Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

4 9 PETŐFI NEPE • 1975. június 26. TUDOMÁNY TECHNIKA A magasabb terméseredményekért A kukorica világhódító útja A kukorica olvan nagy megbe­csülésnek örvend a világon, hogy az emberek Királyi címmel tisz­telték meg. Az amerikai farmerek jelszava „Corn is king” (a kuko­rica király) semmiképp sem túl­zott. Kolumbusz Kristófnak Ameri­kából való visszatéréséig az óvilág nem ismerte a kukoricát. Nem egész fél évezred lefolyása alatt azonban az egész világon meghó­dította a meleg övezeteket, s egy­re északabbra iut el. Pályafutá­sát Spanyolország kertjeiben kezdte meg. mint egzotikus nö­vény. ma pedig úgy érezzük, ős­idők óta európai növény. A múlt században még egyes botanikusok is tévedtek, a kukoricának (török- búza név alatt) jogtalanul európai illetőségi jogot ítéltek oda. A kukoricának szentelt templom A régészek és a néprajzzal fog­lalkozó kutatók az indián kultú­rák tanulmányozása közben a mű­alkotásokon gyakran megtalálták a kukorica szimbólumát, s kiderí­tették azt is. hogy nem csekélv szerepe volt a rituális szertartá­soknál. Kevés olvan kultúrnövény akad. amelyet akkora tisztelet övezett volna. A mayák még templomot is építettek a kukorica tiszteletére Díszítésére ezüstöt, aranyat, és drágaköveket használ­tak. A régészek tizenkét, kukori­cával teli hatalmas ezüstedényt találtak a templom kertjében el- Ivezett. aranyból és ezüstből ké­szült kukoricanövénvek mellett. Kukoricaszemeket, találtak ' má­sutt is Amerika egész területén, barlangokban. kihalt indián tör­zsek m . .taraiban, s az inkák sír­jaiban is. A kukorica vetését, ki- csírázásat és betakarítását rituális szertartásokkal és ünnepségekkel kötötték egybe. A kukorica ere­detére vonatkozóan számos indián monda maradt fenn. Nem kétsé­ges, hogy a kukorica az Űjviláe ban már évezredekkel ezel meghonosodott. Érdekes növény A kukoricával foglalkozó tud«' mánvos munkák címei vastag kötetet tennenek ki. A kulimra vények közül talán egyiket sem vizsgálták ez ideig tudományosan ilyen sokoldalúan. Ennek ellené­re még számos kérdés akad, amelyre nem találtunk választ. A kukorica eredete máig is rej­tély. Nem sikerült felfedezni a vadon termő ..őskukoricát”, amelyből levezethetnénk a mai sok száz kultúrfajtát. Minden er­re vonatkozó elméletnek megvan­nak a gyengéi. Nyilván annak a nézetnek lesz igaza, hogy a mai kukorica őse már kihalt, tehát már nem ismerhetjük meg eredeti alakjában, bár hozzávetőleges el­képzelést alkothatunk róla. A kukorica első kultúrfajtái va­lószínűleg a termés szempontjából legmegfelelőbb és öröklődésileg megállapodott formákból kiválo- gatódás révén keletkeztek, való­színűleg a mai Bolívia és Peru körzetében. Az eredeti kukorica kis kalaszai fokozatosan hatalmas torzsákká fejlődtek ki számos szemtermeléssel. A több évszáza­dig tartó kiválogatódás és gondos nemesítő munka számos fajtát eredményezett, melyek között a 0 A közép- és dcl-amerikai né­pek kulturális emlékei között nem eg.v kukoricára utaló dísz­tárgyat találunk. torzsák hosszában, a szemek alak­jában, színében s a magok kémiai minőségében tapasztalhat«) kü­lönbség. Ismerünk olvan fajtákat, amelyek szemtermése csaknem fe­hér. másoké sárga, narancsszínű, lila, kékes vagy rózsaszínű. Gömb alakúak vagy szögletesek, aprók és körömnagyságúak lehetnek. A nemesünk egyre újabb, nagyobb terméshozamú fajtákat fejleszte­nek ki. s a kukorica a gondosko­dást gazdagon hálálja meg. Életre-halálra szóló barátság Ez jellemzi a kukorica és az ember kapcsolatát. Ember nélkül a kukorica ma már nem élhetne meg. Nem képes saját magjainak szétszórása révén szaporodni, (más gabonaneműek ez ideig meg­tartották ezt a képességet.) Ha az ember nem szabadítaná fel mag­szemeit a torzsáról, amelyeket le- \ elhüvelv takar, a magok nem kerülhetnének a földbe, s nem keletkezhetnének belőlük új nö­vények. Se1 llió hektárnyi ter­mőföldön túlírta a kukorica, ' sok rrtillió'c ”'éttt'Zne A.kukorica a földgömb egyes melegebb övezeteiben főleg ke­nyérgabonának számít. Nálunk a legértékesebb takarmányul szol gál nemcsak mag és dara alakjá­ban. hanem mint zöldtakarmány és silótakarrr.ánv is. A kukoricakó- rónak is jó a takarmányértéke, főbb. mint a zabé. A kukorica a legértékesebb glicidtartalmú (szénhidrát) takarmány, jól kiegé­szíti a hereféléket. Egyúttal fontós ipari növény. Magjából erjesztés útja alkoholt nyernek, készítenek belőle keményítőt, keményítőcuk­rot. dextrint, a csírák sajtolása révén minőségi étolajat stb. nyer­nek. A kukoricatorzsa anyagából sajtolt lemezeket készítenek. A modern földművesnek már úgyszólván nem is kell kezével érintenie » kukoricát. A termesz­tésével és betakarításával kapcso­latos minden munkát gépesíteni lehel. Az ember már nem templo­mokat épít a kukorica tiszteletére, hanem kombájnokat szerkeszt A kukorica és az ember közti ba­rátság mégsem kisebb, mint évez­redekkel ezelőtt. Pneumatikus ajtómozgatás Az egyik osztrák cég pneuma­tikus működtetésű harmonika­tolóajtók gyártására rendezke­dett be. Az áruházak, tűzoltósá­gok, nagy garázsok építésénél ugyanis mindeddig „hiánycikk” volt a néhány másodperc alatt nyitható és csukható kapu-meg­oldás. A harmonika-tolóajlók fo- tocellás fénysorompóval, távirá­nyítással, vagy időrelével hoz- .hatók működésbe. A nyitás-csu­kás gyorsasága szempontjából a sűrített levegővel — pneumati­kus úton — való mozgatás bizo­nyult a legmegfelelőbbnek. Az alumínium vázszerkezetű, üveg­betétes ajtószárnyak alsó veze­tését a padlózatba süllyesztett sínnel és görgővel oldották meg. A mozgatást végző pneumatikus „izmok” az ajtó felső széléhez csatlakoznak. öt évvel ezelőtt még 17—18 féle növényt ter­mesztettek a soltvadkerti József Attila Termelőszö­vetkezetben. A növénytermesztés szerkezetét úgy alakították át 1971-ben, hogy az állatállomány ré­szére szálas- és abraktakarmány elegendő teremjen sőt még eladásra is jusson. A szakosodás után na­gyot javult a munka hatékonysága a szövetkezet­ben, évről évre nőtt a termelési eredmény, a gaz- tlálkodásban történt jelentős előrelépést az is bizo­nyítja. hogy az idén már másodszor nyerték el a Kiváló termelőszövetkezet címet. Ott tart a gazdaság, hogy az ötéves terv végéig tervezett terméseredményeket már túlszárnyalták és a hektáronként termett kukorica mennyisége nemcsak az országost, de a megyei átlagot is meg­haladja. A jó talajelőkészítés és az öl évvel ezelőt­tihez képest háromszoros műtrágyaadag hozzá­járult ehhez az eredményhez. Az idén 390 hektáron terem a kalászos gabona. Jók a terméskilátások. Négy kombájn áll készen­létben az aratásra. Pótalkatrészekről is gondoskod­tak, hogy ezzel elősegítsék a gépek gyors javítását. Szállítóeszközük elegendő van, tárolótér viszont csak annyi, amennyi az állatállománynak szükséges ta­karmányhoz kell. Az aratásra üzembe állítják a Collmann-típusú .szárítót is. A gép vásárlására és a szükséges épüle­tek, berendezések elkészítésére 1 millió 200 ezer forintot költöttek. Az építkezést a szövetkezet bri­gádja végezte, a szerelést — a szárítót készítő szom­bathelyi mezőgépgyár szakembereinek irányításával szintén a közös gazdaság munkásai. Jövőre mint­egy félmillió forintért dunaújvárosi-típusú köny- nyűszerkezetes épületet állítanak fel a szárító mel­lé a gabona tárolására. A kukoricatáblákon kultivátorokkal lazítják a ta­lajt. A szegedi gabonatermesztési kísérleti intézet 12 fajta kukoricáját is elvetették kísérleti jelleg­gel a szövetkezetben. A korábbi kísérletek eredmé­nyeit a gazdaság hasznosította, ugyanis ezeknek fi­gyelembevételével választották meg az idén azt a három kukoricafajtát, amit termesztenek. A másik nagy egységet a szövetkezetben a sző­lő- és gyümölcsültetvények jelentik. A gyümölcsö­sök már nagyüzemi telepitésűek, a szőlőtáblák vi­szont szétszórtan helyezkednek el a gazdaságban, s nagy részük korszerűtlen, gyaLogművelésű. A sző­lőültetvényekben a Május 1. női szocialista brigád — amelyik egyébként a brigádmozgalom elindítója volt a szövetkezetben —. jelenleg a kötözést végzi. A/ ültetvények korszerűsítéséhez a szövetkezetiek a következő ötéves tervidőszakban látnak hozzá. • Szőlőt kötöz a Május 1. szocialista brigád. 9 Jobbra: a Collmann-típusú szárítót az aratáskor állítják üzembe. 9 Lenn: Lakner Ferenc kultivátoroz a kukoricatáblában. Pártmunka két taggyűlés között . A Kecskeméti Konzervgyár III. számú pártalapszerveze- tének tevékenységéről még a XI. kongresszust megelőző he­tek egyikén beszélgettünk Dajka Jánosnéval, a gyári párt- bizottság titkárával. Az akkori minősítése: folyamatossá, terv­szerűvé vált az alapszervezet munkája, nincsenek kihagyá­sok, megtorpanások. Nos, a napokban ismét szóba került a III. számú alapszervezet. A helyzet változatlan, a korábbi megállapítások érvényesek ma is. Papp Balázsit^ alapszervezeti tittíár a vezetőség aktivitását dicséri. Szerinte a legtöbb azon múlik, hogy a két taggyűlés kö­zött mennyire hatékony az alap­szervezet munkáját szervező, irá­nyító héttagú vezetőség. A kö­vetkezőkben tehát a hogyanról lesz szó. Az 55 fős alapszervezetben öt pártcsoport működik. A Központi Bizottság határozatával összi- hangban, az utóbbi két évben tdvább javult a párttagság szo­ciális összetétele. Jelenleg a tag­létszámuk 70 százaléka fizikai dolgozó. Taggyűléseket havonta tartanak, kivétve a főszezon ide­jét, ekkor kéthavonta. A héttagú vezetőségben négyen harminc év körüliek, négyén fizikai állomá­nyúak, s a vezető kollektívának öt nőtagja van. Papp Balázsné húszévnyi mozgalmi múlttal ren­delkezik, a többiek nagyjából a X. kongresszus óta aktivisták, tisztségviselők. Hatékony előkészítés A taggyűlést követő legfonto­sabb mozzanat a vezetőségi ülés, ahol kétirányú munkát végeznek. Megvizsgálják, hogy az elmúlt taggyűlés határozata vagy állás- foglalása eljutott-e azokhoz, akik érdekeltek a végrehajtásban, másrészt, előkészítik a bizalmiak megbeszélését, a pártcsoport-ér- tekezleteket és a következő tag­gyűlés napirendjét. Felvetődhet, hogy milyen gyak­ran kell a taggyűlésnek határo­zatot hoznia? Az alapszervezet gyakorlata szerint, minden olyan felsőbb pártszerv által hozott határozat, után, amely hosszú táv­ra szóló feladatokat tartalmaz. Évente általában három-négy al­kalommal került erre sor. Ahogy Pappné is hangsúlyozta: ügyel­nek rá, hogy csak olyan kérdé­seknél javasolják a határozat meghozatalát, ahol az valóban szükséges. Egyébként csak intéz­kedési, illetve feladulterveket ké. szítenek. A felsőbb pártszervek határozatait mindenkor a helyi viszonyokra alkalmazzák. A vezetőségi ülés után, a púrt­csoport-bizalmiakkal tartott meg-- beszélés már a pártcsoport-érte- kezletek előkészítését célozza. Tá­jékoztatást kapnak a vezetőség döntéseiről, így a következő tag­gyűlés napirendjéről, a pártépí­téssel vagy a tömegszervezetek­kel kapcsolatos tennivalókról. Külön csoportosítják azokat a témákat, amelyekről a párt ve­zetőség a következő taggyűlés előtt tájékozódni kíván. Például a gazdasági vezetés várható in­tézkedéseinek, döntéseinek fogad­tatásáról. Ezekkel az informá­ciókkal a taggyűlésen a kommu­nisták újra találkoznak, de ak­kor már minősített tormában, és megfelelő javaslatokkal kiegé­szítve. A nagyobb politikai feladatok, akciók lebonyolítása előtt a bi­zalmiak írásos témajavaslatot kapnak a vezetőségtől. Így volt ez a kongresszusi előkészületek során is, amikor az alapszervezet négyéves munkáját összegező be­számolóhoz kellett a pártcsopor­toknak előzetesen állást foglal- niok. Az állásfoglalás a pártcso­port kollektív véleménye, amit alapos vita után bocsátanak a vezet«")ség rendelkezésére. Célszerű munka a pártcsoportokban Ilyen előzmények után kerül sor a két taggyűlés közötti idő­szak harmadik, lényeges mozza­natára, a pártcsoport-értekezle- tekre. A pártcsoportok nagy fe­lelősséggel dolgoznak, irányítói, befolyásolói a munkahelyük po­litikai hangulatának, a helyi köz­vélemény alakításának. Az egyik pártcsoport bizalmija Pázmány Ferencné fizikai mun­kás. Az ő gondjaira bízott kis közösség a gyári pártbizottság titkára szerint is igen eredmé­nyesen végzi feladatát. Vázlat­szerű munkaprogramjukat követ­kezetesen teljesítik, néha még annál is többet. A bizalmi meg­beszélésen kapott értesüléseket kiegészítik a helyi tapasztalatok­kal,. megvitatják a következő taggyűlésre javasolt témák főbb kérdéseit. A csoportértekezletre a témáktól függően meghívjak a működési területükhöz tartozó szakszervezeti tisztségviselőket, a nőmunkával, s a KISZ-szel fog­lalkozó aktivistákat. Gazdasági, üzemszervezési kérdések tárgya­lásánál az üzemvezető is jelen van, és nem ritkán tájékoztatást is kérnek tőle az időszerű ten­nivalókról. Tartalmas munkájukhoz tá­mogatást kapnak a pártvezető­ségtől. Kétféle módon: egyrészt a vezetőség tagjai reszortfelada­taiknak megfelelően, rendszere­sen segítik a pártcsoportoKat, szervezik és ellenőrzik is a mun­kát, másrészt területfelelősi te­vékenységgel. Valamennyi veze­tőségi taghoz tartozik ugyanis egy-egy pártcsoport. Felvetődhet a kérdés: ha a pártcsoportokban ilyen élénk a politikai élet, vájod a taggyűlés­re marad-e mondanivaló? Az igazi mondanivaló, a lényegi ja­vaslat, vagy a bíráló, elmaraszta­ló vélemény — sok évi tapasz­talat szerint — a taggyűlés elé kerül. A jó pártcsoport-értekez- leteken tulajdonképpen a nyolc­tíz tagú közösség álláspontja kristályosodik ki. Nem tartanak attól, hogy a pártcsoportok túl­lépik feladatkörüket, vagy csor­bítják a taggyűlés elvitathatatlan hatáskörét. Döntést, határozatot csak a taggyűlés hoz, de a hozzá az út a pártcsoportokon keresz­tül vezet. Javítani való azonban mégis­csak akad. Az elmondottak ugyanis mindenekelőtt az év végi beszámoló taggyűlésekre jellem­zőek. Az évközbeni ,sima” tag­gyűléseken némileg halványab­bak a viták. S a pártszervezet fizikai dolgozó tagjai olykor úgy vannak a felszólalással, hogy mi­nek ismételjék t,., amit az illeté­kes vezető már hallott a cso­portértekezleten. Közösen, felelősséggel Arra a kérdésre, hogy mennyi a vezetőség munkája a két tag­gyűlés között, Papp Balázsné egyszerű választ ad: munka min­dig van. de megosztják egymás között. A „mindig” azt jelenti, hogy a pártélet korántsem csak a taggyűlésen zajlik. Erről már részben szó esett. Amiről még nem: kik készítik a havonta is­métlődő írásos beszámolókat, elő­terjesztéseket? Tavaly például 9 taggyűlés volt és ugyanennyi nagyobb írá­sos anyag. Ebből kettőt „külső” előterjesztő készített, gazdasági témakörben. A többit a vezető­ég tagjai. A termelési felelős jéldául „A szocialista brigádok eladatai az üzemi demokrácia ejlesztésében” témával állt a aggyűlés elé. Az agitációs- és oropaganda-felejős a közrrtűve- ödési határozatból adódó helyi ennivalókat dolgozta ki. Jut természetésen téma az ilapszervezet titkárának is, de íz ő legfőbb teendője a veze- őségi ülések lebonyolítása, a zervezés, az irányítás, a koráb- ian hozott döntések végrehajtá- ának ellenőrzése. Előfordulhat két taggyűlés kö- :ött, hogy valamilyen fontos ha- ározatról gyorsan kell tájékoz­atni a párttagokat. A gyári párt- végrehajtó bizottságtól kapott ér- esülést még aznap továbbítják í bizalmiakhoz, akik nyomban isszehívják a pártcsoportot. Ily nődön néhány órán belül vala- nennyi párttaghoz eljut az in- crmáció. S a továbbított hatá- ozat vagy szervezeti intézkedés ógadtatásáról, a párttagok és a >árton kívüliek véleményéről, ’isszafelé is ugyanolyan gyorsan :rtesül a vezetőség vagy a vég- ehajtó bizottság. Dajka János­ié szerint három napon belül ké­jesek összegezni és a városi jártbizottságig eljuttatni a párt- agok, illetve a munkahelyi kö- ;össégek hangulatát, véleményét. Arra a kérdésre, hogy a XI. longresszus határozatainak vég- ehajtását miként kezdték el, >app Balázsné egyértelműen vá- aszol: az első félévi munkaprog- amot a határozatok jegyében lajtották végre. A további legfon- osabb feladatnak a gazdasági nunka irányításával kapcsolatos lelyi feladatok, módszerek ki«iol- ;ozását és gyakorlati megvalósító­ét tartja. Legközelebbi, július 3-i aggyűlésükön éppen ezekről lesz zó. A taggyűlésre meghívják az lletékes gazdasági vezetőket is, ászén a hogyanról, a termelés latékonyságának fokozásáról kell cialakítaniuk közös programot. Az elmondottakból kitűnik, logy a szóban forgó pártalap- zervezet titkára, vezetősége, a Jizalmiak, s a pártszervezet gesz közössége lelkiismeretesen is eredményesen dolgoznak a íoltidőnek egyáltalán nem ne­vezhető kelt taggyűlés között, fogy mindezt zavarmentesen, úlfeszítettség nélkül történhes- en, ahhoz jó munkahelyi lég- tor’ fejlett üzemi demokrácia zükséges. A tapasztalatok arra ngednek következtetni, hogy izekben a feltételekben sincs üány a „hírős város” konzerv­árában. Szabó Attila

Next

/
Thumbnails
Contents