Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-23 / 171. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 23. NÉPESEDÉSPOLITIKAI HA TÁROZA T Lakás, óvoda, napközi Kétezer megawatt A Minisztertanács legutóbbi ülésén jóváhagyta a 750 kilovoltos villamos-távvezeték építésének beruházási programját. A KGST-megállapodás keretében az Erőmű és Hálózattervező Vállalat mérnökei jelölik ki a 750 ezer voltos feszültségű villanyáram útját, amely 1978-ra készül el, s hazánk területén összeköti a KGST-országokat a Szovjetunió délkeleti energetikai rendszerével. A Szovjetunió, Kanada és az Amerikai Egyesült Államok után negyedikként Magyarországon épül ilyen nagy feszültségű, a villamos energia átvitelére ma a legkorszerűbb létesítmény. — Mi a jelentősége? — A gyorsan fejlődő KGST- országok mind több energiát használnak — tájékoztat Kord is József igazgató. — A most tervezés alatt álló 750 kilovoltos villamos távvezetéknek legfőbb jelentősége, hogy a Szovjetunió déli energiarendszeréből, ahol '60 ezer megawatt villamos enérgiát termelnek, tetemes mennyiséget átveszünk, egyszerűen fogalmazva: nyersanyag helyett készárut importálunk a hazai energia- szükségletek kielégítésére. — Csak magyar szükségletre vásárolunk energiát, vagy jut exportra is? — A modern hálózaton érkező villamos energiából jut Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária és az NDK energiarendszerének táplálására is. A Szovjetunióban több órával előbbre jár az óramutató, ezért ott a miénknél korábban szökik legmagasabbra a villamosenergia-felhasználás. E fogyasztási fáziseltolódásnak az a következménye, hogy ott akkor használnak fel legkevesebb áramot, amikor nálunk és a szomszédos országokban csúcsfogyasztás van. 1 — Honnan indul, meddig ér, mennyit szállít? — Ukrajna legkeletibb pontjánál. Vinyicánál áll a vezeték- rendszer első oszlopa, de ide is messzebbről, Dombasz mellől, a Szovjetunió déli energiarendszeréből érkezik a villamos energia. Vinyicától a Lvov melletti Zapad állomásig terjed a szovjet szakasz. Áthoz a Kárpátokon annyi energiát, amennyi két és fél mai Gagarin Erőmű teljesítményével egyenértékű, s a vezeték magyar szakasza 270 kilométer után Al- bertirsán ér véget. A villamos távvezeték összesen 530 kilométer hosszú, s a rajta érkező energia Magyarország villamosáram- szükségletének több mint a felét képes lenne fedezni, vagyis 2000 megawatt villamos energia behozatalára alkalmas. Építésének költsége előreláthatóan ötmilliárd forint. — De bizonyára még mindig olcsóbb, mintha új nagyteljesítményű erőmüvet kellene építeni. Mennyibe kerülne most egy olyan erőmű, amely annyi energiát'termelne, amennyit ez a vezeték hoz? — Tizenöt milliárd forintba ... —. Hol tart jelenleg a nagy munka előkészítése? — Elkészült a 750 kilovoltos távvezeték első tartóoszlopa, amellyel a közönség az idej tavaszi BNV-n megismerkedhetett. A páratlan műszaki újdonság elnyerte a BNV nagydíját. Jelenleg a gödi alállomáson magasodik, folynak a kísérletek, a szakemberek kíváncsian vizsgálják, hogyan állja a terhelési próbákat. Ezekből az oszlopokból a Dunai Vasmű összesen 637 darabot készít, közel 12 ezer tonna acélszerkezet felhasználásával. — Mit kell tudnia egy ilyen távvezetéknek? — A 750 kilovoltos távvezeték oszlopának magassága 35 méter, és három vezetékszál függ rajta. El kell viselnie 12 tonna erejű szélnyomást és a vezetékeknek egyenként 18 tonna húzóhatást. — Mikor kezdődik az építkezés? — Az albertirsai transzformátor-állomáshoz már felvonult a kivitelező vállalat, é§ megkezdte a földmunkákat. Ide, vagyis az al bér ti rsai transz form ál< >r-ál) omáshoz a 270 kilométeres magyar szakasz után fűt be a 750 kilovoltos távvezeték. B. A. (II.) Bács-Kiskun megyében az utóbbi két évben — 1973—74- ben — évenként mintegy nyolc százalékkal növekedett az átlagbér. A jövedelemnövelő intézkedések nyomán a lakosság összes készpénzbevétele 1974-ben mintegy 60 százalékkal haladta meg az 1970-es adatot. Megyénkben ezen belül továbbra is kiemelkedően nőtt a pénzbeli társadalmi juttatások aránya, jobban, mint az országos átlag. Az ilyen társadalmi juttatások növekedésében — amint azt a megyei NEB vizsgálata megállapította — jelentős szerepe volt a népesedés- politikai határozatnak. Például a kifizetett családi pótlék Összege már 1973-ban egyharmaddal több volt. mint az előző évben, s ez tavaly további 14 százalékkal nőtt, főleg a kétgyermekes családok pótlékának emelése következtében. De a családi pótlékon kívüli egyéb támogatások összege is közel egynegyeddel haladta meg tavaly az 1973. évit. Kecskeméten még nincs határozat Az ismertetett jövedelemnövekedés és egyéb tényezők hatására 1974-ben minden eddiginél több lakás épült. Az átadott 4900 ríj otthon 18 százalékkal több az előző évinél, s ezáltal 10 ezer lakásra megyénkben már 67 új lakás jutott az országos 84-gyel szemben. Kecskeméten például 1287 lakás épült tavaly,, s ez kiemelkedő eredmény. Ennek ellenére a nagycsaládosok lakáshelyzetének megoldására a városi tanács végrehajtó bizottsága még nem hozott határozatot, eltérően a bajai, a kalocsai és a bácsalmási tanácsoktól. Baján kiemelt intézkedési terv készült a három- és ennél több gyermekes családok lakásigényeinek kielégítésére. A tavalyi vb-határozat nyomán eddig 16 család kapott lakást. Kalocsán 39 három- vagy több gyermekes családot juttattak korszerű lakáshoz, de a jelenleg mé<r mostoha körülmények között lakó további 22 család a következő két évben ugyancsak megkapja a lakást. Bácsalmáson öt nagycsalád lakásgondját oldotta meg a nagyközségi tanács. De nemcsak a helyi tanácsok, hanem a munkahelyek is kötelességüknek tartják a nagycsaládosok lakáshelyzetével való törődést és a megoldást. Azokban a városokban, ahol munkáslakásépítési akció bontakozott ki, a kölcsönök összege és az igénybevevők száma évről évre növekszik, s természetesen előnyben •részesítik a nagycsaládosokat. A Bajai Állami Gazdaság például már évek óta rendszeresen lakáshoz juttatja a többgyermekes dolgozókat, leginkább ingyenesen. Érdekes viszont, hogy a munkáslakás-építési akción kívüli egyéb kölcsönökre már lényegesen kisebb az igény. Előfordul, hogy a tervezett összegnek csak egy részét használják fel. Fajszon, a Kék Duna Termelőszövetkezetben az évi 600 ezer forintból 1974-ben csak 90 ezret használtak fel. A szövetkezet vezetői szerint azért, mert túlságosan hosszadalmas és bonyolult az OTP ügyintézése. Gyermekintézmények Jelenleg a megyében 23 200 az óvodáskorú gyerekek száma, s közülük közel 17 000 jár óvodába. Közismert, hogy az utóbbi években kibontakozott nagyméretű társadalmi összefogás eredményeként lényegesen javult az óvodai ellátás, több hely várja a gj erekeket. Ennek ellenére a zsúfoltság még fokozódott is. Tavaly például a megye 209 óvodájának 15 145 helyére 16 614 gyereket vettek fel. A nem megfelelő. de javuló ellátottságra utal, hogy az előző évhez mérten 14 százalékkal emelkedett az óvónők száma, míg a helyek bővülése csupán 8 százalékot mutat. Az óvodák kihasználtsága az utóbbi években fokozódott. Igen zsúfoltak a városiak, de a községekben is nagyobb e gyermek- intézmények kihasználtsága az optimálisnál. Egy év alatt, 1974-ben mindössze egy területi bölcsőde létesült a megyében. Az év elején a felvételre várakozó gyerekek száma 261 volt. A bölcsődei ellátás iránti igény természetesen másként jelentkezik a városokban és a községekben. Míg az utóbbi településeken az édesanyák inkább a hároméves gondozási segélyt vették igénybe, addig a városokban inkább a bölcsődei elhelyezést tartják előnyösebbnek. A megkérdezett szülőknek körülbelül a fele visszamenne dolgozni, ha gyermekét bölcsődébe tudná adni. Az összesített megyei adatok alapján azonban megállapítható, hogy még a városokban sem 100 százalékos a bölcsődék kihasználása. Valójában ez azt jelenti, hogy egyes ilyen intézményben kevesebben vannak, míg máshol zsúfoltság tapasztalható. > Bács-Kiskun megyében 1974- ben minden 100 bölcsődéskorú közül hat, minden 100 óvodáskorú közül pedig 64 kisgyerek részére volt lehetőség az intézményben történő elhelyezésre. Felügyelet nélkül Az iskolai napközi otthonokról ugyanazt mondhatjuk el, mint az óvodákról: a tervezettnél nagyobb arányú fejlesztés ellenére sem tudnak felvenni minden olyan tanulót, aki ezt igényelné, akinek erre szüksége volna. Kecskeméten például az iskolai napközi otthonokba a felsőtagozatú osztályokból csak a leginkább rászorultakat tudják felvenni és ellátni. Igen dicséretes az a több munkahelyen tapasztalható megoldás, hogy a napközik pótlására tanulószobát, játszóudvart, étkezési lehetőséget teremtenek — szakemberek felügyelete mellett. Erre a Bajai Finomposztó Vállalatnál és a Bácsalmási Ruhaüzemben találtak példát a népi ellenőrök. Általában döntő szempont a gyermekintézményekbe történő felvételeknél — óvodák, bölcsődék, napközik —, hogy gyermekét egyedül nevelő szülőről, vagy nagycsaládosról van-e szó. Természetesnek is mondhatjuk, hogy ez a szociálpolitikai szempont maradéktalanul csak a tanácsi intézményeknél valósulhat meg, hiszen a munkahelyi, az üzemi óvodákban előfordulhat, hogy a dolgozó foglalkoztatása, a szakemberhez való ragaszkodás az elsődleges. A népi ellenőrök 330 családot kérdeztek meg a témával összefüggésben. Közülük 18 mondta el aggodalmát: felügyeletre volna szüksége az általános iskolás gyerekeknek, mert nincs kire hagyni, napközibe viszont nem tudták elhelyezni. De a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók is azt jelezték, hogy sok a felügyelet nélkül hagyott gyerek, s nem ritka az ebből adódó baleset és általában a neveléssel járó nehézség. Gondot jelent az is, hogy a gyermekintézmények nyitvatartása nem igazodik a munkaidőhöz, s így sok gyermek bizonyos időre ugyancsak felügyelet nélkül marad. Kevés a játszótér, a sportolási lehetőség is. Gál Sándor (Folytatjuk.) A posta - kinőtte gúnyáját Mintha csak összebeszéltünk volna... Alig álltunk meg gépkocsinkkal a fülöpszállási tanácsháza „ligetes” oldalában, pont akkor húzott oda kerékpárjával Papp Antal vb-titkár is. A régi népfrontos barátság jogán, hivatalosnak aligha mondható „felszólítással” állítottuk meg. — Egy lépést se tovább! — És már invitáltuk őt a legközelebbi padra. Ilyen kánikulában jobb kedvvel beszélgetünk községié jlesztésről a fák szellös árnyékában, mint odabent, íróasztalnál. Neki se kellett kétszer mondani. Szemünk előtt a kövesül fehérlett, kezdte hát az „újságolást” az útépítés idei programjával. 4 kilométernyi tanácsi utat portalanítanak Az anyagot már odaszállították, várják a kivitelező KPM-cso portot. Ezzel a belterületi utak 50 százaléka porta- lanított kövesút lesz, amilyet kevés község mondhat magáénak. (Ki gondolta még ott, hogy alig egy óra múlva. Hartán még kedvezőbb aránnyal büszkélkednek.) A pádról elsétáltunk a mellettünk futó kövesút közeli kanyarjáig. Ott csak a vb-titkár kinyújtott karját figyeltük, ahogy mutogatta, hol alakítanak ki parkolóhelyet, hol épül meg augusztus 20-ra az autóbuszváró a főiéren. De ha mái- annyi mindent az ÁBC-áruházhoz viszonyítunk, ne menjünk tovább addig, míg meg nem nézzük a május 1-re elkészült 900 ms területű rózsaligetet; 800' rózsatőt ültettek bele... összegek is elhangzanak; az említettek költsége jócskán több kétszázezer forintnál. Tervezik még az óvoda bővítését további egy csoport befogadására. Balázspusztán 15—20 gyerek számára óvodát nyitnak, az Izsáki Állami Gazdaság itteni üzemegységének segítségével. A berendezésről, az óvodások kosztol- tatásáról a gazdaság gondoskodik. — Az érintett fejlesztésekhez a lakosság mivel járul hozzá? — Közel egymilliós fejlesztésből háromszázezer forint a társadalmi munka értéke. A Rákóczi, Kossuth, Vörösmarty utcán, a Mártírok útján a lakosság vállalta a padkakiképzést, árokásást, az utak rend ben tartását. Szabó Gábor, Somogyi Ferenc. Barátit János — fő szószólók, s elsőkként fognak szerszámot, ha társadalmi munkáról van szó. Ha nem is hivatali szobába, de a tanácsháza udvarába csak bevetődtünk. Ott is rózsaágyás fogadott egy kisudvarnyi olyan területen, amit — ha nem virítanának benne különleges koráll- s/.ínű virágok — bizony szikes- földnek néznénk. Megvan az elképzelés a két viharvert, vén épület, helyrepoíozására, s +lasz- nositására. Az egyikből könyvtár lesz. □ r.i n — Eddig minden nagyon szép, minden nagyon jó volt. Nincs-e olyan községíejlesztési kérdés, aminek az intézése megakadt, s talán nem is a helyieken múlik? Papp Antal gondolkodás nélkül rávágta. — Régi igényünk már egy új postaépület. A jelenlegi egy magánházban van. Külsőre sem dísze az utcának, de az hagyján. Hanem a belső viszonyok! — Nézzük meg közelről. —Egv-kettőre a helyszínen vagyunk A málladozó vakolatú házacskát valóban csak a hivatali tábla avatja postává. Belépünk. A közönség olyan , apró várószobában tartózkodhat ahol 5—6 embernél több alig fér el. Szabó LászLőné, majd Bajusz Gábor hivatalvezető nyit ajtót előttünk, hogy jó helyre találjunk a szűkösségben. Mielőtt a hivatali helyiségbe kerülnénk, ti A rózsaliget. fehér léckerítéssel etrekesztett zug homálylik elöltünk. — Ez a raktár. — Raktár? Hány négyzetméter alapterületű lehet? — Háromnál nemigen több. A benti helyviszonyokról többet Mondanak felvételeink. — Képzeljék el, hogy vagyunk itt reggeli munkakezdéskor, amikor a kézbesítők is bent vannak mé(g. Tizenkettőn szorongunk a berendezés keskeny folyosóin. Csősz Ilona telefonközpontos fürgén kapcsolja a kért állomásokat. Losonczi Márta ügyféllel beszél. Táviratfeladásról érdeklődnek. Szabó Lászlóné már ismét a helyén ül, hogy a beszéd, berregés, csöngés okozta zajban folytassa a pénzkezelést. Nagy Kálmánné ügyféllel foglalkozik. A kedves ügyfél vidáman könyököl a kisablaknál. Itt aztán van sok érdekes látni-, s hallani való. Csak a felelősségteljes munkához — mint a pénzkezelés például, hogy csak ezt említsük — nincs kellő nyugalom, csönd. No és a postai titoktartás feltételei is hiányoznak a távbeszélőnél. A pici váróból, ahová őszi-téli csomagdömpingnél a pakkokból is raknak, mert másképpen nem fémek, — a kis ablakon keresztül jókat, hallgatózhat a vendég. Hogy például kinek mit táviratoznak és ki... A rend viszont, a zsúfoltság ellenére — dicséretes. • Papp Antal; — Ott lesz a parkoló, amoda • A postahivatal egyik végről — másik végről, a buszváró. Lehet beszélgetni róla a faluban. — Ki is az országgyűlési képviselőtök? Csak úgy kérdezzük. — Juhász Tibor. Efelől azután érdeklődünk, miután Papp Antal elmondta, hogy a posta tervről-tervre „benn volt”, de „kihúzták”. Járt Szegeden is, közölte, hogy a község központi fekvésű telket ad hozzá, csak légyen új posta. — ígérték, hogy a következő ötéves tervben benne lesz. Bízunk benne, hogy mostmár nem „húzzák ki”. Tóth István (Tóth Sándor felvételei) Másokért is Az „A” jelzésű műhely előtt beszélgettünk Kozich Jánossal, a Fémmunkás halasi gyárának lakatos csoportvezetőjével. Szavainkhoz mindenfelől szállt a „kísérőzene", a délelőtti műszak dereka felé járt az idő. Benn, az „A” műhelyben, ahol a csoport vezető dolgozik, reggel óta már sokszáz bútoripari vasalat, gázcsőbilincs elkészült. Megismerkedésünkkor megtudtam, hogy Kozich János nem kiskunhalasi, de még csak nem is Bács megyei, " hanem dunántúli származású, Komáromból került ide. Az ő régi, szűkebb hazája iparosodottabb vidék. Űj ismerősöm elmondta azt is, hogy több mint két évtizede lépett be az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetébe, s egy ideig bizalmiként is dolgozott. Jelenleg a munkavédelmi • felügyelő feladatát látja el. Alapításától a Fémmunkás-gyár dolgozója, részese volt a fejlődésnek, melynek során egyre korszerűbb gépek, berendezések és technológiák honosodtak meg az üzemben. Mint szakszervezeti tisztségviselő — többek közt — a termeiéi emberibb feltételeinek javításán munkálkodott. • Akadt tennivalója bőv,en. A gyár munkásállománya folyton gyarapodott, s főként olyan dolgozókkal, akik a mezőgazdaságból, vagy egyéb, az ipari üzem kötöttségét, szervezettségét nélkülöző munkahelyről jöttek. Ezeket nemcsak végzendő feladatokra kellett „betanítani”, hanem segíteni kellett nekik a beilleszkedésben, a munkássá válásban is. Mert az új dolgozók — Kozich íJános tapasztalata szerint — általában hamar megtanulják a szerszámok és gépek kezelését, de az átalakulás, az bizony, nem megy könnyen. — Még ma is akadnak olyanok, akik hadilábon állnak a fegyelemmel. a renddel, és néha a munkavédelmi szabályoknak is fittyet hánynak — mondta el Kozich János. Mint társadalmi munkavédelmi felügyelő, a főmérnök vagy az igazgató és a biztonsági megbízott társaságában részt vesz a havonkénti biztonsági szemléken, a vállalati munkavédelmi konferenciákon, szervezi a munkavédelmi őrködést a műhe'yek- ben, balesetvédelmi oktatást is tart olykor, és közreműködik a balesetek körülményeinek ki izs- gálásában. Kötelessége a szerencsétlenül járt dolgozók érdeleinek védelme. Kozich János jól látja el tisztségét, amiért az építők napján a Szakszervezeti munkáért érem arany fokozatával tüntették ki. A balesetek megelőzéséért sokat tehetnek a műhelybeli munkavédelmi őrök. — Sajnos, nálunk egyes dolgozók helytelen szemlélete miatt a munkavédelmi őrök szerepe még nincs olyan népszerű, mint amilyen fontos — osztotta meg velem egyik gondját a munka- védelmi felügyelő. — Ugyanis némelyik ember köszönet helyett inkább méltatlankodik, ha az őr valamilyen mulasztásara figyelmezteti. Nem mérlegeli, hogy a saját testi épségéről van szó. Ezért aztán senki sem vállalja szívesen a munkavédelmi őrséget. A Fémmunkás halasi gyárában egyébként viszonylag ritkán történik baleset, tavaly másodikak lettek a vállalati balesetmpntes- ségi versenyben. A legutolsó baleset könnyelműség következménye volt: az egyik munkás védőszemüveg helyett napszemüvegben dolgozott, ami alatt a szemébe pattanhatott egy szilánk. Megúszta három nap táppénzes állománnyal, de fizethetett volna drágábban is. A gép nagyszerű eszköze az embernek, de veszélyes eszköz is, ha szakszerűtlenül, könnyelműen bánnak vele. A legtermészetesebb dolognak kellene lenni, hogy az emberek mindig és iftin- denütt, tehát a műhelyben > is, önmagukon kívül másokért is felelősséget éreznek. Sajnos, hogy ez bekövetkezzék — s ez nemcsak a Fémmunkás halasi gyárára vonatkozik — még sokat kell dolgozniuk a Kozich Jánoshoz ' hasonló szakszervezeti aktivistáknak. A. T. S.
