Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-22 / 170. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 22. ■MM Ér. lg m 14* IKi 41 HATÁROZAT |§|| ® v >K\v ’? v ' y * * T*' «Yv £ SÜÜ&» Születések, kórházak (L) Néhány héttel ezelőtt fejezte be a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság azt a vizsgálatot, amelynek célja an-, nák ellenőrzése volt, hogy a népesedéspolitikai feladatokról hozott 1040/1973. számú minisztertanácsi határozatot miképpen hajtják végre. E határozat — mint ismeretes — pontosan megállapítja, hogy milyen teendői vannak a népesedéspolitikával összefüggésben a tanácsoknak, a gyermekellátási cikkeket gyártó iparnak, a nagy- és kiskereskedelemnek, s hogy a munkáltató szervek milyen segítséget nyújtsanak a gyermekek nevelését vállaló családoknak, az anyák élet- és munkakörülményeinek javításához. Az 1973. évi népesedéspolitikai határozat átfogó, a társadalmi és gazdasági összefüggésekre is figyelemmel levő olyan új intézkedési sorozattal egészíti ki a legutóbb megjelent rendeleteket, amelyekben kifejezésre jutnak az erkölcsi, tudati, egészségügyi, valamint a szociális és gazdasági szempontok is. Az intézkedések összehangoltak, alkalmasak arra, hogy hazánk népessége lassan növekedjék. Természetes szaporodás Az említett határozat megjelenése utáni, körülbelül egyéves tapasztalat igazolja a kitűzött célok és az eddig megtett intézkedések helyességét. Bács-Kiskun megyében a legjellemzőbb demográfiai tendenciák — az országoshoz hasonlóan — a célkitűzéseknek megfelelően alakultak. 1974-ben például az élveszületé- sek száma 9608 volt. 14 százalékkal (csaknem 1200-zal) több, mint az előző esztendőben. A természetes szaporodás, a két százalékkal több haláleset ellenére is közel kétszeresére, 2230-ra emelkedett, s így a születési arányszám elérte a célul tűzött 17 ezreléket. Érdemes megjegyezni hogy 1964-ben 13,1. 1970-ben 14,7. s 1973-ban 15,0 volt országosan az ezer lakosra jutó élve- születések száma. Az idézett számok és arányok mögött az a politikai és tudati tartalom húzódik meg, hogy — amint azt a Népességtudományi Kutatóintézet közvéleménykutatása megállapította — a társadalom egyetértéssel fogadta a kormány népesedéspolitikai törekvéseit, amely tudatosan illeszkedik a családtervezési feladatokhoz és az eddigieknél magasabb gyermekszámot tart ideálisnak. Ezt igazolja egyébként a népi ellenőrök széles körű vizsgálata és a megyei adatok alakulása is. Az ideális 2,5—3 gyermekszámhoz 16—18 ezrelékes él- veszülgtési arány szükséges. Ennek elérését írta elő a határozat úgy, hogy a népességszaporulatra ható kedvező és kedvezőtlen tényezőket megfelelő intézkedésekkel szabályozta. Tanácsadói hálózat A határozatból adódó intézkedések igen jelentős feladatot róttak az egészségügyi szervekre. A tényleges egészségügyi munka mellett fontossá vált elsősorban a család- és nővédelmi tanácsadás. Az ezekkel összefüggő feladatokat még 1974 elején meghatározta a megyei egészségügyi akcióbizottság. E megyei határozat eredményeként 1974-ben 231 előadás hangzott el a családvédelemről. Az előadásokon összesen mintegy 7500 hallgató volt jelen. Igen népszerűnek bizonyultak a különböző tanfolyamok — anyák iskolája, a családi élet iskolája stb. — amelyeken megközelítőleg 11 ezer résztvevőnek tartottak felvilágosító, nevelő előadásokat A megye városaiban az eddig is működő nővédelmi és terhes - gondozói hálózatot jobb orvosi ellátással, nagyobb óraszámmal és a gondozónők fokozottabb bevonásával megerősítették. A szülészeti osztályok mellett is megkezdődött a család- és nővédelmi tanácsadás, s az ezzel megbízott szakorvosokat táppénzes javaslattevő joggal is felruházták. Kecskeméten és Baján, ahol a nővédelmi tanácsadásnak már hagyományai vannak, a szakorvosok megkapták a táppénzre vételi jogot is. Ezáltal megkímélik a terhes nőket a többszöri vizsgálattól. A nagyközségekben ugyancsak megoldódott a szervezett tanácsadás, a megye községeiben pedig mozgó szakorvosi szolgálat keretében hetenként, illetve kéthetenként kerül sor erre a tanácsadásra. A kiterjedt felvilágosító munka ellenére azonban meg kell állapítani, hogy e téren még további erőfeszítésekre van szükség, különösen a serdülő ifjúság körében. Esetenként rendkívül nehéz az iskolában a felvilágosító előadások megtartása: nincs megfelelő képzettségű előadó, de a tanulók magatartása, a szülők ellenállása is nehezíti e munkát. Sok a koraszülött A népesedéspolitikai határozat nyomán a megyében összesen 85 új szülészeti ággyal bővültek a kórházak. Ebből öt intenzív kezelésre, húsz pedig a koraszülötteknek készült. Mégsem mondhatjuk. hogv a kórházak szülészeti osztályain minden rendben van. Különösen zsúfolt a megyei kórház említett osztálya, de a többieknél sem kielégítő a műszerekkel való ellátottság, ami kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Tavaly a 14 százalékos születésszám-növekedés mindösz- sze 7 százalékos szülészeti-nőgyógyászati ágyfejlesztés mellett történt. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha tudjuk, hogy ugyanakkor a sok ágyat igénybe vevő, terhességmegszakításra jelentkezők, illetve az abortuszok száma 42 százalékkal csökkent 1974-ben. Kedvezőtlen jelenség a megyében — éppen úgy, mint az országban általában — a koraszülések számának állandó emelkedése. Az utóbbi húsz év alatt a koraszülöttek aránya — a 2500 grammon aluli csecsemők — 5,5 százalékról 11,7 százalékra, vagyis több. mint kétszeresére emelkedett. A cél tehát a koraszülések megelőzése, amit a gondozási munka javításával, a terhes nők felvilágosításával, gondosabb kezelésével és ha szükséges, táppénzes állományba vételével lehet elérni. Ha csupán a költségeket nézzük — noha nem ez a legfontosabb — elmondhatjuk, hogy egy koraszülött átlagos napi ellátása a költségvetés szerint 22 forint. De nem egy esetben napi 900 forintot is fel kellett használni a csecsemő életbentar- tásához. Érzékelhető tehát, hogy a koraszülöttosztályok munkája rendkívül nagy gondosságot és hozzáértést igényel, de nincs elegendő szakképzett nővér, A meglevőknek is nagyon alacsony a fizetése. így aztán nemhogy újakat felvenni, de a mostaniakat megtartani sem köpnyű. Gál Sándor (Folytatjuk.) Még vannak akik sodornak • AZ országban már csak a Petőfi Nyomda kiskunmajsai telepén készítenek szivarkapa- pírt. Ezt is kényszerűségből, mert gazdaságtalan termék, de még mindig vannak —, bár egyre kevesebben —, akik sodorják maguknak a cigarettái. Képünkön Czirkó Mihályné a szivarkapapírgyártó gép kezelője munka közben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Kétszáz új vállalat Belorussziában 200 új iparvállalat építésének tervét hagyta jóvá a belorusz minisztertanács tervbizottsága. A munkaerő-, a nyersanyag- és az energiatartalékok ésszerűbb kihasználása érdekében úgy döntöttek, hogy ay. említett üzemek nagyobb részét a köztársaság kis és közepes nagyságú vámsaiba telepítik. A teivek szerint abroncs- és ICálikombitiálot, automata gépsor- és villany motor-gyártó üzemeket és kőolajíinomítót fognak a belorusz városokban építeni. Mielőtt azonban leraknák az építendő vállalatok alapkövét, először komfortos m.unkislakásokat, új iskolákat, egészségügyi intézményeket és szolgáltató-egységekét építenek a majdani üzemek dolgozói számára. (APN—KS) Utóirat egy tanulmányhoz Pályakezdők mindketten, egykét éve dolgoznak csupán, egymást felülmúlva szabadkoznak: nem nagy ügy, bárki megtehette volna, csak éppen ők jelentkeztek. Mire is? — kérdeztük a beszélgetés legelején. Szilasi Györgyné vállalkozik egy rövid összegzésre. Fazekas Zoltánnal közösen készítettek egy tanulmányt, melynek címe a következő: Bács-Kiskun megye szarvasmarha-tenyésztésének helyzete, alakulása 1980-ig. A téma nagyon is aktuális, hiszen a megye mezőgazdasági üzemeiben a