Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-18 / 141. szám

4 • PETŐFI NEPE 9 1975. június 18. HÁZTÁJI GAZDASÁG: Jövedelem és közellátás • A munkás-paraszt szövetség sikereként könyveltük el — öröm­mel —, hogy hazánkban a közel­múltban kiegyenlítődött a mun­kások és parasztok jövedelmi színvonala. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a keresete, hanem a jövedelme egyenlítődött ki a két osztálynak. A parasztok életszínvonalába beszámítjuk a háztáji gazdaság jövedelmét is! Ha tehát a háztáji termelés visz- szaesik, akkor ez a téeszggraszt- ság életszínvonalának csökkenését eredményezi, és a jövedelmi ará­nyok újbóli megbomlását. A társadalmi érdekek szem­pontjából még ennél is lényege­sebb az, hogy a magyar mezőgaz­dasági össztermelésnek még 1974- ben is 65 százalékát adták a nagy­üzemek. Harmincöt százalék nagyüzemen kívüli termelés, ami­ben a legnagyobb tétel a tsz-tagok háztáji termelése. Ha ez vissza­esik, akkor ezt megérzi a közel­látás, egyes áruknál még az ex­port isi Kiélezett gazdasági hely­zetben ilyen kockázatot nem vál­lalhatunk. • A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok megközelítően 700 ezer hektáron termelnek. Ez( az ország mezőgazdaságilag művel­hető területének 7,5 százaléka, ami önmagában sem lebecsülhe­tő arány. Tovább növekszik azon­ban jelentősége, ha megmondjuk, hogy az arány az ország gyü­mölcsterületéből már 11,8. szőlő- területéből 22,1 százalék, a ker­teknek pedig 41,5 (!) százaléka tartozik a háztáji gazdaságokhoz. Lemondhatunk erről? Külön figyelmet érdemelnek azonban azok a mozgások, ame­lyek a háztáji gazdálkodáson be­lül tapasztalhatók. Folyamatos, de az utóbbi időben felgyorsult vál­tozások eredményeként a háztáji­nak négy, elég jól elkülöníthető típusa alakult ki. Mindmáig legjelentősebb a „ha­gyományos” háztáji, amely az összterület 50—60 százalékára te­hető. (Részletes statisztikai felmé­rés nincs.) Ide tartoznak a tagok személyi tulajdonában vagy hasz­nálatában álló zártkertek, tanya­telkek, belterületi porták stb., va­lamint azok a közösből kimért parcellák, ahol mondjuk a tag a kukorica -közé még babot vagy más veteményt is ültet, tehát a gyomirtó vegyszerek használatára nincs mód. Nagyon munkaigé­nyes parcellák ezek. de kertészeti és növénytermesztési szempontból a legnagyobb értéket adják. Innen jön a korai retek, a saláta, a má­jusi cseresznye, a bab és még jó néhány cikk zöme a piacra. Na­gyon fontos, hogy a közös gazdasá­gok ezeket a „magánterületeket” ne tekintsék magánügynek, ha­nem segítsék az ottani termelést. Szaktanáccsal, műtrágyával, ha kell palántával, kisgéppel, perme­tezőbrigáddal és előnyös közös ér­tékesítéssel, hisizen ezek a magán- területek közös gondokat oldanak meg, a család önellátása mellett a közellátásit is szolgálják. — A másik — rohamosan erő­södő — típus a „nagyüzemesített” háztáji. Lényege, hogy a közösből egy táblában kimért háztáji terü­letet a tsz megszántja és kitűnő maggal beveti, műtrágyázza, sőt rendszerint a gyomirtó szert is ki­permetezi, úgy méri szét a tagok között, A háztáji parcellák gazdái megtérítik a közös költségeket, majd saját kezükkel szedik le a kukoricát, amit a tsz hazahord nekik. Ennek a típusnak elsősor­ban az állattenyésztés szempont­jából van jelentősége. A tag ugyanis az így megtermelt kuko­ricával tyúkot etet, disznót hizlal, gyakran még a szárat is levágja és hazahordatja a tehénnek. A nagyüzemesített háztáji produktu­ma tehát hús, tojás és tej formá­jában jelenik meg az ország asz­talán. (Akkor is, ha túlnyomó részt esetleg a termelő fogyasztja el, mert ezzel a közellátás gondját könnyíti.) • A fejlődés azonban tovább feszítette a húrt. A hatalmas gé­pek. a zárt rendszerek nem kevés határból a háztáji gazdálkodásnak még ezt a formáját is kiszorítot­ták. Ha ugyanis azt a bizonyos kukoricatáblát teljes egészében nagyüzemi módon művelik meg, akkor egy hektáron nem negy­ven. hanem esetleg 60—70 mázsa kukorica terem, minimális mun­kaerő-felhasználással. Ugyanak­kor a tsz-nek nem kell fogatokat tartania csak azért, hogy a1 ház­táji parcellákat művelgesse, a ku­paconként mért kukoricatermést hazahordja. A tag tudja, hogy ne­ki eszmeileg mennyi háztáji jár, kifizeti a nagyüzemi művelés költségeit, és a nagyüzemi átlag­termésnek megfelelő termésmeny- nviséget a! vontató a házhoz vi­szi. Segíti az alkotó együttműködést Az MSZMP XI. kongresszusá­ra és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójába a bajai járás­ban is minden eddiginél széle­sebb körű verseny bontakozott ki. Járásunkban a nemes vetélkedést a bácsbokodi Aranykalász Ter­melőszövetkezet kezdte meg. Ehhez csatlakoztak a többi me­zőgazdasági nagyüzemek, az ipari egységek, ÁFÉSZ-ek, a járás gazdálkodó egységeiből több, mint 15 ezren, köztük 5 ezer fia­tal. Több, mint félezer szocia­lista címért küzdő, valamint már a megtisztelő rangot elnyert bri­gád indult Versenyre csaknem 8300 taggal, összesen 85 millió forint értékű terven felüli ho­zamnövelést vállaltak, amelyet csaknem 180 százalékra teljesítet­tek. A 20 millió forint értékű költségmegtakarítást pedig több, mint 160 százalékra. A verseny­ben 350 brigád nyerte el a meg­tisztelő szocialista címet. A kie­melkedő eredményt elért dolgozók közül több, mint ötszázan a mi­nisztériumok, vállalatok vagy szövetkezetek kiváló dolgozója kitüntetésben részesültek. Ezen­kívül a jó munka jutalmazására csaknem 4, millió forintot for­dítottak. ' A verseny* első szakasza az el­múlt év december* 31-vel lezá­rult. Kedvező hatást váltott ki és további lendületet adott a mozgalomnak, hogy az elért eredményeket mindenütt a nagy nyilvánosság előtt ismertették, és a jó munkát kitüntetéssel, okle- véllél és anyagiakkal is elismer­ték. A versenylendület nem csök­kent az idén sem, sőt tovább növekedett, 1300-zal emelkedett a nemes vetélkedésben résztve­vők száma. Erre az évre 87 mil­lió forint termelésnövekedést és 32,6 millió forint költségmegta­karítást vállaltak. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, vállala­tok több, mint 5 millió forint összeget terveztek a munkaver­seny jutalmazására. A bácsalmási ruhaüzemben a szocialista brigádok vállalták, hogy növelik a munkadarabok gyártását, például az egyik 24 tagú közösség 200 iskolaköpeny helyett naponta ?; 0-et készít. Hasonlóan r* !• termelést a többi brig i - A Bajai Fi­Ez már „eszmei háztáji”, van­nak hátrányai, de ellene szólni nincs jogunk. A tag ugyanis nem kapál és nem tör kukoricát, de terményt kap, amivel ugyanúgy etethet, hizlalhat, tehát a család úgynevezett töredék munkaerejét odahaza hasznosíthatja és ebből termelés, jórészt árutermelés lesz. Sajnos, izmosodik a szorosan vett eszmei háztáji módszere is. Aránya becslések szerint már meghaladja a 10 százalékot. En­nek lényege, hogy a tag elmélet­ben sem kap háztáji területet, ha­nem az ehhez való jogát a kö­zösség pénzen megváltja. (A Pénzügyminisztérium most ér­vényben levő döntése szerint egy tsz-tag maximálisan 25 q kukori­ca, vagy 6000 Ft eszmei háztáji megváltást kaphat.) Durván fo­galmazva: ebben az esetben a tag eladja a háztáji gazdasághoz való jogát. Életszínvonala nem csök­ken, viszont a háztáji gazdaság ebben az esetben értéket már nem termel. A család töredék munka­ereje (öregek, gyerekek, kisgyer­mekes anyák stb.) kihasználatlan marad. Vannak esetek, amikor nem tu­dunk az ilyen megoldás ellen szól­ni. Akad például Magyarországon; téesz, ahol másfél ezer hektáron kétezer ember folytat intenzív gazdálkodást. Itt nyilván nincs miből területet adni a tagoknak. Másutt megfigyelhető, hogy csak azért nem vesznek fel tagot — noha jelentkező volna —, hogy ne kelljen háztáji földet adni. Az is érthető, ha egy 80 esztendős, gya­korlatilag magatehetetlen néninek nem kell a kukorica, hanem köz­vetlenül pénzt akar. Az ilyen in­dokolt esetek aránya azonban semmiképpen sem éri el a 10 szá­zalékot. A pénzbeni megváltás né­hol már divat, mert rendkívül kényelmes, nem kell hozzá se vegyszer, se fuvareszköz, csupán egv kifizetési, lista. • Nagyon határozottan ellene vagyunk az ilyen divatnak. Itt már a háztáji gazdálkodás való­ságos céljának és szerepének el­torzulásáról van szó. A szövetke­zeti vezetők és tagok bölcsessége, arányérzéke és megfelelő köz­ponti szabályozás szükséges ahhoz, hogv a háztáji gazdaság szerepe, produktuma ne csökkenjen, leg­alább is nagyobb .ütemben ne, minthogy azt a nagyüzem pótolni képes. F. B. nomposztó Vállalat bácsalmási üzeme a termelési értéket 500 ezer forinttal növelik, a költsé­geket pedig 700 ezer forinttal csökkenti. A Hosszúhegyi Állami Gaz­daság szocialista brigádjai össze­sen 8 millió forint értékű meg­takarítást vállaltak. A bácskai termelőszövetkezetek több, mint 45 millió forint megtakarítást építettek be az éves terveikbe. A termelőszövetkezetek összesí­tett intézkedési tervei szerint a megtakarítás a bruttó jövedelem 8,6, a nettó anyagköltség 7, a termelési értéknek pedig 2,2 szá­zaléka. A Magyar Szocialista Munkás­párt XI. kongresszusa meghatá­rozta a soron levő feladatokat. Ezek megvalósításában sokat se­gíthet a munkaverseny, a szo­cialista brigádmozgalom. Elősegíthetjük, hogy nagyobb szerepet kapjon a korszerű üzem- és munkaszervezés, a tudomány, a technika legújabb eredményei­nek termelésben történő alkal­mazása, a minőségi követelmé­nyek betartása, a vezetői fele­lősség fokozása. Ide tartozik még az eszközök kihasználását segítő kooperációs kapcsolatok kiépí­tése, az ésszerű takarékosság, a tanulás. Mindenekelőtt legfonto­sabb feladat a IV. ötéves terv teljesítése. A párt- és gazdasági vezetés segítse a brigádok szervezését. A jobb eredmények elérése ér­dekében számoltassák be a ver­senybizottságokon kívül a szak- és ágazatvezetőket, az üzemveze­tőket is az eredményekről és a verseny szervezésének sikerei­ről. A rendszeres értékelés, ennek ismertetése kihat a verseny len­dületére, a célok, eredmények megvalósítására. Bízom abban, hogy a munka­verseny, amelynek támogatása, segítése mindannyiunk közös ügye, az idén éppúgy, mint az elmúlt esztendőben, segíti a ba­jai járásban is a dolgozók al­kotó együttműködését nagy cél­jaink megvalósítását. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára in « '--i Állványok tetején — Én is ide hozom a Skodá­mat — mondja Juhász László, a kiskunhalasi Építőipari Vállalat Május 1. brigádjának vezetője. — Két hónapja dolgozunk itt a kiskunfélegyházi AFIT-szerviz bővítésén, s lesz még bőven ten­nivalónk a befejezésig. Örülök annak, hogy részt vehetek bri­gádommal ebben a munkában, s a lakások építése után az autó­sok részére is dolgozhatok. — Eddig hová vitte a kocsiját javíttatni? — Sehová — mondja moso­lyogva a fiatalember — mert még nincs meg a Skoda, jövőre szeretnék hozzájutni, s akkor az­után én is ennek a szerviznek leszek az ügyfele. Én leszek a brigádban az első kocsitulajdo­nos. Ez különben nem is csoda, hiszen mindnyájan fiatalok va­gyunk még. ötünk közül három­nak különben sincs sok szabad ideje munkánk mellett szorgal­masan tanulunk. Gál Imre és Sinkó József a szakközépiskola első, én pedig a gimrfázium má­sodik osztályát fejezem be ezen a nyáron. Az épület falain belül az áll­ványok tetején ácsok szorgos- kodnak. Dobos János szakoktató irányításával öt első éves tanuló sajátítja el a szakma fogásait. — Dolgozva tanulunk — mond­ja a szakoktató. — A merevítő koszorú zsaluzásának előkészíté­sét végezzük, s lehetőséget te­remtünk a kőműveseknek a be­tonozáshoz. A gyerekek ügyesek, • Magasan a tető alatt dolgozik Dobos János szakoktató (középen) irányítása mellett Szabó Balázs és Kurucz Mihály ácstanuló. • Juhász László (jobbról) a Május 1. kőműves brigád vezetője és Sinkó József, az egyik szerelőaknát falazzák. szorgalmasak, s remélem, jó ács lesz belőlük. Látogatást teszek a tetőn is, ahol a „szákiparosök” a tető szi­getelését végzik. — Rajtunk nem múlik a ha­táridő — mondják szinte egy­szerre. — Mi mindent megte­szünk azért, hogy a mintegy 800 négyzetméternyi tetőfelület szi­getelése kiváló minőségben, ide­jében elkészüljön. Nyugodtan dolgozhatnak majd a szerelők, nem csurog az eső a nyakuk­ba... — A szerelők már nagyon ne­hezen várják, hogy ■ birtokukba vehessék ezt a korszerű új lé-. Műanyag kerékabroncs A műanyagból készült gépko­csi-alkatrész ma már nem újdon­ság. Annál inkább a műanyagból készült kerékabroncs. Az új módszer szerint a kerék- abroncsot előzetesen sűrített le­vegő vagy gáz segítségével túl­nyomás alá helyezett, hermetiku­san lezárt kamrában öntik, fröccsöntéssel. Az így öntött al­katrészt nagy méretpontosság, az anyag szupersűrűsége, szilárdsága és ütésállósága jellemzi. A Zsiguli gépkocsikhoz készült kerékab­roncs súlya például 2,5 kiló, az abroncs ellenáll a korróziónak és nem kell festeni. (APN — KS) i Szeli János, Palatinusz Mátyás és Kertész István készítik a 800 négyzetméteres tető szigetelését. (Opauszky László felvételei.) A mintaszerkesztő Báló Zsuzsival, a kiskunmaj- sai Cipészszövetkezet húszéves mintaszerkesztőjével ismerkedve eszembe jutott egyik tíz év előt­ti lányismerősöm, aki úgy irtó­zott mindennemű fizikai, terme­lő munkától, mint a szédülős ember a körhintától. Azt tartot­ta, hogy az „nőietlen”, egy lány csak az íróasztalnál, esetleg asszisztensi fehér köpenyben fest jól. Üzemben dolgozni? — ő az­tán nem, soha! Amikor Zsuzsit megtaláltam a munkahelyén, a méretes részleg­ben, ott állt egy asztalra helye­zett jókora műanyaghasáb, a szabásztőke mellett. A tőke szé­léin néhány kicsipkézett szélű bőrmaradék, közepén pedig egy nagyobb, drapp színű anyag volt, amelyre a lány papírsablont fektetett: egy születő cipő felső­részének mintáját. — A megrendelő lábméretei alapján először megszerkesztem és papírból kivágom a divatlap­ból kiválasztott modell felső ré­szét. Aztán a kapott sablon se­gítségével kiszabom a bőranya­got — foglalta össze munkájá­nak lényegét. Magyarázat köz­ben kezébe vette a szögmérőt, a centimétert és a vonalzót, majd borotvaéles késével kisza­bott egy felsőrész-tartozékot. És mindezt úgy csinálta, hogy köz­ben csöppel sem találtam ke­vésbe „nőies jelenségnek”, mint­ha mondjuk íróasztalnál ül és aktákat lapozgat. Ezért idézte fel emlékezetemben azt a bizonyos iskolatársamat. Nem tudom, egykori lányisme­rősöm véleménye változott-e az idők során, arról viszont meg­győződtem, hogy a mostani fia­tal lányok közül nagyon sokan — köztük Báló Zsuzsanna cipő- felsőrész-kikészítő szakmunkás is — jól érzik magukat a ter­melő munkában, az üzemben. Zsuzsi például azt mondta: — Százszor inkább itt dolgozom a műhelyben, mint az irodán a sok papír között. Ezzel a munkával jobban is keresek. Pedig Zsuzsi nincs haragban a „papírokkal”, hiszen tanul, most érettségizik Kiskunfélegy­házán a Cipőipari Szakközépis­kola esti tagozatos diákjaként. Szépen idéz Radnótitól, József Attilától, Váczi Mihálytól. S el­magyarázza, hogy Radnótit mi­ért szereti jobban még Petőfinél is. A majsai Cipészszövetkezet fiatal szakmunkásnője az érett­ségivel sem elégszik meg: már túljutott a felvételi vizsgán (a könnyűipari főiskolára) ahol ma­gasabb szinten akarja tanulmá­nyozni a bőrfeldolgozást. Azért persze teljesen nem te­metkezik a könyvek közé. KISZ- titkárként vezető szerepet tölt be a szövetkezet fiataljainak kü­lönféle megmozdulásaiban, szó­rakozásaiba) — Csak tizennyolcán vagyunk itt KISZ-tagok — mesélte. — Igaz, ennél sokkal több fiatal dolgozik nálunk, de zömmel nők, és amikor férjhez mennek, gye­reket szülnek, már nincs elég idejük, hogy részt vegyenek a munkánkban. Mert mi azért, ha kevesen vagyunk is, gyakran szervezünk közös programokat. Van, egy röplabdacsapatunk, többen szeretünk atlétizálni is. A spartakiádokra és a KISZÖV sportrendezvényeire mindig be­nevezünk. ,A járási KISZ-től a FIN-kupában való szereplésün­kért 500 forintos vásárlási utal­ványt kaptunk, már el is költöt­tük társasjátékra. Most egy KISZ-esküvőt szervezünk, és ké­szülünk a nyári Balaton melletti táborozásra. Megkérdeztem Zsuzsit, hogy ha három kívánsága teljesülne, mit kéme. — Hogy fölvegyenek a főiskolára — hangzott az első kívánsága. — Szeretném, ha a munkámmal mindig elégedettek lennének — mondta a másodi­kat. — Harmadik kívánsága nem volt. — Egy ötös találatot a lottón, nem szeretne? — kérdez­tem. — Csak reális, elérhető dol­gok érdekelnek — válaszolta. Ilyen lány Báló Zsuzsi, a min­taszerkesztő. A. lótli Sándor tesítményt — mondja Tóth Zol­tán a szerviz vezetője —. Igaz, egyelőre nem sürgethetünk sen­kit, hiszen van még néhány hó­nap az átadási határidőig. Bí­zunk abban, hogy a 11,5 millió forintos építkezéssel, amelyet a múlt év nyarán kezdett meg a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat helyi építésvezetősége, októberre elkészülnek. Szervizünk, amely 1970 decem­berében készült el, és már nem tudja kielégíteni az igényeket. Jelenleg két műszakban harminc­két szakember dolgozik nálunk. Nyolc személy- és 4 kistehergép- kocsirtípus garanciális átvizsgá­lását vállaljuk, tavaly 1533 ilyen „esetünk” volt. Sima szervizt vé­geztünk tavaly 1800 gépkocsin, míg különböző más javítás után 4771 számlát állítottunk ki. A bővítés után nemcsak a mos­tani zsúfoltság szűnik meg, ha­nem az új, a mostaninál is kor­szerűbb berendezések minőségi javulást is eredményeznek. A diagnosztikai soron gyorsabb lesz a hibamegállapítás, a tágas sze­relőcsarnokban folyó munkát az ügyfelek kényelmes várószobá­ból. üvegfalon át figyelhetik. Külön érdekességnek számít, hogy a bejáratnál lesz egy autós­bolt. Mintegy 100 négyzetméte­res alapterületű faházban sok féle alkatrészt és különböző ápo­lási, és más autós cikkeket áru­sítunk majd. Szervizünk újabb szolgáltatá­sai közé tartozik — mondotta befejezésül Tóth Zoltán —, hogy február óta igen eredményesen végezzük a fogyasztás-beállítást, valamint az üreg- és alvázvédői­met. O. L. Dióerdők nektárja A dél-kirgíziai hatalmas vadon nőtt dió- és más gyümölcsfaerdők méhészetei több ezer tonna mézet adnak évente. A gyógyhatású és különleges nektártartalmú mézet a gyü­mölcsfákról és az egész nyáron virágzó rétekről gyűjtik a méhek. Minden méhcsalád 35—40 kilo­gramm' kitűnő minőségű mézet ad. amely a tudósok szerint — 300 féle növényről származik. A kirgíziai mézet exportálják is. Munka közben a Kirov Erdő- gazdaság két méhésze. (Foto: APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents