Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-15 / 164. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 15 Városközpont-építők A munka szervezettségéről Negyedszer szólunk a kecskeméti városközpont-építő munkásokról. Az alagútzsaluval most a G jelzésű 4. számú épület emeleteit húzzák fel. Legutóbb május közepén beszélgettünk, akkor a G 3-ast „rakták”, s amellett szóltunk, hogy „Még három sor alagútzsalu kell!” Ha meglenne, egyből egy emelet készülhetne el. Az előnye: rövidebb idő alatt nagyobb termelési érték, az eszközök jobb kihasználtsága, stb. És van ? — Nincs — válaszolta Vörös Lajos, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat 9-es (alagútzsalus) üzemének vezetője és kifejtette, hogy már nem is lenne érdemes megvenni. Ezután még három házat kell „felhúzni”, így a többletbefektetés nem térülne meg. Korábban kellett volna rá gondolni, akkor nagyon megérte volna. Mindkét formában: időben és pénzben egyaránt. Az építők munkája nehéz, felelősségük nagy. Egyszer a televízióban hangzott el, hogy az építőkre nálunk nem csak azért figyel mindenki, mert kevés a lakás és sok helyen lassan dolgoznak, hanem azért is, mert őket az utcáról bárki látja. — Tényleg szem előtt vagyunk — folytatta Vass Lajos — egy kilencvenezres lélekszámú város kellős közepén, ráadásul Kecskemét új arca formálódik, hát persze, hogy mindenkinek kialakul valamilyen véleménye. Ha más nem, éjszaka átkiabálnak hozzánk a szalagházból, hogy csendesebben dolgozzunk, halkabban kiabáljunk a darusnak, mert nem tudnak aludni. Pedig kérem, kiabálni kell, a darut irányítani kell. meg szerelés közben zörögni is kell, a reflektorok is bevilágítanak, de hát mit tehetünk? ... — Két műszakban dolgoznak? — Igen, mert a nyár a mi igazi évszakunk; télen fűteni kell, hogy száradjon a beton. így hetente végzünk két emelettel, ha nem esik az eső. vagy nincs akkora szél. hogy a daruval le kell állnunk. Különben azóta, hogy itt volt. van már másik darunk is, amelvik az előregyártott elemeket emeli be, így a toronydarunk felszabadult, gyorsabb az átrakás: jobb a munkamegosztás, jobb a szervezettség. — Vegyük az előregyártott elemek szállítását. Mj tizennégy félével dolgozunk és amiatt nem álltunk, mert a folyamatos szállítás megszakadt és valamelyik szükséges elem kifogyott. Van a munkához elég betonvasunk, cementünk és sóderünk ... — A múltkor panaszkodtak az olajkiadás körülményessége miatt? — Most íűtenünk nem kell, a zsaluk lekenéséhez pedig van elég. — Már áll három ház. Látom, a szakipari munkákkal is haladnak. Mikor lesz műszaki átadás? — A tervek szerint a G 1-et augusztus végére át kell adni és a G 2-es épületben is 27 lakást. Persze, ez a műszaki átadásra értendő, nem a beköltözésre, mert utána még el kell végezni a pótlásokat. Megtudtam: az építők eltökélt szándéka, hogy betartják a határidőt, hisz több mint nyolcvan család várja majd a mielőbbi beköltözést, s ha ezt úgy vesz- szük, mint a munkájuk emberi oldalát, akkor az építők felelőssége ebben is nagy. Előretekintés — Ha a munka szervezettsége, az anyagellátás színvonala változatlan marad, mikorra épül fel a házsor hét épülete? — Ha hosszabb időre nem vei vissza bennünket az eső, szél, akkor július 30-ra befejezzük a G 4-est is. Október közepéig tart az az idő ameddig változatlan intenzitással dolgozhatunk, mert utána egyre lassabban köt a beton a hőmérséklet süllyedése miatt. Az év végére szeretnénk a hetediket is elkezdeni, de ez még a jövő zenéje, sok mindentől függ. — A G 5-ös helyét már kitűzték, miért nem kezdik meg a résalapozást ? — Ott postai telefonkábelek húzódnak és azoknak sértetlennek kell maradnia. Betonággyal 9... és 1975. július 2-án, amikor már a G 4-es és a G 5-ös is kilátszik a földből. kell megvédeni a kábeleket és annak elkészítése megint sok időbe kerül. Az emberek — Önök itt új városközpontot építenek és az alagútzsalusok kollektívája különösen összeforrott. Most is megkérdezem, hogy vannak az emberek? Mentek-e el?... — Itt ez nem szokás. Egy emberünk ment el, de az is azért mert Bócsán lakik, van tizenhat hold földje, lovai... érthető. Különben a „fölállás” változatlan. Csató Károly •• Alapozás 1974. november 6-án. Alapítók Magó Lajos és Serei Mihály madarasi lakosok a demokratikus határőrség születésnapja — 1945. május 14. — előtt is ha- tárőrösködtek. Érdeklődésünkre elmondták, hogy a Duna—Tisza közötti határszakaszon, mint ahogy keleti határainkon is már az 1945-ös év első hónapjaiban a Magyar Kommunista Párt területi szervei részéről intézkedések történtek a demokratikus határőr alegységek — őrsök, századok — szervezésére. Így Bácsalmáson 1945 február végén honvéd határőr század alakult. Ennél az alegységnél kezdte határőr szolgálatát Magó Lajos tartalékos szakaszvezető is. • Magó Lajos nyugdíjas. Madarason, a Nagyváradi út 11. szám alatt lakik, egyébként 1935-től 1944 szeptemberéig hosszabb-rö- videbb ideig állandóan katonáskodott. Ezt követelték tőle is a német fasiszták oldalához szegődött magyar urak. Majd 1944 őszén, amikor részére a Horthy- hadseregben az utolsó behívót küldték, őszinte örömére a Csi- kériáról Újvidék felé induló vonatot felrobbantották a partizánok. Kisebb sérüléseiből felgyógyulva Magó Lajos már szeptember közepén indulhatott volna vissza a frontra. A szakaszvezető azonban arra hivatkozva, hogy a felrobbantott vonatom légnyomást kapott, orvos ismerősétől hivatalos igazolást szerzett, mely szerint szolgálatképessége csak októberben lehetséges. A családjánál tartózkodó „betegtől” így hiába is érdeklődtek naponta a csendőrök, az igazolás hatásosnak bizonyult. 1945. március 3-án Magó Lajos önként jelentkezett a demokratikus határőrséghez, s a bácsalmási századnál számvevőként teljesített szolgálatot. Serei Mihály Madaras, Vörös Hadsereg út 27. szám alatti lakos szintén önkéntes határőrként a bácsalmási század írnoka volt. Jelenleg Serei bácsi is nyugdíjas. A Határőrség bölcsőjét ringató veteránok elbeszélése szerint 1945 tavaszán a bácsalmási századhoz tíz 22 fős nagyőrs (Kelebia, Tompa. Csikéria, Kunbaja, Bácsalmás, Madaras, Katymár, Gara, Hercegszántó, Karapancsa) és a nagy őrsök között elhelyezett 10— 11 fős kisőrs tartozott. A nagyőrsök parancsnokai a demokratikus határőrséghez önként jelentkező tiszthelyettesek, zászlósok, hadnagyok voltak. A rangtalan katonák is önkéntesek voltak. Többségük belekóstolt az igazságtalan háború borzalmaiba, de szép számmal akadtak olyanok is, akik akkor fogtak először fegyvert. Az őrsön tanulták meg a karabély műszaki leírását és használatát is, amivel éveken al. a szolgálatukat teljesítették és a demokratikus vívmányokat védték. 1945 tavaszán az őrsök katonái elsősorban a kishatárfor- galomban résztvevő személyek igazolványait ellenőrizték. Akkor Bács-Kiskun megyében is a magyar és jugoszláv, állampolgárságú kettős birtokosok naponta lépték át a határt. Az őrsök személyi állományának másik feladata a portyázás volt. A nagyőrsök katonáit általában 5—15 kilométeres hosz- szú portyára, a kis őrsök beosztottjait pedig 1—5 kilométeres rövid portyára vezényelték. A portyázó katonák egyrészt a határt vigyázták, másrészt a köz- biztonság, közrend védelmében vettek részt. Az alegységeknél szolgálatot teljesítő határőrök ruházata rendkívül silány volt. A horthysta hadsereg hátrahagyott ruhakészletét ugyan a határőrök birtokba vették, de azzal a meny- nyiséggel az állománynak csak egy részét tudták ellátni. Ezért a határőrök egy része — akik nem teljesítettek végrehajtó szolgálatot — saját ruhájában katonáskodott. Serei Mihálynak sem volt egyenruhája. Az élelmezésüket a határ mentén élő jobb módú emberek adakozással biztosították. A legtöbb őrs 1—2 hold földdel is rendelkezett és sertéshizlalással is foglalkozott Az élelmezés tehát az ország nehéz gazdasági helyzetéhez viszonyítva valamennyi őrsön megfelelő volt. Sikerült biztosítani a katonák pénzellátását is, de az inflációs időszakban, mire a határőrök az illetményt 9 Serei Mihály, a demokratikus határőrség volt írnoka. 9 Magó Lajos nyugdíjas még jól emlékszik a határőrök életkörülményeire. kézhez kapták, pénzükéit szinte semmit sem tudtak vásárolni. 1945-ben az őrsök irányítása a századparancsnokság részéről nagyon alacsony színvonalú volt. A centrális vezetés objektív okok miatt sem érvényesülhetett. A századparancsnok helyettese ellenőrzés céljából havonta lovas kocsival végigjárta az őrsöket. A honvéd határőrség parancsnoksága megalakulásával 1946 tavaszán az egységes, hatékony irányítást biztosító átszervezés, s a centrális irányítás következtében a demokratikus határőr alegységek jelentős és megbízható erőkké váltak, aminek eredményeként a határőrizet és a határrend Bács-Kiskun megyéiben is folyamatosan szilárdult. A határőrség bölcsőjét ringató — Magó Lajosok és Serei Mi- hályok mindenképpen — jelentős mértékben járultak hozzá mai határőrségünk megteremtéséhez. Gazsó Béla A Merkúrnak légköre van Grúz • asztrofizikusok megfigyelték a Naprendszer legkisebb bolygójának elvonulását a Nap korongja előtt, s ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Merkúrnak van légköre. A Nap és a Merkur ilyen „találkozására” négyévenként egyszer kerül sor. A legutóbbi közelítése során a tudósoknak sikerült rögzíteniük az egy másodpercnél rövidebb ideig tartó váratlan jelenséget: a Naphoz legközelebb eső bolygó korongja mögül a Nap széle korábban bukkant elő, mint ahogy várták. Erre azonban nem kerülhetett volna sor, ha a bolygónak nincs légköre. A grúz csillagászok különböző oktatási módszerekkel meghatározták a Merkur légkörének legfőbb fizikai tulajdonságait. Így többek között megállapították, hogy az atmoszférikus nyomás nagysága a Merkúron tizedrésze a földinek. (APN—KS) Megszűnőben a feketehimlő Az egészségügyi világszervezet adatai szerint tavaly már csak 1400 himlős megbetegedést jelentettek, s ez 1973 decemberéhez képest közel 90 százalékos csökkenést jelent. Abban a négy országban, ahol a himlő népbetegség volt. gyökeresen megjavult a helyzet. Pakisztánban pl. az elmúlt három hónap alatt egyetlen eset sem lépett fel, Nyugat-, Közép- és Dél-India is himlőmentes. Bangladesben 1974- ben 50 százalékkal csökkent a megbetegedések száma. Etiópiában az elmúlt három hónapban 75 százalékkal kevesebb esetről számoltak be, mint egy évvel korábban. Nincs ok azonban az elégedettségre Baglades éhínség sújtotta területein ugyanis nehéz probléma volt a járványel- lenörzés, és Etiópia hatalmas hozzáférhetetlen hegyvidékein sem igen tudták figyelemmel kísérni a megbetegedéseket. A nyereség a vállalaté - a veszteség az államé A problémát közgazdasági találós kérdésként úgy fogalmazhatjuk meg: miképpen lehetséges, hogy a vállalatok és szövetkezetek nyeresége évről évre tekintélyes összeggel gyarapodik — az elmúlt évben például az 1973. évi 123 milliárdról 141 milliárdra — ugyanakkor a költségvetés többnyire deficites, holott bevételeinek túlnyomó többsége a vállalatoktól származik. • Ilyen körülmények között az lenne a logikus, hogy a vállalatok és a költségvetés pénzügyi helyzete azonos, de legalábbis hasonló legyen. Alapjában véve örvendetes, hogy a vállalati mérlegek nyereséggel zárulnak. Csakhogy