szarvasmarha-tenyésztés csak nagyon lassan fejlődik. Jó néhány gazdaságban tehenenként tekintélyes summát tesz ki a ráfizetés. Nyilván sürgető a változás.; Munkahelyükön, a Bács-Kis-i kun megyei Állattenyésztési Felügyelőségen a dolgozat zöld utat kapott, elküldték a KISZ által meghirdetett „Alkotó ifjúság” pályázatra. Tulajdonképpen nem is számítottak kiugró eredményre, annál inkább megörültek a váratlan hímek:, országos harmadik helyezést értek el. O Az eredmény nem végleges — veszi át a szót Fazekas Zoltán. Ugyanis a MÉM- ben csak ezután értékelnek. Tréfálkozva utal rá, hogy egy kicsit bíznak a szerencséjükben is. Ki tudja, hátha egy hellyel még előbbre emelkedhetnek. Ami az eddigi elismerést illeti, erről ■ is érdemes szólni. Munkahelyük ezer forinttal, az Országos Állattenyésztési Felügyelőség pedig kétezer forinttal és főigazgatói dicsérettel honorálta a tanulmányt. Ez utóbbi ugyancsak jól jött mindkettőjüknek, hiszen az országos elismeréshez jutalomszabadság is jár. O Mi ösztönözte őket ilyesfajta többletmunkára? Erről kezdtünk beszélgetni, vitatkozni és már az első pillanatban kiderül, hogy nem pénz, vagy a karrier. Hivatali kötelesség? Részben. De akkor mégis mi? Mindketten ugyanazt mondják: a sikerélmény megszerzése. Ez jelenti az ellenértéket, az elsődleges célt, amiért érdemes próbálkozni. Hogy közben észreveszik az embert? Az is természetes. Nem azokat tekintik modellnek akik csak „villognak” de maradandót nem tesznek le a közösség asztalára. Hogy ez miért került szóba? Mert bizony itt-ott akadnak még olyan fiatalok, és korosabbak is, akik az érvényesüléshez vezető, olykor nem is rövid utat „sajátos” módon igyekeznek lekurtítani. Ugyanakkor számolni kell még olyan helytelen nézetekkel, amikor a fiatalok őszinte törekvéseit helyezkedéssel, törtetéssel azonosítják, önzést látnak a helyén való szárnypróbálgatásban. Nos, a két fiatal szakember példája bizonyíték arra is, hogy ahol jó a „háttér”, ahol bíznak a fiatalokban, ott lehet többek között pályamunkát is írni. Ezek után következzen néhány személyes dolog. ® Szilasi Györgyné pár éve végezte el az agráregye- temet, jelenleg takarmányozási előadó a megyei felügyelőségen. Hetente két-három napot Vidéken tölt, partnerei főagronómusok, főállattenyésztők, tsz-elnökök. Vagyis tapasztalt szakemberek valamennyien. Hátrány-e, hogy nő? Hogyan fogadják? Nincs panasz. Kis súrlódások, félreértések adódnak még néha. de a lényeg az, hogy elfogadják, komolyan veszik. És segítik. Szakmai, hivatali munkája mellett társadalmi, közéleti elfoglaltsága is van. Néhány hete a munkahelyi KISZ-alapszervezet titkára lett. Örömmel vállalta a Megbízatást, fiatalok bizalmát. A Fazekas Zoltán közgazda- sági szakközépiskola után került az állattenyésztési felügyelőségre. Törzskönyvező tulajdonképpen, de időnként külön megbízatásokat is ellát. Huszonegy éves. Tettrekészség, sokirányú érdeklődés és nem kevés lelkesedés árad egyéniségéből — írhatnánk róla jellemzésként a munkahelyi személyzeti osztályra. Terve, hogy tovább tanuljon, esetleg nem állattenyésztési szakon, hanem bölcsész karon(!). Ezúttal a zárójelbe tett írásjel nem a krónikás rosszallását jelzi, hanem meglepetését. Tavaly elvégezte a marxista középiskolát, az idén pedig a munkahelyi pártalapszervezet felvette tagjai sorába. Pártmegbízatásának a KISZ-ben tesz eleget, a megyei tanács KISZ-csúcs- vezetőségének szervező titkáraként. O Arra az évődő kérdésre is válaszoltak, hogy vajon teljesen egyedül csinálták-e a tanulmányt? Nem. Természetesen — nemcsak az ő munkájuk. De hát, elképzelhető-e egyátlalán, hogy két fiatal mindenkitől függetlenül vagy mindenki ellenére belevág egy ilyen nem is egyszerű dologba? Aligha. Sokat konzultáltak Sánta Lajos igazgatóval, Varga András osztályvezetővel és másokkal is. Gliad Zoltán és Vadas Zsuzsa a technikai kivitelezéshez nyújtottak értékes segítséget. Ezek a tények. És tegyük még hozzá: a kollektíva támogatása csöppet sem csökkenti a két fiatal teljesítményét. Tulajdonképpen alig esett még szó arról, hogy milyen szakmai értéket képvisel a szóbanforgó tanulmány? Alkalmas-e arra, hogy a javaslatokat a megye mezőgazdasági üzemeiben megvalósítsák? Válaszként álljon itt két szakember véleménye: Molnár Mihály, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezető-helyettese : — A pályamunkát jónak tartom. megfelelő javaslatokat tartalmaz, mindenek előtt a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségének fokozására vonatkozóan. Külön dicséret illeti a szerzőket, amiért a gyakorlati megvalósíthatóság szempontját helyezték előtérbe. Sánta Lajos, a megyei állat- tenyésztési felügyelőség igazgatója: — Figyelemreméltó a pályázat szemléletformáló hatása. Nem ragad meg a hagyományos fajtakiválasztási gyakorlat mellett, hanem bátran ajánl fajtaátalakító keresztezéseket. Ugyancsak jó dolog az is, hogy a háztáji gazdaságok felé mozgósít. A véleményekhez aligha kell további kommentár. A MÉM-ben sorra kerülő értékeléstől függetlenül, máris bizonyos: Szilasi Györgyné és Fazekas Zoltán eredményes munkát végeztek. Nemcsak azért mert javaslataikat érdemes megvalósítani, de azért is, mert nem pillanatnyi sikerre pályáztak, ham >u tartós megbecsülésre, munt i, hivatásra. A holnapi önmagukra. Sz. A. Az első lépések Ez év áprilisában egyesült Petőfi néven a bugaci Szőlő- Mező és az Üj Remény Szakszövetkezet. A megnagyobbodott gazdaság csaknem 3200 hektár közös területen gazdálkodik, a tagok kezelésében 1300 hektár van. A közös gazdálkodásban 280 gazda vesz részt aktívan. A taglétszám egyébként meghaladja az ezret. Mostoha körülmények között gazdálkodik a szakszövetkezet. Területe gyenge humuszos homok. illetve futóhomok. A két jogelőd gazdaság jóformán alig haladt előre az .elmúlt esztendők során, éppen ezért határozták el. hogy egyesítik a szellemi erőket és a gazdasági eszközöket. Tanos István elnökkel arról beszélgettünk, hogy miként lehetne gyorsítani a fejlődést. — Elkészítettük a következő öt esztendőre szóló tervünket. Sok gonddal birkózunk. A termelés színvonalát meghatározza, hogy az elmúlt esztendőkben elhanyagolták a talajerőpótlást. Ezért az egyébként is gyenge homoktalajok tápanyagkészlete, a humusztartalommal együtt egyre csökkent, amin a parlagon tartás sem segített. Itt kell előrelépnünk tehát elsősorban. A betakarítás gyorsítására nemrég vettünk két. S7.K—5-ös szovjet kombájnt. Az idén először a tagok gazdaságaiban levő kalászost is géppel aratjuk. Ezzel biztonságosabbá tesz- sziik a termés betakarítását. A megyei pártbizottság nemrég foglalkozott a szakszövetkezetek helyzetével. Számos határozatot hozott, amely ránk is vonatkozik. Mi is szem előtt tartjuk, hogy a lagsági gazdaságok támogatása mellett gyorsabban fejlesztjük a közöst. Egyik ' fontos tennivalónk a tábjásítás, amely könnyebbé teszi a gépek kihasználását. Kialakítjuk a közös állattenyésztést. Ennek természetesen feltétele a szükséges abrak- és szálastakarmányok megtermesztése. Jelenleg alig van állatállományunk. ha csak a (>00 anyajuhot és az 50 hízottsertést nem tekintjük annak. Terveink szerint — a szövetkezet adottságait figyelembe véve — a juhászatot fejlesztjük. Célunk, hogy 1978-ra a juhászat gyapjú- és hústermelése szakosodjon. A szarvasmarhahizlalás is megfelelő bevételt biztosíthat. számunkra. Ezért évente mintegy 200 növendékmarhát hizlalnánk. Saját építőbrigádunkkal kivételeznénk as ehhez szükséges épületeket. A pecsenyebaromfi-tenyésztés fejlesztésére is vannak elképzeléseink. Király József főagronómus bekapcsolódik a beszélgetésbe. Elmondja, hogy a kertészet is szerepel a fejlesztési tervekben. Jelenleg 6 hektár spárgatelepítésük van. A következő években száz hektárra emelik a zöldségtermelő területet. Kielégítik tartósító üzemük szükségleteit. Az ecetes tormán kívül mustárt is készítenek. Előrelépést jelent, hogy a tagi gazdaságok segítésére külön ága- zatvezetőt alkalmaznak. Arra számítanak, hogy az idén az innen származó áruk értéke eléri a 12 millió forintot. Ennek mintegy fele a sertéshizlalásból származik. Tavaly 2800. az idén már 3500 hízót várnak a tagok kezelésében levő gazdaságokból. A szövetkezet vezetőivel együtt lapozgatjuk az ötéves terv előirányzatait tartalmazó kis füzetet A távlati elképzelésekről csak néhány gondolatot tudtunk ismertetni. A megnagyobbodott szakszövetkezet új vezetőségének nem könnyű a dolga, mert bizony a jogelődök nem sok eredményt mutattak fel. A Petőfi Szakszövetkezet új alapszabályába most kerültek először azok a jogok, amelyek a közösben dolgozó szakszövetkezeti tagokat a törvény szerint is megilleti.. Ez önmagában is jelentős változást hozott. Alihoz azonban, hogy tovább javuljanak az életkörülmények — amelyek hatnak a tagság tudatára is — még sokat kell tennie az új vezetőségnek a régi mulasztások pótlásáért. Az első lépések biztatóak. K. S. Tallózás üzemi lapokban Az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezete lapjának június 30-i számában elismerő sorok láttak napvilágot az Épületasztalosipari' es Faipari Vállalat bajai gyáráról. Az ÉPFA gyárai közül a bajai bizonyult a legjobbnak a kongresszusi és felszabadulási mun- kaverseny múlt évi szakaszában — olvashatjuk. A verseny méltó folytatásáról Major Ferenc főmérnök nyilatkozik a cikkben. Elmondja többek között, hogy az év harmadik negyedétől ki/.áió- lág méretegységesített rendszerű ablakot és erkélyajtót készítenek a korábbi négy típus helyett. Így maximálisan kihasználják a tömeggyártás előnyeit. A minőséget a tipizált szerszámok használatán kívül azzal javítják tovább, hogy nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat júliusi Híradóija 6. oldalán Hétvégi pihenőhöz Kunfehértón címmel „nyári” té- máróL ír. A cikk elmondja, hogy a vállalat dolgozói még a múlt évben megkezdték társadalmi munkában annak a pihenőháznak az építését, amelyet ebben a hónapban adnak át Kunfehértón. Az ÉRDÉRT típusú faház kellemes kikapcsolódást kínál majd a vállalat dolgozóinak. A Bó,cs megyei Építők 6. száma terjedelmes cikkben készít számvetést a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny eredményeiről. A szerző foglalkozik az első szakaszbeli fő célkitűzések teljesítésével, aztán a sikerek forrását kutatja fel, szól az anyagi elismerés ösztönző hatásáról, végül a további feladatokra hívja fel a figyelmet Szorgalmazza a társadalmi és vállalati célok erőteljesebb tudatosítását a dolgozók körében, s elengedhetetlennek tartja a szocialista brigádmozgalomban esetenként mutatkozó formális vonások megszüntetését. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat újságja folytatja a társadalombiztosításról szóló cikksorozatát, s ezúttal a rokkantsági nyugdíjról tájékoztatja olvasóit Utolsó oldalán közölt felhívásban munkáslevelezőket toboroz a lap. Az Építési és Szerelőipari Vállalat Híradójának legutolsó száma tudósítja olvasón t a szakszervezeti vezetőségválasztásról. A titkári beszámoló foglalkozott minden olyan lényeges problémával, ami az utóbbi években befolyásolta a vállalat termelését és gazdálkodását, a dolgozók keresetét és hangulatát. Kitért többek között a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesztésének lehetőségeire és az üzemi demokrácia kiszélesítésére is. Az építőknapi ünnepségről szintén képes tudósítást közöl az ÉPSZER Híradó. A Gépek 24 millióért című cikk arról tájékoztat, hogy a vallalat a géppark felújításával fokozza a termelékenységet. A. T. S. Termel a Hejőcsabai Cementgyár • A Hejőcsabai Cementgyár 1. sz. termelősorán befejezték az üzemi próbákat és a napi kétezer tonna kapacitású kemencében megkezdődött a folyamatos égetés. A második szerelése is jó ütemben halad. (MTI-fotó — Erezi K. Gyula felv. — KS)
