Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-15 / 139. szám
4 © PETŐFI NEPE • 1975. június 15, A Mezőgép új „okos” gyártmánya — Maradjon csak, maradjon! — kiáltotta a fotoriportcr a vasbeton villanypózna tetején működő fiatalembernek, — látva, hogy az ifjúmunkás lefelé indul. Úgy esett tudniillik, hogy a kollega gépkocsin arra haladtában pillantotta meg az érdekességet sejtető jelenetet: kiugrott hát a járműből, és már célzott is a lencsével. A munkás oda is pillantott az integető, fényképező valakinek, ám gondolván, hogy ő semmi olyan rosszat nem csinált, amiért neki kellene szegezni a fotomasinát, szép nyugodtan lemászott a „karóról”. Minden elő volt készítve ahhoz, hogy a darus tehergépkocsi főszereplésével kiemeljék eddigi helyéről az oszlopot, s áthelyezzék „pár ugrással” idébb ásott új bázisába. Nyugodtan, kevés beszéddel, de okos közreműködésükkel minden baj nélkül elvégezték a nem is veszélytelen feladatot a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kiskőrösi kirendeltségének dolgozói. — Miért költöztették az oszlopot? — kérdeztük. — A ház miatt — mutatott egyikük a soltvadkertl Kossuth Lajos utcán épülő új házra. (T. I—T S.) A gondoskodás törvénye IV. Családvédelem, baleseti ellátás A családi pótlék folyósításánál érvényesített változtatások nem közvetlenül javítják az ellátás színvonalát, hanem közvetve segítik, hogy a gyermek érdekei fokozottabban érvényesüljenek a szabályozásnál. Ezért nagy jelentőségű a törvénynek az a szabálya, hogy a gyermeket saját háztartásában eltartó szülőnek, illetve személynek kell folyósítani a juttatást. EDDIG akkor is a szülő kapta a családi pótlékot, ha gyermekét nem maga nevelte, hanem valaki másnak a háztartásában helyezte el, feltéve, hogy a családi pótlékkal legalább azonos értékű tartásdíjat fizetett. Ez módot adott rá, hogy az illető szülő a családi pótlékot utalja át az eltartónak tartásdíj fejében, tehát lényegében az államtól kapott juttatással tegyen eleget tartási kötelezettségének. Az új szabály azzal, hogy ezt kizárja, biztosítja a gyermek jobb ellátását, hiszen eltartására a tartásdíj és családi pótlék együttes összege a korábbinál jobb lehetőséget ad. Ugyancsak ez a humánus, igazságos, gyermekközpontú szemlélet érvényesül abban a szabályban, amely kimondja, hogy ha a gyermek olyan szülő háztartásában van, aki nem jogosult családi pótlékra, a másik szülő jogán kell részére családi pótlékot megállapítani és folyósítani. A CSALÁDI PÓTLÉKRA jogosító gyermekek életkoránál is sok családot érintő kedvezmény érvényesül az új szabályozásban. Eddig a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után járt családi pótlék, kivéve az első- és másodéves szakmunkástanulókat, akik 16 éves korukon felül is családi pótlékra jogosítottak. E kedvezmény most kiterjed azokra az alsó- vagy középfokú oktatásban nappali tagozaton tanuló gyermekekre, akik még nem töltötték be 19. évüket. A BETEGSÉGI és anyasági ellátással kapcsolatos szabályokat a törvény lényegében változatlanul hagyja. E szabályok azonban csupán a pénzbeni ellátást írják már elő, mivel az egyéb, gyógyító, megelőző ellátás körébe tartozó szolgáltatások — orvosi kezelés, kórházi ápolás, gyógyszer, mentő- szolgálat — az egészségügyi törvény 25. paragrafusának 1975. július 1-i hatálybalépésével kikerülnek a társadalombiztosítás köréből. állampolgári jogon — tehát függetlenül attól, hogy maga, vagy hozzátartozója munkaviszonyban áll-e — vehetők igénybe. A közelmúltban életbe lépett népesedéspolitikai határozat az anyák és gyermekek védelmében jelentős fejlesztést tartalmazott, amit a társadalombiztosítási törvény megerősít. Lényegében változatlan színvonalon tartja a törvény a baleseti ellátással kapcsolatos szabályokat is. de egységes keretbe, külön fejezetbe foglalja össze azokat a rendelkezéseket, amelyek eddig a betegségi ellátás és a nyugellátás keretében intézkedtek az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés esetén járó szolgáltatásról. Ezt az indokolja, hogy a baleseti ellátásnak nem a szolgálati idő az alapja, hanem az elszenvedett baleset, vagy foglalkozási megbetegedés, a juttatás ezen a címen jár. Az egységes, összefoglaló szabályozás megkönnyíti a baleseti ellátás formáinak, juttatásainak áttekintését, kifejezésre juttatja azt a fokozott gondoskodást. amit a törvény alapelvként lefektet. A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál a törvény kedvezményeket biztosít. Lehetővé teszi. hogv a balesetet megelőző egyévi keresetet vegyék alapul a nyugdíjösszeg kiszámításánál. Ha azonban az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály alkalmazása kedvezőbb a sérültnek, kérheti ennek alapján a nyugdíj megállapítását. A balesetet szenvedett dolgozó özvegyének ellátásáról is fokozott mértékben gondoskodik az új szabályozás. Eddig az özvegy korára, egészségi állapotára és gyermekei számára tekintet nélkül csak akkor kaphatott állandó özvegyi nyugdíjat, ha férje a munkahelyén szenvedett halálos balesetet. Az új szabály szerint bárhol bekövetkezett halálos üzemi baleset, sőt a foglalkozási megbetegedés következtében bekövetkezett halál is jogosítja az özvegyet erre az ellátásra. ÁLLANDÓ ÖZVEGYI nyugdíj jár az özvegynek akkor is. ha baleseti rokkantsági nyugdíjas férje nem az üzemi baleset következtében hal meg. A régi szabály szerint ebben az esetben az özvegy 55. évének betöltésekor jogosult a juttatásra, a tsz-tag özvegye azonban csak 60. évétől szerzi meg a jogosultságot. Az új szabály e különbséget megszünteti, s egységesen az 55. év betöltésétől teszi függővé az özvegyi nyugdíj folyósítását. S. E. ( Vége) KÖLTÖZIK A VILLANYOSZLOP SOLTVADKERTEN A MEZŐGÉP Központi Gyáregységének udvarán Kecskeméten kaptuk lencsevégre ezt az új berendezést. Üjdonságát nemcsak az égszínkék festés friss fénye tanúsította, hanem az is, hogy éppen a részek összeszerelését végezték rajta. Hősnagy Sándor gyártmányfejlesztési osztályvezető információja aztán végképp tisztázta, hogy valóban egy egészen új gyártmány prototípusával állunk szemben. — A berendezés neve? — kérdeztük az osztályvezetőt. — Még nincs — felelte, de tüstént elmagyarázta mit tud a ma. sina. — A sík-magtárból kitárolja a gabonát. Mégpedig fizikai munka nélkül! — tette hozzá nyomatékkai . Majd, hogy laikus fülünknek kissé furcsán hangzott a szakmai zsargonnal jelzett funkció — ..kitárolás’’ —, készségesen és szemléletesen ismertette a gép működését. Képzeljük el a berendezést — raktárban vagy szabadtéren — két oldalán gabonatömeggel. Amikor az első képünkön látható, alagút- szerű folyosó végén megindul az odaszerelt két ventillátor, a benyomuló levegő, a nagy légmozgások, áramlások okozta légnyomáskülönbségek szinte benyomják a terményt a második felvételen szemlélhető oldalcsatornákba. (Persze, a már komplett gépen minden oldalnyíláshoz csatlakoznak ilyen szögletes, perforált csövek. (A belső tér alján mozgó láncos szállítóra jutott gabona pedig „kivándorol” az alagútból — arra, abba és oda —, amire és ahová vezérlik. A berendezés tehát szinte „ki- söpri” a gabonát a tárolótérről. Eddig, a hagyományos módon, kétkezi munkával történt ez. Magyarán rakták, hányták, tolták a terményt — szerszámok közbeiktatásával. — Itt a MEZÖGÉP-nél konstruálták a gépet? — Igen, de bizonyos előzménynyel. A malomipar tudniillik 5000 vagon tárolóteret vásárolt külföldről. Ezzel együtt jött ennek a kirakodórendseernek a dokumentációja, aminek alapján a mi céljainknak megfelelő berendezést szerkesztettünk. Ennek a prototípusa készült el. Hamarosan a gyártást is elkezdik. s ebben az esztendőben 10 tárolóépületet lát el a MEZŐGÉP ilyen gépekkel — többfelé az országban. A sorozatgyártásra felkészülve, jövő évtől kezdve — legalább is Magyarországon — ki fogják tudni elégíteni a megrendelők igényeit. A vállalat szakemberei már a berendezés továbbfejlesztésén is dolgoznak. Azt akarják elérni, hogy meleg levegő befúvatásával a gabona utószárítására is alkalmassá tegyék a ..kitárolót”. De még itt sem állnak meg; tervezik olyan módosult változat elkészítését, amelyet gabonatároló tornyokban is lehet majd működtetni. Ez a változat pedig az ilyen tároló létesítmények építésénél teremt kedvezőbb megoldási lehetőségeket. Sok sikert az új gyártmány karrierjéhez! Tóth István (Tóth Sándor felvételei.) (13.) Rózsi gondolkozva nézte a lakókat és közben magában Simó- hoz beszélt: — Idefigyelj le nagyokos! Ezek itt az ellenségeink — ahogyan te nevezted őket. De gondoltál-e arra. hogy ezek megmaradnak. Velük kell tovább is élnünk és néni csukhatjuk valamennyit börtönbe. Te meg el akarod vadítani valamennyit, még azokat is, akikben látszik valami hajlandóság, hogy vagy gyávaságból, vagy őszinte kedvvel, segítsenek ... Rózsi tudta, hogy mindezeket soha nem tudná hangosan elmondani Simónak. A férfi határozottsága beléfojtotta volna a szót. Az utcán újra kelepelni kezdtek a fegyverek. Hosszú sorozatok ugattak, aknák robaja rázta tneg a házat. — Kezdődik! — csillant fel Melanie szeme... — Tudtam, hogy visszajönnek. — Jönnek a nyavalyát! Három házzal odébb már az oroszok vannak. A németek a csatornákon át akarnak kitörni a budai hegyek felé... — Ezt szeretné maga! — sziszegte gyűlölettel a nő. — Én is azt hiszem, hogy az oroszok jönnek — mondta Roz- gonyi. — Fel kellene készülni rá ... Arra gondoltam, hogy ... A mondatot nem tudta befejezni. A folvosón nehéz léptek döng- tek és a kanyarban megjelent néhány katona. Porosak, kormosak voltak, egyiküknek vérzett az arca. Hamarosan feltűnt mögöttük Simó. Épp olyan sapkát viselt, mint a katonák: szőrmés volt és egy vörös csillag fén.vlett rajta ... XIII. Simó Eötvösék pincéjének az ajtajához lépett. Kinyitotta az ajtót: •— Tovaris . . Itt... Nyemci ... A németek, a nyilasok riadtan lestek kifelé. Csak Tószeghy ült Krisztina ágyán és fel sem nézett. Az oroszok kihajtották őket a pincéből. Tószeghy utolsónak lépett ki az ajtón. — Nem hiszem, hogy valaha is találkozunk... — szólt Rózsihoz. — Mindent köszönök magának Rózsika... Rózsi szeme könnyes lett. Furcsa látvány: egy síró nő, amint még mindig határozottan markolja a géppisztolyt. — Ez az a lány, akiről meséltem — fordult. Simó az egyik katonához. A katona szovjet egyenruhát viselt, de magyarul beszélt: — Derék ... Azért most már leteheti azt a fegyvert — mondta mosolyogva. Két fiatal szovjet katona összeszedte a németek fegyvereit és felvidék az udvarra. — Mi kimehetünk? — kérdezte Weivoda. — Nyugodtan — felelt a szovjet egyenruhás magyar. — Kéremszépen — lépett hozzá Weivoda. — Nem kaphatnánk valami írást arról, hogy ez a ház milyen hősiesen viselkedett. Mi német és nyilas foglyokat ejtettünk .. ' A többiek is előbújtak a pincéből. Rozgonyi odalépett a katonához: — Doktor Rozgonyi — nyújtotta a kezét. — Bálint János —..mondta a szovjet katona. — Hol csatlakozott hozzájuk az elvtárs? — kérdezte Weivoda. — Sztálingrádnál... Mivel én a Szovjetunióban élek 25 éve. — És így tud még magyarul? —- úlmélkodott Rozgonyi. — Ugye elintézi nekünk azt az írást? — kérdezte Weivoda. — Nem lesz szükségük semmiféle írásra — mosolygott Bálint János. — A ir.aguk számára véget ért a háború. A szovjet katonák nem osztogatnak érdemeket, mint ahogv a vétkeket sem ők fogják számon kérni... — Gondolja tiszt úr, ne haragudjon. nem ismerem a rangjelzéseikéi — mondta Rozgonyi —, lehetőség nyílik ezután a demokratikus pártok megalakítására. — Elkéstek vele — mondta Bálint János. — Debrecenben már megalakultak a pártok és dolgozik az új magyar kormány... — Nemcsak kommunista párt van? — kérdezte Weivoda. — Természetes, hogv nem... — mosolygott Bálint. — Nem is ludom hány párt működik .. . Az a■/. érzésem, hogv több is. mint amennyi kellene — mosolygott, aztán elindult kifelé. Simó egy kicsit lemaradt a többiektől. Feleségének egy kocka alakú kenyeret adott és megsimogatta: — Remélem, most már nyugodt vagy . . — Egyáltalán nem vagyok az! Miért nem maradsz itthon? Mikor lesz már olyan világ, hogy nem kell izgulnom érted? — Nyugodj meg szívem . . . Az elvtársak átvisznek majd a pesti oldalra. Ott már megalakult a párt ... Megcsókolta a feleségét, majd Rózsihoz fordult: — Maga pedig megvár engem. Célunk van magával... — mondta és a szovjet katonák után ro- hant ... A ház lakói megrohamozták a lépcsőfeljárót. Odakint hajnalodon. Metszőén hideg volt a téli reggel, de senki sem fázott. Kitódultak a kapu elé. A ház előtt hosszú gépkocsioszlop haladt, majd félelmetes robaj ial és csikorgással harckocsik rázták meg az úttestet. A menet mellett időnként kisebb-nagvobb csoportokban, iellartolt kezű németeket kísérlek. Sokan civil kabátokat viseltek, valamennyien piszkosak, borotválutlanok és nagyon meggyötörtek voltak. Az emberek csodálkozva nézték a nemrég még oly félelmetes, legyőz- hetetlennek tartott katonákat. Arcukra kiült a félelem és egyikük sem emelte fel tekintetét az úttestről. Eötvösöket nem lehetett megtalálni a bámészkodók között. Eöl- vösné először is a pincéjükbe rohant. Sírva állapította meg. hogv a németek alapos pusztítást végeztek készleteikben. Igaz. hogy leginkább az italokat dézsmálták meg, de több liszteszsúkot bajo- netlel hasítottak fel. a sonkákba belevagdostak, majd a földre dobták a kiszóródott liszt- és cukor- halmokra. Eötvösné bezárta a pincét, a kulcsot gondosan elrejtette, majd az urával egvútl a lakásba siettek. — Először ennek a szemétnek a rongyait ha.jigálom ki. Ide többé nem teszi be a liíbát — kiáltotta. amikor fellépte az ajtói. Rózsi szobájának bejáratánál ijedten torpant meg: — Hát maga... Ni csak! A Köves úr... Hát itt húzta meg magát ... Ennek örülök — kényszerűen egy mosolyt az arcára. — Nehéz időket éltünk meg, de hála az istennek túl vagyunk rajta. És boldog vagyok, hogy én segítettem hozzá az élethez — mondta. — Engem a Rózsika hozott fel ide... Ne tessék haragudni... — Dehogy haragszom. Én tud_ tam róla ... Csak nem gondolja, hogy a lány magától meg merte volna engedni, hogy bejöjjön? Köves azonnal észrevette, hogy Eötvösné belőle akar érdemeket kovácsolni. De nem szólt egy szót sem. — És a kedves felesége? —kérdezte Eötvös. — Meghalt... Megölték ... — Roppant kínos — mondta Eötvösné. — Mondtam neked kis. fiam — fordult férjéhez —. hogy bizonyos túlkapások történtek. Ez rendkívül sajnálatos ... őszinte részvétem kedves Köves úr. . — nyújtotta kezét, de Köves félrelépett és kiment a folyosóra. Felnézett a harmadik emeletre, ahol valaha a lakása volt. — Üszkös romok meredeztek az ég felé. Felment, de a lakást, nem tudta megközelíteni. A körfolyo. sót is letépte egy akna. Köves lebotorkált a romokkal leli levő lépcsőn, kimenl a kapun. Az emberek utat nyitottak r.eki. (Fi/lylatjuk.)
