Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-10 / 108. szám

1975. május 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A könyv és az ifjúság A megye állami vállalatai az első negyedévben — a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján — 226 millió forintot mintegy 30 százalékkal többet fordítottak be­ruházásra. mint a múlt. év első negyedévében. A fejlődés üteme az építőipar és a közlekedés ki­vételével a különböző ágazatok­ban elsősorban a könnyű, s élel­miszeriparban jelentősen meg­gyorsult. A szövetkezetek már­cius végéig 245 millió forintot költöttek beruházásra. 44 szá­zalékkal többet az egy évvel ko­rábbinál. Ezen belül a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek be­ruházási tevékenysége volt a leg­jelentősebb. A tanácsok 96 millió forintot fordítottak fejlesztési cé­lokra. A megve területén az első ne­gyedév végén 33 fontos — 25 milT lió forintot meghaladó — beru­Tovább fejlődött a megye szo­cialista ipara. 1975. első negyed­évéljen 8 százalékkal termelt töb­bet, mint az elmúlt év azonos időszakában-. A növekedés azon­ban nem volt egyenletes. Az egyes szektorok között —. és ezen belül ágazatonként is — igen nagy el­térések mutatkoztak, melyben része volt szervezeti változások­nak is. A múlt év első negyedéhez vi­szonyítva — 12 százalékkal emel-, kedett a földgáz-, egytizedével a fürdőkádtermelés. Ezzel szemben 5 százalékkal visszaesett a kő­olaj-. és kis mértékben a városi gáz termelése is. Magnetofonból megközelítőleg 8 ezer darabbal — 30 százalékkal — gyártottak kevesebbet, mint 1974. első ne­gyedévében. A magnetofongyár termékösszetétele azonban jelen­tősen megváltozott. Míg előző év­ben a kis teljesítményű, olcsóbb készülékeket gyártották, az idén a termékek több mint fele na­gyobb teljesítményű, jóval mun­kaigényesebb magnetofonokból áll. Az élelmiszeripar több mint háromszor annyi főzelékkonzervet gyártott, mint egy évvel koráb­ban, s mintegy negyedével emel­kedett a csontos nvershús és a vágottbaromfi-termelés. Ezzel szemben több mint 25 százalék­kal kevesebb gyümölcskonzervet és savanyúságot állítottak elő. A megyei székhelyű iparválla­latok 1975. első negyedévi érté kesítése 279 millió forinttal — 13 százalékkal —. több volt. az előző évinél. Belföldi fogyasztásra 16 százalékkal többet exportrá 2 százalékkal kevesebbet szállítot­tak. A szocialista iparban foglalkoz­tatottak száma 1974. első három hónapjához viszonyítva 174 fővel, (0,5' százalékkal) csökkent. Bács- Kiskun megyében az elmúlt húsz év algtt mindössze egyszer — 1965-ben — fordult elő. hogy a szocialista ipar foglalkoztatottai­nak. száma átmenetileg vissza­esett. Ez egyben arra is figyel­meztet, hogy a vállalatoknak a jövőben munkaerő-gondjaikat ka­pun belül kell megoldaniuk. A foglalkoztatottak számának ala­kulásánál kedvezőnek tekinthető, hogy a legfejlettebb technikával rendelkező minisztériumi szektor- ba tartozó üzemek létszáma emelkedett. A létszámcsökkenés elsősorban a helyiipart érintette. A foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére a termelés emelkedett, ily módon a többlet- termelés forrása teljes egészében a termelékenység növekedése volt. Az építőipar által elvégzett épí­tési-szerelési munkák értéke 1975 első három hónapjában 323 mil­lió forint volt. ami — az árválto­zásokat figyelembe véve — 20 százalékkal haladja meg az elő­ző év azonos időszakának terme­lési eredményeit. Ez a jelentős növekedés teljes egészében az ál­lami vállalatoknál következettbe, a szövetkezeti építőiparban to­vábbra is a termelés csökkenése tapasztalható. Az év elejétől Ba­ján új tanácsi vállalat — az Épí­tő- és Építőanyagipari Vállalat — kezdte meg működését. Ennek ed­digi — 15 millió forintot megkö­zelítő — termelése a megye szo­cialista építőipara össztermelésé­nek valamivel több mint 4 szá­zaléka. Az építőipari szervezetek erre az esztendőre az 1974. évi terme­lésüknél 175 millióval többet ter­veztek. Március végéig az éves előirányzatuk 85 százaléka már szerződéssel le volt kötve. Ugyan­akkor az elutasított építési igé­nyek volumene ismét növekvő: az 1974. első negyedévi 22 millió­val szemben egyúttal 48 millió házás volt kivitelezés alatt. E lé­tesítmények 4.7 milliárdos költ­ségelőirányzatának csaknem egy­negyedét ez évi megvalósításra ütemezték. Március végéig az dénre tervezett beruházási össze­sek 11 százalékát használták fel. Legnagyobb költséggel a solti középhullámú rádióadó és a Kis­kunhalasi Kötöttárugyár — épül. Kiemelkedő egészségügyi létesít­ményünk a 680 ágyas megyei kórház. 588 millió forintos költ­ségéből eddig 50 milliót használ­tak fel. Felépült már az orvos­nővérszállás. megtörtént a főléte­sítmény terület-előkészítése, a kö­zelmúlt napokban pedig a kivi­telezési munkák is elkezdődtek. Baján, a Finomposztó Vállalatnál 1971 óta folyik a textilipari re­konstrukció. amelyre a tervek szerint 650 millió forintot fordí­tanak. forint értékű munka elvégzését nem tudták vállalni. Figyelembe véve az újonnan indított és a be­fejezett munkákat, a negyedév végén a megyében összesen 307 építkezés állt kivitelezés alatt, örvendetes, hogy a megye építő­iparában évek óta tapasztalható létszámcsökkenés most ellenkező irányban változott. A negyedév végéin a foglalkoztatottak száma meghaladta a 11 500-at. ami — az országos átlagot lényegesen fe­lülmúló — 9 százalékos emelke­dést jelent. A megye mezőgazdaságában az 1974. évi kedvezőtlen őszi időjá­rás a szántást-vetést hátráltatta. A lemaradást azonban az enyhe A megfigyelésbe vont népgaz­dasági ágak alapján — az ipar kivételével — a megye foglal­koztatási színvonalát 1975 első negyedévében mérsékelt növeke­dés jellemzi. A foglalkoztatottak száma 1500-zal, — megközelítően 1 százalékkal — volt magasabb az elmúlt évinél. A változás iránya és nagysága ágazatonként természetesen nagyon eltérő. Fi­gyelemre méltó az átlagbérek 5—11 százalékos növekedése. Ez többnyire az elmúlt év folyamán végrehajtott központi bérintéz­kedéseknek köszönhető. A múlt év közepétől felemelt családi pótlék ez év első negyed­évében is éreztette hatását. Az összes társadalombiztosításból származó lakossági jövedelem a megyében mintegy 29 százalékkal — országosan 22 százalékkal — növekedett. A megye lakosságának 1975. március 31-én 4051 millió forint megtakarított pénze volt az OTP­tél miatt sikerült pótolni. Az őszi vetések jól teleltek. Az állat- tenyésztés fejlesztésére irányuló törekvések is eredményeseknek bizonyultak, és a hústermelés kedvezően alakult. 1975 első ne­gyedévében a mezőgazdaság vá­góállatból 26 százalékkal többet értékesített, mint az előző év azo­nos időszakában. Az első ne­gyedévi vágósertés-felvásárlás 166 ezer darab, illetve 188 ezer mázsa volt, ami darabszámban egyötöd­del, a súly alapján egynegyeddel volt több mint egy éyvel koráb­ban. Növekedett a vágómarha- és borjúfelvásárlás, a baromfi- és a tojásfelvásárlás pedig — a ked­vező exportlehetőségek miatt — az első negyedévben 42, illetve 11 százalékkal több volt mint 1974 első három hónapjában. A tej­felvásárlás 3 százalékkal csök­kent. . nél és a takarékszövetkezeteknél, 18 százalékkal több, mint az el­múlt év azonos időszakában. A lakossági hitelállomány 20 szá­zalékkal növekedett. Fokozódott az építési, ugyanakkor jelentősen csökkent az áruvásárlási kölcsön igénybevétele. A megye kiskereskedelme 1975 első negyedévében — fogyasztói folyóáron — 2269 millió forint forgalmat bonyolított le, 15 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az országos növekedési ütem 11 százalék volt. A lakos­ság 13 százalékkal többet költött élelmiszerekre és élvezeti cikkek­re, a vendéglátásban közel 19 százalékkal nőtt a forgalom. Az országos növekedés ütemét jelen­tősen meghaladta a ruházati cik­kek 19 százalékos forgalomnö­vekedése. Különösen nagy volt a kereslet kötöttárukból és méter­árukból. Az idei téli ruházati vásáron 33 millió forint értékű árut adott el a kiskereskedelem, átlagosan 35 százalékos árengedménnyel. Az akció során a lakosság 11 és fél millió forintot takarított meg, 21 százalékkal többet, mint 1974 februárjában. A vegyesiparcik­kek forgalma 15 százalékkal emelkedett. Meggyorsult a lakásépítés 1975 első három hónapjában a lakásépítés eredményei kedve­zően alakultak, 967 új lakásra adtak ki használatbavételi en­gedélyt, ami csaknem kétszerese az egy évvel korrábbinak. Ezt figyelembe véve a jelenlegi terv­ciklus végére előirányzott 20 ezer lakásból eddig 18 000-be már be­költöztek. Az egyszobás lakások aránya 6 százalék, a 2 szobása­ké 68, a 3 és több szobásaké pe­dig 26 százalék. Az utóbbi néhány évben a megye közműellátottsága gyors ütemben fejlődött. Ennek ellené­re a kívánalmaktól és az orszá­gos színvonaltól még jó néhány területen elmarad. Így például 1974-ben a megye lakásállomá­nyának 35 százaléka (országosan 40 százaléka) volt közüzemi víz­hálózatba kapcsolva. A megye vízellátását 1974-ben megközelítően 1600 kilométer hosszú csőhálózat szolgálta. A hálózat 6 százalékos bővítése egy év alatt további 10 ezer újabb lakás közüzemi vízvezetékre kap­csolását tette lehetővé, ezzel szá­muk már meghaladta a 71 ezret. 1974 végén egyébként a megye 112 településéből 95-ben műkö­dött ivízmű. , A kisfeszültségű elektromoshá­lózat hossza az elmúlt egy év alatt 343 kilométerrel növekedett. Ezzel egyidejűleg az 1973. évi 148 ezerrel szemben 154 ezer háztartásba jutott el a villany­áram, részben az újonnan épí­tett lakások bekapcsolása, rész­ben a folyamatos tanyavillamosí­tás következtében. A 9. sz. Volán Vállalat sze­mély- és teherszállító tevékeny­sége egyaránt fokozódott. A sze­mélyforgalmat az elmúlt évi 244 helyett ebben a negyedévben 258 autóbusszal bonyolították le. A szállított utasok száma 6 száza­lékkal, csaknem 1 millióval volt több az egy évvel korábbinál. A teherfuvarozáshoz 586 gép­kocsi állt rendelkezésre, 35-tel több, mint tavaly. A három hó­nap alatt a vállalat összesen 966 ezer tonna árut továbbított ren­deltetési helyére. A megye közútjain az első ne­gyedév során 218 közlekedési baleset történt, 8 százalékkal ke­vesebb az előző év első negyed­évinél. A balesetek során 283- an kisebb-nagyobb mértékben megsérültek, 35-en pedig életüket vesztették, többen mint 1974 első negyedévében. A közlekedési balesetek 88 szá­zalékát a járművezetők, 7 szá­zalékát a gyalogosok figyelmet­lensége és alig több, mint egy százalékát a járművek műszaki hibája okozta. A könyv és az ifjúság címmel rendezvénysorozatot szervez a KISZ megyei és kalocsai járási bizottsága, a járási hivatal és a Nagy Lajos Könyvtár közösen. A programban irodalmi témájú tanácskozások, rendhagyó iro­dalomórák, előadások és író-ol­vasó találkozók szerepelnek. A rendezvénysorozatot