Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-29 / 176. szám

1975. július 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Nagy siker a bajai víziszínpadon Mintegy három és fél ezer ember tapsolta végig az V. Duna menti folklórfesztivál bajai gála­estjét, melyet a víziszínpadon rendeztek. A mindvégig pergő 14 műsor­szám bevezetőjének a hajósiak léptek színpadra „Ördögűző” táncukkal, amely jó kezdetnek bizonyult. A hangos tetszésnyil­vánítás jóformán el sem csende­sedett, amikor megjelent az ér- •sekcsanádi Aranykalász együttes „Szőlőőrző” című népi hagyo­mányokat felelevenítő táncszá­mával. Nagy sikere volt a gazdagon díszített ruhákban megjelent .'hercegszántói délszláv együttes­nek is, amely délszláv szvitjé­vel érdemelte ki a közönség el­ismerését. Az újabb taps a szeretnie* népi együttesnek szólt, üveges, libbe- nős, mártogatós számaikért. A gálaest eddig bemutatott tánc­számait a nagybaracskai kórus váltotta fel summás nótáival. A bajaiak régi kedvencének tap­solhatott ezután a közönség, ami­kor a Hazafias Népfront Bajai városi Bizottságának Csitanica táncegyüttese adta elő hagyo­mányos bunyevác táncát. A szünet nélkül pergő műsor következő számaként ismét a ha­jósiak kerültek reflektorfénybe, ezúttal a régmúltat idéző fa­klumpa táncukkal. Ismét nemze­tiségi együttes következett a ga- raiak tolmácsolásában, akik „Momacsko kolo” című táncszá­mukkal arattak sikert. Valóban meglepetést, művészi élményt jelentett a jugoszláv Nemzetközi cementipari koordinációs központ alakult Készletezés - mindenáron? • A krími Vecsernyica-együttes a színpadon. skopjei együttes „Harc a törö­kök ellen” című, a régi török elnyomás elleni felkelés szinte megrázó erejű bemutatása, a tánc és színjátszás eszközeivel. Ezzel a számukkal méltán nyerték el a folklórfesztivál első díját. Ügy látszik a rendezők igazi csemegét tartogattak, amikor megjelent a víziszínpadon a Krí­mi Ukrán táncegyüttes. Magas színvonalú táncukban a köny- nyedség, a jó összhang, a derű, a mosoly és fiatalság mind­mind lebilincselő látványt nyúj­tott. A „nehéz elemekkel” tar­kított táncszámuk légies köny- nyedsége a világhírű Mojszejev Együttest juttatta eszünkbe. A hálás taps ezúttal percekig zú­gott. E gazdag táncélményt ezután ismét a nagybaracskaiak summás kórusa váltotta fel jól összeszo­kott, fegyelmezett előadó stílusá­val. Káprázatos, gazdag mintájú ruháival, de elsősorban női kör­táncával a sióagárdi népi együt­tes műsorszámát láthattuk ez­után, amely szintén megérdemel­te a tapsot. A két befejező szám sokáig (emlékezetes marad az ötödik Duna menti folklórfesztivál bajai közönségének. A következő számban ugyanis még egyszer —, de ezúttal tréfás táncszámával — mutatkozott be a szovjet együt­tes. Ilyen virtuóz, fordulatok­ban gazdag, egyszerű, de magas színvonalú táncszámot mester­fokon csak a szovjet vendégek­től láthattunk. A gálaest befejező számában ismét a jugoszláv skopjei együt­tes lépett fel. Sz. F. • Az V. Duna menti folklórfesztivál bajai előadásának nézői. A KGST-országok nemrégiben kötött cementipari fejlesztési egyezménye alapján megalakult a nemzetközi cementipari koor­dinációs központ, amelynek ala­pító okmányát az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából dr. Farkas Ödön, a minisztérium műszaki fejlesz­tési főosztályvezető-helyettese ír­ta alá. A moszkvai Cementipari Kutató Intézetben felállított kö­zös koordinációs központot irá­nyító meghatalmazottak tanácsá­ban dr. Talabér József, a Szili­kátipari Központi Kutató és Tervező Intézet igazgatója kép­viseli Magyarországot. Az új koordinációs központ hangolja össze a cementipar át­fogó fejlesztése érdekében vég­zett kutatásokat a KGST-orszá- gokban. Mintegy 30 kutatási té­macsoportban irányoztak elő közös munkálatokat, s lényegé­ben minden második kutatási téma feldolgozásában a magyar kutatók is közreműködnek. Ezen­kívül a cementminőség korszerű ellenőrzési módszerének témájá­ban Magyarország fogja össze a tagországokban végzett kutatáso­kat, s a közös munka alapján terjeszt elő javaslatokat a leg­jobb megoldásra, az új módszer­hez szükséges berendezésekre. A téma munkaprogramja iháris edkészült, a Szilikátipari Köz­ponti Kutató és Tervező Inté­zetben pedig rövidesen létrehoz­zák azt a koordinációs munka- csoportot, amely a közös cement­ipari kutatások hazai vizsgálatait irányítja és hangolja össze. A moszkvai koordinációs köz­pont lehetővé teszi a szellemi és anyagi erők jobb kihasználását, összefogását a KGST-országok- ban. Központi feladatként irá­nyozták elő az úgynevezett szá­raz cementgyártási módszer ki- fejlesztését, valamint fnás új technológiai és környezetvédel­mi eljárások kidolgozását. Töb­bek között a szokásos napi 1600 —2000 tonnás teljesítményűnél jóval nagyobb kapacitású ce­mentgyártó gépsorokat tervez­nek, amelyekkel javítják a ter­melés gazdaságosságát és csök­kentik a fajlagos energiafelhasz­nálását. így hazai terveink sze­rint a következő ötéves tervidő­szakban kilónként 200 kalóriával csökkentjük a klinkerégetés hő­energia-igényét, amelynek ered­ményeként 1980-ban várhatóan 30 000—40 000 tonna olajat taka­ríthatunk meg. (MTI) KÉPERNYŐ Balzac különös szerelme Rendkívül veszélyes növényi kártevő Lengyel—francia filmsorozatot kezdett el sugározni az elmúlt héten* a televízió. Az első rész megtekintése után nyugodtan le­írhatjuk. hogy minden jel szerint érdekes élményben lesz részük a további hat alkalommal azoknak, akik szeretik az irodalmat és ér­deklődnek az írók élete iránt kö­zelebbről iá. A világirodalom egyik legtöbbet vitatott, s egyik leg­eredetibb íróóriásának valameny- nyi életmozzanata izgalmas; ám leginkább az annak a szokatlanul különös szerelemnek a története, és háttere, mely több mint más­fél évtizeden át tartott, a hívo­gató reménykedésektől a szenve­délyt korbácsoló várakozásokon át a boldog-tragikus befejezésig. , Egy ilyen nagy érdeklődést ki­váltó sorozat elején nem árt el­időzni egy kicsit a főhős szemé­lyénél. azok kedvéért,, akik ke­vésbé járatosak a világirodalom szinte végtelen terein. Honoré de Balzac — a naturalizmus atyja, amint Zola nevezte őt — 1799- ben született Franciaországban, letét és iskoláit vidéken kezdte, mlajd fokozatosan megismerke­dett a fővárosi élettel és a nagy­világgal, hogy élete hátralevő éveiben hatalmas veretű művek­ben fejezze ki mindazt, amit em­berről, társadalomról, népről, történelemről, s minden egyébről gondolt és átélt. A családi körülményei és a szerzetesi kollégiumi évek érzé­kennyé és álmodozóvá tették őt fiatalon. S ez a túlzott érzékeny­ség élete végéig elkísérte. Ezzel magyarázható az a kipusztítha- tatlan vágya is. hogy nagyon sze­ressék őt. hogy mások rajongás­sal tekintsenek reá. Ugyanakkor szinte világmegváltó tervek fog­lalkoztatták. Fiatalon elhatároz­ta, hogy megírja az Emberi szín­játékot. az emberiség „freskó­ját”. a korabeli Franciaország .részletes bemutatásán keresztül. A francia társadalom „csodála­tosan realisztikus” rajzát készí­tette el. Engels találó szavaival. Napoleon volt a példaképe „Amit ő a kardjával ért el, azt én toliammal fogom megvalósí­tani” — írta az önmagába-bízás szívós erejével. Az a száz mű, mely zsenialitását dicséri ma is, a bizonyíték erre. A hatalmas munkabírású író — olykor, sőt sokszor napi tizen­nyolc-húsz órát dolgozott — ko­rának valamennyi embertípusát felvonultatta műveiben. A pol­gári és katonai élet. a paraszti és nagyvárosi világ épp úgy témái könyveinek, mint a szerelem vagy az erkölcs, vagy éppen a kispol- gáriság vagy az önzés, irigység stb. Alkotásaiban leleplezően szól a pénzhajhászásról, az emberi durvaságról, a korrupcióról és a butaságról — és minden egyéb­ről ami az emberrel kapcsolatos. Andre Maurois. Stefan Zweig, Taine. Lukács György, Gyergyai Albert és mások írtak róla értő s elismerő szavakat, és olyan so­kan még, hogy felsorolni alig le­hetne. Személye és életműve min­denkor foglalkoztatta az iroda­lomtörténészeket és esztétákat. Életrajzírói mindig nagy teret szántak a lengyél Hanska gróf­nőhöz fűződő szerelmének. A kü­lönös Evelinre sok-sok esztendőn keresztül várt az író. és tőle vár­ta • boldogsága beteljesülését. „Csak egyetlen szerelem van — írta — mely mély, mint a ten­ger és parttalan.” A közös francia—lengyel film­sorozat ennek* a soha be nem teljesülhetett, szenvedélyés sze­relemnek a történetét és drámá­ját nyújtja a nézőknek, bizonyá­ra végig érdekesen és izgalma­san. Annak a kapcsolatnak a megelevenedését láthatjuk részle­teiben. amelyet „nagy és szív­béli drámának” nevezett egyik le­velében Balzac. Varga Mihály Rendkívül ritka, de annál Ve­szélyesebb növényi kártevőt fe­deztek fel az ország északi ré­szén a Borsod megyei növényvé­dő állomás szakemberei. A „mus- ka molynak” nevezett másfél-két centiméteres hernyó gócszerű je­lentkezését tapasztalták a megye területén, több mint harminc me­zőgazdasági üzemben. A kártevő, akár a sáska, mindent elpusztít, nemcsak a kultúrnövényeket, ha­1974-ben 35 milliárd forinttal nőttek a népgazdaság készletei. Ez kétszerese-háromszorosa az előző évek növekedésének: 1972- ben 10,6 milliárd forinttal, 1973- ban pedig 18,6 milliárd forinttal emelkedett a készletállomány. Igaz. 1974-ben a termelés és az értékesítés is igen dinamikusan nőtt, ami természetesen egyben nagyobb készletvonzattal is járt. A 35 milliárdos készletfelhalmo­zás azonban mégis túlzottnak, ká­rosnak; minősíthető. Miért aktuális még most. 1975 közepén is a múlt évi készletezést elemezni? Ezt a korántsem örvendetes időszerűséget az indokolja, hogy az 1974. évi készletalakulás — nem egyetlen, de döfctő — okát a vállalatok tudatos készletfelhal­mozásában, túlbiztosítottságra va­ló törekvésében kell keresni, és sajnos e magatartással bizony még az idén is sűrűn találkozunk. Annak ellenére, hogy a tartós készletfelhalmozás a vállalatok fejlesztési alapját terheli, s annak ellenére, hogy időközben több korlátozó rendelkezés is napvilá­got látott, lassú a szemléletválto­zás és nem eléggé gyors a feles­leges készletek csökkentése. Sok vállalatvezetőben szinte babonás félelem alakult ki. hogy nem sikerül elegendő anyaghoz juttatnia vállalatát és ezért szü­neteltetni, vagy lassítani kell majd a termelést. Ezt megelőzen­dő egymás után adták fel az anyagrendeléseket és egymás után teltek meg a vállalati rak­tárak — olyan anyagokkal is, amelyekről talán még azt sem tudják, mikor kerülnek felhasz­nálásra. Mi történik, ha e készletek mennyisége a szükségesnél na­gyobb mértékűre duzzad? Ilyenkor arról van szó hogy az illető vállalat több pénzt ölt anyagba, alkatrészbe mint ameny- nyi feltétlenül szükséges a folya­matos termeléshez. A túlzott kész­letezés tehát olyan összegeket köt le, amelyeket talán jövedelme­zően befektethetett volna a válla­lat. Népgazdasági szinten gyakor­latilag ugyanez a helyzet: a kész­letek indokoltnál nagyobb növe­kedése azt jelenti, hogy feleslege­sen megterheljük a nemzeti jöve­delmet. Olyan összegeket kötünk, le. amelyeket pedig jó lenne más célokra fordítani, jövedelmezően felhasználni. Tagadhatatlan, hogy néhány vállalatnál tényleges anyaghiány lépett fel és néhány helyen való­ban lassítani 'kellett a termelést. Azonban mégis úgy tűnik — és ezzel egyre több közgazdász ért egyet —. hogy a vállalatok több­féle anyagból, félkész termékből saját maguk idézték elő a hiányt. Hiszen nyilvánvaló, hoey ha a vállalatok egyik csoportjánál fe­lesleges készletek gyűlnek fel a raktárakban, akkor másoknál ne­hézkessé válik az utánpótlás. Mit lehet ezután tenni? Nyilván az utóbbi csoporthoz tartozó vállala­tok is igyekeznek minél több anyaghoz jutni, s ha sikerül szál­lítót találni, akkor már ők is lo­gikusan sokkal több anyagra ad­nak fel rendelést, mint amennyi­re valójában szükség van. Ezzel azután még tovább fokozzák a hiányt más vállalatoknál, ame­lyek szintén próbálnak anyagtar­talékokat gyűjteni — és így to­vább, sokáig folytatható a sor. öngerjesztő folyamatról van tehát szó. amelyet, ha már egyszer meg­indult. már igen nehéz megállíta­ni, mert egyre inkább elharapód- zik, egyre nagyobb hullámokat vet. A készletgazdálkodás javítása tehát nem egyedül vállalati fel­adat. Ehhez átgondolt, széles kö­rű népgazdasági intézkedésekre van szükség. Azok a büntető jel­legű rendelkezések is csupán utó­lagos orvoslást jelentenek, ame­lyek nemrégiben jelentek meg, s amelyek különböző anyagi terhe­ket rónak a készleteiket túlzottan növelő vállalatokra. A valódi megoldást az jelentené, ha azokat a körülményeket és feltételeket számolnák fel, amelyek egyálta­lán lehetővé teszik, hogy a tava­lyihoz hasonló gyűjtögető szenve­dély harapódzhasson el vállala­taink között. F. K. Gépesített szarvasmarha-tenyésztés A berendezéseket Nyíregyházán gyártják nem a gyomokat is. A szakem­berek megállapítása szerint em­beremlékezet óta nem pusztított ez a fajta kártevő a borsodi szántóföldeken. Most, hogy fel­tűnt. erőteljes védekezésbe kezd­tek elszaporodásának és tovater­jedésének megakadályozására. Az eddigi felmérések szerint ugyanis összesen mintegy 1500 hektáron pusztította el a növényzetet. Az ötödik ötéves tervben to- vább szakosítja vállalatai között a mezőgazdasági gépék, beren­dezések gyártását a MEZŐGÉP Tröszt. A szarvasmarha-tenyész­tés összes gépeinek, berendezé­seinek gyártására, továbbá a technológiák felszerelésére a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gép­gyártó és Szolgáltató Vállalat ka­pott megbízást. A vállalat fel­adatai közé tartozik majd ezen­kívül a már meglevő berendezé­sek további tökéletesítése, a tele­pek műszaki fejlesztése, újabb munkafolyamatok gépesítésének a megoldása. Ez a vállalat az elmúlt években már nagy tapasz­talatokat szerzett a szarvasmar­ha-telepek berendezéseinek el­készítésében; felszerelésében. A vállalatnál máris megtették az előkészületeket a gyártmá­nyok átvételére, a gyártás meg­kezdésére. Az átvételeket úgy hajtják végre, hogy egyetlen gép, berendezés termelésében se ‘ következzen be kiesés. Az elő­zetes program szerint a gyártmá­nyok átvétele olyan ütemben történik meg, hogy a szarvas­marha-tenyésztéssel kapcsolatos gépesítési, műszaki fejlesztési igények nagy részét már a jövő évtől kezdve a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Gépgyártó és Szol­gáltató Vállalat elégítse ki. TÜLJELENTKEZÉS ÉS ARÁNYTALANSÁG Szegedi naptár 71 ezer felvételizőt bíráltak el a felsőoktatásban Országszerte befejeződtek az egyetemi, főiskolai felvételi vizs­gák valamennyi — nappali, esti és levelező tagozaton. Az első, nem végleges adatok szerint ösz- szesen mintegy 71000-en írták meg írásbeli dolgozataikat, illet­ve feleltek a szóbeliztető felvételi bizottságok előtt, mindössze né­hány százan nem jelentek meg a jelentkezők közül az írásbeli felvételi vizsgákon. A legtöbben — szám szerint csaknem negy­venezren — a nappali tagozaton felvételiztek, az esti tagozatokra további nyolcezren, a levelezőre pedig 23 ezren pályáztak. Az oktatáspolitikai szakembe­rek aláhúzták: a túljelentkezés mellett ebben az esztendőben is jellemző volt az egyes karok, sza­kok közötti aránytalan és egye­netlen pályázati megoszlás. Most is előfordult például, hogy azo­kon a karokon és szakokon, aho­vá túl sokan pályáztak, viszony­lag magas pntszámmal is el kel­lett utasítani jelentkezőket, míg másik karokon és szakokon ki­sebb pontszám is elegendő volt a felvételhez, öszevetve a tapasz­talatokat és a számadatokat az elmúlt esztendő mérlegével, az idén észlelhető volt, hogy a nap­pali tagozatokra történő jelent­kezés némileg csökkent. Ezen be­lül azonban ellenkező tenden­ciák is mutatkoztak: igen kedve­zőnek ítélhető például, hogy a tanárképző főiskolák iránt jelen­tősen — mintegy 6—7 százalék­kal — megnövekedett az érdek­lődés. Hasonlóképpen fontos és oktatáspolitikai értelemben is feltétlenül támogatandó jelenség, hogy gyarapodott a munka mel­lett felső fokon továbbtanulni kí­vánók aránya. Jellemző például, hogy a tudományegyetemek esti tagozatára a tavalyihoz képest mintegy 14 százalékkal növeke­dett a jelentkezők száma. Egyéb értelemben azonban változatla­nul léteztek úgynevezett divatos szakmák. Ez elsősorban a tudo­mányegyetemek néhány fakultá­sára érvényes, például Budapes­ten a pszichológia szak és a könyvtárral kapcsolatos szakok, Debrecenben a népműveléssel párosított szakok kerültek való­ságos „ostrom” alá. Egy-két szakmában azonban még a ter­vezett keretszámot sem érte el a jelentkezők aránya; a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem kohómérnöki karára sem adták be annyian a pályázatukat, amennyi kívánatos lett volna. Az elmúlt napokban a pályá­zók megkapták a felvételről, vagy az elutasításról szóló érte­sítést. A felvételi bizottságok az elutasított jelentkezőkkel közöl­ték a döntés okát. az elért pont­számot. az osztályokat, és meg­határozott esetekben a fellebbe­zési lehetőséget. A fellebbezést az elutasítás kézhezvételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (főigazga­tójához) kell beküldeni. A felleb­bezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és a fel­sőoktatási intézmény érdekelt vezető beosztású dolgozóiból ala­kult bizottság dönt majd. A fel­sőoktatási intézfnények felvételi bizottságai a rendelkezésre álló helyeknek általában csak 94 szá­zalékát töltötték be. illetve any- nyit, amennyit a felügyeleti ha­tóság előre meghatározott. A mi­nisztériumok és az illetékes fel­sőoktatási intézmények vezetőiből alakult bizottság tölti be a fenn­maradt mintegy 6 százaléknyi he­lyet. apnelyek sorsáról előrelátha­tóan augusztus végén döntenek. A szegedi ünnepi hetek prog­ramja a következő napokban is sok érdekes eseményt ígér. Július 29. kedd: A Locomotiv GT együttes hang. versenye. Újszeged, Szabadtéri színpad, 20 óra. Július 31. csütörtök: Nemzetközi meghívásos ököl­vívóverseny. Újszeged, Sport- csarnok. (Július 31—augusztus 3.) Augusztus 1. péntek: Beethoven: Fidelio, opera, Dóm tér, 20 óra Szép magyar könyv ’74 kiállí­tás, Technika Háza, 17 óra (au­gusztus 1—14). Nemzetközi kézilabda kupa. Újszeged, Kisstadion (augusztus 1—3.). Augusztus 2. szombat: Erkel: Bánk bán, opera, Dóm tér, 20 óra. Fotóklubok XI. szegedi szalon, ja, Bartók Béla Művelődési Köz­pont, 12 óra (augusztus 2—20.). Augusztus 3. vasárnap: Beethoven: Fidelio, opera,Dóm tér, 20 óra. Go-kart nemzetközi verseny, Széchenyi tér, 10 óra. Dorogi Imre festőművész kiál­lítása, Móra Ferenc Múzeum ku­polacsarnoka (augusztus 3—szep­tember 1.). Numizmatikai kiállítás, Juhász Gyula Művelődési Központ, Vö­rösmarty u. 5. (augusztus 3—20.).

Next

/
Thumbnails
Contents