Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-07 / 132. szám

1975. június 7. • PETŐFI NÉPE • 3 Pártfeladata: könyvterjesztő Az ünnepi könyvhét előtt általában számvetés is készül, kik azok, akik élenjárnak a „tudás for­rásának” terjesztésében. Mészáros János, a Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének vezetője mondta a napokban: — A politikai irodalom terjesztői közül kimagasló munkát. végez Dobák Dénesné, a kiskunfélegyházi dohánybeváltó csoportvezetője. Amikor pártfelada­tul kapta a politikai irodalom terjesztését, ebben a kis üzemben az egy főre eső évi könyvvásárlási átlag alig érte el a 11 forintot. A múlt évben ez az összeg már 37 forint volt. Dobákné arról is neve­zetes, hogy nem tart raktáron könyvet, amint kiérkezik az üzembe egy-egy szállítmány, nagyon rövid időn belül gazdára talál. Kiváló eredményé­ért megérdemelten kapta meg most, az ünnepi könyvhét alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium által adományozott elismerő oklevelet. A munkaidő utolsó perceiben érkeztem a kiskun­félegyházi dohánybeváltóba, s először Fekete Pál- né alapszervi párttitkártól érdeklődtem a könyv­terjesztésről. — Nemcsak az alapszervezet, hanem az üzem ve­zetősége is támogatja a politikai irodalom terjesz­tését — mondta Feketéné. Mindnyájan tudjuk azt, hogy Dobákné egyedül nem tudna boldogulni, at­tól függetlenül, hogy elismerésre méltó módon végzi a terjesztést. Vezetőségi ülésen, taggyűlésen rend­szeresen értékeljük terjesztőnk tevékenységét, s mondhatom, nagyon örülünk annak, hogy a mi elismerésünkön túl most oklevelet is kapott... Dobákné nagyon szerény asszony, nehéz szóra hírni. — Hogyan lett terjesztő? — Azt hiszem, ennek két oka is van — válaszolta. Nagyon szeretek olvasni, s annak idején szükség volt arra, hogy elvállaljam ezt a munkát. Húsz éve dolgozom itt, s nagyon megörültem, amikor 1969- ben felvettek a pártba. Az akkori terjesztő éppen akkor távozott az üzemből. Én azonnal jelentkez­tem: vállalom ezt a szép megbízatást. Hogyan végzem a munkám? Örömmel! Mondha­tom, hogy nincs szükség nagy agitációra. Az itt • Dobák Dénesné könyvterjesztő Fekete Pálné párltitkárnak és Hegedűs Rozáliának bemutatja a legújabb politikai kiadványokat. (Opauszky László felvétele) dolgozók — nem utolsósorban a politikai oktatáso­kon való rendszeres részvétel hatására — igénylik a különböző politikai műveket. Az Idegen szavak szótárából például még utánrendelésre is szükség volt. Igen kedvelt a Nők magazinja, de a többi kiadványnak is van gazdája. Már régen kialakult a törzsvásárlók gárdája, Nagy éivtárs, az üzem­vezető, Ica néni, a párttitkár, Mészáros Ferenc, Térjék Lászlóné, Breszkó Sándorné, K. Czakó An- talné és a többiek nemcsak vásárolnak, hanem rendelnek is. Üzemünknek mindössze 62 állandó dolgozója van, s a múlt évben több, mint 3 ezer forint értékű könyvet vásároltak. — örül az oklevélnek? — Természetesen nagy megtiszteltetésnek veszem, de nem azért végzem ezt a munkát. Ez a párt­feladatom ... O. L. Befejezéshez közeledik a halasi ,AFIT-szerviz építése. Már a gé­peket, műszereket szerelik az üvegfalú csarnokban. A munka biztonsága érdekében szerelő­aknák helyett csápos emelőket használnak. A legkorszerűbb di­agnosztikai műszerek segítik a gépkocsik ellenőrzését. Képünkön Szerviz Halason a fékhatásmérő műszereit ellen­őrzik. * (Pásztor Zoltán felvétele.) Védekezzünk áramütés ellen! NE KONTÁRKODJUNK! Villanyszerelést és javítást csak villamos szakvállalattal vagy iparengedélyes villanyszerelővel végeztessünk! HIDEGPADLÓS HEL YISÉGBEN használjunk érintésvédelmet! Ilyen helyiségben fémszegmentes farácson vagy műanyaglapon, műanyagtalpú cipőben állva használjuk villamos készülékeinket! ÉRINTÉSVÉDELMI ÜGYEKBEN és nagy készülékek vásárlása előtt díjmentes tanácsot ad ' az áramszolgáltató vállalat helyi szerve. MAGYAR VILLAMOS MÜVEK TRÖSZT 1251 Budapest, 11. Pf. 34. Szakmári látogatás Kihaltak a szakmári utcák; legtöbben most a földeken dol­goznak. Csak az iskola környé­kén van nagyobb mozgás. Kí­váncsian lépjük át a küszöböt: vajon mit csinálnak itt ilyen­kor, amikor nincsen tanítás? Éppen próbál a huszonhét ta­gú iskolai énekkar, Bóta Zol­tánná vezetésével. A tanárnő újságolja, hogy rendezvényre készülnek. Nincs idő a sok be­szélgetésre. Gyakorolni kell a számokat, hogy szépen menjen a műsor. Felcsendül hát a dal: „Napkorong az égről nevetve néz le ránk.” Azok a nyolcadikosok, akik továbbtanulásra jelentkeztek, február és július között közép­iskolai előkészítő tanfolyamon vehetnek részt. Három tantárgy­ban — matematika, magyar és orosz nyelv — bővíthetik isme­reteiket a tanárok segítségével. Az egyik csoport most éppen a magyarral foglalkozik. Király Lajos tanár tart órát a leendő gimnazistáknak. ötvemn jelentkeztek az elő­készítőre; legtöbben a matema­tikai foglalkozásokra. A többsé­gük fizikai dolgozók gyermeke. Hátrányosabb helyzetüket igye­keznek külön foglalkozásokkal pótoni. Tantárgyanként 130—30 óra keretében sok segítséget kapnak további tanulmányaik megalapozásához a gyerekek. Az iskola folyosóján, vitri­nekben népviseleti ruha. _ Az igazgatóhelyettes, Bóta Zoltán elmondja, hogy egy idő óta tervszerűen gyűjtik a falu múlt­jával kapcsolatos emlékeket. Meséli, hogy a feleségével, va­lamint T.akatos Sándor tanárral MAI TÉMÁNK 99 Oklevéltár” Azért tettük idézőjelbe a címet, mert nem gon­doljuk komolyan, hogy amolyan hivatalos helye lenne a hivatalos okleve­leknek az a helyiség, amelyről most szólni aka­runk. Csupán azt kíván­juk jelezni e szóval, hogy találtunk egy tágas szo­bát, ahol a szó szoros ér­telmében roskadoznak a falak a felaggatott okle­velektől. Tiszakécskén, a járási művelődési központ eme­leti klubtermében leltünk rá ezekre a falakra. Lent­ről fölig, csaknem a pad­lózattól a mennyezetig, s körben mindenütt bekere­tezett oklevelek. — Ejha! — gondolja a látogató, az ide vetődött idegen. Ez igen! S ha elkezd az illető érdeklődni, hamar meg­tudja, miért, s hogyan ke­rültek ide a sok sikerről árulkodó oklevelek. A helybeli irodalmi színpad, az énekkar és a népi' ze­nekar, valamint az asz- szonykórus öregbítette a nagyközség hírnevét sok­szor és messze földön. Kovács Gézáné karnagy­tanár vezetésével, akinek sokoldalúságára jellemző, hogy az irodalmi színpadi munkában épp úgy felfi­gyeltek rá, mint az ének­zenei kultúra terjesztésé­ben kifejtett tevékenysé­gére. S közben egyéb köz- művelődési és pedagógiai munkáját sem hanyagolta el. Serlegek és érmek tu­catjai egészítik ki a gyűj­teményt. Debrecenben, Gyulán, Szegeden, Ceglé­den, Budapesten és Kis­kunhalason — és ki tudná felsorolni, hogy hol még — léptek színpadra az elmúlt másfél évtizedben. Tizenötször szerepeltek a rádióban, többször fellép­tek külföldi közönség előtt, hanglemez készült ra mű­sorukról. S számos arany oklevelet, első díjat kap­tak igényes művészeti te­vékenységük jutalmaként. Azt ötventagú kórusuk, huszonnégy tagú népi együttesük — ezen belül az országosan kiváló mi­nősítést kapott híres ci- terazenekaruk — nap mint nap bizonyítja életrevaló­ságát. Gratulálunk az „oklevél­tárhoz”. V. M. A szövetkezetpolitikai elvek szellemében • Április elsejétől eggyel ke­vesebb általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet működik Bács-Kiskun megyében. Az ágas- egyházj egyesült a mintegy tizen­kétszer nagyobb Univerrel. A Kecskemét környéki községben tevékenykedő társulás vezetői már hosszabb ideje szorgalmaz­ták ezt a döntést, mert fölismer­ték várható előnyeit. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos tanács irányelvei­ben lehetségesnek és a szö­vetkezetpolitikai elvekkel ösz- szeegyeztethetőnek tartja az ÁFÉSZ-ek egyesülését, illetve működési körzetük módosítását. A megyei szövetség a tavaly ősz­szel tartott elnökségi ülésén meg­állapította: „A társadalmi és a gazdasági élet törvényszerűségei, de különösen megyénk település- hálózatának fokozatos átalakulása elkerülhetetlenné teszi a jelenlegi működési területek megváltozta­tását, a szövetkezetek anyagi és szellemi erőforrásainak a kon­centrálását.” Helyi, megyei és országos érde­kek tehát kívánatossá teszik, hogy a nagyobb teljesítőképesség, a la­kosság jobb ellátása, a gyorsabb fejlesztés, az eredményesebb gaz­dálkodás elősegítésére megvizs­gálják a meglevő szellemi, anya­gi energiák ésszerű, minden eset­ben a helyi körülményekből kiin­duló összevonásának a lehetősé­geit. • Súlyos hibának és eleve ku­darcra ítélt próbálkozásnak minő­sülne, ha felsőbb irányító testü­letek gyorsítani, erőszakosan be­folyásolni akarnák ezt a termé­szetes folyamatot. Csak ott érde­mes foglalkozni a gazdálkodási színvonal javításának eme mód­szerével. ahol a feltételek adot­tak. az egyesülés összhangban van a távlati célokkal és a tagság de­mokratikus formában kinyilvání­tott véleményével. Kampányról szó sincg, csupán a tevékenység keretei igazodnak, igazíttatnak a változó körülményekhez. A kecskeméti ÁFÉSZ körzetében a lakosság a két utolsó népszám­lálás között tízezerrel növekedett, Ágasegyházán egy százalékkal csökkent. A megyeszékhelyen mű­ködő szövetkezet mutatói általá­ban kedvezőbbek, mint a meg­szűnt kisebb egységé. Ez termé­szetes, hiszen a gazdasági környe­zetnek optimálisan megfelelő nagyságú vállalat — bizonyos szempontokból a szövetkezetek is ennek tekintendők — rendszerint előnyösebb feltételek között dol­gozhat. Gyorsabban forgathatja pénzét, hamarabb meghonosíthatja az új termelési eljárásokat, több maga­san képzett szakembert alkalmaz­hat, rugalmasabban gazdálkodhat. A nagyobb árukészlet több vevőt vonz, a forgóeszközök közötti kü­lönbség az eszközhatékonyságot javíthatja. Értesüléseink szerint — például — legalább hat-nyolc évig tartó felhalmozással építhe­tett volna az ágasegyházi szövet­kezet új ABC-boltot Ha a jövő­ben ilyen létesítése szükségesnek látszik, az egyesült szövetkezet fejlesztési alapjából teremtik elő az építkezési költségeket. Feltehe­tően már az idén megkezdik az ágesegvházi betonüzem korszerű­sítését. • Az egyesítés gyakorlati ta­pasztalatait nagy figyelemmel kí­sérik a megyében. A kedvező eredmények gyorsíthatják, az esetleges nehézségek lassíthatják a meggyőződésünk szerint szük­ségszerű folyamatot. Mi úgy vél­jük, hogy a kecskemétiek és ágasegyháziak példáját a lakos­ság és a szövetkezeti' tagság, va­lamint a népgazdaság hasznára másutt is követik. Bizakodunk, mert a megye vá­rosaiban tevékenykedő általános, fogyasztási és értékesítő szövet­kezetek egyenletesen, erőteljesen fejlődnek, sok tekintetben a me­gyei átlagot meghaladóan. Az el­múlt esztendőben 5130 új tagot vettek föl. 1970-től 1974-ig 51,4 százalékkal növekedett a bolti kiskereskedelmi forgalom. Az ÁFÉSZ-ek tagsági érdeke­ken alapuló tevékenységének to­vábbra is fontos és eredményes része volt a mezőgazdasági ter­mékek termeltetése, vásárlása, ér­tékesítése. Segítették a korszerű eljárások terjedését. A zöldség- programot szakcsoportok alakítá­sával segítik. A szövetkezetek ösz- szes tiszta bevételének egytize- dét az ipari, szolgáltatási, szállí­tási és egyéb tevékenység adta. Egyetlen év alatt a 38 ÁFÉSZ és az Alföld Kereskedelmi Vállalat nyeresége 12,4 százalékkal emel­kedett. Kedvező képet kapunk a taka­rék- és lakásszövetkezetek gazdál­kodását vizsgálva. 0 Cikkünkből is kitűnik, hogy érzékenyen figyelik a vásárlói szokások módosulását, az urbani­záció hatását, a gazdálkodás rendszerének változásait és ide­jekorán levonják a szükséges kö­vetkeztetéseket. megteszik az in­tézkedéseket. alkalmazkodnak az új körülményekhez. Ez a szemlé­let, magatartás további sikereik záloga. H. N. mm i IN' 1 1 1 i ===í t. ™ 0 . ■ i _____L* & Szvétek néni munka közben. • Bóta Ilidikó is Kalo­csára megy. és dr. Kovács János községi or­vossal- közösen, legalább tízszer ennyit gyűjtöttek már, mint amennyit itt látunk. Érdemes alaposabban szem­ügyre venni, amit ezekben a vit­rinekben kiállítottak. Van itt klumpa (fapapucs); fánksütő, vasból; a múlt században ké­szült tányér; díszes ingváll (pruszlik); százéves borotvátok fából; fehér gyöngyös menyecs­ke fityula; lázsiás leányékszer pénzből és gyöngyből. — Kellefie egy állandó he­lyiség — sóhajt fel a lelkes gyűjtő. * Az iskolában szeretik a kul­túrát, a művelődést. A nevelők igyekeznek megkedvelteim azt • Szereplésre készül az énekkar. (A szerző felvételei.) a legkülönfélébb módon. Tóth Ferencné vezetésével működik a húsztagú pingáló szakkör. öt év óta sok-sok gyerek került közvetlen kapcsolatba a széppel. A tánccsoportot most szervezik újjá éppen. Bagó Istvánná óvó­nő ügyködik érte ezekben a napokban. Az egyik szálláson, Keserűteleken még több úttörő táncol a csoportban. Az ottania­kat Vén Mária irányítja. A .nevelők jó érzéssel számol­nak be — távollétében — arról, hogy az iskola igazgatója, Ba­yer József nagy-nagy szeretettel biztatja és segíti azokat, akik a kulturális élet fellendítéséért valamit tenni akarnak. Járjuk a környéket. Lehetet­len nem észrevenni a színek lo- bogását; mindenfelé népviselet­be öltözött asszonyok, lányok dolgoznak a határban. Gombolyagon, ezen az egyre inkább kihaló félben levő szál­láson találkozunk Szvétek Já- nosnéval. Ül a ház előtt, egy kis székén, s térítőt hímez. Szót váltunk, és megtudjuk: ezen a parányi településen legalább tí­zen, tizenketten bedolgoznak rendszeresen a kalocsai háziipa­ri szövetkezetbe. A hagyomá­nyos mintákat juttatják el sok­felé az országba és a világba. Varga Mihály • A néprajzi tárgyak gyűjtője. 9 Mácsai Rózsa, a leen­dő gimnazista.

Next

/
Thumbnails
Contents