Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-27 / 149. szám

2 • PETŐFI NEPF • 1975. június 27. 1975. június 24—26. között a Magyar Népköztársaság fővárosában — Budapesten — megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának soron következő XXIX. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagállamok dele­gációi Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság miniszterelnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság miniszterelnök-helyettese, Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztár­saság miniszterelnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság mi­niszterelnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság minisz­terelnöke, Horst Sindermann. a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke vezetésével. A KGST és a JSZSZK kormánya között egyezmény értelmében az ülésen részt vett a JSZSZK delegációja, Csulafics, a JSZSZK Szö­vetségi Végrehajtó Tanácsának elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett N. V. Faggyejcv, a KGST tit­kára, továbbá a KGST-tagállamok számos nemzetközi szervezetének képviselője. Az ülésszakon megfigyelőként részt vett Ngucn Manh Cam, a VDK budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. Az ülésszakon Lázár György, a Magyar Népköztársaság delegá­ciójának vezetője, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának el­nöke elnökölt. Az ülésszak megvizsgálta a végrehajtó bizottság beszámolóját a KGST-nek a XXVIII. és XXIX. ülésszak között végzett tevékeny­ségéről. a beszámolót Szekér Gyula, a végrehajtó bizottság el­nöke. az MNK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese tartotta. Az ülésszak megvizsgálta a KGST-tagállamok sokoldalú in­tegrációs intézkedései 1976—1980. évi egyeztetett tervének terveze­tét. Erről N. Bajbakov, a KGST tervezési együttműködési bizott­ságának elnöke, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese adott tájékoztatót. Az ülésszak meghallgatta a KGST-tagálla­mok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordinációjára irányuló munkák menetéről szóló tájékoz­tatót, amelyet G. Schürer, az NDK-nak a KGST tervezési együttműködési bizottságában részt vevő képviselője, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyet­tese. az Állami Tervbizottság el­nöke tartott. A fűtőanyag-energe­tikai bázis továbbfejlesztésének koncepciójáról és az érdekelt európai KGST-tagállamok egysé­ges energetikai rendszerének koncepciójáról P. Nyeporozsnyij, a KGST villamosenergia állandó bizottságának elnöke, a Szovjet­unió energetikai és villamosítási minisztere tartott beszámolót. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST XXVI11. és XXIX. ülésszaka között eltelt időszakot a KGST-tagállamok bel- és kül­politikájában barátságuk további erősítése, a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztése terén elért új, jelentős eredmények jellemzik. Az 1975-ös év különösen jelentős a testvéri szocialista országok né­pei számára: a KGST-tagállamok és Jugoszlávia a fasizmus feletti győzelem 30. évfordulóját ünne­pelték. A KGST-tagállamokban megtartott jubileumi ünnepségek fényesen demonstrálták ezen or­szágok népeinek kiemelkedő eredményeit a gazdasági, politi­kai és szellemi élet valamennyi területén, valamint erősödő egy­ségüket és összeforrottságukat. A szabadságáért és függetlenségéért vívott harcban kiemelkedő győ­zelmet aratott a hős vietnami nép. A testvéri szocialista országok kitartó és következetes harcot folytatnak a nemzetközi feszült­ség enyhítéséért és a világbéke megerősítéséért. A KGST-tagállamok kommu­nista és munkáspártjainak a nép­gazdaságaik fejlesztése érdekében hozott határozatai eredményes megvalósítása, a kétoldalú és sok­oldalú együttműködés szakadat­lan bővítése és elmélyítése és a KGST-tagállamok szocialista gaz­dasági integrációjának fejlesztése — amely a KGST XXV. üléssza­kán elfogadott komplex program- ,nak megfelelően valósul meg — megalapozta gazdaságaik 1974. évi dinamikus fejlődését és a nép életszínvonalának további emelé­sét. Ez a nemzeti jövedelem nö­vekedésében mutatkozott meg a legszemléletesebben. 1974-ben a KGST-tagállamokban megtermelt bruttó nemzeti jövedelem 6,4 szá­zalékkal. az ipar bruttó termelése pedig kb. 8,5 százalékkal volt ma­gasabb, mint 1973-ban. Gyors ütemben fejlődnek a KGST-tagállamok külkereskedel­mi kapcsolatai, a jelenlegi ötéves tervidőszak első 4 éve alatt a KGST-tagállamok kölcsönös áru­csere-forgalma 51 százalékkal nőtt; 1974-ben a kölcsönös forga­lom növekedési üteme 14,5 szá­zalék volt az 1973. évi 10.9 száza­lékkal szemben. Az utóbbi időszakban a KGST- tagállamok és a tanács szervei figyelmének középpontjában a KGST-tagállamok 1976—1980. évi népgazdasági tervkoordinációjá­nak befejezésére irányuló mun­kák álltak. Az ülésszak megállapította, hogy a KGST-tagállamok. a KGST tervezési együttműködési bizottsága és a tanács állandó bi­zottságai jelentős munkát végez­tek az 1976—1980. évi népgazda­sági tervek koordinálása terén, amelyeknek a KGST-tagállamok közössége számára igen nagy a politikai és gazdasági jelentősége. E munka során meghatározták a KGST-tagállamok népgazdasá­ga különböző területein a gazda­sági és tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésének alapvető irányait, egyeztették az ezek megvalósítását szolgáló konkrét intézkedéseket, valamint előzetesen egyeztették azon ter­mékek kölcsönös szállításait, amit alapul vesznek a KGST-tagálla­mok 1976—1980. évi kereskedelmi megállapodásainak előkészítésé­nél. 9 tervkoordináció során a KGST-tagállamok az elkövetke­ző ötéves időszakra a folyó öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva — 1974. évi árakon számolva — a kölcsönös áruforgalom több, mint 50 százalékos növelését irányozták elő. Az áruszállítások növekedése összefügg a termelési együttműködés különböző for­máinak megvalósításával, többek között új termelőkapacitások lét­rehozásával, az érdekelt országok közös erőfeszítése útján, egyes kölcsönös érdekű létesítmények beruházásainak koordinálásával, és a meglevő kapacitások re­konstrukciójával,!*'valamint a gyártass zakósí tás « éstá kooperáció fejlesztésével a feldolgozóipar területén. Az ülésszak megbízta a KGST megfelelő szerveit, hogy folytas­sák az 1976—1980. évi és hosz- szabb távra szóló főbb együtt­működési problémák kidolgozá­sát, szem előtt tartva az orszá­gok előtt álló népgazdasági fel­adatok megoldásánál azokat a lehetőségeket, amelyeket az együttműködés további elmélyí­tése és tökéletesítése, valamint a KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesz­tése nyújt. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagállamok sokoldalú in­tegrációs intézkedéseinek 1976— 1980. évi egyeztetett tervét, ame­lyet a KGST XXVI11. üléssza­ka határozatának megfelelően a KGST tervezési együttműködési bizottsága dolgozott ki, a KGST tudományos-műszaki 'együttmíí- ködési bizottságának részvételé­vel. a KGST-tagállamok kollek­tív erőfeszítésével a KGST alap­okmánya és a komplex program elvei alapján kidolgozott egyez­tetett tervnek nagy jelentősége van a KGST-tagállamok közöt­ti együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a terv új szakaszt jelent az együttműkö­dés további elmélyítésében és tö­kéletesítésében, a szocialista gaz­dasági integráció fejlesztésében. Ez a terv azokat a főbb kijelölt sokoldalú integrációs intézkedé­seket öleli fel. amelyeket az or­szágok az elkövetkező ötéves időszakban kívánnak megtenni az érdekelt országok közös erő­feszítésével létesítmények fel­építése és kiegészítő termelő ka­pacitások létrehozása terén, hoz­závetőlegesen 9 milliárd transz­ferábilis rubel költségvetési ér­tékben. Ezek üzembehelyezése lehetővé teszi majd a termelés jelentős mértékű növelését s ezzel a beruházásokban részt vevő érdekelt KGST-tagállamok igényeinek kielégítését cellulóz­ból. azbesztből. vastartalmú nyersanyagokból, ferroöt vezeték­ből. nikkelből stb. Az Orenburgtól a Szovjetunió nyugati határáig haladó hatal­mas gáz-távvezeték üzembe he­lyezése lehetővé teszi a KGST- tagállamok gázszükségleteinek je­lentős mértékű kielégítését. Az ülésszak folyamán Bulgá­ria. Csehszlovákia. Kuba, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szovjetunió kormányainak meghatalmazottai általános egyezményt írtak alá a Kuba területén nikkel-kobalt tartalmú termékeket előállító új kapacitások létrehozásában való együttműködésről. Az egyeztetett tervben kifeje­zésre jutnak az országok eröfe szítéseinek összehangolásán ala­puló intézkedések a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció távlati fejlesztésére, főképpen a KGST-tagállamok gépiparában es vegyiparában, valamint a főbb tudományos-műszaki problémák megoldására az elkövetkező öt­éves időszakban. A fűtőanyag-energetikai bázis továbbfejlesztésének koncepció­járól és az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villa, mosenergetikai rendszerének koncepciójáról a tanács szervei­ben a KGST XXVIII. üléssza­kának megbizása alapján kidol­gozott beszámoló megvizsgálása után az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagállamok és a tanács szervei különös figyel­met fordítottak a fűtőanyag- energetikai ellátás problémáira. A KGST-tagállamok intézkedései eredményeképpen fűtőanyag­energetikai gazdálkodásuk terv­szerűen, alapjában véve ki­egyensúlyozottan fejlődik. A KGST-tagállamok energiaellátá­sában igen nagy jelentőséget tu­lajdonítanak az atomenergiának. Az ülészak megállapította, hogy tovább fejlődik 'a nemzetközi gyártásszakosítás és kooperáció a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar, a vegyipar, a könnyűipar, az élelmiszeripar és az épitőanyagipar területén és más népgazdasági ágazatokban. Egy sor új, sokoldalú nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs megállapodást írtak alá ezeken a területeken. Az eltelt időszakban tovább­fejlődött a tudományos-műszaki együttműködés. E téren a KGST- tagállamok és a tanács szervei erőfeszítéseiket a komplex prog­ramban meghatározott alapvető 'tudományo.iiműszaki problémák kidolgozására összpontosították. A sokoldalú tudományos-műszaki együttműködés keretében jelen­leg 270 olyan probléma és önálló téma van kidolgozás alatt, ame- .lyek gyakorlatilag felölelik a tu­domány és a technika fejlesz­tésének valamennyi alapvető irá­nyát. A komplex program meg­valósításának eredményeképpen jelentősen gazdagodtak és bő­vültek a tudományos-műszaki együtt működés j í tormáid 1974-ben lá-tíűjs sokoldalú ilegyüttműködési megállapodást kötöttek a tudo­mány és a technika területén, az összes sokoldalú tudományos- műszaki együttműködési megál­lapodás száma pedig meghalad­ja a 70-et. Folytatják az KGST-tagálla­mok közös intézkedéseinek ki­dolgozását Mongólia népgazdasá­ga •-fejlesztésének segítése érde­kében. A KGST-tagáliamok egyezményt írtak alá Mongolia különböző körzeteiben működő nemzetközi geológiai expedíció létrehozásáról, amelynek felada­ta komplex földtani feltáró, ku­tató- és értékelő munkák elvég­zése valamennyi ásványikincs- fajta tekintetében és a legfonto­sabb lelőhelyek előzetes feltárá­sa. Az expedíció által végzendő munkák Mongólia geológiai szol­gálatának irányításával folynak és azokat a KGST-tagállamok té­rítésmentesen finanszírozzák. iNem történt domes az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet Helsinkien tartandó zárószakaszának időpontjáról a koordinációs bizottság csütörtöki tanácskozásán. A felszólalások alapján két. eltérő irányzatot képviselő csoport alakult ki Az elsőhöz a szocialista országok és még néhány más állam tartoz­nak. amelyek sürgetik a mielőbbi befejezést, mégpedig július 22-t és az azt követő napokat megje­lölve a záró tanácskozás időpont­jául. Ezeknek az országoknak kép­viselői hangoztatták: Genfben már annvira előrehaladt a mun­ka. hogy a még függőben levő kérdések nem jelenthetik akadá­lyát a záróértekezlet kitűzésének. Az államok egy kis csoportja vi­szont arra hivatkozott, hogy szá­mukra fontos kérdésekben még megoldást kell találni, és csak azután indokolt a befejezési idő­pont kitűzése A csaknem háromórás megbe­szélésen a zaróI;inücskozás Idő­pontjáról. húsz felszólalás hang­zott el. A komplex programnak meg­felelően intézkedéseket dolgoz­tak ki a KGST-tagállamok együttműködése és a KGST szer­veinek tevékenysége jogi alap­jainak, valamint szervezeti for­máinak tökéletesítésére. Szakadatlanul bővül és mélyül a kétoldalú és sokoldalú együtt­működés a KGST-tagállamok és a Jugoszláv Szocialista Szövetsé­gi Köztársaság között, ezen be­lül a KGST-szervekben a köl­csönös érdekeket képező kérdé­sekkel kapcsolatos együttműkö­dés. Tovább fejlődött a KGST-tag­államok és a Finn Köztársaság között a KGST és Finnország közötti egyezmény alapján meg­valósuló sokoldalú együttműkö­dés, jelentősen nőtt kölcsönös kereskedelmünk. 1974-ben — az előző évihez viszonyítva —, a KGST-tagállamok és Finnország közötti áruforgalom — előzetes számítások szerint — mintegy kétszeresére nőtt. Más országok, valamint nem­zetközi szervezetek részéről is fokozott érdeklődés mutatkozik a KGST-vel való együttműködés iránt. A KGST különböző for­mában kapcsolatokat tart fenn számos olyan nemzetközi gazda­sági és tudományos-műszaki szervezettel, melyeknek külön­böző társadalmi, gazdasági rend­szerű országok a tagjai. Az ülésszak jóváhogyta a Vég­rehajtó Bizottságnak a KGST XXVIII. és XXIX. ülésszaka kö­zött. végzett tevékenységéi a komplex program feladatainak megvalósításával kapcsolatban, a KGST-szervek munkájának irá­nyítása terén és megfelelő hatá­rozatokat hozott a komplex prog­ram további megvalósítására. Megbízta a KGST Végrehajtó Bizottságát és a KGST Tervezési Együttműködési Bizottságát, hogy megvizsgálás céljából terjessze­nek javaslatokat a Tanács XXX. ülésszaka elé az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes vil- larnosenergetikai rendszerének általános tervezetére, figyelembe véve a megfelelő együttműkö­dést Jugoszlávia energiarendsze­rével. A KGST-tagállamok között a polgári légiközlekedés területén megvalósuló együttműködés to­vábbfejlesztése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határo­zott, hogy létrehozza ti KGST polgárt" repülési állandó bízott- ságátooj r, 1 v : 1. ■ Az anyagi és kulturális élet­színvonal növelése szempontjá­ból nagy jelentőségű egészségvé­delmi, orvostudományi és orvos- technikai együttműködés fejlesz­tése és tökéletesítése céljából az ülésszak úgy határozott, hogy létrehozza a KGST Egészségügyi Állandó Bizottságát. A KGST ülésszaka tovább;! határozatot hozott az irányítási problémákkal foglalkozó nem­zetközi tudományos intézet meg­szervezésére az érdekelt KGST- tagállamok által és megbízta a KGST Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságát, hogy dolgozza ki az intézet megszer­vezésével kapcsolatos javaslato­kat. A XXIX. ülésszak munkája a barátság, az elvtársi együttmű­ködés és a megvitatott kérdések­ben való teljes nézetazonosság jegyében zajlott le. (MTI) ' /\ helsinki zaroszakasz ügy­rendjével kapcsolatban elsősor­ban technikai jellegű kérdésekről nvolc küldöttség vezetője fejtette ki álláspontját Illoniemi. a koordinációs bi­zottság soros finn elnöke a vitát azzal zárta le. hogy javaslatot tett a koordinációs bizottság munkájának folytatására. Fel­hívta a delegációkat, hogy a kö­vetkező napokban is tevékenyen dolgozzanak a genfi szakasz befe­jezése érdekében. Az elnök ja­vaslatára a bizottság hozzájárult ahhoz, hogy pénteken újabb hi­vatalos tanácskozásra üljenek össze a küldöttségek vezetői és folytassák a zárószakasszal kap­csolatos megbeszéléseket. Megfigyelők úgy vélik, hogy pénteken a július végi zárás ér­dekében még nagyobb erői eszi1 é- sekro kerül sor. Nem tartják azonban kizártnak azt sem, hogy a harmadik fázis időpontjának kérdésében továbbra is folytató­dik néhány ország részéről a bólogató lak ti ka. s ezért sz.ükség lehet arra. hogy a koordinációs bizottság a jövő héten is össze­üljön (MTIi HÍREK* HÍREK NAPTAR 1975. június 27.. péntek Névnap: László Napkelte: 3 óra 48 perc. Napnyugta: 19 óra 46 perc. Holdkelte: 21 óra 38 perc. Holdnyugta; 7 óra 44 perc. Az időjárásról A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: június 25-én a középhőmérséklet 21,6 (az ötvenéves átlag 20,6), a legmagasabb Hőmérsék­let 28,4 Celsius-fok volt. A napsütéses órák száma 12,4 volt. Június 26-án a reggel 7 órakor mért hőmérséklet 20,4, a délben egy órakor mért 25,5. a leg­alacsonyabb 15,8 Celsius-fok volt. A Kecskeméti Katona József Színház műsora Június 27.. péntek este fél 8 óra. Baján: SYBILL MOZIMŰSOR 1975. június 27., KECSKEMET VÁROSI fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor A RENDŐRSÉG CSAK ALL ÉS NÉZ Színes, magyarul beszélő olasz, bűnügyi film 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KECSKEMET ÁRPÁD fél 4 ési háromnegyed 6 órakor AUTÓ Színes, magyar filmvigjáték 14 éven aluliaknak nem ajánlott! 8 órakor AZ OROSZLÁN TÉLEN Színes, magyarul beszélő, angol: történelmi film Az UNIVERZUM Filmklub előadása . MESEMOZI háron.viegyed (> órakor ZSUZSI ÉS A VARAZSGYURI1 Színes, magyarul beszélő német meseíilm — Évadzáró gálaműsor Kalo­csán. Az idén hívták életre Ka­locsán a Népművészek Színpa­dát, ahol minden hónap utolsó szombatján a megyében, és a me­gyehatárokon '■túl működő ama­tőr együttesek mutatják be mű­sorukat, Szombaton, június 28 nn, este fél 7 órakor a szabad­téri színpadon kilenc együttes lép fel. közöttük két hajósi, il­letve hercegszántói nemzetiségi együttes is. Segédápolónők. Kiskunhala­son esztendők óta kora tavasszal szervezik meg a sevédápolónők tanfolyamát. Az addig önkéntes ápolónőkként tevékenykedő lá­nyok és asszonyok elméleti kép­zésen és gyakorlati bemutatókon vesznek részt, majd vizsgán ad­nak számot tudásukról. A szom­baton sorrakerülő diplomakiosz- tó ünnepségen harmincán vehe­tik át segédápolónői oklevelüket, léphetnek az egészségügyi közép­káderek sorába. — Bábműsor. A Bács-Kiskun megyei Művelődési Központban június 29-én. vasárnap délelőtt 11 órakor a színházteremben mutatja be műsorát a békéscsa­bai Napsugár Bábegyüttes. A gyermekek érdeklődésére szá- mottartó előadáson népmese fel­dolgozásokat elevenítenek fel. — Boxcrbemutató. Vasárnap, június 29-én Cegléden. a Gerje- telepen rendezik meg a soron- következő boxerkutya-bemutatót. Az érdeklődésre jellemző, hogy eddig több mint 150 nevezés ér­kezett a rendezőséghez, de elfo­gadnak további nevezéseket is vasárnap a helyszínen, délelőtt 7—9-ig. — Ruhaexport. A Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyár­egységében ezekben a napokban fejezik be a szovjet megrende­lésre készült lánykaruhák első félévre szóló szállítását. A mint­egy 150 ezer velúrbársony kisru- hát csipkével, fodorral és hor­golással díszítették. Az ötödik ötéves terv feladatairól tanácskoztak Szerdán Bajára látogatott Kiss Ernő, a kohó- és gépipari minisz­ter helyettese. Társaságában ér­kezett Papp György, a Ganz Vil­lamossági Müvek vezérigazgatója és Csikvári Jenő. a Ganz pártbi­zottságának titkára. A vendégek a Ganz bajai gyá­rába látogattak, ahová elkísérte őket Papp György, a bajai vá­rosi pártbizottság első titkára és Kincses Ferenc, a városi tanács elnöke. A negyedik ötéves terv célkitűzéseinek teljesítéséről Sza­bó Lajos, a Ganz Villamossági Müvek bajai készülékgyárának