Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-11 / 135. szám

1975. június 11. • PETŐFI NÉPE • 3 NAPKÖZBEN Tőserdei gondok Május 26-án Laki teleken, a nagyközségi tanács székházában úgynevezett rétegtalálkozó volt. Sok egyéb téma mellett termé­szetesen szóba került a tőserdei üdülőtelep sorsa, az ellátás im­már évek óta megoldatlan kérdé­se, amit lapunk is nem egyszer tollhegyre tűzött. Nem azért tet­tük ezt, mintha bárkit is el akar­tunk volna marasztalni, hanem szándékunk szerint a figyelmet akartuk ráirányítani a megye leg­nagyobb üdülőterületére. Nem a lakitelekiek figyelmét, hiszen ők nagyon is jól ismerik a már-már kizárólag rájuk háruló, nyomasztó gondot. Bus László, a Lakitelek és Vi­déke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnöke el­mondotta például az említett ösz- szejövetelen. hogy fürdésre, stran­dolásra., vagy csupán kirándulás­ra alkalmas jó időben a hét vé­gén 6—8 ezer ember van kint a Tőserdőben. Ezt a hatalmas töme­get képtelen ellátni az ÁFÉSZ. Nos, a lakiteleki ÁFÉSZ nem azért képtelen ellátni a kirándu­lókat, fürdőzőket, mert nem szer­vezte meg a munkát. Ezt nem mondhatjuk, hiszen, amint az el­nök tájékoztatott, vasárnap ügye­letet tartanak és lesik az eget. Ha kisüt a nap, máris indulnak a gépkocsik az áruval a tőserdei standokhoz. Lehetséges azonban, hogy mire kiérnek, már esik az eső, ami persze nem kedvez az idényjellegű kirándulóhelyet ellá­tó szövetkezetnek. A legnagyobb probléma a hullámzás. Mert, amint Bus László elnök — mint­egy érzékeltetve a gondokat — elmondta: ha a hétvégi forgal­mat 100-nak vesszük, akkor hét­köznap öten vannak a Tőserdö- ben. Érthető, ha a nem ilyen nagy feladatok ellátására alakult és hí­vatott ÁFÉSZ képtelen meg­birkózni a problémákkal úgy, hogy mindenkinek kielégítse az igényét. A teljesség kedvéért el kell mondanunk azt is, hogy nem ki­zárólag a lakiteleki ÁFÉSZ „van télén” a Tőserdőben. Viszont az is ehhez a cikkhez tartozik, hogy jóval kevesebben gondolnak az ■ott üdülők ellátásra, mint kellene, .ló és járható útnak látszik az a javaslat, amely szorgalmazza egy olyan tanácskozás összehívását, éppen Lakitelekre, ahol jelen len­nének mindazok a városok, köz­ségek képviselői, ahonnan a leg­több ember jár rendszeresen az üdülőtelepre. A tanácskozás azt lenne hivatott összehangolni, hogy ki milyen mértékben és mi­vel járul hozzá az ellátás javítá­sához. Legnagyobb részt Kecske­métnek kellene ebből vállalnia, hiszen a megyeszékhelyről láto­gatják legtöbben a Tőserdőt, a legtöbb hétvégi víkendház is kecs­keméti emberek tulajdonát képezi. A Tőserdő ellátásának gondja tehát összességében az, hogy a Ti­sza árterének immár nemzeti kincsként nyilvántartott ez a ré­sze ne csak, mint természeti ku­riózum legyen kiemelt, hanem en­nek megfelelően az ellátásban is élvezzen megkülönböztetett elbá­nást. G S. Korszerűsítik a Thorma János múzeumot • Kiskun­halason kezdték meg a múzeum korszerű­sítését. Bevezetik a központi fűtést, a falakat elektromos szigeteléssel látják el. Képünkön a tetőszerkezet javítását végzi a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat két ácsa, Rébék Imre és Faragó József. (Pásztor Zoltán felvétele) A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése Javult az áruellátás, 217 millióval több a takarékban Kedden összeült a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, hogy dr Molnár Frigyesnek, a SZÖVOSZ elnökének előadói be­széde alapján számba vegye négy és fél esztendő munkájának ered­ményeit. Az ÁFÉSZ-ek kiskeres­kedelmi tevékenységének alakulá­sáról megállapították, hogy a for­galomnövekedés a IV. ötéves terv­ben előreláthatólag mintegy 56 százalék körüli lesz, ezen belül élelmiszerekből 69, ruházati cik­kekből 36, vegyes iparcikkekből 56 százalékkal több árut értékesí­tenek. A vendéglátás árbevétele az öt év során mintegy 50 szá­zalékkal, a felvásárlás 42 száza­lékkal, az ipari és szolgáltató te­vékenység mintegy 76 százalékkal növekszik majd. A tervszerű hálózatfejlesztés és választékbővítés nyomán érezhe­tően javult az áruellátás színvo­nala. különösen az alapvető ellá­tási cikkekben. A tervezettet meg­Ugyanannyi eszközzel - hatékonyabban A megyei pártértekezlet határozata rámutat, hogy a mező- gazdasági munka hatékonyságát, a termelési eredményeket, a jól és közepesen gazdálkodó üzemek fejlesztésével, valamint a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek termelési szín­vonalának gyorsabb emelése útján kell fokozni. Ebben a témakörben tájékozódott nemrég a Homokhátsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének Terme­lésfejlesztési Bizottsága. A tapasztalatokat — természetesen a teljesség igénye nélkül — azért is érdemes közreadni, mert tanulságosak lehetnek az egész megye mezőgazdasági szövet­kezetei számára. Hozzáteendő ehhez az is, hogy a homokhát­sági körzetben van a legtöbb kedvezőtlen adottságú gazdaság. A mezőgazdasági szövetkezetek 75 százaléka jelenleg is meg­különböztetett állami támogatásban részesül. A kedvezőtlen körülmények legjobban a föld alacsony termő- képességében, a gyenge minősé­gű talajokban mutatkoznak meg. Az elmúlt esztendőben ezek a gazdaságok 1 hektárra vonatkoz­tatva 66 százalékát termelték a szövetségi átlagnak. Bruttó jö­vedelmük is csak 75, eredményük pedig 85 százaléka az átlagnak. Ezek az arányok is bizonyítják, hogy a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek fejlődésének előfel­tétele továbbra is a megkülön­böztetett állami támogatás. Számos feszültség jelentkezik a gazdálkodásban. Az elmúlt évet értékelve: hiába emelkedett a termelés, nem hozta azt a mérleg szerinti eredményt, mint az előző esztendőben a kisebb fejlődés, s a biztonsági alap is csökkent. A költségek a megyei átlagnál nagyobb arányban nőttek, ami érthető a kedvezőtlen körülmé­nyeket figyelembe véve. Az alap- tevékenység termelése és árbe­vétele jelentősen elmarad a me­gyei átlagtól, kisebb arányban nő, mint az összes tevékenység és árbevétel. A tagjövedelem színvonala közeledett ugyan a megyei átlaghoz, de még mindig csaknem 6 százalékkal elmaradt attól. Az elmúlt évi mérlegek, zár­számadások alapot nyújtanak ar­ra. hogy a következő időszakra tervezett továbbfejlesztés felté­teleit elemezzék. A gazdasági ha­tékonyság növelésével a területi szövetség egyébként már több­ször foglalkozott. Ajánlásokkal segítette a fejlődés gyorsítását. A korszerű nagyüzemi termelés kialakításához hozzájárultak ‘ a szövetkezeti egyesülések. A ter­melőszövetkezetek átlagos üzemi területe az elmúlt év végén több, mint 2500 hektár volt, jelenleg meghaladja a 3 ezer hektárt. A szakszövetkezeteknél 3500 hektár az átlag, ebből a közösen művelt terület átlagosan 1400 hektár. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy a kis területű gazdasá­gokban nehezebb az előrehaladás, kisebb a szervezettség, gyengébb az eszközellátottság, kevés a fej­lesztési lehetőség. Mindez együtt meghatározza a gazdasági haté­konyságot. A kis üzemméret kö­vetkezménye az elaprózott vetés- szerkezet, emiatt alacsonyabb a Országos esti lapunk rendre külön rovatot szentel a szabad szom­batnak, és legutóbb sa­ját „házunk táján” is hasznos jó tanácsokat olvashattunk a hétvége kellemes, pihentető eltöltésére. De vajon mindenki úgy élhet ezzel a lehe­tőséggel. ahogyan azt a rövidített munkahét eltervezői, megalkotói, bevezetői elképzelték, s humánus indokokból életre hívták? A közelmúltban jónéhány dol­gozó nőt — egyben háziasszonyt és édesanyát — kérdeztünk meg afelől: hogyan telik el a szabad szombatjuk, vasárnapjuk. Több­ségüknek csupán minden második szombatja szabad. De még azok is, akik a szombatok mindegyi­két otthon tölthetik, nagyjából amazokhoz hasonló „vallomást” lettek. A lényege ezeknek, hogy minden jószándékuk ellenére is képtelenek a két hétvégi napot úgy eltölteni, ahogyan kellene, s amilyen célzattal államunk le­hetővé tette: pihenéssel, szórako­zással, a lehető legteljesebb ki- ' kapcsolódással. — Szüleimnek segítek ilyenkor — mondja a fiatal lány, tanácsi dolgozó. — Teszek-veszek, vég­zem a házimunkát: nagymosás, takarítás, bevásárlás. A köny- nyebbség annyi, hogy azelőtt éj­jel csináltam ugyanezt, sőt néha szabadságot kellett kivennem, hogy otthon minden rendben le­gyen. Szó ami szó: egészen rit­kák azok az alkalmak, amikor a hétvégét valóban szórakozásra, vagy pihenésre fordíthatom. — Jóformán olyan a szabad szombatom, mint bármelyik más hétköznap — így vall egy hason­ló munkakörben dolgozó fiatal- asszony. — Talán most, a nyár TESZT, TANULSÁGOKKAL Szabad-e a szombat? jöttén megpróbálom, ha lehet, rendeltetésüknek megfelelően ki­használni a szombatokat. Egy­két kirándulásra gondolok, für­dő-, üdülőhelyekre. De ez is csak vasárnapi program lehet, nem a szabad szombatra „építve” ... — Lényegében a hétközi res­tanciák elvégzésére szolgál — így a harmadik megkérdezett — Reggel bevásárlás, azután főzés. Annyiból előnyös, hogy vasárnap­ra már nem sok munka marad. A férjemek olyan az elfoglaltsá­ga, hogy ő nem tud segíteni. A nagyobbik, 13 éves srácot szok­tam „befogni”: vizet hord, mo­sogat, porszívózik. Szerencsére főznöm csak ilyenkor kell, hét­közben anyuka vállalta. — Nekem mindegyik szomba­tom „szabad” — kezdi az 50. életévéhez közeledő, s munkahe­lyén felelősségteljes tisztet betöl­tő asszony. — Ilyenkor korábban kelek, mint egyéb napokon. Más­képp nem megy! Ha a férjem tör­ténetesen szintén szabad, akkor együtt, ha nem, magam indulok bevásárolni. Zöldséges, hentes, önkiszolgáló ... Bizony elég azt a 15—20 kilós cuccot hazacipel­ni. Már pénteken este beáztatok, s a szombat délelőtti „műsor”: főzés, mosás, takarítás — szink­ronban. Természetesen mindez a délutánba is átnyúlik. Ha mód van rá, a vasárnapi ebéd egy ré­szét is még szombaton elkészí­tem. De azért általában másnap­ra is jut konyhai tennivaló. Az egyetlen, amihez ragaszkódom: a vasárnap ebéd utáni kis alvás. Utána pedig azzal „szó­rakozom”, hogy vasa­lok ... Hát az eddig tapasz­taltak mindennek ne­vezhetők, csak kikap­csolódásnak, felfrissülésnek a következő hétre való erőt gyűj­tésnek nem. Azon