Petőfi Népe, 1975. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
1975. május 9. • PETŐFI NEPE 9 3 A mai nap történelmi mérföldkő Csehszlovákia népeinek életében, hiszen együtt a világ és Európa népeivel ünnepük a béke első -napját, a fasiszta iga alól való felszabadulást. A szovjet hadsereg grandiózus méretű fasizmus elleni ha ca ezen a napon Csehszlovákiát is megszabadította ein’ óméitól, és ugyanakkor, amikor az ország állami függetle .ségének valamennyi biztosítéka megteremtődött, lezárult ;gy gyászos történelmi korszak. Csehszlovákia ünnepe A csehs: ovák nép ugyancsak sokat szén /edett a hitleri elnyomástól. E.mek volt egyenes következménye az. hogy 1944 augusztusénak végén fellángolt a szlovák nemzeti felkelés, amely még jobban megszilárdította a hazafias antifasiszta erők egységét. kibővültek és a közös harcban megerősödtek a Szovjetunióhoz fűződő internacionalista kapcsolatok. hiszen a szovjet hadsereg éppen a szlovák nemzeti felkelés támogatására indított támadást a duklai hágó körzetében. 1945. áprilisában Kassán megalakult az ideiglenes csehszlovák kormány. A szabad Csehszlovákia új kormányának már az összetétele is arról tanúskodott, hogy nem a München előtti köztársaság megújulásáról van szó, hiszen a kormányban helyet kaptak azoknak az erőknek képviselői, akik harcra keltek a fasizmus ellen és létrehozták a Nemzeti Frontot, amely'- a forradalmi munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, a városi kispolgárságot és a burzsoázia demokratikus. antifasiszta részének képviselőit egyesítette. Az. hogy a Csehszlovák Kommunista Párt képviselői többségben voltak a kormáoybán. történelmileg új elemet jelentett, s már önmagában is arról tanúskodott, hogy a második világháború eredményeként világszerte. így Csehszlovákiában is, lényegesen megváltoztak az erőviszonyok. A harminc év előtti április-végén, május elején az antifasiszta mozgalom új szakaszába lépett: a napról napra erősödő partizánmozgalomból nyílt nemzeti felkelés bontakozott ki. A cseh nép májusi megmozdulásának csúcspontját a köztársaság fővárosában. a megszálló hatalom központjában. a Prágában kirobbant felkelés jelentette. És ezzel elérkezett május 9. Hajnalban begördültek Prágába Ribalko és Leljusenko marsall hadseregének «lső harckocsioszlopai. Az újjongó hazafiak, a barikádokon küzdő felkelők lelkesen fogadták őket A szovjet harcosok ötszáz emberélet árán felszámolták az ellenség utolsó tűzfészkeit. Prága ismét szabad lett. s ezzel Csehszlovákia teljesen felszabadult. Valóban szimbolikus, hogy a második világháború ott ért véget, ahol ténylegesen elkezdődött. A fasizmus szétzúzásával végbement a társadalompolitikai harc első szakasza és ugyanakkor új szakasz kezdődött, melyet az osztályerőviszonvok megváltozása jellemzett. A felszabadulás után elért változások, melyek során még mindig nem dőltek el a politikai hatalom kérdései, s amelyek a fejlődés visszafordítására irányuló, meg-megúiuló kísérleteknek is indítékul szolgáltak, nem elégíthették ki sem a munkásosztályt. sem szövetségeseit. A szüntelen harc megerősítette a szocialista forradalom erőit és elsorvasztotta az ellenségeinek erejét. A két forradalom összefonódása, az egyiknek a másikba való átnövése jellemezte az 1946-tól 1948 februárjáig terjedő időszakot. Végül is nyílt összecsapás következett be. melv a burzsoázia vereségével végződött: a politikai hatalom véglegesen a munkásosztály és vezetője, a kommunista párt kezébe került. A csehszlovák néo az elmúlt három évtized alatt hatalmas eredményeket ért. el. Ezt bizonyítják. a nemzeti jövedelem növekedésének adatai is. Míg a fejlett kapitalista országokban 1951. és 1971. között a nemzeü jövedelem 2,8-szorosára, ugyanazon idő alatt Csehszlovákiában 3,7-szere- sére növekedett. A nemzeti jövedelem felfelé ívelésének alapja a munka hatékonyságának javulása volt. amely az elmúlt időszakban a nemzeti jövedelem növekedésének több mint 80 százalékát fedezte. A szocializmus építése során az iparban a mai napig elért eredmények Csehszlovákiát — lakosainak számát tekintve — a világ iparilag legfejlettebb államai kö- -rnofji'9 *'ffí0Í09f>Kfv)'lí v<; nr;h zé emelték. Csehszlovákia ma a világ ipari termelésének 1,6 százalékát termeli, míg lakossága a világ lakosságának csak 0,4 százaléka. Ez azt jelenti, hogy az egy lakosra jutó ipari termelés négyszerese a világátlagnak. Az ipari termelés 1937-hez képest 9,3-szorosára növekedett. A könnyűiparnak nagy tradíciói vannak Csehszlovákiában. A textil- és ruházati ipar termékei, a lábbeli, az üveg- és kerámiatermékek nemcsak a hazai piacra kerülnek, de nagyon fontos exportcikkek is. A textilipar 1971- ben egy lakosra 53 métert, a cipőipar 8 párat termelt. A könnyűipar részesedése az ipari termelésben az elmúlt évek során kisebb lett ugyan, de a termelés növekedése így is tekintélyes. A csehszlovák mezőgazdaság- Dan is győztek a szocialista termelési viszonyok. így erősödött a munkások és a parasztok szövetsége. A föld koncentrációjával, a többi termelőeszköz és a munkaerő összpontosításával aránylag rövid időn belül megterem<§dtek a feltételek a szocialista mező- gazdaság iparszerű termelésére. A munkaerő létszáma fokozatosan csökken. A háború előtti időkhöz i .nuuvg-j Ígíiíáostía iJíbu képest 2.3 millióval kevesebb ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ugyanez idő alatt a mezőgazdaság egy dolgozóra számított bruttó termelési értéke négy és félszeresére növekedett. A gazdasági eredményekkel összhangban emelkedett a lakosság életszínvonala is. A párt valamennyi határozatában hangsúlyozta, hogy a gazdasági fejlődés értelme és legfőbb célja az élet- színvonal növelése. Az elmúlt 30 évre jellemző a lakosság szükségletei mind nagyobb hányadának társadalmi forrásokból származó, ellenszolgáltatás nélküli kielégítése. Ez a tény a többi hasonló jelenséggel együtt bizonyítja a csehszlovák életszínvonal szocialista jellegét. A szocialista Csehszlovákia eredményei végeláthatatlanok. Számba véve az elmúlt 30 év alatt elért nagy előrelépést, azt kell ismételten és elsősorban említeni, hogy ennek forrása a szovjet hadsereg felszabadító történelmi tette. A csehszlovák nép erre emlékezve, szüntelenül óvja és fejleszti azokat az eredményeket, amelyeket az elmúlt nagyszerű három évtized során a szocialista építésben elért. MAI TÉMÁNK Hiányzó könyvek A megyeszékhely legnagyobb könyvesboltjában fültanúja voltam az alábbi párbeszédnek: — Megvan Katona Bánk bánja? — Nincs. — Katona Józseftől van másvalami? — Semmi. — Petőfi versei kaphatók? — Nem. — Móm ra Ferenc regényei? — Az sincs. — Nincs? Lehetetlen! — De így van; ezek a könyvek hiányoznak. A kérdezősködés tovább folyt: — Hogyan lehetséges, hogy épp Katona József szülővárosában nincs könyve a legnagyobb magyar drámaírónak? — Nem tudom; ezt nem én intézem. — S Petőfi, Móra? ök is ebben a megyében születtek; s ha nem születtek volna itt, akkor is. A legnagyobb klasszikusok közé tartoznak. — Igaza van. De nem tehetünk róla, ha ilyen a könyvkiadás. Mi hiába rendelünk; nincsen. A vásárló nem nyugodott meg; tovább faggatta az eladót: — Veres Péter Számadás című önéletrajzi műve megvan? — Nincs. — Nagy Lajostól valami? Az életéről most megy a sorozat a rádióban. — Ne haragudjon, az sincs. Semmi? — Semmi. — Arany János tán van? Vagy az sem kapható? — Sajnos, az sem. — Nahát! » A kedves hangú, udvarias eladó így szólt ekkor: — Kérem, én belátom, hogy ez nem jó van így. Nekünk a legrosszabb állandóan nemet mondani. Különösen most, ezekben a napokban, amikor százával jönnek, a ballagásra ajándékot venni. Varga Mihály Üdvözlet a testvérmegyének N. K. KIRICSENKO elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága első titkárának T. N. CSEMODUROV elvtársnak, a Krím Területi Tanács elnökének SZIMFEROPOL Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a Bács-Kiskun Megyei Tanács, megyénk kommunistái és dolgozói nevében forró szívből jövő üdvözletünkkel köszöntjük Önöket és testvérmegyénk dolgozóit a szovjet nép, s a világ népeinek nagy ünnepén, a fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulóján. 1945. május 9-e a mai kor történelmének kiemelkedő dátuma, amikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg a Nagy Honvédő Háborúban teljes győzelmet aratott a német fasiszta csapatok fölött. Kedves Elvtársak! Kívánunk további győzelmeket és sikereket Önöknek az SZKP által kitűzött nagyszerű feladatok teljesítéséhez, a kommunizmus és a béke ügyének tartós védelmében. Éljen a legyőzhetetlen Szovjet Hadsereg! Kommunista üdvözlettel: HORVÁTH ISTVÁN az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára DR. CAJDÓCSI ISTVÁN a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke Radnóti-szavalóverseny A jánoshalmi Radnóti Miklós Gimnázium Bács-Kiskun közép- iskolásai részére meghirdette a névadójáról elnevezett szavalóversenyt. A megye különböző helységeiből már az első alkalommal tizenöten jelentkeztek. Követelmény volt, hogy minden versenyző tudja a Nem tudhatom című költeményt, valamint két másik Radnóti-venset tetszés szerint, s egyet a felszabadulásunk utáni magyar költészetből. Farády István színművész elnökletével a bíráló bizottság úgy döntött, hogy az első díjat Ló- rencz Anikónak, a helybeli Radnóti Gimnázium tanulójának adja. Második lett Krecsmarik Tibor (Kalocsa, I. István Gimnázium), s a harmadik’ Pauló Erika (Baja, Frankel Leó Gimnázium). A kezdeti, sikeren felbuzdulva — amint azt Jeney Jánosné igazgatónő elmondta — ezentúl minden évben megrendezik a szavalóversenyt a költő születésnapján. Az eseményt azáltal is igyekeztek emlékezetesebbé tenni a résztvevők számára, hogy a szavalóverseny megkezdése előtt közösen megkoszorúzták Melocco Miklós Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását, a gimnázium névadójának szobrát. . Szállodák Bács-Kiskun megyében 1974-ben 120 ezer vendégnap \ t \A i) b $ Ü 'A 5 C; ’í ß ‘V t • 5 o \ Hazánk idegenforgalma évről., évre növekszik. Ez természetes, hisz rendelkezünk olyan földrajzi, történelmi, kulturális és gazdasági értékekkel, amelyek vonzzák az idegent. Az idegent, aki anyanyelve és érdeklődése szerint ugyan a legkülönbözőbb, három dologban azonban feltétlenül megegyezik: eszik, iszik és lakik. Még az átutazó vendégek többségének is — akik legalább két napot eltöltenek itt — aludniuk kell valahol. Meglehet, nem kívánnak valamennyien szállodába menni, az idegenforgalom kialakulásának legelső alapfeltétele mégis az illető terület szállodahálózala. Vizsgáljuk csak meg, hogyan is all Bács-Kiskun megye! Az ország szállodaiparának igazi fejlődése 1957 után indult meg. A mintegy hatvan teljesen felújított, kibővített épületet nem számítva, több mint száz új szállodát, motelt, touringhotelt létesítettünk csaknem 17 ezer hely- lyel. így ma már 26 ezer embert tudunk egyszerre elhelyezni, ellátni, amiből megyénk részesedése — a három kisegítő szálláshely 20 helyiségét is hozzáadva — 9 szálloda 275 szobájában 668 hely. Az egyetlen nemzetközileg is számottevő, bár csak negyedosztályú — úgynevezett .^’’-kategóriájú hotelt, a 101 szobás kecskeméti Aranyhomokot a Hu ngarhotels üzemelteti. A többi alacsonyabb rendű. A Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat kezelésében négy található, mégpedig: a bajai Duna 62 szobában 150, a kalocsai Piros Arany 32- ben 70. a kiskunhalasi Alföldi 20-ban 55, és a kiskunfélegyházi Kiskunság 8-ban 30 ággyal. Negyvennyolc személy elhelyezésére alkalmas továbbá a kiskőrösi Szarvas. 36 főt képes befogadni a szelidi kastélyszálló, 27- et a bácsbokodi I-es számú üzem és 15-öt a tassi halászcsárda. Ezek az AFÉSZ-ek — a szelidi épület az egyik dunapataji tsz — tulajdonát képezik. A felsorolt kilenc létesítményben 1974-ben összesen 66 868 igénylőnek 120 957 napra teremtettek „otthont”. A megrendelők közül 21 470 külföldi volt, ők 30 466 éjszakát töltöttek el. Eek a számok a felszereltséget, a komfortot, az ellátás minőségét nem mutatják. A tapasztalat mondatja velem: jobb is. Fürdőszoba például csak Baján és Kalocsán — ott is elvétve — akad, nincs a szobákban telefon, rádió, reggeli szervizszolgálat, sok felé meleg víz sem. (Az Aranyhomok kivétel.) Félegyházán csak többágyas hálók vannak a belvilág, a bútorzat lehangoló, elavult. v rí - .K . '■ ■ r ?.tv. Az adatokhoz kiegészítésként Widder Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója hozzáfűzte: tavalyi bevételük 3 millió 335 ezer forint volt, ami az összforgalomnak csupán 1,2 százaléka. Éves szinten átlagosan a szálláshelyek kihasználtsága körülbelül 70 százalékos, nyáron, csúcsidőben meghaladja a 85 százalékot. Csekély az érdeklődés hétvégeken, pedig a belföldi idegenforgalmi irodákat 50 százalékos kedvezményben részesítik. Az Alföldit és a Dunát ebben az ötéves tervidőszakban újították fel, így erős „C”- kategóriájú szállck lettek. Mindkettőnél padlózat-, falburkolat- és bútorcserét hajtottak végre, ezenkívül korszerűsítették a fűtést, új nyílászárókat és portáspultot is beszereltek. Félegyházán igen mostohák a viszonyok .ráadásul az amúgy is szűk és korszerűtlen szállodai részben kellett kialakítani az étterem és a bisztró dolgozóinak szociális helyiségeit is. A megyei tanácson arról tájékoztattak, hogy anyagi nehézségek miatt, sajnos, a következő ötéves tervben sincs kilátás újabb beruházásokra, éppen a kapacitásnövelés rendkívül költséges volta miatt. Legfeljebb a Kecskeméti Városi Tanács terve valósul meg, amennyiben megkapják a Belkereskedelmi Minisztériumtól a kért hiteltámogatást. Ez estben hasonló nagyságú — tehát száz kétágyas, zuhanyfülkés szobából álló — turista- szárnnyal bővülne az Aranyhomok. Ennyi tehát a fejlesztés. Kár, mert — s ez az egyre fokozódó turistaforgalom láttán óhatatlanul is eszünkbe ötlik — nagyon fontos társadalmi, nép- gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy a szállodaipar szőkébb hazánkban is minden tekintetben ^igazodjék a korszerű idegenforgalmi igényekhez. Szükség volna kényelmes, kellemes, modern, esztétikus hotelekre, motelekre, ahol minden igényt kielégítő szolgáltatásokkal, udvariassággal, vendégszeretettel hosz- szabb időre is megfoghatnánk az idegent. Mégpedig azért, hogy itt-tartózkodásuk a kölcsönösen jobb megismerést, a kapcsolatok kiterjesztését, bensőségesebbé tételét szolgálja, s hozzájáruljon a hazánkról alkotandó valósághű kép kialakításához. Az idelátogató külföldi ugyanis az idegen- forgalmi felkészültséget a szállodai berendezések és szolgáltatások színvonalával is méri, s nagyrészt e bánásmód alapján alkot véleményt városaink, megyénk, az ország lakóinak kulturáltságáról. Kutas! Ferenc
