Petőfi Népe, 1975. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-28 / 201. szám

1975. augusztus 28. • PETŐFI NÉPE • 3 #ŰSZ ÁFÉSZ-SZAKCSOPORT 88 hektár fóliás kertészet Állami támogatás a háztáii és kisgazdaságoknak Százöt család garzonháza A Minisztertanács tavaly feb­ruári ülésén, hangzott el az a megállapítás, hogy a nagyüzemi termelés fejlesztése, bővítése mel­lett a háztáji és kisgazdaságok árutermelési lehetőségét is ki kell használni. Ezt követően je­lent meg az 1009 és az 1010/1974. MT. számú határozat. Mindkettő részletesen foglalkozott a háztá­ji és kisegítő gazdaságok terme­lésének megsegítésével, a fejlesz­tési beruházások 30 és 50 száza­lékos állami támogatásának fel­tételeivel. Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei szövetsége az ÁFÉSZ-ekkel közösen kidolgozta az intézkedési tervet. Ebben há­rom évre jelölték meg a legfon­tosabb teendőket a zöldségter­mesztést előmozdító határozatok végmehaj tásá ra. A fogyasztási szövetkezetek szervező tevékenysége folytán megyeszerte újabb zöldségter­mesztő szakcsoportok alakultak, amelyeknek elsődleges céljuk volt, hogy az öinellátáson felüli árumennyiséget a szerződés alap­ján értékesítsék. Ily módon a korábbi nyolcról húszra növeke­dett Bács-Kiskun megyében az ÁFÉSZ kertészeti szakcsoportok száma, és ezek 88 hektár beborí- tására alkalmas fóliaHepelt vá­sároltak az ÁFÉSZ-ek közremű­ködésével, elsősorban a primőr­áru termesztésére. Ez a terület 29 hektárral volt nagyobb, mint 1973-ban. t A szakcsoportok 1974-ben töb­bek között 350 vagon paradicso­mot és 16 millió fej salátát ér­tékesítettek. A fogyasztási szö­vetkezetek ezenkívül fűtött pa­lántanevelők létesítésével is tá­mogatták a szakcsoportokat. Eb­ben az évben öt ÁFÉSZ-nél hat palántanevelő telep működött. A berendezések késedelmes szállí­tása, a villany- és vízvezeték bekötésének elhúzódása késleltet­te a palántanevelők üzembehe­lyezését, mégis 70 ezer különféle palántát neveltek azokban, és utóhasznosításként 250 mázsa primőráru került ki a fóliasát­rak alól. A kecskeméti UNIVER Szövet­kezet kertészmérnököt foglalkoz­tat, hogy szakmai tanáccsal is támogassa a háztáji árutermelést A szövetkezet Kecskeméten meg­nyitott mezőgazdasági áruháza újabb lehetőséget teremtett erre a munkára» Bugacon és környékén a helyi ÁFÉSZ a spárga telepítésében támogatta a háztáji termelőket A bugaci szakcsoport, amelynek az ÁFÉSZ beszerezte a szaporító­anyagot, valamint a költségek­hez is hozzájárult, 1974-ben 23 hektár fehér spárgát' telepített. A vetést 1975-ben nyolc hektár­ral növeli. Az általános fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek Bács-Kis­kun megyében a háztáji és kise­gítő gazdaságoktól 1973-ban 967 vagon zöldárut vásároltak, hogy évvel később, már 1052 vagont, s ebben a mennyiségben nem szerepelt az a 229 vagon burgonya, amelyet ezen felül adtak el a háztájiból. Szerepet vállaltak a megye fogyasztási szövetkezetei abban is, hogy a falvak és a hozzájuk tartozó külterületek a termeléshez szükséges anyagokat., eszközöket megkapják. Azt is meg kell jegyezni, hogy a zöldségprogram végrehajtása többször tartogatott meglepetése­ket. Előfordult, hogy a kister­melőktől átvett zöldborsót, ba­bot, paradicsomot, más zöldárut a fogyasztási szövetkezetek csak hosszú idő után tudták értéke­síteni. Az az áru minőségének romlását idézte elő, s anyagi veszteséget okozott. Ez rádöbben­tette az ÁFÉSZ-eket arra, hogy megfelelő piacot is kell találni a kertészeti termékek számára. Az átvételi és értékesítési ne­hézségek ugyanis kedvét szegik a termelőknek és a termelés szervezőinek is. Martus Gyula Megjelent az egészségügyi mi­niszter rendelete, amely a szüle­tendő gyermekek egészségének védelme érdekében — az eddi- giektől eltérően — minden Rh— negatív vércsoportba tartozó nő számára, valamennyi szülészeti esemény alkalmával kötelezővé teszi az úgynevezett Anti—D im- muno-gammaglobulin védőoltást. A vércsoportok felfedezése óta ismeretes, hogy valamennyi (az „A”, a „B”, az „AB” és a „Nul­la”) fővércsoportba tartozó em­ber — vérének összetétele alap­ján — további alcsoportokba so­rolható. Ez utóbbiak közül az Rh—pozitív és az Rh—negatív alcsoportok a legfontosabbak. Sú­lyos betegség vágj' sérülés esetén ez mindenekelőtt az Rh-negatív vércsoportba tartozók számára je­lent veszélyt: vérátömlesztés al­kalmával ugyanis, ha nagyobb mennyiségű Rh—pozitív vért kap­nak, szervezetünkben ellenanyag­reakció indul meg. amely kriti­kus esetekben halált is okozhat. Hasonló veszély fenyegeti az Rh—negatív vércsoportba tarto­zó nők születendő gyermekeit is. Terhesség alatt ugyanis a pozi­tív vércsoportba tartozó magzat eltérő tulajdonságú vérsejtjei könnyen bekerülhetnek az anya szervezetébe, amely ezekkel szem­ben azonnal megkezdi az ellen­anyag termelését. Ilyenkor még nem történik semmi különös: kli­nikai tünetek még nem mutat­hatók ki, csupán az alaposabb la­boratóriumi vizsgálat igazolhatja az ellenanyag-képződés megindu­lását. Mindez elsősorban az utána A szocialista országok mezőgazdasági „génbankjai” Nem előzte meg nagy beharan­gozás az építését. Miután azon- bon hozzáfogtak, alakult, jó ütemben formálódott, s a minap azzal a meglepetéssel szolgált, hogy élet költözött a falai közé. Százöt tulajdonos — többségben fiatal házasok — birtokba vette a kiskunfélegyházi Móravárosban létrehozott ifjúsági garzonházat. Az épületet hosszában ketté­szelő földszinti folyosón több lak­részbe csengetünk, de nem jelent­kezik senki. - Délelőtt van, úgy tűnik, mindenki a munkahelyén. Hirtelen azonban egyszerre két ajtó is nyílik: háziköntösben, ar­cáról ítélve a legmélyebb álmából felriasztott férfi és egy fiatal- asszony. A zavarásért elnézést ké­rünk az előbbi lakótól, az asz- szonyka pedig otthonába tessé­kelve mindkét, bemutatkozik: — Zsigó Mihályné vagyok, az Egyesült Lenin Tsz virágkertésze­tének dísznövénytermesztője. Azazhogy most gondozási szabad­ságon levő, gyakorló anyuka. A kislányom háromhónapos... Az előszobában főzőfülke, a másik oldalról az ülőkádas pará­nyi fürdőszoba nyílik. Nem nagv a szoba sem. Bútorzata szerény, alighanem a szülők adták indítás­ként: kétszemélyes fekhely, rajta a baba rugdalózik, kerek asztal­ka, szekrény és — rácsos kiságy, meg babakocsi. Pici. de csupa derű az új otthon. — Mikor költöztek be? — Augusztus elején. — örülnek a lakásnak? — Nagyon. Az első saját ott­honunk. A férjem a műanyag­gyárban dolgozik. jparós. A gar­zonért belépőként 35 ezret fizet­tünk, a fennmaradó százezret ha­vi 450 forintonként törlesztjük. Később, amikor nagyobb lakást kapunk, ez a pénz beleszámít... A garzonház környéke rende­zetlen még. de bizonyos, hogy nem sokáig. Hamarosan éppúgy beolvad majd az 1978-ig még tovább épülő, s mintegy 5 ezer lakosúvá kiterjedő, kellemes han­gulatú Móravárosba. mint a gar­zonházzal átellenben ugyancsak nemrégiben megnyitott, forgal­mas ÁBC-áruház. S még az idén további, úgyne­vezett járulékos beruházás elké­szültével is számolhatnak Móravá- ros lakói. Az ABC-áruház mögöt­ti, eg.yelőre kivénhedt szőlőtőkék­kel körülvett területen hovato­vább tető alá kerül az új város­rész százszemélyes óvodája. Az építkezés területén ugyanis jól láthatóan elhelyezett tábla adja tudtul: a Görög Sándor vezetésé­vel történő építkezést ez év de­cember l-re befejezi a városi ta­nács költségvetési üzeme. Perny I.—Szilágyi M. Terhességmegszakításoknál is kötelező lesz a védőoltás Új jogszabály a születendő gyermekek egészségének védelmére következő és a későbbi terhessé­gekre jelent veszélyt, amikor az anya méhében újabb pozitív vér­csoportú magzat indul fejlődés­nek. Az anya szervezete ekkor a már korábban kialakult immu­nitás alapján „védekezik” a szá­mára idegen, Rh—pozitív vörös vértestekkel . szemben. A követ­kezmény: rendszrint spontán ve­télés, koraszülés, vagy az. hogy az anya torz magzatot vagy ha­lott gyermeket hoz a világra. Ennek a súlyos veszélyekkel já­ró immunreakciónak a kialaku­lását kívánják megelőzni a védő­oltások kötelezővé tételével: szü­léskor, illetve a koraszülések és a művi terhességmegszakítások al­kalmával ugyanis az oltóanyag eleve megakadályozza az anya szervezetében az ellenanyag kép­ződését!. s így a következő ter­hességek és szülések során már nem kell hasonló ve­széllyel számolni. A jogszabály ugyanakkor népesedéspolitikai szempontból is jelentős, hiszen az egészségügyi statisztikák adatai szerint minden száz nő közül 15-en tartoznak az Rh—negatív vércsoportba, akik későbbi mag­zataiknak egészséges fejlődése eleve veszélyeztetett. Említésre méltó, hogy a terhességük meg­szakítását kérő nők számára sem jelent késedelmet az új előírás betartása; a rendelet alapján ugyanis a vizsgálatot és az eset­leges oltást úgy kell elvégezni, hogy a terhesség megszakítása az engedélyezett határidőn belül megtörténhessen. (MTI) Október 15-én nyit az őszi BNV Még meg sem nyílt az Országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás, a HUNGEXPO és az ér­dekelt minisztériumok, iparágak, vállalatok már a következő ese­ményre, a fogyasztási cikkek második szakosított nemzetközi vásárára készülnek. Az őszi BNV-t az idén az OMÉK miatt kicsit később, október 15—23. között rendezik meg, így, bár több idő jutott a szervezésre, a berendezéssel igyekezniük kell a kiállítóknak, hiszen a mező- gazdasági kiállítás után mind­össze egy hónap áll rendelkezé­sükre a nyitásig. Az őszi BNV-n a fogyasztási cikkeket a múlt évi tapasztala­tok alapján 5 témában — öltöz­ködés, háztartás, otthon, szabad idő és közlekedés — csoportosít­va láthatja a közönség. A KGST mezőgazdasági állan­dó bizottságának mostani buda­pesti ülésén többek között meg­vitatják a nemzeti baromfi gén­alapok közös felhasználását a szocialista országokban. Olyan témáról van szó, amely szoros összefüggésben van a lakosság ellátásával, a baromfihús- és tojásfogyasztás növelésével. Az a cél, hogy* a KGST-országok állatgenetikusai és tenyésztői kölcsönösen felhasználják egymás különböző fajtáit, illetve tenyész- állományát, s ily módon lényegé­ben nemzetközivé válnak a ba- romfigénalapok, tehát a barom- fi-tenyészanyag. A KGST-országok mezőgazda- sági „génbankjai” egyéb terüle­ten is eredményesen tevékeny­kednek. A szocialista országokban a növény- és az állatvilág károso­dása miatti génveszteséget — a geológiai értelemben vett pusz­tulásnak, az eróziónak tágabb értelmű alkalmazásával — géne- róziának nevezik, és a „génbank” kifejezést szintén átvitt értelem­ben alkalmazzák minden olyan tevékenységre, amely a geneti­kai anyagok megmentésére és konzerválására irányul. Ha pél­dául egy régi állatfajt fenntar­tanak, máris egyfajta génbankot létesítettek, ugyanúgy, mint ami­kor a korábbi évek nagyhírű búzáját vagy más növényét vé­dik meg a kipusztulástól Már- már a banki tárolás forgalmához közelít például a nitrogénhűté- ses spermatárolás, amely nagy biztonsággal „konzervál” egy-egy fajtát, illetve az annak legjobb tulajdonságaival rendelkező apa­állat „génjeit”. A magvak csí­rázóképességének megőrzésével (kondicionált párával és hőrrfér- séklettel) gyakorlatilag ugyanezt lehet megtenni a növényekkel is — s ezt meg is teszik. A KGST-országok „génbank­jai” tudományos .intézetei igen »szoros kapcsolatot alakítottak ki egymással. Azon igyekeznek, hogy közös munkával fenntart­sák, illetve rekonstruálják a ré­gi fajtákat, a legjobbakat pedig kölcsönösen egymás rendelkezé­sére bocsássák. A magyar tervek szerint az Or­szágos Állattenyésztési Felügye­lőség például az ősi magyar fakó ló visszaállítására —, amely génjeinek „jelenlétére” jobbára már csak az itt-ott felbukkanó fakó szín utal, Türkméniából méneket hoztak be. Mongóliából pedig fekete sörényű, fakó mé­neket várnak. Az országban ma már rezervátum jellegű telepe­ken tartják a magyar-szürke szarvasmarha-fajta utolsó gulyá­it. Az állomány genetikai fenn­tartására a szomszédos országok­ból, Jugoszláviából, Romániából igyekeznek behozni apaállatokat, és Olaszországból szintén állat- utánpótlást várnak. A kis-ázsiai eredetű cigája juh elterjedt a Balkán-félszigeten, ezért onnan pótolják majd a megcsappant számú magyar állományt. Az ős­honos baromfifajták cseréje szin­tén a KGST-országok szakembe­reinek munkaprogramjába ke­rült. (MTI) ÜÜ Föld alatti erőmű Föld alatti hidroakkumulációs erőművek tervét dolgozták ki moszkvai mérnökök Az ezer mé­ter mély aknától járatok ágaznak el — ezek az erőmű medencéje. A közeli gránittömbbe vésték az erőmű géptermének helyét. A fel­színi víztárolót a föld alattival páncélozott csöyek_. kßtilj» Qgsjg.. A föld alaig* energia-akkumu­- . ü* m ® lációs erőművek gazdasági muta­tói igen kedvezőek. A hatalmas szintkülönbség miatt a hasonló kapacitású hagyományos létesít­ményekhez képest tizedannyi víz . re van szükség. Az új típusú erő­művek nagy előnye, hogy nem változtatják mek a környezetet, azaz a természetet. (BUDA- PRESS — APN1 Csak mikroszkóppal látható kiállítás Pudingszilva Angliába A Kecskeméti Konzervgyárban megkezdték a hagyományos ex­portcikk, a pudingszilva tartósí­tását. A felezett, magozott besz­tercei szilvát ötkilós fémdobo­zokban szállítják a szigetország­ba. Aranyiakat, amely — mint egy nagy asztalon — egy emberi haj­szál metszetén fekszik; tű hegyén álló sakkfigura; a mákszemnél 18-szor kisebb, működő villamos motor — ezek a furcsaságok a moszkvai műszaki múzeum mik- rominiatűr-kiállításán láthatók. A kiállított tárgyak legnagyobb része a kijevi Nyikolaj Szjadrisz- tij munkája. Mindent kézi mun­kával, szuperkeménységű gyé­mánteszközökkel. mikroszkóp alatt készített. Az sem véletlen, hogy a kiállítást a műszaki mú­zeumnak éppen abban a termé­ben rendezték meg, ahol általá­ban a tudomány és technika leg­újabb eredményeit mutatják be: Szjadrisztij már több alkalommal készített rendkívül pontos mik- roeszközöket, például orvosok számára. Egyik legérdekesebb kiállítási tárgy egy parányi könyv: betűi olyan kicsinyek, hogy egy szál pókháló eltakar egy sort. Ter­mészetesen csak mikroszkóp alatt lehet elolvasni. Külön teremben helyezték el Mihail Ivaszjuk ukrán tanító al­kotásait, közöttük például egy mi­niatűr mozdonyt. amely 22, egyenként 2 mikron nagyságú da­rabból készült. Sokan csodálják meg az egy centiméteres fényké­pezőgéppel készített fényképeket is — ugyancsak mikroszkóp alatt. (BUDAPRESS—APN) Sürgős intézkedés szükséges! Gondos védekezés a szőlő kártevői ellen a kunbajai rendszer gazdaságaiban A Kunbajai Állami Gazdaság összefüggő termő szőlőterülete 1612 hektár, szinte egyedülálló méretű az országban. Ez az év rendkívül kedvezett a szőlőkárte­vőknek. A legveszélyesebb idő­szak június 20-a és július 15-e között volt. amikor a gazdaság helikopteres brigádja percről percre jól megszervezett munká­val védekezett a nagyüzem, va­lamint' a társult gazdaságok te­rületén. A hét első három napját úgy osztották be, hogy' Kunbaján az 1612 hektár szőlőt tizenhét lé­gióra alatt a peronoszpóra és a lisztharmat ellen gondosan meg­permetezzék. A hét következő három napja, sokszor még va­sárnap is a mélykúti, a csávolyi, a rémi termelőszövetkezetek, va­lamint a Szegedi Állami Gaz­daság nagyüzemi szőlőjének vé­delmiéiben telt el. A kunbajai gazdaság területén négy helikop­teres felszállóhelyet készítettek elő, ahonnan 300—400 hektárt tud bejárni és megfelelően vedelni - ni a helikopter. A Kunbajai Állami Gazdaság szőlőtermesztési rendszergazda és partnereit a növényvédelemben a legmesszebbmenőkig segíti. A gazdaság szőlőterületén az idén háromszor annyit kellett porozni, mint 1974-ben. A .rendkívül csa­padékos és páradús tenyésádő- szak ellenére mérhető veszteség gomba- és rovarkártevők miatt eddig nem volt az állami gazda­ság s. 'lőterülétén. Rónai Sándor Augusztus 7-i lapszámunkban jelent meg az Aluljáró vagy víztároló? című glossza, melyben szóvá tettük, hogy a megyeszék­helyen levő vasúti kisaluljáró csatornarendszere régóta nem működik megfelelően, s ha je­lentős csapadék hull, óhatatlanul megszaporodik benne a víz. Ha­sonló esetre került sor legutóbb azon a júliusi szombat délutá­non, amikor Kecskemétre felhő- szakadásszerű eső zúdult, s az e helyen percek alatt összegyűlt mintegy félméteres víz csaknem három napon át akadályozta a gyalogos közlekedést. Az erre járók — például a kisgyermekei­ket sétáltató, cipelő szülők és az idős emberek — kényszerkitérőt vettek igénybe, a sorompók kö­zötti távolságot a sínpárokat ke­resztező forgalmas útvonalon (Czollner köz—Kandó Kálmán utca) tették meg. Pontosabban a gidres-gödrös úttest szélén, egy keskeny sávon, amit a gép­járművek szabadon hagytak. Fi­gyelmeztettünk arra, hogy rop­pant balesetveszélyes e gyalog­lás, majd sürgettük a hét éve átadott, és hosszabb ideje orr- facsaró „illatot” árasztó létesít­mény vízaknájának rendbehoza­talát. Sorainkra részletes levélben válaszolt a Kecskeméti Városi Tanács Kommunális és Költség- vetési Üzemének vezetője, Pólyák Péter főmérnök, aki többi között ezeket írta; „A kisaluljáró, mint műtárgy, tanácsi tulajdon, így feladatkö-r riinkbe tartozik nemcsak a rend­szeres tisztántartása, de a kar­bantartásával, s az állagmegóvá­sával kapcsolatos munkák elvég­zése ’.s. Ezenkívül gondoskodunk az itt esetenként felgyülemlett csapadékvíznek a városi csator­nahál ózatba való elvezetéséről. Az utóbbi teendő azonban nagy nehézséget jelent, mivel a szi­vattyúrendszer konstrukciója rossz. A dolgon 1912-ben úgy próbáltunk segíteni, hogy az építménybe beszereltük -r- meg­közelítőleg ötven ezer forintért — a Bybo típusú, nagy teljesít­ményű, automatikus úszókapcso­lóval is ellátott szivattyút. Saj­nos, ily módon sem tudtuk nö­velni a túlságosan szűkre mére­tezett átemelő és befogadó ka­pacitást, úgyhogy a víztelenítés továbbra is megoldatlan. Az említett július 5-i özön­vízszerű esőzéskor pedig az tör­tént, hogy a szivattyúberendezést bekapcsoló, vezérlő villamos köz­pont víz alá került, felrobbant és leégett. A vizet a tűzoltók távolították el az aluljáróból, melynek elektromos hibáját há­rom nap múltán javították ki az építési üzem szakemberei. Dol­gozóink szintén rövid időn belül befejezték az iszap, s egyéb szennyező anyag eltakarítását, valamint a felszerelési tárgyak szükséges festését. Mint a leírtakból már sejthető, a betonépítményben a későbbiek során is bármikor bekövetkezhet a kifogásolt eset. amiért előre is kérjük a lakosság szíves elnézé­sét. Meg a bűz miatt is, mely nem szűntethető meg, csak vala­melyest mérsékelhető. Ugyanis a szivattyúház alatti tározó akná­ban lerakódó iszap, illetve szer­vesanyag kémiai bomlásának sza­ga kiáramlik a vízaknához ve­zető csatornán. Ennek közömbö­sítésére klóros folyadékot hasz­nálunk. Végezetül közöljük, az aluljáró zökkenőmentes üzemelése csakis azután garantálható, ha az elég­telen tervezésű és nem szeren­csésen kivitelezett, vízelvezető berendezést kijavítják. A Petőfi Népe segítő bírálatát köszönjük!” íme a tényeket őszintén fel­táró hivatalos reagálás, me'yből kiderül, hogy voltaképpen „ere­dendő bűn”-nel állunk szem­ben. Ezek után önként adódik a kérdés: a csaknem hárommillió forintos költséggel létesített kis­aluljáró 1968-as műszaki átadá­sa alkalmával vajon miért nem vették észre az említett hibát? Vagy talán ennyire elnézőek vol­tak az építették, átvevők? Alig­hanem megérne egy vizsgálatot ez az ügy ... Velkei Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents