Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
1975. június 27. • PETŐFI NÉPE • 3 ÜLÉST TARTOTT A MEGYEI TANÁCS • Teljes egyetértés a napirend felett. (Folytatás az 1. oldalról.) Céltudatos munkánk eredményeként a lakosság egészségének védelmét, az egészségügyi ágazatban dolgozó közel hétezer fő — orvos, gyógyszerész, szakképzett középkáder, gazdasági, műszaki és kisegítő dolgozó — végzi. Nem szabad azonban elhallgatnunk, hogy az intézmények és a szolgálatok hosszú idő óta komoly munkaerő problémákkal küzdenek. Az 1971. évi bérrendezés az ez évtől fokozatosan megvalósuló munkaidő-csökkentés az elvándorlást nagymértékben mérsékelték. Ennek, ellenére a hiányzó létszámot többnyire csak szakképzetlen dolgozókkal tudjuk helyettesíteni. A középkáderek képzése és továbbképzése tervszerűen és fői itosan történik. Főleg enne,-. . ednr.euye, hogy a szakmai munka színvonala a tudomány jelenlegi állásának és az általános 1 ményeknek megfelel. A fejlesztés fő irányelvei Az írásban közreadott hosszútávú fejlesztési irányelvek 15—20 évre kell. hogy megszabják a fejlesztés fő tendenciáit, célként megjelölve, hogy megteremtsük a lakosság magasszintű, emberközpontú szocialista egészségügyi ellátását. Azt kívánjuk elérni, hogy mindenki számára korszerű, ingyenes egészségügyi ellátás álljon rendelkezésre. Az MSZMP XI. kongresszusa a célt így fogalmazta meg: „Az egészségügyi intézmények felújításával, bővítésével, felszerelésük korszerűsítésével. a meglevő hálózat szervezettebb irányításával, az orvos- tudomány új eredményeinek alkalmazásával tovább javuljon a betegségek megelőzése és a betegellátás. Számottevő ráfordítással növeljük a szociális otthonok férőhelyeit. Fejleszteni kell az üzemegészségügyi és az iskolaorvosi ellátást.” Ez lényegében egész intézmény- rendszerünk működésének továbbfejlesztését és korszerűsítését jelenti. Magában foglalja egyrészt az alapellátás minőségi javítását, másrészt az intézményi integráció és a progresszív beteg- ellátási rendszer kialakítását. A hátrányos helyzetben levő körzeti orvosi hálózatot létszámbővítéssel, de főleg a szakfelszerelés kiegészítésével kívánjuk erősíteni. Fokozottabb figyelmet kell fordítani az üzemegészségügyi ellátásra, mint az alapellátás egyik kiegészítőjére. másrészt, mint a betegség megelőzésének egyik leg- hathatósabb formájára. Megyénkben ez a kérdés elsősorban a nagyüzemi mezőgazdaságban merül fel. Szervezeti egységet alkotnak ' Az egészségügyről szóló törvény alapelveinek megvalósítása és az orvostudomány fejlődése időszerűvé lelte, hogy az intézményrendszer szervezetét es működését a tanácstörvénnyel összhangban tovább fejlesszük. A jól szervezett szakmai együttműködés lehetővé teszi az ésszerű munkamegosztást, a szellemi tőke jobb kihasználását, a vezetés magasabb szintre emelését. Olyan rendszer kialakítására törekszünk. amelyben az ugyanazon tanács által fenntartóit intézmények szervezeti egységet alkotnak szakmailag és gazdaságilag egyaránt. A szakmai egység a gyógyító, megelőző ellátás kórházi és kórházon kívüli különbözőségét hivatott megszüntetni és ezzel egyidejűleg az orvosi tevékenység hatékonyságát növelni. A kórházi ellátásban a betegségektől függő legmagasabb szintű gyógyító osztályok valósíthatók meg. A szakemberek hasznosabb foglalkoztatása és az eszközök gazdaságosabb kihasználása válik lehetővé a költségvetés növelése nélkül. Feladataink közé tartozik az iskolás gyermekekről való fokozottabb gondoskodás. Ez a munka már hatéves korban, az iskola- érettségi vizsgálatokkal kell, hogy kezdődjön, amikor lehetőség nyílik olyan rejtett testi fogyatékos ságok felfedezésére — a látás, a hallás és a csonlreiulszcr elváltozásainak felismerésére —. amelyek ebben az életkorban még a teljes gyógyulás reményével kezelhetők. Gondunk a megyében a nagymértékben elmaradt elmebeteg- ellátás fejlesztése. Itt is figyelembe kívánjuk venni az integrációs és progresszív ellátási elveket, aminek alapfeltétele, a kórházi osztályok fejlesztésével párhuzamosan.. a járobctég-szakollátás kiter.jesz.lese. megerősítése. Az el- meosztálvokon a gyógykezelés jellegétől és igényétől 'függően, akut és idült betegeket ellátó részlegek kialakítására van szükség. Ezzel egyidejűleg az elmebetegek szociális otthoni elhelyezési lehetőségét is bővíteni szükséges. Meg kell teremtenünk a munkaterápiás elhelyezés lehetőségét is. Mindezekhez szorosan csatlakoznak kell az idegbeteg-gondozó intézeteknek. melyeket alkalmassá kell tenni a felnőtt és gyermekpszichiátriai ellátásra, az alkoholisták gyógykezelésére és gondozására. Ahhoz, hogy vázolt célkitűzéseink megvalósuljanak, döntő fontosságú, hogy az egész tevékenységet szakmailag irányító kecskeméti megyei kórházat erre maradéktalanul alkalmassá tegyük. Ennek pedig előfeltétele, hogy az új, 680 ágyas megyei kórház — melynek alapkövét április . 25-én elhelyeztük — határidőre, 1980-ra felépüljön. A távlati feladatok meghatározásánál mindenben alapelvként követtük, hogy a különböző mutatókban az országos vidéki átlag szintjét elérjük. Ezzel kívánjuk gképp felszámolni viszonygos elmaradottságunkat, s úgy vélem, hogy ebben a törekvésünkben semmiféle bátortalanság, vagy álszerénység nem fékezhet bennünket. A IV. ötéves terv végéig elért eredmények rendkívül biztatóak, tiszteletreméltóak és feltétlenül megérdemlik az egészségügyi ágazatban dolgozók a megye egész lakosságának elismerését, tiszteletét. A tizenöt éves fejlesztési program megyénk egészségügyének minőségi változását eredményezheti. Ez újabb nagy feladatot jelent, és céltudatos, kitartó munkálkodást. Néhány terület, mint a gép- és műszerellátottság. valamint a személyi feltételek biztosítása, nagymértékű felzárkózást követel. A személyi feltételek közül is kiemelem a középkáderek képzését és alkalmazását. Évi 165 középkáder alkalmazása komoly erőpróba lesz. Igen biztató, hogy az új hároméves szakiskola máris számottevő vonzást gyakorolt a 8. osztályt végző lányokra. Az iskolatípus felfejlesztésének dologi feltételei azonban hiányosak. Néhány év múlva nélkülözhetetlenné válik egy legalább 120 személyes kollégium. Az átmeneti időszakra pedig valamilyen ideiglenes megoldást kell találnunk. Kedves elvtársak! Vitaindítómban csupán a fejlődés bemutatására, valamint legfontosabb feladataink megjelölésére kívántam kitérni. Az írásos előterjesztés mindent részletesen tartalmaz. Kérem, szíveskedjenek azt megvitatni, javaslataikkal, kiegészítéseikkel még teljesebbé tennj — fejezte be beszédét dr. Major Imre. * A megyei tanács elnökhelyettesének kiegészítő referátumát igen élénk és tartalmas vita követte. Már a napirend előtt, öten jelentették be felszólalási szándékukat, melyhez még többen csatlakoztak. Elsőként dr. Makay László, megyei tanácstag szólalt fel, aki az egészségügyi és szó ciális bizottság nevében támogatta és elfogadásra javasolta az irányelveket. Az. átfogó és a téma számos területét érintő fel. szólalásaban hangsúlyozta a/, irányelv reális és indokolt voltát. Mint mondotta: az ütem kissé visszafogottabb lesz. mint az. eddigiekben, az erőket a minőség fejlesztésére, a szinten tartásra, a rekonstrukcióra kell fordítani. Sok múlik a munka jobb megszervezésén is. Mayer Imre megyei tanácstag számos olyan kérdést vetett fel, amelyek Dunavecse és környékének egészségügyi' ellátásával Vannak üszéfüggésben. .Javaslata arra irányult, hogy a szakorvosi ellátás kerüljön minél közelebb a lakóhelyhez, s az egészségügyi ellátottság fejlesztésénél az eddiginél is jobban vegyék figyelembe a meglevő lehetősé- geket. Havasi Lászlóné soltvadkerti tanácstag a választópolgárok ne-, vében a helyi egészségügyi ellátás gondjait tárta fel. Dr. Mándoki Antal megyei tanácstag a (eladatok rangsorolásának szükségességéről beszélt, sorra vette a megyeszékhely még megoldatlan egészségügyi problémáit, s a tanácstagi csci- port nevében is elismeréssel szólt az irányelvekről és támogatta a javaslatot. Dolezsál Ferenc megyei tanácstag, ugyancsak körzetének lakossága nevében arról szólt, hogy Kiskörös egészségügyi ellátása még nem éri el a városi szintet. Felvetette a rendelőintézet továbbfejlesztésének szükségességét, valamint a kiskőrösi gyógyvíz hasznosításának ügyét. Dr. Dobos Ferenc megyei tanácstag a fejlesztés anyagi ol dalait vizsgálva reálisnak ítélte a tervet, s néhány. Kiskunfélegyháza varos egészségiig! ével kapcsolatos szempontra hívta fel a figyelmet. Dr. Bohner József Baja város főorvosa a fogászati ellátás fejlesztéséről, a védőnők lullet helé.srő] és a bajai véradóul- Jomás fejlesztésének szükséges segéről beszelt felszólalásában. Dr. Pataky József megyei főorvos a felszólalások során felmerült egyes kérdésekre reflektált. Szót kért dr. Medve László miniszterhelyettes is, aki az Egészségügyi Minisztérium véleményét tolmácsolta, s juttatta kifejezésre elismerését a megyében végbemenő fejlődés láttán. Mint mondotta, az előrehaladás nehézségei részben az igények növekedéséből is származnak. A jogok és lehetőségek összhangjáról van szó, erre törekszünk, s ehhez idő kell, kevés hozzá egy, vagy két ötéves terv. Az egészségügyet nem lehet elválasztani általános előrehaladásunktól, a társadalmi és gazdasági fejlődéstől. Kitért a felszólalásokban elhangzott — főleg az alapellátással összefüggő — kérdésekre is, szólt az orvosképzés távlatairól, az egészségügyi szakkáderek kinevelésének feladatairól. A megyei irányelveket lelkesítőnek nevezte, mert tartalmazza mind— Régi igazság, hogy a tapasztalatok összegezésének mindig az időszerűség ad értelmet. Talán soha nem volt még ilyen nagy jelentősége az előző évi gazdálkodás értékelésének, mint napjainkba!,i, :r{íjpszerűriek mQndható ez a munka egyrészt a tekintetben, hogy a vizsgált időszak gondjainak. feszültségeinek, s nem utolsósorban sikereinek mélyebb ismerete formálhatja napjaink gazdálkodási gyakorlatát, alakíthatja jövőbeni tervezőmunkánk jobb megalapozását. Másrészről időszerű az 1974. év gazdasági és pénzügyi folyamatainak a mélyebb elemzése, mert népgazei . águnkban és ezen belül me- ükben, valamint a különböző azdasági egységeknél a közgazdasági környezet változása olyan helyzetet teremtett, amely a gazdálkodási magatartásban a minőségi elemek következetesebb érvényre jutását követeli. A végrehajtó bizottság írásbeli előterjesztésében részletesen foglalkozunk a megye tanácsi gazdasagának fejlődésével, a fejlődést alakító tényezőkkel, főbb összefüggésekkel. Kiegészítésképpen. néhány — főleg jövőre mutató _ jellemző tényez őivel kívánok foglalkozni. Sikeres évet /ártunk A megyei tanács az 1974. év gazdálkodás, a tanácsok pénzügyi- helyzete alapján egyértelműen éy megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a IV. ötéves terv legsikeresebb évét zárta. A különböző bevételinemek együttesen jelentős többletet eredményeztek, amelynek segítségével a tanácsi feladatok anyagi-pénzügyi alátámasztását az év során folyamatosan biztosítani tudjuk. A bevételi túlteljesítés mellett magasabb szinten gondoskodtunk a társadalmi ellátásról. Minden eddigi évhez viszonyítva többet költöttünk az egészségügyi, kulturális, kommunális fejlesztések és szolgáltatások finanszírozására. Meg kell jegyezni azonban, hogy a magasabb színvonalú ellátás, a minőségi előrelépés újratermeli — bár magasabb szinten — a feszültségeket is, amelyeknek megszüntetése, enyhítése napjaink irányító, cselekvő feladata. A bevételi előirányzatok túlteljesítésében meghatározó a vállalati és szövetkezeti befizetések mértéke. A tanácsi vállalatok dinamikusan fejlődtek, fejlődésükben döntő a munka termelékenységének javulása. A korábbi időszakihoz viszonyítva a gazdálkodás hatékonysága is javult, az eszközarányos nyereség mintegy 3 százalékkal magasabb, mint a megelőző évben. a magasabb színvonalú bérkifizetés. valamint a hatékonyság javulása a tanácsi bevételek növekedésében is megmutatkozott;, majdnem 10 százalékkal túl- 1 ellesi* uék a tervezett"szintet. azokat a feladatokat, amelyek a lakosság számára színvonalasabb egészségügyi ellátást teszik lehetővé. A vitában elhangzott javaslatokat, észrevételeket és kritikai megjegyzéseket dr. Major Imre foglalta össze. Mint mondotta, a felszólalások az irányelvekkel való lényegi egyetértést, a munka felismerését tükrözték. Azok a kérdések, amelyek körül vita alakult ki, szintén a téma alaposabb megismerését és a részletek tisztázását szolgálták. Amikor az elnöklő dr. Gajdócsi István szavazásra tette fel a kérdést, a megyei tanács tagjai teljes egyöntetűséggel szavazták meg a hosszútávú fejlesztési irányelveket. A napirend további részében dr. Vidmann Mihály, a megyei tanács vb pénzügyi osztályvezetője tartott beszámolót a megye tanácsainak 1974. évi költségvetési és fejlesztési alapgazdálkodásáról. Az említett kedvező tényezők mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a vállalatok gazdálkodásában fellelhető fogyatékosságokat. Ilyen körülménynek kell tekintenünk, thogy a tevékenység bővülését meghaladóan növekedtek a lekötött készletek, s nem kielégítő a vállalatok műszaki fejlesztésének tevékenysége. Az elmúlt év során, például, a tanácsi vállalatok rendelkezésére álló mintegy 44 millió forintos műszaki fejlesztési forrásokból, alig több mint 11 millió forintot használtak fel. Ezen túl fokozottabb odafigyelést igényel a fejlődés ütemében tapasztalható differenciáltság is. Egyes vállalatoknál gyors ütemű az előrelépés, más vállalatoknál különböző objektív és szubjektív, körülmények együttes hatásaként stagnálással, esetenként gazdasági romlással is találkozunk. Ezek a körülmények arra engednek következtetni, hogy a vállalatok nem egyformán élnek a piaci lehetőségekből fakadó előnyökkel, nem használják ki az üzefn- és munkaszervezésben rejlő tartalékokat. Mindez az irányító szervek részéről nagyobb odafigyelést, az előidéző tényezők és ösz- szefüggések feltárását, ennek alapján a továbbfejlődés lehetőségeinek kidolgozását, s a végrehajtás következetes ellenőrzését igényli. Hasonlóan kedvezőnek ítéljük a mezőgazdasági szövetkezetek 1974. évi tevékenységét is. A korszerű nagyüzemi termelés anyagi-műszaki bázisának mind teljesebbé tétele, továbbá a személyi feltételek javulásig a termelési tényezők összhangjának biztosítása nagymértékben hozzájárult az időjárás szélsőséges hatásainak enyhítéséhez. A differenciálódás az elmúlt év során nem csökkent, hanem tovább növekedett, amely mind a jövedelmezőségi viszonyokban, mind az eszközellátottságban megmutatkozik. Elsőrendű feladat a szövetkezeti gazdaságokban a termőhelyi adottságok, az anyagiműszaki bázis, valamint az ehhez igazodó termelésszerkezet összhangjának megteremtése. A lakosság hozzájárulása Sajátos problémaként kell megítélnünk — mind az elmúlt évi tevékenységünkben, mind ji jövőbeni feladataink meghatározásánál és a végrehajtás alakításánál — a lakosság adóztatásával kapcsolatos munkánkat. A „‘feladatunk kettős. Egyrészt biztosítanunk kell a tanácsok fejlesztési és fenntartási tevékenységéhez a lakosság hozzájárulását, másrészt el kell érnünk, Hogy érvényesüljön az a jogos társadalmi igény, amely az alacsonyabb jövedelműeknél kedvezmények nyújtásában, a magasabb jövedelműek esetében pedig __ a termelési érdekek messzemenő szem előtt tartásával — a fokozottabb mértékű közteherviselés vállalásában nyilvánul meg. A z 1974. évi eredmények ilyen vonatkozásban — bár a fejlődés egyértelműen kimutatható —, még nem kielégítők. A jogszabályváltozás, valamint a gyakorlati munka finomítása a kedvezmények nyújtásában a lakosság jelentős részét érintette, ugyanakkor a másik póluson, a magas jövedelmet elérőknél, az elvonás még nem teljesen arányos a képződő jövedelmekkel. Egyrészt nincs kielégítő és teljes körű információ a tényleges tevékenységből származó jövedelmek nagyságáról, másrészt indokolt lenne az élért jövedelemből a progresszívebb elvonás. Gondként vetődött fel az elmúlt év sarán — főleg a mező- gazdasági lakosság adóztatásával kapcsolatosan —, hogy a termelési érdekeket sérti a magasabb színvonalú jövedelemelvónás. Széles körű vizsgálataink alapján bizonyítható, hogy az adó mértéke egyes területeken befolyásolja a termelők magatartását, azonban megfelelő tájékoztatással, a jogszabályi változások gazdasági hatásának ismertetésével a vélt feszültségek feloldhatók, s a tényleges problémák különböző intézkedésekkel enyhíthetők. Első helyen a lakásépítés Néhány gondolat a képződő források felhasználásáról. Amikor arról beszélünk, hogy anyagilag és szellemileg is magasabb szinten gondoskodtunk a társadalmi ellátásról, akkor megyénkben __ ugyanúgy, mint ország osan —, elsőként a lakásellátás körülményeiben bekövetkezett változás kerül előtérbe. 1974. év során a lakásépítésnek minden idők legmagasabb színvonalát értük el. Megyénkben majdnem 5000 lakás épült fel. amelynek összetétele megfelel a korábbi években tapasztalható megoszlásnak, vagyis több mint 80 százaléka magánlakás-építés, s ösz- szesen 775 lakás létesült állami erőből. A lakásépítés mellett jelentősen növeltük a járulékos beruházásokra fordított összegeket. A közvilágítás korszerűsítésé és fejlesztése az új lakótelepeken, a parkok, utak, járdák építése évről évre magasabb szintű feladatot jelent. Ilyen vonatkozásban nem mondhatjuk egyértelműen, hogy éltünk volna a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel. Az építőipari kapacitás elégtelensége évek óta hátráltatja szinte valamennyi területen a feladataink megfelelő színvonalú ellátását. Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy — bár az 1974. évi fejlődés biztatóan alakult — a különböző beruházások előkészítésében, a kivitelezői munka összehangolásában, a munkahelyi felelősség javításában még rengeteg tartalék van. Ezeknek kiaknázása az V. ötéves terv jobb előkészítését, az új ötéves terv beruházásainak ütemesebb kivitelezését segítheti elő. Javuló szociális ellátottság Jelentős fejlődés volt tapasztalató az oktatási és kulturális feladataink ellátásában és színvonalának javításában, a társadalmi erőfeszítés és az anyagi eszközök koncentrálása tette lehetővé, hogy 1974. végére minimálisra csökkent azoknak a községeknek a száma, ahol nem működik napközi otthonos óvoda. Ezek az erőfeszítések tették lehetővé azt, hogy az elmúlt évben a tervezett 650 napközi otthonos óvodai hellyel szemben 895 létesült. Továb bővült az úgynevezett osztatlan iskolákban a korszerű oktatás lehetősége. Az audiovizuális oktatási forma népszerűvé vált, tudatosult kedvező hatása, mely részben pótolni tudja az osztatlan iskolából származó hiányosságokat. A közművelődési feltételek további javításának egyik eszköze, ként szükségesnek tartjuk hangsúlyozni a megyei művelődési központ területi integráló tevékenységét. Működésével olyan szellemi bázis jött létre, amely nagymértékben befolyásolhatja a lakosság kulturálódásának irányát, szakmai, társadalmi érdeklődését, ideológiai felkészültségét. A tapasztalatok hasznosítása A rövid áttekintés után milyen következtetéseket vonhatunk le .a jövőre nézve. A lakosság részére végzett társadalmi szolgáltatások, amelyek a különböző intézmények által valósulnak meg, nagymértékben függnek a feladatok ellátásában tevékenykedők munkájának minőségétől, gazdálkodási, szervezési gyakorlatuktól. A különböző célok megvalósulását nagy mértékben befolyásolja az érintettek és érdekeltek aktivitása, cselekvőkészsége és egysége. A tanácsi gazdálkodásban az 1974. évi eredmények jól alakultak. A munka további javításához ez év során a tárgyi feltételeket részben ügyvitel-korszerűsítéssel, részben a továbbképzés szervezetté tételével mind magasabb szintén biztosítjuk. Meggyőződésünk, hogy napjainkban és a jövőben is — figyelembe véve a kialakult közgazda- sági környezel negatív hatásait — feladatainkat teljes mértékben csak akkor tudjuk megvalósítani, ha a költségvetési szervek, s ezen belül a tanácsok gazdálkodásában is fokozottabban érvényesülnek a hatékonysági követelmények. A költségvetési előirányzatok számottevő növelése mellett fontos feladat a hatékonyabb szervezeti működési formák és a gazdálkodási módszerek kiaknázásában rejlő tartalékok feltárása és hasznosítása. Törekedjünk arra munkánk során, hogy az új célok pénzügyi szükségleteit csökkentsék, vagy ellensúlyozzák a már meglevő feladatok gazdaságosabb megoldása útján elérhető megtakarítások. Tovább kell javítanunk, és meg kell teremtenünk a szakmai feladatok, a személyi, valamint az anyagi-műszaki feltételek között a nagyobb összhangot. Kerüljük el a párhuzamos szervezeti megoldásokat, tegyük szervezettebbé az eszközgazdálkodást. Különös figyelmet fordítsunk arra, hogy az anyagok • és energiahordozók áremelkedését a megtakarítások ellensúlyozzák, nehogy csökkenés következzen be a szolgáltatások színvonalában. Az eddiginél még nagyobb fontosságot kell tulajdonítanunk a fejlesztések rangsorolásának, a beruházási fegyelem, a lehetőségekhez igazodó kötelezettségvállalások és az anyagi erőforrások szakmailag hatékonyabb fel- használásának. Szükségesnek tartjuk, hogy tanácsoknál.^ vállalatoknál, a költségvetési intézményeknél az eddigieknél körültekintőbben gazdálkodjanak, és a termékek minőségi romlása, valamint a feladatok ellátásának sérelme nélkül valóságos eredményeket hozó megtakarításokra törekedjenek. Biztosítanunk kell gazdálkodási gyakorlatunkban a szakmai feladatok jobb ellátása mellett a takarékossági intézkedési tervekben foglaltak végrehajtását. A tervszerű, következetes irányítói és gazdálkodási munka lehet forrása és egyben segítőtársa a megye lakossága magasabb színvonalú ellátásának, a ránk háruló kötelezettségek teljesítésének __ mondotta a vitaindító b efejezéseként a pénzügyi ősz. tály vezetője. * A beszámolót követő vitában felszólalt Turcsányi Lajos megyei tanácstag, majd Bíró Dénes, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője kért szót. Utalt arra, hogy 1974 a tanácsi gazdálkodás egyik legkiemelkedőbb' esztende. jének bizonyult, amikoris több feladatot sikerült megoldani, mint amit korábban magunk elé tűztünk. Ez a megállapítás Bács. Kiskun megyére különösképpen érvényes. A minisztérium véleménye szerint elsősorban a bevételi források megfelelő alakulását kell kiemelni. Közülük mintegy 20 százalékkal több állt rendelkezésre az elmúlt évben, mint egy évvel korábban. Alapvetően javult az eszközök fel- használásának aránya is. Mindez együttesen azt eredményezte, hogy a költségvetési ellátottság színvonala úgyszólván a mutatók mindegyikében növelhető volt. A további feladatok sorában a főosztályvezető elsőként említette a takarékosságot, mint állandóan szem előtt tartandó követelménytt. Majd a további feladatok között hangsúlyozta: közös politikaigazdasági érdek, hogy az utolsó esztendőben a tervidőszak előzetes célkitűzéseiből minél több megvalósulhasson. Gondoskodni kell emellett a következő tervidőszakra való átmehet feltételeiről is. Végül hangsúlyozta a tudatosabb súlypontkppzés fontosságát a költségvetési gazdálkodásban. támaszkodva a XI. kongresszus ezzel kapcsolatos határozataira. A téma kapcsán elhangzottakat dr. Gajdócsi István foglalta össze, summázva egyúttal a beszámoló tapasztalatait A tar nácsülés az 1974. évf'"költségvetési és fejlesztési alapról szóló beszámolót és annak határozati javaslatait elfogadta. Ezután a jogi és igazgatási bizottság munkájáról Jséjzült beszámoló felett nyitottak vitát, amelynek előterjesztője Vincze Ferenc, a bizottság elnöke volt. Felszólalt dr. Egyedi Ernő osztályvezető, méltatta a bizottság tevékenységét, annak kiteljesedé, sét az 1971-ben meghozott tanácstörvény ótg, s szólott a bizottság munkájával kapcsolatos további igényekről is. A megyei tanács a beszámolót elfogadta, s a testület ülése bejelentésekkel, interpellációkkal ért véget. Dr, Vidmann Mihály vitaindítója
