Petőfi Népe, 1975. június (30. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-17 / 140. szám

i 9 PETŐFI NEPE • 1975. június 17. Közgyűlés helyett .4 Magyar Közgazdasági Tár­saság Bács-Kiskun megyei szer­vezetének legközelebbi közgyűlé­sére a jövő évben kerül sor. Az MSZMP közelmúltban megtartott XI. kongresszusa — amely né­pünk számára hosszú távra mu­tatott utat — az állami, gazda­sági és társadalmi szervezetek részére is gazdag útra valót adott. Nem véletlen, hogy egy sor szer­vezet — elsősorban azok, ame­lyekben választások zajlanak le —. mélyrehatóan elemzik eddigi tevékenységüket, s a kongresz- szus iránymutatásai alapján ha­tározzák meg feladataikat. Am azokban az egyesületekben, ame­lyekben a közeljövőben nem ke­rül sor közgyűlésre, sem árt új­raértékelni a végzett munkát, s a párt legmagasabb fórumán el­hangzottak alapján módosítani, vagy kiegészíteni a szervezet programját. Idézzünk csak a kongresszusi beszámolóból: „...a tudomány váljék mindinkább termelőerőre. A gazdasági szerkezet korszerű­sítése, ami gazdaságpolitikánk­nak mindig kulcseleme volt, fej­lődésünk legnagyobb tartaléka és ■mindinkább létfeltételévé válik." Országos siker Az idézett sorok nyilvánvaló­an sok gondolatot ébresztenek saját munkájukra vonatkozóan a Magyar Közgazdasági Társaság tagjaiban is. A megyei szervezet elnöksége a közelmúltban átte­kintette eddigi tevékenységéi. Az alakulása óta eltelt két és fél esztendő alatt két országos ren­dezvénynek — az INFO '7:i-nak és a XIII. Országbs Közgazdász Vándorgyűlésnek — roll a házi­gazdája. Tagegyesületeiben éven­te mintegy 30 gazdaságpoliti­kai előadást tartottak. A két országos rendezvény nyilvánvalóan Bács-Ktnkun hatá­rain tül is tekintélyt szerzett a megyei szervezetnek —, állapí­totta meg az elnökség. — De va­jon az évente tartott 30 előadás kellő módszerbeli segítséget nyújt-e a megye közgazdászainak ahhoz, hogy korszerűen, ,elemző módon végezzék munkájukat? Bár eddig elismeréssel szóltak az MKT Bács-Kiskun megyei szer­vezetének tevékenységéről a kü­lönböző megyei es országos szer­vek, mégis most — a XI. párt- kongresszus után —, új érték­rendet kap sok minden. Az el­vont, általános témák helyett például gyakorlatiasabb, a me­gye gazdaságpolitikáját közvetle­nebbül érintő előadásokat, ösz- szejöveleleket, vitadélutánokat kellene tartani — mutatott rá az elnökség egyik tagja —. Hiá­nyoznak a programból az élel­miszergazdasággal foglalkozó té­mák, pedig ez igen fontos Bács- Kiskunban — mondotta egy má­sik. Helyi gondok Több szakosztály csak sorva- dozik, nem találja a helyét, fel­adatát. Bizonyos átszervezésekre lenne szükség. Helyes lenne együttműködni egyes témákban olyan társadalmi szervezetekkel, mint a Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövetsé­ge, a Tudmanyos Ismeretterjesz­tő Társulat stb. Nagyon hatéko­nyabbá lenné az MKT tevékeny­ségét, ha egyes vállalatoknál a közgazdászokból munkahelyi cso­portokat is létrehoznának, ame­lyek a közgazdaságtudomány modern eszközeit felhasználva javítanák a vállalati gazdálkodás eredményeit. Az sem ártana, ha a közgaz­dászok a megye különböző sajtó- orgánumaiban — Fetófi Népe, Forrás, Szövetkezeti Elet stb. —, publikálnák a különböző gaz­dálkodó szervezetek eredményeit, gondjait, vitára bocsátanánalc gazdaságpolitikai elképzeléseket. Hasznos tapasztalatok egész tár­háza kerülne igy felszínre és válna közkinccsé a megye gaz­daságpolitikai életében. Kihasználatlan eszköz Sok, ehhez hasonló javaslat hangzott el még az MKT elnök­ségi ülésén. Megállapodás szüle­tett arról is, hogy ez év végén megrendezik a Bács-Kiskun me­gyei közgazdász heteket. Talán ez a rendezvénysorozat egyben plénumává is válhatna — a még távoli közgyűlést megelőzően —■ az elnökség szűk körében el­hangzott gondok megoldásának. Sőt, térjünk vissza a sajtóra. Még ki nem használt eszköz a közgazdászok kezében. S most, amikor az V. ötéves terv elő­készítésének időszakát éljük, sem a megye közgazdászai, sem az őket tömörítő MKT — ezt az el­nökség is Így gondolja nem zárkózhat el a nyilvánosság elöl, nem burkolódzhat hallgatásba, kiváltképp nem egészen a köz­gyűlésig. Olló IPAROSODÓ NAGYKÖZSÉGEK Szabadszállás Bedő Ferenc tanácselnök: A hatvanas évek elején elvándorlás apasztotta Szabadszállás népességét. 1965-től megszűnt a lakosság szá­mának csökkenése, ami elsősorban a termelő- szövetkezetek megerősödésének volt köszön­hető- A kedvezőtlen folyamat megállításában szerepet játszottak a nők foglalkoztatására létesített ipari munkahelyek is. Az ufóbbi tíz esztendőben már gyarapodott Szabadszállás lakossága, s jelenleg körülbelül nyolc és félezer. A férfiak, a családfők több­sége a termelőszövetkezetben találja meg a számítását. A nők jelentős részének szintén a mezőgazdaság, a háztáji a jövedelmi forrása. Az iparbán dolgozók száma közel ezerre te­hető. s ennek 60 százaléka nő. Foglalkoztatá­si gondjaink nincsenek, tömeges ingázás ré­gebben sem volt nálunk, s ma is főleg olya­nok járnak el, akiket a szakmájuk máshová köt. • A Gépjavító és Szolgáltató Szövetkezet vasasai káposztakombájn-alkatrészeket gyártanak NDK exportra. Szolgáltató szövetkezet, gondokkal A tanácsháxa tőszomszédságá­ban, a Kossuth utcában áll a Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet szolgáltatóhúzu. — Tizennégy szakmában szol­gáltatunk — tájékoztat Koller Sándor, a szövetkezet elnöke. — Szabadszálláson kívül tizenhat kalocsai, illetve kecskeméti já­rásbeli községben állnak szak­embereink a lakosság rendelke­zésére. Tavaly itthon 1,5 millió forintos beruházással autószervizt hoztunk létre. A kiemelt szol­gáltatások közül csak mosással és vegytisztítással nem foglal­kozunk. , Sajnos, a szolgáltató tevékeny­ségünk tavaly veszteséges volt. Az építő részlegünk is ráfizetés­sel zárta az évet, amit a meg­rendelőre át nem ruházható anyag-áremelkedés idézett elő. összesen körülbelül 2 millió forinttal maradtunk el u ter­vezett 21 milliós árbevételtől. A 260 dolgozónak munkát adó Gépjavító és Szolgáltató Ipari Szövetkezet csak egyéves múltra, tekint vissza, ugyanis 1974. ja­nuár 1-én jött létre, az ötvenes évek elején alapított Mezőgazda- sági és Gépjavító Ktsz, valamint az Építő- és Szolgáltatóipart Szö­vetkezet egyesülésével. Termelésé­ben az építő és szakipari részleg játssza a vezető szerepel, amely jelenleg OTP-s társasházat épít és lakáskarbanlartást végez. A lakatos és forgácsoló telepen ipari, mezőgazdasági és építő­ipari gépek alkatrészeit gyártják és javítják, s egyes géptípusok szerelését végzik. A vasasok ex­portra is dolgoznak, az idén mintegy 4 millió forintot tesz ki az NDK-nak elvégzendő munká­juk értéke. A varrórészleg 25 asszonya és lánya jelenleg ing­kabátokat készít bérmunkában egy budapesti ruházati szövet­kezetnek. — A község két szövetkezete tavaly azért egyesült, hogy az erők összevonásával gyorsuljon a fejlődés — mondja Koller Sán­dor. — Sajnos, az első évben nem jutottunk előbbre. Az egye­süléskor hetven dolgozó kilépett, helyettük újak jöttek, ami nö­velte a két gazdasági szervezet összeolvadásának gondjait. Sok a tennivalónk, különösen a munka szervezésében. Munkahelyek katonafeleségeknek A szabadszállási katonafelesé­gek elhelyezkedési problémájá­nak megoldására 1963-ban hon­védségi épületben két ipari rész­leget nyitottak. — Ilyen szőrmebéléses mun­kásmellényeket készítünk — mu­tatja be az Újpesti Csökkent Munkaképességűek Ipari Szövet­kezete részlegének termékét Madi Sándorné alapszervezeti párttitkár.-----mellények bé­l ésének beragasztásával és meg- varrásukkal összesen hatvan- hárman foglalkoznak itt. A ra­gasztók átlag 1300—1400 forin­tot, a tűzönök 11)00—1900 fo­rintot keresnek havonta. Bár a fizetés nem túl magas, a katona­feleségek szívesen dolgoznak itt, mert a munka csak egyműsza- kos. A részlegnek 23 bedolgozója is van, ők dzsekiket, nadrágokat, babazsákot, általában sportárukat' készí lenek. A Budapesti Autófém Ipari Szövetkezet jelenleg 27 szabad- szállási asszonynak ad munkát. Részlegében öt kávéfőzőtípust szerelnek a betanított munkás­nők, órabérben, ugyancsak egy műszakban. Havi keresetük át­lagban 1700—1900 forint. Konzervgyári előkészítő telep A megye élelmiszeriparában fontos szerepet betöltő Kecske­méti Konzervgyár egész évben ellátja munkával az 1966 óta termelő szabadszállási előkészítő telepet — tudom meg Szakács Teréz telepvezetőtől és Oláh Mihályné csoportvezetőtől. Az idén, a .fürdő berendezése után.i jobbak lesznek a munkakörülmé­nyek is. A hosszú csarnokban asztal mellett ülve most éppen szárított hagymát válogatnak a fehér köpenyes és kendős munkásnők. Többnyire idősebb asszonyokat látok a sorban. — Hetvenen, egyéni norma alapján dolgoznak a telepen — mondja Szakács Teréz. — A keresetek 1600—1800 forint kö­zött mozognak. A létszám stabil, nyáron gyarapodni is szokott. — Borsószezonban, vagy ha kell, máskor is .bejárunk dol­gozni Kecskemétre — veszi át a szót Oláh Mihályné. — A lét­szám tele most is bent van a gyár kettes telepén. Kateco-üzem A Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat szabadszállási üzemé­ben — a gyermekgondozási sza­badságon levőkkel együtt ■— 174 varrónő dolgozik, s 29 szakmun­kástanuló sajátítja el a szabás­varrás tudományát. Két műszak­ban női nadrágokat és pizsa­mákat gyártanak, részben export­ra. — 1967-ben alapították az üze­met, azóta ilt dolgozom — mond­ja Somogyi Lajosné, a József Attila szocialista brigád tagja. — A munkakörülmények jók. még boltunk is van. Órabért fi­zetnek, havi keresetem 2500—2600 forint. Idehoztam tanulónak a lányom is. — A vállalat bővíteni szeretné ezt az üzemet a kiskőrösi te­lep megszűnése miatt elvesztett létszám pótlására — tájékoztat Pálinkás István üzemvezető- helyettes. — Már folyamatban van a fejlesztéshez og.v telek megvásárlása. Minivarroda születik A Háziipari Export Szövetke­zet legjobb vidéki telepe — ol­vasom a vándorzászló feliratát. — Az export 1970-ben hozta létre bedolgozó rendszerű rész­légét — tájékoztál Sövény Sán­dor, aki a telepen a munka kiadását vezeti. — Tavaly óta saját szabászatunk és adjusztáló csoportunk van. Az összlétszám nyolcvan, ebből mintegy hat­vanam a varrónők, bedolgozók. Az idén belföldi árukon kívül szovjet exportra készítünk 75 ezer darab bébi- és lanyku- játszóruhát. hímzett parasztblúzt. Évente 80—100-féle fazont gyár­tunk. Az Export telepén egy régi épületben munkatermet alakíta­nak ki az év második felére, szalagrendszerű termeléshez. A mostani bedolgozókra alapozott míniüzemnek lesz öltözője és fürdője is. Vissza- és előretekintés A hatvanas években a közsé­gekben az ipari telepek létesíté­sekor általában hiányoztak a hosszabb távra előretekintő ter­vek, s egy szempont érvényesült: mielőbb megállítani az elván­dorlási folyamatot. Az ipari munkahelyek száma a rendelke­zésre álló épületek nagyságútól, az alkalmanként jelentkező mun­kavállalók számától, jellege pe­dig jórészt attól függött, hogy a szabad munkaerőt kereső válla­latok közül melyik tett előbb ajánlatot. A tfenlebb vázoltak kis üzemeket eredményeztek — ami Szabadszállás esetében is megfigyelhető. Az előző évtizedben alapított kis üzemek még bizonyára so­káig fennmaradnak — számuk további szaporítása azonban el­lenkezik a népgazdasági érde­kekkel. Ezért talán jobban meg kellett volna fontolni, hogy az illetékesek engedélyezzék-e az Export Szövetkezet minivarro- dájának létrehozását, vagy he­lyette inkább a Kalocsai Textil- feldolgozó Vállalat üzemének nagyobbítását segítsék elő. A. T. S. • A katonafeleségek mellényké.zí'ö műhelyében. A testület „nesztora” Huszonöt éve alakult meg Bács-Kiskun megye tanácsa A korábbi Bács- Bodrog és Dél-Pest megye helyébe mint közigazgatási egység 1950. ja­nuár 1-én alakult meg Bács-Kiskun megye. S nem egészen fél esztendő múlva — épp 25 éve — megválasztották a megyei tanács tag­jait is. Azok közül, akik akkoriban az izmo­sodó néphatalom e fontos tisztségének a ter­heit a vállukra vették, egy ember van, aki negyedszázadon keresztül megszakítás nélkül tett eleget megbízatásának: Sarok Antal. Bemutatni őt szinte alig is kell: nemcsak e 25 év során, de már a felszabadulás első percei­től kezdve annyi poszton dolgo­zott a megyében, hogy — nem­csak a kortársi gárdából, de a fiatalabbak közül is — kevesen lehetnek azoic, akik nevével, vagy személyével ne találkoztak volna. Az egykori cukrászsegéd. a jelenlegi vállalati igazgató az e két munkakör közé ékelődő esz­tendőkben elvégezte a közélet iskolájának megannyi - ..fakultá­sát”. Szülővárosa, Baja felszaba­dításának már a harmadnapján tagja a 150 tagú vörös őrségnek. Pár hétre rá ott van az MKP városi szervezetének alapítói sorában. Majd tovább szervezi a pártot, az ifjúsági szövetséget. Részt vesz a földosztó bizottság megalakításában, később pedig'a termelés zavartalanságáról kell gondoskodnia, az újgazdáknak vetőmagot szereznie. A pártis­kola elvégzése után járási pro­pagandista lesz. Innét Kalocsára kerül körzeti párttitkárnak. Köz­reműködik a pártszervezetek életrehívásában, s folytatja á har­cot a Baloldali Blokk erősítésé­ért. Csaknem évenként kap újabb felelősségteljes megbízatásokat a töretlen munkabírással, páratlan szervezőkészséggel megáldott fia­talember A Magyar Ifjúság Né­pi Szövetségének megyei titkára, a pártbizottság szövetkezetpoliti­kai osztályának vezetője, s alig 30 évesen a dunavecsei járási pártbizottság első titkára. Né­hány évvel később jeles ered­ménnyel agrármérnöki diplomát szerez, s még ugyanabban az évben a megyei tanács elnökhe­lyettesi székébe kerül. Tizenkét esztendeje a Bács-Kiskun me­gyei Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat igazgatója. S ahogyan eddigi életpályája sok-sok állomását csak hézago­sán soroltuk fel, a munkásságát elismerő kitüntetések közül a legfőbbek felemlitése is önma- "gáért beszél. Kétszer kapta meg a Szocialista Munkáért Érdemér­met, s kétszer a Munka Érdem­rendet — legutóbb annak arany fokozatát. Tulajdonosa a Mun­kás—Paraszt Hatalomért Emlék­éremnek, a Felszabadulási Jubi­leumi Emlékéremnek, hogy csak a legfontosabbakról szóljunk, nem is beszélve a vállalati, szak­mai „ordókról". A legnehezebb feladatokról és legszebb emlékekről kérdezzük. — A legszívesebben a szövet­kezetek szervezése óta megtett időszakra emlékszem. Az a min­tagazda, aki annak idején az egyéni gazdálkodás legnyaka- sabb híve volt. ma a megye egyik legjobb tsz-ének az elnö­ke. Micsoda felejthetetlen pilla­nat volt az első kombájnok munkába állása! A gazdák kö­zül még mindig gyanakvók szin­te nagyítóval figyelték: talál­nak-e szemet a gép után. Ma pedig kombájn nélkül elképzel­hetetlen az aratás. — A tanácstagok a kollektivi­zálásból is tevékeny részt vál­laltak. Vasárnaponként például ismerkedni vittük a parasztokat uz egyre jobban magukra találó tiszántúli gazdaságokba. — És ha a tanácstagi munká­ról ejtek szót, azt kell monda­nom: a kezdeti idők sok formá­lis vonását mindinkább közvet­lenség. összeforrottság, a közsé­gekhez, a néphez való szoros kötődés váltotta fel. Több mint tíz éven át képviseltem a ta­nácsban Dunapatajt és Ordast, s jelenleg is Szabadszállást. El­mondhatom: a negyedszázad alatt sokszor nehéz, de tagad­hatatlanul szép és hasznos mun­kát végeztünk a köz javára. És nagy öröm számomra, hogy az első perctől fogva ott lehettem a tanácstagok közt. Nehezen formált szavakat ej­tett, mégis őszinte vallomás ez. Idestova egy esztendős betegség, ismétlődő vizsgálatok, gyógysze­rek sokaságának zsongító ereje fátyolozza a mondatokat. Mö­göttük. bennük mégis ott ragyog a közéleti ember töretlen biza­kodása; annak a . tudata. hogy amit annyi éven át végzett, együtt az eszme spk-sok hívével — nem volt hiábavaló. Kívánjuk Sarok Antalnak, a megyei ta­nács — tisztségviselése idejét te­kintve — legidősebb tagjának, hogy mielőbb friss egészségben szemlélhesse azoknak az ered­ményeknek az aratását, amelyek­nek egykor ő is a magvetője volt. Jóba Tibor MIT MONDANAK A SZÁMOK? Fogyasztási szövetkezetek a városokban A jövőben időről időre találkoz­nak olvasóink ezzel a feleimmel. Elhatároztuk, hogy a számokat hívjuk segítségül különféle, közér­dekű témák szemléletes, az össze­függéseket felvillantó, a tanulságo­kat kivetítő, a lényeget megraga­dó áttekintéséhez. Tudjuk, hogy a cim láttán so­kan bosszúsan legyintenek: igy is tele van az újság adatokkal. Ki a csuda jegyzi meg a rengeteg szá­mot? Mások azt vallják, hogy csak akkor ismernek valamit igazán, ha matematikailag is képesek ki­fejezni. meghatározni jellemzőit. Az adatdömping feloldása, meg­világítása, a legfontosabbak cso­portosításával a jelenség felszíni és lényegi ei neinek a kiemelése a célunk! Beszéltetni szeretnök a számokat, anélkül hogy általános érvényű, teljességre törekvő, ösz- szefoglaló megállapításokra vállal­koznánk. Együttgondolkodásra hívjuk ol­vasóinkat: figyeljük közösen hogy mit mondanak a számok. Sokan ma is földművesszövet­kezetnek mondják az általános fo­gyasztási és értékesítő szövetke­zetét. Voltak olyan időszakok, amikor tevékenységi körüket a falvakra akarták egyesek szűkí­teni. Valóban, működésüket első­sorban a községekben fejtették ki. 1970-ben hét az egyhez volt a for­galom aránya. Az utolsó négy esztendőben a hálózat bővítése és korszerűsítése révén megkétszere­ződött a megye hat városában működő szövetkezeti egységek be­vétele és az arány igy módosult: 4,8 az egyhez. Sokat nyom a latba a 13 szövet­kezet összefogásával létrehozott Alföld Áruház. A megyei szövet­ség 42 millió forinttal támogatta, ösztönözte a városi fejlesztési fel­adatok megoldását. Az összeg nagy részét áruházak, ABC-áru- házuk. új lakótelepek építéséhez és munkáslakta körzetek kereske­delmi és vendéglátóipari igényei­nek a kielégítéséhez adták. Ez összhangban van az adott telepü­lések vezetőinek, lakosságának a kívánságával, a munkásság élet- körülményeinek javítását szorgal­mazó határozatokkal. Bedő Tibortól, a MÉSZÖV tit­kárságának a vezetőjétől tudjuk, hogy évről évre nagyobb szerepet kérnek és kapnak a szövetkeze­tek Kecskemét és a többi város ellátásában Kiskunhalason a Fémmunkás Vállalatnál tart fenn. üzemi konyhát és büfét a halasi ÁFÉSZ. Hálásak a félegyházi vil­lamosszigetelő- és műanyaggyár dolgozói az üzemben nyitott szö­vetkezeti élelmiszerboltért és a közeli húsboitért. A kecskeméti ÁFÉSZ a Habselyemgyárban lé­tesített egy látogatott kereskedel­mi egységet. A mélykúti szövet­kezet gondoskodik a bajai Kis­motor- és Gépgyár dolgozóinak az étkeztetéséről. A fogyasztási szövetkezetek fi­gyelemmel kísérik az iparosodás és a városiasodás folyamatát. A felvett új tagoknak tekintélyes ré­sze munkás. Gyári dolgozók nagy számban találhatók a Kecskemé­ten. Kiskunfélegyházán. Baján és Kiskunhalason működő kerthasz­nosítási szakcsoportban. A számadatok alapján reálisnak és indokoltnak látszanak a Bács- Kiskun megyei MÉSZÖV elképze­lései: Munkás fogyasztási szövet­kezeti tagozatokat alakítanak, ahol erre a feltételek adottak. Szeretnék, ha a szövetkezeti la­kótelepeken szövetkezeti áruellá­tás gondoskodna az ott élők napi szükségleteiről és így a két ága­zat tevékenységét összehangol­hatnák. Mindent elkövetnek an­nak érdekében, hogv a városok kereskedelmi forgalmában az ÁFÉSZ-ek részesedése 1980-ra el­érje a 23—24 százalékot. Heltai Nándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents