Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-16 / 165. szám
1975. július 16. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGJEGYZÉS Dugó Nem palack lezárására szolgáló dugóról van szó, hanem a kecskeméti, Ceglédi úti vasúti sorompó okozta . gyakori forgalmi dugóról. A meglehetősen nagy forgalom résztvevői megértő- ek. Legalábbis megőrzik nyugalmukat, ha csak tíz percen belüli a kényszerű rostokolás időtartama. Mi mást tehetnének? Átmenetileg, de még tartósan ez az egyetlen lehetőség kínálkozik a Kecskemét— Cegléd, illetve Kecskemét— Békéscsaba, közötti közúti közlekedésre. Mondom: tizpercnyi várakozás a sorompón innen és tál, nem éppen örömteli időtöltés, igy hát, ha nehezen is. de győzik türelemmel a járművezetők. Hanem egy félórás várakozás — hát, kérem, az már túlságosan sok a rosszból! Tanulságos lett volna hallaniuk az illetékeseknek az ez idő alatt keletkezett forgalmi dugó miatt elemi erővel kitört káromkodó szellemet __ A z eset július 10-én, csütörtökön 16 óra 15 perckor kezdődött. És gyülekeztek, szaporodtak a sorompó miatt leálló járművek 16 óra 45 percig. Az első öt-tíz perc nyugalommal telt el. A továbbiakban azonban mind többen hagyták el a járművüket, meggyőződni róla, tudatja-e tábla a sorompón, hogy tíz percen túl is leeresztve tartható. S a nem éppen hízelgő vélekedések az átjárótól visszakocogók ajkáról röppentek el. Mert táblát ugyan nem találtak a sorompón, ellenben meggyőződtek a forgalmi dugó. okáról. Katonatelep felől jövet, a sorompó közelében lerobbant a teherszerel- vényt vontató Diesel-mozdony. És félórába telt, mire a pár száz méterre levő vasútállomásról egy pöfögő másikat küldtek a szerelvény bevontatásárg,!,, A történet szerencsére nem mindennapos, de an- ‘liál tanulságosabb. Nemcsak a közúti forgilmi dugó miatt. Legalább annyi- ra a cselekvés lassúsága miatt. Hiszen az egyetlen sínpáron, ahol a lerobbant mozdonyú szerelvény rostokolt, meglehetősen nagy vasúti forgalom bonyolódik le. A szerelvény elvon- tatását követő percekben a Budapest—Szaged irányú személyvonat érkezése volt esedékes ... Negyvenhét személygépkocsi, 27 teherjármű — közöttük földmarkolóval a „fedélzetén” talán éppen belvízsújtotta területre igyekezett volna —, számos motorkerékpáros és lovas kocsi — ennyit számoltam. meg a sorompó felhúzását, követőén, Cegléd felé haladva. A rostokoló kocsisor vége a békéscsabai úton volt. A sorompó város felöli oldalán bizonyára a Rákóczi útig is elért. Nem szólva a Bethlen körút Budai kapu felé 'eső részéről... Egy bizonyos a legszerényebb órabérrel számolva is tekintélyes summára rúgna, ha a várakozásra kényszerülök félóráit ösz- szegezetten kellene kifizetni... —y —n Lelkesen készülnek az alapszervezetek a Szelidi-tavi ifjúsági találkozóra amiifnímism «oiiMHffis Országúti közérzet Az ifjúkommunisták politikai fesztiváljára készülnek Bács-Kis- kun megye ipari üzemeiben, a szövetkezetekben és az intézményekben. Az augusztus 2—3-i seregszemle a magyar—szovjet barátságot, az ántiimperialista szolidaritást, a békét és az emberi haladást demonstrálja. Az ötödik találkozó előkészületei jól szervezett közösségi munkát igényelnek. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, az alapszerveze- lek eredményeiről beszélgettünk Farkas Gáborral, a KISZ megyei bizottságának titkárával és Lakatos Lászlóval, a KISZ Kalocsai Járási Bizottságának titkárával. — A politikai találkozó megszervezése részben a megyei KlSZ-bizoittság feladata. Ezen belül az operatív tennivalók a kalocsai városi és a járási alapszervezetekre hárulnak, gondolok itt az anyagi és tárgyi feltételekre, a szállás és az étkezés megszervezésére, a községekben — Dunapatajon, Hartán, Hajóson, Úszódon és Fajszon — a progarmok lebonyolítására. A Barátság domb, amit a fesztivál ideje alatt építenek — tíz méter átmérőjű, három méter magas, a körülvevő három lépcső a felszabadulás után eltelt három évtizedet jelképezi, tetején pedig krómacélból készült csillag — Ke/rényi József, Ybl-díjas építész munkája. A kőműves munkákat a BÁÉV ifjúkommunistái végzik el, de az emlékdomb, amely a népművészeti ház és a szabadtéri színpad közti téren emelkedik, összesen száz fiatal társadalmi munkáját dicséri. — Az ifjúmunkás napokon a „Szakma ifjú mestere” cím elnyerésére vetélkedőt rendeztek a nőifehémemű-készítőknek, amelyen az volt a gyakorlati feladat, hogy varrjanak ingeket ötven darab készült el, s ezt a fesztivál szolidaritási pavilonjában eladásra kínálják; a bevételt — ötezer forint — befizetik a Vietnamban épülő ezer személyes szakmunI Képünk a legutóbbi fesztiválon készült. Spanyol, görög, vietnami és magyar nyelven — latin-amerikai hangszeres kísérettel — éneklik a DIVS7. indulóját. kásképző egyszámlájára. Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyáregységének kiszesei díszes bőr ajándéktárgyakat, a kecsket- méti Habselyem Kötöttárugyár ingeket, á Habselyem kerekegyházi üzeme úszónadrágokat készít a pavilon részére és ennek bevétele is a vietnami számlára kerül — mondta a megyei titkár. _ — Milyennek ítéled a felkészülést, mely a labszer vezetek dolgoznak a legeredményesebben? — kérdeztem Lakatos László járási titkártól. — Nyugodtan elmondhatom, hogy lelkesen készülnek az alapszervezeteink a Szelidi-tavi ifjúsági találkozóra. Számunkra ez minden évben erőpróba és ünnep is. Jó érzés az országból összesereglett fiatalokat fogadni; éppen ezért kicsit presztízskérdés, hogy minden feladatot maradéktalanul megoldjunk. A KISZ KB vörös vándorzászlajával kitüntetett fajszi Kilián György alapszervezet vállalta a rendezői feladatokat. Az apostagi Duna Termelőszövetkezet kiszesei a nyaralóhelyre bevezető út fölé öt méter magas diadalkaput építenek. A kalocsai Fórum ifjúsági klub, a textilüzem, alapszervezete, a hajósi fiatalok, a solti Űj Egység Ktsz, valamint a dunavecsei PNYV-üzem kiszesei a szolidaritási pavilon részére 600 sapkát, 500 zászlót, 350 bőrjelvényt készítenek. A résztelekiek és a drágszéliek tányérokat festenek. Mind-mind a szolidaritási pavilonba kerül és árát a vietnami számlára utaljuk át. Talán ez a felsorolás is érzékelteti, hogy nem tétlenke- dünk, nálunk nincs uborkaszezon, s remélem, hogy az előbbi jó példák másokat is munkára serkentenek. Mi is reméljük, tudjuk, hogy az ötödik fesztiváL élményeivel, politikai tartalmával gazdagabbak leszünk; de addig is a mozgalmi munka, az egyéni és a közösségi feladatvállalások — éppen a fesztivál hagyományai miatt — köteleznek: szebben, jobbat, mint tavaly. Csató Károly JAVULÓBAN A VÁLLALATOK SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÉSZSÉGE, DE... A gazdasági ítélkezés tapasztalataiból Gyakorlati hasznú — egyes vállalatoknak intelinül is szolgáló — tapasztalatok gyűltek össze a gazdasági ítélkezés során azóta, hogy az ilyen ügyekben is (1973. január 1-től kezdődően) bíróságok járnak el. A Legfelsőbb Bíróságon e témával kapcsolatban egyebek között arról tájékoztatták az MTI munkatársát, hogy a rendelkezésre álló — 1973—1974- ről összesített — adatok szerint két év alatt összesen 91 000 gazdasági per indult; ebből 25 400 a járásbíróságokhoz, 64 900 az első fokon eljáró megyei bíróságokhoz és mintegy 700 a Legfelsőbb Bírósághoz érkezett. A legmagasabb bírói fórumhoz eljutott ügyek száma — 5 661 fellebbezés és 120 törvényességi óvás folytán — 6 480-ra alakult, s ezeknek (első fokon megállapított) perértéke több mint 25 milliárd forint volt két esztendő alatt. Pozitív tapasztalat — mondták a Legfelsőbb Bíróságon —, hogy- az ügyekből a vállalatok szerződéskötési készségének javulására lehet következtetni, különösen a beruházások területén. A kívánt teljesítés lehetetlenségére vagy gyártási kapacitás hiányára hivatkozás viszonylag ritkán fordult elő. A vállalatoknak a szerződéses kapcsolataikban megnyilvánuló gazdasági törekvései — irányukban és arányaikban — nagy többségükben már megegyeztek a népgazdasági terv célkitűzéseivel. Ennek ellenére a felek — s ezért fordultak a bírósághoz — számos esetben nem tudták a szerződésüket megegyezéssel maguk létrehozni. Az okok között előfordultak kooperációs ellentétek és haszonszerzési törekvések is. Az utóbbi jelenség miatt volt nagyobb a szerződési ár- és vállalkozási- díj-viták hányada. Ez — más oldalról nézve — kedvezőnek is minősíthető jelenség, mert azt mutatja, hogy a megrendelők, a beruházók fokozottabban ellenőrzik és már a szerződéskötés alkalmával vitatják a kivitelezők, szállítók — gyakran túlzott — költségszámításait. Erre való tekintettel viszont a vállalkozók, a szállítók is mindinkább fontosnak tartják — a későbbi számláik kifizetésének biztosítása érdé-; kében — a szerződésben az ellenérték, az egységár, a vállalkozói díj, a különös körülmények miatti pótlékok mértékének meghatározását. A Legfelsőbb Bíróság véleménye szerint azonban ezen a téren a helyzet még nem teljesen kielégítő. A szerződéskötési kötelezettség körén kívül eső — kizárólag a felek megegyezésével létrehozható — szerződések helyzetét a bíróság rendszerint csak utólag, a szerződések teljesítésével kapcsolatos perek anyagából, közvetve észleli. E körben több esetben nem kívánatos szerződés nélküli kapcsolatokat is tapasztaltak. Előfordult például, hogy építőipari vállalat tudatosan nem akart számára következményekkel járó szerződéses kötelezettséget vállalni, újszerű technológiával- készülő épület kivitelezésére, de azt megvalósította. Az is a bírósági tapasztalatok közé tartozik, hogy a felek kapcsolatát még sok esetben a vállalkozók, a szállítók gazdasági erőfölénye jellemzi. Ezért a több-’ csatornás termékforgalmazási rend is inkább csak jogi lehetőség. Ügy látszik, hogy a termelők még nem eléggé érdekeltek kínálatuk választékának a kiszélesítésében és más feltételeiknek a javításában. A piaci kínálat ugyan egészében bővebb, mint korábban volt, de viszonylag még gyakori a korszerűbb áruk Iránti átmenetileg kielégítetlen kereslet. • Benne járunk a legnagyobb nyárban, az országutakon általában kétszeresére duzzadt a forgalom a Balatonhoz és a népszerűbb üdülőhelyekre vezető utakon a többszörösére. A zsúfolt betoncsíkok, az időjárás szeszélyei glaoosan próbára teszik a közlekedő ember idegeit, idegessége t okozód ik. a baleseti helyzetek sűrű ismétlődésétől szikrázik a levegő. Régi és megbízható rendőri és orvosi tapasztalat, hogy a közlekedő ember közérzete a nyár időszakában hanyatlik, az indulatok hamarabb felforrnak, a baleset veszélye a levegőben lóg. Alapos félreértés lenne azonban a közlekedési veszélyek fokozódását kizárólag a sűrűbb forgalom és az időjárási ártalmak nyakába varrni. Országúti közérzetünk alakulása e külső tényezők mellett legalább annyira függ a közlekedésben részt vevő ember magatartásától: elsősorban attól, mennyire képes a közlekedő egyén alárendelni magát a közösség érdekeinek. Sok szó esett erről a létfontosságú kérdésről az elmúlt években, tudományos tanulmányok és elkeserítő statisztikai adatok bizonyították súlyos bajok vannak a közlekedési morállal, a balesetek túlnyomóan abból adódnak, hogy az autósok, többsége nem áll azon az erkölcsi magaslaton, amelyet közlekedésünk mai helyzete megkövetelne. A sebességkorlátozás bevezetése óta autópályán százhúsz, egyéb közutakon óránként száz kilométer a gépkocsik megengedett legmagasabb sebessége, a motorkerékpároké alacsonyabb. A rendőrség szigorúan ellenőrzi a korlátozás betartását, szellemes készülékek segítségével kiszűri a forgalomból a száguldókat, s a büntetés nem is csekélység. Ezzel tehát minden rendben van? • A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sebességkorlátozást betartó, nagy konvojokban is állandóan ott, bújkál a rossz közlekedési közérzet árnya: az állandó bizonytalanság, a váratlan meglepetések áramütései. Különös dolog, de a pszichológusok megalapozott véleménye szerint a legtöbb ember a közlekedés sűrűjében is érzi az elmagányosodás nyomasztó feszültségét. Ellentmondás rejlik ebben a megállapításban? Legfeljebb látszólag, mert azok a gépjárművezetők, akik erről a sajátos lelkiál-' lapotról vallottak, azt állítják, hogy minél sűrűbb a körülöttük zajló forgalom, annál elhagyottabbak. védtelenebbnek érezték magukat. Vajon miért? „Azért — hangzott a válasz — mert a forgalomból nem lehetett kiérezni a kölcsönös segítőkész^ séget, a megértést, azt a partneri ' kapcsolatot, amely a bizonságos közlekedés kialakulásához elengedhetetlenül szükséges”. Egyszerűbb szavakkal kifejezve, a gép- járművezető azért érzi a magány szorítását, mert egyedül van, magára utalva. Ez a közlekedési kórtünet nem vet valami jó fényt közlekedésünk belvilágára, morális és etikai állapotára. Sokan, nagyon sokan úgy közlekednek, mintha egyedül lennének az országúton, s ráadásul, az az országút saját tulajdonuk lenne. • Az országúti közérzet állandó romlását a legtöbb esetben azok az önző emberek idézik elő, akikben az ellentmondás szelleme uralkodik. S minden helyzetet úgy látnak, ahogy nekik tetszik — s nem úgy, ahogy kialakult — s végül a „villogok”, akik merész közlekedési trükjeikkel elismerést szeretnének ' aratni, de csak balesetveszélyes helyzeteket idéznek elő. Minden országúton, minden időszakban megtalálhatók ezeknek a kategóriáknak „jeles” képviselői. Az önző. aki egy centiméterrel sem hajlandó elhúzódni. hogy segítse a másikat, az akiből a saját hibája is dühöt vált ki — mások ellen, az örök „nagvokos”, aki mindent jobban tud és a „nagymenő”, aki mindent kockáztat. E kategóriákon belül számtalan változata van a közlekedés közellenségeinek, akik sűrű időközökben hozzájárulnak ahhoz, hogy a többi közlekedő, ember vérnyomása felszökjön, közérzete lehervadjon, mert hiszen azt tapasztalja, hiába tartja be lelkiismeretesen a közlekedési szabályokat, hiába alkalmazkodik emberségesen a közösség érdekeihez, mások percenként sodorják veszélybe. A közlekedés egyre sűrűbb, a veszély fokozódik. • Á védekezés egyik módja a példamutatás, amely már kezdi megteremni a maga gyümölcseit, az udvariasság és előzékenység „gyógyító járványa” kezd elterjedni. A másik a gyors, igazságos és szigorú : büntetés, ami annál hatékonyabb, minél hamarabb utoléri az országúti közérzet megátalkodott rongálóit. Lehetőleg az elkövetés után azonnal, amikor még fel sem ocsúdtak az életveszélyes bravúr mámorából. B. G. Sok komolyság, kevés humor A televízió harmadik negyedévi műsorából Lehet véletlen, hogy éppen a legnagyobb kánikulában láthatunk olyan tartalmas, komoly műsorokat, amelyeket a hűvösebb, „tévécentríkusabb” hónapokban oly sokszor hiányoltunk? Pedig köztudott, hogy a nagy melegben inkább fürödnek, kirándulnak, vagy kerthelyiségekben, s nem a készülékük előtt üldögélnek az emberek, illetve késő estig dolgoznak a mezőgazdaságban. Így aztán komolyan aggódhatunk, hogy értékéhez mérten kevesen nézik majd a tévé aktuális politikai műsorait, holott fontos, közérdekű témáickal foglalkoznak. Az üzemi demokrá-. ciáról szóló vitaműsor például gyakorlati példákkal, az általános fejlődéshez kapcsolódó értelmes helyi kezdeményezések ismertetésével kívánja elősegíteni a kongresszusi határozatok megvalósulását. A Miből élünk?Jól halad a csatorna- és útépítés Az utóbbi években sok lakás épült Kiskunhalason. A csapadékvíz elvezetéséhez, a városi tanács megrendelésére, a múlt év őszén a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat csatornázási munkába kezdett. Az új lakótelepek csapadékvizét a 3 kilométerre levő Dongéri csatornába vezetik. A kivitelezés költsége 10 millió forint, a határidő: 1975. szeptember 30. Király Istvántól, a vállalat főmérnökétől kértünk tájékoztatást az építkezésekről: — Az utolsó 200 méteren kell lefektetnünk a csatornát és helyreállítani az útburkolatot. Jól haladunk a munkával, s hogy mielőbb befejezzük, tavasszal több brigádot is ide irányítottunk. A szokásostól eltérő az alkalmazott technológia, ugyanis közel halad az útfelszínhez a csatorna, így alá és fölé vastag betont is kell építeni. A sok eső hátráltatta az építkezést és anyaghiánnyal is küszködünk. Nem kapunk követ, pontosabban vagonhiány miatt nem tudnak a kőbányák szállítani. Ezen úgy segítünk, hogy teherautókon hozzuk Halasra az útépítéshez szükséges követ. A Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat halasi körzeti üzemének környékén tartanak a csatorna- és útépítéssel. Sokan aggódtak, hogy a munka zavarja majd a járműforgalmai, a gabonaszállítást. — Amikor megkezdtük a gabonafelvásárló mellett a csatornaépítést, a körzetvetővel egyeztettük az elképzeléseinket, s mindenben eleget tettünk kérésüknek — mondotta a főmérnök. — Például egy hónapra kaptunk vágányzárra engedélyt — ez alatt a malomba nem mehetett vagon —, de brigád- i-,et hét alatt átvezették a sínek alatt a csatornát, s így a vasúti szállítás folytatódhatott. A malomhoz vezető Felszabadulás utcát fél szélességben lezártuk, az üzem kérésére a másik felét salakkal borítottuk, elegyengettük úgy, hogy itt is za- zartalan a közlekedés. A malom melletti Fenyő utcában az útépítők derekasan dolgoznak. Ha nem lett volna a július eleji felhőszakadás, jóval előbb tartanánk. Szeptember végéig biztosan elkészülnek, de szeretnénk, — ha csak közbe nem jön újabb esőzés — jóval a határidő előtt átadni. Az üzemnek egyébként mind a négy kapujához különösebb gond nélkül eljuthatnak a járművek. Biztonsági okokból, nem várható esetre — újabb felhőszakadásra, belvízre gondolok — a malom megközelítésére a forga nolterolési terv készen van. Me yug Király István IA malom melletti Fenyő utcában határidő előtt szeretnék elkészíteni az utat. szavai. A vállalat vezetői eddig sem tettek felelőtlen ígéreteket. Megbízható, jó minőségű munkájuk nemcsak Halason, de a környéken is elismert. Cs. I. sorozathoz nem is kell kommentár, egyebek között olyan „nehéz kérdésekre” igyekszik választ adni: miként alakul hosz- szabb távra az energia- és alapanyag-ellátásunk, mit jelent a szocialista országok segítése a világgazdaság gondjainak közepette? Az Ütonlevök című műsor a bejáró munkások életkörülményeivel foglalkozik. Egy másik pedig, a Könnyebb együtt, arról számol be, hogy milyen buktatókkal és előnyökkel jár a szövetkezetek egyesítése. Augusztusban a Kertészeti Egyetem dísztermében lesz a tsz-fiatalok vetélkedője, erről egyenes adásban tudósítják a nézőket. A tudományos és ismeretterjesztő műsorok ugyancsak nem adnak okot panaszra. Különösen figyelemre méltó A munka és az embor című sorozat, amely megismerteti a nézőket a munkával kapcsolatos alapfogalmakkal, az erővel, a forgatónyomatékkai, az egyszerű gépekként használt eszközökkel. Sokat beszélünk mostanában az új lakótelepek, nagyközségek, kisvárosok oktatási, közművelődési gondjairól. Keeelen már megoldást is kerestek, olyan új nevelési központot létesítenek, amelyben helyet kap az iskola, a községi könyvtár és a művelődési otthon. Ezzel a létesítménnyel foglalkozik a Nevelési központok című tévéműsor. Vetélkedő is lesz, mégpedig sorrendben a negyedik Riporter kerestetik. Újítás, hogy a döntő nem egy adásból áll majd, a jelöltek kiesés nélkül ismét 4—5 műsorban mérhetik össze tudásukat, tehetségüket. A tanulóifjúság érdekében okos ötlet volt, Jókai Mór születésének 150. évfordulója alkalmából, sorozatban bemutatni a műveiből készült filmeket. A gyerekek bizonyára egyet sem mulasztanak majd el a vasárnap délelőttönként sorra kerülő filmekbőL A felnőtteknek szóló filmműsor mindössze egy * szórakoztató filmvígjátékot helyez kilátásba, címe: Bízzanak bennem, A betörő az albérlőm — történetének francia filmváltozatát. Ráadásul ez is egy színházi előadás rögzítése. V. 'Ás.