Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-29 / 176. szám
1975. július 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagy siker a bajai víziszínpadon Mintegy három és fél ezer ember tapsolta végig az V. Duna menti folklórfesztivál bajai gálaestjét, melyet a víziszínpadon rendeztek. A mindvégig pergő 14 műsorszám bevezetőjének a hajósiak léptek színpadra „Ördögűző” táncukkal, amely jó kezdetnek bizonyult. A hangos tetszésnyilvánítás jóformán el sem csendesedett, amikor megjelent az ér- •sekcsanádi Aranykalász együttes „Szőlőőrző” című népi hagyományokat felelevenítő táncszámával. Nagy sikere volt a gazdagon díszített ruhákban megjelent .'hercegszántói délszláv együttesnek is, amely délszláv szvitjével érdemelte ki a közönség elismerését. Az újabb taps a szeretnie* népi együttesnek szólt, üveges, libbe- nős, mártogatós számaikért. A gálaest eddig bemutatott táncszámait a nagybaracskai kórus váltotta fel summás nótáival. A bajaiak régi kedvencének tapsolhatott ezután a közönség, amikor a Hazafias Népfront Bajai városi Bizottságának Csitanica táncegyüttese adta elő hagyományos bunyevác táncát. A szünet nélkül pergő műsor következő számaként ismét a hajósiak kerültek reflektorfénybe, ezúttal a régmúltat idéző faklumpa táncukkal. Ismét nemzetiségi együttes következett a ga- raiak tolmácsolásában, akik „Momacsko kolo” című táncszámukkal arattak sikert. Valóban meglepetést, művészi élményt jelentett a jugoszláv Nemzetközi cementipari koordinációs központ alakult Készletezés - mindenáron? • A krími Vecsernyica-együttes a színpadon. skopjei együttes „Harc a törökök ellen” című, a régi török elnyomás elleni felkelés szinte megrázó erejű bemutatása, a tánc és színjátszás eszközeivel. Ezzel a számukkal méltán nyerték el a folklórfesztivál első díját. Ügy látszik a rendezők igazi csemegét tartogattak, amikor megjelent a víziszínpadon a Krími Ukrán táncegyüttes. Magas színvonalú táncukban a köny- nyedség, a jó összhang, a derű, a mosoly és fiatalság mindmind lebilincselő látványt nyújtott. A „nehéz elemekkel” tarkított táncszámuk légies köny- nyedsége a világhírű Mojszejev Együttest juttatta eszünkbe. A hálás taps ezúttal percekig zúgott. E gazdag táncélményt ezután ismét a nagybaracskaiak summás kórusa váltotta fel jól összeszokott, fegyelmezett előadó stílusával. Káprázatos, gazdag mintájú ruháival, de elsősorban női körtáncával a sióagárdi népi együttes műsorszámát láthattuk ezután, amely szintén megérdemelte a tapsot. A két befejező szám sokáig (emlékezetes marad az ötödik Duna menti folklórfesztivál bajai közönségének. A következő számban ugyanis még egyszer —, de ezúttal tréfás táncszámával — mutatkozott be a szovjet együttes. Ilyen virtuóz, fordulatokban gazdag, egyszerű, de magas színvonalú táncszámot mesterfokon csak a szovjet vendégektől láthattunk. A gálaest befejező számában ismét a jugoszláv skopjei együttes lépett fel. Sz. F. • Az V. Duna menti folklórfesztivál bajai előadásának nézői. A KGST-országok nemrégiben kötött cementipari fejlesztési egyezménye alapján megalakult a nemzetközi cementipari koordinációs központ, amelynek alapító okmányát az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából dr. Farkas Ödön, a minisztérium műszaki fejlesztési főosztályvezető-helyettese írta alá. A moszkvai Cementipari Kutató Intézetben felállított közös koordinációs központot irányító meghatalmazottak tanácsában dr. Talabér József, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója képviseli Magyarországot. Az új koordinációs központ hangolja össze a cementipar átfogó fejlesztése érdekében végzett kutatásokat a KGST-orszá- gokban. Mintegy 30 kutatási témacsoportban irányoztak elő közös munkálatokat, s lényegében minden második kutatási téma feldolgozásában a magyar kutatók is közreműködnek. Ezenkívül a cementminőség korszerű ellenőrzési módszerének témájában Magyarország fogja össze a tagországokban végzett kutatásokat, s a közös munka alapján terjeszt elő javaslatokat a legjobb megoldásra, az új módszerhez szükséges berendezésekre. A téma munkaprogramja iháris edkészült, a Szilikátipari Központi Kutató és Tervező Intézetben pedig rövidesen létrehozzák azt a koordinációs munka- csoportot, amely a közös cementipari kutatások hazai vizsgálatait irányítja és hangolja össze. A moszkvai koordinációs központ lehetővé teszi a szellemi és anyagi erők jobb kihasználását, összefogását a KGST-országok- ban. Központi feladatként irányozták elő az úgynevezett száraz cementgyártási módszer ki- fejlesztését, valamint fnás új technológiai és környezetvédelmi eljárások kidolgozását. Többek között a szokásos napi 1600 —2000 tonnás teljesítményűnél jóval nagyobb kapacitású cementgyártó gépsorokat terveznek, amelyekkel javítják a termelés gazdaságosságát és csökkentik a fajlagos energiafelhasználását. így hazai terveink szerint a következő ötéves tervidőszakban kilónként 200 kalóriával csökkentjük a klinkerégetés hőenergia-igényét, amelynek eredményeként 1980-ban várhatóan 30 000—40 000 tonna olajat takaríthatunk meg. (MTI) KÉPERNYŐ Balzac különös szerelme Rendkívül veszélyes növényi kártevő Lengyel—francia filmsorozatot kezdett el sugározni az elmúlt héten* a televízió. Az első rész megtekintése után nyugodtan leírhatjuk. hogy minden jel szerint érdekes élményben lesz részük a további hat alkalommal azoknak, akik szeretik az irodalmat és érdeklődnek az írók élete iránt közelebbről iá. A világirodalom egyik legtöbbet vitatott, s egyik legeredetibb íróóriásának valameny- nyi életmozzanata izgalmas; ám leginkább az annak a szokatlanul különös szerelemnek a története, és háttere, mely több mint másfél évtizeden át tartott, a hívogató reménykedésektől a szenvedélyt korbácsoló várakozásokon át a boldog-tragikus befejezésig. , Egy ilyen nagy érdeklődést kiváltó sorozat elején nem árt elidőzni egy kicsit a főhős személyénél. azok kedvéért,, akik kevésbé járatosak a világirodalom szinte végtelen terein. Honoré de Balzac — a naturalizmus atyja, amint Zola nevezte őt — 1799- ben született Franciaországban, letét és iskoláit vidéken kezdte, mlajd fokozatosan megismerkedett a fővárosi élettel és a nagyvilággal, hogy élete hátralevő éveiben hatalmas veretű művekben fejezze ki mindazt, amit emberről, társadalomról, népről, történelemről, s minden egyébről gondolt és átélt. A családi körülményei és a szerzetesi kollégiumi évek érzékennyé és álmodozóvá tették őt fiatalon. S ez a túlzott érzékenység élete végéig elkísérte. Ezzel magyarázható az a kipusztítha- tatlan vágya is. hogy nagyon szeressék őt. hogy mások rajongással tekintsenek reá. Ugyanakkor szinte világmegváltó tervek foglalkoztatták. Fiatalon elhatározta, hogy megírja az Emberi színjátékot. az emberiség „freskóját”. a korabeli Franciaország .részletes bemutatásán keresztül. A francia társadalom „csodálatosan realisztikus” rajzát készítette el. Engels találó szavaival. Napoleon volt a példaképe „Amit ő a kardjával ért el, azt én toliammal fogom megvalósítani” — írta az önmagába-bízás szívós erejével. Az a száz mű, mely zsenialitását dicséri ma is, a bizonyíték erre. A hatalmas munkabírású író — olykor, sőt sokszor napi tizennyolc-húsz órát dolgozott — korának valamennyi embertípusát felvonultatta műveiben. A polgári és katonai élet. a paraszti és nagyvárosi világ épp úgy témái könyveinek, mint a szerelem vagy az erkölcs, vagy éppen a kispol- gáriság vagy az önzés, irigység stb. Alkotásaiban leleplezően szól a pénzhajhászásról, az emberi durvaságról, a korrupcióról és a butaságról — és minden egyébről ami az emberrel kapcsolatos. Andre Maurois. Stefan Zweig, Taine. Lukács György, Gyergyai Albert és mások írtak róla értő s elismerő szavakat, és olyan sokan még, hogy felsorolni alig lehetne. Személye és életműve mindenkor foglalkoztatta az irodalomtörténészeket és esztétákat. Életrajzírói mindig nagy teret szántak a lengyél Hanska grófnőhöz fűződő szerelmének. A különös Evelinre sok-sok esztendőn keresztül várt az író. és tőle várta • boldogsága beteljesülését. „Csak egyetlen szerelem van — írta — mely mély, mint a tenger és parttalan.” A közös francia—lengyel filmsorozat ennek* a soha be nem teljesülhetett, szenvedélyés szerelemnek a történetét és drámáját nyújtja a nézőknek, bizonyára végig érdekesen és izgalmasan. Annak a kapcsolatnak a megelevenedését láthatjuk részleteiben. amelyet „nagy és szívbéli drámának” nevezett egyik levelében Balzac. Varga Mihály Rendkívül ritka, de annál Veszélyesebb növényi kártevőt fedeztek fel az ország északi részén a Borsod megyei növényvédő állomás szakemberei. A „mus- ka molynak” nevezett másfél-két centiméteres hernyó gócszerű jelentkezését tapasztalták a megye területén, több mint harminc mezőgazdasági üzemben. A kártevő, akár a sáska, mindent elpusztít, nemcsak a kultúrnövényeket, ha1974-ben 35 milliárd forinttal nőttek a népgazdaság készletei. Ez kétszerese-háromszorosa az előző évek növekedésének: 1972- ben 10,6 milliárd forinttal, 1973- ban pedig 18,6 milliárd forinttal emelkedett a készletállomány. Igaz. 1974-ben a termelés és az értékesítés is igen dinamikusan nőtt, ami természetesen egyben nagyobb készletvonzattal is járt. A 35 milliárdos készletfelhalmozás azonban mégis túlzottnak, károsnak; minősíthető. Miért aktuális még most. 1975 közepén is a múlt évi készletezést elemezni? Ezt a korántsem örvendetes időszerűséget az indokolja, hogy az 1974. évi készletalakulás — nem egyetlen, de döfctő — okát a vállalatok tudatos készletfelhalmozásában, túlbiztosítottságra való törekvésében kell keresni, és sajnos e magatartással bizony még az idén is sűrűn találkozunk. Annak ellenére, hogy a tartós készletfelhalmozás a vállalatok fejlesztési alapját terheli, s annak ellenére, hogy időközben több korlátozó rendelkezés is napvilágot látott, lassú a szemléletváltozás és nem eléggé gyors a felesleges készletek csökkentése. Sok vállalatvezetőben szinte babonás félelem alakult ki. hogy nem sikerül elegendő anyaghoz juttatnia vállalatát és ezért szüneteltetni, vagy lassítani kell majd a termelést. Ezt megelőzendő egymás után adták fel az anyagrendeléseket és egymás után teltek meg a vállalati raktárak — olyan anyagokkal is, amelyekről talán még azt sem tudják, mikor kerülnek felhasználásra. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél nagyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó hogy az illető vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe mint ameny- nyi feltétlenül szükséges a folyamatos termeléshez. A túlzott készletezés tehát olyan összegeket köt le, amelyeket talán jövedelmezően befektethetett volna a vállalat. Népgazdasági szinten gyakorlatilag ugyanez a helyzet: a készletek indokoltnál nagyobb növekedése azt jelenti, hogy feleslegesen megterheljük a nemzeti jövedelmet. Olyan összegeket kötünk, le. amelyeket pedig jó lenne más célokra fordítani, jövedelmezően felhasználni. Tagadhatatlan, hogy néhány vállalatnál tényleges anyaghiány lépett fel és néhány helyen valóban lassítani 'kellett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik — és ezzel egyre több közgazdász ért egyet —. hogy a vállalatok többféle anyagból, félkész termékből saját maguk idézték elő a hiányt. Hiszen nyilvánvaló, hoey ha a vállalatok egyik csoportjánál felesleges készletek gyűlnek fel a raktárakban, akkor másoknál nehézkessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután tenni? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállalatok is igyekeznek minél több anyaghoz jutni, s ha sikerül szállítót találni, akkor már ők is logikusan sokkal több anyagra adnak fel rendelést, mint amennyire valójában szükség van. Ezzel azután még tovább fokozzák a hiányt más vállalatoknál, amelyek szintén próbálnak anyagtartalékokat gyűjteni — és így tovább, sokáig folytatható a sor. öngerjesztő folyamatról van tehát szó. amelyet, ha már egyszer megindult. már igen nehéz megállítani, mert egyre inkább elharapód- zik, egyre nagyobb hullámokat vet. A készletgazdálkodás javítása tehát nem egyedül vállalati feladat. Ehhez átgondolt, széles körű népgazdasági intézkedésekre van szükség. Azok a büntető jellegű rendelkezések is csupán utólagos orvoslást jelentenek, amelyek nemrégiben jelentek meg, s amelyek különböző anyagi terheket rónak a készleteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valódi megoldást az jelentené, ha azokat a körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyáltalán lehetővé teszik, hogy a tavalyihoz hasonló gyűjtögető szenvedély harapódzhasson el vállalataink között. F. K. Gépesített szarvasmarha-tenyésztés A berendezéseket Nyíregyházán gyártják nem a gyomokat is. A szakemberek megállapítása szerint emberemlékezet óta nem pusztított ez a fajta kártevő a borsodi szántóföldeken. Most, hogy feltűnt. erőteljes védekezésbe kezdtek elszaporodásának és tovaterjedésének megakadályozására. Az eddigi felmérések szerint ugyanis összesen mintegy 1500 hektáron pusztította el a növényzetet. Az ötödik ötéves tervben to- vább szakosítja vállalatai között a mezőgazdasági gépék, berendezések gyártását a MEZŐGÉP Tröszt. A szarvasmarha-tenyésztés összes gépeinek, berendezéseinek gyártására, továbbá a technológiák felszerelésére a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat kapott megbízást. A vállalat feladatai közé tartozik majd ezenkívül a már meglevő berendezések további tökéletesítése, a telepek műszaki fejlesztése, újabb munkafolyamatok gépesítésének a megoldása. Ez a vállalat az elmúlt években már nagy tapasztalatokat szerzett a szarvasmarha-telepek berendezéseinek elkészítésében; felszerelésében. A vállalatnál máris megtették az előkészületeket a gyártmányok átvételére, a gyártás megkezdésére. Az átvételeket úgy hajtják végre, hogy egyetlen gép, berendezés termelésében se ‘ következzen be kiesés. Az előzetes program szerint a gyártmányok átvétele olyan ütemben történik meg, hogy a szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos gépesítési, műszaki fejlesztési igények nagy részét már a jövő évtől kezdve a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat elégítse ki. TÜLJELENTKEZÉS ÉS ARÁNYTALANSÁG Szegedi naptár 71 ezer felvételizőt bíráltak el a felsőoktatásban Országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizsgák valamennyi — nappali, esti és levelező tagozaton. Az első, nem végleges adatok szerint ösz- szesen mintegy 71000-en írták meg írásbeli dolgozataikat, illetve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottságok előtt, mindössze néhány százan nem jelentek meg a jelentkezők közül az írásbeli felvételi vizsgákon. A legtöbben — szám szerint csaknem negyvenezren — a nappali tagozaton felvételiztek, az esti tagozatokra további nyolcezren, a levelezőre pedig 23 ezren pályáztak. Az oktatáspolitikai szakemberek aláhúzták: a túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, szakok közötti aránytalan és egyenetlen pályázati megoszlás. Most is előfordult például, hogy azokon a karokon és szakokon, ahová túl sokan pályáztak, viszonylag magas pntszámmal is el kellett utasítani jelentkezőket, míg másik karokon és szakokon kisebb pontszám is elegendő volt a felvételhez, öszevetve a tapasztalatokat és a számadatokat az elmúlt esztendő mérlegével, az idén észlelhető volt, hogy a nappali tagozatokra történő jelentkezés némileg csökkent. Ezen belül azonban ellenkező tendenciák is mutatkoztak: igen kedvezőnek ítélhető például, hogy a tanárképző főiskolák iránt jelentősen — mintegy 6—7 százalékkal — megnövekedett az érdeklődés. Hasonlóképpen fontos és oktatáspolitikai értelemben is feltétlenül támogatandó jelenség, hogy gyarapodott a munka mellett felső fokon továbbtanulni kívánók aránya. Jellemző például, hogy a tudományegyetemek esti tagozatára a tavalyihoz képest mintegy 14 százalékkal növekedett a jelentkezők száma. Egyéb értelemben azonban változatlanul léteztek úgynevezett divatos szakmák. Ez elsősorban a tudományegyetemek néhány fakultására érvényes, például Budapesten a pszichológia szak és a könyvtárral kapcsolatos szakok, Debrecenben a népműveléssel párosított szakok kerültek valóságos „ostrom” alá. Egy-két szakmában azonban még a tervezett keretszámot sem érte el a jelentkezők aránya; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára sem adták be annyian a pályázatukat, amennyi kívánatos lett volna. Az elmúlt napokban a pályázók megkapták a felvételről, vagy az elutasításról szóló értesítést. A felvételi bizottságok az elutasított jelentkezőkkel közölték a döntés okát. az elért pontszámot. az osztályokat, és meghatározott esetekben a fellebbezési lehetőséget. A fellebbezést az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (főigazgatójához) kell beküldeni. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és a felsőoktatási intézmény érdekelt vezető beosztású dolgozóiból alakult bizottság dönt majd. A felsőoktatási intézfnények felvételi bizottságai a rendelkezésre álló helyeknek általában csak 94 százalékát töltötték be. illetve any- nyit, amennyit a felügyeleti hatóság előre meghatározott. A minisztériumok és az illetékes felsőoktatási intézmények vezetőiből alakult bizottság tölti be a fennmaradt mintegy 6 százaléknyi helyet. apnelyek sorsáról előreláthatóan augusztus végén döntenek. A szegedi ünnepi hetek programja a következő napokban is sok érdekes eseményt ígér. Július 29. kedd: A Locomotiv GT együttes hang. versenye. Újszeged, Szabadtéri színpad, 20 óra. Július 31. csütörtök: Nemzetközi meghívásos ökölvívóverseny. Újszeged, Sport- csarnok. (Július 31—augusztus 3.) Augusztus 1. péntek: Beethoven: Fidelio, opera, Dóm tér, 20 óra Szép magyar könyv ’74 kiállítás, Technika Háza, 17 óra (augusztus 1—14). Nemzetközi kézilabda kupa. Újszeged, Kisstadion (augusztus 1—3.). Augusztus 2. szombat: Erkel: Bánk bán, opera, Dóm tér, 20 óra. Fotóklubok XI. szegedi szalon, ja, Bartók Béla Művelődési Központ, 12 óra (augusztus 2—20.). Augusztus 3. vasárnap: Beethoven: Fidelio, opera,Dóm tér, 20 óra. Go-kart nemzetközi verseny, Széchenyi tér, 10 óra. Dorogi Imre festőművész kiállítása, Móra Ferenc Múzeum kupolacsarnoka (augusztus 3—szeptember 1.). Numizmatikai kiállítás, Juhász Gyula Művelődési Központ, Vörösmarty u. 5. (augusztus 3—20.).
