Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
4 9 PETŐFI NEPE • 1975. május 15. 9 Dániel Vilmosné és Tóth Károlyné betanított gépmunkás, a Dózsa asztalos brigád tagjai gyalugépen dolgoznak. Az aranyjelvénnyel kitüntetett kollektívának mindketten alapító tagjai. Az élüzem brigádjai Lapunk május 1-i számában beszámoltunk arról, hogy a Székes Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyára negyedszer kapta meg az élüzem címet. Az ünnepségen a gyár tizenkét szocialista brigádja is „érdekelt” volt. — A szocialista brigádmozgalom eredményeink egyik forrása — mondja Pántos Zoltán versenyfelelős. — A tizenkét kollektíva 240 tagja élenjár mind a termelésben és a tanulásban, mind pedig a társadalmi munkában. A vállalaton belüli versenyben első lett a Dózsa asztalos brigád, három ezüst után most az aranyjelvényt is elnyerték. A Ságvári brigád a kongresszusi munkaversenyben elért eredményeiért megkapta vállalat kiváló brigádja címet. A Győzelem nevű elasztik-iru- gógyártó brigád a bronz fokozat tulajdonosa lett. A többi brigád az eddig elért ered- nnényeit „védte” meg a múlt évi tevékenységével. Bízunk abban — mondotta a továbbiakban Pántos Zoltán —, hogy nem ez a kitüntetés volt az utolsó, a jövő évi értékelésinél is „szólítanak” bennünket. A Vállalat kiváló brigádja cim elnyerésében nagy szerepe volt Babinszki Mihálynénak és Auchbert Gyulánénak, a Ságvári brigád tagjainak is. • Kara Zoltán, a Győzelem nevű elasztik- rugógyártó brigád tagja az újító- mozgalomban is részt vesz. A közelmúltban adott be egy munkavédelmi újítást, amelynek bevezetése előreláthatóan megkönnyíti és biztonságossá teszi a rugógyártó gép melletti munkát. A rövid beszélgetés után meglátogattuk a három brigádot, majd megörökítettük az épülőfélben levő szociális épületet, amelyben az öltöző-fürdő, mellett konyha és étterem is lesz. Itt kapnak helyet az irodák és az orvosi rendelő is. O. L. • Az új szociális épület, amelyet a tervek szerint a harmadik negyedévben adnak át rendeltetésének. (Opaussky László felvételei) Négyszemközt a konzervgyári pártbizottság titkárával — Azt hiszem, egy minisztert könnyebb utólérni. mint az üzemi pártbizottság titkárát! — mondom kedélyesen Dajka Jánosnénak. a Kecskeméti Konzervgyár pártbizottsága titkárának, miközben az irodájába tessékelve hellyel kínál. Mielőtt ugyanis sor kerülhe- tetett személyes ismerkédésünkre. meglehetősen sokszor kerestem sikertelenül telefonon. Keveset tartózkodom az irodában. Ügy vélem, a párttitkár igazi munkahelye a dolgozók között Van. Bár elég régi ember vagyok a gyárban, az ismerkedésre rászorulok. Kell a mindennapi, eleven kapcsolat a dolgozókkal — magyarázza meggyőződéssel Daj- káné. A gyári pártélet. az üzemi párt- bizottságot foglalkoztató feladatok felől érdeklődöm, a rokonszenves. nyílt szívű partnerem pedig a XI. pártkongresszus határozataira hivatkozik, s máris a téma sűrűjébe vág: — Gyárunkban mind jobbak a termelés feltételei, legalább is ami a korszerű gépeket, gépsorokat illeti. Viszont a legfrissebb felmérés szerint kilencszáz dolgozónak nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége. Ami külön sajnálatos: mintegy ötszáz közöttük a harminc éven aluli, ráadásul 60 százalékuk bejáró dolgozó ... Íme. csak egyetlen, de nem csekély probléma, amely feladatokat szab! A közeli napokban például Ti- szakürtre készülök, egy kihelyezett osztály szervezésében szeretnénk megállapodni a helyi pártvezetőkkel. A Szolnok megyei községből mintegy hetven dolgozónk jár be, de helyben is működik telepünk. Hirtelen gondolatot vált a párt- bizottság titkára, s újságolja, hogy az üzemi demokrácia hatékonyabb érvényesülése érdekében új módszerrel próbálkozó 25 hazai vállalat közé a Kecskeméti Konzervgyárat is kijelölte a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium. Kísérletképpen a szakszervezeti bizalmiak és főbizalmiak tanácskozásának bevezetéséről van szó. — A megbízás eléggé friss még; egyelőre ott tartunk,- hogy formálódnak az elképzeléseink. Nem is olyan egyszerű feladat ez, s nagyon is összefügg az előbb említett tanulással. Mert oéldáuL igazat állítok, ha azt mondom: gyakoroljuk az üzemi demokráciát. Gond azonban, hogy igazán és összefüggéseiben a nagy tömegek nehezen értik még. A legfontosabb ezért, hogy szoktassuk, megértessük, gyakoroltassuk ... Az az elképzelésünk, hogy évente kétszer tartunk majd bizalmi- tanácskozást: tavasszal, amikor az előző évi munkaversenyt és gazdálkodást értékelnénk, s a vállalat éves tervéből adódó feladatokat vitatnánk meg; késő ősszel pedig, az elvégzett munka számbavétele mellett, a következő évi céljaink körvonalazása adná a tanácskozás témáját. Méghozzá nagyon alapos előkészítés után. Nagyon fontos szerep jut ebben a pártalapszervezeteknek és nemkülönben a pártcsoportoknak. A gazdaságirányítás pártellenőrzésére nyomatékosan kötelez bennünket a kongresszus határozata! — magyarázza Daikáné. Rönké szünet után pedig jólesőn említi: Kedvező az üzemi pártbizottság összetétele. A munkások aránya 62 százalékos; a nők 50 százalékos hányadot képviselselnek; a gazdaságvezetés részéről pedig egyetlen személy, az igazgató tagja a párt üzemi testületének. S ami a legfontosabb: nagyon tevékenyek a pártbizottság tagjai. A legutóbbi, márciusi ülésen tizenheten fejtették ki véleményüket a múlt évi gazdálkodásról és az V. ötéves tervelképzelésekről, mert ez volt a téma. Sok hasznos tanáccsal szolgáltak például a takarékosságot illetően. — Hanem meghökkentett, nem is gondoltam volna, hogy ennyire pocsékolunk! Arról van ugyanis szó, hogy csupán kicsivel nagyobb gondosság és odafigyelés tíz tonna hullámpapír-megtakarítást eredményezett az első évnegyedben. Eddig lekerült az üvegsorokról a papír, félrelökték, rajta tapostak és kész. Pocsékba ment. Most ügyelnek rá, gondosan bánnak vele. S bizony, meggyőző érv, hogy a korábban nélkülözött gondosság negyedév alatt több mint 93 ezer forint értéket mentett meg — sorolja jelentőségteljesen a pártbizottság titkára. Minden anyaggal, energiával ésszerűen, gondosan, takarékosan bánni! — napirendi téma ez a pártcsoportértekezleteken csakúgy. mint a szocialista brigádokban, a szakszervezeti csoportokban, a brigádvezetők értekezletén — Nem marad haszon nélkül, ha az emberek érzik, hogy szükséges, fontos a véleményük. És hogy ezt mind többen érzik, arról olyan kezdeményezések tanúskodnak, mint például: a rakodólapokat és a kartonokat leszorító pántvasat idáig úgy távolították el, hogy a közepéből kicsíptek, és lehetett dobni a hulladékba. Most meg, valaki, valahol látott egy olyan ollót, amelynek segítségével megkímélhető, újra használható a pántvas. Vagy: a szakszervezeti- bizalmi-választáson felvetődött hogy ne jutazsákban szállítsa a gyár a cukrot, hanem papírban. A juta bolyhái között ugyanis sok cukor kárbavész... Ezek a példák a gyár igazi gazdáinak tudatosságára vallanak! — Eddig munkájáról vallott beszélne ezek után önmagáról is az üzemi pártbizottság titkára? — terelem személyére a szót Dajka Jánosné pedig készséges: — Szívesen. Megválasztásomig az értékesítési osztályon dolgoztam. mint export-adminisztrátor. Pártmegbízatást a 3. számú alapszervezet vezetőségi tagjaként végeztem; egyébként a párt tagja 1958 óta vagyok, A pártbizottság titkári tiszte sok munkával jár. mégis nagyon boldog vagyok 1 Nem is hittem volna, hogy ennyi nálunk a segítőkész ember. Kívülről gyakran tűnik úgy, hogy mindenki rohan és fáradt. De a nyolc hónap alatt nem tudtam úgy kérni, hogy... Minden sikerült! Pedig a feladat nem volt kevés. Nagyon sok kiváló munkatársam van. Az alapszervezeti titkárok, vezetőségek tagjai, a párt- csoportbizalmiak. a végrehajtó bizottság tagjai, a gazdasági vezetők. Nagyon sokat dolgoznak meggyőződéssel, őszinte hittel, lelkesedéssel. Bevallom azt is, hogy titokban mindig szerettem volna párttitkár lenni. Talán azért, mert a pedagógus pályával érzem rokonnak ezt a munkát. Én ugyanis pedagógusnak készültem, csak a körülményeim másként alakultak. Perny Irén Érdemes fejleszteni .sns'l ífov fsiőtegíisf! iödißv^Tßt g$gxjv fiéj'ivha kapcsolatokat A jugoszláviai Vajdaságban működő Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet a növény- termesztés minden ágazatában folytatott rendkívül termékeny kutatómunkájával állandó, jelentős segítséget nyújt az ország mezőgazdaságának. Eddigi tevékenysége Jugoszlávia legjelentősebb tudományos intézményeinek sorába emelte. Nemcsak belföldön, hanem a világ számos országában ismerik munkáját. Az intézet kutatói sokat tettek új növényfajták és hibridek létrehozásáért. Különösen az utóbbi évtizedben állítottak elő számos olyan nagy teljesítményű fajtát, amelyek a termelésben ma is első helyen állnak nemcsak Jugoszláviában, hanem más országokban is. • Az Cjvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet épületének homlokzata. A magtermelés és feldolgozás folyamatának egységesítése, összhangba hozása céljából megalakították a Magtermelők Ügyviteli Szövetségét, amelynek harminc tagja van. A szövetségbe az intézet is belépett, mint az egyik fontos magtermelő üzem. Ezzel elősegíti, hogy az új hibridek magjai Jugoszlávia egész területére gyorsan eljussanak és elterjedjenek a mezőgazdasági üzemekben. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a terméseredmények évről évre gyorsan emelkednek. Erről a későbbiekben még részletesen szó lesz. Az intézet jó kapcsolatot alakított ki számos ország kutatóival, köztük magyarországi ne- mesítőkkel is. Újvidéken járva meglátogattuk az intézetet. Beszélgettünk több kiváló kutatóval, akik számos új hibridet, fajtát állítottak elő. Találkoztunk dr. Relja Savtes professzorral, a kukoricaneme- sítési főosztály vezetőjével, aki gyakran jár hazánkban is és szoros kapcsolatot alakított ki a martonvásári kutatókkal. A professzor a kukoricanemesítés egyik világhírű képviselője. Szívesen és örömmel adott tájékoztatást jelenlegi munkájukról. — Az utóbbi években sokat léptünk előre, olyan hibrideket állítottunk elő, amelyek magas terméseredményeket hoznak. Mezőgazdasági nagyüzemeinkben ma már nem ritka a 100 mázsa hektáronkénti termés májusi morzsolt értékben számítva. Értek el a termelők 150—160 mázsa hektáronkénti hozamot is. Újabban egyre inkább napirendre. kerül a béltartalom vizsgálata. Tehát nemcsak a hozamok, hanem az is, hogy menynyi a fehérjetartalma a fajtának. Másik téma, amellyel foglalkoznak a kutatók: a mag olaj- tartalmának vizsgálata. Mi is állítottunk már elő olyan fajtákat, amelyeknek az eddigieknél jóval magasabb a fehérje- illetve az olajtartalma. Sajnos, ezek egy része nagyon érzékeny a betegségekre. Még sok munka vár ránk addig, míg elérjük céljainkat. A jugoszláviai és a magyar kutatók közös programot dolgoztak ki, a kukoricanemesítésben dolgoznak együtt. Van is már egy közös fajtánk — tájékoztat a professzor. — A neve: NS—MV—SC—355. Jelenleg egyébként 12 új hibridünk, illetve fajtánk van, amelyek jobb tulajdonsággal rendelkeznek, mint elődeik. Véleményem szerint nem. csak a fajta, hanem az agrotechnika fejlesztésével, a technológia tökéletesítésével is elérhetünk az eddigi rekordoknál még magasabb terméseredményeket, akár 200 mázsát hektáronként. Erre egyik lehetőség a tőszám növelése. A fajtában benne van a magasabb hozam, ahogy mondani szoktuk. Nagy sikereket ért el az intézet a búzanemesítésben is. Hét új nagy hozamú fajtájuk van. Vasa Momcsilovics és Sima Savics, az intézet kutatói elmondták, hogy ezek a régebbieknél átlagosan 10 mázsával magasabb termést hoznak. Beváltak a gyakorlatban. A statisztika szerint tavaly is nagy területeken 55—60 mázsa szemterméssel fizettek. Az egész világon érdeklődnek irántuk. Magot kért a Szovjetunió és Kína, valamint számos európai állam. Került Magyarországra is az új fajtákból. A Bajai Állami Gazdaság vásárolt kisebb meny- nyiségben. A kutatók elmondták, hogy ezek az új fajták betegségekkel szemben is ellenállóak. Jugoszláviában is törekednek a cukorrépa termőterületének növelésére. Már az idén számottevően emelték a vetésterületet. Két új fajtájuk van, amelyek öt —hatszáz mázsát adnak hektáronként. Cukortartalmuk 20 százalék körül van. Az intézetben tett látogatásunk során szívesen adtak tájékoztatást az intézet kutatói, rendelkezésünkre bocsátották a legújabb eredményeket. Mindebből következik hogy megvan a készség a tudományos együttműködésre. Már eddig is terebélyes kapcsolat alakult ki a magyar tudományos körökkel. Hasonlóképpen egyes mezőgazdasági nagyüzemek, főként a Vajdaság és a bajai járás között. A beszélgetések során számtalanszor szóba került, hogy ezeket a kapcsolatokat érdemes len. ne továbbfejleszteni. K. S. Űj antibiotikum a barnaszénben Angliai érdeklődés a tatabányai szénhumuszok iránt A Tatabányai Szénbányáknál már hatodik éve kutatják, hogy milyen módon lehet hasznosítani a hazai barnaszenek humusztartalmát. A sikeres laboratóriumi és félüzemi kísérletek után egy modellüzemet építettek, s ebben naponta már 100 kiló vegyszerminőségű humuszpreparátumot vonnak ki a barnaszénből. Ez az értékes vegyüiet jól hasznosítható az ipar és a mezőgazdaság számos területén. Az egyik humid alapanyagú készítmény például jelentősen növeli az akkumulátorok élettartamát, teljesítőképességét. Alkalmasak a Tatabányán előállított hutnuszkoncentrátumok talajjavításra és a kultúrnövények terméshozamának növelésére is. A humán- és állatgyógyászatban a sebek gyógyulásának idejét rövidíti. A reumás betegségben szenvedő tatabányai bányászokat eredményesen gyógyítják a humuszsav-szalicilsav komplexekkel. A tatabányai kísérletek híre eljutott Angliába is, és felkeltette a nottinghami egyetem szakembereinek figyelmét. Nemrégiben az egyetem egyik professzora -— Lord Anrglyn — levelet írt a Tatabányai Szénbányákhoz és érdekes adatokat közölt a humuszve- gyületekkel való kísérleteikről. Megírta, hogy 25 évvel ezelőtt újfajta antibiotikumot fedezett fel a széntartalmú kőzetekben, amely a legújabb laboratóriumi vizsgálatok során egyedülálló tulajdonságot mutatott. Ez az anyag nagy hatással van bizonyos gombás fertőzésekre, nagyon aktív a gennykeltő baktériumok több formájával szemben és eredményesen próbálták ki a tuberculinn egyes törzsei ellen is. Az új antibiotikumot vitricynnek nevezte el felfedezője. Ennek az új hatóanyagnak legjelentősebb tulajdonsága, hogy a jelenleg használatos antibiotikumokra már rezisz- tens baktériumokat is elpusztítja. A nottinghami egyetem professzora levelében kérte, hogy küldjenek részükre Tatabányáról humuszmintákat, mert ők széles körű klinikai kísérlétekhez elegendő mennyiségű kivonatot még nem tudtak előállítani és a tatabányai kísérletek szerint a magyarországi barnaszenek az ang- liaikénál is több antibiotikumot tartalmaznak. A tatabányaiak úgy tervezik, hogy a jövőben együttműködnek a nottinghami egyetem szakembereivel a kutatásban. (MTI)
