Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-29 / 151. szám

1975. június 29. • PETŐFI NÉPE • 3 SZÁMOS KÉRDŐJEL Lesz-e 70000 1972-ben kormányhatározat született a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének elő­segítésére. Az ezzel kapcsolatos megyei fel­adatokat a Bács-Kiskun megyei Tanács 1973. június 20-án megtárgyalta és megfelelő ha­tározatokat hozott. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium 1973. decemberében megyénket Budapest tejellátási körzetébe so­rolta, előírva az 1980-ra kialakítandó tehén­létszámot és a megyei átlagos tejtermelést. Eszerint az említett időpontig 70 ezer tehén lenne a megye gazdaságaiban, ebből 58 ezer a fejős, 3170 liter tejtermelési átlaggal. Je­lenleg 62—63 ezer körül mozog az összes tehénlétszám. • A Kiskunhalasi Állami Gazdaság amerikai im­portból származó húsmarhákat tenyészt. Ez a kis- borjú az első szaporulathoz tartozik. A megyei szarvasmarha-te­nyésztési operatív bizottság a fel­adatokat megtárgyalva megálla­pította, hogy a tejtermelés fej­lesztésére elsősorban a Duna- melléki terület, Kalocsa és Baja vidéke alkalmas. Ezenkívül min­den olyan gazdaság, amely vá­rosellátó övezetben van, illetve a tejtermelés feltételei adottak. A bizottság megállapította, hogy a hústehenek tartását első­sorban a homokhátsági, kedve­zőtlen adottságú gazdaságokban szükséges szorgalmazni. Foglalkozott a háztáji tehené­szetek segítésével is. Az intézkedések hatására Az intézkedések hatására már 1973-ban nőtt a megye szarvas­marha-állománya. Ezen belül a tehénállomány gyorsabban emel­kedett, mint a teljes létszám. Az elmúlt esztendőben a növekedés az előző évivel csaknem azonos szintű. A tehénállomány emel­kedése viszont mindössze 0,7 százalék, amely a kisüzemek ál­lományának 2,4 százalékos csök­kenése miatt mutatkozik Ugyan­is a nagyüzemi tehenészetek fej­lesztése nem tudta pótolni a ház­táji kiesést. Az állami gazdaságok tehénlátszáma jelentősen — 7,1 százalékkal emelkedett. Az állomány alakulásában je­lentős szerepe van a hízómarha­exportot akadályozó embargó­nak, valamint a hús- és tejter­melés irányában történő szako­sodásra vonatkozó központi ren­delkezésnek. A megye adottságai kedvezőb­bek. a hústehenek tartására. Az üzemek nagyobbrészt erre is tö­rekedtek. Ezért nagyon nagy feladat az előírt tejelő állomány növelése és a tej hozam emelése. Az eddigi intézkedések már hoztak eredményt ebben a vo­natkozásban is. Tavaly a tejelő állomány fejlesztését célzó fajta- átalákítási keresztezések tovább folytatódtak. Huszonhárom üzem­ben volt ilyen keresztezés. Ez év végéig várhatóan 35 mező- gazdasági termelőszövetkezetben, valamint állami gazdaságokban 14—15 ezer tehén — vagyis a • nagyüzemi állománynak mintegy fele — kiváló tejelő fajtákkal kereszteződik. A kedvezőtlen adottságú ter­melőszövetkezetekben nagyobb­részt a szarvasmarha-hizlalást szorgalmazzák. A megyei szak­vezetők kiemelt feladatnak te­kintik ezekben a szövetkezetek­ben a tenyésztés fejlesztésének segítését. 1973-ban 10,4 millió fo­rint állami támogatást kaptak a gazdaságok és csaknem 50 millió forint értékű beruházást indítot­tak. Ennek eredményeképpen mintegy 2 ezer férőhely készült el, főként húsmarha-hizlalás cél­jaira. összesen 19 üzem kapott támogatást. Ez év végéig a kedvezőtlen adottságú üzemek­ben több. mint 3 ezer új férő­hely létesül és közel ezret kor­szerűsítenek. A minőség is fontos A megyei tanács végrehajtó bizottsága márciusban tárgyalta a szarvasmarha-tenyésztés fej­lesztésére vonatkozó határozatok végrehajtását, s számos fontos megállapítást tett. Eszerint a tbc- és a brucélla-mentesítés ütemét tovább gyorsítjuk. El akarjuk érni, hogy 1978-ra az egész állomány egészséges le­gyen. A tejhozam növelésé érder kében sok mindent .keil tenná mert a jelenlegi tehénállomány nagyobb része nem éri el a kí­vánt minőséget. A szakemberek szerint az üzemi állomány mint­egy 15 százaléka úgynevezett „statisztikai tehén”, amelyek te­jet alig adnak, de kiselejtezésü­ket a termelőszövetkezetek nem hajtották végre, mert elkötelez­ték magukat azzal, hogy dara­bonként 20 ezer forint állami támogatást kaptak a létszámfej­lesztésért. Helyes lenne intézked­ni arról, hogy az ilyen gyenge teheneket kiselejtezzék a gazda­ságok úgy, hogy két-három év alatt történő pótlásuk esetén nem kellene visszafizetniök az állami támogatást. Jó példák A megyében számos jó tehe­nészet van. Például a solti Szik­ra, és a kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezetben a megyei át­lagnál jóval magasabb, 3500— 3800 literes tejtermelést értek el tehenenként évente. Mintatehe­nészete van a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetnek is, ahol csaknem 3700 liter a tehenenkénti átlag. A magyartarka állományt osztrák-tarka állománnyal fris­sítették fel. Egyébként a ma­gyartarka tehenek a jó takar­mányozásnak és a magas szín­vonalú tenyésztésnek köszönhe­tően jelenleg 3400 liter tejet ad­nak évente. A gazdaság szakem­bereinek véleménye szerint szak­szerű gondozással a magyartar­kánál is elérhető 4 ezer liter körüli tejhozam. A háztáji állományra is ki­terjesztik a tejelő jelleg kiala­kítását segítő keresztezést. Ezzel kapcsolatban már történtek is intézkedések. Több mint 13 ezer darab háztáji tehenet keresztez­nek. A rét- és legelőgazdálkodásunk igen alacsony szintű. A pillangó­sok, fők^t„g,,,luc,8n?ftjern}gszté^ szinvonglg. .rpess/.e elmarad , a szarvasünőia^teflyé§ztés igényei­től. Ezen változtatni szükséges, melynek érdekében szintén tesz­nek lépéseket. Mindezek alapján várható, hogy a következő esztendőkben javulás jelentkezik a szarvas­marha-tenyésztés színvonalában. K. S. Befejezte munkáját az Óvodapedagógiai Nyári Egyetem A Kecskeméten megtartott Óvodapedagógiai Nyári Egyetem befejezte egy hetes munkáját a szombaton dél­előtt elhangzott két előadás­sal és a zárszóval. Ez alka­lommal százötven óvónő és az óvodapedagógiát művelő elméleti szakember vett részt az ország minden vidékéről a továbbképzést elősegítő rendezvényeken. Az előadások a nyelvi és az irodalmi ne­velés témáit dolgozták fel. A tapasztaltokat Krajcsovszky József összegezte: — A 3—6 éves korosztály iro­dalmi nevelésének, nyelvművelé­sének szükségességét, lehetősége­it és módszereit igyekeztünk be­mutatni — kezdte. A nyári egyetem tanácsa úgy véli, hogy elértük a célt. A hallgatók mel­lett elismerően nyilatkoztak a tudományos intézetek képviselői is. A gyermekirodalom képszerű sajátosságairól, az elmúlt 30 év­ben bekövetkezett fejlődéséről, népművészeti kapcsolatairól, a megértés különböző fokozatairól szólt Bata Imre irodalomtörté­nész, dr. Losoncz Mihályné, in­tézeti szakcsoportvezető és Veres András, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa. Bauer Tibor- né a soproni, és Róbert Gábor, a kecskeméti óvónőképző tanára módszertani útmutatásokat adott, illetve az énekkel és -a zenével való kapcsolatokat elemezte. A résztvevők a hét közepén talál­koztak az alkotókkal: Csanádi Imre költővel, és W. Petrolay Margit íróval. A programban megfelelő helyet kapott az anya­nyelvi nevelés is. Dr. H. Mikó Mag­dolna kandidátus az óvodáskorú gyermekek gondolkodás és be­szédfejlődését elemezte. A be­szédműveléssel, valamint a be­szédhibák javításával íoglalko- zott Monlágh Imre, a Színház- és Filmművészeti Főiskola ad­junktusa, valamint Kiss Kálmán­ná, gyógypedagógiai tanár. — A héten lehetővé vált a nyelvi és irodalmi nevelés sok­oldalú szaktárgyi, pedagógiai, módszertani és gyakorlati kap­csolatainak felmutatása, a köny­vekből és szemléltető eszközök­ből kiállítás nyílt. Az egynapos kiránduláson Kiskőrös irodalmi erolékeiy.el, . illetve , JÁalpgsa , nép­művészetével ismerkedhettek meg közelebbről a hallgatók. Többen már a jövő évre is be­jelentették részvételi szándéku­kat, amikor az óvoda iskola-elő­készítő szerepével foglalkozik a TIT és az intézetünk nyári egye­teme —, fejezte be tájékoztatá­sát a kecskeméti óvónőképző Megtartotta küldöttértekezletét az ÉDOSZ megyei bizottsága Tegnap Kecskeméten, az Élel­mezésipari Dolgozók Szakszer­vezete megyebeli alapszerveze­teinek netvenliárom küldötte gyűlt össze, hogy értékelje az elmúlt négy évben végzett mun­kát és megválassza a megyei bi­zottság új tisztségviselőit. A ta­nácskozáson részt vett Orbán Jó­zsef né, az ÉDOSZ Központi Ve­zetőségének titkára —, Némedi Sándor, az SZMT titkára, Molnár István, a megyei pártbizottság, Gál Gyula, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának képviselője. Dr. Kiss Margit, a küldöttértekezlet leve­zető elnöke köszöntötte a részt­vevőket. Ezután megválasztották a munkabizottságokat, majd Les- koivsky Albert, az ÉDOSZ me­gyei bizottságának titkára fűzött szóbeli kiegészítést az írásban kiküldött jelentéshez. Az előadó az ÉDOSZ Bács- Kiskun megyei szervének tevé­kenységét értékelve elmondta: — Megyei bizottságunk kül­döttértekezlete négy évvel ezelőtt feladatként tűzte elénk az élel­miszeripar dolgozói élet- és mun­kakörülményeinek javítását szo­ciális, kulturális ellátásának növe­lését. Gazdasági célkitűzéseink között a vállalatokra váró fel­adatok hatékonyabb munkával való végrehajtása, a megye la­kossága élelmiszer-ellátásának javítása szerepelt. Nem utolsó­sorban pedig fontos tennivalóink közé tartozott a szakszervezeti tagság és a választott szervek kapcsolatának erősítése, a veze­tés színvonalának javítása, a sze­mélyi felelősség növelése, a szak- szervezeti szervek hatás- és jog­körének érvényre juttatása. Ma már elmondhatjuk, hogy megyei bizottságunk a rábízott feladatok zömét sikerrel hajtotta végre. Az élelmiszeripar egyes ágazataiban a termelés a terve­zettnél is erőteljeseidben fejlő­dött. Csaknem másfélszeresére növelte például termelését a tar­tósítóipar. Az elért eredmények­hez az élelmiszeripar több, mint 13 ezer dolgozója lelkes munká­val járult hozzá. Tovább széle­sedett a szocialista munkaver­seny. Míg 1971-ben 424 brigád 5094 taggal működött, addig ta­valy már 501 brigád 6835 tagja küzdött a szocialista címért. Kü­lönösen az MSZMP XI. kong­resszusát megelőző időszakban vett erőteljes lendületet a mun­kaverseny, és növekedett a dolgo­zók alkotó kezdeményezése. Ki­tűnik ez az újítások emelkedésé­nek adataiból is. 1971-ben 217, ta­valy pedig már 607 újítási ja­vaslatot nyújtottak be. Az ÉDOSZ megyei titkára a szervezeti élet és az érdekvédel­mi feladatok mellett a többi kö­zött elmondta, hogy a mezőgaz­dasági termelés nagyarányú nö­vekedésével szemben nem bővült megfelelő mértékben a megye élelmezési iparának kapacitása, sőt berendezései sok helyen már korszerűtlenek. Ez bizonyos fe­szültségeket okoz a két terme­lési ágazat között. Ennek feloldá­sa további termelő- és szociális beruházásokat igényel a feldol­gozó iparban. Ennek szorgalma­zása mellett szakszervezetünk fel­adata, hogy a dolgozókat a megle­vő termelő berendezések jobb kihasználására mozgósítsa. A beszámolót és a szóbeli ki­egészítést tartalmas vita követ­te, melynek során felszólalt Or­bán Józsefné. az ÉDOSZ titká­ra. Némedi Sándor, az SZMT titkára és Molnár István, a me­gyei pártbizottság képviselője is. A tanácskozás második részében 15 tagú megyei bizottságot vá­lasztottak. amelynek elnöke is­mét Balogh György nyugdíjas, titkára Leskowsky Albert lelt. Az SZMT küldöttértekezletére 17, az ÉDOSZ kongresszusára 19t küldöttet: választottak. N. O. Nagyértékű középkori eziistpénzlelet A Baranya megyei Máriaké- ménden nagy értékű ezüstpénz- lelet került napvilágra a közel­múltban. Fábián József vasasi bányász kukoricaföldjén dolgozott és eközben a kapa csillogó régi érméket hozott a felszínre. To­vábbi kutatás után újabb pénz­darabokat talált és rábukkant arra a cserépedényre is, amely­ben annak idején elrejtették a kincset. Felfedezéséről nyomban értesítette a pécsi Janus Panno­nius múzeumot. Maráz Borbála régész megvizsgálta a leletet és megállapította, hogy XVI. századi ezüstpénzek kerültek elő Mária- kéméndcn. Az érmek összsúlya kevés hí­ján öt kilogramm, ami önmagá­ban is hatalmas érték, ám ennél sokkal nagyobb a lelet numiz­matikai értéké. Az utóbbi évek legnagyob középkori pénzlelete ez Baranyában. Feltehetően az 1500-as évek végén ásták el —, erre vall a legkésőbbi érmék ve- rési ideje —. mégpedig minden bizonnyal portyázó, fosztogató törökök elől. A Nemzeti Múzeum éremtárá­nak hivatalos szakvéleménye alapján, a baranyai bányász 15 ezer forint jutalomban részesül. (MTI) MOSZKVAI ÖRÖMÖK A jelszó: druzsba (IV.) Szeri Béla, Szilva László, dr. Ficsor Ervin (a csoport nép- Bzeírű, mindvégig munka nélküli orvosa), Lunger Pál kiskunhalasi népművelési felügyelő az épüle­tek szépségében látják a Néva part metropolis varázsát. Mások az esti Nyevszkij proszpekt for­gatagára, a lámpák lágyan per- metelő fénye alatt diskuráló. kor­zózó, ügyeket megbeszélő embe­rek nyüzsgését őrzik tudatukban. Voltunk Puskinvárosban, a haj­dani cári faluban, .jártuk a Le- győzhetetlenek sugárútján, a Piszkarjovói temetőben. Csonttá fagyott, éhségben elfogyott, go­lyótól talált, bombától sebzett emberek pihennek itt. Hatszáz­ezren ! 235 ezer gyerek áldozta egyedül Leningrádban életét ha­zájáért. Iszonyú veszteség, iszonyú fáj­dalom. A város élt tovább a blokád szörnyűségei között. A város él, de nem felejt! Ott jár­tunkkor készült el a Győzelem monumentális szobra, amely a Néva-parti metropolis egyik jel­képe lesz. Üj házsorok emlkednek azokon a területeken, ahová a németek gyalogsági fegyverekkel is belőt­tek. Az autóbuszból éppen azt a pillanatot kaptuk el. amikor az egyik ház tetejére egy heli­kopter hatalmas órát szállított. A technika ma az emberek ké­nyelmét szolgálja. Moszkva, ha lehel, még fö­lözte a leningrádi élményeket. Lapunkban többször írtunk már a szovjet fővárosról, most csak annyit szeretnénk rögzíteni, hogy • Fenyők és kupolák újra és újra meglepi régi isme­rőseit. Részt vettem már barátsági gyűléseken, de azt hiszem, hogy ez a legszívélyesebbek közé tar­tozott, mellyel a tusinói kerület­ben fogadtak bennünket. A ke­rületi pártbizottság egyik titkára méltatta a magyar—szovjet kap­csolatokat. A mi jókívánságain­kat dr. Bodóczky László, a Ha­zafias Népfront megyei elnöke, küldöttségünk vezetője tolmá­csolta. Sűrűn meg kellett szakí­tania szépen felépített beszédét a fel-felcsattanó taps miatt. A népgazdasági kiállításon ürömmel fedeztük fel Bács-Kis­kun megye „üzeneteit”. A rende­zők szerint a kalocsai paprika, a kecskeméti baromfi, a kiskun­sági bor itt is sláger. Óriási szerencsénkre látogatá­sunk előtt nyitották meg néhány nappal a népgazdasági kiállítá­son az újjárendezetl Kozmosz pavilont. Az újabb és újabb si­ketek követése, szemléltetése a rendezőknek is gondot okoz. Fortuna istenasszony nem pár­tolt el tűlünk, mert a Hattyúk tavát láthatuk a Kongresszusi palotában. A fiatalok közül többen nap­lóban rögzítették, hogy mit lát­tak. Azt a megbízást kapták a KISZ-szervezettől, — mondták, — hogy odahaza tartsanak él­ménybeszámolókat. Nos, Moszk­vában alig győzték írni az em­lékeztető mondatokat. Feljegyez­ték Voznyeszenszkij szép sorait, amikor a Kreml területén jár­tak. „Apró tornyok süvegje" — köröskörül, — felhőket fenye­getve — kupolák ökle feszül.” Lizák Feri, figyelmes, tájékozott Inturiszt kísérőnk idézte a szép verset. A moszkvai pompás, hangula­tos búcsúbeszéd is bő teret ka­pott ezekben a feljegyzésekben. Moszkvától is nehezen váltunk meg, a viszontlátás reményében mondtunk búcsút a toronydaruk, kupolák, gyárkémények városá­nak. Heltai Nándor • A Kreml kifogyhatatlan gyönyörűségeket tartogat • A népgazda­sági kiállításon megnyílt Kozmosz pavilonban készült a jobb oldali kép. í'jra és újra átrendezik, hogy lépést tartsanak a világűrben elért jelentős sikerekről. r 9 A külügy­minisztérium magasépülete közelében laktunk, a sokemeletes Belgrád- szállóban. 1» Üfea L1,« i 1 U ' ___ji ■PTl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents