Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-15 / 139. szám

1975. június 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Nemzetközi népfronttanácskozás Budapesten Fontos társadalmi tanácskozás színhelye lesz néhány nap múlva fővárosunk. Június 18-tól kezdő­dően — háromnapos programmal — Budapesten kerül sor a szo­cialista országokban működő nép_ frontmozgalmak és szervezetek képviselőinek második nemzetkö­zi tanácskozására. A találkozó megszervezésére a testvérszerve­zetek vezető testületéi a Hazafias Népfront Országos Tanácsát kér­ték fel. Ezzel kapcsolatban dr. Molnár Béla, a HNF OT elnök­ségének tagja, az országos tanács titkára többek között a követke­zőket mondotta: A tervezett 27 helyett, jó, ha 5— 6 vagon barackot tudnak szüre­telni a jakabszállási Népfront Szakszövetkezet gyümölcsösében. Ennek oka: a februári tavasz ki­csalta a rügyeket, amelyek később elfagytak. Ezenkívül súlyos gom­bafertőzés és háromszori jégverés is érte a barackost. A fertőzés­nek szintén a kedvezőtlen idő­járás az oka. mert nem tudták a fák téli lemosó permetezését időben elvégezni. A kár több mint egymillió forint. A gyü­mölcstermesztésről azonban még­sem mondanak le a gazdaságban. A kiöregedett 22 hektár kajszi és — Kettős jelentősége van a ta­nácskozásnak: egyrészt azt vár­juk az eseménytől, hogy kibővíti a szocialista országok társadalmi együttműködését, másrészt ismét­lődő fórumot teremthet a szoci­alista építőmunka fontos, közér­dekű területein szerzett sokolda­lú társadalmi tapasztalatok köl­csönös megismeréséhez. A tárgya­lásokat követően a szovjet dele­gáció Pest, a bolgár Heves, a csehszlovák Komárom, a kubai Nógrád, a lengyel Győr-Sopron, a mongol Bács-Kiskun, az NDK- beli Fejér, a román kül­döttség pedig Szolnok megyében tesz látogatást. (MTI) 60 hektár őszibarackos helyett 37, illetve 52 hektárt telepítettek. Az új telepítés várhatóan egy-kéí éven belül termőre fordul. Ebben az évben még mintegy 2—i hek- ' tár barackos ültetését tervezik. A szakemberek a veszteség el­lenére bizakodnak, mert a sza­móca a tervezettnél — a mintegy 20 százalékos jégkár ellenére — többet adott, de a körte és a sző­lőskertek is jót ígérnek. Szőlőből az előzetes becslések szerint a tervhez viszonyítva mintegy 5—6 mázsával többet szüretelnek, ha elemi csapás nem éri az ültet­vényeket. Spárga exportra és hazai piacra is Az ország fehérspárga-export- ját teljes egészében a Bács-Kis­kun megyei termelők adják. Az ízletes főzelék-csemegéből eddig 93 vagonnal szállított el a HUNGAROFRUCT, a kecske­méti MEZÖTERMÉK Vállalattól. Hogy a külföldi vásárlók igé­nyeit maximálisan kielégíthessék, a HUNGAROFRUCT Aranyho­mok és a MEZÖTERMÉK tíz szocialista brigádja együttműkö­dési szerződést kötött, amelyben vállalták, hogy tovább csökken­tik a feldolgozási veszteséget és a spárgát piacra kész állapot­ban kötegelik. A külföldi szállí­tásokon kívül a HUNGARO­FRUCT több hazai konzerv­gyárat, valamint a budapesti ZÖLDÉRT-et is ellátja spárgá­val. K. A. A felvezető Az érlelő napsugaraknak szőkülve hódoló búza­táblák látványa a legszebb rózsakertnél is kedve­sebb számomra — most mégis úgy szaladt velem mellettük az autó, hogy kalászt tajtékzó hullám­zásuk csak egy pillanatra fogott meg. Az öregségre gondoltam. Az ember hervadásá- ra... Messzi jártunk már Félegyházától, mégse csillapultak bennem az Imre bácsival való találko­zás utórezgései. Az egykori kováccsal a Vas-, Fémipari- és Gépjavító Szövet­kezetnél hozott össze a véletlen. A koranyári, forró fényzuha- tagból jólesett a porta hűvösébe lépni. A benn üldögélő két férfi kérdőn emelte rám tekintetét. — Az elnök elvtárshoz jöttem — közöltem velük. Az idősebb, koc­kás inges, munkásnadrágos em­ber — akit a társa Imre bácsi­nak szólított — felállt, hogy be­kísér. Az elnök után nyomozva több ízben beszélgetést kezdeményez­tem — sokan dolgoznak-e a szö­vetkezetnél, I jól keresnek-e, és így tovább — de dialógusunk minduntalan félbeszakadt. Mert akivel csak találkoztunk, minden­kinek volt egy pár szava kísé- rőmhöz: hogy van az egészsége Imre bátyám, látta-e valahol X szaktársat, Imre bátyám, szere­ted-e még a menyecskéket, Im­re bátyám... A bácsi úgy adta meg válaszai zamatát, ahogy a kérdések megkívánták. Végül az egyik vascsikorgással, hegesztővillogással teli műhely­ben megtaláltuk az elnököt. * A szövetkezettől távozóban is­mét benéztem a portára. Imre bácsi ott ült egy széken a fal mellett, vaskos kezei az ölében pihentek. Magába merült, mintha modellt, ülne az emlékei közt keresgélő öregember képmásához. Már tudtam róla, hogy Nagy Imrének hívják és egyike a szö­vetkezet nyugdíjasainak, akik ha­vi járandóságuk kiegészítésére még mindig dolgoznak. Imre bá­csi úgy szerepel a nyilvántar­tásban, mint felvezető, amolyan kisegítő portás, aki az érkező idegeneket bekíséri az irodába. — Hetvenkettedik éves vagyok — válaszolta kérdésemre, de egy pillanatra lefogta jegyezni készü­lő kezem, hogy utánaszámolhas­• Nem tudnám ejffiku f ' máshol Iggw — eltölteni az időt... son önmagának. — Rég volt, amikor Vereb Sándor kovács­mesternél inaskodtam. Ezer ... kilencszáz ... húszon ... három­ban szabadultam föl. Sok lovat megpatkoltunk, sok kocsit meg­vasaltunk. Vásárokra is jártam a gazdámmal — mesélte jellegze­tes, nyílt „félegyházi” á-kat ejt­ve. Három mesternél segédkedett, aztán a szeszgyár gépésze lett. Jó módban élt, 1942-ben már autót is tartott, balszerencséjére, mert a hadihelyzet miatt, elvették tőle. * — Kilencszázötvenegyben volt a zászlóbontó gyűlésünk — em­lékezett ráncba szaladó homlok­kal az újabb témára, a szövetke­zetre áttérve. — A harmadik alapítótag voltam. Felvettünk ak­kor még olyat is, aki azelőtt kocsmáros volt, csakhogy meg­legyünk tizenhatan, mert annál kevesebben nem alapíthattunk szövetkezetét... Autókat, meg gébeket javítgattunk. Az első műhelyünket Fábián Jánosnál rendeztük be. A szövetkezet mostani, Alpá­ri úti telepének felépítéséről úgy beszélt Nagy Imre bácsi, mintha édes gyereke születésének körül­ményeit ecsetelné. Hasznavehe- tetetlen, vizes terület állt ott régen, hatvannyolc előtt. Itt is, meg amott is másfél méteres töltésre volt szükség. A meszes­gödröt oda ásták, emiatt a só­derhegyek húzódtak ... * — Csak sószegényen meg zsír­szegényen ehetek — panaszkodta később, amikor az egészsége ke­rült szóba. — Orvoshoz járok, gyógyszert szedek, mert egy vér­rög van az eremben. Nagyon sze­retem az orvosomat, mert tud ve­lem bánni. Azt mondja, hogy: Nagy bácsi, igyon meg néha egy feketét egy kockacukorral, hadd zavarja a vérét... Felejtek, az az én nagy bajom. Főzni se tudok már, itt kosztolok a szövetkezet­nél . .. Olyajn sok a gondom, hogy az egyik kinyomja a másikat a fe­jemből. Tudja, egyedül vagyok. A magányos élet a legrusnvább a világon. . . . Itt, a szövetkezetben mindenki jó barátom, ellenségem egy sincs . .. Tíz éve mentem nyugdíjba, de azóta is minden nap bejövök. Nem tudnám más­hol eltölteni az időt... Már kirajzolódott előttünk Kecs­kemét panorámája, a város fö­lött őrködő tornyokkal, a gyár­kéményekkel, s föltűntek egyenes vonalak közé zárt tömegükkel a magas, modem épületek is — de még mindig Imre bácsi és az öregség körül forogtak gondo­lataim. Senki sem tudhatja elő­re, hogy életének ősze mit tar­togat számára. Imre bácsinak hajdan autója volt, s elveszítet­te. Most betegség bántja, s ab­ba is bele kellett törődnie, hogy társ nélkül maradt... Csak egy­valami nem hagyta el, csak egy­valamire számíthat: a becsületé­re, amit fiatalabb korában mun­kával szerzett szövetkezeténél. Amiért kapott már aranygyűrűt, felvezetői állást, s amiért napon­ta emberi szóval fogadják a mű­helyek tájékán. A. Tóth Sándor r* i't n rr*-*. »•jhm'őíó'»'' KÖRÜLNÉZTÜNK A MEGYESZÉKHELYEN A virágos Kecskemétért Hivatalos kimutatást tesz elém Pólyák Péter, a Kecskeméti Vá­rosi Tanács kommunális költség- vetési -üzemének a vezetője. A címe kissé furcsa: Az 1975. év­ben kiadott növényanyagok fő­összesítője. A szocialista szerző­désre kiadott fák, cserjék pa­lánták, virágok adatait tartal­mazza. A számok meglepő na­gyok. 158 ezer négyzetméter pá­zsit kialakítását, gondozását vál­lalta a szerződő ötven intézmény, testület és az utólag bekapcso­lódó hat közösség, összesen 7664 díszcserjét ültetnek, és csaknem 17 ezer palántával díszítik az üzemek, lakóházak környékét. — Szép, szép — mondom, —; de a papír helyett szemléljük meg, hogy hol tart a Virágos, tiszta Kecskemétért mozgalom. örömmel fogadja javáslato- mat Pólyák Péter. Azt kéri, hogy hívjuk meg a körútra Barta Im- rénét, a Hazafias Népfront váro­si bizottságának a titkárát. Az Április 4. téren állítjuk meg először az autót. Láttunk édest és keserűt, a 607-es szakmunkás- képző iskola tanárai, diákjai íz­léses előkerteket varázsoltak épületeik elé. A téren egynyári növények ezrei pompáznak. A kommunális költségvetési üzem vezetője tájékoztatása szerint 1091 díszcserje is ékesít) a tekin­télyes társadalmi munkával lét­rehozott, április 3-án átadott parkot. A kicsinyek részére ked­ves játszóteret csináltak. Ha fel­nőnek a facsemeték a hunyadi­városiak kulturált, árnyas, sze- met-lelket gyönyörködtető kör­nyezetben tölthetik szabad idejü­ket. De miért használják szemét- gyűjtő területnek az orvosi ren­delő mögötti térséget? Ha a szép szó nem használ, pénzbírsággal kellene jobb belátásra késztetni a környéket csúfítókat. Szívesen megírnánk, hogy mi tette szüksé­gessé a két hónapja csinosított terület egyik sarkának a feltú­rását, ha tudnánk elfogadható okot. Kábelt fektettek a DÁV al- alkalmazottai... A művezető szerint csak május 16-án kapták a megrendelést, tehát a park el­készülte után. Ki és miért ké­sett az intézkedéssel? A térről nyíló földes utcák la­kóinak jó hírt tartogat Pólyák Péter: hamarosan ezekből is vál­lalják a szemét elszállítását. A hunyadivtórosi lakótelep megszépült az elmúlt hónapok­ban. Korábban az elhanyagolt területek közé tartozott. Kun Dezső lakóbizottsági elnököt kell hangosan dicsérni a változások­ért. Barta Imréné így fogalmaz: „valósággal csodát csinált”. Itt is gondoltak az apróságokra. A homokozónál farönkökön is játsz­hatnak. A Szolnoki úton vegyes benyo­másokat szereztünk. A Reszelő­gyár cserjesorral vette körül a parkírozót, de azért ezen a tájé­kon látni gondozatlan, senki földje területeket. A Konzerv­gyár válaszra sem méltatta a Virágos, tiszta Kecskemétért mozgalom felhívását. A Merkur viszont a tanácsnál rendelte meg telepének parkírozását. Leleményesek a Mátyás ki­rály úton lakók, a családi há­zak előtti széles ágyásokban konyhakerteket alakítottak ki. Krumpli, paradicsom, répa, s ta­karmányozási célokra here jelzi, hogy a lakók erősen kötődnek a mezőgazdasághoz. Mutatós, virá­gos előkertekben is gyönyörköd­hetünk. A 22-es, 24-es, 43-as, 47- es, 55-ös ház lakói példamutató gondossággal, ízléssel csinosítják a várost. Mennyivel más érzés lehet itt lakni, mint — például — a Vas­útárok, s különösen a Madár­dűlő környékén, ahol engedély nélküli szemétlerakó bűzlik. Nem sokáig; a tanács intézkedik, de az ilyen többletmunkák más fel­adatoktól vonják el az erőt. A Ceglédi úti vasúti átjárótól mi­kor szállítják el a csúfoskodó be­tontömböt? Valószínűleg a MÁV az illetékes ... Szép szalagkerteket láttunk a hangulatos Lörántffy és Kerká- poly utcában, noha főként az az utóbbi helyen még volna tenniva­ló. A 11-es számú ház előtt építé­si törmelék akadályozza a köz­lekedést. Volt-e vajon közterület­foglalási engedélyük? Beugrunk a Kertészeti Főisko­lára. A „suszter cipőjével” kap­csolatos példabeszéd, szólás itt érvénytelen: ízléses, gondozott az udvar, noha a belső részek vég­leges rendezését az elhúzódó épít­kezés nehezíti. Mielőtt továbbmennénk dicsér­jük meg a kommunális üzem szocialista brigádjait, kik társa­dalmi munkában gondozzák az állami csecsemőotthon udvarát, előterét. Az intézet dolgozói kö­zül különösen a fűtő tesz sokat a kellemes környezetért. A Bethlen körúton azt jegy­zem föl, hogy még vannak alá­való emberek Kecskeméten. A drága rózsákat tövestől lopkod­ják. A Jókai utca és az E—5-ös találkozásánál kialakult csomó­pontnál kevés siker kíséri a ker­tészek fáradozásait. A humusz nélküli altalajban elcsenevésze­sednek a kiültetett növények. A Bányai Júlia Gimnáziumhoz közeledve felfénylik kísérőim ar­ca. Jó híreket tartogatnak. Évek óta kiveszik az ottani pedagógu­sok, diákok részüket a város- szépítésből. Idén negyven facse­metét ültettek, 700 négyzetméter pázsitot gondoznak. Dávid József is megérdemli a nyilvános kö­szönetét. Színes virágszőnyeg ve­szi körül munkahelyét, az üzem­anyagtöltő állomást. Barláné a Batthyány utcai benzinkúíkezé- lőket is dicséri. A Nyíri út 16-os számú ház lakója Héjjas István bement a tanácshoz és kért virágpalántá­kat. Kapott, ötven darabot. Most az utcán járókelők gyönyörköd­nek a szép előkertben. Ezúton is felhívjuk a figyel­met, hogy a városi tanács építé­si.. és kommunális üzeme — amíg a készlet tart —, szíve­sen ad előkertek, közterületek díszítéséhez magánosok részére palántákat, fűmagot, cserjéket. Várják az igényeket. Estike, viola, szarkaláb pom­pázik a Farkas Sándor utca 15- ös ház előtt. Szabó László gép­kocsivezető és családja szereti a szépet, áldoz is érté. ízléses a szomszédos, 13-as számú ház elökertje is. A máriavárosi iskola környé­kén Puskás Mária tanárnő szer­vezi a „virágos mozgalmat’. A 8-as számú lakószövetkezet az új szalagházak előtti parksávok gondozását segíti. Szép a Temes tér, ápolt a Bé­ke tér, tetszettek a Zalka Máté utca végén látható előkertek. Egyöntetűen állapítottuk meg, hogy a szövetkezeti házak kör­nyéke gondozottabb, mint az ál­lami bérlakásoké. Hála a Víz­műnek, a Műszaki Főiskolának, a kórháznak az Izsáki út az egyik legszebb kecskeméti útvonal. A Trombita utcán azt írjuk föl, hogy vajon a Vízmű mikor szál­lítja el fölvonulási területéről a földkupacot? A Czollner téri pártház udvara üdítő látvány, a közlekedési parknak használt tér lehetne kicsit színesebb, virágo­sabb. Végül is elégedetten tértünk vissza kiindulási helyünkre. a városi tanács épületéhez. Lát­hattuk. hogy a kommunális üzem 800 ezer négyzetméter gondozá­sára hivatott dolgozóinak többsé­ge tőle telhetőén igyekszik rend­ben tartani a közterületeket. Saj­nos kevesen vannak, állandóan húsz—harminc ember hiányzik az engedélyezett létszámból. Egyre többen ismerik föl, hogy a „Virágos, tiszta Kecskemét” mozgalom hasznos az egyén és a köz számára. Heltai Nándor EMLÉKEZET Negyedszázada alakult a megyei tanács Bizonyára már sokak számára elfelejtődött, vagy a fiatalabbaknak újdonság arról tudni, hogy negyed százada alakult meg az országban mindenütt, így Bács-Kiskunban is a me­gyei tanács. □ □ □ Mit jelent a megyei ta­nács. tette fel a kérdést a Bács-Kiskun megyei Nép­újság köszöntő vezércik­ke. „A megyei tanácsok je­lentik országunk szocialista jellegű államigazgatása felépítésé'nek egy fontos szakaszát. Ezzel a rendel­kezéssel ugyanis megte­remtjük az államszervezés új, célszerű területi egységét. Eddig megyénkben 45 féle igazgatási szerv dolgozott, megyei központi irányítás nélkül.” A lezajlott aktusról ugyancsak az említett lap így számolt be: „Ünnepi díszt öltött a kecskeméti városháza díszterme. Ott, ahol a felszabadulás előtt „magas” vármegye urai hozták népelnyomó intéz­kedéseiket, egyszerű embe­rek, a munka mindennapi hősei, munkások, parasztok és néphez hű értelmiségiek gyűltek össze, hogy meg­alkossák a megyei taná­csot.” □ □ □ A Népfront Országos Tanácsú rendeis tagként töb­bek között a következőket küldte a megyei tanácsbá: Németi József, Sarok An­tal, Halanda István, Kocsa László, Fehér István, Né­meti Ferenc, Ördög László, Gombos Aladár, Ferencz Ernő, Borbély Sándor, Kul­csár Jenő. Cseh László, SzelepcsSnyi Imre, Langó Eszter, Tribli Józsefné, Ró­zsa József, Sztankovics Mátyás, Kancsár Sándor- né, Oláh Margit és Pék László. Néhány név a pót­tagok (akkor még volt ilyen) közül: Szebellédi Mátyás, Ágó József, Zóka Béla, Karajkó János, Mol­nár Frigyes, Kassa Vilmos, Wehring Péter és Oláh Pál. □ □ □ A megyei tanács első ülést Németi József, a me­gyei pártbizottság titkára nyitotta meg, aki beszédé­ben hangsúlyozta azokat a mélyreható gazdasági és politikai változásokat, ame­lyek a felszabadulás óta a párt eredményes harca kö­vetkezményeképpen jöttek létre. Majd sor került a megyei tanács végrehajtó bizottsága megválasztására, amelynek tagjai: Németi József, Kulcsár Jenő, Cseh László és Dobi István let­tek. A végrehajtó bizottság tisztségviselői: elnök: Kul­csár Jenő, álelnök: Cseh László és Dobi István, tit­kár: Papp Géza. □ □ □ A megalakult megyei ta­nácsot a kormány nevében Beér János üdvözölte. Beér János a kapitalista orszá­gok látszat-önkormányza­tairól beszélt és megállapí­totta, hogy a tanácsok meg­alakulásával hatalmas lé­pést tettünk előre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezzel meg is oldottuk feladatainkat, hiszen ez még csak a kezdő lépés. 1950 júniusában szinte torlódtak a jelentős megyei események, hiszen három nappal később, június 18-án összeült az első Bács-Kis­kun megyei pártértekezlet. □ □ □ Negyed század nem ke­vés idő új rendünk életé­ben, és ha arra gondolunk, hogy ez idő alatt mit fejlő­dött és mint vált egyre tartalmasabbá, a dolgozó nép ügyeinek intézőjévé a tanács, akkor szívesen és tisztelettel emlékezünk a 25 év előtt megtörtént ala­kuló ülésre. —r. —1. Bizakodnak a szakemberek • Egynyári növények ezrei, csinos sétálópark az Április 4. téren. 9 Konyhakert az utcán: krumpli- ültetvény . a kerítésen kívül a Mátyás király úton.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents