Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-04 / 155. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 4. A pártmunka tervezése ^Visszatérő feladat a pártszervezetek életéljen a soron következő fél esztendő pártmunkájá- nak megtervezése. Bár „rutinfeladat'-nak tűnik ez. mégis elmélyült gondolkodást igényel, minthogy minden félév új tennivalókat hoz. más-más teendők megoldását állítja előtérbe. A tervszerűség a pártalapszer- vezeti munkában is elengedhetetlen. Persze, mindent nem lehet — s nem is lenne szabad — előre megtervezni. A pártmunka hétköznapjai sokkal gazdagabbak annál, mint amennvi azokból ter- vekoe foglalható. De a félé .s munkaterv mégis megadja a munka vázát, keretét, megszabja a politikai tevékenység fő irányát. 1975 második felében a munkatervek tartalmát elsősorban a XI. kongreszus határozatai adják. A kongresszusi határozat megértetése és feldolgozása az alapszer- vezeti munkának eavik centrális teendője, s ennek a tervekben is tükröződnie kell. A feladatok meghatározásának ez az alapja, a kiindulópontja. A kongresszus természetesen átfogóan szabta meg a haladás irányát, de nem bocsátkozott részletekbe. Nem másolni kell tehát, hanem elemezni, alkalmazni. Az alaoszervezeteket segítik ebben a közvetlen irányító pártszervek állásfoglalásai, határozatai is. • Szükséges és érdemes újból belelapozni a legutóbbi beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések jegyzőkönyveibe, az ott elhangzott javaslatokról készült feljegyzésekbe is A több éves munka értékelése során számos megszívlelendő javaslat hangzott el valamennyi pártszervezetben. A taggyűlési beszámolókban, felszólalásokban. határozatokban ezek általában helvet is kaptak. Sokat közülük az év első felében még nem volt alkalom napirendre tűzni megvalósítani, sőt. olyanok is akadnak, amelyek most válnak aktuálissá. Helyénvaló azt is átgondolni. miiven irányban szükséges továbbfejleszteni a pártszervezet munkastílusát, munkamódszereit. s ezeket a következtetéseket is hasznosítani lehet a terv- készítéskor. A XI. kongresszus általános feladatként fogalmazta meg a határozatok végrehajtásának gondosabb nvomonkövetését, s általában, a pártellenőrzés erősítését A munkatervben helyet kaphatnak az ilyen típusú napirendi pontok is. Az ellenőrzés javítható például olv módon, ha a beszámoltatások mellett (nem helyett!) a pártvezdtőség maga is végez vizsgálatokat, vagy megbízza egy-egy kérdés vizsgálatával a párttagok kisebb csoportjait. • Az ilyen vizsgálatok tapasztalatai helyet kaphatnak nemcsak a vezetőségi ülésen, de a taggyűlés fórumán is. Mint ahogy az is színvonalasabbá teszi az ellenőrzést. ha nemf amúgy általánosságban számoltatják be tevékenységükről a munkahelyi, vagy a tömegszei vezeti vezetőket, hanem egv-egv konkrét feladat megoldását, vagy egy adott határozat megvalósítását kérik számon. így kerülhet például a napirendbe. hogy mit tesznek a szakszervezetekben dolgozó kommunisták a közművelődésért, miként neveli a KISZ párttaggá salát aktivistáit, hogyan hasznosítja egy-egy vezető a munkahelyi demokrácia fórumain elhangzó javaslatokat. A gazdasági területen működő pártszervezetekben múlhatatlanul szükséges elemezni, hogyan segítették a Központi Bizottság 1974. decemberi határozatának megvalósulását. E célból három-négy napirendet is beiktathatnak, vizsgálva például a takarékosság helyzetét a termékszerkezet gazdaságosságát. a munkaerő foglalkoztatásának ésszerűségét, a beruházások menetét, stb. így alakítható a tennivalók komplex munkaprogramja. • A tervkészítés egyre inkább kollektív tevékenység, melynek részese minden vezetőségi tag. valamennyi pártcsoport. s így az egész párttagság. A „felső” elhatározások gondos tanulmányozása és az. ..alulról” jövő javaslatok megfontolt hasznosítása — ezen az úton formálódhat ki a pártmunkát valóban előbbre vivő, annak helyes irányát kijelölő munkaterv. Gy. L. NAPIRENDEN A bérnövekedés új szabályozása A több mint 5 millió aktív kereső túlnyomó része vállalati dolgozó, az ő keresetük — pontosabban: a vállalati bérfejlesztés mértéke és üteme — döntő mértékben függ a gazdálkodás eredményeitől, a nyereségből képződő részesedési alap növekedésétől. VOLT MÁR ARRA IS példa, hogy a vállalati nyereség és részesedési alap nem nyújtott fedezetet a népgazdasági tervben előirányzott bérfejlesztésre, ezért került sor 1973-ban az iparban és az építőiparban központi bérintézkedésekre. Ebben az esztendőben ellenkező előjelű gondok keletkeztek: a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő meghalad ia a tervezett mértéket. Az idei népgazdasági terv azzal számolt. hogy a lakosság pénzbevételei 3—9 százalékkal emelkednek, s ez a fogyasztói árszínvonal növekedése közepette is biztosítja a reáljövedelem tervezett növekedését. Nos. az év első felében a lakosság pénzbevétele nem S, vagy 9. hanem 10 százalékot jóval meghaladó mértékben nőtt, s ebben része volt annak is, hogy a_rnunkabérek,és egyéb bérjellegű kifizetések növekedési üteme ugyancsak felgyorsult. Ahogy két esztendővel korábban indokolt volt a központi bérintézkedés a bérfejlesztés és a reáljövedelem kívánatos mértékű növelése érdekében, most a vásárlóerő kiáramlásának pontosabb. és szigorúbb szabályozását követeli a népgazdasági érdek. Aligha kell bővebben bizonyítani, hogy amikor a cserearány romlásából származó veszteség milliár- dokkal — több tízmilliárd forint értékkel — csökkenti a belföldön fogyasztásra és felhalmozásra felhasználható javak mennyiségét, a tervezettnél nagyobb vásárlóerő kiáramlása és kereslete nem találhat árukínálatra következésképpen egyensúlyi zavarokat okoz. HADD EMLÉKEZTESSÜNK ar,- ra, hogy az elmúlt évben a fogyasztás és a felhalmozás szükségleteit csak igen tekintélyes mértékű külkereskedelmi passzívum — az export értékét jóval meghaladó import — árán tudtuk kielégíteni, s hogy az idei esztendő első harmadában már csaknem akkora külkereskedelmi passzívum jött létre, mint az elmúlt esztendő egészében. A bér foiTnájában kiáramló többletvásárlóerő — akarva-akaratlanul — a magyar gazdaság exportteljesítményeit csökkenti, importját és passzívumát növeli. A bérnövekedés és a részesedési alap felhasználásának az év derekán életbe lépő újbóli szabályozása a vásárlóerő kiáramlásának tervezett keretek közötti tartását szolgálja. A vállalatok ugyanis minden tekintetben igyekeznek felkészülni az új tervidőszakra, egyebek között számukra kedvező úgynevezett bázisszínvonalat kialakítani. Erre a részesedési alap és a bérszabályozás eddigi rendszere lehetőséget is ad. Az új szabályozásnak az a lényege, hogy az 1975. évi bérnövekedést csak korlátok között— általáoan 6 százalékos mértékben — lehet átvinni a következő esztendőre, s ez az előírás a részesedési alap idei felhasználását is korlátozza. LESZNEK VÁLLALATOK, — épp a nyereséggel. részesedési alappal rendelkezők —. amelyek nem használhatják ki maradéktalanul a bérfejlesztés lehetőségeit. s így annak pénzügyi forrásait tartalékolni kényszerülnek. Másreszt az év végi részesedés, jutalmazás és premizálás ősz- szege ezután is növelhető. Mindebből kitűnik, hogy az új szabá- lyobásnak. amely az eddigihez képest kétségkívül szigorítás, nem általában a bérnövekedés korlátozása, megakadályozása a szándéka és célja, éppen ellenkezőleg a bérek és reálbérek — népgazdasági tervért összhangban álló — növekedését kívánja biztosítani. Ez azonban az év első feléhez viszonyítva a bérként és részesedésként kiáramló vásárlóerő növekedési ütemének mérséklését jelenti. K. S. Szervezett munkaügyi oktatás Bács-Kiskun megyében A Petőfi Népe hirdetési oldalán állandó rovat a Munkaalkalom, mely rendszerint két-három hasábnyi terjedelmű. A megye vállalatai, üzemei, stb. kínálják ily módon állásaikat. Nem ritka azonban a plakátok, vagy a hangos híradók segítségével történő munkaerőtoborzás sem. Ezek után óhatailanul felmerül a kérdés: vajon hol vannak a még munkaviszonyban nem levő, ám dolgozni bíró Bács-Kiskun megyeiek? Válaszul egy statisztikailag kimulalnalo lényre hivatkozunk: a IV. öteves tervidőszakban a Duna—Tisza közén is jelentősen csökkentek a mozgósítható munkaerő-tartalékok, sőt a későbbiekben a forrásaik további apadásával is számolni kell. Ez a helyzet a munka termelékenységének, hatékonyságának szüntelen növeléséi igényli és megköveteli a legtöbb termelőerővel, az élőmunkával való racionális sáfárkodást és ésszerű takarékosságot. Képzetlen munkaügyisek A munkaerő-gazdálkodás területileg legmagasabb szintű irányítója, szervezője, a megyei tanács vb munkaügyi osztálya, amely régóta behatóan foglalkozik a mind égetőbbé váló munkaerőgondokkal. s Kutatja mérséklésének. megoldásának lehetőségeit. A kedvezőtlen körülményeket sorra vevő legutóbbi vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a munkaügyi pályán levők zöme — közöttük több vezető beosztású is — ko'lő felkészültség hiányában nem tud martadéklalanul eleget tenni felelősségteljes megbízatásúnak. Ennek egyik következménye azután, hogy számos gazdasági egvseg munkaerő-ellátottsága kivánnivalót hagy maga után. fis néhol nemcsak a szakgárda aránva. összetétele elégtelen, de bajok vannak a normákkal, s rossz az ösztönzés, az anyagi érdekeltség rendszere is. A riasztónak tűnő tapasztalatok birtokában az osztály vezetője, dr. Tóth Imre és jogásza ilr. Körmendi Béla 1971-ben tervezetet készített a megye iparában dolgozó munkaügyisek szer vezett oktatására. Az írásos anyag a Munkaügyi Minisztéri umhoz került elbírálásra, ahol jónak találták az elképzelést és fenntartás nélkül támogattak annak megvalósítását. A középfokú munkaügyi tanfolyam hivatalos engedélyezése nem is késel t sokáig. Kétszeres túljelentkezés A munkaügyi osztály először 1972 nyár végén kereste lel körlevélben a nagyobb ipari munkahelyek vezetőit, akiket részletesen tájékoztatott a tanfolyam céljáról, tematikájáról és lebonyolításáról. majd kérte, tegyék lehetővé, hogy az érintett dolgozóik tanulhassanak. A felhívás szélés körű visszhangra talált. úgyannvira. hogy a rendelkezésre álló hatvan helyre több mint százhúszat) nyújtották be a felvételi papírjaikat. — Minket is meglepett a nagy érdeklődés — mondja Körmendi Béla. — Pedig a bejutásnak olyan teltételei voltak, mint az érettségi, vagy a munkaügyi területen eltöltött legalább hároméves gyakorlat. Félreért hetet lenül közöltük azt is, hogy a tanfolyam önköltséges és nem jogo- sít tanulmányi szabadságra. Mindez senkit sem kedvel lenitett el. s a jelentkezők bátrán vál lalkozlak a politikai gazdaságtan. a statisztika tanulására. a munkaerő-, a norma- es a bérgazdálkodással. a társadalombiztosítással. a munkajoggal, valamint az üzemi demokráciával kapcsolatos tudnivalók e'sajáti- tásárn. A kétszeres túljelentke- zőkből végül is H6-ot hívtak be októberben, közülük fi.i-an tellek sikeres vizsgál a következő év júniusában, s kapták meg a középfokú munkaiigvi szakvizsga dokumentumát, a díszes külsejű bizonyítványt. Tavalv ismét (itt-an végeztek itt. ók is megfelelő tudásról tellek tanú- bizonyságot. Most összesei) tik -hallgatónk van. Többségük jó. vagy jeles osztályzatot érdemelt ki a félévi vizsgán, s várható, hogv az év végén is ilyen szépen produkálnak. A hetenként héllön és pénteken sorra kerülő egésznapos foglalkozásokon egyébként az. említett témakörök legjobb megyei szakemberei tartjuk az órákat. Külön örömünkre szolgál, hogy előadássorozatot vállalt a Munkaügyi Minisztérium több osztályvezetője is. A tanulás pedig általában az előadásokon hallottak alapján került jegyzetekre épül — ezéiá is minimális a hiányzók száma —s nagvon hasznosak a Szegedi József Attila Tudományegyetem jogtudományi kara áltál részünkre juttatott tankönyvek i.s. így vélekednek a hallgatók A most folyó oktatás ezekben a napokban fejeződik be. Utána következnek az összefoglaló konzultációk. s július közepén lesznek a vizsgák, melyeken a szakminisztérium képviselője is jelen lesz. Hogvan értékeli a tanultakat, .s mit. remél a szak végzett ség megszerzéséiül? — kérdeztünk meg néhány hallgatót. A Bars megyei Állami Építőipari Vállalatnál dolgoz*» Muri- női Ida így válaszol: — Nagyon ürülök, hogy járhattam a munkaügyi tanfolyamra; mely sokoldalú ismeretekkel gazdagított. Ezek révén gyorsabban, pontosabban végzem a teljesítmény-elszámolást, ami a mostani feladatom, de számítok arra. hogy a későbbiekben a képzet tségcmn ck megfelelő egyéb munkaügyi teendőkkel is bátran megbíznak. Patyi Imre, aki a Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyáregységének munkaügyi előadója, ezeket mondta: — Az itt tanultak nélkülözhetetlenek a számomra. Maris elhatároztam, a közeli egyik legfőbb tervem, -hogy a tanfolyamon hallottak alapján javaslatot készítsek a nálunk még korántsem elenyésző fluktuáció csökkentésére. — Bár inár korábban részt vehettünk volna ezen a tartalmas és a munkánkban jól ka matoztathaló oktatáson! - summázhatjuk így a mogvej At'.RO- KÉR Vállalat bérszanilejtoje Szappanos 1st rá unt*. a kiskőrösi kommunális (izem előadója Andráskó József né, a dunapataji költségvetési tizem ügyintézője Bakiás Miklósáé és a . Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalattól jött Mohácsi Józsefne véleményei. Mit mond az előadó ? Popper László, a Munkaügyi Minisztérium jövedelempolitikai osztályának vezetője; — A munkaügyisek szervezet(. képzése példás Hars megyei kezdeményezés és kitűnően beváltotta a hozzál űzött i•«'•menyeket.- Mindig nívós előadások hangzottak el a technikailag is remekül megszervezett tanfolyamon, melynek hallgatóira a szorgalom. az. aktivitás a jellemző. Eddig mar csaknem 140-en kaplak itt munkaügyi szakképesítés» igazoló bizonyítvanyt.. s ez utóbbival rendelkezők szama rövidesen eléri a kétszázat. Valameriv- nyien ipari munkahelyen dől goz.nak. (Itt jegyzem meg. hogy ősztől a mezőgazdaság munka- ügyesei részére indítják majd a tanlolvamol.) Arra természetesen gondolni sem szabad, hogy e szakemberek rövidesen csodát művelnek a munkaerő-,gazdálkodás, a pórim, vagy a bérezés területén. A ló tél ugyanis az, hogy a gazdasági hatékonyság fokozásává! kapcsolatos feladatoknak eredményesebben — úgymond — hivatásszerűen tegyenek eleget a munkaüggyel foglalkozok. Tudniuk kell például többféle alternatívái kidolgozniuk a vezetők szamára, hogy a termelést segítő munkaiigvi döntéseik minél jobbak legyenek A jövőben ugyanis minden ilyenféle intézkedést a hatékonyság növekedésének kell követnie. A magasabb színvonalú, intenzivebb munkaügyi tevékenység — amely a gazdálkodás javításának fontos eszköze __ végső soron az egesz lakosság j ólétének növekedéséi szolgálja. Velkei Árpád Xenon-verseny • Az Egyesült Izzó fényesőgyár- egységének xenonláinpagyártó üzemében készítik a mozifilm- vetítőgépekhez a nagy fény- erejű xenonnal töltött lámpákat. Egy-egy ilyen világítótest értéke, típustól függően, tízezer és huszonkétezer forint között váltakozik. Az üzem kollektívája a kongresszusi munkaverseny második szakaszában vállalta, hogy azonos létszámmal, a tavalyi ötezerrel szemben, az idén hatezer- kilencszáz xcnonlámpát gyárt. (MTI Fotó — Bara István felv. — KS.) Illusztráció a meteorokig u> > jelentéshez Cheryl Thompson reméli, hogy még solcszor kell fordítania a, homokórán addig, míg réget ér a nyár — Floridában. Attól tartunk, a Balaton partján nem kellene ennyit bajlódnia. Itt még igazában el sem kezdődött... lés előnye az élőmunka egyenletesebb kihasználása, továbbá a termés minőségének — ezen keresztül értékének — növelése. Ma mar a minőségjavulásból származó értéknövekedés többszörösen meghaladja a műveleti költségnövekedést. Az almater- mesztési rendszer kialakításának első lépcsőinél nagy nehézséget okoz a ma viszonylag nagyobb választékot adó tőkés gépimport korlátozása. A hazai gép- fejlesztés meggyorsítása mellett még szükséges a gyümölcsgépek tőkés importjának átmeneti — mérsékeltebb — fenntartása. Ezt indokolja a gyümölcsültetvények országos rekonstrukciós programja is. A technológia továbbfejlesztésének — összefüggésben a ter- melésfejlesztéssel — egyik alapkérdése az erőgéprendszer kialakítása. A gyümölcstermelés igénye az erőgépekkel szemben nem azonos a többi mezőgazdasági kultúra igényeivel. Amíg a technológia alap-erőgépeinek kiválasztásában ez meg nem valósul, a géprendszer nem nyújthatja a technika jelenlegi szintjén egyébként elérhető gazdálkodási eredményt. A hosszúhe- gvi almalermesztési bázisgazda- ság nagy erőfeszítéseket tesz az ngrotechnikailag és műszakilag korszerű, továbbfejlesztett géprendszer kialakítása érdekében. Az MGI-vel közösen együttműködve oyan géprendszer-változatokat dolgozott ki, amely minimális. tőkés importgéppel, a technológia jelentős előrelépését eredményezi. Vellch Sándor A termelési rendszerek a fontosabb szántóföldi növénytermesztési ágazatokban lettek meg az első sikeres lépéseket, inig a kertészetben — így az alma- termesztésben csak most bontakoznak ki. A Hosszúhegy! Állami Gazdaság a/ elsők között kezdte el a gyümölcstennelési rendszer kialakítását. A feltételeket — elsősorban az ültetvények létrehozásával — a gazda ság már évekkel ezelőtt megalapozta. A rendszerbázis szamara hasznosnak ítélhető információk, eljárások gyors bevezetése es értékelése céljából a gazdaság több kutatóintézetiéi rendszeres kapcsolatot alakított ki. így a lermeléstechnologia gépesítési kérdéseiben a Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézettel (MG!) is együttműködés jöll létre. Az almatermelési rendszer ki alakításának egyik nehézségé az, hogy a technológia megvalósításakor rendelkezésre áll*» gépva- laszték nem kielégítő. A hazai ültetvényméretekhez hasonlót csak az utóbbi időben kezdtek telepíteni a szocialista országokban. A mi viszonyaink között alkalmazható alma termelő géprendszer. KGST-országnk gépeiből nem állítható össze. A gépesítés mellett is számolni kell azzal, hogy a betakarítás kézimunka-szükséglete alig lesz kevesebb. Nem arról van szó ma már. hogy egy termelési rendszer csak olyan mezőgazda- sági ágazatban lehel eredményes, ahol minden munkaműveletet. géppel végeznek. A rendkívül nagy munkacsúcs az al- matermesztési rendszer technológiájával — ültetvényt ípustól függően — mintegy 20—5(1 százalékkal csökkenthető. Tehal — ellentétben a növénytermelési rendszerek, zömével — nem várható, hogy a munkaerőgondok teljesen megoldhatók. A gépesiAlmatermesztési rendszer és a gépesítés A Hosszúhegy« Állami Gazdaságban az almasziiret könnyítésére vontatott és önjáró kivitelű szedő- állványokat használnak.
