Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-05 / 130. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1975. június 5. A veszteségek okai A megye mezőgazdasági szövetkezetei az elmúlt esztendőben kereken 10 milliárd 300 millió forint értéket termeltek, amely csaknem 12 százalékkal magasabb az 1973. évinél A növekedési ütem mögött a jobb munkaszervezés, a vezetés színvonalának javulása, a korszerűbb termelési módszerek bevezetésének hatásai érezhetők. A termelékenység javulásával elért nagyobb árbevétel, s a gazdálkodás hatékonyságának eredményeként a szövetkezeti bruttó jövedelem több, mint 9 százalékkal haladja meg az előző évit, és összegében megközelíti a 3 milliárd forintot. Általános fejlődés A magasabb jövedelem lehetővé tette a mezőgazdaságban dolgozók anyagi érdekeltségének javítását, a gazdaságok anyagi-műszaki alapjainak fejlesztését, a tartalékok, a szociális és kulturális ellátást segítő alapok képzését. Azt is szükséges megjegyezni, hogy tavaly tovább folytatódott a mezőgazdasági szövetkezetek területi koncentrálódása. Az egyesülések során kialakult közös területek nagysága elősegíti a termelőerők nagyobb ütemű fejlődését. a hatékony vállalati gazdálkodás megvalósítását. Az elmúlt év végén 138 mezőgazdasági termelőszövetkezet. 51 szakszövetkezet. két halászati szövetkezet és hét mezőgazdasági szövetkezeti közös vállalkozás készített zárszámadást. Az általános fejlődés mellett számottevő differenciálódás is jelentkezik a mezőgazdasági nagyüzemekben és az elmúlt esztendőben is néhány közös gazdaság veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárta az esztendőt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága emiatt öt mezőgazdasági termelőszövetkezet és két szakszövetkezet szanálását rendelte el. Ezek lefolytatására 3—5 tagú bizottságokat jelölt ki, a szövetkezetektől független olyan szakemberekből, akiktől felkészültségük alapján mélyreható vizsgálatokra, a pénzügyi egyensúly megteremtéséhez, a gazdaság eredményes működéséhez megfelelő javaslatokra számíthattak. A szanálási bizottságok az idén is. mint az elmúlt esztendőkben figyelemmel kísérik az érintett szövetkezetek munkáját és év közben is tanácsokat adnak. A megyei tanács végrehajtó bizottsága nemrég tárgyalta a mezőgazdasági szövetkezetek pénzügyi hiányának rendezésével kapcsolatos intézkedéseket. Ez alkalommal elismerést kapott a szanálási bizottságok munkája. Jelentéseiket elkészítették és megtették javaslataikat az érintett termelőszövetkezetek gazdálkodásának rend- behozására. A kunadacsi Barátság Tsz, valamint a bugaci Szőlő-mező Szakszövetkezet esetében a veszteség- és alaphiány az idei évben képződő jövedelemből és amortizációs alapból rendezhető, ezért ezeknél a gazdaságoknál a szanálási eljárás elmaradt. Javaslatok a rendezésre A többi szövetkezetben a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának Bács-Kiskun megyei Hivatala is megtartotta a pénzügyi revíziót. A revizorok és a szanálási bizottságok számos, a mérlegek eredményét is módosító megállapítást tettek. Általános tapasztalat. hogy részben a gyenge termőhelyi adottságokból, de nagyobbrészt a vezetési hibákból adódnak a hiányok. A kisszállási Petőfi Szövetkezetben például a fejlesztési elképzelések nem voltak kellően megalapozva. A vezetők nem a gazdaság adottságaihoz, pénzügyi lehetőségeihez igar zodva készítették a terveket. Ennek következtében az eszközellátottság mennyiségi és minőségi növekedésével szemben csökkent a munka termelékenysége. Az adottságoktól eltérő termelésszerkezet kialakítása, a megfontolatlan beruházások, a szövetkezet erejét meghaladó kötelezettségvállalások hozzájárultak a veszteségekhez. Hasonlóképpen szubjektív okok segítették elő a kun- szentmiklósi Szabadság Termelő- szövetkezetben is a gondokat. Többek között az eszközállomány kihasználatlansága az elfekvő készletek, a fegyelmezetlen, késői munkavégzés miatt keletkezett betakarítási veszteség okozott károkat. A mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezetben a tavalyi kedvezőtlen időjárás súlyos veszteséget okozott az ültetvényekben. A több, mint 700 hektár szőlőterületről — a gondos művelés és növényvédelem ellenére — a tervezettnél 15 ezer mázsával kevesebb termést takarított be a tsz. Ebben közrejátszott az áprilisi fagy, illetve a két jégverés. Októberben húsz nap alatt 200 milliméter csapadék esett, ez növelte a károkat. Az alacsony cukorfok miatt kedvezőtlen áron tudta értékesíteni a szövetkezet a termést. Mindezek következtében az árbevételi kiesés csaknem 8 millió forint. Növelte a veszteséget a sertéshizlalás megalapozatlansága, valamint a meggondolatlan beruházások. A ballószögi Egyetértés Szak- szövetkezet kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt árkiegészítést kap 1971-től. Minden évben veszteséges és jelenleg is gondok vannak. A bővített újratermelés feltételeinek megteremtésére képtelen a gazdaság. Keresik a megoldást, hogyan lehetne változtatni ezen a helyzeten. Személyek felelősségre vonása A szanálási bizottságok a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek véleményét is meghallgatva tették meg javaslataikat a pénzügyi feszültség megszüntetésére. A jövedelemfelhasználás utáni hiányokat elsősorban a saját forrásaikból kell rendezniük a gazdaságoknak. Amit ez utóbbiból nem tudnak fedezni, ahhoz dotációt, visszatérítendő állami juttatást vagy szanálási hitelt kapnak. Dotációval csak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetek mérlegvesztesége rendezhető. Ahol megállapították a vezetőség tagjainak felelősségét, ott jelentős munkadíj és munkabér visszatérítésre kötelezték őket, amelyet 12 hónap alatt kell letörleszteniök. Ezek az összegek 7 ezertől 22 ezer forintig terjednek. Több volt vezetőnél büntető- eljárást, illetve fegyelmi felelős- ségrevonást is javasolt a megyei szanálási bizottság. K. S. Ütőn az autótemetőbe... 0 Tervszerűen folyik a fővárosban a roncsautók összegyűjtése. A FÖSPED szakemberei a közlekedésrendészettől több száz, rendszám nélküli gépkocsi „lelőhelyét” kapták meg, ezeket a vállalat telephelyére szállítják és ott egy évig tárolják. A FÖSPED olyan különleges autókat vásárolt, amelyekkel könnyen szállíthatók és emelhetők a roncskocsik. (MTI Fotó—Csikós Gábor felv.—KS) A TIT HASZNOS KEZDEMÉNYEZÉSE Növénypárti várospolitikát ELLESETT PILLANATOK Kaszálók Fontos dolgokról beszélgettek a közelmúltban a TIT Bács-Kiskun megyei központéban. A kecskeméti parkok, zöldterületek állapota volt a téma. Jól írtam tehát; lényeges, közérdekű ügyben cseréltek véleményt a meghívottak. Így vélekedett Balogh András professzor, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető tanára is. Egy előadás megtartására érkezett a hírős városba, s a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felkérésére toldta meg néhány órával kecskeméti tartózkodását. Délelőtt megnézte, végigjárta az itteni parkokat, ebéd után találkozott a zöldterületek gazdáival. A bővítés sokféle haszna kézenfekvő. A nemzetközi hírű tudós helyi tapasztalatok ismeretében állhatott este hallgatói elé, mondandóját az itt látottakhoz igazította, hatásos, szemléletes példákkal élénkíthette mondandóját. A délutáni kerekasztal-beszélge- tés fölért három továbbképzéssel. Balogh professzor felfigyelt a helybeliek számára a megszokástól elhomályosult jelenségekre. A kecskeméti szakemberek állásfoglalásainak alapossága,, érveik hatékonysága, leleményessége is hozzájárult a megbeszélés sikeréhez. Dr. Balogh András bevezetőjében az építészeti környezetből adódó tennivalókra hívta fel a figyelmet. — Nyolc-tíz korszakot képviselnek a kicsit nyugtalan, változatos utcaképek, térrendszerek. Ez is arra ösztönöz, hogy minél több nyugodt felület ellensúlyozza az. épületek tarka forgatagát. A parkoknak az összefoglalásra kell törekedni, feledtetni az építészeti változatosságot. Fontos, hogy ott-tartózkodásra csábítsanak. Egy szép park, egyetlen fa nagy érték. Az első parancs: óvni a meglévőt. Sajnos ma még elég gyakran a zöldfelület megnyirbálását, néhány „útban levő” növény kidobását tekintik a legkönnyebb megoldásnak. Felejtik, hogy amit egy fa képvisel egy városban, az megfizethetetlen. Egyetlen ágat sem szabad fölöslegesen levágni. A növények a város közérzetének fontos tényezői. A budapesti Kodály Körönd a lakosság követelésére azért szükségesnél nagyobb mértékbenv nyesi az ágakat. Kevés a gép, s így különösen kellemetlen az időnkénti munkaerőhiány. Dr. Szodfridt István, az Erdészeti Tudományos Kísérleti Intézet vezetője a parkerdők telepítésével kapcsolatban mondott megszívlelendő észrevételeket. Mayer Antalné mérnök gyakorlati példákkal bizonyította, hogy a kivitelezés során olykor megváltoztatják a kertészeti terveket. Juhász István, a városi tanács főmérnöke, Kerényi József Ybl-díjas építész is hasznos javaslatokkal járult a megbeszélés sikeréhez. A végén egyöntetűen megállapították, hogy az utóbbi egy-két esztendőben sokat szépültek a megyeszékhely zöldfelületei: meglátszik, hogy többet törődnek a parkokkal, mint korábban. Így vélekedett Gódor József városi tanácselnök is, ki nagy örömmel értesült a tanácskozásról. ö a lakosság szemléletének a változását várja elsősorban a további javulást. A Virágos Kecskemét mozgalom — hangoztatta — a meglévő értékek védelmét is jelenti. Heltai Nándor • Ujjé, a Parkerdőben Nagyszerű... (Pásztor Zoltán felvétele) kapta mai, szokatlan alakját, mert csak így menthettek meg néhány kedvelt fát. Visszatérve a Kecskeméten látottakra: a növény, az ember és az épület harmonikus összhangjának a finomítása, ahol szükséges, a megteremtése legyen a cél. Sajnos sok megcsonkolt növény rontja a városképet. Másutt a szükségesnél több motívum zavarja a csendes kikapcsolódást: a kevesebb, az egyszerűbb néha több. Talán lehetne korszerűbb kertberendezési tárgyakat beszerezni, színeseket, érdekes vona- lúakat. Természetesen a parkban csak másodlagos szerepük lehet. Tudomásul kell venni, hogy a mai fiatalság másként pihen, mint mi. Még ülni sem tudnak szabályosan; feszengenék sokan, amikor különféle módon kucorgó ifjakat látnak. Egyszerű a recept, készítsenek különböző szintű ülőhelyeket. A vendég elszomorodva hallgatta Pólyák Péternek, a városi tanács kommunális költségvetési üzem vezetőjének panaszait. Nehezen tudnak érvényt szerezni a vonatkozó rendelkezéseknek. A DÁV újabban ismét a feltétlenül Elfáradok a munkában; abbahagyom a gépelést. Először a rádióhoz indulok: jó lesz egy kis zene, kikapcsolódásra. Aztán meggondolom; az ablakhoz lépek. Lenn, a két házsor között négy hosszú sávú parkrész, fűvel bevetve. A fű már csaknem térdig érő. Selymesfényű szőnyegek. Éppen odaér két ember. A vállukon kasza, kezükben kis csomagocska, talán a tízóraijuk. Azokat leteszik az egyik padra. Valamit mondanak egymásnak, aztán elindulnak. Egyikőjük az egyik fűszönyeghez, a másik kicsit arrébb, a másikhoz. Nekikezdenek a munkának. A fiatalabb overálban, jambósapkával a fején. Legyezgeti a füvet, kasza- bolgat; meg-megáll közben, körülnéz. Az öreg előbb megköpi a tenyerét, aztán nekihajol, nekiveselkedik. Suhinti és lép hajlott derékkal. Megállás nélkül. Csodálkozom: vajon hogyan lehetséges, hogy a százéves, zsíros, elnyűtt kalapja nem esik le a fejéről? Kaszál az öreg, vágja a zöld rendet, mint annak idején valamelyik grófi földön. Ha kiér az útig, elő a ka. szakövet, fenés, aztán elölről, most már a túloldalon, visszafelé haladva. Mintha hajtaná valami, valaki. Nem úgy a fiatal, ö meg- megáll, körülnéz, megpihen egy- szer-egyszer. Látszik: nincs ínyére ez a munka. Az öreg pedig suhint, lép, suhint, lép. És újra elölről. Megállás nélkül. Amikor készen lett a másik mezővel is, egy darabig úgy áll ott egy helyben, félig meggörnyedve. Nem tud felegye, nesedni. — Valami görcs — gondoltam. Aztán erőt vesz magán. Leteszi a kaszát a pad mellé, leül. Fogja a hasát. Vagy a derekát, nem látom tisztán. A jambós észreveszi. Odamegy, kérdez valamit. Aztán a batyujából egy üveget elővesz, odaviszi az öregnek. Az legyint, hogy nem kell; de aztán mégis iszik egy kortyot. Aztán ott maradnak egy ideig. Ülnek, beszélgetnek valamiről. Sajnálom, hogy ilyen távol vagyok. Nem tudhatom meg, miről folyik a szó köztük. V. M. Megvalósítás előtt a fejlesztési tervek A szakmunkásgárda gyarapítása A szakképzett és a szakmai képzettség nélküli munkások aránya országosan Bács-Kiskun megyében a legkedvezőtlenebb. Igaz ugyan, hogy az utóbbi években a szakmunkásképzőkből kikerülő fiatalokon kívül felnőttek is sokan vettek át intenzív tanfolyam vagy más szakmunkásképző kurzus elvégzése után szakmunkásbizonyítványt, ennek ellenéire a megye gazdaságának fejlődéséhez a szakmai feltételek még korántsem kielégítőek. Annyit megállapíthatunk, hogy Bács-Kiskun munkásállományának magasabb szakmai színvonalra emelése folyamatban van. A magukat képző, továbbtanuló munkások becsülete nőtt mind az üzemekben, mind a közvélemény előtt, ezt azonban csupán biztató kezdetnek tekinthetjük. A szakmunkások számának gyarapítása állandóan napirenden levő, s a jövőben sem elhanyagolható feladat. Napjainkban a megyében sok helyütt még első számú tennivaló az általános iskola befejez- tetése a dolgozók egy részével, a szakmát adó tanfolyam csak ez után következhet. Az ipari megyékben, a tempósan fejlődő, a világgazdasági változásokra gyorsabban reagálni akaró nagyvállalatoknál viszont már a munkások továbbképzése, sőt a kiegészítő és rokon szakmákra való tömeges átképzésének megszervezése került előtérbe. Tükrözi ezt a Minisztertanács tavaly október 30-án hozott 2036. számú határozata is a munkások tanulási szándékának időközönkénti felméréséről, s az ezzel kapcsolatos képzélsi, továbbképzési tanácsadásról. A döntés — a dolgozók személyes érdekein túl — végsősoron azt segíti elő, hogy a jövőben a munkaerő-állomány képzettsége, felkészültsége és a vállalatok ilyen irányú szükségletei jobban összhangban legyenek. A Minisztertanács határozata kimondja: a vállalatodnál időközönként fel kell mérni, hogy a munkások közül kik szándékoznak általános (általános iskolai, középiskolai stb.) képzésben, szakmai továbbképzésben, valamint kiegészítő vagy rokonszakmára való átképzésben részt- venni. Ezt a tájékozódást először 1975-ben kell elvégezni, hogy eredményeit már hasznosítani lehessen a következő ötéves nép- gazdasági tervhez kapcsolódó oktatási programok összeállításánál. A munkások tanulásának, szakmai képzésének megszervezésébe bekapcsolódnak a pálya- választási tanácsadó intézetek is. Szakmai, módszertani támogatást nyújtanak a munkahelyeken az oktatási ügyekkel foglalkozó szakembereknek, akik majd tanácsadással segítik a tanulni szándékozó dolgozókat. Czinege Gábornak, a Bács-Kiskun megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet igazgatójának véleménye szerint az intézet és a vállalatok gyümölcsöző együttműködéséhez alapos előkészületekre van szükség. Előnyös lenne, ha a vállalatok káderutánpótlási, illetőleg szakmai tovább, képzési terveikkel összhangban beiskolázási programot is készítenének a következő évekre. Ezt mielőbb a dolgozók elé kellene tárni, hogy tudják, milyen ismereteket, végzettséget lehet a közeljövőben munkahelyükön hasznosítani. Ez után következne a tanulni szándékozók számbavétele, majd pedig — az érdekeltek adottságainak szem előtt tartásával — a tanácsadás, útmutatás a dolgozók és a vállalat elképzeléseinek közelítésére. A Minisztertanács 2036. számú határozatának végrehajtási utasítását a vállalatok csak ezután kapják meg. Érdekeik azonban azt kívánják, hogy minél előbb, a még késlekedő utasításra nem várva, tegyék meg az első lépéseket. Itt a nyár, amikor a legtöbben veszik ki szabadságukat, s ebben az időszakban köny- nyen előfordul, hogy égetően sürgős ügyek is hosszasan pihennek az íróasztalok fiókjában. A megye szakmunkásgárdájának gyarapítása, gazdasági fejlődésének ügye nem tartozhat ezek közé. A. T. S. Csaknem 7 ezer hektárra nőtt a jakabszállási Népfront Szak- szövetkezet területe, mivel egyesült a helvéciai Aranyhomok Szakszövetkezettel. Az idén is arra törekednek, hogy olyan jó eredmények szülessenek a gazdaságban, mint tavaly, ugyanis az 1974-es esztendő munkáját a Kiváló termelőszövetkezeti cím fémjelzi. Kiemelkedik a szakszövetkezet szőlő- és gyümölcstermesztésével, de azzal is, hogy a munkák gépesítettségét évről élvre javítják és a nagyüzemi szőlőtelepítésekben és a borászatban kihasználják a kooperációs lehetőségeket. A jól termő 59 hektáros közös művelésű nagyüzemi szőlő mellett a múlt évben és az idén ösz- szesen 57 hektáron telepítettek csemege- és borszőlőt. Már három éve kooperációs kapcsolatban vannak a Kecskemét-Szik- rai Állami Gazdasággal, s az idén a gazdaság termesztési rendszerébe is beléptek. Korábban a bor tárolásában, feldolgozásában és értékesítésében jelentkezett az együttműködés. Az őszre tervezett szőlőtelepítéseknél azonban már az állami gazdaság technológiáját alkalmazzák. Jövőre helikopter vásárlásához is társulnak. Az V. ötéves terv végére a szakszövetkezetnek 460 hektáros szőlőültetvénye lesz, amelynek nagyobb részén majd kombájnnal szüretelnek. Az ültetvény kialakítását sáintén az állami gazdasággal közösen végzik. A Népfront Szakszövetkezet az év végéig 20 ezer hektóliteres tárolót épít, mintegy 5 millió forint költséggel a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaságban. Ezzel a szüret idejére már 30 ezer hektoliter must és bor tárolására nyílik lehetőség. Gyümölcsöseik nagyobb része kajszi- és őszibarack, ősszel és tavasszal 57 hektáron telepítettek a piaci igényeknek legjobban megfelelő sárgahúsú őszibarackfajtából. A tagság háztáji gazdálkodásának fellendítése céljából ebben az esztendőben már két agronó- mus dolgozik a szakszövetkezetben. Tavaly a tagság a szövetkezet útján nagymennyiségű gyümölcsöt, mustot, valamint sertést, tejet és szarvasmarhát értékesített, több, mint 17 és félmillió forint értékben. A szövetkezet vezetősége arra számít, hogy a tagok a múlt évinél 15 százalékkal több árut adnak át az idén értékesítésre. Javították az átvételt, ugyanis a felvásárlótelepek számát eggyel növelték. Gépvásárlásra és egyéb beruházásokra az idén és jövőre is több millió forintot költenek. A már említett bortárolón kívül 400 ezer forintos költséggel őszre megépítik a gyümölcs-csomago- lót. A szakszövetkezetben termelt őszibarackot csomagolják majd az 500 négyzetméter alap területű csarnokban, s a gyümölcs nagyobb részét exportál9 Az idén tavasszal telepitett őszibarackosban most végzik a gyomtalanítást és talajporhanyitást.
