Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-26 / 148. szám
1975. június 26. • PETŐFI NEPE • 3 Tizennyolcmillió forint a biztonságos munkakörülmények megteremtésére Szociális beruházások a kecskeméti járás szövetkezeteiben A vállalati gazdálkodás kialakulásával együtt jár, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek azokat a termelési ágazatokat fejlesztik, amelyek adottságaiknak a legjobban megfelelnek. A kecskeméti járásban az átlagosnál nagyobb területen gazdálkodó szövetkezetekben három-négy olyan termelési ágazat jött létre, amely leginkább meghatározza az üzem tevékenységét. A járásra legjellemzőbb a lakiteleki Szikra, a városföldi Dózsa, valamint ‘ a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz termelési szerkezete. Ezek a közös gazdaságok igen jelentős szellemi és anyagi erőt összpontosítanak termelésük fejlesztésére, s ezzel együtt: a szövetkezeti ( Igozók munkájának a könnyítő . e. Rndelet szabályozza a munka- és balesetvédelmi feladatokat. A kecskeméti járás szövetkezetei a műszaki biztonságra 18,1 milliót, a szociális és egészségügyre 25 milliót, az üzem- és munkaszervezésre, valamint nevelési célokra 15,8 millió forintot költöttek, s ez évben is hasonló összeget fordítanak. A kecskeméti járás nagy kiterjedését, a szövetkezetekben dolgozók létszámát, a gazdaságok termelési értékét figyelembe véve, ez az összesen 58,9 millió forintos beruházás mégsincs arányban a termelési eredményekkel. Az egyes szövetkezetekben a műszaki biztonságra, a szociális és egészségügyre fordított összeg kisebb annál, amilyenre a szövetkezet az eredményei alapján képes. Esetenként a pénz felhasználása sem a legcélszerűbb. A tsz-vezetők nem mindig veszik figyelembe a szövetkezet termelésében végbemenő változásokat. Szerencsére, ez a jelenség a közös gazdaságok szűk körére korlátozódik. A kecskeméti járás egyre több szövetkezeténél valósul meg korszerű vezetés, üzemszervezés. Szocialista brigádok, összforrot- tan dolgozó közösségek alakulnak ki. javul a munka- és a technológiai fegyelem. Ezt a folyamatot előmozdították azok a? intézkedések is, amelyeket a Bács-Kiskun megyei Tanács Kecskeméti Járási Hivatala az utóbbi években foganatosított. A szakigazgatási szervek vizsgálatokat tartottak, ellenőrizték a közös gazdaságok intézkedési tervét és a munkabiztonság fejlesztését. Ha szükség volt rá, akkor eljártak a törvényességi vizsgálatok alkalmával feltárt hibák elkövetőivel szemben. Nagyon fontos, hogy a kecskeméti járás mezőgazdasági szövetkezetei mindenütt teremtsék meg a biztonságos munka feltételeit. Ismeretes, hogy a mezőgazdaságban máris a szükségesnél kevesebben dolgoznak. Ezen változtatni csak akkor lehet, ha a közös gazdaságok a termelési eredményeik és a jövedelmük növekedésével egyenes arányban gépesítik és könnyítik a nehéz munkát. Tóth Lajos Megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák Országszerte megkezdődtek az egyetemi-főiskolai felvételi vizsgák a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatain. Azok a diákok, akiknek jelentkezési lapja szabályos volt, és jelentkezésüket elfogadták, legalább nyolc nappal a kitűzött felvételi vizsga előtt értesítést kaptak: hol és mikor kell felvételezniük. A KISZ építőtáboraiban dolgozó jelentkezőket a felsőoktatási intézmények olyan időpontra hívják be felvételi vizsgára, amely a táborozás időpontjával nem ütközik. Az írásbeli és a szóbeli, illetve gyakorlati vizsgák száma együttesen négy. a nemzetiségi nyelvekre jelentkezőket a tanítóképző és óvónőképző intézményekben anyanyelvükön is vizsgázhatnak. A vizsgaanyagot úgy állították össze, hogy azok a fel- készültség lemérésén kívül alkalmasak legyenek a rátermettség, a képesség vizsgálatára is. Az írásbeli dolgozatokat változatlanul csak névtelenül (számozva) szabad átadni értékelésre: a dolgozatírók nevét a szóbeli vizsgáig a dékáni hivatal (igazgatóság), bizalmas nyilvántartásba veszi. Az írásbeli dolgozatokat — az egységes követelmények érvényesítése érdekében — lehetőleg külön javítóbrigádok értékelik. A szóbali vizsga főbb kérdéseit karok (szakok) szerint előre összeállítják, és ezeket tétellapokra vezetve a vizsgázók húzhatják is. A vizsga során figyelemmel lesznek a középiskola-típusonként eltérő tantárgyi követelményekre, aszerint, hogy a jelentkező mely iskolatípusban végzett. Az írásbeli dolgozatok elkészítésére a feladat kihirdetésétől számított 180—180 percet kell biztosítani; a szóbeli vizsgára vizsgázóként általában 30 percet kell fordítani. A szóbeli felvételi vizsga csak az írásbeli feladatok értékelésének befejezése, ebben az észtén dőben június 25-e után kezdhető meg. A felvételi vizsgabizottság a nappali tagozatokon 3—5, az esti és levelező tagozatokon 2—4 tagú. Annyi vizsgabizottságot kell szervezni, hogy egy bizottságra naponként 12-nél több jelentkező lehetőleg ne jusson. A jelentkező magatartását és rátermettségét egyrészt u középiskola igazgatójától, illetve a KISZ-szer vezet tői, vagy a munkaadótól kapott javaslat, minősítés, másrészt a felvételi vizsga alapján kell megítélni. A magatartás megítéléséhez azt kelt vizsgálni, hogy a jelentkezőben meg vannak-e azok a tulajdonságok, jellemvonások (a választott hivatás iránti vonzalom, helytállás a tanulásban és a munkában, a közösségi életben való részvétel, a szocialista erkölcsi normák és az állam törvényeinek megtartása), amelyek alapján remélhető, hogy szocialista szakemberré válhat. A felvételi vizsgán — az ötfokozatú osztályozási rendszert alkalmazva, de az elégtelen osztályzatot nullával jelölve — külön kell osztályozni az írásbeli dolgozatokat és a szóbeli feleleteket (gyakorlatokat). Ezért a pályázó a nappali tagozaton a négy osztályzat összegének a felét. az esti és levelező tagozaton a négy osztályzat összegét kapja, vagyis ilyen címen a nappali tagozaton legfeljebb tíz, az esti és levelező tagozaton 20 pontot érhet el. A nappali tagozatra pályázóknál a felvételi vizsgán elért pontszámhoz a középiskolai tanulmányi eredmények alapján — a megfelelő rendelkezések szerint —, kiszámított pontszámot hozzá kell adni. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján a pályázó legfeljebb t\t pontot kaphat. Ha a pályázó a felvételi vizsga évét közvetlenül megelőző évben, vagy már régebben, illetve esti vagy levelező tagozaton érettségizett (képesítőzött), a számára kedvezőbb módon: vagy a nappali tagozat, vagy az esti-levelező tagozat pontszámitósi módszerét kell alkalmazni. Nem bocsátható szóbeli vizsgára az a jelentkező, akinek mindkét írásbeli dolgozata elégtelen. A jelentkezők közül azokat kell ,.megfelell”-nek tekinteni, akik az intézmény, kar. szak felvételi keretszámát alapul véve, a pontszámoknak a maximumtól csökkenő sorrendjét követve a keretbe jutáshoz szükséges pontszámot elérték, illetve annál legfeljebb annyi ponttal szereztek kevesebbet, ameny- nyit az illetékes miniszter az adott intézménynél (karnál, szaknál) megállapított, és a felvételi vizsgán legalább öt pontot szereztek. A felvételi bizottság szótöbbséggel határoz; szavazategyenlőség esetében a bizottság elnöke dönt. A felvételi bizottság az elutasított jelentkezővel közli a döntés okát. az elért pontszámot, az osztályzatokat, s a megfelelő esetben a fellebbezési lehetőséget. A felvételi vizsgán megfelelt, de elutasított jelentkezőkkel közük, hogy amennyiben a következő tanévre ugyanazon intézménybe, karra, szakra kérik felvételüket, pályázatukat — az ismételt jelentkezés alkalmával jelzett külön kérésükre —. újabb felvételi vizsga nélkül, a jelenlegi vizsgaeredményeik alapján veszik figyelembe. A felvételi bizottság elutasító határozatáról szóló értesítésben közük, hogy a jelentkező fellebbezhet az illetékes miniszterhez. A fellebbezési az elutasítás kézhez vételét követő nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény rektorához (főigazgatójához, igazgatójához) kell beküldeni. A fellebbezések ügyében a felügyeletet gyakorló minisztérium és a felsőoktatási intézmény érdekelt vezető beosztású dolgozóiból alakult bizottság dönt. (MTI) Műanyag tartályok A Kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet telepein a tárolótér növelése céljából 4 ezer hektoliter űrtartalmú műanyag tartályokat szerelnek fel. Az intézet 250 hektár szőlőiében az idén is iók a terméskilátások. Képünkön a lakiteleki pince mellett szerelik az úi tartályokat. (Pásztor Zoltán felvétele.) Készülő tévéjátékok A televízió műhelyeiben nyáron is serény munka folyik. Júliusban például több érdekes tévéjáték, illetve műsor felvételét készítik el. A magyar törtéftelem három — különböző okokból — jelentős alakja, Kossuth. Görgey és Madarász összekapcsolódó, majd szétváló útia áll a Mocsár Gábor— Szabó György szerzőpáros „Gyémántper’' című televíziójátékának középpontjában. A Hajdúf.v Miklós rendezte darab Mocsár Gábor hasonló című dokumentumregényéből készült és a Zichy-gyémántok sorsát kíséri végig A közelmúltban jelent meg Fekete Gvula ..Mézeshetek'' , című új regénye, amely egy íiatalasz- szony naplóján keresztül láttatja a háború utáni otthonteremtő munka lendületét és hevületét. A Nyitott könyv című műsor készülő darabja a színpadi monológ eszközeivel viszi képernyőre a főhősnőt és társát, a lapszerkesztő férjet. Az érzelem- és gondolat- gazdag darab rendezője Hintsch György. A marosvásárhelyi Harag György rendezi Asztalos István „Fekete macska” című. 1942-ben irt. színművét. A romániai magyar nyelvű irodalom e kiemelkedő alkotásának tévéváltozata egy parasztcsalád anyagi okok miatt történő tragikus felbomlását ábrá- zol.ja. Egy szokatlan válóper s egy ugyancsak furcsa házasságkötés története Sós György. Köznapi legenda című tévéjátéka. Félix László rendezése a Bayerisches Fernsehennel koprodukcióban készül így aztán érthető, hogy a magyar szereplők — Drahota Andrea. Horváth Teri és Szemes Mari — mellett két külföldi színész : Helmut Qualtinger és Franz Rúd nick alakítja a főbb szerepeket. (MTI) Az életszínvonal emelésének tényezői • Az életszínvonal emelésének alapkérdése a jól ismert közgazdasági közhely: „olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk ...” A kissé leegyszerűsített formula, a már ismert tényre utal: gazdaságunk fejlesztésének — és ily módon az életszínvonal emelésének — egyetlen lehetséges módszere. a termelőmunka minőségének és hatékonyságának javítása, a gazdálkodás ésszerűsítése. A következő években, évtizedekben nem folytatódhat az az elmúlt 20 évben kialakult tendencia, amelv szerint Magyarország nemzeti jövedelem növekedésének kb. egyhatoda a foglalkoztatottak számának emelkedéséből származott. (Sajnos, mert bár a közhiedelem szerint a foglalkoztatottak száma nálunk példátlan gyorsasággal növékedett, a statisztika mást is bizonyít: a gazdaságilag fejlettebb államok jó részében a nemzeti jövedelem növekedésének jóyal nagyobb hányada származott ebből a forrásból, mint Magyarországon. Ez persze nem azt jelenti, hogy felül kellene vizsgálni az intenzív növekedésre épülő gazdaságfejlesztési terveket, de minden esetre arról sem szabad megfeledkezni, hogy bár az ország gazdasági fejlődése elsősorban a munka termelékenységétől függ, a növekedés gyorsabb üteméhez a foglalkoztatottak számának emelkedése is hozzájárult.) Ebből a szempontból egyre nehezebb helyzetbe kerülünk. Hagyományos értelemben vett munkaidőalap számottevő növeléséről beszélhetünk. A jelenlegi foglalkoztatási szint, tíz év múlva csak oly módon tartható, ha növeljük a nők és az idős korúak gazdasági aktivitását. A társadalmi munkaidőalap számottevő növelésére a következő 10—15 évben nem számíthatunk, éppen ezért a bevezetőben idézett közhely.. „olyan jól élünk, mint amilyen jól dolgozunk” ... a gazdaságfejlesztés és az életszínvonal emelésének egyetlen lehetséges kiindulópontja. • Ez azt is jelenti, hogy a gazdasági növekedés és az életszínvonal emelése a jövőben sokkal nagyobb erőfeszítéseket követel, s ennek új módszerekkel, hatéko.- nyabb vezetéssel kell párosulnia. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata. így fogalmaz: „A .-jövőben az életszínvonal emelésének azon tényezőit kell előtérbe helyezni, amelyek egyidejűleg szolgálják az anyagi jólétet és a gazdasági hatékonyságot”. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogv anyagi jólétünket az eddiginél sokkal szervezettebb, sokkal fegyelmezettebb munkával lehet és kell biztosítanunk; egyszerűen nincs más lehetőség, nincs más megoldás. Egyetlen példa: mértéktartó számítások szerint a jelenleg rendelkezésre álló munkaidőalap 20—25 százaléka (körülbelül 2— 2.5 milliárd óra) veszendőbe megy. Miből tevődik össze ez a veszteség. amelyet első számú tartaléknak tekinthetünk? Az egész napos hiányzásokra elmegy 1 milliárd óra: ha ez csak 10 százalékkal csökkenne, akkor 100 millió munkaórát nvernénk, ami kö- rülbelü ötvenezer fős létszámdöntéssel egyenlő. Az úgynevezett „törtnapi” hiányzásokra (mert a hivatalokba, vagy az orvoshoz kell szaladgálni, vagy mert a szolgáltatóipar nem hajlandó az emberek munkaidejéhez alkalmazkodni). minimum 600 millió munkaórát számolhatunk. S hogy itt is nyerjünk valamit — nem is keveset — ahhoz például lényegesen jobban szervezett szolgáltató- iparra van szükség, fejleszteni kell a kereskedelmet, a betegellátást, tovább kell bővíteni a gyermekintézményeket, s javítani mindazt, ami az emberek mindennapi életét nemcsak kényelmesebbé, de szervezettebbé is teszi. Az életszínvonal távlati tervezésének munkája — öt-hat évvel ezelőtt — egy sor feltevésből indult ki. amelyek égyikét-másikát, az időközben elvégzett vizsgálatok és számítások alapján módosítani kellett. • így például az egyik kiinduló pont volt, hogy az életszínvonal növeléséhez elsősorban az szükséges, hogy a lakosság fogyasztása — tehát a reáljövedelem is — minél gyorsabban növekedjék. A másik alaptétel volt. hogy elsősorban a pénzjövedelmek — és ezen belül is a munkából származó jövedelmek — növekedjenek, egyrészt, mert az emberek nem értékelik túlzottan a természetbeni juttatásokat, másrészt, mert a bérek és fizetések jelentik az aktív anyagi ösztönzés eszközét is. Az elmúlt évek tapasztalatai és különböző számításai szerint a reáljövedelem növekedésének van egy társadalmilag szükséges üteme. ami évente kb. 4,5—5 százalék. (Évi átlagban ennyit jelöl meg a XI. kongresszus határozata is.) Ennek elérése és folyamatos biztosítása esetén azonban — a korábbi feltételezésektől eltérően — az életszínvonal növekedésének más tényezőire kell koncentrálni. Sokoldalú vizsgálatok bizonyították. hogy az életszínvonal emelésének csak az egyik oldala, hogy mennyit fogyaszt évről évre a lakosság, a másik — és nem lényegtelen — kérdés, hogy milyen' körülmények és feltételek között történik ez a fogyasztás, amit a lakásellátás, a személyközlekedés, a vízellátás, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat, az egészségügyi ellátás, az oktatás, illetve a szakképzés színvonala határoz meg. Vagyis: ha igaz is az. hogy a lakosság látszólag többre becsüli a pénz jövedelmeket, mint a különböző természetbeni juttatásokat, a jövedelmi struktúrának ezt az utóbbi részét sokkal komolyabban kell kezelni, mint azt .a tervezők néhány évvel ezelőtt feltételezték az ingyenes oktatást, vagy az általános társadalombiztosítást az emberek nálunk a mindennapi élet természetes velejárójaként kezelik, ám ha ezeknek a szolgáltatásoknak a fejlesztése elmarad, vagy stagnál, akkor az előbb-utóbb súlyos társadalmi feszültségekhez vezetne. S ez esetben nemcsak társadalmi közhangulat romlására kell gondolni, de számolni kell a gazdasági fejlődést veszélyeztető problémákkal is. És mert olyan alapvető. természetbeni juttatásokat, mint az oktatás, az egészségügy stb. a szocialista társadalmi viszonyok között nem szabad és nem lehet „pénzre átváltani”; az életszínvonal tervezésénél számolni kell azzal, hogy az ilyen jellegű igények egyre magasabbak lesznek és ezeket megfelelő módon ki kell elégíteni. Az MSZMP XI. kongresszusának határozata e felismerést fejezi ki, s egyben előirányozza a gyakorlati megvalósítást. V. Cs. LENINGRÁDI ÁLMÉLKODÁSOK A jelszó: druzsba • Lizák Feri idegenvezető kimagaslott a csoportból. Mindenről tudott valamit. • Az Auróra meglátogatása előtt kaptuk le a jókedvű kisiskolásokat. (II.) A leningrádi születésű Vígh Istvánnétól, a kecskeméti műszaki főiskola tanárától még indulásunk előtt érdeklődtem, hogy ismeri-e a csoport leendő szálláshelyét, a Szovjetszkaja hotelt. Messze-messzenézve válaszolt K. Tatjana. — A 17 emeletes üveg- és vasbetonpalota bejáratánál állt a házunk. Ott gyerekeskedtem. onnan jártam általános, majd középiskolába, egyetemre. A Fon- tanka partjára nézett az ablakunk. Bizony elszorult a szivem, amikor jöttek a mérnökök és közölték, hogy itt jelölték ki Leningrad első magasépületének a helyét. Majd meglátják, hogy milyen szép lett a környék. Jól érvényesül B. M. Mikesin Lermon- tov-szobra. arányosan keveredik a régi és az új. ; Kíváncsian vártam a pályaudvari ünnepélyes fogadás után, hogy milyen lesz a két évtizede hazánkban élő ismerősöm által oly gyönyörűnek mondott palota. Féltem a találkozástól. a csalódástól, mert a látvány rendszerint elmarad a fantáziában megalkotott képtől. A tenger felől hömpölygő szürke felhők magukba szívták a fényeket, amikor a tíz Ikarusz besiklott a Fontanka és az Ob- vodni csatorna között magasba emelkedő, hosszan elnyúló két hasábhoz, a „Tanács szállóhoz”. A borús idő sem tudta elszür- kíteni a lenyűgöző élményt. Az ablaksorok vízszintesei, a Térelválasztók markáns vonalai, az épület négyzet- és téglalap hálózatai könnyedén tartották a hatalmas terhet, a célszerűség nyugalmát sugározták, a forma, funkció. felület harmóniáját hirdették. Tapasztalt turisták tudják, hogy idegen helyen milyen nagy jelentőségű az első benyomás, l.e- ningráddal szerencsénk volt. Az IBUSZ-utasok eg.v világváros központjában kezdték az ismerkedést. A hotel nagyméretű, mégis otthonosan barátságos, intim előcsarnoka tovább fokozta az ámulatot. Általában egy- vagy kétágyas szobákat kaptunk. Az elhelyezkedés után azonnal megkezdődtek a kölcsönös látogatások. Az egy helyről érkezettek tudatták egymással: rádió is van a szobában, meg telefon, meg — több lakosztályban — televízió, meg állandóan meleg víz a fürdőszobában. Minden csoda három napig tart, mondják. A nagyszerű hotel kényelmét egy-kettőre megszoktuk Még a kiskunmajsai Balogl Sánc! bácsi is természetesen mozgott, viselkedett az elegáns környezetben, noha élete eddigi hat évtizede alatt sohasem lakott szállóban. A Béke és barátság vonat több száz utasa közül nem ő volt az egyedüli, ki nemzetközi hotelben tanulta a vendég jogait, a kialakult szokásokat, élvezte a csontokból, ízületekből a fáradtságot leöblítő kimosó zuhanyozás örömeit, a sohasem tolakodó, de mindig készséges, figyelmes kiszolgálást. A nap is kiragyogott mire berendezkedtünk ideiglenes birodalmunkban. Teljes fényben mutatkozott be Észak csodája, a Szovjetunió második legnagyobb városa. Fel-felcsillant a Bolsaja Nyeva és a Malaja Nyeva találkozásánál a Péter-Pál erőd, ragyogott az Admiraütás hegyes csúcsa, jól kirajzolódott a távoli tévé-adótorony. Tizenkettedik emeleti szobám kilátójáról meg- bűvölten néztem az emberi akarat, tudás, szorgalom csodás megnyilvánulását, a világ egyik legszebb városát. A’ magasból követhettem a várost szigetekre, földdarabokra szeletelő örök és mély Nyevát,, mellékágait, a csatornákat. Az Izsák-székesegyház aranyló kupolája, á Na-rvai diadalkapu a múltat idézi, az új lakótelepek hatalmas foltjai napjaink alkotókedvét jelzik. , Türelmetlenül vártam a találkozást, azt a pillanatot, amikor megkezdjük felfedező utunkat a távolba vesző háztengerben. Heltai Nándor
