Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-12 / 136. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 12. A legnagyobb tartalék A gondoskodás törvénye 7. A társadalombiztosítás állami feladat Zsilinszky Lászlót, a dusnoki Egyesült Munkás—Paraszt Ter­melőszövetkezet elnökét nem könnyű megtalálni. — A borsó- íöldre merít — kaptuk a felvilá­gosítást. — megkezdődött a be­takarítás. Mire azonban odaér­tünk, már messze járt a terme­lőszövetkezet terepjárója az el­nökkel együtt. Érthető, hogy a gazdaság ve­zetői ilyenkor a határt járják, hiszen több, mint 370 hektár borsóvetés nagy érték, nem mind­egy, hogyan kerül biztonságba ;i jónak ígérkező termés. Ezen­kívül a növényápolás, a kerté­szet munkáinak megszervezése is gondot, felügyeletet kíván. A szö­vetkezet, nagyobb területen — nyolcvan hektáron —, termel pa­radicsomot, negyven hektáron uborkát. A legnagyobb érték azonban a fűszerpaprika, amelyet az idén. a háztájit is beleszámít­va, 645 hektáron ültettek. Ezzel a gazdaság változatlanul hazánk legnagyobb fűszerpaprika-ter­mesztő mezőgazdasági nagyüze­me. Harmadszor nyerte el a ki­váló címet. A kitüntetés odaíté­lésénél, a pályázat egyéb felté­teleinek teljesítésén kívül, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter, valamint a Termelőszö­vetkezet Országos Tanácsa nagy­ra értékelte a fűszerpaprika-ter­mesztés korszerűsítése érdeké­ben tett erőfeszítéseiket. Kísérle­teztek a gépesítés fokozásával, a fűszernövény utóérlelésének ész­szerűbb megoldásával, évről évre növelik a helybenvetett paprika arányát, Ez utóbbi jelentősen csökkenti a termelési költségeket. Végül is sikerült találkozni az elnökkel, aki bizakodva nyilat­kozott az idei terméskilátásokról. — Tagságunkat lelkesíti, újabb eredményekre sarkallja a kitün­tetés, de bizonyos szinten túl már egyre nehezebb előre lépni. A zárszámadásra statisztikát ké­szítettünk. hogy öt esztendő alatt milyen eredményeket értünk el. Íme néhány szemléltető adat: A termelőszövetkezet tiszta vagyo­na 36 millióról csaknem 85 mil­lió forintra nőtt. a halmozott ter­melési érték - háromszorosára emelkedett, a lagság jövedelme kétszeresére. Az elmúlt ősszel a gyakori csa­padék tetemes kárt okozott fő­ként a fűszerpaprikában. Nem tudni, hogy az idén milyert .lesz az időjárás. Ha esős lesz a nyár, sok gondjuk lesz a gabona be­takarításánál és a kertészeiben. Erre utalt Zsilinszky László, amikor az idei elképzelésekről szólt: — Most még csak óvatosan me­rek nyilatkozni, bízom a tagság szorgalmában. Mi is összeállítot­tuk a takarékossági programun­kat, sokat remélünk a szocialis­ta munkaverseny kibontakozásá­tól, de legjobban a tagság szor­galmára alapozunk. Ez a szorgalom elősegítette, hogy az elmúlt esztendőben a halmozott termelési érték a ter­vezett 111) millió forinttal szem­ben 146 millió forint volt. Az idén is szeretnék túlteljesíteni az előirányzatot, bízva a legnagyobb tartalékban az emberek munka­szeretetében. K. S. VÁLASZOL AZ ILLETÉKES A Cooptourist irodáról Lapunkban szóvátettük, hogy a Cooptourist Szövetkezeti Uta­zási Iroda kecskeméti kirendelt­ségének a Kéttemplom közben létesülő irodahelyisége másfél éves késés után sem készült még el. Garzó József, a SZÖVTER Kivitelező és Üzemszervezési Vállalat Bács megyei iro­dájának vezetője a következők­ről tájékoztatta szerkesztőségün­ket: „A Kecskeméti Városi Tanács V. B. műszaki osztálya mellett működő esztétikai bizottság és a tervező között a végleges megol­dás rendeződött: tisztázása több hónapot vett igénybe. Nem volt egyöntetű a vélemény a Coop tourist' Központ, a kirendeltség és az esztétikai bizottság között, melynek következményeként a kivitelezés alatt levő terveket módosítani kellett. Ezek részle­tes ismertetése hosszadalmas len­ne e tájékoztatóban. A Cooptourist kecskeméti ki- rendeltsége helyiségének átalakí­tása volumenében- nem jelentős, azonban meg kell jegyeznünk, hogy mind emellett tíz-tizenkét szakmát igényelt, melyre kivite­lezői kapacitást állami vagy szö­vetkezeti szinten — mint gene­rálkivitelezők — biztosítani nem tudtunk, így kénytelenek voltunk magánkisiparosokat és a lajos- mizsei Népfront Termelőszövet­kezet építőrészlegét foglalkoztat­ni minden szerződési határidő­kötelezettség nélkül. A felsorolt nehézségek leküz­dése után — amennyiben újabb anyagbeszerzési probléma nem merül fel —. a Cooptourist ki- rendeltség irodahelyisége előre­láthatóan 1975 június első felé­ben műszakilag átadásra kerül." Köszönjük a beruházási mun­kákat bonyolító vállalat válaszát. Mi az utazni vágyó nagyközön­ség nevében csak azt kívánjuk, hogy az ügyfélfogadáshoz méltó irodahelyiség a legújabb — nem tudni hányadik határidőre — tényleg elkészüljön! Csató Károly Gyapot-elektronika Gyapotültetvények talajöntöző csöveivel együtt a növények ned-. vességszükségletét jelző detekto­rokat is beépítettek taskenti ku­tatók. Ha a gyökérzónában a ta­laj nedvességtartalma a meg­adott szint alá csökken, a műsze­rek utasítást küldenek a szivaly- tyúállomás irányító pultjára, a szivattyúk pedig bekapcsolnak és vizet adnak növényüknek. Alkotmányunk 58. paragrafusá­nak végrehajtására új törvényt fogadott el az országgyűlés leg­utóbbi ülésszaka. A társadalom- biztosítási törvény egységes elvek alapján szabályozza azokat az el­látási formákat, juttatásokat, ame­lyek a dolgozókat és családtagjai­kat megilletik. E törvény garan­tálja. hogy mindazok, akik mun­kájukkal hozzájárultak a társada­lom fejlődéséhez, a társadalom gondoskodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészségi álla­potuk. munkaképtelenségük miatt rászorulnak. A törvény összegezi a társada­lombiztosítás 30 év alatt végbe­ment fejlődését. A kapitalizmus­tól olyan társadalombiztosítási rendszert vettünk át, amely csu­pán a lakosság 31 százalékára ter­jedt ki. A munkásoknak és alkal­mazottaknak csak egy kisebb há­nyada részesült valamilyen ellá­tásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekesztve a társadalom- biztosításból. Ma a lakosság 99 százaléka, gyakorlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számít­hat a társadalom gondoskodására. 195U-hez képest a biztosítottak száma több mint kétszeresre, a társadalombiztosítási kiadások hússzorosra nőttek. Jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 milliárd forintot. A kiadások ilyen nagyarányú növekedését — a biz­tosítottak körének bővülésén kí­vül — a szolgáltatások és jutta­tások fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos kiter­jesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgáltatások fejlesz­tése megkívánta a rendelkezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyolul­tabbá tette a szabályok alkalma­zását. Az 1958-as nyugdíjrendele- tet például több, mint 50 jogsza­bály módosította. A szabályozás biztosítási ágazatonként — vagyis betegségi, anyasági-, nyugdíj-, és Csuszamlás-megfigyelő szol­gálatot vezettek be a kirgíziai szénmedence bányáiban. A szol­gálatot a legkorszerűbb berende­zésekkel hordozható, nagyfrek­venciás műszerekkel szerelték fel. hogy előre jelezhessék a suvadá- sokat. Berendezésekkel topográfiai felméréseket végeznek, tanulmá­nyozzák a szénmezők geológiai sajátosságait és meghatározzák a csuszumlás sebességét. családipótlék-ellátásra — tagozó­dott, a munkások és alkalmazot­tak, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok, és a kisipari szö­vetkezeti tagok ellátása különbö­ző szabályokra épült. Az ily mó­don létrejött dzsungel azok szá­mára is áttekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munkával változtatni. Az új társadalombiztosítási tör­vény egységes elvek alapján, egy­séges szerkezetbe foglalja a társa­dalombiztosítás alapelveit és sza­bályait. egyszerűsíti az eljáráso­kat, módot ad rá, hogy az ellá­tásra jogosullak tisztában legye­nek jogaikkal, megtalálják a vá­laszt problémáikra. Az új jog­anyag terjedelmét tekintve a ré­ginek alig 20 százalékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezelhető. Az egységesítésen és egyszerű­sítésen túlmenően azonban a tör­vény több olyan új szabályt, re­formintézkedést alkalmaz, ame­lyek tovább fejlesztik a juttatá­sokat. kedvezőbb ellátásban része­sítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alap­elv: a társadalombiztosítás állami feladat. E feladat végrehajtása során az állam a népgazdaság fej­lődésével összhangban rendszere­sen és tervszerűen fejleszti az el­látások színvonalát. Ezt példázzák az egységesítés és egyszerűsítés során végrehajtott reformintézke­dések. ez valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 1975. jú­lius elsejével, a törvény hatály­ba lépésével egyidejűleg emeli az alacsony nyugdíjakat, javítja több. mint egymillió ember anya­gi ellátását. A tervszerű fejlesztés céljából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségve­tés irányozza elő. Mivel a kiadá­sok számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz A szolgálat már rövid fennál­lása során is komoly hatékony­ságról tett tanúbizonyságot. Jel­zése nyomán sikerült megelőzni egy körülbelül 100 ezer köbmé­teres földcsuszamlást, mely a bánya egyik függőleges aknáját fenyegette. Kirgiziában a hegyek felettébb „hajlamosak" a vándorlásra, az eddig felderített több mint 200 suvadási pontot folyamatosan el­lenőrzik. (APN—KS) az állami vállalatok és szövetke­zetek által fizetett társadalombiz­tosítási járulék és a dolgozók ál­tal fizetett, a kereset 3—10 szá­zalékát kitevő nyugdíjjárulék együttes összegét), a különböze­iét az állam fedezi. Ez szavatolja a biztosítottak igényeinek zavar­talan kielégítését. A társadalombiztosítási ellátás­ban együttesen, egymást kiegé­szítve érvényesül a munka sze­rinti elosztás elve és a szociális biztonság követelménye. A munka szerinti elosztás elvéből követke­zik, hogy a nehéz és egészségre ártalmas munkát végző dolgozók, az üzemi baleset következtében sérültek és munkaképtelenek, va­lamint hozzátartozóik fokozott gondoskodásban részesülnek. Ez megfelel a társadalom igazságér­zetének. A szociális biztonság kö­vetelménye pedig azzal érvénye­sül. hogv az álfám megszabja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, kiemelten gondosko­dik a sokgyermekes családokról, a nők és a fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalombiztosítás igazgatásában a szakszervezetek és közreműködnek a szövetkezeti érdekvédelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiztosítá­si intézkedést, amelyek a bizto­sítottak jogait vagy kötelezettsé­geit érintik az érdekvédelmi, ér­dekképviseleti szervek bevonásá­val lehet megtenni. A társada­lombiztosítást ellátó szervek köte­lesek pontosan tájékoztatni a hoz­zájuk forduló biztosítottakat és messzemenő segítséget nyújtani az igénvvjgosultaknak, hogy zavarta­lanul hozzájussanak a különböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szervek közti vitás iigyekben a törvény biztosítja a megfelelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bíró­sági eljárást is. S. E. (Folytatjuk.) Elkészült a FED—5 Űj Fed-típusú fényképezőgép sorozatgyártását készítették elő a Szovjetunióban. A kisméretű gé­pet 35 milliméteres filmre ter­vezték. Az előző fényképezőgép­hez képest az új modellben ja­vítottak a visszatekercselőn, új számlálót építettek be, a képke­reső fémkeretes, parallaktikus, a villanó pedig kábel nélkül csat­lakoztatható; A film betöltésé­nek egyszerűsítésére fogadóbeté­tet alkalmaztak. (APN—KS) • A termelőszövetkezet műhelyéből gondosan kijavított gépek in­dulnak munkára. Vándorlásra hajlamos hegyek Üliiilí Az igazi „aranykulcs 11 • — Tizenkét napot dolgoztam... De szívesen ráadok még tizenkét napot... (Prohászka János tanácselnök« Erős András és akt jegyzetel.) Aki autóbuszon utazik Kalocsá­ról Kecskemétre. Solton áthalad- tában nem győz gyönyörködni a rengeteg virágos udvarban. A jár­mű ülésének magasából jól rá le­het látni a kiskertekre, lugasok­ra, színpompás verandákra. Eb­ben a nagyközségben is igazán virul a népfront „virágos" moz­galma. Persze, minden ilyen akció si­kerét tetézi, ha egy helység egyéb­ként is ad magára. Akik ezt az útvonalat meg-megjárják évek során, figyelemmel kísérhették, hogy Solt — napjainkra már sza­bályos autóbuszforgalmi gócpont­tá fejlődött. Ahol pedig jelentős útovnalak találkoznak, a sokíelöl érkező, áthaladó, megpihenve vá­rakozó nép akarva-akaratlan kö­rülnéz. Takarosak-e az utcák, a ítázak, tetszetősek-e az üzletek — s főleg van-e bennük választék —, meg. hogy jó gusztussal ül-e be az ember egy menü elfogyasz­tására valamilyen megvendégelő „egységbe". S az ezekről szerzett benyomá­st az utas odahaza, erre-arra iovább is adja. Nyilván ezért is a sok-sok vi- rágmosolyú porta, kapufél. tiszta, rendes ház. Meg az is. hogy a hagyomá­nyosan ízletes, zamatos, bőséges vendéglátásnak olyan pompás „székházat” emeltek, amelyre méltán ráillik a fényes cégér: „Aranykulcs”. Hogy a szomszéd­ságában kucorodó bisztró neve is „Aranykulcs", — már csak meg­kérdeztem Prohászka János ta­nácselnöktől. mi az eredete ennek a klucsszerelemnek? (A „kucoro­dó” szóért meg ne sértődjenek a bisztrósok. Az hozta a toliamra, hogy a nagyvendéglő bejáratánál olvastam, miszerint a zenekar az emeleti büfében is szolgáltat mu­zsikát. Szóval, az új nagytestvér­nek így relvittgjsten a dolgát.) Vártam, hogv az elnök valami sztorit mesél a névadásról. Hogy milyen érvelésre győzött a java­solt címek közül az „Aranykulcs". Nagyot néztem a válaszra. — Amikor a király a városi rangot adományozta Soltnak, szimbólumként az aranykulcs is velejárt. (Arra vonatkozólag nincs pon­tos adat. hogy ki és mikor emelte oppidummá, azaz városi rangra a községet. Egy 1564-ben Bécsben keltezett és I. Ferdinánd király aláírásával szentesített oklevélben már városként emlegetik. — T. 1.) Az ám, egykoron város volt a mi Soltunk. Lámcsak, hogy elhulldo- gálnak idővel az újságíró gyen­gén táplált honismeretei. Másfelől, milyen sok hajszál­gyökéren terjednek, válnak köz­kinccsé a solti népfrontosok köz­ismert helytörténeti kutatóbuzgal­mának szellemi gyümölcsei. így lehet múlt- és történelemidéző egy ügyesen választott „cégér” is. Természetes, hogy minden solti ember önérzettel ad hasonló fel­világosítást az „Aranykulcs”-ról. Már aki nem felejtette el. □ □ □ A honismeretek emlékezet­ébresztő, önérzet-gazdagító hatá­sa a nagyközség szépítés-fejlesztés más területein is ösztönző motí­vum lehet. Például ilyen hétköz­napiul hangzó kérdésben, mint a járda-, meg útépítés. A Nefelejcs utca sarkán azt mondta például Prohászka János: — Korábban nem volt óm ilyen, hogy egyes utcák lakói büszkék arra, milyen járdát csináltak, mennyi fát ültettek, hány kapu fölött hajlik ki a rózsabokor. Ma meg? Ha a tanácsülésen valaki csak panaszkodik, hogy ilyen meg amolyan az utcájuk, tegyen róla a tanács, mindjárt feláll másik tanácstag: „Gyere, nézd meg a mi utcánkat. Mit tud csinálni a lakosság, ha összefog... A ta­nácsnak nincs anyagi tehetsége arra, hogy minden utcát egyszerre vegyen sorra.” Még 1965-ben is nehéz volt. például járdaépítéshez, társadalmi munkára megnyerni az embere­ket. A tanácselnök emlékszik an­nak a parasztbácsinak a szavára, aki így fakadt ki: „Mi a fenének kell ide járda? Csak azért, hogy aztán el kelljen róla söpörni a havat?” — Ma már persze az ő háza előtt is járda van, s azt ma­ga is építette. — Ügy voltak vele régebben, mint a vízmütársulással — jegy­zi meg Prohászka elvtárs —; so­kakat nem lehetett beléptetni kez­detkor. Később már az verte az asztalt, aki nem győzte kivárni, míg hozzá is bekötik a vizet. □ □ □ 1965 ... Közel volt még a „jár- dátlanság” korszaka. 