igazgatója tájékoztatta a vendé­geket. majd az új gyártmányok bevezetésével kapcsolatos fel­adatokról. a lift-program és a vasúti biztosító-berendezések to­vábbi gyártásáról tanácskoztak az ötödik ótéves terv tükrében. A vendégek délután megtekintették az épülő, fejlődő Baját. Rendelet a védett madarak értékéről Pacsirta: 300 forint, kerecsensólyom: 50 ezer forint Készül az Országos Természet- védelmi Szabályzat, amely segít­séget nyújt majd a joggyakorlók­nak, hogyan értelmezzék a ter­mészetvédelemmel kapcsolatban megjelent jogszabályokat. A sza­bályzat egyik részét már kidol­gozták. és a közelmúltban életbe is lépett a rendelet : ez a védetté nyilvánított madarak értékét ál­lapítja meg. A hazunkban előforduló 337 madárfai védelmére — 26 kivé­telével — körülbelül egv évvel ezelőtt már megjelent egy rende­let. de ennek érvényesítése meg­lehetősen nehéz. volt. mert a tet­temért vadorzók legfeljebb négy­száz forintot fizettek szabálysér­tésért. gyakran a bíróság sem tudta megállapítani, mekkora kár keletkezett. Pedig a hazai tája­kon fészkelő ritka madarak telt­ve őrzött értékeink közé tartoz­nak. Most. a rendelet életbe lé­pése után könnyen megállapítha­tó. az okozott kár nagysága, és ez egyúttal figyelmeztető a ma­darakra vadászoknak is. A madarak értékét zoológusok­ból álló szakbizottság állapította meg, a szarvasagancs értékét vé­ve támpontul. Tudvalevő, hogy a kiilönösen szerteágazó agancsért a vadász gyakran 100 ezer forin­tot is kitizet, a pontosan megha­tározott árlista alapján. A mada­raknál a legértékesebbek közé a ritka, már kihalóban levő fajok tartoznak, ilyen például a kí- gyászölyv. amely 30 ezer forin­tot ér. A kékcsőrű réce ennél is drágább. 50 ezer forint, csakúgy, mint a kerecsensólyom. Az „ol­csóbb'’ madarak közé sorolható többek között a pacsirta (300 fo­rint). a harkály (1000 forint) és a kakukk (3000 forint). Az értéklista figyelembe véte­lével ezentúl a madárállomány­ban kártevők nemcsak szabály- sértésért vonhatók felelősségre), de a feltüntetett értéknek megfe­lelően az okozott kárt is meg kell téríteniük. (MTI) A gazdasági ítélkezésről A szerzett tapasztalatokat ösz- sz.esítettők és elemezték a Leg­felsőbb Bíróság csütörtökre ösz- s/.ehivott teljes ülésén, amelyen dr. Szakács Ödön elnökölt és e napirendi témáról dr. Fekete Ká­roly, az 1973. január 1-e óta mű­ködő gazdasági kollégium vezető­je. a Legfelsőbb Bíróság elnök­helyettese tartott tájékoztatót. Másik napirendi pontja volt a teljes ülésnek a XXXVII. számú büntető elvi döntés meghozatala. Ennek hátteréhez tartozik, hogy a Büntető Törvénykönyv öt évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés­sel rendeli büntetni azt. aki a lo­pást. sikkasztást, csalást vagy hűden kezelést különösen nagy érték tekintetében, illetőleg kü­lönösen nagy kárt okozva követ­te el. A büntetés! 15 évig terjedő szabadságvesztés, ha a éselek- ménvt visszaesőként vagy bűn­szövetségben hajtották végre. A törvény a különösen, nagy kár. illetőleg érték összegszerű meghatározását mellőzte, ezt a bírói gyakorlat f ^adatkörébe utalta. A Legfelsőbb Bíróság most meghozott elvi döntése sze­rint a vagyon elleni bűntettek ál­talában akkor minősülnek „külö­nösen nagy kár (érték)” szerint, ha annak összege az ötszázezer forintot meghaladja’. Az ilyen­ként minősülő vagyon ..elleni bün­teti mind gazdasági, mind pedig büntetőpolitikai szempontból — úgyszintén a közfelfogás szerint is — már olyan mértékben sérti, ille'főieg veszélyezteti a társada­lom vagy az állampolgárok érde­keit. és a társadalomra veszé­lyesség olyan fokát tükrözi, hogy elkövetésével szembeni indokolt a legsúlyosabban minősített esetre előírt szigorú büntetési tételek alkalmazása. (MTI) GENF Nem született döntés a zárószakasz időpontjáról KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXIX. ülésszakáról

Next

/
Thumbnails
Contents