Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

1975. július 25. • PETŐFI NÉPE • 3 Jégelhárító rakétaszolgálat szovjet segítséggel Aki nem jártas a meteorológia tudományában, a jégkárokról szó­ló jelentésekből arra a megálla­pításra juthat, hogy mindig ott veri el a termést a jég, ahol a legjobban féltett, legértékesebb növényi kultúrák vannak. Mint­ha a ^jégfelhők valósággal meg­keresnék azokat az országrésze­ket, ahol a legnagyobb pusztí­tást okozhatják. Főképp a szőlő van veszélyben A meteorológusok ezt nem is tartják annyira különös jelen­ségnek, Vnint a laikusok. Dr. Wirth Endre, az Országos Me­teorológiai Szolgálat főosztályve­zetője a szervezés alatt levő ma­gyar jégelhárító szolgálat szakér­tője elmondotta, hogy a mérsé­kelt égövben ott törvényszerű a jégeső, ahol a közelben hegyek vannak. Márpedig ahol ilyen a vidék, ott terem meg az egyik legértékesebb növény, a szőlő, és a kitűnő gyümölcsök. Így hát nem járunk messze a valóságtól, ha azt mondjuk: ami a szőlőnek kedvez, az a .jégképződésnek is jó! A magyar meteorológiai szol­gálat szovjet segítséggel készül fel a károk — legalább részbeni — elhárítására. Mindenekelőtt meg kellett ismerni a jégképző­dés tudományos alapjait. A szov­jet szakemberek ezen a téren igen elmélyült és eredményes ku­tatómunkát fejtettek ki. A jégképződés okai A jégesőképződés elmélete sze­rint a felhőben kialakul egy góc, mégpedig ott, ahol sok a víz. Sok ilyen góc is képződhet egymás mellett, ezekben a folyadékcsep­pecskék közül egy vagy néhány megfagy, mozgásba jön. ütközé­sek alakulnak ki a vízcsgppekkel. amelyek fokozatosan ráfagynak a jégszemcsék felületére. Ily mó­don alakul ki az öt milliméter fölötti rögöcske. Ennek a gócnak — vagy gócoknak — a kialaku­lását igyekeznek a 'szakemberek meggátolni. Radarral figyelik a felhőket A szovjet módszer szerint előbb radarral figyelik a felhőket és így állapítják meg. mely részek­be kell juttatni az elhárító szer­kezetet. A radar ugyanis csalha­tatlanul megtalálja a gócot, amelynek fizikai állapotát a fel­lőtt vegyi anyag jó hatással meg­változtatja. A magyar rakétás .jégelhárító szolgálat fölszerelésére már meg­történtek az első lépések. A Maspriboritorg szovjet külkeres­kedelmi vállalat és a magyar TESCO szerződést kötött, ennek értelmében radar szerkezeteket és speciális rakétákat szerzett be a magvar meteorológiai szolgálat. Kétféle rakétatípus működik az egyik szerkezet súlya 4 kg 4500 méteres magasságig hasz­nálható. a másik ennél nagyobb. 2,10 méter hosszú rakétatest, amely 40 kilogrammot nyom és 9000 méteres magasságig vethe­tő be a jégfelhők ellen. A károk háromnegyede elhárítható Az ország területén a szovjet szakemberek segítségével 11 el­hárító állomást rendeznek be. Az első a Baranya megyei Baksán már fel is épült. A körzet radar­központját a Tenkes-hegyen he­lyezték el. ez a körzet egy 100— 150 ezer hektáros terület „bete­kintését” teszi lehetővé. A szakemberek egyszerre ál­lítják majd munkába az összes többi állomást, s erre még egy­két évig várni kell. A szovjet­unióbeli tapasztalatok ismereté­ben arra számítanak, hogy a jég­károk 75—80 százalékát el tud­ják majd hárítani. Magyarországon az elhárító ra­kétarendszerrel ötéves kísérlet­sorozatot végeznek, és ezután szinte menetrendszerű pontosság­gal .fogadják” majd a jégfelhő­ket. (MTI) Miről írnak megyei laptársaink? Példás környezetvédelem A SZOLNOK MEGYEI NÉP­LAP tájékoztatása szerint a me­gyében régóta fokozott gondot fordítanak a komplex környezet- védelmi program egyik alapve­tően fontos ágazatára, az erdőte­lepítésre. E munkálatok eredmé­nyeként a Jászság, a Nagykunság, a Tiszazúg. valamint a Tisza vo­nulata jelenleg több mint 25 ezer hektár erdővel rendelkezik. És a nagyarányú erdősítés tovább foly­tatódik. Tervek szerint a következő fél évtizedben mintegy hatezer hek­táron fásítanak. Egyebek között Kisújszállás határában, Jászjákó­Szabolcsi „honfoglalók“ Bácsalmáson A Duna—Tisza közén lakó idős emberek emlékeznek még arra, hogy közvetlenül a felszabadulás után sokan érkeztek az ország gazdaságilag legszegényebb tájai­ról a bácskai területre, hogy ott próbáljanak szerencsét. Szabolcs­ból például csaknem 200 család telepedett át Bácsalmásra és kör­nyékére. A „honfoglalók” egy ré­sze később visszaköltözött, többen azonban végleges otthonra talál­tak az új helyen. Így az ifj. Kony­ha és a Szanyi család is, akik életéről fényképes riportot közöl a Nyíregyházán megjelenő KE­LET-MAG YARORSZÁG. Kiderül az írásból, hoüv az em­lített családok megtalálták szá­mításaikat a nagyközségben. Mo­dern. szépen bebútorozott laká­suk van, az udvaron személygép­kocsi. A szülők és gyermekeik az állami gazdaságban, illetve a tsz- ben dolgoznak. Nem vágynak már vissza, hiszen szorgalmas munká­jukat bőven jutalmazza a jól ter­mő bácskai föld. A legifjabb utó­dok büszkén vallják szűkebb szü­lőhazájuknak Bácsalmást, s nekik a Nyírség már csupán földrajzi fogalom. Segítség a zöldségtermesztőknek Az országos zöldségprogram meghirdetése után .szerte az or­szágban fellendült a zöldségfélék kisgazdasági termelése is. Mint a csurgói ÁFÉSZ körzetében, ahol az uborkával foglalkoznak ered­ményesen évek óta. A hozam nö­velésére nemrégen bevezették a legkorszerűbb termeléstechnoló­giai eljárást magában foglaló, úgynevezett támrendszeres mód­szert. melynek révén kétszeres termést, száz négyszögölenként mintegy 20 mázsa uborkát ad a föld. Minderről a SOMOGYI NÉPLAP-ból értesültünk. És még a következőket olvastuk: Az említett körzetben az idén félszáz termelő vállalkozott tám­rendszeres uborkatermesztésre. Rajtuk kívül még 450 háztáji gaz­daság szerződött a helyi ÁFÉSZ- szel, ez utóbbiak viszont a hagyo­mányos technológiát alkalmaz­zák. A szövetkezet több mint 63 ezer forint értékű vetőmagot adott ingyen a termelőknek, akik­től összesen várhatóan 54 vagon- nyi árut vesznek át a felvásárlók, nem kevesebb, mint 2.5 millió fo­rint értékben. Mivel az értékesí­tési lehetőségek szinte korlátla­nok. ezért az ÁFÉSZ a későbbiek­ben tovább kívánja szélesíteni az uborkatermelők táborát. Török erődöt tárnak fel a Sió partján A TOLNA MEGYEI NÉPÚJ­SÁG informál arról, hogy több évre tervezett régészeti ásatás kezdődött a 6-os főút szekszárdi deltája közelében, a Sió mentén most learatott búzaföldön. ahol a hajdani Jeni Palanka (Új Pa­lánk) török, illetve törökkori ma­gyar települést tárják fel. Az elő­zetes felderítések szerint, ezen a helyen állt az égetett agyagfalú •egykori török erőd is, amelynek Szocialista brigád a gyermekekért Olyanok vagyunk, mint a szalmakalap: kapósak. A vállalatunknál, no meg itt is, Ja- kabszálláson. Mosolyogva mondta mindezt Miklós László villanyszerelő, a LIGN1MPEX külkereskedel­mi vállalat Petőfi szocialista brigádjának ve­zetője a felső-jakabszállási általános iskolá­ban. A hattagú brigád fele jött el Budapest­ről Jakabszállásra, hogy a két pihenőnapju­kat társadalmi munkával töltsék. — Három évvel ezelőtt láto­gattunk először erre a vidékre ,• — szólt Debreceni Kiss István karbantartó szerelő. — Vállala­tunk adminisztratív dolgozói, a Fenyő szocialista brigád tagjai segítettek a pács-Kiskun me­gyei tanyai iskolák villamosítá­sában, s akkor az ő javaslatuk­ra jöttünk mi is ide. A Wolford, dűlői iskolában dolgoztunk ed­Szerdahelyi Andrásné ott ta­nított. — Rengeteget dolgoztak a bri­gád tagjai — emlékezett a ta­nítónő. — A gyerekek mindig várták őket. A tanteremben fénycsövet szereltek, az épületet kívül-belül rend behozták, még a csatornát is kitisztították, be­festették. Sok lenne felsorolni.. • S hogy örültek a tanulók, ami­kor 400 kötet könyvvel állítot­tak be! Na és, hogy ki ne felejt­sem a fényképeket, amit róluk készítettek, s a nagyobb ünne­pekre küldött játékokat, iskola­szereket, ajándékcsomagokat... A Wolford-dűlői iskola kapuja a következő tanévtől zárva lesz. Elnéptelenedett a település, csu­pán négy gyermek maradt, akik • Miklós László brigádvezető a villany- vezetéket szereli. (Szilágyi Mihály felvételei) a felső -ijakabszállási Iskolában tanulnak tovább. Oda helyezték a tanító nénit is. Ennek az is­kolának a tanterme és a szolgá­lati lakása elég rossz állapotban van. — Mindent megpróbáltam — folytatta Szerdahelyi Andrásné, —,. hogy kivitelezőt találjak a munkára. Nem sikerült. Elhatá­roztam, felkeresem a Petőfi bri­gádot. Csaknem megszidtak, amiért nem hozzájuk fordultam először. Szívesen jöttek, a bri­gádvezető a saját kocsijával hozta el a társait. halmán és Szenttamáson alakíta­nak ki parkerdőt. A tiszakürti ar­borétumot — ahol sok' száz féle fa és cserje díszük — két hektár­ral bővítik. Védetté nyilvánítják a Kisköre és Hortobágy között levő festői szépségű tiszaigari ar­borétumot. Távlati cél a Jászsági és a Nagykunsági öntöző Főcsa­torna mentének védőfásítása. A csatornák mindkét oldalán 50— 50 méteres erdősávot telepítenek, amely biztosítja a környező szán­tóföldek védelmét a szikesedés és mocsarasodás ellen, kedvező mik­roklímát alakít ki és pótolja a Ti­sza II. Vízlépcső tározója miatt kitermelt erdő egy részét. Márkos Béla és Debreceni Kiss István az egyik cserépkályha he­lyét padlózza. A cserépkályhák helyét pad­lózzák, mert ott ojajkályhák lesznek. Atszérelik a villanyve­zetéket. a kapcsolókat, a kon­nektorokat, 24 voltról 220 volt­ra alkalmas alkatrészekre. Szom- Dat-vasárnap hárman dolgozták, de legközelebb jönnek a töb­biek, sőt a Fenyő brigád is. — Fiatalok és idősek vannak a brigádunkban, — mesélte Márkos Béla raktáros. — Szme- tana Péter a legfiatalabb kö­zöttünk, most kapott lakást. El akart jönni velünk, de mond­tuk, hogy maradjon, mert épp elég szerelgetni valója van az új otthonában. A brigádunk még segíti Pesten az Eötvös utcai óvodát is. Javítunk, szerelünk, festünk ... szóval megcsinálunk mindent, ami tőlünk telik. Nem csodálkozom már, hogy „kapósak”, vagyis sokan hívják őket segítségül. A Petőfi szocia­lista brigád vezetője méginkább meggyőz erről: — A vállalat üdülőibe is eljá­runk társadalmi munkában ki­javítani ezt-azt. Mesteremberek vagyunk. Nem mondom, otthon is lenne mit csinálni szabad szombaton, vasárnap. Mi mégis szívesen jövünk. Örülünk, hogy segíthetünk. A családunk is meg" érti, mert szeretnénk hozzájárul­ni ahhoz, hogy csökkenjen a különbség a városi és tanyai is­kolák között. Ügy éhezzük, a szocialista brigádnak a társadal­mi munkából ki kell venni a részét, vállalni az ezzel járó ál­dozatot. Bőségesen kárpótol mindannyiunkat a vállalat meg­becsülése, a gyermekek öröme. Csabai István A harmincnégy milliomodik lengyel j Egyszerűbb, gyorsabb lesz a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálata Üj rehdelet készül a gépjárművezetők egészségügyi alkal­massági vizsgálatáról — tájékoztatták az MTI munkatársát az Egészségügyi Minisztériumban. A gépjárművezetők alkal­masságát és az időszakos orvosi vizsgálatokat szabályozó, je* lenleg érvényben levő rendelkezés ugyanis több mint tíz éves. Azóta számos kiegészítése jelent meg, emiatt a mosta­ni rendelkezések már nem elég egységesek és áttekinthetők. tegeknél gyakrabban kerül majd sor az időszakos orvosi ellenőr­nagyszámú helyőrsége vámot sze­dett a mözsi szőlőhegyen termett bort a folyón átszállító tolnai gaz­dáktól. Várhatóan előkerülnek a régi házak, kovács-, ötvös-, faze­kas- és egyéb iparosműhelyek emlékei. Az első napon kerámia- és török pipaleleteket találtak, köztük egy perzsa porcelán ká­véscsésze töredékeit. összeállította: Velkei Árpád A Lengyel Népköztársaság har- mincnégymilliomodik állampol­gára a Visztula torkolatánál fek­vő Elblagban jött a világra. A család fiút „tervezett”, s fiú is született, Pawelnek nevez­ték el. Az édesanyja. Halina Wassarab, 22 éves, egy építő­ipari vállalat technikusa, az apa, Tadeusz, fia születésének pillanatában még technikus volt Elblag legnagyobb ipari üzemé­ben, de néhány nap múltán mér­nök lett, közben ugyanis befe­jezte ötéves esti tanulmányait a Gdanski Műszaki Egyetemen. A kis Pawelnek testhossza szü­letésekor 50 cm volt, súlya pe­dig 3800 gramm, ennek alapján bízvást számíthatunk rá, hogy szépen megtermett legényke lesz belőle. Wassarabéknak egy éve volt az esküvőjük. Pawelek az első gyermekük; egyelőre még a szü­lőknél laknak. A kis Pawel azon­ban szüleivel együtt nemsokára elköltözik, mert az elblagi vajda megígérte: soron kívül kiutalja az új lakást a családnak, amely a város, a vajdaság — sőt, az egész ország — olyannyira ne­vezetes polgárával gyarapodott. (Interpress—KS) Több tárca közös rendeletéről van szó, melynek kidolgozásában az Egészségügyi Minisztérium­mal együtt részt vesznek az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Ta­nács. a Belügyminisztérium, va­lamint a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium szakemberei. A jogszabály szakmai irányel­veit az Egészségügyi Miniszté­rium országos — belgyógyászati, kardiológiai, sebészeti stb. — in­tézeteinek szakértői dolgozzák ki. Az OKBT erre a célra külön munkacsoportokat hozott létre, amelyek tudományos vizsgálatok­kal alapozzák meg a rendelet­ben szereplő változtatásokat, a szakmai elbírálás új szempont­jait. Az új jogszabály kidolgozásá­val egyebek között szeretnék el­érni, hogy az alkalmassági, illet­ve az időszakos vizsgálatok egy­szerűbbek legyenek. Az elképze­lések szerint a vizsgálatra váró gépjárművezetőknek, illetve je­lölteknek, lehetőséget adnak ar­ra, hogy maguk jelöljenek meg 2—3 időpontot, amikor a vizs­gálaton részt kívánnak venni. Az orvos ennek figyelembevételével értesíti őket. hogy melyik na­pon, mikor jelentkezzenek. Tervezik azt is, hogy a külön­böző korcsoportokhoz tartozó gépjárművezetők időszakos orvo­si vizsgálatát az eddigiektől elté­rően, más-más időközönként ren­delik el: a fiatalabbaknál rit­kábban, az idősebbeknél és abe­zesre. Szigorításokat az új rendelet készítői nem terveznek. (Eddigi jogszabályaink ugyanis nemzet­közi viszonylatban is elég szigo­rúak.) A készülő rendelet azonban az eddiginél kisebb lehetőséget en­ged majd a visszaéléseknek: elő­fordult ugyanis, hogv olyan bete­gek is kaptak jogosítványt, akik eltitkolták bizonyos betegségei­ket, Az új, készülő jogszabály alapján az alkalmasságot elbíráló orvosok számára az eddigieknél alaposabb információs rendszert dolgoznak ki: az olyan betegsé­gekre. amelyek nem ismerhetők fel egyszerű vizsgálattal, kötele­ző jelentésrendszert vezetnek be. A tervek szerint újdonság az is, hogy az alkalmassági vizsgálatra csak egy helyen lesz lehetőség. Jelenleg ugyanis az üzemi szak­rendelők. valamint a lakóhely szerint és a munkahely szerint területileg illetékes szakrende­lők is elvégezhetik a vizsgálatot. Ezért fordulhat elő, hogy akit az egyik helyen alkalmatlannak ta­láltak, másik helyen szerezte be a jogosítványhoz szükséges orvosi leleteket. A készülő jogszabály —amely­nek külön végrehajtási utasítása is lesz — előreláthatólag az új KRESZ életbelépésével egy idő­ben, a következő év elején jele­nik meg. Hétköznapi bosszúságok SZEMÉT: A közmondás azt tartja, hogy söpörjön mindenki a saját háza táján. Sajnos, nem mindenhol tesznek eleget ennek, hi­szen elég, ha Kecskemé­ten nyitott szemmel jár az emb,er, mert lépten-nyo- mon felfedezheti a kü.ön- böző összetételű szemét­kupacokat. Ha például vo­nattal Budapestre indul valaki, és már az indulás után kinéz az ablakon, azt tapasztalhatja, hogy a vasút mentén, az úgyne­vezett Farkas-villa környé­kén alaposan „megtprítet- ték” a pálya két szélét pa­pírral, műanyagpoharakkal, üvegekkel. Nem a legszebb látvány. Gondolom, nehéz eldönteni, hbgy kinek a háza tája ez a rész. A vas­úté, vagy a várnáé. Minden bizonnyal a vasúté. Könnyebb helyzetben van a szemlélő, ha a Kecs­keméti Városi Tanács égií- . leiébe megy be. Nem a Kossuth tér felöl, a főbe­járaton. hanem hátul, a tűzoltólaktanyával szem­beni kapun. Orrfacsaró bűz, töméntelen szemét az egymásra halmozott kukáx melleit. Itt aztán mindent negtalálhat egy leleményes guberáló: csontokat, tejfö­lös poharat, kenyérdura- bokat. papírt, dinnyehejat stb. Ez annál inkább szót ércemel, mert ettől a sze­méttől tíz méterre van a konyha, ahonnan naponta százak visznek ,ebédet. il­letve ahol sokan ebédel­nek. ÜDÍTŐ ITAL: A telcin- • zióból, a plakatokról és a nyáron megjelenő nyilat­kozatokból tudjuk, hogy melegben legjobb a jéghi­deg Marka, a Cola és egyéb hűsítő ital. A rek­lámnak, az ajánlatoknak igazat kell adni. Csupán egyetlen dolog izgatja a magát hűsíteni vágyó em­bert: nincs választék. M.elj be a megyében bármelyik cukrászdába, italboltba, vendéglőbe stb., és kérjél mondjuk narancs Márkát. Nincs. Ellenben tudnak ajánlani szőlő Márkát, ami ugyebár nem ugyanaz. Az utóbbi időben azLta- pasztatja az ember, hogy ebből íl szőlő Márkából rengeteg van. mert min­denhol ezt kínálják, de ha valaki nem ezt kér. akkor mást nem kaphat. Kétség­telen, hogy emelkedett az üdítő italok iránti érdek­lődés, többet fogyasztunk, mert jók. valóban üdíte­nek, szeszt nem tartal­maznak stb. Mi lehet az oka ennek a választékhi­ánynak? S ha már a kereskede­lemnél. a vásárlásnál tar­tunk, érdemes szóvá tenni egy jelenséget. Egyre több üzlet ajtaján látja az em­ber a táblácskát, hogy nyi­tás 8-kor, nyitás 9-knr, nyitás 10-kor stb. Vannak azonban ’olyan boltok, amelyeket ilyenkor nyá­ron már hatkor ki kellene nyitni. Például a zöldség­gyümölcs boltokat. Túl kényelmes a hétkor, netán a nyolckor történő nyitás. ING: Erősen nyári téma — az üdítő italokhoz ha­sonlóan — a rövid ujjú ing. Az emb.er, ha csak nem szegődik a hippik szektájához, a legmelegebb napokon is inget, lehető­leg nyári inget visel. Rit­ka az olyan dolgozó, aki­nek az ,elmúlt nyárról ne maradt volna egyikét in­ge, de az is ritka, aki leg­alább egyet nem akar vá­sárolni erre a nyárrá is. Csakhogy ez nem egysze­rű dolog. Végigjárhatja a városokat, a megyét, mxr.e valahol ráakad egy rövid ujjú, nyári ingre. Ellenben „szabályos”, tehát jó me­leg, hosszú ujjú, mandzset- tás inget tucatszámra ve­het az ember. Gazdag szín- fazon-, és árválasz­tékkal kínálják magukat a polcokon, s bizony nem sokan vannak, akik most ,ezeket keresik. Rövid ujjú ing kellene. Bosszúságomat — már­mint, hogy nem kapok rö­vid ujjú inget — nagy he­vesen ecseteltem ismerő­sömnek. — Te pl vagy tévedve, barátom! Hát nem tudod, hogy nyári holmit télen kell vásárolni? -- csodál­kozott rám. Magamban be kell ismernem, hogy erre tényleg nem gondoltam. —g— kjj i, ■>

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents