Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-18 / 141. szám
4 • PETŐFI NEPE 9 1975. június 18. HÁZTÁJI GAZDASÁG: Jövedelem és közellátás • A munkás-paraszt szövetség sikereként könyveltük el — örömmel —, hogy hazánkban a közelmúltban kiegyenlítődött a munkások és parasztok jövedelmi színvonala. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem a keresete, hanem a jövedelme egyenlítődött ki a két osztálynak. A parasztok életszínvonalába beszámítjuk a háztáji gazdaság jövedelmét is! Ha tehát a háztáji termelés visz- szaesik, akkor ez a téeszggraszt- ság életszínvonalának csökkenését eredményezi, és a jövedelmi arányok újbóli megbomlását. A társadalmi érdekek szempontjából még ennél is lényegesebb az, hogy a magyar mezőgazdasági össztermelésnek még 1974- ben is 65 százalékát adták a nagyüzemek. Harmincöt százalék nagyüzemen kívüli termelés, amiben a legnagyobb tétel a tsz-tagok háztáji termelése. Ha ez visszaesik, akkor ezt megérzi a közellátás, egyes áruknál még az export isi Kiélezett gazdasági helyzetben ilyen kockázatot nem vállalhatunk. • A termelőszövetkezeti háztáji gazdaságok megközelítően 700 ezer hektáron termelnek. Ez( az ország mezőgazdaságilag művelhető területének 7,5 százaléka, ami önmagában sem lebecsülhető arány. Tovább növekszik azonban jelentősége, ha megmondjuk, hogy az arány az ország gyümölcsterületéből már 11,8. szőlő- területéből 22,1 százalék, a kerteknek pedig 41,5 (!) százaléka tartozik a háztáji gazdaságokhoz. Lemondhatunk erről? Külön figyelmet érdemelnek azonban azok a mozgások, amelyek a háztáji gazdálkodáson belül tapasztalhatók. Folyamatos, de az utóbbi időben felgyorsult változások eredményeként a háztájinak négy, elég jól elkülöníthető típusa alakult ki. Mindmáig legjelentősebb a „hagyományos” háztáji, amely az összterület 50—60 százalékára tehető. (Részletes statisztikai felmérés nincs.) Ide tartoznak a tagok személyi tulajdonában vagy használatában álló zártkertek, tanyatelkek, belterületi porták stb., valamint azok a közösből kimért parcellák, ahol mondjuk a tag a kukorica -közé még babot vagy más veteményt is ültet, tehát a gyomirtó vegyszerek használatára nincs mód. Nagyon munkaigényes parcellák ezek. de kertészeti és növénytermesztési szempontból a legnagyobb értéket adják. Innen jön a korai retek, a saláta, a májusi cseresznye, a bab és még jó néhány cikk zöme a piacra. Nagyon fontos, hogy a közös gazdaságok ezeket a „magánterületeket” ne tekintsék magánügynek, hanem segítsék az ottani termelést. Szaktanáccsal, műtrágyával, ha kell palántával, kisgéppel, permetezőbrigáddal és előnyös közös értékesítéssel, hisizen ezek a magán- területek közös gondokat oldanak meg, a család önellátása mellett a közellátásit is szolgálják. — A másik — rohamosan erősödő — típus a „nagyüzemesített” háztáji. Lényege, hogy a közösből egy táblában kimért háztáji területet a tsz megszántja és kitűnő maggal beveti, műtrágyázza, sőt rendszerint a gyomirtó szert is kipermetezi, úgy méri szét a tagok között, A háztáji parcellák gazdái megtérítik a közös költségeket, majd saját kezükkel szedik le a kukoricát, amit a tsz hazahord nekik. Ennek a típusnak elsősorban az állattenyésztés szempontjából van jelentősége. A tag ugyanis az így megtermelt kukoricával tyúkot etet, disznót hizlal, gyakran még a szárat is levágja és hazahordatja a tehénnek. A nagyüzemesített háztáji produktuma tehát hús, tojás és tej formájában jelenik meg az ország asztalán. (Akkor is, ha túlnyomó részt esetleg a termelő fogyasztja el, mert ezzel a közellátás gondját könnyíti.) • A fejlődés azonban tovább feszítette a húrt. A hatalmas gépek. a zárt rendszerek nem kevés határból a háztáji gazdálkodásnak még ezt a formáját is kiszorították. Ha ugyanis azt a bizonyos kukoricatáblát teljes egészében nagyüzemi módon művelik meg, akkor egy hektáron nem negyven. hanem esetleg 60—70 mázsa kukorica terem, minimális munkaerő-felhasználással. Ugyanakkor a tsz-nek nem kell fogatokat tartania csak azért, hogy a1 háztáji parcellákat művelgesse, a kupaconként mért kukoricatermést hazahordja. A tag tudja, hogy neki eszmeileg mennyi háztáji jár, kifizeti a nagyüzemi művelés költségeit, és a nagyüzemi átlagtermésnek megfelelő termésmeny- nviséget a! vontató a házhoz viszi. Segíti az alkotó együttműködést Az MSZMP XI. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 30. évfordulójába a bajai járásban is minden eddiginél szélesebb körű verseny bontakozott ki. Járásunkban a nemes vetélkedést a bácsbokodi Aranykalász Termelőszövetkezet kezdte meg. Ehhez csatlakoztak a többi mezőgazdasági nagyüzemek, az ipari egységek, ÁFÉSZ-ek, a járás gazdálkodó egységeiből több, mint 15 ezren, köztük 5 ezer fiatal. Több, mint félezer szocialista címért küzdő, valamint már a megtisztelő rangot elnyert brigád indult Versenyre csaknem 8300 taggal, összesen 85 millió forint értékű terven felüli hozamnövelést vállaltak, amelyet csaknem 180 százalékra teljesítettek. A 20 millió forint értékű költségmegtakarítást pedig több, mint 160 százalékra. A versenyben 350 brigád nyerte el a megtisztelő szocialista címet. A kiemelkedő eredményt elért dolgozók közül több, mint ötszázan a minisztériumok, vállalatok vagy szövetkezetek kiváló dolgozója kitüntetésben részesültek. Ezenkívül a jó munka jutalmazására csaknem 4, millió forintot fordítottak. ' A verseny* első szakasza az elmúlt év december* 31-vel lezárult. Kedvező hatást váltott ki és további lendületet adott a mozgalomnak, hogy az elért eredményeket mindenütt a nagy nyilvánosság előtt ismertették, és a jó munkát kitüntetéssel, okle- véllél és anyagiakkal is elismerték. A versenylendület nem csökkent az idén sem, sőt tovább növekedett, 1300-zal emelkedett a nemes vetélkedésben résztvevők száma. Erre az évre 87 millió forint termelésnövekedést és 32,6 millió forint költségmegtakarítást vállaltak. Az ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok több, mint 5 millió forint összeget terveztek a munkaverseny jutalmazására. A bácsalmási ruhaüzemben a szocialista brigádok vállalták, hogy növelik a munkadarabok gyártását, például az egyik 24 tagú közösség 200 iskolaköpeny helyett naponta ?; 0-et készít. Hasonlóan r* !• termelést a többi brig i - A Bajai FiEz már „eszmei háztáji”, vannak hátrányai, de ellene szólni nincs jogunk. A tag ugyanis nem kapál és nem tör kukoricát, de terményt kap, amivel ugyanúgy etethet, hizlalhat, tehát a család úgynevezett töredék munkaerejét odahaza hasznosíthatja és ebből termelés, jórészt árutermelés lesz. Sajnos, izmosodik a szorosan vett eszmei háztáji módszere is. Aránya becslések szerint már meghaladja a 10 százalékot. Ennek lényege, hogy a tag elméletben sem kap háztáji területet, hanem az ehhez való jogát a közösség pénzen megváltja. (A Pénzügyminisztérium most érvényben levő döntése szerint egy tsz-tag maximálisan 25 q kukorica, vagy 6000 Ft eszmei háztáji megváltást kaphat.) Durván fogalmazva: ebben az esetben a tag eladja a háztáji gazdasághoz való jogát. Életszínvonala nem csökken, viszont a háztáji gazdaság ebben az esetben értéket már nem termel. A család töredék munkaereje (öregek, gyerekek, kisgyermekes anyák stb.) kihasználatlan marad. Vannak esetek, amikor nem tudunk az ilyen megoldás ellen szólni. Akad például Magyarországon; téesz, ahol másfél ezer hektáron kétezer ember folytat intenzív gazdálkodást. Itt nyilván nincs miből területet adni a tagoknak. Másutt megfigyelhető, hogy csak azért nem vesznek fel tagot — noha jelentkező volna —, hogy ne kelljen háztáji földet adni. Az is érthető, ha egy 80 esztendős, gyakorlatilag magatehetetlen néninek nem kell a kukorica, hanem közvetlenül pénzt akar. Az ilyen indokolt esetek aránya azonban semmiképpen sem éri el a 10 százalékot. A pénzbeni megváltás néhol már divat, mert rendkívül kényelmes, nem kell hozzá se vegyszer, se fuvareszköz, csupán egv kifizetési, lista. • Nagyon határozottan ellene vagyunk az ilyen divatnak. Itt már a háztáji gazdálkodás valóságos céljának és szerepének eltorzulásáról van szó. A szövetkezeti vezetők és tagok bölcsessége, arányérzéke és megfelelő központi szabályozás szükséges ahhoz, hogv a háztáji gazdaság szerepe, produktuma ne csökkenjen, legalább is nagyobb .ütemben ne, minthogy azt a nagyüzem pótolni képes. F. B. nomposztó Vállalat bácsalmási üzeme a termelési értéket 500 ezer forinttal növelik, a költségeket pedig 700 ezer forinttal csökkenti. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság szocialista brigádjai összesen 8 millió forint értékű megtakarítást vállaltak. A bácskai termelőszövetkezetek több, mint 45 millió forint megtakarítást építettek be az éves terveikbe. A termelőszövetkezetek összesített intézkedési tervei szerint a megtakarítás a bruttó jövedelem 8,6, a nettó anyagköltség 7, a termelési értéknek pedig 2,2 százaléka. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa meghatározta a soron levő feladatokat. Ezek megvalósításában sokat segíthet a munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom. Elősegíthetjük, hogy nagyobb szerepet kapjon a korszerű üzem- és munkaszervezés, a tudomány, a technika legújabb eredményeinek termelésben történő alkalmazása, a minőségi követelmények betartása, a vezetői felelősség fokozása. Ide tartozik még az eszközök kihasználását segítő kooperációs kapcsolatok kiépítése, az ésszerű takarékosság, a tanulás. Mindenekelőtt legfontosabb feladat a IV. ötéves terv teljesítése. A párt- és gazdasági vezetés segítse a brigádok szervezését. A jobb eredmények elérése érdekében számoltassák be a versenybizottságokon kívül a szak- és ágazatvezetőket, az üzemvezetőket is az eredményekről és a verseny szervezésének sikereiről. A rendszeres értékelés, ennek ismertetése kihat a verseny lendületére, a célok, eredmények megvalósítására. Bízom abban, hogy a munkaverseny, amelynek támogatása, segítése mindannyiunk közös ügye, az idén éppúgy, mint az elmúlt esztendőben, segíti a bajai járásban is a dolgozók alkotó együttműködését nagy céljaink megvalósítását. Szabó Imre, a bajai járási pártbizottság első titkára in « '--i Állványok tetején — Én is ide hozom a Skodámat — mondja Juhász László, a kiskunhalasi Építőipari Vállalat Május 1. brigádjának vezetője. — Két hónapja dolgozunk itt a kiskunfélegyházi AFIT-szerviz bővítésén, s lesz még bőven tennivalónk a befejezésig. Örülök annak, hogy részt vehetek brigádommal ebben a munkában, s a lakások építése után az autósok részére is dolgozhatok. — Eddig hová vitte a kocsiját javíttatni? — Sehová — mondja mosolyogva a fiatalember — mert még nincs meg a Skoda, jövőre szeretnék hozzájutni, s akkor azután én is ennek a szerviznek leszek az ügyfele. Én leszek a brigádban az első kocsitulajdonos. Ez különben nem is csoda, hiszen mindnyájan fiatalok vagyunk még. ötünk közül háromnak különben sincs sok szabad ideje munkánk mellett szorgalmasan tanulunk. Gál Imre és Sinkó József a szakközépiskola első, én pedig a gimrfázium második osztályát fejezem be ezen a nyáron. Az épület falain belül az állványok tetején ácsok szorgos- kodnak. Dobos János szakoktató irányításával öt első éves tanuló sajátítja el a szakma fogásait. — Dolgozva tanulunk — mondja a szakoktató. — A merevítő koszorú zsaluzásának előkészítését végezzük, s lehetőséget teremtünk a kőműveseknek a betonozáshoz. A gyerekek ügyesek, • Magasan a tető alatt dolgozik Dobos János szakoktató (középen) irányítása mellett Szabó Balázs és Kurucz Mihály ácstanuló. • Juhász László (jobbról) a Május 1. kőműves brigád vezetője és Sinkó József, az egyik szerelőaknát falazzák. szorgalmasak, s remélem, jó ács lesz belőlük. Látogatást teszek a tetőn is, ahol a „szákiparosök” a tető szigetelését végzik. — Rajtunk nem múlik a határidő — mondják szinte egyszerre. — Mi mindent megteszünk azért, hogy a mintegy 800 négyzetméternyi tetőfelület szigetelése kiváló minőségben, idejében elkészüljön. Nyugodtan dolgozhatnak majd a szerelők, nem csurog az eső a nyakukba... — A szerelők már nagyon nehezen várják, hogy ■ birtokukba vehessék ezt a korszerű új lé-. Műanyag kerékabroncs A műanyagból készült gépkocsi-alkatrész ma már nem újdonság. Annál inkább a műanyagból készült kerékabroncs. Az új módszer szerint a kerék- abroncsot előzetesen sűrített levegő vagy gáz segítségével túlnyomás alá helyezett, hermetikusan lezárt kamrában öntik, fröccsöntéssel. Az így öntött alkatrészt nagy méretpontosság, az anyag szupersűrűsége, szilárdsága és ütésállósága jellemzi. A Zsiguli gépkocsikhoz készült kerékabroncs súlya például 2,5 kiló, az abroncs ellenáll a korróziónak és nem kell festeni. (APN — KS) i Szeli János, Palatinusz Mátyás és Kertész István készítik a 800 négyzetméteres tető szigetelését. (Opauszky László felvételei.) A mintaszerkesztő Báló Zsuzsival, a kiskunmaj- sai Cipészszövetkezet húszéves mintaszerkesztőjével ismerkedve eszembe jutott egyik tíz év előtti lányismerősöm, aki úgy irtózott mindennemű fizikai, termelő munkától, mint a szédülős ember a körhintától. Azt tartotta, hogy az „nőietlen”, egy lány csak az íróasztalnál, esetleg asszisztensi fehér köpenyben fest jól. Üzemben dolgozni? — ő aztán nem, soha! Amikor Zsuzsit megtaláltam a munkahelyén, a méretes részlegben, ott állt egy asztalra helyezett jókora műanyaghasáb, a szabásztőke mellett. A tőke széléin néhány kicsipkézett szélű bőrmaradék, közepén pedig egy nagyobb, drapp színű anyag volt, amelyre a lány papírsablont fektetett: egy születő cipő felsőrészének mintáját. — A megrendelő lábméretei alapján először megszerkesztem és papírból kivágom a divatlapból kiválasztott modell felső részét. Aztán a kapott sablon segítségével kiszabom a bőranyagot — foglalta össze munkájának lényegét. Magyarázat közben kezébe vette a szögmérőt, a centimétert és a vonalzót, majd borotvaéles késével kiszabott egy felsőrész-tartozékot. És mindezt úgy csinálta, hogy közben csöppel sem találtam kevésbe „nőies jelenségnek”, mintha mondjuk íróasztalnál ül és aktákat lapozgat. Ezért idézte fel emlékezetemben azt a bizonyos iskolatársamat. Nem tudom, egykori lányismerősöm véleménye változott-e az idők során, arról viszont meggyőződtem, hogy a mostani fiatal lányok közül nagyon sokan — köztük Báló Zsuzsanna cipő- felsőrész-kikészítő szakmunkás is — jól érzik magukat a termelő munkában, az üzemben. Zsuzsi például azt mondta: — Százszor inkább itt dolgozom a műhelyben, mint az irodán a sok papír között. Ezzel a munkával jobban is keresek. Pedig Zsuzsi nincs haragban a „papírokkal”, hiszen tanul, most érettségizik Kiskunfélegyházán a Cipőipari Szakközépiskola esti tagozatos diákjaként. Szépen idéz Radnótitól, József Attilától, Váczi Mihálytól. S elmagyarázza, hogy Radnótit miért szereti jobban még Petőfinél is. A majsai Cipészszövetkezet fiatal szakmunkásnője az érettségivel sem elégszik meg: már túljutott a felvételi vizsgán (a könnyűipari főiskolára) ahol magasabb szinten akarja tanulmányozni a bőrfeldolgozást. Azért persze teljesen nem temetkezik a könyvek közé. KISZ- titkárként vezető szerepet tölt be a szövetkezet fiataljainak különféle megmozdulásaiban, szórakozásaiba) — Csak tizennyolcán vagyunk itt KISZ-tagok — mesélte. — Igaz, ennél sokkal több fiatal dolgozik nálunk, de zömmel nők, és amikor férjhez mennek, gyereket szülnek, már nincs elég idejük, hogy részt vegyenek a munkánkban. Mert mi azért, ha kevesen vagyunk is, gyakran szervezünk közös programokat. Van, egy röplabdacsapatunk, többen szeretünk atlétizálni is. A spartakiádokra és a KISZÖV sportrendezvényeire mindig benevezünk. ,A járási KISZ-től a FIN-kupában való szereplésünkért 500 forintos vásárlási utalványt kaptunk, már el is költöttük társasjátékra. Most egy KISZ-esküvőt szervezünk, és készülünk a nyári Balaton melletti táborozásra. Megkérdeztem Zsuzsit, hogy ha három kívánsága teljesülne, mit kéme. — Hogy fölvegyenek a főiskolára — hangzott az első kívánsága. — Szeretném, ha a munkámmal mindig elégedettek lennének — mondta a másodikat. — Harmadik kívánsága nem volt. — Egy ötös találatot a lottón, nem szeretne? — kérdeztem. — Csak reális, elérhető dolgok érdekelnek — válaszolta. Ilyen lány Báló Zsuzsi, a mintaszerkesztő. A. lótli Sándor tesítményt — mondja Tóth Zoltán a szerviz vezetője —. Igaz, egyelőre nem sürgethetünk senkit, hiszen van még néhány hónap az átadási határidőig. Bízunk abban, hogy a 11,5 millió forintos építkezéssel, amelyet a múlt év nyarán kezdett meg a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat helyi építésvezetősége, októberre elkészülnek. Szervizünk, amely 1970 decemberében készült el, és már nem tudja kielégíteni az igényeket. Jelenleg két műszakban harminckét szakember dolgozik nálunk. Nyolc személy- és 4 kistehergép- kocsirtípus garanciális átvizsgálását vállaljuk, tavaly 1533 ilyen „esetünk” volt. Sima szervizt végeztünk tavaly 1800 gépkocsin, míg különböző más javítás után 4771 számlát állítottunk ki. A bővítés után nemcsak a mostani zsúfoltság szűnik meg, hanem az új, a mostaninál is korszerűbb berendezések minőségi javulást is eredményeznek. A diagnosztikai soron gyorsabb lesz a hibamegállapítás, a tágas szerelőcsarnokban folyó munkát az ügyfelek kényelmes várószobából. üvegfalon át figyelhetik. Külön érdekességnek számít, hogy a bejáratnál lesz egy autósbolt. Mintegy 100 négyzetméteres alapterületű faházban sok féle alkatrészt és különböző ápolási, és más autós cikkeket árusítunk majd. Szervizünk újabb szolgáltatásai közé tartozik — mondotta befejezésül Tóth Zoltán —, hogy február óta igen eredményesen végezzük a fogyasztás-beállítást, valamint az üreg- és alvázvédőimet. O. L. Dióerdők nektárja A dél-kirgíziai hatalmas vadon nőtt dió- és más gyümölcsfaerdők méhészetei több ezer tonna mézet adnak évente. A gyógyhatású és különleges nektártartalmú mézet a gyümölcsfákról és az egész nyáron virágzó rétekről gyűjtik a méhek. Minden méhcsalád 35—40 kilogramm' kitűnő minőségű mézet ad. amely a tudósok szerint — 300 féle növényről származik. A kirgíziai mézet exportálják is. Munka közben a Kirov Erdő- gazdaság két méhésze. (Foto: APN—KS)
