Petőfi Népe, 1975. július (30. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. július 16. Jobb gazdálkodás - nagyobb jövedelem A lajosmizsei Kossuth Szak- szövetkezet kedvezőtlen adottsá­gú gazdaságok közé tartozik. A föld aranykorona értéke még a tízet sem éri el, de 1967-től, ami­kor a volt Kinizsi és Vörösmarty Termelőszövetkezeti Csoportokkal egyesült a Kossuth, javultak a gazdálkodás feltételei. Az össz­terület 2800 hektárra nőtt, eb­ből 1600 hektárt közösen, 1200 hektárt' pedig a tagok és azok családtagjai műveinek. Ez önmagában véve még kevés lett volna a gazdálkodás fellen­dítéséhez. Jó szakemberekre is szükség volt. Gondoskodtak az utánpótlásról, jelenleg is hat kez­dő, egyetemet, főiskolát végzett fiatal dolgozik a szakszövetkezet­ben. .Felszámolták a gazdaság­talan termelést, 1972-ben 35 hek­tár szőlőt és 15 hektár gyümöl­csöst kiselejteztek. A megmaradt 66 hektár szőlőskert rekonstruk­ciója most van folyamatban, amelyet saját erőből hajtanak végre. Ahogy az anyagiak enge­dik, úgy korszerűsítik a támbe- rendezést. Az erős tartóoszlopok­ra szükség is van,, mert a becs­lések szerint az idén 100 mázsa szőlőtermésre számítanak hektá­ronként. A bevételt növeli a mintegy 140 hektár gyümölcsös is. A mezőgazdasági művelésre . alkalmatlan földek hasznosításá­ra csaknem 180 hektáron cellu- lóznyárast telepítettek, 200 hek­tárt pedig erdősítettek. Állami Űrhajó­modellezők Az Azovi-tenger partján talál­ható kikötőváros, Taganrog ne­vét messze földön ismerik a fia­tal modellezők. Itt dolgozik a 3. számú iskola „Kozmosz” el­nevezésű művészi alkotóegyesü­lése. A tanulók elkészítették az eddigi hét űrhajó makettjét. A modellek programozóberende­zéssel és rádióirányítókészü­lékkel vannak ellátva. A tanulók munkáját az össz- szövetségi műszaki diákalkotók kiállításain 13 alkalommal tün­tették ki aranyéremmel. A jövő plazma-meghajtású űrhajó-mo- dellje pedig elnyerte a szovjet űrhajósok lakóhelyének, Csillag- városnak az első díját. Néhány modellt most külfödön, nemzet­közi gyermekalkotói kiállításokon mutatnak be. (APN—KS) Nem mese, zord valóság i Mt csak az alapozásnál tart az új üzemcsarnok építése. költséggel évente mintegy 20—30 hektáron végeznek talajjavítást. A szakszerű gazdálkodás ered­ményeként a szántóföldi növé­nyek vetésszerkezetét is megvál­toztatták, csak gabonát, vala­mint szálas takarmányt termel­nek. Ezek a növények mostoha körülmények között is biztosítják a jó termést. Másik előnyük, hogy a betakarításuk nem esik ég.vbe, a munkacsúcsot jelentő szőlő- és gyümölcsszürettel. i Az 1971-ben épült fóliaüzem .mellett lassan a díszfák is megnőnek. ynurr-svlf Miről írnak megyei laptársaink? Az első komplett vadkacsatelep Van Biharugrán egy körülbelül 60 ezer négyzetméternyi ősmo­csaras, lápos — tehát növény- termesztésre alkalmatlan-----te­r ület, amelyen több millió forin­tos költséggel alakították ki ha­zánk első komplett vadkacsa- telepét. További részleteket a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG-1^1 tudunk meg: A 350 méter hosszú épületben található a magtár, valamint a kifutóval ellátott ól, ahol hat­ezer törzskacsát tartanak. Itt kel­tetik a tojásszaporulat zömét. Az idén legalább 100 ezer szár­nyas vadat nevelnek fel. A ka­csák 52 napos korra elérik az egykilós súlyt. A telepet feldol­gozásra is berendezték. Napi nyolcórás műszakban ezer vadkacsából készül a főleg exportra kerülő konyhakész csomag. E munka még csak kí­sérleti stádiumban van. de az eredmények igen biztatóak. Az ország első szakosított MAVAD- kirendeltsége jól látja ef Tél- adatát. Kétvagonos hűtőtere van, s ott mínusz 40 fokon raktároz­zák a húst. A biharugrai vadkacsatenyész- tés és feldolgozás a népgazdaság és a helyi munkaerőgazdálkodás szempontjából egyaránt hasznos vállalkozás. Átadták a Dunántúl legnagyobb hiesterséges tavát A FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Informál arról, hogy a napokban adták át rendeltetésének a 71 millió forint költséggel épült pátkai víztározót, a Dunántúl legnagyobb mesterséges tavát, amely a kormány által kiemelt beruházások egyike. A tenger- szint felett 124 méterrel 312 hek­táron létesült tározóban 7,8 mil­lió köbméter víz található. E létesítménnyel megoldódott a hazánk második legjelentősebb üdülő környezetében levő Velen­cei-tó szintszabályozása. És terv- szerűen végzik a mesterséges tó körüli fásítást is. Az erdősítésre szánt összeg kereken 5 millió fo­rint. Gyártót kerestek és találtak / Követést érdemlő eseményről ír Heves megyei napilapja, a NÉPÚJSÁG. Soraiból értesül­tünk, hogy a VASV1LL Keres­kedelmi Vállalat egri kirendelt­sége nemrégen rendezte meg a történelmi városban a hiány­cikkek kiállítását. Ezen harminc- nyolc kisipari szövetkezet mutat­ta be a vásárlók által régóta hiá­ba keresett termékeket. A rendhagyó kiállítás révén egymás után jelentkeztek a kü­lönböző gazdasági egységek, ame­lyek vállalkoztak az egyes ter­mékek gyártására. így az Egri Háziipari Szövetkezet háztartási faárut — gyúrótáblát, háztartási szerszámnyelet stb. — a Mátra- vidéki Építő Szövetkezet mű­anyag csőszerelvényeket az egri 212. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet pedig üstházakat, csavar­árukat és kéziszerszámokat ké­szít majd. Munkájuk eredménye­ként az említett áruk várhatóan hamar kaphatók lesznek, s leke­rülnek a hiánycikkek megyei listájáról. Új SZOT-üdülőket építenek A ZALAI HÍRLAp tájékozta­tása szerint befejezéshez köze­ledik a 13 emeletes, 416 szobás új hévízi SZOT-szálló építési munkája. A beruházás kivitele­zőjével, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalattal a na­pokban kezdett tárgyalásokat az üdülési főigazgatóság egy újabb hévízi szálló létesítéséről. Ütemesen haladnak a zalai építők a másik hévízi üdülő, az impozáns kivitelű Hotel Ter­mál építésével is. a 200 szobás üdülőt várhatóan ez év végén adják át rendeltetésének. A munkálatoknál két építési eljá­rást egységesítettek: három szin­tet az osztrák NOEL, a többi emeletet a francia Qulinord tech­nológiával építettek. Tavaly nyílt meg Balatonbog- láron — olvassuk a SOMOGYI NÉPLAP-ban — a nagycsaládo­sok Camping üdülője. A ked­vező tapasztalatok alapján a SZOT. elhatározta, hogy még több hasonló létesítményt építtet. Ba- latonföldváron és Szántódon már •megkezdődött az új családos üdülők építése. E célra 15 millió forintot költenek. Az üdülők 1976-ban készülnek el, s akkor mintegy 200 beutaltat fogadhat­nak egyszerre. A második ütem­ben 25 milliót fordítanak üdü­lők létesítésére, melyek révén megközelítőleg 400 sokgyermekes család töltheti kellemes, kulturált környezetben szabadságát, pi­henőidejét. összeállította: Velkei Árpád A tagsági gazdaságokban fel­lendült az állattenyésztés, amely évente mintegy 20—25 millió forint bevételt jelent. A múlt évben 2200 mázsa csirkét szállí­tottak a Kecskeméti Baromfi- feldolgozó Vállalathoz. Ezenkí­vül elafitak 5600 mázsa hízó­sertést az állatforgalmi és hús­ipari vállalatnak. Tavaly már liba- és kacsaneveléssel is fog-v lalkoztak a szakszövetkezetiek. A libatartást annyira megked­velték a tagok, hogy az idén 16 ezret nevelnek fel. A hús­hasznú szarvasmarha-hizlalás nem nagy ráfordítással is jöve­delmező. Az év végéig 5 millió forintot jelent a közös gazdaság­nak Az egyenletes foglalkoztatott­ságot biztosítja 110 nődolgozó részére az 1971-ben épített fólia­üzem is. Ez adja a 85 millió forintos bevételi terv csaknem felét. Ezért az idén tovább fej­lesztik az üzemet, újabb munka- csarnokot építenek a meglevő mellé. A gazdaság vezetői — mint a példa is mutatja — jól kihasz­nálják a lehetőségeket. A ked­vezőtlen termőhelyi adottságok ellenére évente mintegy 8—10 millió forint a szakszövetkezet nettójövedelrne. Még a múlt évi kedvezőtlen időjárás nem okozott nagyobb gondot. Reméljük, az idén sem lesz másképp. B. Z. 'il»Ov/ il irfüiíilMlU>iéíi?i ’ fc>. 'löÜlfílt? ‘ »/i£l /Oiíóz B »StJSti • A laganrogi 3. számú középis­kola diákjai által készített űr- hajómodellek. Karóra mutató nélkül A karórák családjának „újszü­löttje”' a mozgó külsőrészek nél­küli óra — amelv mikro-elektro- nikus berendezés. Az órákon és a perceken kívül a dátumot is mutatja, ha a peremén elhelye­zett gombot megnyomják. A mu­tató nélküli japán karórák mindössze két-három percet siet­nek, vagy késnek évente. Középfokú végzettségűek lesznek a falusi gépkezelők A Szovjetunióban közzétett kormányrendelet értelmében lé­nyegesen kibővítik a mezőgazda­ság számára a középfokú képzett­séggel rendelkező szakmunkások képzését. Az országban működő ilyen tanintézetekben évente több mint 500 ezer traktorost, kombájnost, gépjárművezetőt, villanyszerelőt stb. képeznek ki. A legutóbbi időkig azonban a tanintézetek többségé nem adott középfokú képzettséget a tanu­lóknak. Most az ország mező- gazdasági termelőszövetkezeteit és állattenyésztő telepeit termelé­kenyebb és bonyolultabb tech­nikával látják el. 1980-ig kibő­vítik a magasabb tipusú mező- gazdasági szakmunkásképző inté­zetek hálózatát. Ezekben a szak­munkásképző iskolákban a ta­nulók száma több mint harmad­millióval megemelkedik. A rendelet egy sor más intéz­kedést is előirányoz: új taninté­zetek és bentlakásos iskolák épí­tését, az oktatóképzés bővítését. Ez természetesen pótkiadásokat jelent az állam számára. A Szovjetunióban ugyanis az okta­tás minden fajtája, így a szak­munkásképzés is díjtalan. (APN—KS.) Protézis protézise? Aszongyák, hogy amikor az újságokban kezdenek elszaporod­ni a háromfejű borjúról, Loch Ness-i szörnyről, meg olyan szenzációs esetekről szóló hírek, hogy például Finnországban a nyolcadik emeletről lezuhant egy csecsemő, de szerencsére elkapta őt a piacról éppen hazaérkező édesanyja — akkor van igazi nyár odakint. És uborkaszezon a. szerkesztőségekben. Szerintem — nem érdemli meg a sajtó ezért az elmarasztalást. Nem a szerkesztőségeken mú­lik, hogy ilyenkor a nyájas olva­só is igényesebb. Pihen, szabad­ságát tölti. kikapcsolódik, lazít, belefeledkezik — meg hasonlók. Természetes tehát, hogy érzés- és gondolatvilágát nem lehet tömködni az esztendő más év­szakaiban megszokott híradások­kal. Nyaraláskor, aktiv lustál­kodása közepette kit lehetne fel­rázni például termelési eredmé­nyekkel. víztársulat megalakulá­sáról szóló hírrel, avagy értekez­letekről szóló beszámolókkal — tálalják azokat bármily ínycsik- landozóan. Elég, ha tevékeny korszakaiban habzsolja ezeket. A kedves olvasó ilyenkor más­ra vágyik. Úgy köll neki'a tibeti havasemberről, a Jetiről beszer­zett legfrissebb információ, mint egy falat kenyér vagy korty víz. No persze, afféle esemény­anyagok mellett, mini hogy Bra­zíliában egy vad szurkoló agyon­lőtte a futballbír ót, amikor az kedvenc csapata ellen 11-est ítélt, szívesen fogyaszt az újság­olvasó módjával szerkesztett le­vezetéseket, például bizonyos ta­lálmányok életútjáról. Olyanéról, amely adott élethelyzetével ösz- szefügg. Ne mondjunk mást: nyár víz idején különösen örömét leli mind az egyéni, mind a társas alukálásokban. Az utóbbi kollek­tív mulatság ugyebár legrit­kább esetben mentes attól az ősi emberi megnyilvánulástól, amit közönségesen horkolásnak nevezünk. Ez ideig megfejthetetlen okból, kevesen szeretik, ha házas-, la­kó-, baj- vagy kemping sátoriár- suk horkolással ébreszti fel őket legédesdedebb álmukból, avagy gátat vet elalvásuknak is. Mert még ha szellőnyi pihegésről volna szó. De olyik egyén hor­kolásának zaja — miként .ezt hitelesen kimutatták — eléri a 70 decibelt. Márpedig ekkora lármát csap egy metrószerelvény is. amikor befut valamelyik ál­lomásra. Nem csoda, ha egyesek ilyen­kor nehezen tudják leküzdeni vérengző ösztönüket, s alig ké­pesek eldobni maguktól a hir­telen felragadott bunkót, láb­belit s egyéb közszükségleti cik­ket, mielőtt társukhoz vágnák. Az egész úgy kezdődött, mint egv igazi gyermekmese. Történt pedig, hogy 1973-ban nem az Öperenciás-tengeren túl, nem is innen, hanem Kecskeméten hat család főleg fiatal házasok ösz- szitunakodtak. s miután albérlet­ben laktak, jy gyűjtöttek némi pénzrragot, elnatározták: házat építenek, összerakták kis pén­zecskéjüket, s nekiláttak egy kis­iparost keresni mert hiszen az állami vállalat költségeit nem tudták volna fedezni, s a szövet­kezet pedig nem vállalta. Talál­tak is egy nekik akkor tetsző kő- , műves kisiparost. Monda István személyében. Leültek hát, s megbeszélték ezzel az építőiparossal, hogy ké­szítse el Kecskeméten, a Mun­kácsy utca 22. szám alatt a há romszintes, hat lakásos társasház alapozási földmunkáit, az alapo­zást. s ha ezek rendben elké­szülnek. a megkötött 165 ezer forintos előzetes szerződés után végleges szerződést kötnek vele. A kisiparos arra kérte a már ln- kásközösségbe tömörülő hat csa­ládot. hogy tegyenek az asztalra pénzt, mert anyagot és más, az építkezéshez szükséges kelléket csak ebből tudja beszerezni. A hat család — akik nem mézes­kalácsházikóban, de albérletben laktak és laknak ma is — 363 ezer 500 forintot adott át. A vég­leges szerződéshez azonban szük­ségeltetett még más is: egy olyan mérnöki képesítéssel rendelkező személy, aki elvégzi a műszaki irányító tevékenységet, s egy olyan építésztechnikusi végzett­séggel rendelkező személy, aki vállalja és elvégzi a műszaki el­lenőri teendőket. A családok ezt is megszerezték, s nyugodtan hajthatták álomra fejüket. Ál­modtak a felépülő házról, s eszükbe sem jutott, hogy 'körü­löttük ólálkodik a gonosz tün­dér. Az alapok lassan, de elkészül­tek, ám ekkor a műszaki irányí­tó és a műszaki ellenőr felmond­ta tevékenységét, mert nem ér­tettek egyet Monda István kő­műves kisiparos építéssel kapcso­latos manipulációival. Ettől kezd­ve az építkezés szünetelt, nem­csak az irányítók visszakozása miatt, de a víz- és csatornázás gondjai miatt is. Időközben azonban a jó tündér megsegítet­te a családokat, s az Észak- Bács-Kiskun megyei Vízmű Vál­lalat. ha nem is csodát, de em­beri tettet hajtott végre, amikor nemcsak engedélyezte a yízveze-; ték és csatorna megénítését, de anyagiakat is áldozott erre. A családok úgy vélték, hogv a hosz- szú ideig tartó építkezés ügyé­ben rendet kellene teremteni, s ezért elszámoltatták Monda Ist­vánt. Az alapok, az anyag, az energia, vagyis az egész bekerü­lési költség 205 858 f.orintot tett ki, s Monda István 157 642 fo­rinttal tartozott a családoknak. Mondani sem kell. hogy a kőmű­ves kisiparos nem fizette ki tar­tozását. s ezért az építőközö-ség ez év januárjában leltárt készí­tett a helyszínen, az éptkezésen található anyagokról. A leltár teljes értéke 65 635 forintra te­hető. Időközben kiderült, hogy a családok nem jó embernek ad­ták a pénzüket, igaz. ők maguk is hibákat követtek el. Kezdtük talán az eleién. Monda István, aki Kecskeméten a Honvéd ut­ca 6. szám alatt lakik, kisipará­Előveszik az ősi módszert, és keservesen csicsegnek a horkoló elhallgattatása végett. Tudjuk azonban, hogy ebbeli igyekeze­tünk csupán átmenetileg vezet sikerre, mivel a horkbajnok némi. csámcsogás,, nyámmogás, cuppogás, majd mammogás után újult erővel rázendít. Lévén az ember eszes lény, jó ideje töri a fejét olyan szerken­tyű felfedezésén, amely a csi- csegés naturális módját a tech­nika eredményességével váltaná fel. Ez- majdnem mindig sike­rül is. Emlékezzenek a kedves olvasók — hogy az utóbbi évek­ben nyaranta hirdettük meg la­punkban is, hogy végre „meg­találták a horkolás biztos ellen­szerét’’! Bevalljuk férfiasán, ed- digelé mindegyikkel úgy jártunk, mint a hajnövesztő csodaszerek­kel. 1969-ben jöttek nekünk azzal, hogy Nürnbergben (NSZK) egy nemzetközi találmány- és újdon- ságkiállításon bemutatták a „ga­rantáltan megbízható" horkolás­gátlót. Egy fej-gumiöv volt ez, melynek közepét alkotója belül nem túlságosan kemény anyagból ugyan, de tüskésen bélelte ki. Ezt viselte a notórius horkoló éjszakára olyaképp, hogy a tö- viskes rész a kobakja hátuljára esett. Míg tehát jobb vagy bal oldalán fekve aludt a jámbor, a gumiöv nem izélte. Mihelyst azonban a hátára fordult, a gu­mitüskék mindjárt belekarmoltak a buksibörbe, amitől felébredt a drága. Ügylehet. mindez csak elmélet maradt — vagy az ember hagyo­nak gyakorlását csak Kiskunba Mason végezheti. A 9'1958. szám ipartörvény értelmében kétszin tesnél magasabb ház építésé nem is vállalhatja, s már s KIOSZ-ban is tudják róla. hog szavahihetetlen, munkájának mi nősége ellen eddig is sok kifogó merült fel. Az illetékkiszabási- é. adóhivatal eljárást indított eile ne adó-. SZTK- és egyéb ille­tékköteles ügyekben, s lefoglalt; tőle a különböző bizonylatokat szerződéseket, számlákat és pénz tárkönyveket. Ezekből kiderült hogv Monda István az építőkő zö-ség által anyagvásárlásra át­adott százezer forintból még a-.- nap kifizetett 31 ezer forintot annak ellenére, hogy büntetőjog: felelősséget vállalt arra. hogy s felvett összeget kizárólag az épít­kezéssel kapcsolatos anyagok be­szerzésére fordítja. Monda Ist­ván nem volt szűkkeblű, mert szinte számolatlanul szórta a borravalókat, ha valaki fekete­fuvarban hozott számára sódert, vagy vasanyagot. De nem saj­nálta a pénzt gépkocsijavításra, szervizre sem. , Ezek után nem csoda, ha az építőközösség Monda István kő­műves kisiparost nem tartotta al­kalmasnak arra, hogy tovább építse házukat, s szerették volna, visszakövetelni pénzüket. A kis­iparos a pénzt természetesen nem akarja, nem tudja visszaadni, s a családok most itt állnak egy felépített házalappal, pénz nél­kül. 157 ezer forintos követelés­sel. S mint az életben, a mesé­ben is. a baj nem jár egyedül. \z építőközösség május 16-án a Kiskunhalasi Városi Tanácstól, Monda István kőműves kisipa­ros működési területének állam- hatalmi szervétől egy le foglalási végzést kapott 284 ezer forint adótartozásról. Monda ugyanis ennyi adóval tartozik, s emiatt — mert azt állította a városi ta­nácsnál. hogy pénze a kecskemé­ti építkezésben fekszik — lefog­lalták a közösség 65 335 forintot érő építőanyagát. S a mesének, de inkább a zord valóságnak ezzel még nincs vé­ge. Monda István kőműves kis­iparos éli világát, kineveti az építtetőket, mert ellene még semmit sem tettek. Pedig nem­csak az építőközösségnek és a ta­nácsnak tartozik. Az ezt megelő­ző ..munkájával” kapcsolatos fu­varért még 17 ezer forinttal adós egy fuvarosnak, s egyéb tarto­zások is terhelik lelki ismeretét. A Kecskemét. Munkácsy utcai 22. szám alatt levő építkezés áll, újabb megbízatást egy másik kis­iparosnak, vagy szövetkezetnek nem adhatnak az építtetők, hi­szen az anyagokat jogosan lefog­lalták. s most tanácstalanok. A mesék végén általában a jók megkapják jutalmukat, s a rosszak méltó büntetésüket. Nos, ebben a mesében a jók jártak rosszul, s a rossz jól. hiszen a jótündér, a királyfi, a legkisebb fiú. a béka nem tett csodát, sőt az illetékes szervek sem intézke­dést. A hat család most azt a varázspálcával bíró mesehőst ke­resi, aki a jog eredei útvesztői­ben egy érintéssel megtalálja a megoldást, s lehetőséget teremt arra, hogy felépíthessék házu­kat. otthonukat, s az ármány- kodó. a pénzt elherdáló, a be­csületes emberek vámszedője el­nyerje büntetését. — Ez a csoda — nem is csoda — várat magára. Gémes Gábor mányosan vastag bőre vagy makacssága miatt —, mert a hor­kolás máig is felveri a világ éj­szakáinak csöndjét. Megpróbált hát szájbarakós szerkezetekkel előbbre jutni a, törekvő ember. Francia orvosok barkácsoltak egy redönyszerűen kiképzett műanyagot, amelyet javallatukra szájába rakott elal- vás előtt a horkolásra hajlamos illető. Mikor aztán egy bizonyos foknál erősebben horkolt őkelme, a redőny leszaladt, mint ahogy az ablakon szokta. Kénytelen volt t,ehát orrán át szuszogni az alvó. Nyilván idegesítette a haszná­lókat, hogy pont legjobb ízű álmukban szaladgált a redőny a szájukban, s kivágták mint a huszonegyet. Ezek után eszkábálta a leg­újabb találmányt dr. Hugo Stockfisch stuttgarti szájsebész. Rugalmas, műanyag protézis ez, amelyet az alsó fogazatra kell illeszteni. „Megtaláltam a horko­lás ellenszerét!" — mondja ő. De hogy higgyen az ember a sok fiaskó után? Mi az, hogy rugal­mas, műanyag protézis? Ugrálni fog a dolgozó szájában horkolás­kor? Nyilván, akkor könnyen le is jár. És ha lenyeli a tulajdo­nos? Vagy cigányútra szalad? Nos, tény, hogy az csakugyan abszolút horkolásszünetre vezet­ne, ha a páciens megfulladna. De mire tegye a horkolásgátló protézist, akinek az alsó fogsora amúgy is protézis? S ha mind a kettő a torkára szalad?! Meg akinek se foga. se proté­zise?? Tóth István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents