Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-15 / 112. szám
1975. május 15. • PETŐFI NÉPE • 3 Kalocsai üzemekkel ismerkedtek a komszomolisták Mint arról tájékoztatást adtunk, hétfőn este Kecskemétre érkezett a Krím terület Komszo- mol Bizottságának négytagú dele. gációja. Tegnap Kalocsára utaztak a szovjet fiatalok. Juhász Lászlóné, a kalocsai városi párt- bizottság titkára adott tájékoztatást a város gazdasági, társadalmi helyzetéről,, fejlődéséről. A vendégek ellátogattak a Kalocsa vidéki Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalathoz, ahol Végvári István igazgató köszöntötte őket, s bemutatta nekik a vállalat termelési folyamatát. A kalocsai porcelánüzem megtekintése után a Hosszúhegyi Állami Gazdaság üzemegységeivel ismerkedtek a Krím területi komszomolisták. Este megnézték a Kijevi Dina. mó—Ferencváros mérkőzést, s ezután a bajai KISZ-vezetőképző táborban szálltak meg. • Végvári István igazgató ismerteti a paprikaüzem tevékenységét. Miért zsúfolt a rendelőintézet? KIÁLLÍTÁS — ANKÉT — ELŐADÁS Bolgár kulturális napok Egyéves hatású kukorica- gyomir tószer A Fűzfői Nitrokémiánál napi 10 tonnányi mennyiségben megkezdték a Cianazin nevű kuko- rica-gyomirtószer hatóanyag gyártását. Ez a vegyület éppen úgy, mint a Hungazin, vagy az Aktikon hatóanyaga triazin-szár- mazék. Alapvető különbség azonban, hogy a már ismert kukori- ca-gyomirtószerek kétéves hatásúak, míg az új hatóanyag segítségével egyéves hatású szert lehet előállítani. A jelenlegi kísérleti gyártást még ez év végén nagyüzemi gyártás követi. Rövidesen elkészül az 500 tonnányi évi kapacitású új üzem. Az új variánsok nemcsak kémiai összetételüket tekintve új- szerűek, de formájukban is. Préseléssel és különböző bevonattal néhány tized milliméter átmérőjű mikrogranulátum formájában kerülnek forgalomba. így víz nélkül is felhasználhatók. A Bolgár Kulturális Központ és a Hazafias Népfront megyei titkársága közreműködésével a megyei művelődési központban május 18—25. között megrendezik a bolgár kulturális napokat. Bolgár nép- és iparművészeti kiállítással nyitják meg a rendezvénysorozatot, 18-án délelőtt tizenegy órakor. A tárlatot Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára nyitja meg. Aznap este kilenc órai kezdettel bemutatják a Bulgária, az aranyló Nap országa című, magyarul beszélő színes természetrajzi és földrajzi filmet. A gyermekek részére ugyanakkor rajzfilm-bemutatót tartanak. Május 20-án este hét órakor a színházteremben Barangolás Bulgária legszebb tájain címmel színes útifilmet vetítenek az érdeklődőknek. Toso Doncsev, a Bolgár Kulturális Központ titkára 21-én kilenc órakor a bolgár közművelődés helyzetéről tart előadást a kamarateremben. Két rendezvényt is terveznek 21-ére. Délután három órakor bolgár—magyar irodalmi kapcsolatok címmel beszélgetést folytatnak a helybeli irodalombarátokkal, valamint a Forrás és a Petőfi Népe munkatársaival. Erre az eseményre ellátogat dr. Stojan Radev is,, a Bolgár Kulturális Központ igazgatója, aki többször volt már kedvesen fogadott vendége Kecskemétnek és Bács-Kiskun megyének. Este hét órakor Bodor Tibor színművész önálló estjét rendezik meg. Az eseménysorozatra kiadott meghívó hátlapján közlik a XX. századi bolgár irodalom válogatott ajánló bibliográfiáját. Éz segítséget nyújt azoknak, akik szedetnének közelebbről is megismerkedni a baráti ország szellemi életével. V. M. Intézkedések a helyzet javítására SZÁZHÚSZ PERCES ŐRJÁRAT Kecskeméten, a megyei kórház szakorvosi rendelőintézetében a hét némely napján, egyes napszakokban és bizonyos szakrendeléseken zsúfoltság tapasztalható; a rendelőbe csak hosszas várakozás után lehet bejutni. Több olvasónk tett panaszt ezzel kapcsolatban, és személyesen is meggyőződhettünk az áldatlan állapotról, amelynek okai felől érdeklődtünk dr. Pataky Józsefnél, a megyei tanács vb egészségügyi osztálya vezetőjénél. — Rendelőintézetünk felvevő (területén mintegy 200 ezer személy él, ennyi embert kell gyógyító-megelőző szakellátásban részesíteni. Az ellátási igénynek több mint a fele vidékről jelentkezik. Az alapellátáson felül a szakmák némelyikében (ortopédia, gyermek-szívgondozás, gyermek-ortopédia, gyermek-idéggondozás, fogszabályozás stb.), a rendelőintézetnek az említettnél is nagyobb területet kell ellátnia. A székház bővítése tavaly fejeződött be. Ennek ellenére sem kerülhetett sor újabb rendelések beállítására. Csupán a megfelelő munkára alkalmatlan körülmények közt működő néhány szakrendelés helyzete javult. Az új szárnyban kellett elhelyezni néhány olyan gondozóintézetet, amely eddig szükség-körülmények közt működött. Ilyen például a felnőtt- és gyermek-ideggondozó, a felnőtt- és gyermekszívgondozó, valamint a cukorbeteg-gondozó. A népesedéspolitikai határozatokban előírt családvédelmi tanácsadók és a terhesség-megszakítást engedélyező bizottságok részére is csak az új épületszárnyban tudtunk helyet találni. — Véleménye szerint melyek a legtúlterheltebb szakrendelések? — Szükség lenne egyebek közt a sebészet továbbfejlesztésére, ehhez azonban elengedhetetlen követelmény a megfelelő rendelőhelyiség megteremtése és újabb orvosi állások szervezése. Terveink közt szerepel, hogy — á feltételek kialakítása után —, a baleseti ellátást a megyei kórház területén létesítendő traumatológiai állomásra bízzuk, s így elkerülhető lesz a túlzsúfoltság. A fogászati szakrendelés zsúfoltságának fő oka az állandó létszámhiány. Az itt foglalkoztatott 22 orvos közül 17 nő. Az elmúlt időszakban egyidejűleg többen is szülési szabadságon voltak, vagy a gyermekgondozási szabadság előnyeit vették igénybe. A helyzet a szakrendelésen azonban rövidesen javulni fog, mivel az említett orvosnők csakhamar folyamatosan újból munkába állnak. Ismerjük a rendelőintézet földszintjén a reggeli órákban, s főként a hetipiaci napokon tapasztalható zsúfoltságot is. A központi kartonozó kialakításával több ablakon szolgálják majd ki a betegeket, gyorsabb lesz a sorszámosztás, s megfelelővé válik a betegirányítás. A laboratóriumban a sok szűrővizsgálat és munkaalkalmassági vizsgálat- okoz torlódást. Az üzemegészségügyi ellátás fejlesztésével ezek ä tennivalók az üzemorvosok feladatkörébe kerülnek, s így végre megszűnhet a laboratórium túlzott igénybevétele. — Milyen egyéb okokat említhetnénk a nehézségek magyarázatául? — A szakrendelések jelentős hányadában nem főfoglalkozású szakorvosok látják el a tennivalókat. A rendelések nem minden esetben igazodnak az igényekhez, hanem olyan időpontokra korlátozódnak, amikor a szakorvos főfoglakozású munkahelyéről eltávozhat. Eleve mindig zsúfoltak a hetipiaci napok. A vidéki betegek csak a délelőtti órákban tudják a szakrendeléseket igénybe venni, utazási körülményeik miatt. — Milyen intézkedések történtek a helyzet javítására? — Több üzemben, a munkáltatók egy részének jelentős anyagi hozzájárulásával, kihelyezett fogorvosi rendeléseket szerveztünk. Ezek azonban sajnos csak részben váltak be, mert az üzemi dolgozók jó része nem él a kedvező munkahelyi lehetőséggel, hanem továbbra is a rendelőintézet zsúfolt fogászatát keresi fel. Ahol a kellő feltételek adva voltak — mint például a fiziko- és balneo-terápián, a fogászaton —, a betegberendelési és -irányítási rendszert vezettünk be. A szakorvosok száma szemésszel, illetve reumatológussal gyarapodott, és beállítottuk a második ideggyógyászati szakrendelést is. — Végezetül: milyen további szándékaik vannak a rendelőintézet zsúfoltságának enyhítésére? — A rendelőintézet igazgatófőorvosa összeállította a szakrendelések működésével, igénybevételük lehetőségeivel kapcsolatos tudnivalókat. Ezt az útmutatót sokszorosítjuk és az orvosok mindegyikéhez eljuttatjuk. Felhívjuk a figyelmet azokra a szak- rendelésekre is, amelyeket csak orvosi beutalóval lehet igénybe venni. Központi kartonozót alakítunk ki, s ahol lehet, bevezetjük a betegirányítást. Á csoport- vezető belgyógyász főorvosokat — akik a körzeti orvosi rendelőkben rendelnek —, fokozatosan EKG-készülejkkel látjuk el. A központi laboratóriumot a körzeti orvosi rendelőkben is elvégezhető laboratóriumi vizsgálatok körének fejlesztésével tehermentesítjük. — Hadd fejezzem be a tájékoztatást a helybeli betegekhez irányuló azzal a kérelemmel, hogy főként a reggeli órákat hagyják meg a vidékről beutazók egészségügyi ellátására, s — a sürgős szükség esetét kivéve —, lehetőleg inkább a délutáni szakrendeléseket vegyék igénybe. J. T. A városszéli boltokban Kecskeméten Egymás mellett kettő 10 óra 50 perc. Szegedi út 17: 1131-es élelmiszer vegyes. Megint csak a BÉK-é. Az üzlet előtt sört isznak. Bent is. Elavult berendezés, sivár belvilág, Csur- kánéval élcelődnek. A kérdésre derűsen válaszol: — Csak a forgalommal nem vagyok megelégedve, mióta ezt az utat lezárták. Mirelit? A, kérem, hírmondója sincs. Egyébként nem rajonganak érte, tudja, a környéken kevés háziasszony főz. Banánnal, azzal aztán hónapok óta nem jelentkeznek. És tudja mit intézzen el nekem? Pick szalámit, vagy gyulait. Örökké azzal molesztálnak .. . (Pick szalámi... Ha csak ez hiányzik, akkor jó. .Hanem ez a sörözés...!? Vagy pedig akkor írják ki, hogy élelmiszer-, vegyes- és italbolt.) Tíz méterrel arrébb cégtábla: Termény-zöldség bolt. A tulajdonos : Rózsabarack Szakszövetkezet. Tágas belső, a készlet háborús időkre emlékeztet. Gyorsleltár: négy darab paprika, négy csomó zöldhagyma, alrha,o>úö»öSO hagyma, burgonya, fűszeráruk,- üdítők. Más semmi. Dé tényleg. Illetve ... Kovács Gyuláné mintha elvágyódna innen: — Abszolút nincs termény, csak hereliszt és dúsított táp ... (Hát akkor?! Ilyen formában kinek elengedhetetlen ez a kereskedés? A gazdaságosságról nem is beszélve ...) Méhesfalu, Széchenyiváros 11 óra 10 perc. A külső körúton járunk. Az 1166-os kis BÉK-üzlet észrevétlenül húzódik meg. Már-már szégyenlősen. Fazekas Judit ráér, akár kereszt- rejtvényt is fejthetne. Jókedvű: — Bácskaival, sonka- és paprikás szalámival valósággal elárasztanak, több érkezik, mint amennyi elfogy és egyszerűen nem akarják visszavinni. A primőr nálam nem cikk, mögöttem található a zöldséges. Mélyhűtött étel? Lehet, hogy elmenne... Persze ... Jó lenne, ha volna, de- hát nincs hűtőpult. A tejterméknek és a felvágottnak is elkelne egy hűtővitrin. A sörrel is sűrűn van probléma: húsvét előtt például hárcjm hónapig színét se láttam. (Nem baj. Mármint a sörtelen- ség. A jégszekrény hiánya viszont annál inkább. Kellemetlen kihatásai miatt.) 11 óra 25 perc. Békéscsabai út, 1114-es önkiszolgáló élelmiszervegyes. Árudömping, állandó csúcsforgalom, első ránézésre is bőséges választék. Bencsik István üzletvezető mondja: — Minden primőr megtalálható nálunk. Nézze: sóska, retek, zöldhagyma, — paprika, saláta. — és mutatja. — A MEZÖTER- MÉK-től származik, de felvásárlást is folytatunk. Itt meg a mirelit: szilvásgombóc, uborkasaláta, zöldborsó, parajkrém. Néha elromlik a mélyhűtő, most,, i,s ezért nem tartok csirkét, de már 1 intézkedtem. Ufe?,. ‘konzervbol sém szukolKodunk ... (Csak a sört hiányolja. 0 is. Pedig ez egy jólmenő üzlet. Valóban, de akkor idecsalogatná a sörbarátokat is. Volna bevétel!) 11 óra 40 perc. Végállomás: Széchenyiváros, AGROKONZUM. A gazdák: a MEZÖTERMÉK, illetve a Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és húsipari Vállalat. Üzemeltető: a Magyar—Szovjet Barátság Tsz. Nagyáruház, benne sok mindennel. Vonzáskörzetét tekintve mégis rendkívül pici. Jantos András üzletvezető egyetért: — Valóban. És a készlet sem mindig a legrózsásabb. Pillanatok alatt ízesített joghurt nélkül maradunk például. Az édességkínálat jelentéktelen, a lisztutánpótlás sem tökéletes. A mirelitelláA városi hűtőház nem rendelkezik kiszerelt termékkel, a zöldséget talán a . napokban pótolhatom csirkeaprólékkal, belsőséggel. Ami a primőrfelhozatalt illeti: kiváló. A szabad felvásárlás folytán a retektől a gombáig sokféléből válogathatnak az ide betérők. (Kellemes meglepetés a tőkehús-osztály, hiszen az ipar közvetlenül is érdekelt. Legyen máskor is szerencsém — mondja a vezető.) Mindent összevetve A riportból nem derül ugyan ki, de az első kérdés mindenhol az alapvető élelmezési cikkekre — kenyérre, tejre, zsírra, cukorra, lisztre, stb. — vonatkozott. Mennyiségük és. színvonaluk — úgyszólván kivétel nélkül — kielégítő. A lisztellátás azonban egy-két helyen akadozik. A primőráruval sem szívesen bajlódnak, bár a zöldségbolt közelsége elfogadható kifogásnak látszik. Aggasztó viszont a helyzet á különböző • hűtőberendezé- lCkek"^-, ’■¥’>krfíir'':ébből fakad: a mirelitáruk, a kiszerelt félkész- és készételek — frontján. Pedig ezek — ha helyben fellelhetők — óriási segítséget jelentenek a háziasszonyoknak. A többi észlelt hiányosság nem feltétlen a létszükséglettől fosztja meg az embereket. Ésszerűbb szervezéssel, rugalmasabb kooperációval nagyobb árubészerző kedvvel, leleménnyel azonban ele. jét lehetne venni rengeteg bosz- szúságnak, kellemetlenségnek. Néhány üzlet láttán az volt az érzésünk, hogy a munkások lakta kerületekben a kereskdelem nem számol kellőképpen a szocialista életszínvonal-politika eredményeként fellépő kultúrál- tabb igényesség minőségi változásaival. Kutasi Ferenc Lengyelországban jártunk A Krakkói Barbakán egyik bástyáján. (III.) A varsói két szabad délután egyikén felkerestem a Mar- szalkowszka utcában levő Magyar Kulturális Intézetet. Dr. Lagzi István igazgatóhelyettes készséggel adott tájékoztatást tevékenységükről. — Intézetünk 1948-ban alakult s feladatunkat nagyon röviden meg lehet határozni: A magyar kultúra ismertetése. Kiállításokat, tárlatokat, koncerteket rendezünk és ezeken, valamint az irodalmi előadóesteken, színházi és filmművészeti előadásokon ízelítőt adunk a lengyel közönségnek hazánk kulturális életéből és eredményeiből. Tartott már nálunk előadást dr. Habuda Miklós, a Párttörténeti Intézet osztályvezetője, dr. Szűcs Jenő, a bábolnai Állami Gazdaság vezérigazgató-helyettese, Vészi Endre író, Sánta Ferenc, az Írószövetség titkára, Kazimir Károly filmrendező és még nagyon sokan mások. Rendezvényeink iránt igen nagy az érdeklődés, nap mint nap tapasztaljuk, hogy a lengyelek szeretik a magyarokat. Nyelvtan- folyamainkon kezdő és haladó fokon évente 150—160-an tesznek eredményes vizsgát. Száz személyes kis filmszínházunkban hetenként vetítünk magyar filmeket, egyszer lengyel felirattal, egyszer pedig anélkül. Kiállítási termünk több mint 120 négyzetméteres és itt havonta rendezünk bemutatót magyar képzőművészek alkotásaiból. Most például Bálint Endre festőművész után Paulikovics Pál üvegből készült művészi munkáival ismerkedhetnek a látogatók. Májusban Kovács Ferenc szobrászművész lesz a terem „bérlője”. ' Természetesen részt veszünk a testvérvárosok kapcsolatainak ápolásában is. A múlt évben Tamowban rendeztünk magyar napokat amikor a kiskőrösiek jártak ott. Májusban a lodzi vajdaságban, — amely Csongrád megyével épített ki testvéri kapcsolatot, Lodz pedig Szegeddel — Magyarország címmel nagyszabású kiállítást rendezünk, ösz- szel Tarnowban lesznek ismét magyar napok a kiskőrösiek részvételével. A földszinti boltunkban, ahol tízen dolgoznak, igen kelendők a magyar újságok, népi kerámiák, szőttesek és különböző nép- művészeti tárgyak. A beszélgetés után rövid sétát tettünk a nagyon szépen berendezett intézetben. A kiállítási terem egyik sarkában nagy csoportosulás, magyar hanglemezek között válogattak a lengyel fiatalok. A tánczenei együttesek, I Ebben a szép épületben működik a Magyar Kulturális Intézet. I A Jubilat Áruház Krakkó egyik legszebb kereskedelmi intézménye. (A szerző felvételei) Kovács Kati, Koós János lemezei mellett Liszt, Kodály, Bartók, és más komoly művek is gazdára találnak itt. Sietve vásároltam egy-két nappal azelőtti Népszabadságot, — vajon mi /újság otthon ? Vár bennünket Krakkó Másnap reggel a Glowna pályaudvaron vártuk, hogy feltűnjön a jól ismert kék szerelvény, amikor befutott a hazánkból jövő expressz. Csoportunk egyik tagja, Kovács Károlyné, a Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet belső ellenőre izgatottan leste az érkezőket. Vajon, sikerül-e „ismer őssiel” találkozni? Sikerült. Férje ugyanis ezen a napon érkezett Lengyelországba egy sportcsapat kísérőjeként. Néhány perc állt rendelkezésünkre, de ez elég volt arra, hogy Kovácsné megtudja: nincs semmi baj otthon ... Alig pár óra alatt átrobogtunk Krakkóba, gondosan művelt szántóföldek, fehértörzsű nyíríaerdők és fenyvesek váltogatták egymást a sínek mellett. Kisebb-na- gyobb városok, ipartelepek állomásain egy-két percre megálltunk, utat engedve a szembejövő vonatnak, s a déli órákban érkeztünk meg Lengyelország egykori fővárosába. Mi is maradt meg emlékezetünkben az itt szerzett élményekből? Nagyon élvezetes lett volna városnéző séta, ha mindenkinek lett volna esernyője, az újra, meg újra ismétlődő hideg eső ellen védekezve. Ha elállt az eső, hideg szél szárítgatott bennünket __ O pauszky László (Folytatjuk) í i