a vállalati mérlegek ilyen — nyereség — rovatában kimutatott összegek egyre nagyobb hányada táplálkozik „idegen” forrásokból. Nevezetesen a költségvetés termeléssel kapcsolatos közvetlen kiadásaiból. a termelői árkiegészítésből, az import árkiegészítésből, az állami visszatérítésből, az egyéb termelői támogatásokból. Jó néhány esztendeje a vállalati nyereség több mint fele — az elmúlt évben pedig már csaknem 70 százaléka — az államkassza most részletezett juttatásaiból származik. Valamikor úgy fogalmaztuk meg a vállalati nyereség lényegét, hogy az a termelési kiadások és az árbevétel különbsége; ez ma már csak másodlagos forrása a mérlegekben kimutatott nyereségnek. • A vállalati nyereség tartalmának eltorzulásában szerepe volt és van annak is, hogy a tőkés világpiaci infláció és a nagymértékű áremelkedések káros hatásait nem engedtük be a magyar gazdaságba, árrendszerbe Ilyen törekvéseink és pénzügyi áldozataink eredményes voltat bizonyítja, hogy a vállalatok költségeit a világpiaci árváltozások lényegében nem növelték. Am eközben felerősödött az a vállalati szemlélet, hogy a külső piaci változásokból, a hazai és a világpiaci árak különbségéből adódó előnyök a vállalati gazdálkodás „eredményei”, míg a terhek elhárításáról. viseléséről az államnak, a költségvetésnek kell gondoskodnia. Ezen az úton a jövőben nem haladhatunk tovább. Egyebek között azért sem. mert a költségvetés vállalatokat óvó, védelmező ernyője már nem nyitható szélesebbre. És azért sem, mert mindez a népgazdaság belső egyensúlyi helyzetét rontja. Nem állítjuk azt, hogy a vállalatok mind gazdagok. Az viszont tény, hogy az elmúlt évben a vállalatoknak volt pénzük, beruházásaik és készleteik tekintélyes mértékű növelésére, s a vállalati kasszákból a tervezettnél több pénz áramlott ki személyi jövedelmekre. Ennek konzekvenciái akarva-akaratlanul is csökkentették a népgazdaság exportteljesítményét s egyidejűleg növelték importszükségletét, végső soron hozzájárultak a külkereskedelmi mérleghiány létrejöttéhez. Ugyanezeket a tüneteket észlelhettük az idei esztendő első felében is; miközben a költségvetés növekvő összegekkel támogatja a vállalatokat, azoktól a tervezettnél több vásárlóerő áramlott ki. Fogalmazhatunk oly módon is, hogy a vállalati gazdálkodás nem mindenben a tervcélok által kijelölt úton halad, veszélyezteti azok megvalósítását. • A Központi Bizottság július 2-i ülésének határozata a magyar népgazdaság jelenlegi helyzetét elemezve, a népgazdaság minden szintjén határozott és konkrét cselekvést sürget. Mit jelent ez a követelmény e téma kapcsán? Mindenekelőtt azt, hogy valós közgazdasági gondok és feladatok kizárólag költségvetési módszerekkel, támogatásokkal nem oldhatók meg. Gondjaink, feladataink olyanok, amelyek tóként a termelés szférájában, a vállalatok jobb munkájával oldhatók meg. A nagyon is időszerű vállalati tetteknek, cselekvéseknek az is feltétele, hogy a gazdálkodó egységeket erre a körülmények rá is kényszerítsék. Érezzék a gazdálkodás mai realitásait, eddiginél nehezebb feltételeit, s boldogulásuk pénzügyi forrását, a nyereséget gazdálkodásuk erőteljes fejlesztésével, javításával hozzák létre. G. I. Gépjármű-tulajdonosok és gyalogosok figyelmébe! A gépjármű-felelősségbiztosítás második félévi díja július elsején esedékessé vált. Ez alkalomból szükségesnek tartjuk nemcsak a gépjármű-tulajdonosok, de a közlekedésben részt vevő gyalogosok figyelmét is felhívni azokra a lényeges szempontokra, amelyek indokolják e biztosítás világszerte kötelező voltát. Gyakran előfordult, hogy a kárt okozó gépjárművezető fizetőképességét meghaladták az anyagi kötelezettségek, azonkívül. hogy saját és mások kocsijában keletkeznek károk, megsérülhetnek emberek, akiknek gyógyítási költségeket, kereset- kiesest, rokkantság esetén életjáradékot kell fizetni. De járadék illeti meg a balesetek áldozatának eltartott hozzátartozóit is. E biztosítás alapján a károk okozói mentesülnek a számukra túlzott anyagi terhet jelentő kártérítés megfizetése alól, a károsullak pedig nem függnek a balesetért felelős személy anyagi viszonyaitól, fizetőképességétől. A felelősségbiztosítás nemcsak a magánszemélyek birtokában levő gépkocsikra kötelező, hanem a vállalatok, gyárak, intézmények stb. tulajdonában álló gépjármüvekre is. Ahhoz, hogy a biztositó az okozott kárt megtéríthesse, a balesetért felelős gépjárművezetőnek el kell ismernie felelősségét a balesetért. Amennyiben esetleges karambol alkalmával a még januárban megküldött kárbejelentő lapot a kár okozója a helyszínen kitöltve adja át a károsultnak. a balesetért felelő személy eleget tett kárbejelentési kötelezettségének, nem szükséges, hogy személyesen is megjelenjen az Állami Biztosítónál. A balesetben vétlen gépjárművezető ezzel a nyomtatvánnyal jelenti be kárát a biztosítónak, ahol megfelelő adatok birtokában, a sérült gépkocsi bemutatása után, rendezik a kárt Helyes, ha a kárbejelentő-nyomtatványt — amelynek általános adatait lehetőleg előre töltsük ki — a gépjármű egyéb okmányai között tartjuk, hogy esetleges karambol alkalmával csak a balesetre vonatkozó adatokkal kelljen kiegészíteni A gépjármű-felelősségbiztosítás érvényes külföldön is. Évről évre egyre többen indulnak gépkocsival, motorkerékpárral köze-, lebbi és távolabbi országokba. Európa egész területén kötelező a felelősségbiztosítás. Ez év január elsejétől a magyar gépjárművek Európa legnagyobb részén H felségjellel és a magyar forgalmi rendszámmal igazolják a felelősségbiztosítást. Továbbra is szükség van az úgynevezett Zöldkártya biztosítási bizonylatra Spanyolországban, Portugáliában. Görögországban és Törökország területén. Mindnyájunkat érint közvetve, vagy közvetlenül a közlekedés, a közúti forgalom. Vagy mi utazunk vagy hozzátartozóink. Az anyagi biztonság — amelyet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nyújt — minden érdekeltnek megnyugvást, jó közérzetet ad. Megyénkben az elmúlt évben 3207 káresemény alapján 14 és fél millió forint kártérítést fizettek ki a kötelező felelősségbiztosítás alapján. Ebben az évben június 30-ig 1539 káreseményre 8 millió 32 ezer forintot fizetett ki az Állami Biztosító a kötelező felelősségbiztosításra. Az Állami Biztosító évente mintegy ezer, úgynevezett „totál kárt” térít meg a gépjárműtulajdonosoknak. A totálkárok többségéit — 1974-bein közel nyolcszázat — casco biztosítás alapján fizetik ki, mert ezeket a súlyos baleseteket többnyire az autósok maguk okozzák. Az is nem egyszer előfordul, hogy ellopják a gépkocsit, annak csak roncsait találják meg, vagy egyáltalán elő sem kerül többé. Ezekben az esetekben a gondot még az is súlyosbítja, hogy a megszokott közlekedési — esetleg munkaeszközt jelentő — gépkocsi helyett az újhoz csak hosszas várakozás után jutnak a károsultak. Ezt a gondot oldja meg az a megállapodás, amelyet most kötött az Állami Biztosító és a MERCUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat. Ennek értelmében Í4 napon belül vásárolhatnak új gépkocsit azok, akiknek kocsiját az ÁB kárszakértői totálkárosnak minősítik és a kárt okozó casco- biztosítás alapján térítik meg. A soron kívüli kiutaláshoz szükséges igazolást az Állami Biztosító adja ki. A megállapodás, amely már életbe lépett, nyugati márkájú, Trabant és Wartburg kivételével valamennyi gépkocsira érvényes. Ezek helyett soron kívül csak más gépkocsit kaphatnak azok, akik erre a megállapodás értel- mébeh jogosultak.