május 16-a és 25-e között bonyolítják le. Az első napon — délelőtt tíz órakor Farkas Gábor, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitja meg azt a tanácskozást, amelynek keretében több elő­adás hangzik el az ifjúság és az irodalom kapcsolatáról. Lisztes László megyei könyvtárigazgató, „1975-ben elsőrendű feladat a lakossági ellátás kereskedelmi feladatainak megoldása. Ezen be­lül kiemelkedő helyet kell, hogy kapjon a folyamatos és magas színvonalú áruellátás.” Az idé­zet a Szemlének, a Kecskeméti Városi Tanács és a Hazafias Népfront városa bizottsága tájé­koztatójának idei első számából való. Elhangzott az 1974. novem­ber 28-i tanácsülésen, Gádor Jó­zsef tanácselnök székfoglaló be­szédében. Vizsgálódásunk tárgyát tehát az infrastruktúra egyik fontos összetevője, a kereskedelem — még pontosabban az élelmiszer- cikkek adásvétele — képezte. Kiránduló kőrútunk pedig a me­gyeszékhelyen a centrumtól leg­távolabb eső, úgynevezett pe­remkerületi egységeket érintet­te. Az Izsáki úton 9 óra 40 perc. A műút torko­lata, az UNIVER Szövetkezet 27- es számú vegyesboltja. Március­ban nyílt, kívül-belül tetszetős, világos, tiszta üzlet. Bállá Géza a vezető, mindig mosolyog: — A piaci elosztónktól kapjuk a húst, hetente egyszer 50—60 kilót. Száz is elfogyna. Igénylik a vevők a mirelit 'baromfit, a mélyhűtött félkész és készétele­ket, a csomagolt zöldséget. Nincs. Talán, ha mélyhűtő teknőről gon­doskodnak. Kifogásolható a töl­telékáru mennyisége is. Mit te­gyünk, a félegyházi vágóhíd nem szállít többet, az egész szövet­kezet jussa: 15 mázsa. Talán, ha saját feldolgozónk lesz... Pri­mőr nem igen van, ezután fog­juk bevezetni... (Új áruház, máris sok „táláé­nál, hiányzó élelmiszerekkel. Pa­lackozott bor viszont van. Mi­nek?) 9 óra 50 perc. Még mindig az Izsáki út, csak valamivel beljebb. A Bács-Kiskun megyei Élelmi­szer Kereskedelmi Vállalat 1207- es számú vegyesboltja. Zsúfolt­ság, rendetlenség, a falon „Szo­cialista munkabrigád” oklevelek. Az üzletvezető áruátvétel közben nyilatkozik: — Kicsi a helyünk, a forga­lom meg egyre növekszik. A kol­bász és a szalámi elég, a mi­relitfélte is, igaz;, friss csipke csak egyszer jön hetente, s ez nem kedvező. Korai zöldséggel el vagyunk árasztva a környező tsz-ek jóvoltából. Tejterméket másnaponként hoznak, sűrűbben kellene, tejföllel néha nem tu­dunk szolgálni. (Szállítási gondok? Az áruda Fábián Zoltán író, valamint Kat- sányi Sándor,n a Könyvtártudo­mányi és Módszertani Központ munkatársa tart előadást a kon­ferencia résztvevői előtt. Író-olvasó találkozókon —Har- tán, Solton, Dunavecsén, Foktőn és Faj szón — Veress Miklós, Császár István, Csapiár Vilmos. Ördögh Szilveszter, Nádudvari Anna és Szepesi Attila találko­zik olvasóival, az irodalom helyi barátaival. Május 16-a és 25-e között több művészeti együttes, zenekar és előadóművész lép do­bogóra a Kalocsa környéki közsé­gek művelődési otthonaiban és klubjaiban. több figyelmet érdemelne. És egy alapos felújítást.) Szeleifalu 10 óra 10 perc. Egyszerű há­zak között, szűk utcákban ka- nyargunk. Barakkszerű épület: 1136-os bolt, BÉK. Tenyérnyi eladótér, mekkora lehet a rak­tár? Vigh Jolán üzletvezető-he- lyetes: — Egyszerűen nem férünk a göngyölegtől! Tejföl, vaj, sajt van bőven. Húsáru szintén. A zöldségfélét nem reklamálják: a múltkor zöldpáprikát kínáltunk, a nyakunkon maradt. A FÜSZÉRT gyakran késik a liszttel, fagyasz­tott májat, zúzát kérünk, de hiá­ba. Gyümölcslevet, szörpöt úgy­szintén. Vegetát sem láttunk egy idő óta. (Hogy van ez? Liszt, zúza, gyü­mölcslé, vegeta... Kiürültek vol­na a BEK tárolói?) Kétszer a Matkói úton 10 óra 25 perc. Magyar—Szov­jet Barátság Tsz önkiszolgálója. A környéken egy lélek se, az üzlet jobb sorsra érdemesnek tűnik. Kovács Jánosné eladó így látja a választékot: — Kevés a főzőkolbász és az olasz szalámi. (?) Primőrből el­enyésző az igény, a közelben ma­szek zöldséges árul, de a MEZO- TERMÉK sem fuvaroz ■ kis té­telben. Déligyümölcs egyáltalán nem volt a télen, citrom is mi­nimális, pedig keresik. Nagy ke­letje volna a fagyasztott termé­keknek, ám a hűtőpultot csak ígérik, ígérik... Anélkül meg... (Rosszak a kapcsolatok? Kés­ve rendelnek? Vagy nincs pénz­ügyi keret. Mindegy. A levét — így is, úgy is — a vásárló issza meg.) 10 óra 35 perc. Egy kilométer­rel feljebb, Matkói út 26. önki- szolgáló BÉK-egység. A száma: 1149. Akad itt minden. Szinte. A főnöknő, Langóné, magyaráz: — Szomszédban a MEZÓTER- MÉK-bolt, almát, burgonyát en­nek ellenére állandóan vehet ná­lam. Retket, azt nem adnak, mert nincs szerződés, ámbár te­rem errefelé minden háznál. Ha volna hűtőm, elkapkodnák a fa- gyasztottbaramfi-aprólékot. Tud­ja mi kéne, de nagyon? Gyulai és csemegeszalámi... (Az éppen válogató vevők sem panaszkodnak. Élelmes, energi­kus, rátermett asszony a boltos. És óvatosan nyilatkozik.) Kutas! Ferenc (Folytatjuk.) • Sokan költöztek új otthonba az Idén. Képűnkön a nemrég átadott széchenyivárosi ötemeletes lakó­házak láthatók. A KSH MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI Kedvezően fejlődik a megye gazdasági és társadalmi élete Megélénkült a beruházási tevékenység •Több árut adott a kereskedelemnek a textilipar. Képünk a bács­almási ruhaüzemben készült. Kel a tengeri a bajai kukoricatermesztési rendszer földjein A bajai kukoricatermesztési rendszerhez tartozó állami és termelőszövetkezeti gazdaságok­ban befejezték a takarmánynö­vény vetését, sőt sokhelyütt már kel a tengeri. Az idén az egész országra ki­terjesztve, összesen 90 000 hek­táron kapott helyet a zárt rend­szerű, monokultúrás kukoricater­mesztés, amit a bajaáak öt táj­egységre bontva irányítanak. Fajtánként, a helyi ökológiának megfelelően, elektromos géppel programozva, határozták meg a növényszámot, és most a kelés­nél mindenütt ellenőrzik az ál­lományt. Ott, ahol hiányos a tő­szám, még időben pótolni tud­ják. A gazdaság jelenlegi tech­nikai felkészültsége és a megala­pozott biológiai feltételek — ami­vel ellensúlyozzák az időjárás termésmeghatározó szerepét — lehetővé teszik, hogy az idén jelentősebb termelésiköltség-nö- vekedés nélkül emeljék a hoza­mokat a BKR-földeken. V. E. Tájértekezlet a KISZÖ V-nél Tegnap Kecskeméten, a KI- SZÖV székházában tájértekezle­tet tartottak a Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyei ipari szövetkezetek felügyelő bizottsá­gi elnökeinek részvételével. Az eseményen megjelent dr. Göndör György, az OKISZ önkormányza­ti osztályának vezetője. Az OKISZ 1974. november 4-i határozatának eleget tevő ren­dezvényt Fekete László, a KI- SZÖV elnöke nyitotta meg, majd átadta a szót Biricz Lászlónak, az OKISZ felügyelő bizottsági tag­jának. Biricz László vitaindító előadásában az ellenőrző testü­letek munkájának országos ta­pasztalatait ismertette. A hozzá­szólók saját észrevételeikkel egé­szítették ki a tájékoztatóban el­hangzottakat. SZÁZHÜSZ PERCES ŐRJÁRAT A városszéli boltokban Kecskeméten Növekedett a gazdasági ágazatok termelése Javultak a lakosság életkörülményei • A megye mezőgazdasága 26 százalékkal több vágóállatot értéke­sített.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents