Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

1975. július 24. • PETŐFI NEPE • 3 Kiegyensúlyozott, zavartalan ellátás élelmiszerekből a második félévben Kiegyensúlyozott, zavartalan élelmiszer-ellátásra lehet szá­mítani a második félévben — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a MÉM-ben. Az alapvető élelmiszerek mellett minden eddiginél nagyobb arányban jelennek meg az üzle­tekben a korszerű, egészséges táplálkozást segítő ételek, és a nők második műszakját megkönnyítő tartósított, feldolgozott készítmények. A kiskereskedelmi bolti forgalom élelmiszerek­ből és élvezeti cikkekből idén várhatóan 7,7 százalékkal meg­haladja a tavalyit, ez a növekedési ütem az év második felére is jellemző lesz. • Dr. Tóth Imre, a megyei tanács vb munkaügyi osztályvezetője át­nyújtja a jeles bizonyítványt Horváth D. Jenőnének, a kiskunmaj- sai Vegyes- és Építőipari Szövetkezet munkaügyi előadójának. (Velkei — Szilágyi) Munkaügyibizonyítvány-osztás Az V. Duna menti folklórfesztivál mai műsora KALOCSA 18 órakor az I. István úton a fesztiválra érkezett táncegyütte­sek felvonulása. 19 órakor a szabadtéri színpa­don megnyitó ünnepség. A Bács- Kiskun megyei népi együttesek és népművészek bemutatója. Kiállítások: Nemzetközi népi díszítőművé­szeti kiállítás. (I. István úti ki­állítóterem.) Az Alföld népi díszítőművé­szete (I. István úti általános is­kola.) Az Alföld a festészetben (Me­zőgazdasági Szakközépiskola.) Kalocsa népművészete (Visky Károly Múzeum.) „Király Ilus”-pályázat (pingá- lók, népi hangszerek, babakészí­tők) anyagának kiállítása (Nép- művészeti és Háziipari Szövet­kezet bemutatóterme.) BAJA 9 órakor a megyei tanács járási hivatalának dísztermében írók, költők a népköltészet és a folk­lór irodalmáról. Kiállítások: Észak-Bácska magyar népmű­vészete (Türr István Múzeum). Az országos folklór képzőmű­vészeti pályázat anyagának kiálr lítása (MSZMP V. kerületi szék­háza.) NAPIRENDEN A közúti közlekedés Szerdán Rödönyi Károly köz­lekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg a fővárosi műve­lődési ház színháztermében a közúti közlekedéssel foglalkozó munkaértekezletet. Dr. Tőzsér István, a KPM autóközlkedési főosztályvezetője ismertette a személy- és áru- szállításban az ötéves tervidő­szakban tapasztalható fejlődést. Jellemző adatok: a felfrissített gépkocsiállománnyal 1975-ben 110 millió tonna áruval többet kell szállítani, mint 1970-ben. Ugyanezen idő alatt 35 000 teher­gépkocsit selejteztek ki és az or­szágban megkétszereződött az üzemanyagkutak száma. A kö­vetkező évek feladatairól szólva elmondotta: elsődleges a tömeg- közlekedés fejlesztése, az autó­busz-állomány korszerűsítése. A húsok és húskészítmények forgalma idén 4,4 százalékkal ha­ladja meg az elmúlt évit. A má­sodik félévben jelentősen, több mint 13 százalékkal növekedik a marhahús-értékesítés, sertés- tőkehúsból annyit adnak el, mint tavaly július eleje és de­cember vége között. A kereske­delem munkájának megkönnyíté­sére az ipar a második félévben Budapesten és néhány vidéki vá­rosban a vágott marhát nem negyedekben, hanem nyojcadok- ban szállítja ki, s ezzel gyorsít­ják az eladást. Az őszi és téli hónapokban az egész évre jel­lemző — 4,4 százalékos — for­galomnövekedés még nagyobb mértékű lesz, eléri az 5,6 száza« lékot. Az ipar nem tervezi újabb termékek gyártását, inkább azon igyekeznek, hogy a meglevő kü­lönben is gazdag választék min­denkor kapható legyen az üzle­tekben, A kereskedelemmel kö­zösen három kategóriába sorol­ták a húskészítményeket árusító üzleteket és meghatározták az Köztudott, hogy az általános iskolát végzők száma 1968 óta évről évte csökken. A múlt évi nyolcadikosokhoz képest az idei végzősök 5000-rel voltak keveseb­ben, s az általános iskolákból most kikerült mintegy 120 ezer nyolcadikos 42,5 százalék — ide­számítva a korábbi években vég­zett és a középiskolai előképzett­ségű fiatalokat is — összesen 68 000 pályakezdő jelentkezett szakmunkásképzésre. Természet­szerűleg május végével koránt­sem zárullak be a szakmunkás- képző intézmények kapui; a pá­lyaválasztási esélyeket az átlagos­nál hosszasabban latolgató fiata­loknak alkalmuk van még fel­vételüket kérni. Számításba vet­ték azt is, hogy a középiskolát végzettek — akiknek soraiból 7000 fiatalt várnáik — a vizsgált ott értékesített választékot. A legszükségesebb termékeket az ipar a kiskereskedelemmel kö­tött szerződés alapján folyamato­san szállítja majd, ily módon kis üzletek kínálata állandó jelle­gű lesz. Növelik viszont a cso- magoltan árusított húskészítfné- nyek választékát, a második fél­évben Budapesten naponta 40 mázsa tőkehúst és 30 mázsa hús­készítményt csomagokban adnak el a vevőknek. Vágott baromfiból és tojásból a termelők és az ipar biztosítja a lakosság zavartalan ellátását; a vállalatok idén 5650 vagonnyi árut adnak a kereske­delemnek, mintegy 400 va­gonnal többet, .mint egy évvel korábban. A mennyiség felét a második félévben küldik az üz­letekbe. Várhatóan több tojást értékesítenek majd. mint tavaly ilyenkor. A tej és tejtermékek iránt fo­kozódik a kereslet. Az ipar az év végéig mintegy 5 százalékkal több fogyasztói tejet küld a ke­reskedelembe, mint az elmúlt év időszakban még nem kerülhet­tek be nagyobb számban a sta­tisztikákba — az ő beiskolázásuk a szakmunkásképzőkbe általában augusztusban indul meg erőtel­jesebben. amikor az egyetemi felvételeket már lezárták. Budapesten a szakmunkáskép­ző intézetek első évfolyamára je­lentkezők összlétszáma az első időszakban nem érte el az elő­irányzatot. Alacsony a felvettek aránya á fővároson kívül Hajdú- Bihar megyében is. Ezzel szem­ben az országosnál kedvezőbben alakult a helyzet Baranya. Csong- rád. Fejér, Nógrád, Szolnok, Tol­na és Zala megyékben. Több mint 24 000 lány jelentkezett, de egyes szakmákban a kívánatos­nál kisebb az érdeklődés, pél­dául a gép- és műszeripari szak­azonos időszakában. Érdekes, hogy a budapesti értékesítés most lassabban növekszik, mint a vi­déki, ez azzal magyarázható, hogy egész sor vidéki települést kap­csoltak be a központi tej- ás tejtermék-forgalmazásba. A tej­ipar sem tervez különösebb vá­lasztékbővítést, szintén azon van­nak, hogy maradéktalanul kielé­gítsék a már meglevő termékek iránt mutatkozó keresletet. A lakosság 94 százaléka már pasz­tőrözött tejet vásárolhat. Az otthoni munka könnyítésére több konzerv kerül a belkeres­kedelmi hálózatba. Az elmúlt év azonos időszakához képest egyne­gyedével nő a főzelékfélék for­galma és egyötödével fokozzák a savanyúságok gyártását. Az ösz- szes konzerváruból, mindent egy­bevetve, 9 százalékkal többet vi­hetnek haza a háziasszonyok. A kereskedelem az ipartól az el­múlt hónapokban a vártnál ke­vesebb hús- és ételkonzervet rendelt, ezen a helyzeten pót­szerződéskötésekkel segítenek. Lényegesen több gyorsfagyasztott terméket adnak el a második félévben, különösen a mirelit gyümölcsök és a különféle kész­ételek gyártását és értékesítését fokozzák. Nyolc százalékkal több édesipari termék elégíti ki a keresletet. Folyamatos lesz a cukorellátás. A tavalyihoz képest nem növekszik a kenyérfogyasz­tás, ellenben mintegy 3 száza­lékkal több péksütemény kerül az üzletekbe. (MTI) mákban, míg az előirányzat két­szerese jelentkezett néhány keres­kedelmi. szolgáltatási és ruhaipa­ri szakmára. Nem sikerült előbbre lépni az úgynevezett) nehezen beiskoláz­ható szakmák utánpótlásában. Noha e szakmák tanulói kedve­zőbb feltételekkel, magasabb ösz­töndíjakkal támogatva sajátíthat­ják el mesterségüket, még min­dig nagy a tanulóhiány a he­gesztő, kovács, öntő. ács-állvá­nyozó, tetőfedő, vasbetonkészítő, vízszigetelő, bognár és cipész szakmákban. Egyébként a felvételre terve­zett tanulólétszámnak 75,2 szá­zalékát ipari- és építőipari, 8,8 százalékát mezőgazdasági és élel­miszeripari, 16 százalékát pedig kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákra irányozták elő. Mint arról már lapunkban ír­tunk, Bács-Kiskun megyében 1972 óta képezik szervezetten a munkaüggyel foglalkozó dolgozó­kat. Az évenként megrendezésre kerülő 10 hónapos tanfolyamnak — ahol a politikai gazdaságtan, a statisztika,! a munkaerő-, a norma- és „bérgazdálkodás, a tár­sadalombiztosítás és az üzemi demokrácia volt a fő tantárgy — eddig csaknem kétszáz hallgató­ja volt. Információnk szerint a Duna—Tisza közén levő állami, tanácsi és szövekezeti ipari vál­Dr. Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnökségének a tagja nyitja meg ma délelőtt Kiskőrösön a nemzetközi népmű­vészeti filmszemlét és tudomá­nyos tanácskozást. Az első nap előadást hallgatnak! kiállításc'mt tekintenek meg, a várossal is­merkednek a magyar és külföldi résztvevők. Temesvárról. Bukarestből kis küldöttségek érkeznek, jönnek néprajzosok, filmesek Ausztriá­ból, Csehszlovákiából és termé­szetesen hazánk különböző tájai­ról. A Vitéz Gábor irányításával dolgozó, kiváló szakemberekből alakított bíráló bizottság hetven filmet tekint meg hétfő délig. A magyar alkotókon kívül bol­gár, osztrák, román, finn, cseh és nyugatnémet filmesek is pályáz­tak. Külön értékelik az amatőrök lalatok, üzemek munkaügyisei­nek zöme részt vett ezen az okr tatáson, melynek előadásait az említett témakörök legjobb me­gyei szakemberei tartották. De órát adott a Munkaügyi Minisz­térium több osztályvezetője is. És a tanulásban még igen hasz­nos segédeszköznek bizonyultak azok a tankönyvek, melyeket a Szegedi József Attila Tudomány- egyetem jogtudományi karától kaptak a tanfolyam hallgatói Az idén 62-en vizsgáztak, kö­zülük 35-en a legjobb eredmény- n.yel. és külön a hivatásos alkotók munkáit. A zsűri a 8. 16 és 25 millimé­teres filmek elbírálásánál egy­aránt két főszempontot alkalmaz. Mérlegelik, hogy milyen hűen, .pontosan ábrázolja a választott témát, hitelesen tárja-e fel a ha­gyományokat. szokásokat a díszí­tőművészet megnyilvánulásait. A filmszerűség az értékelés másik szempontja. Az V. Duna menti folklórfesz­tivál keretében szervezett, jelen­tősnek ígérkező eseménysorozat résztvevői ellátogatnak Bajára, Kalocsára. Eredményhirdetés 28-án. délután fél 3 órakor a kis­kőrösi művelődési központban, a nemzetközi népművészeti film­szemle és tudományos tanácsko­zás színhelyén. A dijakat Ortu-. tay Gyula akadémikus, megyénk országgyűlési képviselője adja át. H. N. MÉG NEM ZÁRULT LE A JELENTKEZÉS Lesz-e elegendő szakmunkástanuló? A népgazdasági terv az 1975—76. tanévre 61 300 szakmunkástanuló felvételét írja elő. Hogyan alakult az előirányzat teljesítése? A Munkaügyi Minisztériumban elmondották az MTI munkatársának, hogy a legutóbbi sta­tisztikai összegezés szerint május 31-ig az el­sőévesek tervezett létszámának 83 százalékát vették fel. A múlt évhez képest ez kevesebb, a korábbi esztendőkhöz viszonyítva, pedig megfelelő arány. VETÍTÉSEK, TANÁCSKOZÁSOK KISKŐRÖSÖN Hetven filmet neveztek HATÉKONYABB TENYÉSZTÉSI MÓDSZEREKKEL Sok ezer mázsa húst nyerhetnének A bácskai termelési körzet mezőgazdasági szövetkezetei a húsprogramhoz igazítva fejlesztik sertéstenyésztésüket. Ezen a vidéken régi hagyományai vannak ennek qz állattenyész­tési ágazatnak és jelenleg is itt található a megye sertésállo­mányának egyharmada. 1965-től 1970-ig 57 millió, az elmúlt esztendőkben pedig 162 millió forintot fordítottak sertéstelepek építésére a ter­melőszövetkezetek. A legutóbbi négy esztendőben az állo­mány létszáma 33, ezen belül a kocáké 36,7 százalékkal emel­kedett. Az információk szerint várható, hogy ez év végére az anyakoca-állomány további 5—6, jövőre pedig 8 százalékkal növekedik. Nem egyértelmű A kedvező számok ellenére korántsem egyértelmű az ágazat fejlődése. Kisebb-nagyobb gon­dok jelentkeznek, ezért tartot­ta helyesnek a Bácskai Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé­ge egy sertéstenyésztési szakbi­zottság létrehozását. Ennek egyik fg feladata segíteni a gondok megszüntetését és könnyíteni a következő esztendőkben létesülő bácskai vágó és húsfeldolgozó közös vállakózás számára meg­felelő. egyöntetű alapanyag meg­teremtését. A körzetben az egységesebb állomány kialakítását nehezíti a fajták sokfélesége, a számos te­nyésztési variáció. Több termelő- szövetkezetben nem kielégítőeka tenyésztési mutatók, alacsony az éves szaporulat, ma- • gas az elhullás aránya, nem megfelelő az egy tenyészállat utáni éves hízókibocsátás, egy tenyészállat utáni éves hízó­kibocsátás. Tovább kell tehát javítani a tenyésztési munka színvonalát. Alacsony számok Nézzük meg közelebbről, mi­lyen gondok feszítenek? Az egy kocára jutó éves ma­lacszaporulat a körzetben még alacsony. Tavaly 16,8 volt ko­cánként, a megyei termelőszö­vetkezeti átlag viszont 17,5. Fő­ként a hagyományos vagy a korszerűtlen telepekre jellemző az alacsony szaporulat. A kör­zetben 12 és fél hizott sertés ér­tékesítése jut átlagosan egy ko­cára. Jónak a 17—18 értékelhe­tő, ezt azonban csak a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet érte el. Ez utóbbi meg is haladta már 19,6 hízóértékesítés jut itt egy kocára. Tavaly a korábbi évekhez vi­szonyítva már némi javulás mu­tatkozott, mégis az összes szapo­rulat 10,2 százaléka hullott el. Ha az elhullást csak 1—2 da­rabbal lehetne csökkenteni, ak­kor a körzetben évente 6—12 ezerrel több hízót tudnának ér­tékesíteni. A termelés hatékony­ságának fokozásában a fajta, a tenyésztési színvonal, a takar­ívozás javítása közrejátszik, de nagyon fontos az állategész­ségügyi szabályok betartása is. A körzetben 17 termelőszövet­kezet foglalkozik sertéstenyész­téssel. Ezeknek a gazdaságoknak 14 fajta tenyészkocájuk van. A fajta egységesítésére vonatkozó törekvéseket igazolja, hogy az anyakoca-létszám 54 százaléka magyar nagyfehér hússertés. Az említett 17 gazdaság 18 keresz­tezés! eljárást alkalmaz a meg­levő fajták variációjával. Az év második felében csaknem 2 ezer koca és tenyészkan cseréjét ter­vezik a szövetkezetek. Ebben az a kedvező, hogy a szándék sze­rint a lecserélt kocaállomány 80 li százaléka magyar fehér hússer­tés lesz. Tavaly 5 százalékkal csökkent a sertésférőhely, a régi, korsze­rűtlen szerfás épületek felszámo­lása miatt. Az idén 2500 hízó részére épül férőhely. Jövőre csaknem félezer koca és 1800 hí­zó részére létesülnek telepek. Sok a tennivaló A gondokból következnek a tennivalók. A sertéstenyésztési szakbizottság ajánlja a fajták csökkenését, a tenyésztési mód­szerek egységesítését. Ez elősegí­ti a létesítendő vágó és húsfel­dolgozó igényeinek kielégítését. A következő 2—3 év alatt el le­hetne érni, hogy a körzetben csupán három-négy fajta sertést tenyésszenek. Fontos tennivaló a korszerű telepek kapacitásának teljes ki­használása. A tenyésztési színvo­nal emelésével növelhetik a sza­porulati mutatót, csökkenthetik a hizlalasi időt, mérséklehetik az elhullást. A fertőző betegségek behurcolásának megakadályozá­sára szigorúan be kell tartani az állategészségügyi előírásokat. A korszerű telepeken helyez­zenek nagyobb súlyt a személyi feltételek javítására, szakmérnö­kök, szakmunkások képzésére, mivel a termelőszövetkezetek je­lentős része ilyen képesítésű ve­zetőkkel nem rendelkezik. A bácskai körzetben van a legtöbb korszerű sertéstelep. In­dokolt tehát, hogy a termelőszö­vetkezetek keressék e. lehetősé­geket a tenyésztési munka ha­tékonyságának növelésére. Eb­ben a törekvésben segítséget kap­hatnak a körzet állami gazdasá­gaitól. K. S. • A bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet sertéstelepe.

Next

/
Thumbnails
Contents