kevés család­ban. ahol nagymama, több, mun­kára fogható családtag, esetleg bejárónő is van, még csak szen­telhet a háziasszony valamicskét a pihenésnek. De másutt, s fel­tehetően az esetek többségé­ben?! ... termésátlag. Ez utóbbi összefügg a tápanyagellátás elégtelenségé­vel, a gyengébb gépesítettséggel. Mindez együtt a költségeket is emeli. Szinte törvényszerű, hogy ezekben a kisgazdaságokban ke­vés a képzett szakember. A kis­üzem nem vonzó számukra. Itt mindenesnek kell lenni, vagyis több irányú, szerteágazó a lekö­töttség. A nagyobb gazdaságok viszont, ezzel szemben korszerű termelési szerkezetet kialakítva, kevesebb növényre szakosodva, a termelési rendszerekhez csatlakozva jobb eredményekkel, nagyobb fejlesz­tési lehetőségekkel rendelkeznek. Példa erre a kiskunfélegyházi és a kecskeméti közös gazdaságok egy része. A gazdasági hatékonyság érde­kében tehát sokat kell még tenni. A területi szövetség küldöttgyű­lése számos javaslatot hozott er­re vonatkozóan. A szövetkezetek egyesülése csak az egyik forma a továbblépéshez. A termelési ága­zatok közötti együttműködés, a feldolgozással es a végtermék- előállítással kapcsolatos kooperá­ció szintén sok tartalékot kínál. Nemcsak a termelőszöyetkezétek egymás líözöttí vállalkozásairól van szó, hanem az állami gaz­daságokkal és a különböző fel­dolgozó vállalatokkal való együtt­működésről is. Számos jó példa van az előbb említettekre, de a tartalékok máig sincsenek kihasználva. Az ésszerű, a lehetőségeknek és a körülményeknek megfelelő kon­centrációval és szakosodással, jobb vezetéssel és üzemszerve­zéssel meg lehet gyorsítani a fej­lődést. Ezért ajánlja a területi szövetség, hogy valamennyi gaz­daságban a szakemberek dolgoz­zák ki a gazdasági hatékonyság növelésének további lehetőségeit. K. S. Akadnak, persze, akik vasárnap délben fogják az ételhordót, s leballagnak a szomszédos kisven­déglőbe, pacalpörköltért. S olya­nok is, akik kocsiba ülnek és va­lahol a harmadik megyében, ét­termi asztalnál töltik el az ünne­pi ebédet. Az ilyen értelmű, ha­sonló jellegű javaslatokra, fölve­tésekre azonban a legtöbb „gya­korló” háziasszonynak ez a vá­lasza: „Fiam, fele annyiból kiho­zom én az ebédet, s még vacsorá­ra is marad belőle.” Summa summárum: egyetlen olyan riportalannyal nem talál­koztam. akinek a szombatja va­lóban „szabad”, aki a hétvége két pihenőnapját ténylegesen pihe­néssel, a felfrissülést célzó, s a szó jobbik értelmében vett „édes semmittevéssel” tölti. Ha akad­nak ilyenek, őszintén irigylem őket. S boldog lennék, ha módsze­rüket közölnék, tapasztalataikat átadnák. A köz ér dekében, azért, hogy minél többen „szombatolhas. sanak” célszerűen, gvűjthessenek erőt a munkáhpz. Jóba Tibor Védjük a kukoricát Az elmúlt időszak csapadékos idő­járása kedvezett a kukoricák elgyo- mosodásának. Felhívjuk a gazdaságok figyelmét a szükséges állomány keze­lések elvégzésére. Felhasználható gyomirtószerek: Dikonirt és Dikonirt D. 1,75—2.2 kilogramm hektáronként; Dikamin D. 2,6—3,4 hektáronként 200— 250 liter vízben kijuttatva, csemege- kukorica kivéve. Buvinol S—370 a Preemergensen elő­kezelt táblákon 6—10 liter hektáron­kénti dózisban 400—600 liter vízben ki­permetezve a kukorica intenzív növe­kedési időszakában. Zeaposz—10 a gyomnövények 2—3 le­veles fejlettségi állapotában 8—10 liter hektáronkénti dózisban 450—600 liter vízben. Magas hőmérsékleten (28 Cel- sius-fok) a kezeléseket az esti órák­ban kell végrehajtani. Levél alá permetezésre: Gramoxon 4,3—5,2 liter hektár, Gomex 3,9—6,3 11- ter/hektár dózisban 520—700 liter/hek- tár vízben kipermetezve. haladó mértékben fejlődött az ÁFÉSZ-eknek az a komplex te­vékenysége is, amellyel a mező­gazdásági kisárutermelést segítik. A kistermelő-gazdaságok áruiból évente több mint ötmilliárd forint értékűt értékesítenek az ÁFÉSZ-ek. A jól fejlődő lakásszövetkeze­tek tevékenységének elemzése mellett szólott a SZÖVOSZ elnö­ke a takarékszövetkezetek mun­kájáról is. Ez év első négy hónap­jában 842 millió forinttal nőtt a szövetkezeti takarékok betétállo­mánya, 217 millióval meghaladva az előző év azonos időszakának növekedését. Az országos tanács megtárgyal­ta és jóváhagyta azokat az irány­elveket. amelyeket az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adó­dó feladatok megoldására dolgoz­tak ki a szövetkezeti mozgalom­ban. Megjelent a Társadalmi Szemle júniusi száma A párt elméleti és politikai fo­lyóirata közli Szentistványi Gyu- lánénak Az országgyűlési válasz­tások előtt című cikkét. Ro- mány Pál Eredmények és fel­adatok agrárpolitikánkban cím­mel a mezőgazdaság időszerű problémáit elemzi. Földes Ká- rolynak Tervgazdaságunk szabá­lyozási elvei a tapasztalatok tük­rében című cikke áttekinti a gaz­dasági irányítás legfontosabb el­vi kérdéseit, s a tapasztalatokat értékelve a továbbfejlesztés kü­lönböző elemeit tárgyalja. A folyóirat társadalomtudo­mány- és ideológiarovatában Sza­bó Imre a szükségletek és érde­kek kölcsönhatását, s különösen az egyéni és társadalmi érdek viszonyát vizsgálja a szocialista társadalomban. A nemzetközi kérdések közül Latin-Amerika társadalmi-poli­tikai fejlődését, a különböző dél­amerikai országokban végbemenő folyamatokat elemzi Kanyó András cikke. A Kommunista lnternacionálé válogatott dokumentumainak kö­tetét Szabó Ágnes ismerteti, Her­mann Istvánnak A mai kultúra problémái című könyvét pedig B. Mészáros Vilma értékeli. Emellett bő folyóiratszemlét is közöl a Társadalmi Szemle jú­niusi száma. (MTI) A könyv helye Az ünnepi könyvhét, bár idő­szakos rendezvénynek számít, nem lehet csupán kampányfel­adat. Mégis azzá válik az egész rendezvénysorozat szelleme, ha most a kötetek egyszerűen eltűn­nek az utcákról, terekről, pálya- udvarokról. Szép gesztus volt, hogy a Kecs­keméti Ezermester Ipari Szövet­kezet felajánlotta használatra az egyik pavilonját — jellegzetes termékét — a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat boltjának a hí­rős városban. Ha nem tudják megvásárolni fejlesztési alap hiá­nyában, fájdalmas lesz a búcsú tőle, hiszen egy színfolttal gya­rapodott a megyeszékhely, s az ember a szép dolgok állandósá­gára vágyik. A szocialista címért küzdő kollektívák vonzó felaján­lása lehetne a könyv további tér­hódítását elősegítő technikai esz­közök készítése, amit a terjesztő vállalat minimum brigádkönyvtá­rak ajándékával köszönne meg ilyen esetekben. Az elmúlt hét ismét figyelmez­tetett néhány aránytalanságra. Ezek, közé tartozik, hogy Kecske­méten a belváros néhány száz négyzetméterén sűrűsödnek az üzletek, itt összpontosul az utcai árusítás is. A lakónegyedek, pe­remkerületek viszont kiesnek az érdeklődési mezőből, mintha ott nem laknának ezrével az embe­rek. Több nagyközségben — Ké­véién, Dunapatajon, Solton — még mindig nincs önálló helyisé­ge a köyvnek. Valamelyik bolt sarkában, játéküzletben húzódnak meg a gyér választékot alkotó kiadványok. A bácsalmási vagy a soltvadkerti önálló üzletek for­galma és kínálata követendő pél­dára találhatna másutt is. A he­lyi tanácsok — esetleg átalakítás­ra váró — helyiség felajánlásával mozdíthatnák elő a közművelő­désnek ezt a nemes ügyét, mint nemrég Mezőhegyesen és Gyulán tették. S vajon miért van az, hogy a szövetkezeti könyvesbol­tokban jóval később jutnak el az újdonságok? Az ellátási területü­kön, jórészt falvakban élő embe­reknek ugyanolyan joguk van a friss olvasnivalóra, mint a város­lakóknak. Az sem elképzelhetetlen, hogy a könyv törjön ki a hagyományos forgalmazási keretekből. A gyógy­szertárakban minden ellenséges­kedés nélkül megférnének a kü­lönböző pirulákkal és porokkal az alapvető orvosi, higiéniai mü­vek, az ezermesterboltokban a barkács-sorozatok darabjai. A könyvhétnek vége, az ünne­pélyes rendezvénysorozat befeje­ződött, az író—olvasó találkozók és dedikálások hulláma levonult. De a könyvnek nálunk mindig és mindenhol emberközelben a helye. H. F. Több mint 3 millió ing Bajáról A Bajai Férfi Fehérnemügyár az idén 321 millió forintos termelési értéket állít elő. Ebben mintegy 3 millió 400 ezer ing szerepel. Legnagyobb megrendelő a belkereskedelem, a küföldi partnerek közül pedig a Szovjetunió, amely a gyár össztermékének 30 szá­zalékát vásárolja. Felvételünkön a Tóth Kálmán szocialista brigád egyik tagja — Hajdú Attiláné — munka közben. Sz. F. Testvérlapunk a Krimszkaja Pravda írja Kitüntették a Krím területi könyvkereskedelmi vállalatot az első negyedévben elért eredmé­nyeiért. Tervüket 103 százalékra teljesítették, 30 ezer rubel értékű könyvet értékesítettek terven fe­lül. * A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság küldöttségét, melyet Regős Gábor titkár vezetett, látta ven­dégül a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Krím területi tagozata. A küldöttség Jaltában találkozott a testvérszervezet városi tagoza­tának aktivistáival. A területi pártbizottságon V. G. Liszenko titkár fogadta a magyar vendé­geket, s tájékoztatta őket Krím és Bács-Kiskun testvéri kapcso­latainak fejlődéséről. A szimfe- ropoli televíziós készülékek gyá­rában megrendezett baráti talál­kozón Regős Gábor átadta a kol­lektívának az MSZBT elismerő oklevelét azért a munkáért, me­lyet a gyár dolgozói a szovjet— magyar barátság erősítése érde­kében végeztek. ♦ Megkezdték az észak-krími csatornán keresztül a keresi víz­tározó feltöltését. Eddig 5 millió köbméter víz gyülemlett fel a tározóban, melynek befogadóké­pessége 28 millió köbméter. A teljes feltöltődés után a vízfelü­let 500 hektárnyi területet_borít be. Az 570 méter hosszú és 25 méter magas gátrendszerbe az építők több mint egymillió köb­méter földet és 14 ezer köbméter betont építettek be. * Ez év tavaszán négyezer fa­csemetét és 32 ezer díszcserjét ültettek el Szimferopol parkjai­ban. A város utcáit és köztéri parkjait-sok ezer tő-rézsávaP dí­szítették. * A szimferopoli zeneiskola nö­vendékeinek zenekara az elmúlt öt évben 50 hangversenyt adott Krím különböző városaiban és falvaiban. A zenekar legutóbbi, évadzáró hangversenye nagy si­kert aratott a szimferopoli ze­nebarátok körében. S. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents