Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-28 / 201. szám
4 0 PETŐFI NEPE 0 1975. augusztus 28. Módosított technológia, olcsóbb építkezés 0 Az összekötő kész lesz. folyosó tetőszerkezete rövidesen 0 Jól haladnak a belső munkák is. (Szilágyi Mihály felvételei.) 0 A baromfiketrecek összeszerelésében a szövetkezet asszonyai gítenek. Épül az ország legnagyobb „tojásgyára”, az érsekasanádi Búzakalász Termelőszövetkezetben. A létesítmény csaknem 40 millió forintba kerül. Érdekessége, hogy a termelőszövetkezet szakemberei maguk tervezték a telepet és a kivitelezést is a gazdaság saját brigádja végzi. Október 20-án már megkezdik a betelepítést a Shaver 288-as tojóhibrideket tenyésztik. Ez a fajta Kanadából származik. A Bólyi Állami Gazdaság bári baromfiüzemében foglalkoznak tenyésztésevei. A termelőszövetkezet napos baromfit vásárol a gazdaságtól, amelyet 18—20 hetes koráig nevel. Eddig a felnevelt tojóbaromfit az érsekcsa- nádiak továbbadták belföldre és exportálták Csehszlovákiába is. Az új baromfitelep megépítésével csak egy részét szállítják el a jószágoknak, a kétszázezerből 154 ezret saját telepükön tartanak meg. A hibrid magas tojáshozamával tűnik ki. Évente 280—300-at tojik. Egy év után kiselejtezik, nem érdemes tovább tartani, mert az utódok már kisebb hozamúak. Az épülő iparszerű baromfitelepen az összes személyzet a tervdokumentumok szerint, har- * mine fő. Évi 60 millió forint termelési értéket produkál a telep, ami azt jelenti, hogy egy dolgozóra 2 millió forint jut. összesen 35 millió darab tojást értékesítenek évente a 154 ezer tojótól. Szebellédi Nándor, a termelőszövetkezet elnöke elmondja: — Módosítottunk az eddig ismert technológián. Ezzel elértük, hogy egy férőhely 13 forinttal olcsóbba kerül. A jobb helykihasználás eredményeképpen ólanként 3200 baromfival többet tudunk elhelyezni. Némi aggodalommal teszi hozzá: — Sajnos, a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyáregysége a víz szolgáltatásához szükséges hiidroglobuszt csak a jövő év első negyedére ígérte, hogy ezt a határidőt előbbre hozza. Az építkezésben segít a termelőszövetkezetnek a honvédség KSIZ-bnigádja és a bajai iparitanuló intézet. Sok szakmai segítséget kapnak a Bólyi Állami Gazdaságtól. A telep jövőre készül el teljesen. Ez lesz az ország egyik legkorszerűbb ilyen üzeme, teljesen automatizált berendezésekkel. K. S. Miről írnak megyei laptársaink? Üj ipari termék Csongrádban Szakemberek a megmondhatói, hogy a különféle csarnokok könnyűszerkezetekkel való lefedése mennyire praktikus. A technikai eljárásnak csupán az a hátránya, hogy túlságosan költséges az elemek gyártása, összeszerelése. E gondok mérséklésének, megoldásának módját régóta keresik a Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat mérnökei, akik a külföldi példák és a hazai vázszerkezeti rendszerek áttanulmányozása után a szerkezetelőállítás új változatát kísérletezték ki. A részletekről a szegedi napilap, a DÉLMAGYARORSZAG számol be: Mint az írásból kiderül, az úgynevezett térrácsos szerkezetről van szó, mely gazdaságosan, egyszerű gépekkel készíthető el, kevésfajta elemből és csatlakozó részből áll. Az új ipari termék prototípusát a Csongrád megyei Tanács Építőipari Vállalat hódmezővásárhelyi telepén állították össze, ott végezték el a sikeres teherpróbát is, majd megkezdték az elemek sorozat- gyártását. A tervezők és kivitelezők példás együttműködését jelképezve, a szerkezetet CSO- MIVÁZ-nak nevezték el. Alkalmazási területe igen széles körű, hiszen felhasználható például ABC-áruház, művelődési otthon, tornaterem és egyéb sportlétesítmény tetőszerkezeteként. A vállalat évente 10 ezer négyzetméter ilyen terméket gyárt, s a jelenlegi keresletet kielégíti. ladja a 150 millió forintot. Csak nem félezer azoknak a magánlakásoknak a szálba, melyeket újjá kell épiteni. Az ország minden részéből folyamatosan érkezik az építőanyag: a cement, a sóder, a mész, a nagyméretű tégla, a vasbeton gerenda, a cserép. A MÁV irányvonatokat indít, azok „zöld utat” kapnak, hogy a szállítmányok rövid idő alatt érkezzenek, a célállomásra. A bajba jutott makóiakat áldozatkészen segíti az ország. De még így is vannak nehézségek: kevés az ajtó, az ablak, nincs elegendő parketta, esőcsatorna, vízvezetékcső. Sok vállalat, üzem, termelő- szövetkezet szocialista brigádja segédkezik az építési munkálatoknál. A társadalmi összefogás eredményeként várhatóan még az idén rendbehozzák a felújításra szoruló házakat és a tervezett új családi otthonok egy része is tető alá kerül. Római kori villa Igaron A Fejér megyei Igar község halárában — írja a DUNAÜJ- VAROSI HÍRLAP — újabb római kori leletekre bukkantak a régészek: az ásatások során egy II. századi római villa maradványai kerültek elő. A feltárás során a szakemberek rátaláltak a hajdani épület fűtőgödrére és a padló alatti fűtőcsatornák egy részére. A helység határa egyébként gazdag Árpád-kori emlékekben is. Az ásatások alkalmával most egy késő Árpád-kori fazekaskemence tartozékait találták meg. összeállította: Velkei Árpád Vásárhelyi kertgazdák jártak A CSONGRÁD MEGYEI HÍRLAP tudósít arról, hogy a hódmezővásárhelyi kertészeti szakcsoport több mint ötven tagja tett látogatást a minap Baján. A vendégek megismerkedtek a Duna-parti város nevezetességeivel, majd felkeresték a helyi állami gazdaság szőlő- és gyümölcsültetvényeit, a pincészetet, valamint a társszakcsoportok összesen 600 hektárnyi parcelláit. a tapasztalatcserén látottakat, hallottakat összegezve Országos összefogás Makóért A belvíztől legjobban sújtott Makó városban kétezernél több lakóház rongálódott meg — táBaján elégedetten nyilatkoztak a vásárhelyi kertgazdák. Többi között elmondták, hogy a, bajai kertkultúra igen magas színvonalú, s az eredményes termesztést hasznosan segíti a szakcsoportok, a tanács és az ÁFÉSZ példás együttműködése. Ez utóbbi révén jutnak előnevelt palántákhoz, illetve a kellő meny- nyiségű és minőségű növényvédő szerhez, műtrágyákhoz a termelők. akik áruikat zökkenőmentesen értékesíthetik. ) jékoztat szintén a szegedi újság, s így folytatja cikkét: Az épületekben keletkezett kár meghaI MEZŐGAZDASÁGI PÁRTHATÁROZATOK NYOMÁBAN A kedvezőtlen adottságú téeszek perspektívája Mintegy 250 ezer embert, termelőszövekezeti tagot, vagy termelőszövetkezetben dolgozót érint közvetlenül ez a téma. A szövetkezeti gazdaságok egyharmadát a közvélemény „gyenge” jelzővel illeti, s ez méltán sérti az itt dolgozó tagokat, dolgozókat. Hiszen a legtöbb gazdaságban a tagság tehet legkevésbé arról, hogy gazdasági eredményeik nem érik el az átlagot, bár dolgoznak ők annyit, vagy esetenként többet, mint az „erős” szövetkezetek tagjai. Éppen ezért helyesebb, ha ezeket a gazdaságokat a nehezebben kimondható, de a tényeket mindenképpen megerősítő „kedvezőtlen adottságú” szövetkezetnek nevezzük. A kedvezőtlen adottságnak több összetevője van, így a gyenge termőképességű és kedvezőtlen domborzatú talaj; a föld eltartóképességét, illetve a helyi foglalkoztatási lehetőségeket jóval meghaladó népsűrűség, stb. Ezek miatt az ilyen vidékeken nagyobb befektetéssel és szorgalommal is kisebb eredményt, jövedelmet érhetnek el a szövetkezetek, mint a jobb földű és kedvezőbb adottságú területeken működő gazdaságok. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy jó néhány szövetkezetben az előbbiekben felsorolt kedvezőtlen adottságok leküzdését az is nehezíti, hogy alacsony színvonalú a vezetés, a munka- és üzemszervezés. Ezeknek a gazdaságoknak, illetve tagjaiknak problémái nem újkeletűek és még azt sem mondhatjuk, • hogy nem érezték mindenkor a társadalom segítőkészségét. A segítés módja, mértéke azonban mindenkor a közgazda- sági környezethez, a mezőgazdaság előtt álló feladatokhoz igazodott, s igazodik a jövőben is. Fejlesztési koncepció A kedvezőtlen adottságú tsz- ek támogatásának kezdeti időszakában a segítés a tagok jövedelmének kiegészítésére korlátozódott. Később az állam ösztönözte a szövetkezeteket az adottságaiknak leginkább megfelelő termények, állati termékek termelésére. Természetesen a támogatás, a segítség sohasem pótolhatta a helyiek, a szövetkezeti tagok kemény munkáját, helytállását, s a jövőben is elsősorban rajtuk múlik, hogyan élnek az állam, a társadalom biztosította lehetőségekkel. Az utóbbi évek általános gazdasági és kulturális fejlődése, a munkásosztály és a szocialista ipar növekvő eredményei, az élelmiszertermelés gyorsabb ütemű emelkedése megfelelő alapot szolgáltattak áhhoz, hogy gyorsabb ütemben változtassunk a kedvezőtlen adottságú tsz-ek helyzetén. Napjainkban lehetőség nyílik a mezőgazdaságban is a fokozottabb szakosításra, a gazdaságtalan termelés visszaszorítására. Való igaz. hogy könnyebb az általános feladatokat megfogalmazni és még nehezebb ezeket megvalósítani. Szerencsére a társadalom széles rétegét közelről érintő ügy jóval túl van a kezdet kezdetén. A párt felsőbb szervének határozata után a kormányzati szervek is kidolgozták a szükséges intézkedéseket, s a kedvezőtlen adottságú nagyüzemek fejlesztését szolgáló gazdasági ösztönzők az V. ötéves terv szabályozó rendszerének szerves részeként kerülnek kimunkálásra. Több megyében fejlesztési koncepciókat dolgoztak ki majd elkészítik a kedvezőtlen adottságú területek fejlesztésének komplex tervét. A fejlesztési programok tehát nem' maradnak meg egy-egy termelőszövetkezet határain belül, túllépik azokat, s tájkörzeteket fognak át. Az adottságok és a lehetőségek feltárása A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek társadalmi, gazdasági nehézségeit nem lehet megoldani a helyi párt- és társadalmi és gazdasági szervek nélkül. Legfőbb feladatuk, hogy tárják és mérjék fiel a helyi adottságokat és lehetőségeket a gazdálkodás fejlesztésére. Tekintve, hogy a kedvezőtlen adottság — a rossz talaj- és domborzati viszonyok, stb. — nem egy-egy szövetkezeti gazdaság határára korlátozódnak, hanem az esetek többségében tájkörzeteket érintenek — a pártszervezetek szervezték meg a termelőszövetkezetek közötti összefogást. Támogassák az olyan kooperációkat, amelyek az arra alkálmas termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok szervezésével, közreműködésével — az iparszerű termelési rendszerekhez hasonlóan — gazdasági alapon összefogják egy-egy tájkörzet nagyüzemeit. Az ilyen társulások, egyesülések alkalmas kereteivé válhatnak átfogó fejlesztésnek, az adottságoknak legjobban megfelelő gazdaságos termelés szervezésének. A pártszervezetek vegyenek részt az üzemfejlesztési tervek készítésében. Ügyeljenek arra, hogy ne merüljenek el a részletkérdésekben, figyelmüket a jövő szempontjából legfontosabb kérdésekre koncentrálják. Behatóan foglalkozzanak a kommunisták azzal a kérdéssel, hogy a termelés egyszerűsítése miatt felszabaduló munkaerőt hol és ho- hogyan foglalkoztatják? Jó káderpolitika Az üzemfejlesztési terveket az üzemek vezetőinek kell elkészíteniük, s erre nem mindegyik szövetkezetben képesek a vezetők. A szövetkezetek kedvezőtlen adottságai miatt — alacsony jövedelem, gyenge szociális ellátottság, nagyobb fokú bizonytalanság — a szakemberek száma, és felkészültsége alacsonyabb mint a jól, vagy közepesen gazdálkodó szövetkezetekben. Több gazdaságban a vezetőség is megerősítésre szorul. A pártszervezetekre hárul az a feladat, hogy a káderpolitikai irányelvek figyelembevételével erősítsék szövetkezetük gazdasági és szakvezetését. Helyes, ha terveik készítéséhez a környező Isz-ek jól felkészült szakvezetőinek segítségét is igénylik. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek tagjai, nagy jelentpsegű lépés előtt állnak: jövőjükről döntenek, amikar meghatározzák gazdaságuk fejlesztésének irányát, módját. A mai döntés előnyét, vagy hátrányát még a későbbi generációk is érzékelik. A helyes döntés meghozatalában pártszervezetek segítsék a tsz tagjait. M. S. Idei beruházások a Szovjetunióban 1700 új nagyvállalat, a működő gyárakban sok új üzemrész állt munkába 1971—1974-ben, a mostani ötéves tervidőszak első négy évében. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is a népgazdaságban meghatározó ágazatokat — az energetikát, a kohászatot, a gépgyártást, a vegy-, a kőolaj- és a petrolkémiai ipart fejlesztették különösen gyors ütemben. Ugyanekkor fogyasztási cikkeket előállító új vállalatok is épülnek. Nagy textilkombinátok Triászpolbam. Osban, egy selyemkombinát Mogiljovban, valamint sok kötöttáruüzem. Mind a 15 szövetségi köztársaságban új hús-, tej- és élelmiszeripari üzemeket állítanak munkába 1975-ben. (APN—KS) Lengyel diákok a kertészeti főiskolái! — A barátság, egymás segítése a legszebb emberi tulajdonságok egyike. A kölcsönös tanulmányutak, a tapasztalatcserék mindmind elősegítik a jövő agrárszakembereinek jobb képzését. — mondotta dr. Wanda Zafikowa, a poznani mezőgadasági akadémia tanára. — A kecskeméti kertészeti főiskola és a mi intézményünk között kialakult jó kapcsolatot, a hallgatók cseréjét a jövőben is folytatni kívánjuk. A tavaszon a magyar fiatalok jár-; tak 'nálunk, most meg mi jöttünk tizenegyen. — A programjuk? — Egy hetet a Kecskemét-szik- rai Állami Gazdaságban dolgozunk, két hetet ped'ig Magyarország megismerésére szánunk. Ellátogatunk Bugacra. a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba, megnézzük a Pécsi Pezsgőgyárat, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutatóintézetben pedig már jártunk. — Az eddig látóttak alapján mi volt a legérdekesebb? — A gépi oltás a borbási faiskolában, ahol az egyhetes gyakorlatunkat töltjük — veszi át a szót Róza Dziedzic ötödéVes hallgató. — Igaz, én dísznövény- kertésznek készülök, de a gyümölcsfák is érdekelnek. Szeretnék minél többet tanulni a magyar szakemberektől. — Holnap paradicsomszedéssel folytatjuk a munkát — kapcsolódik a beszélgetésbe Karol Paw- lak negyedéves hallgató. — Feltűnt, hogy Magyarországon sza0 üzemlátogatás közben. bad földön termelik ezt a növényt, mi pedig üvegházban. Szépek a szőlőskertek. Nálunk úgyszólván dísznövénynek számit a szőlő. , — Milyen növényeket termesztenek az üvegházakban? — Uborkát, paradicsomot, és virágot — mondja Maria Gasicb- rowska — A gyökérzöldségeket a zöldborsót, a káposztát, a vöröshagymát mi is főképpen szabad földön termesztjük,. Ezek betakarítása már teljesen gépesített. — A zöldség- és gyümölcstermesztés gépeinek kikísérletezése is az akadémia mindennapos feladatai közé tartozik — szól közbe Zymon Stanislaw negyedéves hallgató. Most szerkesztettek egy meggybetakarító gépet, amely leszüreteli a gyümölcs 90 százalékát. A találmány nagy jelentőségű, mert az utóbbi években Lengyelország északi részén gyorsan fejlődik a zöldség- és gyümölcstermesztés. A két intézmény közötti kapcsolat tehát hasznos. A kertészműveltséghez ugyanis hozzátartozik. hogy a leendő szakemberek ne csak saját hazájuk zöldség- és gyümölcstermesztését, hanem más nemzetekét is megismerjék. B. Z.
