Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-22 / 170. szám

1975. július 22. • PETŐFI NÉPE • 3 Szegedi naptár |>A. Szegedi Ünnepi Hetek prog­ramja ezen a héten is változatos műsort és sok látnivalót ígér. «Július 22., kedd: Muzsikáló udvar, szovjet ba- ■ítikk együttes. Városi Tanácshá­za udvara, 20 óra. ( Július 24., csütörtök: s Muzsikáló udvar, Gerencsér Ferenc és Szalai József cimba­lomművészek . hangversenye. Vá­rosi Tanácsháza udvara, 20 óra. €r Geszler Mária kerámikusmű- Vész kiállítása. Képcsarnok (jú- lis 24—augusztus 6.). " Július 25., péntek: Erkel: Bánk bán, opera. Dóm lér, 20 óra. Július 26., szombat:-'. Beethoven: Fidelio, opera. Dóm lér, 20 óra. Térzene. Közreműködik a Mol- már dixieland zenekar. Széchenyi tér, 11 óra. ■*> IX. Szegedi Ifjúsági Napok megnyitó és karnevál. Széchenyi tér, 11 óra. Utcabál, Széchenyi tér, 21 óra. 1; Július 27., vasárnap: ’ Erkel: Bánk bán, opera, Dóm tér, 20 óra. ® Express-show, Üjszeged, sza­badtéri színpad 9, 11, 15 óra. Művészeti csoportok fellépése £ város különböző pontjain, 11 óra. Térzene. Közreműködik a Munkásőrség zenekara. Széche­nyi tér, 11 óra. Országos CAC kutyakiállítás, Tolbuhin sugárúti telep. Nemzetközi ifjúsági vöröskeresztes találkozó Húsz európai országból érke­zett ifjúsági csoportok és ma­gyar fiatalok részvételével vasár­nap nemzetközi vöröskeresztes találkozó kezdődött fővárosunk­ban. A fiatalok meghallgatták Hantos Jánosnak, a Magyar Vö­röskereszt főtitkárának megnyi­tóját. A több napos esemény hátteré­hez tartozik — a Nemzetközi Vö- föskeresztes Liga Budapestre ér­kezett szakembereitől kapott tá­jékoztatás szerint —, hogy a vi­lágon évente átlag 7,5 millió áldozata van a közlekedési bal­eseteknek, s közülük minden ti­zedik ember meghal. Európában több mint kétmillió közlekedési baleset történik egv-egy eszten- dTábéh/ s étiből átlagosan 100 ezer követel emberéletet. A budapesti találkozón meg­vizsgálják, miként lehet nemzet­közi méretekben kiszélesíteni, minél egyetemesebbé tenni — az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom segítségével, sajátos eszközeivel is — a fiatalokat is fenyegető sok-sok baleset megelőzését. (MTI) _ _ — 1 ír 1 1 ® Bánk bán — első felvonás. Megkezdődtek a szegedi szabadtéri játékok A marosi árhullám el- csendesedtével lecsillapodtak a kedélyek Szegeden is, ahol évről évre ezekben a napok­ban tetőzik a fesztiválláz. A hét végére fölgyorsultak az események. Befejeződött a nemzetközi (néptáncfesztivál, kiosztották a közönségdíja­kat (a szegedi ÉDOSZ-nak, a kalocsaiaknak, a HVDSZ Bi­hari együttesének és a plov- diviaknak), Szegedre érkez­tek — kongresszusra — a fesztiválrendező városok vi­lágtanácsának szakemberei, megnyílt a nyári tárlat, az Otthon ’75 kiállítás — és ket­tős premierrel megkezdődtek az idei szabadtéri játékok is. Ötödször került a Dóm téri színpadra Erkel Bánk bánja, a korábbi évek nagysikerű szerep- osztásával: Simándy Józseffel, Komlóssy Erzsébettel, Moldován Stefániával. A vezénylő Pál Ta­más, az új szegedi zeneigazgató, a mű stílusára jellemző olaszos hatást, feszességet hangsúlyozta. 9 Bánk bán: Simándy József, Gertrud: Komlóssy Erzsébet. (Enyedi Zoltán felvételei) A másik premier, a néptánc­fesztivál záróműsornként, a kü­lönböző (népek, nemzetek I4­■~2Á íti lka. táái íA u- 1 u» Jt Jii koreográfusa, Noviik Ferenc úgy tervezte, hogy a néptáncfeszti­válra érkezett külföldi együtte­sek a korábbiaknál nagyobb sze­repet kapjanak a műsorban, a közös táncokon kívül önálló be­tétekkel. A színpadon felállított májusfa körül több száz, népvi­seletbe öltözött táncos színes, gyors körtánca akár a népek ba­rátságának Szimbóluma lehetne. TVT 1 Ír o I ,1 m m»» Icéí’n • Részlet a gálaest műsorából. A rendező Vámos László koráb­ban Debrecenben, legutóbb a tévében rendezte Erkel remek­művét. „Amit a képernyőn egy arc fejezhet ki, ugyanazt adja itt a látvány egésze — foglalta ősszé elképzeléseit, s hozzátette: — A dóm jelenlétét vállaltuk, ehhez igazítva a tömbszerű, mozgatható díszleteket, a Tisza- parti jelenetet pedig, alig fél­száz méterre a folyótól, a Tisza illúziójával fejezzük ki: fekete lepel alatt néma szereplők imi­tálják a hullámzást. BEL VIZGONDOK A KISKUNHALASI JÁRÁSBAN Már eddig több csapadék hullott az elmúlt évek átlagánál Május közepétől négy hatalmas ■felhőszakadás, valamint záporok zivatarok hátráltatták a mező- gazdasági munkát és a sok eső Kiskunhalason és a járásban bel­vizet okozott, Az elmúlt két és lel hónap alatt, a iárás területén 48“ milliméter csapadék hullott az év elejétől összesen 581 milliméter, ami csaknem száz milliméterrel több az egy évi átlagnál. A leg­nagyobb vihar és felhőszakadás július 2-án volt. Tompán ekkor 80 milliméter esett. A tenger­szint feletti magasságkülönbsé­gek miatt-----ez mintegy 20—30 m éter — a mélyebb területeken elsősorban Kömpöc és Jánoshal­ma térségében keletkezett bel­víz. A járásban húsz családot kellett elköltöztetni, a vízzel el­öntött házakból, negyvenhét épü­let megrongálódott, huszonnégy pedig összedőlt. Az épületkárok értéke meghaladja a 2 millió fo­rintot. A vízzel borított mezőgazdasá­gi terület e hónap elején elérte az ötezer hektárt, ez a július 12-i felhőszakadás után hétezerre nőtt. Az eddigi becslések szerint több mint tízmillió forint a me­zőgazdaság vesztesége a belvíz miatt. Ezer hektár kalászos ga­bona víz alatt van. a tagsági és háztáji földekből négyszáz hek­tárra tehető, az elárasztott terü­lete Ezenkívül értékes ültetvénye­kén. kertészeti kultúrákon, va­lamint gyepterületeken még min­dig víz hullámzik. A levonulása elég lassú annak ellenére, hogy teljes erővel folyik az elvezetése, leszivattyúzása. •A halasi járásnak mintegy 5-*-6 százalékát elöntő belvíz ha­tásáról, az okokról és a teendők­ről beszélgettünk Milassin Ist­vánnal, a járási hivatal mezőgaz­dasági osztályának vezetőjével és Fazekas Bálinttal, a Kiskunsági TESZÖV elnökével. — A járás területéről három főcsatorna vezeti le a csapadék­vizet — mondotta Milassin Ist­ván. — Halas, Majsa, Kömpöc térségéből a Dongér csatorna szállítja a vizet a Tiszába. Ebbe négy nagyobb mellékcsatorna csatlakozik. Ez ötvenezer hektár­ról összegyűlő csapadékvíz leve­zetését szolgáló főcsatorna, kis keresztmetszete miatt, a négy mellékésatorna vízhozamát nem tudja befogadni, amikor mind­egyik csurduliig megtelik. Ez nem tervezési hiba. Maximális méretre nem készítenek csator­nát, mert csak rendkívüli eset­ben száz évben egy-két alka­lommal — sajnos^ mint az idén — fordul elő. hogy a vízgyűjtő egész területére egyszerre zúdul hatal­mas eső. A másik a Kígyós csa­torna, amelyik a kéleshalmi rész­től Jánoshalmán. Mélykúton ke­resztül Bácsalmás felé haladva vezeti le a vizet. A mellékcsator- nák mederszintje az előző évek­ben történt mélyítés, tisztítás miatt alacsonyabban van, mint a főcsatornáé. Tavasszal kezdődött a Kígyós csatorna bővítése, mé­lyítése, s az év végére elkészül. A szintén ötvenezer hektáros víz­gyűjtő területéről az idén még nem tudta elvezetni elég gyor­san a csapadékvizet a Kígyós fő­csatorna. A harmadik a Kőrösér, amelyik harmincezer hektárról gyűjti össze a mellékcsatomák- kal együtt a csapadékvizet, Ba- lotaszállás, Tompa, Kelebia, kör­nyékéről. Ügy tűnik, hogy a belvizet az is okozta, hogy nincs kellően csa­tornázva a terület, s nem for­dítottak elég gondot a meglevők karbantartására. A/, elmúlt évtized közepéig va­lóban keveset törődtek a belvíz­levezető csatornákkal — folytat­ja Fazekas Bólint. — Azóta vi­szont az elkészült terv szerint évente sok milliót költenek a csa­tornák bővítésére. Nem egyszerű feladat, ez. munkaigényes, s még nincs befejezve sem. Ha egy-két év múlva történik ez a nagy eső­zés, jóval kedvezőbb a helyzet. Az viszont Szomorú, hogy a járás a legkevésbé csatornázott, elma­rad az országos átlagtól, ugyan­is egv négyzetkilométerre 0.4 ki­lométer csapadékvízlevezető csa­torna jut. A nagy esőzések utáni napon megalakult a járási belvízvédel­mi operatív bizottság. Nagyon gyorsan intézkedtek, irányították a mentési munkákat és most a helyreállítást. Az összedőlt, meg­rongálódott lakások tulajdono­sai 130 ezer forint kamatmentes, hosszúlejáratú OTP-kölcsönt kap­hatnak. Az összedőlt házak leg­többje vert falból, vályogból, alap nélkül készült, a kölcsön­nel szebb és jobb -családiház épít­hető, Szociális helyzetüket figye­lembe véve néhány család se­gélyben is részesült. A legnagyobb kár a mezőgaz­daságot érte. Erről Milassin Ist­ván a következőket mondotta: — Koordináló bizottságot ala­kítottunk. A járási pártbizottság, a járási hivatal a TESZÖV és a gabonafelvásárló vállalat mun­katársai hetente összeülnek, lit tájékoztatjuk egymást a legújabb helyzetről, amiben szükséges, in­tézkedünk. Ezekben a hetekben egy nagy család a járás mező- gazdasága. Mindenki segít a má­siknak. Üzemanyagot, vegyszert, gépalkatrészt, erőgépet, kom­bájnt a‘ mk kö’ egyrrr mk. Hajnaltól este 9-ig dolgoznak a földeken. A szabad szombat, és a vasárnap hetek óta munkával te­lik. A levonuló víz után, amilyen gyorsan csak lehet, kultivátoroz- nak. levegőztetik a talajt. A ki­pusztult növény helyén tarlóbur­gonya vetéséhez kezdtek a csó- lyospálosi Kunsági Szakszövet­kezetben. A víz. alá került bur­gonya — a kapavágásra leyő ta­lajvíz miatt is — legtöbb helyen megrohadt, kipusztult. Ez ellen nincs mit tenni. Az ültetvények egy részéről levonulóban van a víz. Itt a növényvédelem a leg^- fontosabb és a tulaj levegőzteté­se. Az esős időjárás miatt már 11—12 alkalommal kellett perme­tezni — máskor egy év alatt nyolc-ki lene is elegendő a pe- ronoszpóra, a szürkerothadás, sőt a lisztharmat pllen is. Ez jelen­tősen növeli a termesztés költ­ségeit. A gyepterületből 2700 hektárt borít víz. Nagy érték megy itt is tönkre. Ahol kint van még a lekaszált széna, a víz le­vonulása után haladéktalanul fel kell szedni, mert az alatta levő fű is tönkremegy, kipusztulhat a gveo, főként az értékesebb fűfe­lék. Néhány helyen súlyos a hely­zet, nagyok a veszteségek, amit csökkenteni is lehet gyors, rend­kívüli helyzethez alkalmazkodó gazdálkodással. Ennek ellenére is előfordulhat, hogy néhány gazdaságban külső segítség nél­kül nem billenthető helyre a pénzügyi egyensúly. A járás ho­mokos és magasabban levő terü­letein viszont kitűnőek a termés­kilátások a cukorrépából., napra­forgóból. kukoricából, sőt szőlő­ből is. Ezt is figyelembe vévé, már kedvezőbb a kép. Csabai István Ne a papír bűvöletében! • Az utóbbi időben gyakran kerül szóba a pártszervezetek­ben, hogyan lehetne erősíteni a pártmunka politikai, mozgalmi jellegét, megszabadulni a helyen­ként jelentkező bürokratikus módszerektől/ Erőteljes ösztön­zést adott ehhez a törekvéshez a XI. kongresszus, amely harcba hívott a párt. és a dolgozó em­berek kapcsolatát rontó hivatal­noki munkastílus ellen. Hiszen, ami hasznos és szükséges lehet egy állami hivatalban, az a párt­munkában, a társadalmi tevé­kenységben nemegyszer kifejezet­ten árthat. Akik az ilyen jelenségek fel­számolásáért küzdenek, könnyen meg tudják nevezni az egyik fő „vétkest": a papírt. A kapoccsal összefűzött papírlapok tömegét, amely — mi tagadás—1 olykor és néhol a gyakorlati tevékenység eszközéből céllá változik, a mun­ka egyik tényezőjéből végter­mékké, végeredménnyé magasz­tosul. A papírok bűvöletében élő pártaktivista szemléletében a va­lóságos összefüggés elöbb-utóbb megfordul és tótágast áll: a be­számolók, előterjesztések, hatá­rozatok az ő szemében már nem egyszerűen a cselekvés előmozdí­tói, hanem szinte a gyakorlati munka folyik azért, hogy ténye­it, tapasztalatait írásba lehessen foglalni. • Ezért van például az, hogy némelyik pártszervezetben a munka- és üzemszervezés fejlesz­tését célzó erőfeszítések jóformán befejeződtek egy mutatós intéz­kedési terv összeállításával. Nem az a baj, ha egy párt­munkás vagy egy pártszerv pa­pírra veti tapasztalatait, elgon­dolásait. Kedvezőtlenné ez akkor válik, ha a papírok mennyisége elburjánzik és nem hagy időt, energiát a cselekvésre, vagy pe­dig ha öncéllá válva helyette­síti a tetteket. Ismert gyakorlat például, hogy a pártszervezetek folyamatosan tanulmányozzákm ükódesi terü­letükön az emberek véleményét, az őket foglalkoztató problémá­kat, s tapasztalataikról tájékoz­tatják az irányító pártszerveket is. E tapasztalatok írásbeli ösz- szegezése természetesen a legke­vésbé- sem bürokratikus. Ám, az olyan alapszervezeti vezetőség, amely kizárólag e jelentés elké­szítését tekinti a vélemények ösz- szegyűjtése céljának, valóban hi­vatalnoki módon jár el. Amelyik viszont ezeknek az információk­nak a birtokában maga is elem­zi a politikai felvilágosító munka helyi feladatait, az általa meg­oldható, illetve megválaszolható kérdéseket öntevékenyen meg­oldja, vagy feleletet ad rájuk, az nem válik bürokratává attól; hogy a tapasztalatait gondosan papírra veti és pontosan, időben továbbítja. • összetett és árnyalt feladat tehát a bürokratizmus jelensé­geinek leküzdése. S ha azt keres­sük, mi legyen ebben küzde­lemben a teendőnket megszabó „rendező elv", akkor ezt nem szűkíthetjük le a papírosok ki­küszöbölésére, de még pusztán, mennyiségük csökkentésére sem. A legfontosabb az a szemlélet, amivel a dolgokat megközelítik: a célravezető gyakorlatiasság, a dolgok érdemi és nem formális alapon való elbírálása,,az embe­rek mindennapi gondjai iránti valóságos érzékenység. Ez olykor azt igényli, hogy az álapszerve- zeti vezető, n pártaktivista toljon félre papírt és azonnal cseleked­jék. Máskor pedig éppen azt, hogy gondosan, figyelmesen gyűjtsék össze a szükséges írásos anyagokat, mert. enélkül nem tudnának megalapozottan állást foglalni, dönteni. • Igaz, a formális papírízű hi­vatalnoki szemlélet megnyilvá­nulásai nem általánosak, létezé­sükkel mégsem békélhetünk meg. Mert az eleven mozgalmi tevé­kenységgel semmiképpen sem egyeztethetők össze. Gy. L. KÉPERNYŐ Az ember a kozmoszban és a Földön Azokkal tartok, akik a televí­ziót emberjaVító intézménynek t ekintik., Gfanitkémfth* *fiu^r ok megt^im$Sé$e$, ólgisa^bnn, vidámabban, kiegyensúlyoz Jf lati­ban élnék. Félreértések, torzítá­sok elkerülésére: a világért sem a szájbarágós, komolykodó, ki­oktató képernyőt kívánom a la­kásomba. A szemléletemet tágító, közérzetemet javító műsorokat pártolom. A valódi értékek szol­gálata, az eligazítás, közös ügye­ink népszerűsítése fontos tiszte e nagyhatású intézménynek. • Az elmúlt, rendhagyó hetin jól i'izsgázott a téve. Különleges napok voltak, hála a Szojuz— Apollo-programnak. Efféle szen­záció ritkán adódik. Érdeklődés­sel vártam, hogy mit kezd vele az elektronikus tájékoztató, szó­rakoztató szervezet. Vajon a lát­ványosan izgalmas események sűrűjéből képes-e felvillantani uz emberi lényeget, az ügy köze,eli­tese révén gazdagabbá válunk-e. magasabb nézőpontból vizsgál­juk a világ eseményeit, távlato- sabbá vcili-e gondolkodásunk? Hadd idézzem a középnemze­dék egyik nagy könyvélményét, két szovjet szerző „Hogyan lesz az ember óriás" című müvet, if­júkoromban lenyűgözött az a nemzedékek végtelen soian meg- újult erőfeszítés, mellyel az em­ber a maga hasznára, kiteljesíté­sére Indította a természet feltárt törvényszerűségeit. Tetsz&ll, hogy a programot elő­zetesen ismertető közvetítéseken utaltak az előzményekre, bár nem eléggé hangsúlyozottan. Di­cséretes. hogy a Televízió fel­használta a megnövelt érdeklő­dést oly hiányos természettudo­mányos ismereteink bővítésére. Az átlagosan képzelt emberek túlnyomó többsége a képernyőn látottak alapján kezdte érzékelni a Szojuz—Apollo-vállalkozás je­lentőségét. az iigu technikai, tu­dó mtinyas nehézségeit. Az említeti népszerűsítő könyv azzal, hatott, hogy a pontos, szak­szerű leírások, ismertetések mel­lett bemutatta a mindent tudni akaró, minden tájakat kutató embert. Ölömmel írhatom, hogy az űrrepülést, az összekapcsolást Gépíró-világbajnokság Eredményhirdetés csütötökön Vasárnap délelőtt 250 verseny­ző hozta működésbe masináját a gépíró-világbajnokságon. Európa 18 országából érkeztek és még Japánból is beneveztek a világ szakmai élvonalába tar­tozó gépírók. Magyar versenyzőket hazai vá­logatókon többszöri rostálással, mintegy ezer kiváló gépelő közül válogatták: 48-an indultak szí­neinkben, köztük tízen 20 év alattiak. A világbajnokság eredményeit várhatóan csütörtök délután hir­detik ki az INTERSTENO-kong- resszus záróülésén, akkor kerül sor a díjkiosztásra is. irányító lenyűgöző technikai ap­parátus — egyik-másik készüiék- rendszerről szívesebben di£hk-hűtlott¥»k vghia többet -is — bemutatása nem fedte a szá­mítógépeknél ütő, valahol a Föld légkörén túl súlytalanul lebegő egyéniségeket. A világűrben is ein béri léptékkel számollak. Jppf’r Pál, a műsor egyik gaz­dája az előzetes műsoron még nem talált rá az alkalomhoz illő stílusra. Közvetlensége olykor csökkentette a feszültséget, a bo­nyolult megoldások megértésé­hez szükséges fokozott figyelmet. Az esetné nyék öt is magúkkal 'ra­gadták. Mértéktartó., a lények­től sugárzó következtetései ja­vaslatai érzékeltették a Föld— kozmosz—Föld program filozó­fiai. politikai, tudományos jelen­tőségét. Míg a két űrhajó külön lödön, majd együttesen száguldót' Föl­dünk körül, lent is s <1: minden történt. A Veszély a: utalóin cí­mű megdöbbentőnek szénit es si­került sorozat arra figyelmezte­tett, hogy a technikai hitiadás növeli az egyéni felelősseget. Sok ilyen felrázó műsor kellenel Megyénk is többször jelentke­zett a képernyőn. Pétiteken este Pof fai - Sarolta Vasderes című műiének kecskeméti előadását sugározták, szombaton a 623-as szakmunkásképző iskolában ala­kított ifjúsági szocialista brigá­dokról kaptunk hatásos képet a Teleszubjektiv műsorában. Va­sárnap Tálasi István professzor­ról, a néprajztudomány kiváló képviselőjéről, a hajdani kun- szentmilclósi diákról tudtuk meg, hogy milyen sokat jelentett, szá­mára nevelő hazája, a Kiskun­ság. Ez a riport is olyan lelkesí­tő érzésekkel telített, mint ama diákköri Hogyan lesz az ember óriás című könyv. Ugyanaz az ,eszme hevíti a Tá­lasi professzorokat, az űrhajók tervezőit, irányítóit, a szocialista brigádok szervezőit: a természet­tel szövetkező haladás, a szünte­len tökéletesedés gondolata. Eh­hez gépeink, tanulmányaink és önmagunk tökéletesítése egyaránt hozzátartozik. Hcltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents