Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
4 9 PETŐFI NEPE • 1975. június 26. TUDOMÁNY TECHNIKA A magasabb terméseredményekért A kukorica világhódító útja A kukorica olvan nagy megbecsülésnek örvend a világon, hogy az emberek Királyi címmel tisztelték meg. Az amerikai farmerek jelszava „Corn is king” (a kukorica király) semmiképp sem túlzott. Kolumbusz Kristófnak Amerikából való visszatéréséig az óvilág nem ismerte a kukoricát. Nem egész fél évezred lefolyása alatt azonban az egész világon meghódította a meleg övezeteket, s egyre északabbra iut el. Pályafutását Spanyolország kertjeiben kezdte meg. mint egzotikus növény. ma pedig úgy érezzük, ősidők óta európai növény. A múlt században még egyes botanikusok is tévedtek, a kukoricának (török- búza név alatt) jogtalanul európai illetőségi jogot ítéltek oda. A kukoricának szentelt templom A régészek és a néprajzzal foglalkozó kutatók az indián kultúrák tanulmányozása közben a műalkotásokon gyakran megtalálták a kukorica szimbólumát, s kiderítették azt is. hogy nem csekélv szerepe volt a rituális szertartásoknál. Kevés olvan kultúrnövény akad. amelyet akkora tisztelet övezett volna. A mayák még templomot is építettek a kukorica tiszteletére Díszítésére ezüstöt, aranyat, és drágaköveket használtak. A régészek tizenkét, kukoricával teli hatalmas ezüstedényt találtak a templom kertjében el- Ivezett. aranyból és ezüstből készült kukoricanövénvek mellett. Kukoricaszemeket, találtak ' másutt is Amerika egész területén, barlangokban. kihalt indián törzsek m . .taraiban, s az inkák sírjaiban is. A kukorica vetését, ki- csírázásat és betakarítását rituális szertartásokkal és ünnepségekkel kötötték egybe. A kukorica eredetére vonatkozóan számos indián monda maradt fenn. Nem kétséges, hogy a kukorica az Űjviláe ban már évezredekkel ezel meghonosodott. Érdekes növény A kukoricával foglalkozó tud«' mánvos munkák címei vastag kötetet tennenek ki. A kulimra vények közül talán egyiket sem vizsgálták ez ideig tudományosan ilyen sokoldalúan. Ennek ellenére még számos kérdés akad, amelyre nem találtunk választ. A kukorica eredete máig is rejtély. Nem sikerült felfedezni a vadon termő ..őskukoricát”, amelyből levezethetnénk a mai sok száz kultúrfajtát. Minden erre vonatkozó elméletnek megvannak a gyengéi. Nyilván annak a nézetnek lesz igaza, hogy a mai kukorica őse már kihalt, tehát már nem ismerhetjük meg eredeti alakjában, bár hozzávetőleges elképzelést alkothatunk róla. A kukorica első kultúrfajtái valószínűleg a termés szempontjából legmegfelelőbb és öröklődésileg megállapodott formákból kiválo- gatódás révén keletkeztek, valószínűleg a mai Bolívia és Peru körzetében. Az eredeti kukorica kis kalaszai fokozatosan hatalmas torzsákká fejlődtek ki számos szemtermeléssel. A több évszázadig tartó kiválogatódás és gondos nemesítő munka számos fajtát eredményezett, melyek között a 0 A közép- és dcl-amerikai népek kulturális emlékei között nem eg.v kukoricára utaló dísztárgyat találunk. torzsák hosszában, a szemek alakjában, színében s a magok kémiai minőségében tapasztalhat«) különbség. Ismerünk olvan fajtákat, amelyek szemtermése csaknem fehér. másoké sárga, narancsszínű, lila, kékes vagy rózsaszínű. Gömb alakúak vagy szögletesek, aprók és körömnagyságúak lehetnek. A nemesünk egyre újabb, nagyobb terméshozamú fajtákat fejlesztenek ki. s a kukorica a gondoskodást gazdagon hálálja meg. Életre-halálra szóló barátság Ez jellemzi a kukorica és az ember kapcsolatát. Ember nélkül a kukorica ma már nem élhetne meg. Nem képes saját magjainak szétszórása révén szaporodni, (más gabonaneműek ez ideig megtartották ezt a képességet.) Ha az ember nem szabadítaná fel magszemeit a torzsáról, amelyeket le- \ elhüvelv takar, a magok nem kerülhetnének a földbe, s nem keletkezhetnének belőlük új növények. Se1 llió hektárnyi termőföldön túlírta a kukorica, ' sok rrtillió'c ”'éttt'Zne A.kukorica a földgömb egyes melegebb övezeteiben főleg kenyérgabonának számít. Nálunk a legértékesebb takarmányul szol gál nemcsak mag és dara alakjában. hanem mint zöldtakarmány és silótakarrr.ánv is. A kukoricakó- rónak is jó a takarmányértéke, főbb. mint a zabé. A kukorica a legértékesebb glicidtartalmú (szénhidrát) takarmány, jól kiegészíti a hereféléket. Egyúttal fontós ipari növény. Magjából erjesztés útja alkoholt nyernek, készítenek belőle keményítőt, keményítőcukrot. dextrint, a csírák sajtolása révén minőségi étolajat stb. nyernek. A kukoricatorzsa anyagából sajtolt lemezeket készítenek. A modern földművesnek már úgyszólván nem is kell kezével érintenie » kukoricát. A termesztésével és betakarításával kapcsolatos minden munkát gépesíteni lehel. Az ember már nem templomokat épít a kukorica tiszteletére, hanem kombájnokat szerkeszt A kukorica és az ember közti barátság mégsem kisebb, mint évezredekkel ezelőtt. Pneumatikus ajtómozgatás Az egyik osztrák cég pneumatikus működtetésű harmonikatolóajtók gyártására rendezkedett be. Az áruházak, tűzoltóságok, nagy garázsok építésénél ugyanis mindeddig „hiánycikk” volt a néhány másodperc alatt nyitható és csukható kapu-megoldás. A harmonika-tolóajlók fo- tocellás fénysorompóval, távirányítással, vagy időrelével hoz- .hatók működésbe. A nyitás-csukás gyorsasága szempontjából a sűrített levegővel — pneumatikus úton — való mozgatás bizonyult a legmegfelelőbbnek. Az alumínium vázszerkezetű, üvegbetétes ajtószárnyak alsó vezetését a padlózatba süllyesztett sínnel és görgővel oldották meg. A mozgatást végző pneumatikus „izmok” az ajtó felső széléhez csatlakoznak. öt évvel ezelőtt még 17—18 féle növényt termesztettek a soltvadkerti József Attila Termelőszövetkezetben. A növénytermesztés szerkezetét úgy alakították át 1971-ben, hogy az állatállomány részére szálas- és abraktakarmány elegendő teremjen sőt még eladásra is jusson. A szakosodás után nagyot javult a munka hatékonysága a szövetkezetben, évről évre nőtt a termelési eredmény, a gaz- tlálkodásban történt jelentős előrelépést az is bizonyítja. hogy az idén már másodszor nyerték el a Kiváló termelőszövetkezet címet. Ott tart a gazdaság, hogy az ötéves terv végéig tervezett terméseredményeket már túlszárnyalták és a hektáronként termett kukorica mennyisége nemcsak az országost, de a megyei átlagot is meghaladja. A jó talajelőkészítés és az öl évvel ezelőttihez képest háromszoros műtrágyaadag hozzájárult ehhez az eredményhez. Az idén 390 hektáron terem a kalászos gabona. Jók a terméskilátások. Négy kombájn áll készenlétben az aratásra. Pótalkatrészekről is gondoskodtak, hogy ezzel elősegítsék a gépek gyors javítását. Szállítóeszközük elegendő van, tárolótér viszont csak annyi, amennyi az állatállománynak szükséges takarmányhoz kell. Az aratásra üzembe állítják a Collmann-típusú .szárítót is. A gép vásárlására és a szükséges épületek, berendezések elkészítésére 1 millió 200 ezer forintot költöttek. Az építkezést a szövetkezet brigádja végezte, a szerelést — a szárítót készítő szombathelyi mezőgépgyár szakembereinek irányításával szintén a közös gazdaság munkásai. Jövőre mintegy félmillió forintért dunaújvárosi-típusú köny- nyűszerkezetes épületet állítanak fel a szárító mellé a gabona tárolására. A kukoricatáblákon kultivátorokkal lazítják a talajt. A szegedi gabonatermesztési kísérleti intézet 12 fajta kukoricáját is elvetették kísérleti jelleggel a szövetkezetben. A korábbi kísérletek eredményeit a gazdaság hasznosította, ugyanis ezeknek figyelembevételével választották meg az idén azt a három kukoricafajtát, amit termesztenek. A másik nagy egységet a szövetkezetben a szőlő- és gyümölcsültetvények jelentik. A gyümölcsösök már nagyüzemi telepitésűek, a szőlőtáblák viszont szétszórtan helyezkednek el a gazdaságban, s nagy részük korszerűtlen, gyaLogművelésű. A szőlőültetvényekben a Május 1. női szocialista brigád — amelyik egyébként a brigádmozgalom elindítója volt a szövetkezetben —. jelenleg a kötözést végzi. A/ ültetvények korszerűsítéséhez a szövetkezetiek a következő ötéves tervidőszakban látnak hozzá. • Szőlőt kötöz a Május 1. szocialista brigád. 9 Jobbra: a Collmann-típusú szárítót az aratáskor állítják üzembe. 9 Lenn: Lakner Ferenc kultivátoroz a kukoricatáblában. Pártmunka két taggyűlés között . A Kecskeméti Konzervgyár III. számú pártalapszerveze- tének tevékenységéről még a XI. kongresszust megelőző hetek egyikén beszélgettünk Dajka Jánosnéval, a gyári párt- bizottság titkárával. Az akkori minősítése: folyamatossá, tervszerűvé vált az alapszervezet munkája, nincsenek kihagyások, megtorpanások. Nos, a napokban ismét szóba került a III. számú alapszervezet. A helyzet változatlan, a korábbi megállapítások érvényesek ma is. Papp Balázsit^ alapszervezeti tittíár a vezetőség aktivitását dicséri. Szerinte a legtöbb azon múlik, hogy a két taggyűlés között mennyire hatékony az alapszervezet munkáját szervező, irányító héttagú vezetőség. A következőkben tehát a hogyanról lesz szó. Az 55 fős alapszervezetben öt pártcsoport működik. A Központi Bizottság határozatával összi- hangban, az utóbbi két évben tdvább javult a párttagság szociális összetétele. Jelenleg a taglétszámuk 70 százaléka fizikai dolgozó. Taggyűléseket havonta tartanak, kivétve a főszezon idejét, ekkor kéthavonta. A héttagú vezetőségben négyen harminc év körüliek, négyén fizikai állományúak, s a vezető kollektívának öt nőtagja van. Papp Balázsné húszévnyi mozgalmi múlttal rendelkezik, a többiek nagyjából a X. kongresszus óta aktivisták, tisztségviselők. Hatékony előkészítés A taggyűlést követő legfontosabb mozzanat a vezetőségi ülés, ahol kétirányú munkát végeznek. Megvizsgálják, hogy az elmúlt taggyűlés határozata vagy állás- foglalása eljutott-e azokhoz, akik érdekeltek a végrehajtásban, másrészt, előkészítik a bizalmiak megbeszélését, a pártcsoport-ér- tekezleteket és a következő taggyűlés napirendjét. Felvetődhet, hogy milyen gyakran kell a taggyűlésnek határozatot hoznia? Az alapszervezet gyakorlata szerint, minden olyan felsőbb pártszerv által hozott határozat, után, amely hosszú távra szóló feladatokat tartalmaz. Évente általában három-négy alkalommal került erre sor. Ahogy Pappné is hangsúlyozta: ügyelnek rá, hogy csak olyan kérdéseknél javasolják a határozat meghozatalát, ahol az valóban szükséges. Egyébként csak intézkedési, illetve feladulterveket ké. szítenek. A felsőbb pártszervek határozatait mindenkor a helyi viszonyokra alkalmazzák. A vezetőségi ülés után, a púrtcsoport-bizalmiakkal tartott meg-- beszélés már a pártcsoport-érte- kezletek előkészítését célozza. Tájékoztatást kapnak a vezetőség döntéseiről, így a következő taggyűlés napirendjéről, a pártépítéssel vagy a tömegszervezetekkel kapcsolatos tennivalókról. Külön csoportosítják azokat a témákat, amelyekről a párt vezetőség a következő taggyűlés előtt tájékozódni kíván. Például a gazdasági vezetés várható intézkedéseinek, döntéseinek fogadtatásáról. Ezekkel az információkkal a taggyűlésen a kommunisták újra találkoznak, de akkor már minősített tormában, és megfelelő javaslatokkal kiegészítve. A nagyobb politikai feladatok, akciók lebonyolítása előtt a bizalmiak írásos témajavaslatot kapnak a vezetőségtől. Így volt ez a kongresszusi előkészületek során is, amikor az alapszervezet négyéves munkáját összegező beszámolóhoz kellett a pártcsoportoknak előzetesen állást foglal- niok. Az állásfoglalás a pártcsoport kollektív véleménye, amit alapos vita után bocsátanak a vezet«")ség rendelkezésére. Célszerű munka a pártcsoportokban Ilyen előzmények után kerül sor a két taggyűlés közötti időszak harmadik, lényeges mozzanatára, a pártcsoport-értekezle- tekre. A pártcsoportok nagy felelősséggel dolgoznak, irányítói, befolyásolói a munkahelyük politikai hangulatának, a helyi közvélemény alakításának. Az egyik pártcsoport bizalmija Pázmány Ferencné fizikai munkás. Az ő gondjaira bízott kis közösség a gyári pártbizottság titkára szerint is igen eredményesen végzi feladatát. Vázlatszerű munkaprogramjukat következetesen teljesítik, néha még annál is többet. A bizalmi megbeszélésen kapott értesüléseket kiegészítik a helyi tapasztalatokkal,. megvitatják a következő taggyűlésre javasolt témák főbb kérdéseit. A csoportértekezletre a témáktól függően meghívjak a működési területükhöz tartozó szakszervezeti tisztségviselőket, a nőmunkával, s a KISZ-szel foglalkozó aktivistákat. Gazdasági, üzemszervezési kérdések tárgyalásánál az üzemvezető is jelen van, és nem ritkán tájékoztatást is kérnek tőle az időszerű tennivalókról. Tartalmas munkájukhoz támogatást kapnak a pártvezetőségtől. Kétféle módon: egyrészt a vezetőség tagjai reszortfeladataiknak megfelelően, rendszeresen segítik a pártcsoportoKat, szervezik és ellenőrzik is a munkát, másrészt területfelelősi tevékenységgel. Valamennyi vezetőségi taghoz tartozik ugyanis egy-egy pártcsoport. Felvetődhet a kérdés: ha a pártcsoportokban ilyen élénk a politikai élet, vájod a taggyűlésre marad-e mondanivaló? Az igazi mondanivaló, a lényegi javaslat, vagy a bíráló, elmarasztaló vélemény — sok évi tapasztalat szerint — a taggyűlés elé kerül. A jó pártcsoport-értekez- leteken tulajdonképpen a nyolctíz tagú közösség álláspontja kristályosodik ki. Nem tartanak attól, hogy a pártcsoportok túllépik feladatkörüket, vagy csorbítják a taggyűlés elvitathatatlan hatáskörét. Döntést, határozatot csak a taggyűlés hoz, de a hozzá az út a pártcsoportokon keresztül vezet. Javítani való azonban mégiscsak akad. Az elmondottak ugyanis mindenekelőtt az év végi beszámoló taggyűlésekre jellemzőek. Az évközbeni ,sima” taggyűléseken némileg halványabbak a viták. S a pártszervezet fizikai dolgozó tagjai olykor úgy vannak a felszólalással, hogy minek ismételjék t,., amit az illetékes vezető már hallott a csoportértekezleten. Közösen, felelősséggel Arra a kérdésre, hogy mennyi a vezetőség munkája a két taggyűlés között, Papp Balázsné egyszerű választ ad: munka mindig van. de megosztják egymás között. A „mindig” azt jelenti, hogy a pártélet korántsem csak a taggyűlésen zajlik. Erről már részben szó esett. Amiről még nem: kik készítik a havonta ismétlődő írásos beszámolókat, előterjesztéseket? Tavaly például 9 taggyűlés volt és ugyanennyi nagyobb írásos anyag. Ebből kettőt „külső” előterjesztő készített, gazdasági témakörben. A többit a vezetőég tagjai. A termelési felelős jéldául „A szocialista brigádok eladatai az üzemi demokrácia ejlesztésében” témával állt a aggyűlés elé. Az agitációs- és oropaganda-felejős a közrrtűve- ödési határozatból adódó helyi ennivalókat dolgozta ki. Jut természetésen téma az ilapszervezet titkárának is, de íz ő legfőbb teendője a veze- őségi ülések lebonyolítása, a zervezés, az irányítás, a koráb- ian hozott döntések végrehajtá- ának ellenőrzése. Előfordulhat két taggyűlés kö- :ött, hogy valamilyen fontos ha- ározatról gyorsan kell tájékozatni a párttagokat. A gyári párt- végrehajtó bizottságtól kapott ér- esülést még aznap továbbítják í bizalmiakhoz, akik nyomban isszehívják a pártcsoportot. Ily nődön néhány órán belül vala- nennyi párttaghoz eljut az in- crmáció. S a továbbított hatá- ozat vagy szervezeti intézkedés ógadtatásáról, a párttagok és a >árton kívüliek véleményéről, ’isszafelé is ugyanolyan gyorsan :rtesül a vezetőség vagy a vég- ehajtó bizottság. Dajka Jánosié szerint három napon belül kéjesek összegezni és a városi jártbizottságig eljuttatni a párt- agok, illetve a munkahelyi kö- ;össégek hangulatát, véleményét. Arra a kérdésre, hogy a XI. longresszus határozatainak vég- ehajtását miként kezdték el, >app Balázsné egyértelműen vá- aszol: az első félévi munkaprog- amot a határozatok jegyében lajtották végre. A további legfon- osabb feladatnak a gazdasági nunka irányításával kapcsolatos lelyi feladatok, módszerek ki«iol- ;ozását és gyakorlati megvalósítóét tartja. Legközelebbi, július 3-i aggyűlésükön éppen ezekről lesz zó. A taggyűlésre meghívják az lletékes gazdasági vezetőket is, ászén a hogyanról, a termelés latékonyságának fokozásáról kell cialakítaniuk közös programot. Az elmondottakból kitűnik, logy a szóban forgó pártalap- zervezet titkára, vezetősége, a Jizalmiak, s a pártszervezet gesz közössége lelkiismeretesen is eredményesen dolgoznak a íoltidőnek egyáltalán nem nevezhető kelt taggyűlés között, fogy mindezt zavarmentesen, úlfeszítettség nélkül történhes- en, ahhoz jó munkahelyi lég- tor’ fejlett üzemi demokrácia zükséges. A tapasztalatok arra ngednek következtetni, hogy izekben a feltételekben sincs üány a „hírős város” konzervárában. Szabó Attila
