Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-20 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 169. szám Ára: 90 fillér 1975. július 20. vasárnap MESTERSÉGES NAPFOGYATKOZÁS Épül az Új KoSSUth-adÓ Véget ért a két űrhajó közös munkaprogramja Szombaton magyar idő szerint 7.45 órakor kezdődött a Szojuz—Apollo-komp- lexum személyzete tagjainak ötödik munkanapja. Az űrhajósok nyolc órát aludtak, és reggel 7 óra 50 perckor jó reggelt kívántak egymásnak. Leonov, a moszkvai irányítóközpont és a Szojuz-űrhajó közötti első rádiókapcsolat idején jelentette, hogy a kozmikus komplexum fedélzetén minden rendben van. Az űrhajósokra szombaton reggel is sok munka várt. A tegnapi nap legfontosabb eseménye a két űrhajó szétkapcsolása volt, amelyre magyar idő szerint 13 óra 02 perckor került sor. Az első szétkapcsolás végrehajtása után a két legénység hozzáfogott a közös tudományos program egyik legérdekesebb feladatához, a., mesterséges napfogyatkozás előidézéséhez. A Szojuz és az Apollo, egymástól 20 kilométerre eltávolodva úgy helyezkedett el, hogy a két űrhajó és a Nap egy vonalba kerüljön. Az Apollo játszotta a Hold szerepét, teljesen eltakarta a napkorongot a Szojuz elől, és ily módon lehetőséget nyújtott a szovjet űrhajósoknak egy ritka jelenség megfigyelésére és lefényképezésére — a napkorona rögzítésére teljes napfogyatkozásnál. 13 óra 34 perckor megkezdődött a második összekapcsolás, amelyben, mint ismeretes, már a Szojuz töltötte be az aktív szerepet, vagyis a szovjet űrhajó közeledett az Apollóhoz. A végleges szétkapcsolás 16 óra 26 perckor történt. Ez alkalommal még egy érdekes kísérletre került sor: „az ibolyántúli sugarak elnyelésére”. Ennek során, akárcsak a mesterséges nap- fogyatkozásban, azt a hatást használták ki, amit az a körülmény idéz elő, hogy az Apollo űrhajó eltakarja a Napot. 19 óra 36 perckor az Apollo megkezdte a közös pályáról való letérés manővereit, és 20 óra 10 perckor véget ért a szovjet és az amerikai űrhajó közös tevékenysége. • Solt mellett a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói építik az új Kossuth- adót. A szovjet tervek alapján, és szovjet segítséggel épülő adó a tervek szerint jövő év végén már megkezdi a próbaadást. Képünkön: Lepljhin Mihail, Benjada Jenő építésvezető és Kules Nyikolas megbeszélése az adótoronynál. (MTI foto — Mező Sándor felv. — KS.) Hetvenezer hektár termése már biztonságban van Az üzemi beszabályozást végzik a 100 millió forintos parkettagyártó gépsoron Egész héten csaknem megszakítás nélkül dolgozhatott nyolcszáz kombájnos, arató, traktoros, több ezer gépkocsi- és vontatóvezető. Az időjárás nem hátráltatta a munkájukat, az állami és szövetkezeti gazdaságok vezetői pedig minden eszközzel segítették az aratókat. Sűrűn fordultak a frissítőket szállító gépkocsik. A legtöbb gazdaság naponta gondoskodott meleg ételről, bőséges ellátásról a nehéz munkát végzők számára. Ennek eredménye, hogy szombaton 70 ezer hektárra emelkedett a learatott terület Bács-Kis- kun megyében. A gazdaságok 55 százalékát takarították be a termésüknek. A Duna mentén néhány szerencsésebb helyzetben levő gazdaság, ahol a legtöbb gépet tudták egy-egy helyre csoportosítani. már learatott. Másutt, mint a balotaszállási Kossuth és a tompái Szabadság Tsz- ben, pár napi munka van hátra. A szövetkezetek úgy tervezik, hogy augusztus 10-re learatnak, sőt erre az időpontra a kiegészítő talajmunkának 50 százalékát is szeretnék elvégezni. E hét végéig 12 ezer hektár tarlóhántás történt a szövetkezetekben. Hátráltatja a munkát, hogy a süp- pedékes talaj miatt elég sok erőgépet kellett készenlétbe helyezni a terményszárító teherautók kivontatására. A Homokhátságon úgy szervezték meg a betakarítást, hogy a mélyebben fekvő, de már felszikkadt gabonatáblát aratják először, hogy az esetleges csapadék miatt minél rövi- debb legyen a kényszerpihenő. A partosabb részeken akkor is lehet dolgozni, ha összefut a mélyedésekbe a víz. (Folytatás a 2. oldalon.) EMELKEDETT A PEDAGÓGIAI ELŐADÁSOK SZAMA Az ismeretterjesztés eredményei A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének elnöksége legutóbbi ülésén megtárgyalta és értékelte az elmúlt évi eredményeket. Megállapították, hogy 1974-ben összesen csaknem hétezer előadást tartottak Bács-Kiskunban. Ezeket több mint háromszáz- ezer ember látogatta; az egy előadásra jutó hallgatók száma átlagosan negyvennyolc. Ha a társadalomtudományi és a természettudományi előadások számát összehasonlítjuk, akkor azt látjuk, hogy ez utóbbiak meglehetősen háttérbe szorultak az elmúlt esztendőben. A megyei összesítésben a megtartott kétezer-négy száznyolcvankilenc előadás az egésznek mindössze harmincöt százalékát teszi ki. A társadalomtudományok körébe tartozó szakosztályok közül elsősorban a pedagógiai-pszichológiai ért el figyelmet érdemlő eredményt. Bács-Kiskunban a múlt évben csaknem ezerre emelkedett az ilyen témájú előadások száma. Főleg a családi neveléssel és a pályaválasztással kapcsolatos témák iránt mutatkozott nagyobb érdeklődés. Számottevő eredményt könyvelhet el az irodalmi-nyelvi szakosztály is az anyanyelvi ismeretterjesztésben. Azt viszont jogosan hiányolta az értékeléskor az elnökség, hogy aránytalanul kevés volt az oroszszovjet irodalom értékeit bemutató előadások száma. S míg a művészeti témák között a zene uralkodó helyet foglalt el, addig a filmművészeti kérdések iránt észrevehetően megcsappant az érdeklődés. Az elnökség részére készült írásos előterjesztésben ez olvasható: „Az építészet, a lakás- kultúra, a szobrászat, a színház és a táncművészet nem kapta még meg igazán a helyét a művészeti ismeretterjesztésben.” A természettudományok népszerűsítésében kiemelkedő helyet foglalnak el a csillagászattal és az űrkutatással kapcsolatos kérdések. Változatos tematikájú előadásokkal és sorozatokkal igyekeznek megkedveltetni. s megismertetni az érdeklődőkkel a legújabb felfedezéseket és technikai vívmányokat. Élen járnak megyénk TlT-szervezetei az országjáró körutak szervezésében is. Ám kevés az atomfizikával és atomenergiával kapcsolatos előadások száma, s az utóbbi időben kisebb az érdeklődés a mezőgazdasági és műszaki témák iránt. Éppen ezért nagyobb súlyt kellene helyezni az igények felkeltésére. A hagyományos egyedi előadásokon és előadássorozatokon kívül az utóbbi időben örvendetesen megnőtt az érdeklődés a nyári és szabadegyetemek iránt. A városok közül Baja és Kecskemét áll az élen ilyen vonatkozásban. A különböző „akadémiák” viszont mostanában kezdik elveszíteni fontosságukat; legtöbb helyen csupán névlegesen és formálisan működtek. 1974-ben öt nyelvet oktattak a TIT által szervezett tanfolyamokon. A németül, oroszul, angolul és franciául, szerb-horvátul tanulók elégedettek lehettek a tanulási feltételekkel. Ugyanakkor azt sem szabad elhallgatni, hogy • Megkezdték a betakarítást a kecskeméti Cj Tavasz Tsz-ben, ahol 136 hektár kalászosból öt vénét vágtak le a mai napig. (Gábris Elek felvétele.) • Ahol learatták, szántják a tarlót a másodnövénynek. Lackner Ferenc, Hadnagy József és Kiss István traktoros készít) a magágyat a sollvadkcrti József Attila Termelőszövetkezetben. Mint arról korábban már bírt adtunk, 100 millió forintért új, nagy teljesítményű gépsort vásárolt az Epületasztalosipari és Faipari Vállalat kecskeméti parkettagyára. Az építési és egyéb járulékos költségekkel mintegy 140 millió forintos rekonstrukció a befejezés előtt áll. egyes helyeken továbbra is gondot okoz a nyelvtanárok hiánya. Különösen a fiatalok körében népszerűek a szakkörök. Kedveltek a csillagászati képzőművészeti körök, valamint a filmklubok. A TIT megyei elnöksége foglalkozott azzal is, hogy az egyes társadalmi rétegek milyen arányban vesznek részt az ismeretterjesztésben, mint befogadók. Elgondolkoztató és sürgető feladatokat ró ránk hogy a betanított és segédmunkásoknak csupán a negyven, százaléka rendelkezik a megfelelő általános iskolai végzettséggel. Éppen ezért nem lehettünk elégedettek azzal, hogv a fizikai dolgozóknak csak egy- harmada jár el az ismeretterjfesz- tő előadásokra. Az üzemek, a munkahelyek vezetői sok helyen nem értik meg még annak a fontosságát, hogy dolgozóik rendszeresen művelődjenek. Az elnökségi előterjesztés ezt mondja erről: „Az ipari üzemekben végzett ismeretterjesztésben csak akkor tudunk érdemben is előre lépni, ha az üzemek vezetői a párt közművelődési határozatát következetesen végrehajtják”. Természetesen ez vonatkozik a mezőgazdaságban dolgozókra is. Ezért nem lehet belenyugodni például abba, hogy az utóbbi időben meglehetősen visszaesett a külterületen élő lakosság részére szervezett előadások száma. V. M. Az üzemcsarnok-bővítéssel még a múlt év végén elkészültek az építők, a Könnyűipari Szerelő Vállalat pedig május közepén végzett a technológiai szereléssel. Ezt követően a kapcsolódó létesítmények — légtechnikai, olaj, gőzellátó csővezetékek stb. — folyamatos befejezésére és átadására került sor. A nyugatnémet Hildebrand cég szakemberei is hozzáláttak a háromrétegű, lakkozott szalagparketta-gyártó gépsor beszabályozásához. A gépek üresjáratú üzemi próbáját — a pa-kettagyár tmk-s dolgozóinak közreműködésével — június második felében kezdték meg. A berendezések egy része ma már terheléses próbajáratással üzemel. Működnek például a kemény- és a puhafa-megmunkáló gépsorok. Ezek mellett süllyeszthető aknákra van rakva a feldolgozásra váró anyag abból a célból, hogy az mindig kézmagasságban álljon, a gépet „tápláló” munkás rendelkezésére. Ezután már a berendezés automatikusan munkálja meg a lát, sőt a végén a hibás darabokat fotocellás készülék segítségével vágja ki, illetve hozza rendbe. A famegmunkáló gépsorokról részben szállítószalagokon, részben kiskonténerekien kerül az anyag az úgynevezett rétegrakó állomásra. Mire ennek a berendezésnek a végére érünk, már öt rétegben ragasztva halad a szalagparketta a nagyfrekvenciás ragasztóprés alá. Jelenleg éppen a 0 Az 1-es puhafamegmunkáló gépsor vezérlőpultját ellenőrzi Budavári Gábor, a szalagparkettaüzem megbízott vezetője. rétegrakó állomás és a prés terheléses beszabályozása folyik. A következő berendezés ad egyben magyarázatot arra, hogyan lesz az öt rétegből háromrétegű szalagparketta. A prés után ugyanis egy vágógélp következik a sorban, amely a középső — vagyis a legvastagabb, harmadik keményfa — réteget kettészeli. Innen kerül a most már három rétegű szalagparketta a lakkozó, majd a szárító gépsorra, amelynek végén a leszabó és a csomagoló berendezések helyezkednek el. Ezek üzemi terheléssel történő beszabályozása még hátra van. Előreláthatóan egy hónap múlva már a teljes gépsor a technológiai követelményeknek megfelelő munkát végzi, s szeptemberben megkezdhetik a próbaüzemelést. A berendezés műszaki átvételére — a megállapodás szerint — csak akkor kerül sor, amikor húsz napon át műszakonként ezer négyzertiméter szalagparkettát produkál. A gyár vezetői a IV. negyedévben még egy műszakban üzemeltetik a gépet, de már megkezdik a második műszak ötven fizikai és műszaki dolgozójának kiválogatását, kiképzését; betanítását. Jövőre 250 ezer négyzetméter v szalagparkettát szándékoznak legyártani, amelynek nagy részét exportálják. Az átvevő egyébként maga a Hildebrand cég, amely a gépsor árát nem devizában, hanem termékben kéri kiegyenlíteni. N. O. • A képen balról jobbra Bo Maim svéd szerelésvezető, Németh József igazgató, Kari Heinz Schmuck és Dietter Gutekunst, nyugatnémet szerelő. (Pásztor Zoltán felvételei.)
