Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-05 / 130. szám

1975. június 5. • PETŐFI NEPE • 3 Évente egy milliméterrel vékonyodik a talaj Eredményes talajvédelmi kísérletek kecskeméti szakemberek közreműködésével Oj talajvédelmi módszerek kidolgozásán munkálkodnak a Kertészeti Egyetemen: a talajtani tanszék szakemberei azt vizsgálják, hogy miként lehetne a termőföldet veszélyeztető, elemi erők okozta károkat elhárítani. Választási gyűlés szocialista brigádvezetőknek jók problémáinak a megoldásá­val is. Ezekre a területekre olyan módszert dolgoztunk ki, amely a szél káros hatásának ér­vényesülését megakadályozza: er­dősávok, élő sövények, a homok íelületét borító zöld trágya lé­tesítését és alkalmazását taná­csoljuk, valamint a szélhordást gátló felületi vegyszerek perme­tezését és a talaj védő művelé­sét. A szél pusztításainak meggát- lását célzó kísérletek — ame­lyeket kecskeméti gyakorlati szakemberekkel együtt végeztek — ígéretes eredményt hoztak: a fák pusztulása lényegében megszűnt, a fiatal csemeték fej­lődése meggyorsult, s a termés csaknem 40 százalékkal növeke­dett. (MTI) bek között, hogy a beruházások összege jelentősen meghaladja Kecskemét vonatkozásában is a most befejeződő tervidőszakét. Hangsúlyozta, hogy a város ipa­rában arra törekednek, hogy a kor követelményéinek megfelelő modern kis- és középüzemek jöj­jenek létre. Ilyen vonatkozásban nem a létszám, hanem a korsze­rű berendezések, a termelés ha­tékonyságának növelése, a gaz­daságos termelés a döntő. A beszámolót hosszan elhúzó­dó vita követte. A felszólalók a lakásépítéssel, a közlekedéssel, a kereskedelmi hálózat bővítésével, és az áruellátással kapcsolatban számos kérdésre kértek választ. A művelődési központban jú­nius 6-án 18 órakor az először választó ifjú állampolgárokkal rendeznek találkozót. N. O. KÉT VÁLASZTÁS KÖZÖTT Kapcsolat a választókkal Legnagyobb energiabázisunk A százhalombattai Duna menti Hőerőmű, mint a legnagyobb energiabázisunk, az ország ener­giaszükségletének harmadát ter­meli. Az erőmű 33 szocialista brigádja kiemelkedő munkájá­nak eredményeként elnyerte a kongresszusi zászlót. A szocialista munkacsoportok napi munkájuk mellett 18 600 óra társadalmi munkát is teljesítettek. • Az erőmű 200 méter magas ké­ményei. (MTI Fotó—Kozák Al­bert felvétele—KS) ÜNNEPI KÖNYVHÉT Örömök és bosszúságok Felesleges lenne bizonygatni, nem kis örömünkre, hogy az idei könyvhét immár igazán so­kak ügye lett. Elég egy pillan­tást vetni a könyvesboltok for­galmára, a sátraknál válogatók nem egyszer sűrű csoportjaira. A jártunkban-keltünkben szer­zett tapasztalatainkról, a látot­takról, hallottakról ejtünk most néhány szót. □ □ □ — Miket vettél? — kérdezi a fiatal nőt a társa. — A Körképet, meg a. Rival­dát; sajnos, a Szép verseket már nem kaptam meg. És te mit ta­láltál? < ,r.r jfUf, — A kétkötetes Adyt; régóta fájt* rá a fogam. Sajnos, én már a Körképet sem vehettem meg; elfogyott, azt mondták. Pedig eddig mind a tizenegy megvan. □ □ □ Kérdezem a könyvesbolti el­adót: igaz, hogy ilyen hamar el­fogyott az idei novella-gyűjte­mény, a Körkép? S tényleg nincs már egyetlen darab sem a Ri­valdából, meg a Szép versek­ből? — Sajnos, így van. S ez ne­künk nagyon kellemetlen. Máris legalább háromszor annyit elüti­tek volna, mint amennyit kap­tunk. Nem értem, miért nem ad­nak többet. Ugyanakkor jó né­hány olyan könyv látott napvi­lágot, mely egymásra halmozva áll itt, nézze: és nem keresi senv ki jóformán. Amikor a kecskeméti Katona József Könyvesboltban ezekről a kérdésekről beszélgetünk, ezt mondják az