Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 11. KONGRESSZUSI ZÁSZLÓT KAPOTT A BRIGÁD Ápolják a jó hagyományt a tompái Kossuth Tsz-ben Tízéves hagyománya van a tompái Kossuth Tsz-ben a szo­cialista brigádmozgalomnak. A gazdasági vállalásokon kívül sikeresen tesznek eleget a brigádok a közművelődési, ifjúság- és társadalompolitikai feladatoknak. Az elsők között csatla­koztak a megyében az általános iskolai kollégiumi alap meg­teremtéséhez, s 300 ezer forintot fizettek be erre a célra. A szocialista brigádok hozzájárultak a községi óvoda bővítésé­hez. Az 1975-ös a harmadik esztendő, amikor minden brigád­tag egynapi keresetét adja e célra. A szolidaritás jegyében szervezték a vietnami műszakokat. A chilei nép iránti tiszte­let mutatkozik meg abban, hogy az egyik szocialista brigád Allende nevét vette fel. 1974 tavaszán a szövetkezet gazdái kezdeményezői voltak a kongresszusi és felszabadulási munkaversenynek. Tizenkilenc szocialista brigád — a szövetke­zet dolgozóinak 80 százaléka — jelentős felajánlásokat tett, és teljesítette azt. A Salvador Allen- de zöldségtermesztési szocialista brigád megkapta az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága által alapított kongresszusi okle­velet. — Két esztendővel ezelőtt ala­kult újjá a brigádunk, amikor Salvador Allande nevét vettük fel — mondotta Farkas István •— telepvezető. — A 34 tagú közös­ségben van. fizikai és szellemi dol­gozó is. A gyakorlat és elmélet egysége, s egymást kisegítő hasz­na mutatkozik munkánkban. A szövetkezet ösztöndíjasaként Farkas István négy éve végezte el a felsőfokú mezőgazdasági technikumot7. A kertészeti telep vezetője. A palántanevelés, fólia­termesztés irányítását bízta rá a tsz vezetősége. Mint brigádvezető is megállta a helyét, hiszen a Sal­vador Allende brigád a kongresz- szusi oklevél mellett a Kiváló szocialista brigád címet is meg­kapta. — A kongresszusi versenyben az volt az egyik vállalásunk — folytatta Farkas István — hogy • Farkas István a fólia alatt ter­mesztett uborkát mutatja. szocialista együttműködési szer­ződés keretében a Zöldségter mesztési Kutatóintézet tudomá­nyos munkatársainak irányításá­val kísérleteket végzünk, ezekről, részletesen beszámolunk. Hasonló szerződést kötöttünk a Kertészeti Egyetemmel. Az idén paradicsom- vetőmagot is termesztünk. Ter­veink között szerepel állandó kapcsolat létesítése a tompái köz­ponti általános iskola egyik úttö­rőrajával. Az úttörőket szeret­nénk megismertetni a kertészeti munkával. Bemutatókat is tar­tunk részükre. A tompái Kossuth Tsz kitün­tetett brigádja nehéz „terepen”, áll helyt nap, nap után. tavaly, amikor elverte a jég a vetemén.vt. a tsz többi brigádjával együtt hajnaltól estig pótolták a kipusz­tult palántákat. Ősszel a fagy be­álltáig szedték a paradicsomot és paprikát. A Salvador Allende bri­gád annak a jó hagyománynak a folytatója, amelynek a szövetke­zet dinamikus fejlődését köszön­heti, s azt is, hogy évről évre többedet Vonz a'versenymozgalom • Salvador Allende szocialista brigád néhány tagjáról készült a fel­vételünk. és a szocialislabrigád-közösség. Cs. I. KENDŐZETLENÜL Itt nyílik... — de mikor? Kiskunfélegyháza központi ré­szén, a totó-lottó kirendeltség szomszédságában két kirakatból is kiabál az arra járókra egy- egy tekintélyes méretű tábla, raj­ta a következő kedélycsillapító hirdetménnyel: -.Itt nyílik mega MEZÖTERMÉK Vállalat zöldség­gyümölcs vegyes élelmiszerbolt­ja”. Ami miatt a derék járóke­lők jó ideje mégis figyelmen kí­vül hagyják a harsány hirde­tést, azt kertelés nélkül bizalmat­lanságnak nevezhetjük. Mert több hónapja — az új épületben az egyébként nem olcsó üzletek 1974. IV. negyedévében megej­tett műszaki átadása óta —, ámítgatja-áltatja őket, a legcse­kélyebb jelét sem mutatva an­nak, hogy valaha is meg akarja tartani ígéretét. Nem volt más, a legilletéke­sebbnél, a MEZŐTERMÉK-nél kezdtük firtatni a szokatlanul hosszúra nyúlt, idegőrlő készülő­dés okát. A főkönyvelő, T. Nagy Antal jóvoltából tudomásunkra jutott, hogy ők — mármint a vállalat —, három évvel ezélőtt léptek be ebbe az OTP-beruhá- zásba. Időközben értesültek a Belkereskedelmi Minisztérium — hasonló üzletek nyitását támogató — pénzsegélyeiről, amit menten meg is pályáztak. A kérvény vé­gül is kedvező elbírálást nyert, a szubvenciót — a bekerülési összeg felét: 850 ezer forintot — megkapták. Ez bizonyosan így van, az időpontot — hogy mikor értesültek az összeg átutalásáról — viszont mintha homály fedné. Egyetlen adalék: a berendezést még januárban megrendelte a vállalat a LEHEL Hűtőgépgyár­tól... Bevalljuk, nem vagyunk túlsá­gosan járatosak a kereskedelmi cégek és a minisztérium fejlesz­tési terveiben, üzletpolitikai el­képzeléseiben. Azt azonban biz­tosan tudjuk, amiről nap-nap után — ha éppen arra vezet utunk —, meg is győződhetünk, hogy tudniillik a MEZÖTERMÉK — akarva-akaratlan —, idestova fél éve hitegeti a jóhiszemű vá­sárlóközönséget ... Annál is inkább elkeserítő ez a felismerés, mivel a városban — éppen a szanálások miatt —, régóta több szaküzlet hiányzik, vagy korszerűtlen körülmények között, eldugott helyen kénytelen üzemelni; következésképp fölös­leges pazarlásnak, értelmetlen luxusnak tűnik az ilyen termé­szetű időhúzás. K. F. EGY PANASZ NYOMÁN Nincs tüzelőolaj-hiány! Bugyi Bálint, Tiszaalpár. Vá­sárhelyi Pál u. 11. szám alatt lakó olvasónktól kaptuk a levelet, melyből értesültünk, hogy a több mint hatezer lakosú nagyközség­ben régóta akadozik a háztartási tüzelőolaj-ellátás. Levélírónk aggódik, hogy a saj­tóban is meghirdetett, májustól július közepéig tartó árengedmé­nyes tüzelőolaj-vásárlási akcióval — ennek során 2,10 helyett 1,50 forintért vehető meg literenként az olaj — önhibáján kívül nem tud élni sok tiszaalpári olajkály- ha-tulajdonos. A panasszal felkerestük az Ás­ványforgalmi Vállalat kecskeméti Kirendeltségének vezetőjét, Slavit- sek Endrét, aki a következőket válaszolta: — A megrendeléseknek megfe­lelően mintegy 75 ezer liter tüze­lőolajat vittünk május hónapban Tfszaalpárra A beérkezett igé­nyeket alig három-négy napon belül, egy esetben pedig azonnal teljesítettük. Egyébként tíz tar­tálykocsink szállítja folyamatosan az olajat, naponta 80—100 tonná­nyi mennyiséget az ellátási körze- 1H?k-,vis^nteladói — Például a TÜZÉP-telepek — részére. Az utóbbi időben mindig volt ilyen árujuk? — Igen. Sőt örömmel állitha- fom, talán soha ennyire Zökkenő­mentesen nem bonyolódott a for­galmunk, mint most. — Akkor mivel magyarázza a bekövetkezett „olajválságot”? — Kizárólag azzal, hogy a nagyközségben helytelenül mér­lek fel az igényeket. Következés­képpen csupán a vásárolni szán­dékozók egy részének juthatott olaj Itt jegyzem meg, ha a meg- előzőekben említetteknél jóval na ­gyobb tételű szállítmányt: kértek volna májusban Tiszaulpárra, mi azt is útnak indítjuk. De a jelen­ről sem mondhatok mást. mint hogy: nincs tüzelőolaj-hiány. Mindössze egy írásbeli, vagy tele­fonos megrendelést kell h'ozzánk '.'ljuttatni, s hamarosan küldjük a folyékony tüzelőanyagot. — veikéi — A JÁRMÜPROGRAM SIKERÉÉRT BAJÁN Cél a 400 millió forintos termelési érték Amióta bekapcsolódott a köz­úti jármű programba a Kismo­tor- és Gépgyár 5. sz. bajai gyá­ra, olyan ütemet diktálnak a kooperációs vállalatok, hogy szin­te évente duplájára emelkedik a termelési érték. Míg 1973-ban 191 millió forint termelési értéket állítottak elő, 1974-ben már 271 milliót. Ebben az év pen pedig célul tűzték a 400 millió forintot. — Hogyan tudták ezt az ered­ményt rövid idő alatt elérni? — erről kérdeztük a napokban Ba­logh Tibort, a bajai gyár igaz­gatóját. — Mint ismeretes, a IV. ötéves tervben a közúti jarmüprogram igen jelentős helyet foglal el. A programban résztvevő nagy vál­lalatok terveiket az országos igé­nyekhez igazítják. Az utóbbi években előfordul, hogy feleme­lik a terveket, s ez minket is ar­ra kötelez, hogy az általunk gyártott alkatrészekkel a köve­telményeknek megfelelően ellás­suk a járműprogramban részt­vevő nagy vállalatokat, ami a termelési érték ugrásszerű emel­kedését eredményezi. — Milyen intézkedések történ­tek a magas követelmények való­ra váltásáért? — Az év elején kongresszusi vállalást lettek a nagyvállalatok és kérték, hogy mi is vállaljuk a többletalkatrészek elkészítését. Anyavállalatunk 58 millió fo­rinttal több alkatrész gyártását vállalta, ebből Bajára 30 millió jutott. Amikor a gyár vezetősége felmérte a lehetőségeket, úgy láttuk, hogy a többletalkatrész gyártására megvannak a lehető­ségeink. s ezért a következő lé­pés a szocialista brigádokkal töt ténő tanácskozás volt. örömmel mondhatom, hogy kérésünk igen jó visszhangra talált. Ez a ta­nácskozás voll az alapja annak a verseny lendületnek, amelynek eredményeként a szocialista bri­gádok 110 millió forint értékű alkatrészt vállallak. Ezzel azon­ban korántsem fejeződött be minden. A felszólalók többen kérték, hogy felajánlásukat nem­csak szavakkal, de lettekkel is szeretnék valóra vallani, s ezért folyamatos legyen a műszaki elő­készítés, valamint az anyagellá­tás. A brigádok 100 ezer norma­órát felajánlottak, ami annyit je­lent, hogy ennyivel rnvidebb idő alatt készítenek el ugyanonn.\ j alkatrészt. Ez 10 millió forint többlettermelést lett, lehetővé. — Elsőrendű feladatnak tekin­tettük a műszaki fejlesztési. Pon­tosabban meghatároztuk a külön­böző műveleteket. Ezzel meg­gyorsult a munka és ez újabb normaóra-megtakarítással járt. Beállítottunk néhány nagy tel­jesítményű gépet, automata és félautomata esztergákat. — E jelentős termelésemelke­déshez nem volt. szükség létszám­növelésre? — De igen. csak közben sem olyan arányban, ahogyan nőtt a termelés. 14 százalék létszámnö­veléssel 80 százalék termelékeny­ségnövelést értünk el. Azt is el kell mondanom, hogy a DH-moz. galomban a dolgozók által föl­tárt hibák megszüntetésével a munkahelyekre kiszabott, terve­ket teljesíteni tudtuk. — A gyárunkban dolgozó 32 szocialista brigád szinte egymás eredményén lelkesült fel, s .» szocialista munkaverseny eddig soha nem tapasztalt lendületet hozott. A szocialista brigádta­gok száma a korábbi 250-ról a kongresszusi verseny közben 000 fölé emelkedett. A brigádok a gyártás és szerelés közben fel­bukkant kisebb hibákat is azon­nal jelentették, amelyeket mind­járt megszüntettünk. — Hogyan sikerült ilyen fe­szített munka közepette kialakí­tani a jó vállalati összhangot? — E valóban nagy munkában sokkal nagyobb teret kapót az üzemi demokrácia. A javaslatok nálunk — ha csak legkisebb mér­tékben is előbbre viszik a gyár ügyét —. sürgősen valóra is vál­nak. Igazgatói jogkörömből átad­tam néhány hatáskört a közép­vezetőknek, akik igen jól gyako­rolják és élni tudnak vele. Az ösztönző módszereket úgy alkal­mazzuk, hogy azok valóban a jobb munkára serkentsenek és érezzék a dolgozók, hogy ez nem fizetés-kiegészítés, hanem a ter­melékenyebb, minőségileg jobb munka anyagi elismerése. — Minek köszönhető, hogy el­nyerték az élüzem címet? — Nagyvállalatunk közölte ve­lünk, hogy a kongresszusi válla­lásaink mellett megpályázhatjuk az élűként címet. Mondanom sem kell, hogy megpályáztuk és va­lamennyi feltételét túlteljesítet­tük. Az eredetileg vállalt 271 millió torint termelési értékünk­re még 30 milliót vállaltunk, s ez utóbbit is túlszárnyaltuk 1,8 millióval. Gyárunk nyereségter­vét 103 százalékra teljesítette. — E valóban rohamos fejlő­déshez van-e a gyárnak mun- kásutánpótlása? — Gyárunkban 400 dolgozó 30 éven aluli. Ebből tavaly 370-en vettek részt az ifjúsági parla­menten. és 25-en szólaltak fel a gyárat érintő kérdésekben. Fia­taljaink minden beosztásban de­rekasan megállják helyüket, s rá­juk bármikor számítani lehet. A kezdeményezőkészség nem hiány­zik belőlük. — Milyenek a kilátások erre az évre, milyen alapot adott a kongresszusi verseny? — 1975-re 300 millió forint a tervezett termelési értékünk, amelyet 400 millióra szeretnénk teljesíteni. A minszki traktor­gyár részére 20 ezer traktorhoz gyártunk fékszerelvényeket, amit már bekalkuláltunk a 400 milliós vállalásunkba. — Számok helyett még annyit, hogy vállalatunk négy üzemének összes vállalásából 42 százalékot a bajaiak teljesítenek. A kong­resszusi verseny szilárd alapot adott folyamatos szocialista ver­senyünknek, amelyet töretlen lendülettel szeretnénk tovább folytatni, s azt hiszem, a gyár egész kollektívája nevében mond­hatom. hogy élüzemhez méltó módon — fejezte be a beszélge­tést Balogh Tibor igazgató. Szabó Ferenc AZ ÜGYÉSZ TOLLÁBÓL Az ittas járművezetés Közismert, hogy megyénk az ország legnagyobb összefüggő bor­termő vidéke. Ez gazdaságilag elő­nyös a megyére, a homoki borok ismertek az egész országban, egy részük exportra is kerül, és ez valutáris hasznot jelent. Persze jut belőle a megye lakosságának, ami nem is baj. A baj ott kezdő­dik. amikor valaki ittas állapot­ban volán mögé ül, járművet ve­zet. Az alkoholnak az emberi szer­vezetre gyakorolt káros hatása ismert.. Hogy csak a legfontosab­bakat említsem: a reflexek tom­pulnak, a szokványos észlelési idő — az alkohol mennyiségének függvényeként — két-háromszo- rosra is megnyúlik. A vezető bát­rabbá, gátlástalanabbá válik, olyan technikával hajt, amelytől józan állapotban tartózkodna. Csökken veszélyészlelései, akarat- elhatározási képessége, váratlan helyzet elé kerülve — ami jár­művezetés közben gyakran elő­fordulhat — könnyen megzavaro­dik. Ha pedig az ittasság nagyfo­kú, az alkohol éppen az ellenkező hatást válthatja ki, fáradtságot, bágyadtságot idézhet elő, s az is előfordulhat, hogy a vezető a vo­lán mellett elalszik. Az említett káros hatások arra a felismerésre vezették, hogy jo­gilag kell az ittas embert a jár­művezetéstől tiltani függetlenül attól, hogy történt-e baleset. Az ittas járművezetés ugyanis állandó baleseti veszélyforrást jelent, s hogy ezt kialakíthassuk, magát az okot kell megszüntetni, mégpedig jogi eszközökkel. A jogi szabályozásnál mellőzni kellett a szuvjektív tényezőket, hi­szen az alkohol-tűrőképesség egyénenként változik. Ehelyett, olyan objgjjjív értékmérőt kellett megállapítani, hogy többé-kevés- bé minden embernél azonos ha­tást vált ki, ez pedig a 0,8 ezrelé­kes alkoholszint. Több ezer orvo­si vizsgálat igazolta, hogy ezen aluli mennyiség károsan hat ugyan a vezetésben, a szeszes ital­tól befolyásolt állapot azonban ál­talában ezen felüli mennyiségnél jelentkezik. Ennek megfelelően a 0,8 ezreléken aluli italfogyasztás melletti vezetés szabálysértést, a feletti vétséget képez. Egyes ital­nemekre átszámítva a 0,8 ezrelé­kes alkoholszint 3,5 deci 10 szá - zalékos bor, kb. 0,8 — 1 liter sör, nem egészen 1 deci pálinka alko­holtartalmának felel meg. Az ittas járművezetés szabály- sértése 5000 forintig bírságolható. Erre ugyan ritkán kerül sor, első­sorban olyan személyeknél, akik e szabálysértést már több esetben el követték. _s az ittasság mértéke 9 0,8 ezrelék határ körüli. A pénzbírság összege túlnyomórészt 2—4 ezer forint körüli az ittasság mértéke, az elkövető kereseti, va­gyoni viszonyaitól, családi körül­ményeitől függően. A bírsággal párosul a vezetői engedély, illetve ellenőrzőlap visszavonása általá­ban 3 hónap — 1 év közötti időre. Amennyiben az ittasság mérté­ke 0,8 ezreléken felüli a vezető cselekménye vétség, büntetése egyévi szabadságvesztés, vagy ja­vító-nevelő munka. A jogi sza­bályozás szigorítására mutat, hogy korábban e vétség csak gépjár­művezetők vonatkozásában való­sult meg. a BTK módosítása óta (1972. jan. 1.) az ittas kerékpáro­sok, lovaskocsihajtók, és munka­gépvezetők ugyanilyen büntetés­ben részesülhetnek: Gyakorlatilag a bíróság az esetek túlnyomó többségében első ízben elkövetők­kel szemben pénzbüntetést szab ugyan ki. a visszaesőknél azonban általában javító-nevelő munka, illetve szabadságvesztés elrendelé­sére is sor kerül. További joghátrány, hogy a bí­róság egyre gyakrabban alkal­mazza mellékbüntetésként a jár­művezetéstől eltiltást. A jogi sza­bályozás szigorúbb abban is, hogy míg 1972. január 1. előtt csak az egy évet- meghaladó eltiltásnál volt új járművezetői vizsga leté­tele kötelező, az ezt követő idő­ben a vizsgakötelezettség már az egyéves eltiltás esetén is fennáll. Az említettek ellenére a statisz­tikai adatok arra utalnak, hogy nem csökkent, sőt némileg évről évre emelkedik az ittas járműve­zetők száma: Bíróságaink az 1973- évi 1462 személlyel szemben 1974-ben 1471 személyt ítéltek el. Szabálysértési hatóságaink 1974- ben 668 személyt bírságoltak az 1973. évi 606 személlyel szemben. Hangsúlyozandó, hogy a közölt adatok kizárólag azokra az ese­tekre vonatkoznak, amikor az el­járás az ittas állapotban előfor­dult járművezetés miatt indult. Ha figyelembe vennénk azokat az eseteket is, amikor az ittassággal párosulva, azzal okozati összefüg­gésben baleset következett be, még nagyobb lenne az olyan sze­mélyek száma, akik szeszes ital fogyasztása után közlekedtek. E kérdésnek azért van különös jelentősége, mert az ittas jármű­vezetés — éppen gyakorisága miatt — magas fokú társadalmi veszélyességet mutat. Ezt igazolja — többek között az is —, hogy a nemrégiben meghirdetett közke­gyelem az ittas járművezetőkre nem terjedt ki. Bűnüldöző szerveink, hatósá­gaink. mindent megtesznek a ked­vezőtlen jelenség megszüntetésé­re. Az egyre fokozódó rendőrségi közúti ellenőrzéseknek — többek között — állandó feladata az ittas járművezetők kiszűrése a közúti forgalomból. Szükségszerűen együttjár ezzel — legalábbis a bűncselekményt megvalósító ese­tekben — a vezetői engedély helyszíni elvétele, majd visszavo­nása. A felderítést jelentősen megkönnyítik ezekben az ügyek­ben a vérvizsgálatok, amelyek az ittasság mértékének tized decili­ternyi pontosságú kimutatására alkalmasak. Szabálysértési hatóságaink meg­felelő mértékben szabják ki it­tas járművezetőkre a pénzbírsá­got. A rendőrség, ügyészség, a közlekedési akadémia, a közleke­désbiztonsági tanács, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat szervezésében állandó jelleggel tartja előadásait, amelyeknek visz- szatérő témája az ittas járműve­zetés káros hatásainak ismerte­tése. Eredményt e területen — mint sok egvéb vonatkozásban is — a társadalom fokozottabb bevonásá­val tudnánk elérni. Nagyobb vál­lalatainknál. üzemeinknél ma már szokásos a járművezetőknél az alkoholszonda használata. E hasznos kezdeményezést általáno­sabbá lehetne tenni. Igaz, hogy vendéglátó egységeinknek csak it­tas, és 18 éven aluli egyének ré­szére tilos szeszes ital kiadása. E tilalmat az italbolthoz járművel érkező személyekre is ki kellene terjeszteni. Az utcai járókelők is nagyobb figvelmet tanúsíthatnának a köz­úti'forgalomban nyilvánvalóan it­tas állapotban közlekedő jármű­vezetőkkel szemben azzal, hogy ilven esetben értesítenék a rend­őrséget. Legfőbb követelmény a közhangulat kialakítása, amely el­ítélné azokat, akik saját- és em­bertársaik életét, testi épségét semmibe véve ittas állapotban közlekednek. Csak így lenne meg­valósítható egyik fontos alapelve, amely szerint szocialista társada­lomban legfőbb érték az ember, annak élete, testi épségének meg­óvása. Dr. Tasnádi Elek megyei közlekedési ügyész Háromszázféle alumíniumöntvény • Tavaly ősszel két és fél millió forintért elkészült a Kecskeméti Fémipari Ktsz új öntőcsarnoka. Itt készítik a fürdőszoba­fogasokat, keréktárcsákat és különböző híradás- technikai berendezéseket. Ezeknek az alkatrészeknek 10 százaléka exportra kerül. Domokos Barnabás a fürdő­szobában használt szifonok öntését végzi.

Next

/
Thumbnails
Contents