Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-19 / 142. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMI» BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXX. évf. 142. szám Ára: 90 fillér 1975. június 19. csütörtök v*\ \\ Kádár János találkozott V. I. Dolgihhal Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán a KB székházában találko­zott és szívélyes, baráti légkörű megbeszélést folytatott V. I. Dolgihhal, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizott­ságának titkárával, aki szabad­ságának egy részét tölti hazánk­ban. A szovjet vendéget fogadta Németh Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára. Jelen volt Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője, és V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete (MTI) A tárgyalóteremből 4. oldal A halasi csipkéről 5. oldal Vajdasági pártküldöttség a megyében • Fogadás a megyei pártbizottságon. Háromnapos látogatásra teg­nap a megyébe érkezett a szom­szédos Jugoszlávia vajdasági te­rületének pártküldöttsége. A vendégeket, s a hozzájuk csat­lakozott Bajic Cedomir nagykö­vetségi titkárt a röszkei határ- átkelőhelynél Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára fo­gadta. A Jugoszláv Kommunisiták Szövetsége Vajdasági Tartomá­nyi Elnöksége Végrehajtó Bi­zottságának tagja, Tonkovity Ve- co által vezetett delegációt — amelynek tagjai: Klepity Stevan, a JSZK Vajdasági Tartományi Bizottságának tagja, Vrsac köz­ség funkcionáriusa és Bognár Mihalj, területi politikai aktíva, Ada község pártbizottsági tit­kára — délután a megyei párt- székházban Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkára fogadta. A fogadáson részt vettek: Erdélyi Ignác és Terhe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkárai, dr. Matos László, ä megyei pártbizottság osztályvezetője, Mészáros János, a kecskeméti városi pártbizott­ság titkára, valamint Gaál Gyu­la, Kovács Gyula és Németh Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársai. A fogadáson Horváth . István élvtárs, a megyei pártbizottság és munkatársai nevében szívé­lyesen köszöntötte a vendége­ket, kifejezve azt a reményét, hogy a területeik közötti hagyo- jnányos kapcsolatok a vajdasági tartományi pártdelegáció mos­tani látogatásának eredménye­ként az eddiginél is erősebbé, hatékonyabbá válnak. Köszöntő­jében utalt Horváth István elv­társ pártjaink és kormányaink jó együttműködésére, a határ­menti települések lakosságának jószomszédi kapcsolatára, s hoz­zátette: — Abban vagyunk érdekeltek, hogy a jugoszláviai Vajdaság és Bács-Kiskun megye meglevő jó kapcsolatai tovább erősödjenek, hiszen sok mindenre kínálják a lehetőséget. Tonkovity Veco elvtárs, a kül­döttség vezetője megköszönte a fogadtatást, tolmácsolta a terü­leti pártbizottság forró üdvöz­letét. Ezután Horváth István elvtárs adott tájékoztatást a megye politikai, társadalmi, gaz­dasági helyzetéről. A tájékoztató, s az azzal kap­csolatban kialakult baráti esz­mecsere után a MEZŐTERMÉK Szövetkezeti Vállalathoz veze­tett a küldöttség útja. Itt dr. Laczkó Tibor igazgató és Ko­vács Gyuláné párttitkár adtak áttekintést a vállalat gazdasági tevékenységétől, illetve párt- szervezetének életéről. Az ezt követő üzemlátogatáson a párt­küldöttség tagjai találkoztak a vállalat dolgozóival, s megte­kintették. a spárga üzemi feldol­gozását. P. I. Ülésezett a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból adódó feladatok­ról tanácskozott szerdán a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa a Kertészeti Egyetemen. Az ülésen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élel­mezésügyi államtitkár és dr. Vil­lányi Miklós pénzügyminiszter­helyettes. A tanácskozást Moha­ros József, a TOT elnökhelyette­se nyitotta meg, majd Szabó István, a TOT elnöke tartott előadást. 'Elmondotta, hogy a pártkongresszus határozatait a tsz-parasztság egyetértéssel és nagy megnyugvással fogadta; a kongresszus mindenki szánjára egyértelművé tette, hogy gazda­sági terveink és társadalmi cél­jaink megvalósításában jelentős szerepük van a termelőszövetke­zeteknek. A határozatokból adó­dóan a tsz-mozgalomban — egye­bek között __ fejleszteni kell a t ulajdonviszonyokat, erősíteni és védeni kell a szövetkezeti tulaj­dont. Tovább kell fejleszteni a gazdaságokban a belső ellenőr­zést, és tervszerűbbé, hatéko­nyabbá kell tenni a gazdasági te­vékenységet: következetesebben kell érvényre juttatni az elosztás szocialista elveit. (MTI) Meggyorsult a kukorica fejlődése • Kultivátorozzák a kukorica-sorközöket a császártöltési Kossu Termelőszövetkezetben. (Pásztor Zoltán felvétele.) Bácsi-Kiskun megyében ez idén 131 760 hektáron vetettek kukoricát a mezőgazdasági nagy­üzemek és a kisgazdaságok'. Az április végi, május eleji hűvö­sebb idő hátráltatta a mag ke­lését. Az utóbbi hetekben a bő­séges esőzés és .a felmelegedés hatására megyeszerte gyors fej- lődésnfek indult a kukorica. A vegyszerek nem nyújtanak teljes védelmet, ezért a gazda­ságok gépi kapálással is irtják a gyomnövényeket, porhanyítják az esőzés után kicserepesedett talajfelszínt. A császártöltési Kossuth Tsz-ben 960 hektár ku­korica kultivátorozását kezdték meg a napokban. A kiskőrösi járásban kevés he­lyen terem jó kukorica a gyenge talaj adottságok miatt. A csá­szártöltési termelőszövetkezetben azonban megfelelő tápanyag-gaz­dálkodással, növényvédelemmel a járási átlagot meghaladó szín­vonalon termesztik ezt a fontos takarmánynövényt. Tavaly hek­táronként hatvan mázsa kukori­cát takarítottak be. Az idén is szeretnék ezt elérni. A Duna—Tisza közének leg­nagyobb kukoricatermesztő kör­zetében, a Bácskában ebben az évben 25 ezer hektáron díszlik a kukorica. A gazdaságok többsé­ge a nádudvari, a bábolnai és a bajai termelési rendszerhez tár­sulva. iparszerűen termeszti, -hogy minél több takarmány jus­son az állattenyésztő telepek ser­tés- és szarvasmarha-állományá­nak. A kiskunhalasi járás mezőgaz­dasági nagyüzemei és kisgazda­ságai 23 ezer hektáron termesz­tenek kukoricát. Ebben a kör­zetben is számos szövetkezet tag­ja az iparszerű termelési társu­lásoknak. A' rémi Dózsa Tsz a szántóterületének csaknem 70 százalékán vetett az idén kuko­ricát, amélyet a nádudvari KITE rendszer technológiája szerint termeszt. Ez a nagyüzem sok takarmányt használ fel a pecse­nyebárány- és baromfinevelés­hez. 1975-ben 2000 anyajuh sza­porulatát nevelik és értékesítik a rémi termelőszövetkezetben, a következő esztendőkben pedig 4000 anyajuh bárányait. K. A. Átadták az országgyűlési képviselők megbízólevelét A június 15-i szavazás során a 352 országgyűlési választóke­rületből 349-ben eldőlt, hogy a következő öt esztendőben kik lesznek az országgyűlés tagjai. A megválasztott 349 képviselőnek az országgyűlési választókerületi bizottságok ünnepélyesen átad­ták megbízólevelüket. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán délben Angyalföldön, a XIII. Kerületi Tanács épületében vet­te át képviselői megbízólevelét Egressi Kárőlytól, a budapesti 38. számú országgyűlési választóke­rületi bizottság elnökétől. Losonczi Pálnak, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa elnökének Barcson Pandúr István, a Haza­fias Népfront járási bizottsá­gának elnöke adta át képviselői megbízólevelét. Miskolcon Székely Tibor, Bor­sod megye 5. választókerületi bizottságának elnöke nyújtotta át Lázár Györgynek, a Miniszterta­nács elnökének képviselői man­dátumát. Apró Antalnak, az országgyű­lés elnökének Szegeden dr. Nagy Miklós Csongrád megye 1. sz. választókerületi bizottságának el­nöke adta át megbízólevelét. Kállai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnö­ke képviselői megbízólevelét Debrecenben vette át Szatmári Sándortól, Hajdú-Bihar megye 4. választókerületi bizottságának el­nökétől. Sarlós Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa fő­titkárának a főváros VI. kerüle­tében Sasadi Zoltán, a budapesti 15. választókerületi bizottság el­nöke adta át mandátumát. A Győr-Sopron megyei 1., a Somogy megyei 11. és a Szolnok megyei 10. számú országgyűlési választókerületben egyik jelölt sem kapta meg a választási tör­vényben előírt többséget. Ezért ezeken a helyeken — az Orszá­gos Választási Elnökség döntése alapján — június 29-én pótvá­lasztást tartanak. Ezt megelőző­en jelölőgyűlésekre kerül sor, amelyeket a Hazafias Népfront helyi bizottságai szerveznek. Június 15-én, az országgyűlési képviselők választásával egyidő- ben 1673 választókerületben a helyi tanácstagok időközi válasz­tására is sor került. Valamennyi tanácstagjelöltet megválasztották. A községi, a városi és a fő­városi kerületi választási elnök­ségek a megválasztott tanácsta­goknak a megbízólevelüket ki­adták. (MTI) A kollektív szerződések végrehajtása Fontos rendelkezés az év végi részesedésről A kollektív szerződések végrehajtásáról a vállalatok ez év elején is számot adtak dolgozóiknak. Majd elkészítették a szerződések módosítását is. A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa 15 vállalatnál részletesen vizsgálta ennek lefolyását. Az elnökség legutóbbi ülésén Princz László SZMT-titkár terjesztett elő tájékoztató jelentést a tapasztalatokról. Ennek néhány megállapítását — tanulságként — kamatoztatni lehet ezután is. Az előkészítés szervezettebben történt, mint a korábbi években. A kollektív szerződés végrehaj­tásáról szóló beszámolókhoz a vállalati szakszervezeti tanácsok több észrevételt tettek, mint ta­valy, de továbbra is jellemző, hogy többségük észrevétel nélkül egyetértett azzal. A dolgozók a beszámolót, a vál­lalati szakszervezeti tanács (á to­vábbiakban VSZT) határozatát, valamint a kollektív szerződés módosításának tervezetét általá­ban 5—10 nappal a megtárgyalás előtt kézhez kapták. Ahol viszont ez nem így történt, s nem adtak elég időt azok áttanulmányozásá­ra —. következményei a hozzá­szólások, javaslatok „szegénységé­ben” is megmutatkoztak. Példa erre a Habselyem Kötöttárugyár, a Reszelőgyár Kecskeméten, s a Ganz-MÁVAG Kiskunhalason. Komoly előnyt jelent, hogy az idén már nagyobb részt egyidejű­leg vitatták meg a dolgozókkal a szerződés végrehajtásáról készült beszámolót és a módosítás terve­zetét. Több gyáregységnél tapasztal­ták, hogy a vállalat központja nem készíti el előre a kollektív szerződés módosításának terveze­tét. Ehhez a beszámoló megtartá­sakor kérnek javaslatot, véle­ményt a dolgozóktól. A vállalat és a VSZT által összegyűjtött és el­fogadott javaslatok, észrevételek alapján állítják össze a módosí­tást, és azt testületi ülésen tár­gyalják meg. A VSZT részéről jó­váhagyott módosítás az esetek többségében már nem került a dolgozók elé megvitatásra; mint a Papíripari Vállalatnál Kiskun­halason. a BRG-nél Kecskeméten, s az IGV-nél Kiskörösön. A megyei székhelyű ’ vállalatok többségénél megfelelő szervezeti keretek között vitatták meg a dolgozókkal a beszámolókat és módosításokat. Továbbra is fenn­áll, hogy a dolgozók által felve­tett kérdésekre gyakran általános, nem kielégítő választ adnak az alsóbb szintű vezetők, mivel fel­készítésük nem megfelelő a vita levezetésére. A beszámolók tar­talmi színvonala fejlődött, de még több vállalatnál elmarad a köve­telményektől. A beszámolók szerint az el­múlt évi bérfejlesztés tovább enyhítette a még mindig gon­dot okozó bérfeszültséget, csök­kent a kereseti különbség az azonos munkát végző férfi és nő dolgozók között és részben si­került előrelépni a nehéz fizikai munkát végzők jobb anyagi elis­merése terén. Általában megfelelő volt a kol­lektív szerződések módosításának tartalma. Ez jórészt az éves gaz­dasági eredményekkel függött össze: részesedési alap ^’osztá­sa, bérfejlesztés mértéke stb: A módosítások egy része viszont nem foglalkozik olyan kérdések­kel. amelyekre pedig a központi szervek hívták fel a figyelmet, mint az anyaggal, energiával, élő munkával való takarékosság ér­vényesülése, illetve ennek tük­röződése anyag» ösztönzési rend­szerünkben. E tapasztalatokhoz még egy fontos tudnivaló a szakszervezeti szervek számára. Az 1971-ben megjelent Mü.M—SZOT közle­mény alapján «a kollektív szer­ződések előírhatták, hogy a dol­gozónak az év végi részesedés fizetésére jogositó éven túl még az év végi részesedés kifizetésé­nek napján is munkaviszonyban kell állnia a vállalattal ahhoz, hogy a részesedésre jogosult le­gyen. A kollektív 'szerződések több­sége élt ezzel a lehetőséggel. A dolgozók részéről azonban szá­mos észrevétel, panasz hangzott el ezzel kapcsolatban és jelentős számú munkaügyi vita lett a kö­vetkezménye. A Mü.M—SZOT módosította irányelvének ezen részét, és ki- mondíta, hogy 1975. tárgyév alapján járó év végi részesedés felosztásánál már a fentiek nem alkalmazhatók. Ezzel a so­kat vitatott kérdés nyugvópontra jutott. A módosító közlemény nyilvánosan az 1975. május 22-i miniszteri közleményekben, érte­sítésben jelent meg. Viszont a a kollektív szerződések módosí­tását a vállalatok már április 30-ig elvégezték. így a korábbi, hatályon kívül helyezett rendel­kezéseket hagyták érvényben. Ezeket a rendelkezéseket tehát ilyen értelemben módosítani kell. Az S2MT elnökségi ülése felhív­ja a szakszervezeti szerveket, hogy kísérjék figyelemmel a mó­dosítás megtörténtét. —th. —n. SOK MÚLIK A PARTNEREKEN Épül a kiskunhalasi kötöttárugyár Lapunk cikkeiből többször értesültek már olvasóink, hogy Kiskunhalason az V. ötéves terv egyik nagyberuházása, a kötöttárugyár épül. A mintegy 750 millió forintos költség­gel készülő kiemelt állami nagyberuházás 1976-ban kezdi meg működését, teljes ter­melését azonban 1978-ban éri el. Kapacitása akkor évi 2,1 millió darab felső-kötöttáru lesz. Férfi-, női pulóvereket, kardigánt és pantallót is készítenek —, de a termékek 35 százaléka gyermekholmikból áll majd. Az egyedi nagyberuházás en­gedélyezési okmánya előírja, hovy a gyárban már építés köz­ben meg kell kezdeni a kötött­áru-termelést. Így ez évre is már 26 tonna áru elkészítését irányozzák elő. jövőre pedig 70 tonna körülit. Hogy ez teljesít­hető legyen, a kivitelező Bács megyei Államai Építőipari Vál­lalat — ahol jelen információin­kat szereztük — vállalta, hogy a kb 12 000 m2 alapterületű üze­mi épületből egy 1500 négyzetmé­tert kitevő részt, az úgynevezett betanító műhelyt 1975 nyarán, pontosabban június 30-ra átadja. Ebben mintegy 400 ember beta­nítását végzik. Érdeklődésünkre a vállalatnál elmondták, hogy az említett mű­helyt csak a III. negyedévben tudják rendeltetésének átadni. Tervezési és anyagellátási prob­lémák miatt nem sikerült prog­ram szerint tartani az ütemet. Az építkezés tudniillik fokoza­tos tervszolgáltatás mellett fo­lyik. s a tervező partner ezzel • Épül a 3 szintes univázas irodaház. Ebben az épületben lesz az öltöző, mosdó is. (Pásztor * Zoltán felvétele.) késett. Hasonlóképpen jelentős késedelemmel kaptak meg igen fontos fémanvagokat. Nem a BÁV építőin múlt te­hát a határidő-eltolódás. A part­nerek sem mindig vannak köny- •nyű helyzetben. A nagyberuhá­záshoz természetesen „zöld útja” van a speciális anyagoknak is, mivel azonban nem mindegyik­nek vagyunk bőviben. az elosz­tás lassabban megy. A kivitelezők ennek ellenére mindent megtesznek, hogy a menetközben adódó akadályok el­lenére is menjen a munka, s amit lehet, előbbre hozzanak. Minthogy azonban az átadás fokozatossága továbbra is fenn­áll, fontos, hogy a kivitelező BÁÉV együttműködő partnerei is „tartsák a tempót”. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents