Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

4 ® PETŐFI NEPE • 1975. július 84. NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT Könnyebb munkakörben , Hl. A gyermekgyógyászok, a pszichológusok már régen rájöt­tek arra az igazságra, hogy az ember élete születése előtt kez­dődik. Azt jelenti ez a megálla­pítás. hogy nem mindegy az új­szülött szempontjából az édes­anya életrendje. • táplálkozása, a magzatot hordozó asszony szer­vezetének megterhelése. Éppen ennek az igazságnak a felisme­réséből ered az a jogszabályi in­tézkedés. hogy a terhes nőket terhességük negyedik hónapjától — indokolt esetben ennél koráb­an is — egészségi állapotuk­nak megfelelő, könnyebb mun­kakörben kell foglalkoztatni. Gólyaüzem és kevesebb bér A könnyebb munkakörbe tör­ténő helyezésben meglehetősen nagy eltérések mutatkoznak a NEB által vizsgált üzemeknél, vállalatoknál. Általános megálla­pítás, hogy legtöbb helyen igye­keznek eleget tenni a követel­ménynek. különösen ott. ahol va­lóban fizikai megterhelést jelent a munka. Ismeretesek a sajtóból azok az úgynevezett gólyaüze­mek, amelyeket egy-egy nagyobb vállalaton belül kifejezetten a kismamák foglalkoztatására, könnyebb munkavégzésre ren­deztek be. természetesen a fize­tést nem csökkentve. Ezekben az üzemrészekben a terhes édes­anyák nincsenek helyhez és idő­höz kötve: sétálhaitnak időnként, bérüket pedig az előző hónapok átlagkeresete alapján kapják. Sok esetben azonban nem olyan könnyű kialakítani ilyen gólyaüzemet, hiszen a munka ter­mészete ezt nem minden válla­latnál. termelőegységnél teszi le­hetővé Az ilyen munkahelyeken nyűgnek érzik a terhes nőket, s arra törekednek, hogy minél ha­marabb táppénzes állományba helyezzék őket. Furcsa tapasztalatokat szerez­tek a népi ellenőrök a megvizs­gált mezőgazdasági üzemekben, termelőszövetkezetben ezzel kap­csolatban. A bajai és a bácsal­mási állami gazdaságokban pél­dául körültekintően felmérték a nők foglalkoztatásának lehetősé­geit — az üzemorvosok segítsé­gével. Így lehetővé vált, hogy a terhesség második hónapjától könnyebb munkára irányítsák a leendő anyákat. Talán monda­nunk sem kell, hogy keresetük csökkenése nélkül. A rémi Dózsa Termelőszövet­kezetben viszont úgy oldják meg a .könnyebb munkára helyezést,,, hogy a terhesség idejére keve­sebb bért fizetnek. Így aztán az asszonyok inkább a nehezebb munkát vállalják. Nem tagad­hatjuk, hogy ez is egy megoldás, csupán ellenkezik mindenféle ha­tározattal, különösen azzal, «me­lyik a népesedéspolitikát szolgál­ja. Az érdekek összhangja A munkahelyek igen sokat te­hetnek — mint ahogyan tesznek is — a terhes nők, a gyermekes anyák munkájának. életének megkönnyítése érdekében. Ta­pasztalták a népi ellenőrök, hogy a vállalatok és intézmények ar­ra törekednek — kollektív érde­keikkel összhangban —. hogy a kisgyermekes anyákat családi teendőik megfelelő ellátása ér­dekében a nekik legalkalmasabb műszakban foglalkoztassák. Ez különösebb gondot nem okoz az egy műszakban dolgozó üzemek­nél de nehezebb a megoldás ott, ahol két. három műszakban fo­lyik a termelés. Helyenként úgy­nevezett csúsztatott műszakkez­déssel. igyekeznek összhangot te­remteni a gyermekintézmények nyitvatartásával, vagy mentesí­tik a kis- és többgyermekes anyákat a második műszaktól, a túlóráktól. A bácsbokodi ÁFÉSZ például ezt a mentesítést a kol­lektív szerződésben is megfogal­mazta. De ez nem egyedi eset. Általános tapasztalat volt a NEB- vizsgálat során, hogy a különbö­ző kedvezményekből, támogatá­sokból elsősorban a gyermekes családok részesülnek. Jelentős összegeket fordítottak a három-, vagy többgyermekes családok, illetve a gyermekeiket egyedül nevelő édesanyák és a fiatal házasok támogatására. A segélyek összege természetesen változó, mivel a ráutaltak szá­ma. azok szociális helyzete is kü­lönböző. De az elvben, a törek­vésben nincs különbség, hiszen a cél: az egyéni — pontosabban családi — és a munkahelyi ér­dekek összhangjának a megte­remtése. GYES: 1974-ben közel tízezren A gyermekgondozási segély közkeletű rövidítése a GYES. Ér­dekes némi visszatekintést nyúj­tani arra, hogy 1968-tól a beve­zetés évétől az elmúlt eszten­dőig Bács-Kiskun meayében ho­gyan alakult a segélyt igénybe vevő édesanyák száma. Amíg 1968 ban, az év végén a megyé­ben 1820-an voltak az igénybe vevők, addig 1974. december 31-én ez a szám már tízezer fő­re emelkedett, pontosabban 10 567 volt. Érthető az is, hogy a hároméves gyermekgondozási se­gélyt elsősorban a kiskeresetű asszonyok vették igénybe, de „be­lejátszott” a számok emelkedé­sébe az is, hogy a gyermekin­tézményékbe nem tudtak minden — arra egyébként jogos igénnyel jelentkező — gyermeket fel­venni. Azok az asszonyok, akiknek a keresete a segélynél jóval maga­sabb, igyekeztek gyermeküket bölcsődében, vagy óvodában el­helyezni, illetve rokoni körben megoldani' a gondoskodást, eset­leg csupán egy évre vették igény­be a gyermekgondozási segélyt. A segély idejének lejárta után a munkába visszatérő asszonyok általában az eredeti, vagy an­nak megfelelő munkakörbe ke­rültek. és az időközben végrehaj­tott bérfejlesztést is megkapták. A gyermekgondozási segélytől eltérően mind több anya veszi igénybe a csecsemők megbetege­dése esetén a táppénzt. Me­gyénkben az utóbbi több. mint két esztendőben 3,5-szeresére nőtt az ilyen édesanyák száma. Amíg ugyanis 1973-ban 1426 nap volt az éves átlag, addig 1974 el­ső negyedévében ez meghaladta a négyezer táppénzes napot. Ugyancsak jelentős volt a ter­hességgel és a gyermekápolással összefüggő táppénzes napok szá­mának az emelkedése is Tavaly a megyében a kifizetett összes táppénz 14—16 százalékát a ter­hes nők és a gyermekápolási táppénzen levő édesanyák kap­ták. Gál Sándor (Folytatjuk) Magasművelésre is alkalmas űj borszőlőfajták Kecskeméttől még nyolc kilométer az ország­úton, aztán jobbra befordulva pár méternyire a dúslombú fák között húzódnak meg a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet miklóstelepi épületei. Az udvarba lépve az idegennek szívet-lelket gyönyör­ködtető látványban van része. Rendezett park, idil­likus környezet. Itt dolgozik Kurucz András vezető­kutató. — A munkát 1949-ben ezen a telepen kezdtem, a nemesítést pedig rá egy esztendőre. Célunk a kollégákkal együtt a nagyobb terméshozamú, jobb minőségű és színanyagú borszőlőfajták előállí­tása. Áz Ezerjó, amely Mór kör­nyékén honos, itt is elterjedt, minőségi bort ad. de rothadé- kony. Ugyanez a hibája a Ka­darkának is. A század végén a Furmint és a Hárslevelű is tért hódított az akkori állami birto­kokon. Ezért kezdtük kutatásain­kat a Hárslevelű és a Tramini keresztezésével. Az eredmény: 1973-ban a fajtaminősítő tanács Ezerfürtű néven előzetesen elis­merte az új egyedet. A szülőpá­rokkal szemben előnye, hogy bpyebb termő, kevésbé rothad és jól tűri a téli fagyokat is. Ez fő­leg most jelentős, a magas szőlő- műveléseknél. A klimaszekrényes vizsgálatok során mínusz 21 Cel- sius-fokra lehűtve a rügyek 27 és fél százaléka maradt ép. a kont­rollként használt Tramininak pe­dig csak 14,3 százaléka. Az új faj­ta cukorfoka is kiváló, eléri a 22,9 százalékot. Az egy hektáros Ezerfürtű szőlőültetvényünk, amely ötesztendős, tavaly 150 mázsát termett. — A szőlőnemesítést 1950-ben kezdték és az eredmények csak 1973-ban mutatkozott. Miért volt szükség ennyi időre? — A keresztezéstől az egyed felneveléséig, a kisparcellás kí­sérletektől a nagyüzemiig nagyon hos&zú az út. Ha csak azt néz­zük. hogy egy új ültetvény öt év múlva fordul termőre, azt hi­szem. ez sok mindent megma­gyaráz. Ezért is kísérletezünk egyszerre több fajtával. Most is van nyolc-tíz fajtajelöltünk, a múlt évben újabb három típust ismertek el. A Jubileum 75-öt, az Ezerjó és a Szürkebarát ke­resztezéséből nemesítettük. Ez sző rügyét. A Kunbajai Állami Gazdaságnak. a balotaszállási tsz-közi vállalkozásnak szállítot­tunk eddig rügyeket a zöldoltás­hoz. az idén pedig a Kiskunha­lasi Állami Gazdaság igényelt. Most kísérletezünk a fajták rö- videbb idő alatti elszaporitásá- val is. Rájöttünk ugyanis, hogy ha polyetilén tasakba perlitet töltünk, abba beledugjuk a vesz- szőt és azt növényházban hajtat­juk. a korábbi két évvel szem­ben két-három hónap alatt tele­pítésre alkalmas anyagot kapunk. Ezek a kis növények szinte 100 százalékban életképesek. így a velük való telepítés biztonságos. A perlites módszer előnye még, hogy olcsóbb is, mint a hagyo­mányos szőlőiskolában nevelt szaporítóanyag-előállítás. Ha hosszú idő után is. de ered­ményeket értek el a miklóstelepi kutatók. Az új borszőlőfajták re­mélhetőleg a nagyüzemi termesz­tésben is bebizonyítják nemesi- tőik jó munkáját és a gazdasá­gok kedvelt fajtáivá válnak. Bóna Zoltán • Farkas Gézáné tudományos munkatárs a Jubileum 75 növény­egészségügyi és fajta­tisztasági szelekcióját magyarázza Kasza Tóth Mária diáknak, aki a nyári szünidőben munkát vállalt a kutató- intézetnél. szinte teljesen ellenáll a botritis nevű betegségnek. Még a múlt évi esős időjárásban sem rothad­tak meg a szemek, és 116 mázsa szőlőt takarítottunk be az egy- hektáros kísérleti parcelláról, amely negyedik éves. A Kadar­ka és a Muscat Bouschet keresz­tezéséből született a Kurucvér néven elfogadott szőlőfajta, amely gazdag vörös színanyagtartalmá­val a borok jó festőanyagának bizonyult. Hasonló tulajdonsá­gokkal rendelkezik a Kadarka és a Petit Bousche szülőktől szár­mazó Karmin nevű szőlő is. Rot­hadásra nem hajlamos, kedvezőt­len időjárás esetén is mélyvörös színű bort ad. — Hogyan szaporítják tovább az új szőlőfajtaákat? — Az intézet földjein úgyne­vezett törzstelepet létesítettünk. Innen szállítjuk a vesszőt azok­nak a gazdaságoknak, amelyek igénylik és megfelelően is keze­lik az új ültetvényt. Az elsza- porítás másik módja a zöldoltás, amikor a már meglevő, más faj­tára ültetik át a nemesített vesz­A népjólét költségvetése - Ukrajnában A Krím terület — Bács­Kiskun testvérmegyéje — az Ukrán SZSZK gyöngyszeme. Ami a szovjet köztársaságra igaz, 9 hozzátartozó fekete­tengeri félszigetre is vonat­kozik. A végbemenő fejlődés anyagi összetevőiről ez alka­lommal A. Baranovszkij, az USZSZK pénzügyminisztere nyilatkozik: — Szovjet Ukrajna gazdasága gyors ütemben fejlődik, virág­zik az ukrán nép kultúrája, ja­vul a népjólét. Ebben nagy sze­repet játszik az állami költség- vetés az anyagi eszközök leg­főbb pénzügyi terve. Az idén az USZSZK állami költségvetésének összes .jövedelme 16,5 milliárd rubelt tesz ki. Ennek 97 száza­lékát a népgazdaság folyamatos fejlesztésére, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére fordítjuk, amiből 51,5 százalék jut a szociális-kulturális intézkedésekre, köztük az okta­tásra. az egészségügyre, a dol­gozók nyugdíjbiztosítására. A költségvetési kiadások másik ré­szét az építkezések, a kereske­delem. a szolgáltatások és főleg az ipar fejlesztésére használjuk fel. Ukrajnában következetesen megvalósul a mezőgazdaság fej­lődésének az SZKP XXIV. kong­resszusa által kijelölt program­ja. A kolhozok és szovhozok anyagi-technikai alapjainak to­vábbi megszilárdítására az idén körülbelül 8 milliárd rubelt for­dítunk, ami 10,7 százalékkal több a tavalyinál. A népgazdaság fejlődése lehe­tőséget ad arra, hogy tovább emelkedjen a dolgozók anyagi és • A kolhoz új Zsigull-tulajdonosai autós továbbképzésen vesznek részt. • Három­szobás, modern lakást kapott a Csukacsev házaspár. NyikolaJ sofőrként, Vera, a felesége -* növény, termesztőként dolgozik. kulturális életszínvonala. Ezt a lényegi összefüggést érzékeltetik a krími területen működő Népek barátsága nevű kolhozban készült fotóink is Fordította: K. M. Bővülő szolgáltatások A lakosság fogyasztásában fontos helyet elfoglaló szolgál­tatások összehangoltabb, tervszerűbb fejlesztése érdekében az érdekelt minisztériumok és főhatóságok képviselőinek rész­vételével néhány hónapja Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság alakult. E testület legutóbbi ülésén megtárgyalta az V. ötéves tervidőszak szolgáltatásfejlesztési feladatairól szóló irányelveket. Az irányelvek tartalmáról, az előttünk ál­ló öt esztendőben, a szolgáltatások fejlesztése érdekében végrehajtandó feladatokról kértünk tájékoztatást Szilas Pál­tól, a Központi Szolgáltatásfejlesztési Bizottság titkárától. — A szolgáltatások fejlesztésé­ben nyilvánvalóan szó sem lehet a szolgáltatások szerepének csök­kenéséről, a XI. kongresszus ha­tározata is sürgeti: a hálózat ki­építése az eddiginél legyen cél­tudatosabb, vegye figyelembe a területenként és rétegenként el­térő igényeket. — Melyek a legfontosabbnak tekintett és így kiemelten kezelt szolgáltatásfajták, illetve felada­tok? — A változó életforma, a több szabad idő iránti igény fontos feladattá tette a háztartási munka megkönnyítését. így kiemelt fej­lesztést igényel a textiltisztító ipar, valamint a lakástakarító szolgálat, amelynek ki kell ala­kítani területi bázisait és meg­felelő műszaki színvonalát. A lakás, a családi ház karban­tartása, korszerűsítése, javítása iránt ugyancsak egyre nagyobb az igény, a lehetőségek viszont még szerények. Ezért célunk az építőipari szolgáltatások körzeti bázisainak kiépítése. Olyan köz­ponti szervezetek létrehozását tartanánk célszerűnek, amelyek segítenék a szétaprózott szolgál­tató egységeket a szolgáltatások bővítésében, szerveznék a javí­tó-karbantartó munkát, sőt, gé­peket kölcsönöznének és tanácso­kat adnának a barkácsolóknak is. Az ehhez szükséges szerveze­ti és módszerbeli intézkedésekre az OKISZ júliusban javaslatot terjeszt a bizottság elé, amely­A Szovjetunióban több mint 10 millió iskolás gyermek tölti a nyári vakációt úttörőtáborokban. Ezeket a nagyvárosok közelében és a legszebb üdülőkörzetekben, a Krím és a Kaukázus fekete- tengeri partvidékén, a Balti-ten­ger partján létesítették. A jól fel­szerelt táborokban sportpályák, játszóterek, úszómedencék, strandok várják a pajtásokat. A nyári úttörőtáborokban nagy figyelmet' szentelnek az egészsé­ges életmódnak, a sportnak, a testedzésnek. A táborokban képzett edzők irányításával ren­deznek atlétikai versenyeket, tű­nek alapján még az idén meg­indulhat a munka. A háztartási és elektroakuszti­kai készülékek javításának or­szágos hálózata csaknem teljesen kialakult. Ezért itt nem új lé­tesítmények építésén van a hangsúly, hanem egyrészt a szol­gáltatások műszaki színvonalá­nak és, kulturáltságának emelé­sén, másrészt az újfajta igények­nek megfelelő bővítésén. Lépést kell tartani a motorizá­cióval együttjáró feladatok nö­vekedésével; új szervizek építése szükséges. Nagyobb gondot kell fordítani a barkácsmühelyek és -boltok hálózatának kialakításá­ra is. Emellett igen fontos, hogy emelkedjék a szolgáltatások szín­vonala. kulturáltsága, csökken­jenek a vállalási határidők, s a nyitvatartás alkalmazkodjék a megrendelők szabad idejéhez. — Mindezek figyelembevéte­lével a különféle szolgáltatási ágaknál milyen fejlődés várható? — Az irányelvek szerint a fo­gyasztási szolgáltatások teljesít­ményének értéke 1976—1980 kö­zött 34—36 százalékkal emelke­dik. Ezen belül a textiltisztítás teljesítményértékében kétszeres, az építőiparéban 45—50, a sze­mélyi szolgáltatásokban 30—40, a háztartási és elektroakusztikai berendezések javításában 30—35. a gépkocsijavításéban 75—80 szá­zalékos növekedés várható. S. G. rákat, labdarúgó-találkozókat, sakkversenyeket. » A gyerekek szívesen vesznek részt technikai és műszaki szak­körökben és munkáikból kiállí­tásokat, bemutatókat is rendez­nek. Idén nyáron például igen sok táborban megszervezik a rajzolni, festeni szerető gyere­kek bemutatóit — „így látom a világot” címmel rendeznek gyer- mekrajz-bemutatókat. A táborozás költségeinek felét a szakszervezetek viselik, a szü­lőknek csak a másik felét kell téríteniök. (APN—KS) A rákbetegség elektromágneses elmélete Szent-Györgyi Albert előadása a Nobel-díjasok találkozóján A Nobel-díjasok hároméven­ként megrendezett találkozóján, amelyet legutóbb nyugat-német­országi Lindauban tartottak meg, Szent-Györgyi Albert ismertette a rákbetegség keletkezésére vo­natkozó új, elektromágneses el­méletét. A nagy kérdés az, hogy ennek alapján sikerül-e végre úrrá len­ni ezen a betegségen. Szent-Györ­gyi professzor bízik ebben. A UPI tudományos szemleírója Szent-Györgyi előadása és a ku­tatásait finanszírozó amerikai rákkutató alapítvány igazgatója, Franklin C. Salisbury nyilatkoza­ta nyomán ismerteti az úi elmé­letet: Szent-Györgyi a sejtet komplex kompjuternek tekinti, és véle­ménye szerint a rák valószínűleg a sejtnövekedést ellenőrző transz­fer elektron áramlásában kelet­kezett zavarból ered. Kutatásai soiíin olyan transzfer elektron­egységet talált, amely a rákos sejtekből hiányzik. Ez az egység adja át a sejtnek a növekedés megszüntetésére vonatkozó üze­netet. Ha ez az egység nem hiány­zik, akkor a sejt ellenőrzötten növekszik, ha hiányzik, akkor a sejt ellenőrizetlenül növekedik, burjánzani kezd. Szent-Györpvi arra számít, hogy a hiányzó transzfer egység — tabletta, vagy injekció segítségével — pótolha­tó. Szent-Györgyi Albert kutatásai során több olyan fontos alkotó­részt azonosított, amelyek arra engednek következtetni, hogy az emberi testben az oxigén-aktivá- ció és az energia-átvitel bonyolult láncolata létezik. Ezt a kémiai,- vagy elektromágneses láncot —, amelyben az elektronpárok a proteinről leválva szabad gyökök­ként kerülnek át az oxigénhez — tekintik most felelősnek azon mágneses erők létrejöttéért, ame­lyek az egészséges sejteket nyu­galmi állapotban, ellenőrzés alatt tartják. A professzor elektromágneses- ségi kutatásai azt mutatják, hoev míg az egészséges szövetben ezek az elektromágneses reakciók je­len vannak, addig a rákos szö­vetben az egész lánc hiányzik és semmi sem tartóztatja fel a rákos sejtek elterjedését. Szent-Györgyi további kutatásai arra irányul­nak. hogy pontosan megtalálják a lánc töréspontját, azt, hogy a lánc melyik szeme hiányzik, és — lehetőség szerint — hogyan le­het azt pótolni. (UPI) Vakáció a Szovjetunióban

Next

/
Thumbnails
Contents