1962 előtt — emlékezett a tanácselnök — a község legközepe kivételével nem volt járda. Akkor aztán ha­talmas nekirugaszkodással csinál­tak vagy 20 kilométernyit — bi­tumenes -sóderes keverékből, amit jól eldöngöltek. Viszonylag olcsó volt. igen gyorsan készülhetett, s jól bírja még ma is legtöbb he­lyen. Aztán a tanács és a népfront céltudatos együttműködése, s eb­ben minden bizonnyal szerepet játszott a honismereti-helytörté­neti mozgalom révén kiviruló ne­mes lokálpatriotizmus — meg­hozta a fordulatot. A járdaépítés és társadalmi munka ma rnár egymástól elválaszthatatlan. Nincs év enélkül. Tavaly a Gorkij, Hunyadi, Damjanich, Ne­felejcs és Katona József utcában építettek. A tanács anyagot ad, egy irányító szakembert, beton- keverőgépet; a többit a lakosság teszi. (Már csak azért is megéri, s ez mit sem ront a társadalmi munka érdemén, hogy nem kell fizetni a portánkénti 1500 forint hozzájárulást.) Idén. a járdaépítéseken túl, nagy fába vágták fejszéjüket a Soltiak. A tanácstagokkal, nép­frontosokkal megvitatva a részle­teket, a Katona József, Nagy Lajos meg Hajnal utca útépíté­séhez adja két keze munkáját az érdekelt lakosság. Ekkora hosszú útvonal elkészítése ötmillió fo­rintba kerülne. Ennyi pénzt a ta­nács képtelen volna előteremteni, így — társadalmi munkával — körülbelül félmillió lesz a költség. A tükör már úgy készül, hogy mikorra pénz lesz rá, betonozni .lehessen a lehengerezett kohósa­lakra. A lakosok aláírásukkal vállal­tak kezességet a sikerért. A télen meghordják az anyagot, s tavasz- szal indulhat az útépítés. □ □ □ A már említett Nefelejcs utca sarkán azért álltunk meg pár szó­ra a tanácselnökkel, hogy onnét jól szemügyre vegyük a Katona József út kátyúit, pocsolyás buk­kanod Alig vizitáltuk meg az új járdát, a szintén tavaly ültetett, egészségesen megeredt meggyfa­csemeték sorát, odasattyogott hoz­zánk Erős András. Mindjárt az első porták egyikéről. Hallván, hogy miről van szó, nyomban be­kapcsolódott. — Tizenkét napot dolgoztam a járdánkon, elnök elvtárs. De szí­vesen ráadok még tizenkét napot, ha ott. azt a borzasztó rossz utat kézbe vesszük. A Katona József utcára muta­tott. ahol éppen a Szikra Tsz foga­ta kecmergett, a vízzel, sárral küszködve. Még jó. hogy olyan jó erőben levő paripákat fogatol­tak. De van idő, amikor se mentő, se áruszállító jármű nem tud be­menni erre az útra. Most már nem sokáig. És Erős András se marad társadalmi munka nélkül. Távozóban voltunk mikor egy fiatalasszony iparkodott felénk nagy integetve. — Elnök elvtárs, glnök elv­társ!... Mikor kerül hát ide az a buszmegálló, amit megszavaz­tunk — s intett a betonút távolá­ba. — Tudja, ha a társadalmi munkán lesz a sor, rajtunk nem múlik... Meskó Imréné körül a kislánya sündörgött. Leste ő is a nagyköz­ség vezetőjének minden szavát. Tanúskodhat, hogy az elnök azt felelte: amikorra ígérték — s ahová szabályszerű urnás sza­vazással eldöntötték — meglesz a megálló. ... örülhet a tanácselnök, ahol így várják a társadalmi megbí­zatást az emberek. Ez az igazi „aranykulcs” egy helység folyto­nos emelkedéséhez. Tóth Istváa & __... ha o((, azt a borzasztó rossz utat kézbe vesszük. Szerencsére e rős lovai vannak a Szikra Téesznek. (Varga Mihály felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents