Bizonyára Kecskemét környékéről is sok-sok vevőre számít-. hat majd, a mintegy 2400 négyzetméter alapterületű DOMUS Lakberendezési Áruház, amelynek építése jövőre fejeződik be. Végezetül a közvéleményt ugyancsak régóta foglalkoztató témáról, a fedett piaccsarnok építéséről ejtsünk, szót. Az elkészült kivitelezési tervek alapján a BÁÉV nagyszabású munkára készül fel, a város illetékesei pedig rugalmas intézkedésekkel készítik elő a jelenlegi pi^c olyan átmeneti „széttelepítését”, amely mintegy két évre lehetővé teszi a piaci élelmiszer-kereskedelem, illetve a lakosság árubeszerzésének zavartalanságát. Az év utolsó napjaiban települ ma ki a piac — jelenlegi helyének közvetlen közelébe. Az új piaccsarnok kizárólag az élelmiszer-kereskedelmet szolgálja majd. A városi tanács, másrészről a KISOSZ és a KIOSZ vezetői megállapodtak abban, hogy a ruházati és iparcikkeket forgalmazó kereskedők és kisiparosok a Csokonay és a Kaszap utca sarkán kialakítandó piactéren kapnak majd helyet. Ezzel megteremtődnek a korszerűbb, az igényeket az eddiginél jobban kielégítő feltételek Kecskemét piaci kereskedelme számára. J. T.
