Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-25 / 173. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1975. július 25.

NÉPESEDÉSPOLITIKAI HA TÁROZA T

Gyerekcipők, ruhák

IV. A NEB által vizsgált téma teljességéhez tartozik az is. hogy vajon az ipar gyárt-e elegendő mennyiségű, jó .-minőségű és viszonylag olcsó gyermekruházati cikkeket, s azok milyen csatornákon és mikor kerülnek a fogyasztókhoz? Nem újkeletű téma ez a népi ellenőrök vizsgálatainak sorában, de azok előtt, sem, akik időnként elindulnak, hogy gyermekeiknek ruhát, cipőt vásároljanak. Mi. gyakorló szülők már most bevallhatjuk, hogy meglehetősen nagy hézagok tá- tonganak az ellátást illetően, akár az árakról, akár a választékról beszélünk.

„Ezzel szemben csak...”

Az életből merített szülői tapasztalatot igazolj« a népi ellenőrök vizsgálata, amelynek összefoglaló jelentése többek között így fogalmaz: „A nagy. és kiskereskedelem a népesedéspolitikai határozatban megjelölt feladatok végrehajtását elsősorban mennyiségi rendelésekkel igyekezett teljesíteni. Az ellátásban ennek ellenére több területen hiányosságok jelentkeztek.”

A Dél-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti lerakata például az 1974. évi első félévhez képest minden úgynevezett árstabil termékből 26 százalékkal növelte az 1975 első félévi megrendelést. Az ipar az első negyedévre csak 40 százalékos teljesítést vállalt, de ennek sem tett eleget, s vállalásának több. mint 55 százalékát (az említett 40 százalék 55 százalékát) nem szállította le. Szerencse, hogy a kecskeméti lerakat idei induló készlete jelentős volt, így a szállítási lemaradás eddig nem éreztette hatását különösebben.

Sajnos, a vizsgálati összefoglaló a továbbiakban gyakran használja a kifejezést — a megrendelés és a szállítás közötti eltérés elemzésekor —, hogy „ezzel szemben csak...” Így például a Váci Kötöttárugyár 1975 első négy hónapjára kétezer darab szintetikus tréningöltöny szállítását vállalta. „Ezzel szemben március 25-ig csak 180 darabot szállított a kecskeméti larakatnak. A megrendelt 1100 leányka- és 1800 fiú szintetikus pantallóból a gyár március 25-ig egyáltalán nem szállított...” — olvashatjuk a vizsgálati anyagban.

A kereskedelmi szervek érzik a vásárlói igényeket. Éppen ezért az ipari üzemekhez továbbított megrendeléseiket is ennek élteimében fogalmazzák meg. De mit tehetnek az áruházak eladói akkor. ha az áruválaszték hiánya az akadozó ipari szállítások következménye? Csupán széttárt karral tájékoztathatják a vásárló- jelöltet arról, hogy az ipar nem szállít. így újabb példaként említve: a Kaposvári Ruhagyár 1975 első négy hónapjára 1 millió 533 ezer forint értékű gyer- mekkonfekciós termék szállítását vállalta, de március 10-ig csak 200 ezer forint értékűt küldött!

400 ezer párral több cipő

Az Alföldi Cipőgyárban — annak kecskeméti gyárában — és a Kecskeméti Cipőipari Szövetkezetnél vizsgálta meg a NEB a gyermekcipők gyártását. Meg kell mondanunk, hogy igen dicséretes munkát végeznek mindkét üzemben. Igaz a gyermekcipők termelésének nyeresége megközelítően azonos a felnőtt cipőkével. így az iparnak nem érdeke, hogy egyiket a másik elé helyezze. Nos, az említett gyár. illetve szövetkezet 1974-ben jelentősen növelte a gyermekcipők gyártását. A gyár 33, a szövetkezet pedig 13 százalékkal — az előző évihez képest. Hozzá kell tennünk, hogy

a szövetkezetnél ez a százalék sokat jelent, hiszen köztudott, hogy korábban is elsősorban gyermekcipőket készítettek az itt dolgozó szakemberek.

Az említett százalékok mögött 216 ezer, illetve 163 ezer pár cipő található. Azt is elmondhatjuk, hogy ezeknek a cipőknek jó a minősége. A két gyártó egységnél olyan belső ellenőrzést alakítottak ki. amelynek következtében minimálisra csökkentek a minőségi kifogások: alacsonyabbak voltak az országos átlagnál. Az is rendkívül fontos szempont — s ugyancsak dicséretére válik az említett termelőknek —, hogy a belkereskedelmi megrendeléseket teljesítették, lemaradás nem volt.

Nem mondhatjuk ezt a Duna Cipőgyárra. Mert igaz, hogy a múlt évi szerződéskötések alkalmával a gyár 1975 első negyedévére 2700 pár 30-as szám alatti gyermekcipő szállítását vállalta,

de ebből március 1-ig egyetlen darabot sem küldött.

Gyermekbútor, játék

A gyerekekkel, az édesanyákkal kapcsolatos vizsgálat úgyszólván kimeríthetetlen, hiszen az egészségügynek, az iparnak, a kereskedelemnek stb.. sok ágazata kapcsolódik a témához. Mindenki és minden szinten elismeri, tudja. hogy igen fontos kérdésekkel foglalkozik a népesedéspolitikai határozat, de a végrehajtásához szükséges anyagi, de talán nem' is mindig anyagi, hanem gyakorta szemléletbeli fogyatékosságok miatt akadozik a jó ellátás, a választékbőség. a kellő törődés. Az említett ruházati cikkeken túl hasonlóan akadozik az ellátás a háztartási és vegyiárukból. Talán túlzottan finom is az a megfogalmazás, hogy akadozik, mert hiszen például állandóan hiányzik az üzletekből a papírpelenka, a bébi gumi- és műanyagnadrág és egyéb csecsemőápolási cikk.

Meglehetősen köztudott az is, hogy a gyermekbútorok kínálata lényegesen kisebb a keresletnél. Különösen szembetűnő ez a gyermekszobák és egyedi darabok esetében. Annyira nagy a kereslet, hogy például a Budapesti Iskolabútorgyár. a Biharkereszte- si Fa- és Építőipari Szövetkezet el sem fogadta a kecskeméti Alföld Áruház 1975. év első negyedére szóló megrendelését. Az olcsóbb gyermekszobákból a kereskedelem az igényeknek csak mintegy 60 százalékát tudja kielégíteni.

Végül idézzünk egy bekezdést a vizsgálati anyagból: „Viszonylag kevés a gyermek szellemi fejlődését elősegítő játék. Nincs elegendő gyermekkerékpár, játékkocsi. felfújható és felhúzható játék, tartósan hiánycikk a pettyes labda is. Ezzel szemben feleslegesen bő * választék puskákból. pisztolyokból és tankokból ...”

*

összegezve a népesedéspolitikai határozat végrehajtásának több, mint egyéves tapasztalatait, a kitűzött célok érdekében hozott intézkedések helyesnek bizonyultak A megye társadalmának nagy része ezekkel egyetértett és megvalósításukban tevékenyen részt is vett. s továbbra is részt vesz.

Gál Sándor

Obszervatórium a Mátrában

• A Magyar Tudományos Aka- démai piszkéstetői kutatóállomásán elkészült az ország legnagyobb csillagvizsgáló obszervatóriuma. Az egy méter átmérőjű Zeiss tükörteleszkóp számítógéppel vezérelhető, így a kutatók Európában is ritka eszközzel vizsgálhatják a világűrben lezajló változásokat.

(MTI-fotó — Danis Barna felvétele — KS)

Új termékek az

Az építőipar egyik fő segítőtársa óriási feladataink teljesítésében az Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat. Az ÉPGÉP tevékenységével a munka egyre nagyobb arányú gépesítését, s ezáltal a lakásprogram, az ipari és egyéb beruházások gyorsabb megvalósulását segíti elő. Termékszerkezetét úgy alakítja, hogy képes legyen az építőipar gépigényének minél teljesebb kielégítésére.

A vállalat kalocsai Kisgépgyárában — ahol többek közt vibrátorokat, glettelő- és vakológépeket, NDK exportra hajlékony tengelyeket állítanak elő — az év első felében új cikkek gyártását kezdték meg. A BH—400 típusú betonacél-hajlítóval és a BV—400 típusú betonacélvágóval — mindNemcsak a bíróságok dolga

Figyelemre méltó adat: 1973 óta 150 millió forint gazdasági bírságot szabott ki a Legfelsőbb Bíróság vállalatokra, szövetkezetekre, intézményekre.

Csupán a legutóbbi két esztendőt vettük szemügyre, azt az időszakot, amelyben a döntőbizottságok helyett a bíróságok vették át a vállalatok, intézmények közötti gazdasági jogvitákban az igazságtevést, s bíróságokra hárul á feladat, hogy az illetékesek kezdeményezésére pénzbírsággal sújtsák a törvényes előírások megszegőit. Vajon mennyi ez a 150 millió? Sok-e, vagy kevés? — alighanem nehéz erre a kérdésre felelni. Mer* hiszen jól tudjuk; bármilyen precízen is működik a jogszolgálta-ás, az eseteknek egy része el sem jut a bírói pulpitusig.

Ám nem is az összeg mértéke ad okot meditációra, inkább létezése. Az tudniillik, hogy rendre ismétlődnek olyan szabálytalanságok, amelyeknek kiiktatásáért „lentről” és „fentről” egyaránt küzdenek. Közhely emlegetni. hogy — példánknál maradva — ez a 150 millió az egész társadalom érdekében róvatott ki. Ha alaposabban megnézzük az is kiderül, hogy a bíróságnak legtöbb esetben azért kellett elmarasztaló határozatot hozni, mert egy vállalati szövetkezet jogtalan anyagi előnyhöz jutott, tisztességtelen haszonra tett szert. „Ügyes” fogással, vagy éppen a vásárlók megkárosításával: az ügyek többnyire — erről egyébként az Országos Anyag- és ÁrÉPGÉP kalocsai

kettő új ÉPGÉP-termék — az építőipar már korábban is jelzett szükségletét elégítik ki. Beton- acél-hajlítóból és -vágóból az év végéig 6 millió forintos megrendelésnek tesznek eleget. A VZ— 250 típusú zsaluvibrátornak és a HV—300 típusú, pörgettyűsfeje- ket működtető hajtóműnek az év első felében csak a nullszériáját készítették el. a sorozatgyártásukra előreláthatólag jövőre kerül sor. Az új típusú zsaluvibrátort és a HV—300-as hajtóművet régebbi termékek korszerűsí- sítésével állították elő.

A betonacélvágó és -hajlító gyártása — mivel még nem volt hozzájuk „kiforrott” anyagnorma — nehezítette az anyaggal való takarékoskodást, ami egyébként sajátos és eredményes forhivatal időszakonként elvégzett ellenőrzései győznek meg — az árak kialakításával a számlázással kapcsolatos fondorlatokat rejtenek.

Kezdve attól, hogy a piacon a zöldséges jogtalan árat tüntet fel a gyümölcsön, vagy kevesebbet mér a serpenyőbe, egészen addig, hogy a vállalat vagy szövetkezet a jogosnál nagyobbra méretezi a haszonkulcsot kalkulációihoz. S még abban sincs különbség, hogy kik az „elkövetők”: patinás nagy cég neve éppen úgy megtalálható a szabálysértők lajstromán, mint nagy, vagy apró szövetkezeté.

Az emlegetett 150 milliós bírság megfizetésével ugyan nem térült meg hiánytalanul a népgazdaságnak okozott kár, de az kétségtelen, hogy a vállalatoknál ma már szigorúbban ellenőrzik a számlákat; az igazgatónak, főkönyvelőnek, a szövetkezeti elnöknek mind többször akad még egy kérdése az aláírás előtt: megengedhető haszonnal számoltunk?

Persze ettől függetlenül aligha bízhatjuk a dolgot kizárólag a jogszabályra, s a még oly lelki- ismeretes bíróságra. A jogtalan ár. a megengedettnél nagyobb haszon — mindannyiunkat károsít. Ezt akkor sem szabad elfelejteni. ha történetesen nem vásárlóként járunk a boltokban — hanem a termékek, s természetesen a számlák elkészítésén dolgozunk.

M. I. Gy.

Kisgépgyárában

mában folyik a Kisgépgyárban. A termelésnél keletkező hulladékot osztályozzák a munkások, s a később. valamelyik gyártmányhoz még felhasználható anyagokat a „cél-hulladéktárolóban” gyűjtik össze. Az év folyamán ezzel a módszerrel — s 50 százalékban tőkés importanyag hazaival való helyettesítésével — 250 ezer forint értékű anyagot akarnak megtakarítani.

Az ÉPGÉP kalocsai Kisgépgyárának szocialista brigádjai a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben egyebek között a 80 millió forintos termelési terv 2 millióval való túlteljesítését vállalták.

A. T. S.

Számítóközpont

Moszkvában

A gólyafészekig - kövesút

Fülöpszállás egyre távolodik mögöttünk — Hartához közeledünk.

Az újságírói noteszban — több más között — aláhúzott bejegyzés: „Csakugyan ritka ilyen szerencsés község, ahol a belterületi utak 50 százaléka por- talamitott kövesút?” — A mostani munkálatokkal tudniillik ez lesz Fülöpszálláson.

Hartán kövesúton, majd betonúton hajtunk a tanácsháza elé. Már a Duna-gátról bepillantva, több hasonlót láttunk a községben.

A két fiatal tanácsi vezető ember, Fábián Sándor vb-titkár és Helfrich Salamon építési előadó ezzel kezdi a fejlesztésről szóló tájékoztatást.

— A terv fő programja az úthálózat szilárd burkolattal való ellátása.

— A belterületi utak együttes hossza tizenhét kilométer, s ebből mára tíz és fél kilométernyit kiépítettünk.

összenézünk fotóriporter kollégámmal: ez még jobb arány, mint a fülöpszállásiaké.

De — hogy mindkét helyen az útépítés eredményeivel rukkoltak elő elsőként. — iskolai -tankönyvi — emlékekhez fűződik képzettársítás: az ókori Róma nagyságának fontos záloga volt a birodalom kitűnő úthálózata. Némelyiken még ma is járnak.

Persze, egy kis- vagy nagyközség nem „birodalom”, de az utak jelentőségét legalább any- nyira felismerték már mindenütt, mint a rómaiak.

Hartán is az útépítés dinamizmusa igazolja ezt. 1971-ben még mindössze 3 km burkolt út volt a községben, abból 2 és fél kilométer a KPM-é, tehát mindössze fél kilométert tett ki a tanácsi kövesút.

Ma pedig csak a saját építésű betonút hossza 2 és fél kilométer. Így építették meg a községet átszelő forgalmasabb utakat. A többit úgynevezett stabilizációs eljárással, sóder s agyagterítéssel, bitumennel. A drágább betonutat a 8 emberből álló házilagos brigád készítette. Emezekbe pedig az egész község beledolgozott. A lakosság kétkezi földmunkával, a téeszek gépeikkel. A tanács számára csupán a koordinálás — összehangolás szerepe jutott.

□ □ □

Hogy a lakossági segítség, lelkes buzgalom mit jelent, példa rá a szinte élő legendává formálódott Arany János utcai útépítés.

Az idei március eleji tanácsülésen interpellált Füzesi János tanácstag. Ennek lényege. Mégis csak furcsa, hogy a nagyközség legöregebb utcája, a település bölcsője máig is kimaradt az „osztozkodásból”, valahányszor az útépítési tervet összeállították. Árok nincs, de van annyi kátyú, gödör, horpadás a földúton, hogy az még a gyalogos lelkét is kirázza.

Tagadhatatlan — így volt, de mit tehetett már akkor a nagyközségi vezetés? Az idei tervben 1,5 km út építése szerepelt, többre már nem volt pénz.

— Majd adjuk mi a munkát — jelentette be nem sokkal később Gocsár Márton és Brenner Márton az utca lakói nevében. Ekkorra már nyugodtan kezességet válallhat'tak, mert házról- házra járva, megállapodtak az emberekkel. Ki-ki vállalja a portája előtti szakaszon az árokásást; útegyengető földmunkát. De még ha csak afféle elsímít- gatásról lett volna szó! A kis- gátnyi egyenetlenségeket csak gépek tudták odébbtúmi.

Brenner Márton, a hímeves szántóbajnok ugyanolyan gondosan „centizte”, irányította az útépítést, mintha barázdákat vezetett volna.

Gocsár István feleségestől, lányostól csinosítja most is a házuk előtti utcafrontot. Döngölik az áteresz hátát, téglázzák a végét. Hiába új az árok, a sok eső alaposan begyomozta, azt is tisztítani kell. Ebbe meg besegít a pár kapuval odébb lakó unokaöccs, a kezdeményező Gocsár Márton. ,

Egymás szavába vágva emlékeznek.

— Nem hittük volna, hogy itt ilyen út lesz nyárára. Április elején kezdtük és június első napjaiban már beborítva domborodott az új út.

— Többet kaptunk az igért- nél... Először csak arról volt szó, hogy árkolunk. középre kirakjuk a földet, arra sódert kapunk, és télre alkalmas lesz járásra.

— Most pedig kétszeres agyagsóder terítés van rajta, meg bitumen és már csak a forgalomnak kell igazítani.

□ □ □

Szóba kerül, hogy sok nyugdíjas lakik az utcában. Helyettük egy KISZ-brigád vállalta és végezte el a földmunkákat. Málha nem támadt olyan virtusos kedvük, mint Seffer János bácsinak, aki rossz lábával is nekilátott az árokásásnak. Arra figyeltek fel, hogy portája előtt görbebot fekszik a földhányáson. János bátyánk meg szép menetelesen ilapátol az egyre mélyülő árokban.

De hogy mind szaporább a szó, Gocsár István el-elfelejti odarakni a következő téglát.

— A kezed is mozogjon! — noszogatja a felesége, aki mindjárt odaér a maga munkájával. Ezen aztán elprézsmitálnak egy kicsit. Hogy már az unokaöccs- re is sor kerüljön, a nagybácsi őt szurtyongatja. — Te meg nagyobb tisztelettel markold azt a lapátnyelet. Tudod, hány éves az a nyél? Tizenöt!

• A felszabadulási emlékpark kialakításához 1000 társadalmi munkaórával járult hozzá a lakosság, s a vállalatok, intézmények, mezőgazdasági nagyüzemek egy-egy kollektívája. Helfrich Salamon építési előadó és Fábián Sándor vb-titkár a park környékét szemléli.

• Gocsár Istvánék portája előtt tűző napon is buzgólkodnak. (Tóth Sándor felvételei)

Mire a rokon.

— Na, jó lett az árok? Sehogy se akartad hinni, hogy ér majd valamit.

— Még akkor... Ezen a részen 70 centi magas töltést adtunk az út közepébe, akkora teknő volt. Egy-egy eső után parttól partig síkvlzben állt az utca.

Talán a víz hallatára, ösztönösen lassítják a tempót. Egy kis homloktörlésre — a kézfejjel, alsókarral — súlyba kerülhet a szerszám. A férfiak cserebogár- barna arcán felfénylenek a verejtékpatakok, ahogy a tűző napba hunyorognak. Jobb annak a szinte forogva lüktető sugárzásnak hátat fordítani, s a lapát meg a döngölő nyelére támaszkodva elnézni a kölyökgólyát. Amelyik a villanypózna hegyén rakott fészekben próbálgatja szárnyát. Pont az egy kilométer hossz végén, ameddig kövesút lett az Arany János utcából. A gólyafészken túl még marad mutatóba egy kis darab a régi gid- res-gödrös úthátból. De az már a sarkon túl esik, és idővel arra is sor kerül.

Tóth István

Moszkva legmagasabb épületének négyszögletes tornya 108 méteres. Itt kapott helyet a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának új számítóközpontja.

Az építmény szerkezete rendkívül érdekes 1,2 méter vastag vasbeton párnán nyugszik. Vázát egy merev kereszttartó képezi. Ennek a sajátos belső gerincnek az elkészítése több mint 8 ezer köbméter beton felhasználását igényelte.

A leendő számítóközpont 28 szintjét 9 gyorslift köti össze. Ez a központ az egész népgazdaságot átfogó nyilvántartási statisztikai információk, népszámlálási adatok feldolgozására és más vizsgálatok eredményeinek értékelésére szolgál.

A Szovjetunióban a legutóbbi népszámlálást aZ 1970. január 15-i helyzet szerint tartották. A lakosságtól begyűjtött adatokat kódolták.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala számítóközpontjának géptermeit az épület felső emeletein helyezik el. A termekbe különböző teljesítményű, más és más KGST-ország- ban készüli számítógépeket állítanak be. Az Egységes Számítógép Rendszerhez tartozó ESZ— 1020, ESZ—1030, ESZ—1040 és ESZ—1050 típusú gépek ezek. Ez utóbbi teljesítménye másodpercenként több mint másfél millió művelet. A gép, amely számos perifériális berendezéssel rendelkezik, kétszáz négyzetméternyi területet foglal el.

Az új magasépület teljes alapterülete 24 ezer négyzetméter. A két háromszintes szárnyépület egyikében étterem, büfé, tornaterem, orvosi rendelő és tárgyalóterem, a másikban különböző szolgálati helyiségek és garázs kapnak helyet.

A 18-ik emeleten különleges klímaberendezés működik majd. A tágas ablakokkal és színes anodizált alumíniumból készült függesztett mennyezettel ellátott helyiségek igen kedvező munka- körülményeket biztosítanak.

Vjacseszláv Feonov