eladók: — Nagyszerű, hogy az Ezer­mester Ipari Szövetkezet egy ra­gyogó pavilont bocsátott a ren­delkezésünkre. Nézzék meg a központban, milyen szépen mu­tat. S köszönet jár a MEZŐ­GÉP Vállalatnak is a másik pa­vilonért, amit kölcsönöztek. A Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet meg teherautót adott a könyvek szállításához. Viszont a város kulturális veze­tői azt se kérdezték meg, mit tervezünk, s van-e valami prob­lémánk? □ □ □ A Kecskeméti Konzervgyár egyik telepére meghívták Varga Domokos írót. Illetve valaki — vagy valakik — úgy szervezték, hogy a könyvhét első napjaiban találkozzon ott az olvasókkal. Ez meg is történt, kis szépséghibá­val. Ugyanis a gyárban működő könyvbizományosnak senki nem szólt előzőleg, s így a beharan­gozott dedikálás elmaradt. Volt író is, közönség is, csak éppen könyv nem volt, amibe a vendég bejegyezhette volna a nevét és az ajánlását. □ □ □ A boltokban és a sátraknál válogatnak a könyvbarátok; itt- ott embereket lehet látni, akik a hónuk alatt vagy a táskájukban viszik a féltve őrzött kincset. S aztán este — különösen, ha gyen­ge, érdektelen a tévéműsor — kibontják a csomagokat, elhe­lyezik a polcaikra a még nyom- daszagú köteteket, egyikbe-má- sikba belelapoznak; ízlelgetik a műveket egy ideig, hogy aztán valamelyiknél kikössenek — s meg se álljanak az olvasásban, a legutolsó oldalig. V. M. Dr. Fekete Zoltán tanszékve­zető egyetemi tanár a kutatá­sokról elmondta Oláh Bélának, az MTI ' tudományos munkatár­sának: — Országunk termőtalaját a víz, a jég és a szél egyesült erővel támadja, s mind nagyobb károkat okoz. Ennek következ­tében minden évben egy milli­méterrel vékonyodik alattuk a föld. Ennek hátrányos hatása sok helyen már ma is éirződik, és ha a szükséges óvintézkedé­seket Idejében nem tesszük meg, mezőgazdasági termelé­Kedden este Kecskeméten a város szocialista brigádjainak vezetői gyűltek össze választási gyűlésre a megyei művelődési központban ahol Sávolt Béla, az intézmény szervezési csoportve­zetője köszöntötte a megjelen­teket, közöttük Fehér Sándort, a Hazafias Népfront városi bizott­ságának elnökét. Ezután Mészá­ros János, a városi pártbizottság titkára tartott vlasztási beszédet. Miután a résztvevők Kecskemét különböző körzeteinek lakosságát képviselték, a város mindhárom országgyűlési képviselőjelöltjéről — Nyers Rezsőről, az MSZMP Központi Bizottságának tagjáról, Bori Gyulánéról, a Kecskeméti Konzervgyár szakmunkásáról ás dr. Molnár Frigyesről, a SZÖ- VOSZ elnökéről — mondott né­hány ismertető adatot, amelynek értékben szál­lítanak különféle alkatrészeket. A császártöltésiek bekapcsolód­tak a Zsiguli-programba is, és jelenleg már az országban egye­dül csak a szövetkezet dolgozói készítenek a gépkocsi műszerfa­lához kilométerszámlálót. Ebből sünket súlyos károk érhetik. — Módszereink kidolgozásánál — folytatta — abból indultunk ki, hogy szántóföldjeink, lege­lőink és szőlőink negyed része lejtős területeken helyezkedik el. Itt legcélravezetőbb a felszí­ni víz lefolyásának a megaka­dályozása, a lankásabb részeken viszont a csapadékvizet kell a földbe kényszeríteni, és a völgy irányába való folyását feltartóz­tatni. — Tanszékünk szakemberei sokat foglalkoznak a termőföld negyedét kitevő homokos tala­alapján a jelölőgyűléseken bi­zalmat kaptak. — A XI. pártkongresszus — mondotta az előadó — hosszú időre megjelölte hazánk fejlő­désének útját. Ez a program nemcsak a párttagok, hanem a pártonkívüliek széles tömegeinek — az egész ország lakosságának — egyetértésével találkozott. Most a Hazafias Népfront — amely az egész magyar népet fogja egységbe — állítja az or­szággyűlési képviselőjelölteket, akik majd a legfelsőbb államha­talmi testületben hozzák azokat a törvényeket, amelyek társadal­mi fejlődésünket szolgálják. Mészáros János ezután részle­tesen taglalta az ország, a me­gye és a város elmúlt négyévi fejlődésének eredményeit, majd szólott az V. ötéves terv előze­tes célkitűzéseiről. Elmondta töb­idén négyszázezer darabot ad­nak majd át. Ugyancsak a mechanikai rész­legtől kerül ki a Zsiguli víz- és üzemanyagórájának tengelye és mutatója, amelyből a meg­állapodás szerint az év végéig 600 ezer darabot készítenek. — Budapesten tartják a nőla­pok és családi lapok nemzetközi szövetségének (AIJPF) szeminá­riumát — jelentették be szerdán a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában meg­tartott sajtótájékoztatón. Az UNESCO, a MUOSZ, valamint a nőlapok és családilapok nem­zetközi szövetsége által szerve­zett tanácskozáson 17 ország nő- és családi lapjainak 33 munka­társa számos előadás és vita ke­retében cseréli ki véleményét, tapasztalatait a nőknek a társa­dalomban, a politikai és gazda­sági életben betöltött helyéről, szerepéről, és arról, hogy nem­zetközi méretekben milyen fel­adatok várnak az újságírókra, hogy napi munkájukkal is hoz­zájáruljanak a nők egyénjogú- ságának biztosításához. A szemi­nárium, melyet Joel Blockernek, az UNESCO igazgatójának el­nökletével tartanak meg, az 1964-ben megalakult AIJPF első magyarországi rendezvénye. (MTI) , A Kecskeméti Katona József Színház április közepén mutatta be a Nobel-díjas amerikai író, Eugene O’Neill Boldogtalan hold című drámáját. A megyeszékhe­lyen összesen hússzor volt műso­ron telt ház előtt, de másutt is — így a szomszédos megyékben —- kirobbanóan nagy sikert ara­tott. (Itt jegyezzük meg, hogy az előadásról tv-felvétel is készül.) A produkciót Szekszárdon tekintette meg a TOLNA MEGYEI NÉP­ÚJSÁG munkatársa, aki a minap megjelent kritikájában többi kö­zött így ír: A most záruló színházi évadban számos kitűnő előadást láthattunk, de valószínűleg a kecskeméti O’Neill-előadás jelentette a leg­nagyobb élményt. Ruszt József itt érkezett el eddigi rendezői pá­lyája csúcsára: tömören, egyértel­műen tudta érzékeltetni O’Neill költőiségét és reménytelenségét. Az előadásnak nincs egyetlen üres pillanata, kitűnően tömörí­tetté két felvonásba az eredeti négyet, s nagyon tudtosan készí­tette elő a zárójelenet fájdalmas libáját. Volt két kiváló segítőtár­sa, Pécsi Ildikó, és Gábor Mik­lós, akik valóban O’Neill-i légkört • A jelölőgyűlések időszaká­ban sok helyen latolgatják: a körzetben élő és jó munkájáról, közösségi magatartásáról ismert embert jelöljenek-e képviselőnek, vagy olyant, akinek a közéleti tevékenység már országos hír­nevet szerzett. Ha a képviselői munkának csak egy-egy sajá­tosságát emeljük ki, akkor az egyiknek is, a másiknak is van­nak előnyei, de ha e tisztséggel szemben támasztott követelmé­nyeket összességükben nézzük, akkor teljesen mellékes, hogy a képviselő a helyszínen él-e vagy a választókerülettől távolabb. Az alkalmasság legfontosabb felté­tele, hogy a képviselő mennyire képes népgazdasági szemlélettel gondolkodni, mennyire tudja a „nagypolitikát” és a „helyi poli­tikát” helyesen összeegyeztetni. Néha éppen maguknak a kép­viselőknek kell szembeszállniuk azzal a téves nézettel, hogy a képviselő a körzet „kijáró em­bere” és kötelessége, hogy kü­lönböző előnyöket harcoljon ki választópolgárai számára. Sze­rencsére, ilyen jellegű meggyőző munkát ma már egyre kevésbé kell végezniük. Ha nem is meghatározó a la­kossággal való kapcsolattartást illetően, hogy melyik képviselő hányszor fordul meg választó- polgárai között, a felmérések azt mutatják, hogy az utóbbi években az ilyen közvetlen kap­csolatok formái is bővültek, tar­talmasabbak lettek. A képviselői beszámolók, fogadónapok jelen­tős tömegeket mozgósítanak. A képviselők rendszerint negyed­évenként tartanak beszámolókat, havonta, kéthavonta fogadóna­pokat, és a községek, a külön­böző vállalatok, intézmények, gazdaságok meglátogatását is programszerűen végzik. • Az ilyen összejöveteleken, látogatásokon nemcsak a kép­viselők ismeretei bővülnek a vá­lasztókerület életéről, az embe­rek gondjairól, kívánságairól, hanem a választópolgárok is közvetlenül tájékozódhatnak ké­szülő fontos törvényekről, jog­szabályokról, a várható fejleszté­sekről. A valóság feltárásának igen alkalmas eszközei ezek a beszélgetések, találkozások. A ta­pasztalatok gyűjtésének az is jó módszere lehet, ha a képviselők választókerületük minden jelen­tős eseményén igyekeznek részt venni. Igen jól kamatoztathatják munkájukban például a falu­gyűléseket. Az is általánosan elfogadott gyakorlat, hogy mielőtt a helyi tanácsok döntenének a fejlesz­tésre fordítható összegek sorsá­ról, kikérik a képviselők véle­ményét. Az anyagi lehetőségek, és igények természetesen, leg­többször nincsenek összhangban, és ilyenkor gyakran maga a képviselő áll a társadalmi mun­kafelajánlások, anyagi hozzájá­rulások szervezésének az élére. Az ilyen tevékenység nemcsak a község, a város gyorsabb gya­rapodásában, szépülésében mu­tatkozik meg előbb utóbb, de a képviselő és választóinak kap­teremtettek. Pécsi Ildikó brutális és ellágyuló, harsányan trivális és mélységesen költői, s mindig hite­les. Az előadás legnagyobb aján­déka Gábor Miklós felejthetetlen James Tyrone-ja. akit a mámor és a lucidum intervallum egy­aránt pusztulásra kárhoztat. Egy-egy gesztusában egész sorsa benne van, s legegyszerűbb esz­közökkel is képes arra, hogy re­ménytelen életének végtelen hát­teret adjon. Egyenrangú partne­rük a kitűnő Baranyi László. Emlékezetesen szép előadás volt: egy remekmű méltó tolmá­csolásra talált a kecskeméti szín­ház előadásában. Gazdagodó Szolnok megye Nemes emberi tulajdonságunk, hogy időnként megszemléljük — nemcsak kíváncsiságból, de a sa­ját körülményeink viszonyítá­sáért: mit csinál, hogyan él a szomszéd. Nos. ilyesféle szándék­kal vettük kézbe a SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP-ot, melyben figyelmet érdemlő információkra bukkantunk. Megtudtuk, hogy a Bács-Kis- kunnal határos megye déli csücs­kében levő nagyközség, a gyógy­csolata is sokkal elmélyültebbé válik. A képviselői munka színvona­lának emelésében egyre nagyobb szerepük van a megyei képvi­selőcsoportok tevékenységének is. A csoportüléseken készülnek fel a képviselők a következő ülésszakra, valamint a bizott­ságok vitáira. Amikor egy-egy megyei csoportülésen megtár­gyalják a tennivalókat, a képvi­selők saját körzetük helyzetét szembesíteni tudják g megyei helyzettel, új tapasztalatokat sze­rezhetnek, amelyek jóvoltából sokkal reálisabb álláspontot tud­nak elfoglalni az országgyűlési bizottságok vitáiban, vagy ép­pen a parlament plenáris ülésén. • A megyei csoportok mun­kájában is meghonosodott az a gyakoolat, hogy egy-egy témát a helyszínen, a leginkább érde­kelt járásban, városban, üzemben vagy gazdaságban tárgyalnak meg. A Borsod megyei képvi­selőcsoport — hogy csak néhány példát említsünk — a múlt év őszén Putnokon tárgyalt a megye ked\ ezőtlen adottságú termelő­szövetkezeteiről!. A Veszprém megyei képviselők az elmúlt ciklusban egy alkalommal. Ajkán ültek össze, ahol a magyar— szovjet timföld- és alumínium­egyezmény végrehajtásának ta­pasztalatait elemezték. A Vas megyei képviselőcsoport ugyan­csak a múlt év nyarán a Nyu­gat-magyarországi. Fagazdasági Kombinátban —, ahol a hazai forgácslapgyártás fő bázisa van — tartotta ülését, és megtár­gyalta a bútoripari termékek minőségével, értékesítésével, ga­ranciális javításával össze­függő kérdéseket. A Heves me­gyeiek pedig, amikor a zöld­ségtermesztés helyi feladatait elemezték, ellátogattak a Hevesi Állami Gazdaságba, a hevesi termelőszövetkezetbe, valamint megismerkedtek a kiskörei víz­lépcsővel és annak öntözőrend­szerével. Amikor várható volt, hogy a parlamentben egyes nagyberuházások helyzetét is megvitatják, a Fejér megyei képviselőcsoport, a Dunaújváros­ban épülő hullámpapírgyárban tartotta meg ülését. Arra is volt példa, hogy a képviselőcsoport nem elégedett meg saját megyé­jében összegyűjthető tapasztala­tokkal, ezért ellátogatott más megyékbe is a témát megvizs­gálni, jó módszereket gyűjteni. A Szolnok megyeiek is ezt tet­ték, amikor arra keresték a vá­laszt, hogyan lehetne olcsóbbá, gyorsabbá tenni az állami/lakás­építést városaikban. • Mindezekből kitűnik, hogy a választókerületi munka a képviselők tevékenységének igen fontos része. De csak része, mert a szocialista népképviselet kö­vetelményeinek azok tudnak leg­jobban megfelelni, akik mind a három szinten-: a' választókerü­letben a szakágak szerint tago­zódó állandó bizottságokban és a plenáris ülésszakon egyaránt helytállnak, aktívan tevékeny­kednek. K. E. vizéről híres Cserkeszőlö fürdőjét csaknem ötmillió forint költséggel korszerűsítették. Ennek során újabb szabadtéri medencéket, va­lamint modern öltözőket, zuha­nyozókat. masszírozó és orvosi szobát is építettek. Berekfürdőn jelenleg is folynak a nagyarányú felújítási-átalakítá­si munkálatok, melyek révén fe­detté. télen is használhatóvá vál­nak a medencék. Kialakítanak itt csónakázó tavat is. A továbbiakban arról tájéko­zódtunk. hogy a megközelítően 25 ezer lakosú Kisújszállás városban 50 millió forint költséggel új szennyvíztisztító mű épül, mely teljes üzembe lépésekor napi 3600 köbméter kapacitású lesz. Az ösz- szesen 17 kilométernyi vezeték- hálózat magassági vonalát, a csa­tornák átmérőit és költségét szá­mítógép dolgozta ki. A megyében példásan gondos­kodnak az emberek szabad idejé­nek kellemes, hasznos eltöltéséről * is. Ezt bizonyítja, hogy az egyik nagyközségben, Újszászon erdei tomapályát adtak át rendeltetésé­nek nemrég — hasonló létesít­ménnyel gyarapodik rövidésen Kisújszállás is —, Tiszaigaron pe­dig megannyi érdekes látnivalót kínáló arborétum nyitotta meg kapuit. összeállította: Velkei Árpád Zsiguli-alkatrészek Császártöltésről A Császár­töltési Vegy es­és Építő Ktsz évről évre nö­veli termelési értékét. Az el­múlt évben a szövetkezet dolgozói 16 millió forint értékű árut ál­lítottak elő, az idén pedig már 22 millió forinttal szá­molnak. A részlegek kö­zül legdinami­kusabban a mechanikai fejlődött: a nagy ipari üze­mekkel kötött szerződéseknek megfelelően ebben az év­ben több mint tízmillió forint Nemzetközi tanácskozás a nők szerepéről A nők nemzetközi -éve alkal­mából — június 14. és 20. között * Csányi Teréz a Zsiguli gépkocsi üzemanyag- és vízórájához készíti a mutatókat. Miről írnak megyei laptársaink? „Emlékezetesen szép előadás volt.. . • A trapéz hullámlemezhez szabja a fér, tekercsből a lekötőeleme két Fekete Antalné. (Tóth Sándor felvé ' >

Next

/
Thumbnails
Contents