Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-27 / 149. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás: gyengén vagy mérsékelten felhős idő. legfeljebb néhány helyen futó esővel. Mérsékelt, időnként megélénkülő, a Dunántúlon megerősödő északnyugati, északi szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—16, legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között. (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Befejeződött a KGST XXIX. ülésszaka PETŐFI NÉPE Csütörtökön a magyar fővárosban befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIX. ülésszaka, a Duna Intercontinental Szálló nagytermében a kormánydelegációk vezetői aláírták az ülésszak jegyzőkönyvét. Ugyancsak aláírták a Kubai Köztársasággal a a területükön levő nikkel-kobalt termelőkapacitások közös erővel történő létesítéséről szóló egyezményt. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, aki az ülésszakon is az elnöki tisztet töltötte be, mondotta a zárszót. — Azt gondolom, mindannyian egyetértenek velem abban — mondotta —, hogy munkánk ered. ményes volt. Jóváhagytuk az 1976—1980. évi népgazdasági tér. vek összehangolásával kapcsolatos további teendőket. Jóváhagytuk a sokoldalú integrációs intézkedések 1976—1980. évi tervét. Ez a terv a legközelebbi ötéves időszakra, de hosszabb távon is szilárd alapját képezi majd együttműködésünknek, az integráció fejlődésének. Jelentős előrehaladást értünk el a fűtőanyagenergetikai bázis és az egységes villamosenergetikai rendszer fej. lesztési koncepciójának kialakításában. ( Rendkívüli jelentőséget tulajdonítunk anak, hogy az ülésszakon elhatároztuk olyan hosszútávú, 1990-ig szóló együttműködési programok kidolgozását, mint az országaink nyers- és tüzelőanyag-szükséglete kielégítésének; a gépipari szakosítás és kooperáció két. és sokoldalú megállapodásokon alapuló elméAZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 149. szám Ára 90 fillér 1975. június 27. péntek JÓVÁHAGYTA A MEGYEI TANÁCS az egészségügyi és szociális ellátás hosszútávú fejlesztésének irányelveit Tegnap ülést tartott a Bács-Kiskun megyei Tanács. Az ülést — amelynek elnökségében helyet foglal* Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára — dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a megjelent országgyűlési képviselőket, a megyei tanácstagokat és meghívottakat, köztük dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettest. a megyei tanács elnöke a napirend kezdete előtt megemlékezett a közelmúltban elhunyt dr. Millasin Terézről, a NEB megyei elnökéről. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak az elhunyt emlékének. Ugyancsak a napirend előtt került sor egy hivatalos aktusra is. Dr. Gajdócsi István bejelentette, hogy a június 15-i tanácstagi pótválasztás alkalmából a következő megyei tanácstagok kerültek megválasztásra: Kalocsa városban Szalóky József né, Kiskőrös városban Kelemen Sándor, a bajai járásban Barta János, a kiskőrösi járásban lvanics Lajos. Az ügyrendi bizottság javaslata alapján a megyei tanács a tanácstagok megválasztását törvényesnek nyilvánította. Ezt követően került sor a napirend jóváhagyására. Ennek megfelelően a megyei tanács ülésén a következők szerepeltek: Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának hosszútávú fejlesztési irányelvei (1976—1990). Beszámoló a megye tanácsainak 1974. évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodásáról. A jogi és igazgatási bizottság munkája a tanácsválasztás óta eltelt időszakban. Bejelentések és interpellációk. Az elfogadott napirendnek megfelelően az első téma előadója dr. Major Imre, a megyei tanács elnökhelyettese volt, aki az előzetesen kiadott, írásban előterjesztett anyaghoz a következő szóbeli referátumot fűzte. Dr. Major Imre beszámolója Ismét nagy jelentőségű téma került a megyei tanács elé. Az egészségügyi és szociális ellátás hosszútávú fejlesztési irányelveiben kell felelősséggel állást foglalni. Az egészségügyről szóló törvény megfogalmazta, hogy a Magyar Népköztársaságban a lakosság egészségügyi ellátása állami feladat. Ezzel összhangban vált állampolgári joggá az egészségügyi ellátás, hiszen, mint köztudott, július 1-től minden magyar állampolgárt megillet a térítésmentes orvosi vizsgálat és ingyenes intézményi gyógykezelés. Államunk a felszabadulás óta jelentős erőfeszítéseket tett a dolgozó nép élet- és munkakörülményeinek javítására. Ennek jelentős hányadát képezi az egészségügyi ellátás és annak tervszerű fejlesztése. Bács-Kiskun megye egészségügyét a, felszabadulás előtt a nagyfokú elmaradottság jellemezte. Kezdetlegesek voltak a közegészségügyi viszonyok, a társadalombiztosítás is csak a lakosság kis részére terjed ki. A gyógyítás intézményei jórészt magánkézben voltak. A társadalmi viszonyok egyenes következményeként pusztított a „morbus hungaricus”. áldozataikat szedték a fertőző betegségek, igen magas volt a csecsemőhalandóság. Elmaradottságot örököltünk A felszabaduláskor a régi rendszertől kapott örökség, a kiépítetlen egészségügyi ellátás és a területileg arányalan intézmény- hálózat volt. A háborús károk a nehézségeket csak fokozták. A helyzetre jellemző, hogy 1945-ben az öt kórházban csupán 1100 ágyon folyt a betegek gyógykezelése. tízezer lakosra mindössze tizenkilenc kórházi ágv jutott. Meggyorsult a fejlődés 1950től, amikor a tanácsok megalakulásával az egészséggüyi ellátás tanácsi feladat lett. Az 1950-es évek elején már 380 orvos dolgozott a megvébeB, de még mindig csak két szakorvosi rendelőintézet állt a járóbetegek rendelkezésére. A megyében végbemenő társadalmi átalakulás — az iparfejlődés és a nagyüzemi mezőgazdaság kialakulása — hatására a társadalombiztosítás jelentős mértékben kibővült. Beruházási lehetőségek hiánya miatt ebben az időszakban n megnövekedett gyógykezelési igényeket csak a meglevő kórházak fejlesztésével. valamint a szociális helyiségek gyógyítás céljára való felhasználásával lehetett részben kielégíteni. Erre az időszakra esik a tbc elleni küzdelem fokozása, a tüdőgondozó intézeti hálózat teljes kiépítése, a modern kalocsai tüdőosztály felépítése. 1950 és 1960 között elsősorban a járóbetegel- látás lehetőségeit teremtettük meg. Az egészségügyi intézményhálózat jelentősebb fejlesztésére a III. ötéves terv idején nyílt lehetőség. A kórházfejlesztési beruházások eredményeként az ágyak száma meghaladta a háromezret. ami tízezer lakosra 54 ágvat jelentett. A rendelőintézetekben a szakorvosok már napi 1300 órában gyógykezeltek. A fogorvosi órák száma 660-ra emelkedett, a lakosság alapellátását 200 körzeti orvos végezte. Az iparosodás következtében jelentkezett az igény az üzemegész- ségügvi ellátás iránt is. Az ellátás azonban a megye üzemeinek csak kis részére terjedt ki, zömmel részfoglalkozású üzemorvosokkal. A nők munkába állása szükségessé tette a bölcsődék nagyobb arányú fejlesztését. 1970- ben 44 bölcsőde működött 1400 hellyel. Hatalmas mértékű volt a szociális gondoskodás fejlődése, a felszabaduláskor ez az ellátási form« még nem volt gyakorlatban A III ötéves terv végére tizenkét szociális otthonban csaknem 1300 főt ápoltak. Előbbre lépünk 1970-ig épült fel Kecskeméten a megyei kórház 180 ágyas baleseti sebészeti, és 90 ágyas belgyógyászati pavilonja. Kiskunfélegyházán a laboratóriumot és az igazgatást magában foglaló pavilon. Baján belgyógyászati pavilon. Dunavecsén rendelőintézet, Kecskeméten megyei KÖJÁL- székház épült, hogy csak a jelentősebb beruházásokat említsem. Felújításra került a kalocsai A- és C-épület és megtörtént a megyei kórház épületének megerősítése. Az 1970-ig elért látványos és jelentős fejlődés ellenére Bács- Kiskun megye mégis lemaradt az egészségügyi ellátás feltételeinek kialakításában. Elég. ha megemlítem, hogy országos vidéki átlagban 67 kórházi ágy jutott tízezer lakosra, a mi 54 ágyunkkal szemben. A szakorvosi rendelőintézetben tízezer lakosra számítva országosan 30 óra. megyénkben pedig csak 22 óra jutott. A IV. ötéves terv elkészítésekor azt a célt. tűztük ki, hogy a lemaradást csökkentsük és előbbre lépjünk az ellátás feltételeinek megteremtésében. Fokozott feladatot kapott tervünkben a fekvőbeteg-ellátás. hogy a rendelkezésre álló lehetőségek és az igények között észlelhető feszültséget csökkentsük. A legjelentősebb beruházás a 600 ágyas kiskunhalasi Semmelweis Kórház volt. amelyet 1974 novemberében adtunk át. A kórházzal együtt modern. 17 munkahelyes, rendelőintézet is épült. Kiskunfélegyházán 10 munkahelyes korszerű rendelőintézet létesült. Kiskőrösön a volt járási pártbizottsági épület átalakításával teremtettük meg a járóbeteg-ellátást. Több beruházás kivitelezése jelenleg is lyítésének; valamint az élelmiszerekben és közfogyasztási cikkekben jelentkező szükségletek kielégítésének programja. Az ülésszak határozatai tovább fejlesztik a KGST intézményrendszerét. Gondolok az újonnan létrehozott polgári repülési állandó bizottságra, az egészségüggyel összefüggő kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságra, valamint a vezetéstudomány kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézetre. Külön örömünkre szolgál, hogy az ülésszak ideje alatt a Kubai Köztársasággal egyezményt írtunk alá a területükön levő nik- kel-kobalt-termelő kapacitások közös erővel történő létesítésére. A jelenlegi ülésszakon tárgyalt és jóváhagyott anyagok, a jövő tevékenységünket meghatározó közösen kialakított határozatok ismét azt bizonyítják, hogy jó úton járunk a XXVIII. ülésszakon elfogadott feladatok végrehajtásában. Alig négy év telt el a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta. Azóta ülésszakról ülésszakra jogos elégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy sikeresen haladunk előre a kitűzött célok valóraváltásában: országaink gazdasága mind erősebb szálakkal kapcsolódik egymáshoz és ennek arányában megsokszorozódik közösségünk gazdasági ereje, kiteljesednek az egyes országok fejlődésének lehetőségei. Mostani ülésszakunkon gazdasági kérdésekről tárgyaltunk és döntöttünk, olyanokról azonban, amelyeknek politikai jelentősége óriási és túlnő közösségünk határain. Országaink népei és az egész világ közvéleménye érdeklődéssel követte ülésszakunk munkáját. Ezért is nagy örömünkre szolgál, hogy tanácskozásunkat baráti légkör jellemezte, az alapvető kérdésekben teljes volt a nézetazonosság, eredményes munkáról adhatunk számot pártjainknak, népünknek. Mély meggyőződésünk, hogy most elfogadott határozataink hűen tükrözik népeink érdekeit, kívánságát, és kedvezően befolyásolják az egész világ haladó erőinek harcát a társadalmi fejlődésért, a békéért. Most a legfontosabb az, hogy minden erőnket összpontosítsuk a hozott határozatok magvalósítására, az integrációs intézkedések tervének gyakorlati végrehajtására. Tisztelt elvtársak! Engedjék meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya nevében szívből köszönetét mondjak a kormányfőknek, a résztvevő küldöttségeknek, a KGST titkárságának az ülésszakon kifejtett alkotó tevékenységéért. Mindnyájuknak jó egészséget kívánok és sikereket országaik további gazdasági felemelkedéséhez, egész baráti közösségünk felvirágoztatásához. A küldöttségek nevében Alek- szej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet kormánydelegáció vezetője mondott köszönetét a . magyar pártnak és kormánynak az eredményes munka feltételeinek megteremtéséért. (MTI) Koszigin-Manescu találkozó folyamatban van. amelyek befejezése áthúzódik az V. ötéves terv időszakára. Igv a Baján épülő 180 ágyas sebészeti, a 90 ágyas belgyógyászati épület, a megyei kórházban pedig ugyancsak 90 ágyas belgyógyászati és szemészeti osztályokat magában foglaló pavilon. A lakossáe alapellátását 1975- ben 214 körzeti orvos végzi, egy körzetre jutó átlag 2600 lélek - számmal. Külön gondot jelent a külterületen élő lakosság elláJtá- sának megszervezése, emiatt az egy körzeti orvosra jutó lélek- számot még jelenleg is magasnak — kedvezőtlennek — kell minősíteni. A társadalmi összefogás, a helyi kezdeményezés, a községi tanácsok szervező munkája és anyagi áldozatvállalása igen fontos szerepet játszanak az alapellátás lehetőségeinek megteremtésében és bővítésében. Növekvő igények Az üzemegészségügyi ellátás iránt tovább növekedtek az' igények, amit a dinamikus iparosodás és a mezőgazdasági nagyüzemek termelési mód iának megváltozása — a nagyarányú gépesítés és kemizálás — váltott ki. Ma már több mint ötven üzem dolgozói részesülnek üzemorvosi ellátásban Továbbra is gondunk azonban, hogy kevés a főfoglalkozású üzemorvos. Bízunk abban, hogy az üzemegészségügyről megjelent kormányrendelet és, a július 1-től hatályba lépő egészségügyi miniszteri rendelet adta lehetőségek, a nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülés vonzóbbá teszik orvosaink számára ezt a munkaterületet. Külön is örvendetes, hogy a gyógyító-megelőző ellátásban nemcsak mennyiségi, hanem komoly mértékű minőségi fejlődést is elértünk. Üj gyógyítási és diagnosztikai eljárásokat vezettünk be, intenzív terápiás részlegeket alakítottunk ki és megteremtettük a koraszülött- és újszülöttellátás legkorszerűbb formáit. A megelőző gyógyításban az ernyő- fénykép-szűrés bevezetése, a tüdőszűrés gyorsabb, hatékonyabb és veszélytelenebb módszere került alkalmazásra. Leraktuk a házi szociális gondozás alapjait. A népesedéspolitikai kormányhatározatból eredő feladatok maguk után vonták a családvédelmi tanácsadó hálózat kibővítését, a szülészeti, csecsemő- és gyermek- gyógyászati ellátás feltételeinek fokozottabb biztosítását, valamint a bölcsődei hálózat fejlesztését. Természetesen megyeszerte megszerveztük a terhesség-megszakítást engedélyező bizottságokat. (Folytatás a 3. oldalon.) Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsiának elnöke Budapesten találkozót Manea Manescuval. a Komán Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával. a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnökével. A baráti hangulatú beszélgetés során eszmecserét folytattak a szovjet—román együttműködés és a két országnak a szocialista gazdasági integrációs intézkedések megvalósításában való részvétele egyes kérdéseiről. (MTI) Kádár János fogadta Edvard Kardeljt Edvard Kardelj, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Közi- ponti Bizottsága elnökségének, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökségének tagja a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 23— 26. között baráti látogátást tett hazánkban. Edvard Kardeljt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A jugoszláv vendég szívélyes, elvtársi légkörben megbeszélést folytatott Biszku Bélával, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával. A megbeszélésen jelen volt dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, valamint dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magyarországi nagykövete. Edvard Kardelj megismerkedett fővárosunk nevezetességeivel és megtekintett kulturális intézményeket. Edvard Kardelj csütörtökön elutazott Budapestről. (MTI) Megkezdődött a búza aratása Tíz kombájn dolgozik Dunavecsén A melegre fordult időjárás meggyorsította a gabona érését. Az őszi árpát már több helyen aratják, és itt-ott már megkezdődött a korábban érő takarmánybúza betakarítása is. A kalocsai járásban csaknem ezer hektáron termelik az őszi árpát. A solti Szikra Termelőszövetkezetben kedden próbavágást végeztek két kombájnnal az 56 hektáros ösziárpatáblán. Szerdán újabb két gép állt munkába. Ugyancsak szerdán a du- navecsei Béke Termelőszövetkezetben megtartották a gépszemlét, majd a kombájnok megkezdték a gaboná betakarítását. A 170 hektárőszi árpa aratásával indítottak. A termelőszövetkezetben 1276 hektár búzavetés van. Ebből 220 hektár a Libelulla nevű takarmánygabona. Ennek a betakarításához is hozzáfogtak. Csütörtökön tíz konibajn dolgozott a gabonaföldeken. Cs. L. • Dr. Gajdócsi István megnyitja az illést.
